Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
Várható időjárás ma estig: folytatódik a túlnyomóan párás, éjszaka többfelé, napközben egy-két helyen ködös idő. Az ország nagy részén derült időre számíthatunk. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában —1 és —6 fok között, északkeleten, a hóval borított vidékeken —10 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között lesz. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 40. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 17. szerda Az Interparlamentáris Unió prágai tanácskozása A parlamenti képviselők világszervezetének, az Interparlamentáris Uniónak (IPU) a szocialista országokban működő nemzeti csoportjai kcnzultativ találkozót kezdtek kedden Prágában, hogy megbeszéljék törvényhozó szerveik munkájának egyes tapasztalatait). valamint a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés szilárditásása irányuló tevékenységük egyeztetésének soron levő feladatait. A kétnapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kubai. Lengyelország. Magyarország, Mongólia az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam képviselői vesznek részt. A magyar, küldöttséget Barcs Sándor az El. nöki Tanács tagja, a nemzeti IPU-csoport elnöke vezeti. (MTI) FILMNAPOK FALUN Ünnepélyes megyei megnyitó Vaskúton A vaskúti mozinézők nagy örömére ebben a községben nyitották meg «tegnap a Filmnapok falun elnevezésű megyei rendezvénysorozatot. Az Otthon Filmszínház délután fél hatkor Zority József párttitkár köszöntötte a népes közönséget, majd átadta a szót Katanics Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának, aki többek között ezeket mondta: — A film e század művészete, amely születése pillanatában meghódította közönségét, s ez a szoros kapcsolat közönség és film között — hullámzóan ugyan —, de azóta is tart. A Filmnapok falun rendezvénysorozat az idén hatodszor indul Bács-Kiskun megyében. Célja — bevallottan is —, hogy a közönség és a művészet kapcsolatot erősítse. — Kétségtelen, hogy helyzetünkből adódóan ma a társadalmi közfigyelem és a politikai cselekvés előterében természetesen a gazdasági építőmunka bonyolult, nehéz kérdése, az életszínvonal és más vívmányaink megőrzése áll. Mindez azonban nem jelenti, nem jelentheti a kulturális kérdések másodlagossá válását, az oktatás, a művészet, a köz- művelődés ügyének technokrata vagy ökonomista kezelését. Ellenkezőleg: a tartalékok mozgósításához, a közösségi és egyéni kezdeményezőkészség kibontakoztatásához igen nagy szükség van a műveltség, a közízlés ápolására, a kulturáltság fejlesztésére. A mi társadalmunkban is a műveltség osztályonként, rétegenként, egyénenként számtalan változatot jelent. A családi, a történelmi, a társadalmi hagyományok, meghatározottságok és kötöttségek bámulatos gazdagságát eredményezik, de ma még egyúttal ezek szembetűnő egyenlőtlenségeit, esélykülönbségeit is magyarázzák. Célunk az — s ebben nagy szerepe van a művészetnek —, hogy a társadalom tagjai közül mind többen ismerjék meg a fejlődés törvényszerűségeit, világukat és önmagukat, legyenek aktív résztvevői önmaguk gazdagításának, ezzel együtt a társadalom építésének. A művelődés, tág értelemben — Marx szerint — „az emberi műveknek ember által való elsajátítása”. Ennek a folyamatnak a tudatos megszervezésében igen nagy szerepe van a közművelődés szakembereinek, s az ilyen akcióknak, mint a Filmnapok falun. Ezzel a rendezvénysorozattal szándékunk és célunk, hogy a községekben, falvakban élő emberek és a magyar film kapcsolata erősödjön. Azé a magyar filmé, amely nemzetközi sikereket ér el, de itthon olykor a „kiátkozott” művészetek közé tartozik. Hajlamosak vagyunk az általánosításra, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez — a néha rossznak mondott — magyar filmművészet adott a közönségnek és a világnak olyan műveket, mint a Talpalatnyi föld, a Szegénylegények, a Tízezer nap, vagy olyanokat, mint Moldován Domokos filmjei: a Halálnak halálával halsz, a Magyar Fazekasok, vagy olyanokat, mint a filmnapok műsorán is szereplő Ideiglenes paradicsom és a Mephisto. Megállapíthatjuk, hogy a filmművészet — sokszor ugyan vitatható módon — de sokat tett azért, hogy közel került hozzánk a történelem. Kíváncsian keresi ez a művészet azt is, hogy mi történik az embereken belül, mi és miért változik érzéseikben, erkölcsi felfogásukban. A tényfil- mek, a dokurhentarista törekvések pedig azt akarják bemutatni, hogy milyenek vagyunk, mi változott körülöttünk, milyen a viszonyunk a társadalmi valósághoz. Születtek olyan alkotások, amelyek kikapcsolni, de olyanok is, amelyek bekapcsolni akarnak. Bekapcsolni a társadalmi folyamatokba, elgondolkodtatni a világ és magunk dolgairól. Nem feladatom ítélkezni a magyar film felett, de mint néző, úgy látom, hogy a magyar film elindult azon az úton, amelynek célja, hogy a közönség és alkotás még inkább egymásra találjon. Befejezésül a megyei pártbizottság titkára ezt mondotta: A moziba járásnak ez a jellegzetessége társadalmi fontosságú, különösen most, amikor világszerte azt kutatják, hogyan lehetne az embereket szabad idejükben a családi elzárkózásból, az egyedüllétből emberek közé hozni, s az együttlétnek értelmes célt adni. Azt sem lényegtelen ilyen alkalmakkor megjegyezni, hogy a művészeti értékek eljutása a közönség tömegeihez nemcsak meny- nyiségi változást, hanem minőségi változást, valóságos korszak- váltást jelent a kultúra történetében. A közművelődés — köztük a filmnapok — eredményei termékenyítőén hatnak vissza a művészi alkotómunkára: milliók ízlésének, igényének emelkedése bátorítást adhat a művészeknek, akiknek saját érdekük is, hogy a közönség minél értőbben fogadja be munkájukat. A beszéd elhangzása után a közönség megtekintette Moldován Domokos Rontás és reménység című filmalkotását, a rendező jelenlétében. Ezután került sor arra az ankétra, amelynek keretében a rendező válaszolt a nézők kérdéseire. V. M. NÖVELI TŐKÉS EXPORTJÁT A VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT Víztornyok Lajosmizséről • Korszerű módszerrel — ipari röntgennel — vizsgálják a hegesztési varratokat. A megyében viszonylag kevés az országos jellegű vállalat, La- josmizsén viszont kettő is van belőlük. Az AGROSZER — mezőgazdasági földgépeket és háztáji kisgépeket — javító műhelyei, kirendeltségei behálózzák az egész országot. A vízgépészeti vállalathoz pedig *a helybeli gyáregységen kívül hozzátartozik a gyulai, kunhegyesi, budaörsi, valamint az ugyanott levő fővállalkozási iroda is. Ennek a vállalatnak ezerháromszázötven dolgozója a múlt évben 575 millió forintos árbevételi tervét mintegy 600 millióra teljesítette. Ezt az összeget a fővállalkozási irodájuk csaknem 800 millió forintra kerekítette fel. Kincs Zoltán műszaki igazgatóhelyettessel a napokban arról beszélgettünk, hogy a múlt évi eredmények után mire számítanak az idén. — Korai lenne még jósolni — mondta többek között Kincs Zoltán. — Annyi azonban máris bizonyos, hogy termékeink iránt nem csökken az igény, elegendő megrendelésünk ván. Egyik legrégibb és legtöbbet rendelő partnerünk Csehszlovákia. Tavaly 40 darab 100 és 200, ezenkívül egy 500 és egy 700 köbméteres víztornyot gyártottunk részükre. Erre az évre is hasonló megrendelésünk van tőlük. Várhatóan tovább növekszik az idén a tőkés exportunk. Kooperációs kapcsolatban állunk egv NSZK-beli céggel, különböző tartályokat gyártottunk részére tavaly 8 millió forint értékben. Ebben az évben eddig 12 milliós megrendelést kaptunk tőlük. Kapcsolatot létesítettünk egy kanadai vállalattal, amely egyelőre kétmilliós megrendelést adott. Üj partnereink közül érdemes még megemlíteni Egyiptomot, ahová az idén 100 darab 50 köbméteres víztornyot szállítunk, valamint Finnországot, amely szennyvíztisztító telepeiken használatos levegőztető berendezéseket rendelt tőlünk. Bízunk abban, hogy ezek a kapcsolatok is hosszú távúak lesznek. O. L. % Határozatokat, felhívásokat fogadtak el Havannában Ismét Gáspár Sándort választották az SZVSZ elnökévé • Gáspár Sándor záróbeszédét mondja. Gáspár Sándort, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát újra megválasztották a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnökévé. A Havannában tartott X. Szak- szervezeti Világkongresszus hétfői utolsó munkaülésén, amelyen az SZVSZ-hez tartozó szakszervezetek vettek részt, megválasztották az SZVSZ vezetőit és a világszövetség vezető testületéit. Az SZVSZ főtitkárává Ibrahim Zakaria szudáni szakszervezeti vezetőt választották meg, aki eddig ideiglenes megbízatással látta el ezt a feladatot. A csehszlovák Karel Hoffman, a kubai Roberto Veiga, valamint az indiai, a benini, a libanoni és a ciprusi szakszervezetek képviselői töltik be az SZVSZ alelnöki tiszteit. Az SZVSZ irodáját 35 tagúra bővítették, miután az SZVSZ-hez csatlakoztak Angola, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és Laosz szakszervezetei. Az SZVSZ irodájában, a világszövetség történelmében először, a textilipari, a fémkohászati és a szállítási dolgozók nemzetközi szakszervezeti szövetségei is helyet kaptak. Az SZVSZ főtanácsa a világ- szövetséghez tartozó szakszervezetek, valamint a nemzetközi szakszervezeti szövetségek két- két képviselőjéből áll. Gáspár Sándornak, az SZVSZ újraválasztott elnökének zárszavával hétfőn este befejezte munkáját a X. Szakszervezeti Világkongresszus. A hát napig tartott tanácskozás munkájában 400 szakszervezeti tömörülés mintegy ezer küldötte vett részt. Közülük csak kilencven szervezet tartozott a Szakszervezeti Világszövetséghez. Általános vélemény szerint a X. világkongresszus elérte alapvető céljait: sikerült a fő figyelmet olyan alapvető kérdésekre fordítani, mint a világbéke megvédése, a dolgozók jogos követeléseiért vívott harc fokozása, és a fegyverkezési hajsza megfékezése. Gáspár Sándor záróbeszédében rámutatott, hogy a reakciós erők minden próbálkozása ellenére a dolgozók harca eredményre vezet. Emlékeztetett arrg, hogy húsz évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy Kubában lehet megtartani a szakszervezeti világmozgalom X. kongresszusát. Gáspár Sándor kiemelte annak jelentőségét, hogy a különböző irányzatú szakszervezetek a legfontosabb célok érdekében akcióegységet valósítsanak meg, és hangsúlyozta, hogy az SZVSZ elvi álláspontjából, osztályalapokról való kiindulásából sohasem enged, de taktikai kérdésekben mindig kész az új követelményekhez alkalmazkodni. Az SZVSZ újjáválasztott elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel népnek magának kell problémáit megoldania, és leszögezte: Reagan amerikai elnöknek semmi joga arra, hogy recepteket adjon az egyes szocialista országok szakszervezeti mozgalmainak tevékenységére. Gáspár Sándor végezetül köszönetét mondott a házigazdáknak a X. kongresszus kiváló előkészítéséért és megrendezéséért. Ezután átadta az SZVSZ zászlaját Roberto Veigának, a Kubai Dolgozók Központi Tanácsa főtitkárának, aki azt az ugyancsak jelen levő Fidel Castro elnöknek nyújtotta át. A X. Szakszervezeti Világ- kongresszuson „A szakszervezetek és a 80-as évek kihívásai” címmel fődokumentumot fogadtak el. Ezenkívül jóváhagyták a társadalmi biztonság chartáját, a latin-amerikai helyzetről szóló beszámolót, és határozatokat és felhívásokat fogadtak el. Fidel Castro, a kubai állam- és minisztertanács elnöke hétfőn este fogadást adott a X. kongresszuson részt vett küldöttek és vendégek tiszteletére. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára bejelentette: az SZVSZ úgy döntött, hogy Leonyid Brezs- nyevet és Fidel Castrót a Szak- szervezeti Világszövetség aranyérmével tüntetik ki „a nemzeti felszabadításukért és a reakció erői ellen küzdő népekkel vállalt szolidaritásban való aktív részvételükért”. (MTI) Napirenden az építők idei tennivalói Az idén is az építési igények rugalmas és mind kifogástala- nabb kielégítése az építőipar legfontosabb feladata — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építők Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülésén, amelyen a múlt évi munka tapasztalatait értékelték, és megtárgyalták az 1982. évi tennivalókat. Megállapította, hogy építőiparunk, képes a változó igények követésére. A Középületépítő Vállalat munkáinak a felét például már a felújítási feladatok teszik ki. A fejlődést fielzi, hogy már a nagyberuházások is koncentrált erőkkel, mind tervszerűbben, és az előirányzott költségek túllépése nélkül, sőt sok esetben kisebb összegekből épülnek fel. A múlt évben a terv 77 ezer lakás építését irányozta elő, s a végleges adatok szerint 77 070 lakás készült el. . Az idén ugyancsak 77 ezer új lakás átadását irányozza elő a terv, ám alapvető követelmény, hogy egyenletesebb legyen a munka üteme, s kevesebb a hiba. Tudomásul kell venni, hogy mind hangsúlyozottabb társadalmi követelmény a tisztességes, jó minőségű munka. Az építők becsületbeli ügye, hogy teljesítsék ezt a jogos igényt. Az építőipari szervezeteknek az idén számítaniuk kell arra, hogy mind jobban kibontakozik a verseny, amelyben csak akkor állhatnak helyt, ha gazdálkodásukban, szervezetük korszerűsítésében is alkalmazkodnak ezekhez a körülményekhez. Ebben az évben lehetőség nyílt árra, hogy a bérezési rendszer kötöttségeinek csökkentésével jobban érdekeltté tegyék dolgozóikat a gyors, a jó minőségű és jövedelmező munkákban. A vitában felszólalt Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára, aki hangsúlyozta, hogy az idei tervek kidolgozásához sokoldalú segítséget nyújtottak a szakszervezeti testületek, ám most már azokat a sajátosan szakszervezeti feladatokat kell előtérbe helyezni, amelyekkel növelhetik a dolgozók érdekeltségét az előirányzatok teljesítésében. Változatlanul fontos azonban az is, hogy ellenálljanak azoknak a törekvéseknek, amelyek a gazdaságosságra, a szűkösebb anyagi lehetőségekre való hivatkozással háttérbe - kívánnák szorítani a dolgozók munkakörülményeinek javítását. A vitában többen hangsúlyozták, hogy gyorsabban kell korszerűsíteni a vállalatok szervezetét. Ezekben a megoldásokban meg kell keresni a jövedelmezőség növelésének lehetőségeit is. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy előkészítetlen munkát vállalnak el, s ezzel eleve korlátozzák a gazdaságosság javításának lehetőségéit. A vitában elhangzott észrevételekre Ábrahám Kálmán válaszolt. (MTI) Újítók. feltalálók Nálunk is sokan emlékeznek a Nehéz emberek című tv-filmre. Alkotója a kibontakozás reményében, többek között a görgőseke feltalálójának hányatott sorsát tárta a nyilvánosság elé. Szűkebb hazánkban is visszhangja támadt az ügynek, hiszen a kiskunhalasi és a bajai járásban egykor szántogattak az egészen új szerkezeti megoldású munkaeszköz kísérleti példányával. Anélkül, hogy a találmány használhatóságának, vagy a gyártás gondjainak a részleteibe bocsátkoznánk, a görgőseké 40 százalékkal kisebb vonóerőigénye, s ennek arányában szerényebb üzemanyagfelhasználása, az egész ország szempontjából előnyösnek ígérkezett. Sajnos, a nagymúltú hazai mezőgazdasági gépgyárak közül egyik sem vállalkozott a gyártására. Csupán a szomszédos Szolnok megye egyik kedvezőtlen adottságú szövetkezete a kiegészítő ágazatában kezdett hozzá, de sajnos, elég silány gumi- és acélanyagból. Mosonmagyaróvárott akkoriban már sorozatgyártásban volt egy új ekecsalid. Ez, valamint az 1960-as években igen alacsony üzemanyagárak, amelyek korántsem ösztönöztek a gázolaj-takarékosságra, végképp megpecsételték a görgőseke hazai sorsát. Az utolsó példányokat a megye egyik szövetkezete gyűjtötte össze a kiskunhalasi járásban, hogy azoknak legalább a nyersanyagát fel lehessen használni. Május 15-én országos tanácskozást tartanak a fővárosban. A különböző szakmákban dolgozó újítók, feltalálók találkoznak, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint az Országos Találmányi Hivatal által rendezett fórumon feltárják az újítómozgalom megoldásra váró feladatait. Bizonyos, hogy a görgőseke feltalálójának a kálváriájához hasonló példa már kevesebb akad. Az újítók, feltalálók tevékenységének hathatósabb támogatására azonban még számos intézkedést szükséges foganatosítani. Nem elég tökéletes az összhang a vállalatok, gazdasági egységek és az újítók, feltalálók érdekei között. A szervezési és a személyi feltételek gyakran hátráltatják ennek teljesebb érvényesülését. A jogi kereteket is módosítani kell, különösképpen az 1982-ben életbe lépett gazdasági szabályozók, valamint a kisvállalkozásokra vonatkozó rendeletek alapján. Még mindig elég hosz- szadalmas az újítások, ésszerűsítések elbírálása. A ytegyei érdekképviseleti szervek,} szövetségek, szakszervezetek , vizsgálatai tárták fel azt, hogy j számos újítást alkalmaznak, amelyekről semmiféle nyilván- I tartást nem készítettek, és az > újításért járó díjat sem fizet- j ték meg az érdekelteknek. Mindezekből következik, \ hogy az újítómozgalom társa- j dalmi irányításának, az ezzel; összefüggő érdekvédelmi te- j vékenységnek fejlődnie szűk- i séges. Természetesen, számos jó) példa is van. Az országos tanácskozáson a MEDOSZ-hoz j tartozó mezőgazdasági, erdő- I gazdasági, vízügyi üzemek Bács-Kiskun megyei újítóit, • feltalálóit a Lajósmizsei Víz- \ gépészeti Vállalat és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság j dolgozói képviselik. Az emlí- j tett két termelő egységben \ minden újítót, rendszeres újí- ! tó tevékenységet végző szocialista brigádot nyilvántar- j tanak. Munkájukat, újításaikat elbírálják, erkölcsileg, j anyagilag elismerik és alkat- [ mázzák. Várható, hogy az újítók, feltalálók V. országos tanácsko- I zását előkészítő munkahelyi összejöveteleken, amelyek j Bács-Kiskun megyében február 10-én kezdődtek, és \ március 20-án zárulnak a j mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi ágazatban, számos értékes' javaslat, észrevétel hangzik el a népgazdaság egészét érintő, az ország gazdasági I egyensúlyának helyreállításában is jelentékeny szerepet vállalni tudó mozgalom fellendítésére. K. A.
