Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
* • PETŐFI NÉPE «I 1982. február 2. események sorokban PÁRIZS Mitterrand francia elnök hétfőn délben ebédet adott az Elysée-palotában Mubarak egyiptomi elnök tiszteletére, aki nyugat-európai körútja során rövid hivatalos látogatást tesz a francia fővárosban. Az Elysée- palotából távozva az egyiptomi elnök kijelentette, hogy a Mitterrand elnökkel folytatott eszmecserén elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről, valamint a palesztin autonómia kérdéséről volt szó. BELGRAD A jugoszláv Adria-parti Zadar város körzeti bíróságán befejeződött a „Vörös Front” nevű albán irredenta szervezet három tagja bűnperének tárgyalása. A bíróság aláhúzta, hogy e szervezet központja az albániai Ku- kesiben működik. A tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy a vádlottak tényleges katonai szolgálati idejüket Dalmáciában töltve, maguk köré gyűjtöttek albán nemzetiségű katonákat, s szorgalmazták, hogy lépjenek be a „Vörös Front” illegális szervezetbe. A bíróság, a koszovói illetőségű vádlottak egyikét másfél évi, a másik kettőt pedig nyolchavi börtönbüntetésre ítélte. PHNOM PENH Az amerikai imperialisták veszélyes mértékben fokozzák katonai tevékenységüket az Indiaióceán térségben ‘ — állapítja meg az SPK kambodzsai hír- ügynökség kommentárja. Az Amerikai Egyesült Alilamok bővíti itteni támaszpontjait, többek között Diego-Garcia szigetén ahol az intervenciós gyorshadtest egységeit állomásoztatja. Ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy NATO-ibéli szövetségeseit is bevonja az Indiai-óceán katonai ellenőrzésébe. Holnap kezdődik az FKP kongresszusa Holnap kezdődik a Párizs melletti Saint Ouen-ban az FKP XXIV. kongresszusa, amely megvitatja majd a párt feladatait és újraválasztja a vezető szerveket. A határozat-tervezet; amelyet október közepén hoztak- nyilvánosságra, részletesen foglalkozik azzal, hogy a párt milyen utat javasol a szocializmus Francia- országban való felépítéséhez, elemzi a nemzetközi helyzetet, valamint a Franciaországban kialakult új belpolitikai helyzetet, s rámutat a pártnak ebből fakadó feladataira. A múlt önkritikus elemzése során a határozat- tervezet kifejti, hogy a párt csak megkésve — az 1976-os és 1979- es kongresszusokon — fogott hozzá olyan stratégia kidolgozásához, amely megfelel a forradalmi küzdelem új követelményeinek és számot vet a francia társadalomban bekövetkezett változásokkal. A dokumentum állást foglal a demokratikus úton meg va'lósí - tandó, önigazgató szocializmus mellett, majd a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve hangsúlyozza: a mai helyzetben nem szükségszerű, hogy szociáldemokrata kísérlet bontakozzék ki, lehetséges olyan új politika megvalósítása, amely más mint a tőke javára folytatandó „ügyvezetés”. A választási eredmény tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy a kommunisták lemondanak eszméikről. Miközben lojálisán betöltik szerepüket az új többségben, kifejezik saját nézeteiket. A kommunista párt mélységesen különbözik a szocialista párttól, de jelenleg szükség van együttműködésükre olyan megállapodások alapján, amelyek megfelelnek a tényleges helyzetnek. A kongresszust rendkívül széles körű és alapos vita előzte meg, egyrészt a L’.Humanité hasábjain nyitott „kongresszusi tribün” keretében, másrészt az alapszervezetekben, majd a körzeti és megyei pártkonferenciákon. A megyei konferenciák vasárnap fejeződtek be. Valamennyi konferencián elfogadták a határozat- tervezetet, s megválasztották a kongresszusi küldötteket. Izrael „megtorlásra” készül Dél-Libanonban Folytatódnak az izraeli csapatösszevonások és tart az izraeli nehézfegyverzet beáramlása a jobboldali milíciák kezén levő dél-libanoni határövezetbe. A tüzérségi és harckocsiállásokat a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni nemzeti-hazafias erők támaszpontjaival szemben építették ki. Izraeli katonai vezetők több ellenőrző körutat tettek a csapatösszevonások térségében. A hét végén fokozta a feszültséget az az izraeli bejelentés, hogy a jordániai határon észlelt gerillabeszivárgást (egy öt főből álló palesztin kommandó három tagját tűzharcban elfogták) a múlt év júliusában létrejött délr libanoni tűzszünet megsértéseként fogják fel. Az izraeli kormány szóvivője szerint a Begin-kormány azzal a kikötéssel fogadta el a dél-libanoni tűzszünetet, hogy a megállapodást valamennyi fronton tiszteletben tartják. Bejrúti megfigyelők egyetértenek abban, hogy Izrael — válaszul a jordániai határon felújított gerillatevékenységre — „megtorló” csapásra készül Dél- Libanonban. Szíria hárompontos béketerve Szíria a közel-keleti helyzet rendezésére hárompontos béke- tervet javasol, amelynek lényegét Ahmed Iszkander Ahmed Szíriái tájékoztatási miniszter ismertette a Monday Morning című libanoni hetilapnak adott nyilatkozatában. A miniszter szerint a közel- keleti igazságos, tartós és átfogó béke megvalósításához vezető úti egyik legfontosabb eleme, hogy Izrael vonuljon ki minden arab területről, amelyet 1967 óta tart megszállás alatt. A rendezési terv második lényeges pontja, hogy erősítsék meg a palesztin nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésihez, valalmint egy füg- — geilen palesztin államnak palesztin földön való létrehozásához, s e jogait a palesztiniaá felsziabadí- tási szervezet irányítása alatt érvényesíthesse. A terv harmadik eleme szerint fel kell számolni a hadiállapotot az arab országok és Izrael között. A szíriai tájékoztatási miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ENSZ-közgyűlésnek a Golan-fennsík izraeli bekebelezésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka lesz az a fórum, amelyen Szíria síkraszállhat a béketerv és az abban foglalt elvek érvényesítése mellett. Határnyitás Líbia és Egyiptom között Rákos György, az MTI tudósítója jelenti: Az egyiptomi és a líbiai hatóságok megállapodása értelmében hétfőtől megnyitják a három évvel ezelőtt lezárt közös határt — jelentette a kairói A1 Ahram. A két ország kapcsolatainak enyhülését jelző intézkedés lehetővé teszi, hogy Líbiában dolgozó egyiptomiak — nevezetesen a félévi szabadságukra hazatérő oktatók — szárazföldi úton közelítsék meg hazájukat, míg az elmúlt években csak légi úton, kerülővel utazhattak haza. 1977-ben — emlékeztetnek Kairóban — heves összecsapások zajlottak le a két ország határán, s az elmúlt évek folyamán rendkívül feszült volt az egyiptomi-líbiai viszony. Tripoli és Kairó kapcsolatainak romlása tavaly őszig nemegyszer harci cselekmények kirobbanásával fenyegetett. Az októberiben merénylet áldozatául esett Szadat egyiptomi elnök utódja, Hoszni Mubarak röviddel hivatalba lépése után leállította az arab országok elleni egyiptomi propagandát, s több ízben külön hangsúlyozta, hogy a szócsata megfékezése a szomszédos Líbiával kapcsolatban is érvényes. ViV,-,V.V,Y,V,V.V»V»V,V,V.V,V.,X*'*X,,'X',*X'X*,*X*,'í»,*,K,Í Iránban tíznapos rendezvénysorozaton emlékeznek meg az Iszlám köztársaság kikiáltásának 3. évfordulójáról. Az ünnepségek január 3I-én, azon a napon kezdődtek, amikor három esztendeje hazatért száműzetéséből Khomeini ajatollah, az iszlám köztársaság szellemi atyja. Trán vallási (és politikai) ve- zére az utóbbi időben töibb alkalommal is önmérsékletre és megfontoltságra intette honfitársait. Kijelentette, .hogy az eddigi tisztogatások, kivégzések jogosak voltak, hiszen az iszlám állam támadói úgymond „nem is emberek”; a gazdasági nehézségek pedig az Irakkal vívott háborúval, a „szuperhatalmak által Iránra gyakorolt nyomással” és a forradalmi helyzettel magyarázhatók. Az agg főpap megnyilatkozásai résziben Mohamed próféta születésnapja, részben pedig az iszlám köztársaság győzelmének 3. évfordulója körül hangzottak el, s akár .belpolitikai programnyilatkozatnak is felfoghatók. Ebből aztán okkal-joggal adódik a kérdés, vajon mit kell készpénznek venni az iráni vezető szavaiból: a kérleihetetlenség politikájának a folytatását, avagy a mérsékletét? Nyilvánvaló, hogy a teheráni vezetés szeretne nyugalmat teremteni az országban, s ennek Tény, hogy az ilyen szorult helyzet megbékélésre ösztönöz. Hiszen a teheráni vezetés nehéz kétfrontos harcot vív: egyrészt a hatalom elleni lázadókkal küzd (ezek skálája a mudzsahedinek- től a nemzetiségi felkelőkig terjed), másrészt vért, energiát, erőt emésztő háborút folytat a szomszédos Irakkal. Ezek a körülmények indokolják mostanság a mértékletességet ígérő és hirdető nyilatkozatokat. Az engesztelhetetlenség szózata viszont az uralkodó kemény iszlám vonal alapvető változatlanságát mutatják. Elbillen-e a mérleg nyelve valamelyik irányba? — vetődik fel ismét gyakran a kérdés. S ha igen, merre? Nagyon nehéz elképzelni ugyanis, hogy a fundamentalisták látványosan megbékéljenek az eddigi tűzzel-vassal irtott, s az ugyancsak minden eszközzel támadó-védekező ellenzékkel. Mint ahogy az is elképzelhetetlen, hogy elfogadható béke szülessen Irak és Irán között. Ésszerű kompromisszumok kellenének, de azokra még a hajlandóság is nehezen érlelődik. A „megfontolt mérséklet” politikáját az ország kétségtelenül nehéz helyzete is csak lassan kényszerítheti ki. (avar) Iráni dilemma • Az iszlám köztársaságot éltetik Teheránban. érdekében az iszlám rendszer mérsékeltebb ellenzékével hajlandó lenne bizonyos kompromisszumra. A Khomeini utódjaként emlegetett ajatoliah, Monta- zeri például már az ősszel óvta a hatóságokat a túlkapásoktól, burkoltan elítélte a statáriuma gyorsasággal hozott, s ekként a bűnösséget nem túlzottan bizonyító ítéleteket, a kivégzéseket. Aztán éppen a próféta születésnapján családtagjaik meglátogathatták a teheráni börtönökben fogva tartott hozzátartozóikat, sőt nemrégiben pár száz politikai elítélt amnesztiát is kapott. Ugyanakkor az iráni hírközlő szervek változatlanul szinte naponta számolnak be kivégzésekről, s nemrég a kormánykörökhöz közel álló Kayhan című lap hevesen kirohant az iráni kommunisták pártja, a Tudeh ellen. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert a Tudeh, amely támogatja a Rhomeini-rendszer antiimperialista vonalát, nem tartozott az elmúlt hónapok leszámolásainak céltáblái közé. Sokan úgy vélik,^ hogy az ország gazdasági helyzete készteti enyhültebib belpolitikára Teheránt. Kétségtelen tény: az 1982. február 11-én hároméves iszlám köztársaság veszedelmes gazdasági bajokkal birkózik. Ma már nem csupán a munkanélküliség, a pangó termelés, az áremelkedés szerepel a problémák között, hanem a fizetésképtelenség is. Márpedig Irán a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen cikkek jelentős részét .importálni kényszerül, s a külföldi „bevásárlásokhoz” valuta kéne, különben egy idő után élelmiszerrel is nehéz lesz ellátni az országot. Az egyetlen bevételi forrás az olaj, amelynek kivitele azonban csupán a fele a háború előtti szintnek. Így történhetett meg az a fantasztikus dolog, hogy Irán, az olajország, pár éve még a világ második olajexportálója, az egykor hatalmas valutatartalék birtokosa, nyugati bankokhoz fordult 100 millió dolláros kölcsönért. NAPI KOMMENTÁR | Közeledés, kérdőjelekkel Aga Salhi, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság külügyminisztere az indiai fővárosban tárgyalt. Tulajdonképpen semmi meglepő nem lenne abban, hogy egy ország diplomáciájának vezetője megbeszéléseket’folytat legjelentősebb szomszédjával. India és Pakisztán esetében azonban még az ilyesfajta érintkezés sem természetes: alighanem a két nagy országé a földkerekség egyik legrosszabb, legfeszültebb szomszédsága. Ez sajnos, meglehetősen régi igazság és nem utolsósorban éppen az államiság kezdeteiből következik: az angolok — az imperialista vezérelv, az „oszd meg és uralkodj!” alapján — úgy vonultak ki gyarmatként egységes szúbkontinensükről, hogy a hindu India és a muzulmán Pakisztán között ott hagyták az etnikaivallási ellentétek mindmáig ijesztően ketyegő, időzített bombáját. 1 Az általános ellenségeskedésnek bőven voltak területi vonatkozásai is. A leghagyományosabb ellentét ebben a kérdésben Kasmír tartománnyal kapcsolatos: a jórészt muzulmánok-lakta, de Indiához tartozó terület feletti Vita kétszer — 1947-ben és 1965- ben — vezetett a két ország között háború kirobbanásához. Ami a dolog világpolitikai részét illeti, az el nem kötelezett India a nemzetközi porondon a Szovjetunió, a szocialista országok, Pakisztán pedig Washington és Peking támogatását élvezi. Az afganisztáni fejlemények óta Washington „kulcsországgá” léptette elő azt a Pakisztánt, amelynek katonai diktátor államfője, Ziaul Hak tábornok. Nos, a pakisztáni külügyminiszter mostani látogatását éppen az elmúlt év őszén a tábornok-elnöknek egy nyilatkozata készítette elő, amelyben megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Indiának. Jogos a kérdés: miért döntött a katonai vezetés úgy, hogy látványos közeledési gesztussal közeledik ősellenség-szomszédja felé? A válasz két fő tényezőből áll össze, az egyik bel-, a másik külpolitikai természetű. Ziaul Hak eddig kilencszer ígérte, és tagadta meg a választások kiírását, belpolitikai bázisa gyakorlatilag nem létezik. Növekszik egyes tartományok szeparatista mozgalma és ez leköti a pakisztáni hadsereg jelentős részét. Washingtontól Iszlámábád az utóbbi néhány esztendőben több mint hárommilliárdf!) dollárt kapott, kifejezetten katonai célokra. Mivel Üj-Delhi érthető aggodalommal kifogásolja ezt a támogatást, Ziaul Hak megpróbálja barátságos gesztusokkal ellensúlyozni az indokolt aggályokat. Ezért volt Aga Sahi Űj-Delhiben. A külügyminisztert Indira Gandhi is fogadta és javasolta, hogy hozzanak létre állandó vegyes bizottságot, amely rendszeresen megvizsgálná a vitatott ügyeket. Pakisztán a javaslatot elfogadta. A két ország közeledése mindenesetre alapot teremthetne a csendes-óceáni térség békéjének biztosításához. H. E. Megtisztult a Duna, visszatérnek a jégtörők Csaknem három héten át dolgoztak a jégtörő hajók a Dunán, s az utóbbi napokban már az enyhülés is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szakaszon teljesen megtisztult a zajló jégtől a folyó. A Sió torkolatától tizenegy jégtörő hajó cirkált a déli országhatárig, s onnan a közös érdekű kanyargós jugoszláv szakaszon négy magyar jégtörő hajó bontotta, szabdalta a gyakran megakadó jeget, egyengetve a zajlás útját. A (jégtörő hajók rendszeres bevetése óta — és a jeget gyakran megakasztó folyókanyarok szabályozásával — a magyar szakaszon sikerült megelőzni a Duna beállását, s a jeges árvizet. A jégtelenítés befejeztével hétfő délután az Országos Vízügyi Hivatal intézkec ;< Dunaföldvar és az oi között bevetett hajók dúltak eredeti állomás s közülük a legnagyoüC&í Folyamszabályozó és Ksvir 'ku ró Vállalat jégtörő hajói a ■; 1 séges műszaki felülvizsa ä '. javítás után ismét rr < termelő munkájukat, a szállító uszályok v< Visszatért a négy magy; rő hajó a jugoszláv E kaszrói, s az OVH inl szerint február 6-ig Ba radnak készenlétben, 1 szükséges, ismét felveh küzdelmet a zajló jég e A Tisza és a mellékfolyók nagy 'részén változatlanul' ki- sebb-nagyobb megszakításokkal áll a jég. A Balatont 18—28, a Velencei-tavat több mint 20 centiméteres összefüggő jégpáncél borítja. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI érvényben: 1982. február 2-től: Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6441.06 6447,51 6453.96 Ausztrál dollár 3800,50 3804,39 3808,19 Belga frank 87,75 87.84 87,93 Dán korona * 453.77 454,22 454,67 Francia frank 584,36 584,94 585,52 Hollandi forint 1356,81 1359,17 1359.53 Japán yen (1000) 150.34 150,49 150,64 Kanadai dollár 2880.44 2883,32 2886.20 Kuwaiti dinár 12123.81 12135.95 12148.09 Norvég korona 582.97 583,55 584,13 NSZK márka 1494,14 1495.64 1497,14 Olasz Ura (1000) 27,76 27.79 27,82 Osztrák schilling 213,15 213,36 213.57 Portugál escudo * 51.65 5t .60 51,65 Spanyol peseta 34.75 34.78 34,81 Svájci frank 1850.30 1852.15 1854.00 Svéd korona 610,34 610.95 6U.56 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA-dollár 3439,53 3442,97 3446.41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek' megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. február 2-től: Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6254,08 6640;94 Ausztrál dollár 50 3690-,26 3918,52 Belga frank 5000 85.20 _ 90,48 Dán korona 1000 440,59 / 467,85 Finn korona 100 753,87 800,51 Francia frank 500 567.39 602,48 Görög drachma 500 53,17 56.45 Hollandi forint 1000 1317,42 1398,92 Japán yen (1000) 10000 145.98 155,00 Jugoszláv dinár 1000 71.70 76,14 2896,82 Kanadai dollár 100 2796.82 Kuvaiti dinár 10 11771.87 12500.03 Norvég korona 100 566,04 601,06 NSZK-márka 1000 1450.77 1540.51 Olasz Ura (1000) 50000 27.10 28,78 Osztrák schilling 1000 206.96 219,76 Portugál escudo 5000 50.03 53.13 Spanyol peseta 500« 33,74 35,82 1807.71 Svájci frank 1000 1796.59 Svéd korona 100 592.62 629,28 Török Ura 1000 25,25 26,81 USA-dollár 100 3339.68 3546,26
