Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
4 m PETŐFI NÉPE • 1982. január 20. Az erősebb segítse a gyengét Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Állandó téma a differenciáltság és a differenciálódás. Ez a jelenség, mint a gazdálkodás természetes kísérője, a mezőgazdaságban összetettebb, nagyobb mértékű és sok tekintetben más természetű,, mint a népgazdaság egyéb területein. A termelés objektív feltételeinek különbözősége — közöttük is elsősorban a földminőség, az éghajlati és domborzati viszonyok, az ismétlődő természeti csapások — miatt azonos munka mellett is jelentős eltérés van a termelési eredményekben. Az ezzel kapcsolatos gondokról, nehézségekről beszélgetett munkatársunk dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A „kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó üzem” címszó alatt nem néhány eldugott hegyi falu vagy alföldi tanya húzódik meg csupán, hanem a termelőszövetkezetek egyharmadáról, a mező- gazdasági termelés egynegyedéről van szó. A szabályozók módosítása során figyelembe vették-e ezt a körülményt? — A gazdálkodás eltérő feltételeit az ágazat szabályozórendszerének kialakításánál és továbbfejlesztésénél mindig számításba vettük. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek már az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett állami támogatásban részesültek. Szeretném azonban a?t is leszögezni, hogy a megkülönböztetett támogatás egy hektárra jutó összege így sem érte el a többi szövetkezet átlagát. E.z természetes is, hiszen hiba lett volna, ha például a beruházások támogatása nem oda áramlik, ahol a leggyorsabban térül meg. — Milyen eredményt hoztak az eddigi intézkedések? — A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó üzemek egy része nemcsak ' megerősödött, hanem képessé vált megkülönböztetett támogatás nélkül is eredményes gazdálkodásra. Mintegy 100 szövetkezet azonban sajnos, ma is ismétlődően veszteséges, 70—80 gazdaság pedig igen alacsony jövedelmezőséggel termel. Hozzá kell azonban tennem, hogy a nehezedő külgazdasági viszonyokhoz igazodó gazdaságpolitika a mező- gazdasági üzemek szabályozórendszerében is kifejeződött. Az utóbbi két évben a már említett 170 kedvezőtlen adottságú üzemen kívül további mintegy* 200 termelőszövetkezet is csaknem elvesztette a korábban is gyenge versenyképességét. — A „gyengébb” tehát nem egyszerűen pénzügyi okokra vezethető vissza, hanem ezek szerint számos más tényező is közrejátszott? — Nem volnánk tárgyilagosak, ha egyoldalúan csak a támogatás mértékében keresnénk a gyenge eredmények okát, az ugyanis szinte minden esetben több, egymást erősítő tényező együttes hatása. E gazdaságokra jellemző az átlagosnál gyengébb földminőség és sok esetben az ismétlődő ár- és belvízkár. Mintegy száz szövetkezetnél a vezetés, az üzem. és munkaszervezés színvonala, az adottságoknak nem megfelelő termelési szerkezet, a munka- és technológiai fegyelem lazasága stb. is részes a tartósan gyenge eredményű gazdálkodásban. Kiemelem. hogy a szövetkezeteknek ebben a körében a vezetés és a szakemberellátás hiányosságai hatványozottan jelentkeznek. — Mi tette indokolttá, hogy éppen most nyúljanak határozott kézzel ehhez az üzemcsoporthoz; most, amikor meglehetősen híján vagyunk a fejlesztési lehetőségeknek? — A mezőgazdaság előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a jelenleg alacsony jövedelmű terrrtelőszövetkezetek is nagyobb részt vállaljanak a termelés gazdaságos növeléséből. Enélkül ugyanis a gabonatermesztés és a hústermelés tervezett növekedési üteme nem érhető el. A jövedelmező termelés feltételeinek megteremtése tehát Inemcsak e szövetkezetek és az itt élő népesség jövője, hanem az ágazat termelési, ellátási és exportfeladatainak teljesítése szempontjából is rendkívül fontos. A komplex meliorációs programok gyorsítása, a termőföld jelenleginél teljesebb körű és ésszerűbb hasznosítása, a gépellátottság javítása mellett az érintett területeken a foglalkoztatottságot az eltartóképességhez kell igazítani. A mezőgazdasági termelésben ésszerűen nem foglalkoztatható munkaerőt ipari és egyéb tevékenységekben kell lekötni. Ez utóbbit szolgálja például az a rendelkezés, ami szerint a kedvezőtlen adottságú üzemek az alaptevékenységen kívüli tevékenységük bővítéséhez igénybe vehetik a termelési adóból visz- szafizethető fejlesztési hozzájárulást. Megszűnik emellett a mezőgazdasági—ipari és az ipari— mezőgazdasági 'termelőszövetkezeti kategória, és az ezzel együtt járó termelési adó, valamint — a budapesti agglomeráció kivételével — a megyei városokban gazdálkodó nagyüzemek többlet- termelési adója. — Végső soron a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről van szó, konkrétan mit tesznek ennek érdekében? — A termelési szerkezet ésszerű, hatékony átalakításának ösztönzése, érdekében a kedvezőtlen adottságúnak minősített,1 tvala- mint az átlag 17 aranykoronát meg nem haladó szántóterületű mezőgazdasági nagyüzemek több fontos termékre külön árkiegészítést kapnak. Ennek mértéke differenciált, néhány terméknél elérheti az árbevételnek akár a 25 százalékát is. De például a leggyengébb földeken gazdálkodók 39 százalékos árkiegészítést kapnak a kalászos gabona értékesítése után. Ez nemcsak a 15 millió tonnás gabonatermelési cél elérését szolgálja, hanem azt is, hogy azokban a gazdaságokban is többet törődjenek az alaptevékenységgel, ezen belül a növénytermesztés most már gazdaságossá váló hozamnövelésével, ahol eddig erre pénzügyi okok — a melléktevékenységből származó jövedelem — nem késztették a gazdaságokat. És ami nagyon fontos: az árkiegészítés akkor is jár, ha a nagyüzem például a saját termelésű takarmányt a kistermelőknek adja el. A vásárolt takarmány értékével azonban az árkiegészítés alapját csökkenteni kell. Mivel a 17 aranykoronánál kisebb értékű földdel gazdálkodó tsz-ek- ben elsősorban a tömegtakarmányra alapozott állattenyésztési ágazatokat indokolt fejleszteni, ezért a juh- és szarvasmarha-állomány forgóeszközigényét nem a fejlesztési, hanem az üzem számára gyakorlatilag zárolt, kötelező tartalék- alapból lehet majd finanszírozni. Mindemellett, hogy az „erős segítse a gyengét” ne csak elvárás legyen, 1982 januárjától lehetőség nyílik arra is, hogy ha egy erős gazdaság bármilyen jellegű közös vállalkozásba fog egy gyengével, akkor a közös vállalkozás teljes nyeresége, hangsúlyozom: a teljes nyeresége, a gyengébb tész-re érvényes — általában alacsonyabb — adó alá esik. B. P. Pattogatott kukorica Sajátságos élelmiszer-feldolgo- egy évtizede a kisszállási Bácska Tsz. Háromszázötven hektáron termeszt különleges kukoricafajtákat arra, hogy kipattintva csomagolt csemegeként értékesítse. A kisszállási lányok, asszonyok számára jó munkaalkalmat teremt egész esztendőn át a kukoricapattogató üzem, amelynek termékét ízesítve, vagy anélkül évente 8 millió csomagban értékesíti a Bácska Tsz. Űjabban alufólia tálcában házi pattogatásra is forgalmazza a gazdaság. Ez is hasznos kiegészítő tevékenység. • Nagy teljesítményű, külön erre a célra gyártott gépekkel pattogatják a kisszállási kukoricát. • A Puki márkanevű csemegét csomagolják a Bácska Tsz dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) AZ IGÉNYEK RUGALMAS KÖVETÉSÉVEL Növeli tőkés exportját a Bácska Bútoripari Vállalat Innovációnak nevezik a gazdasági szakemberek azt a folyamatot, amely az előző tervidőszak vége felé kezdődött el és az új első esztendejében ért véget a bajai Bácska Bútoripari Vállalatnál. Megújulásról van szó, ami kiterjedt a termékek körére, a munkaeszközökre, a technológiai folyamatra, sőt a felhasznált anyagokra is. A kollektíva célja az volt, hogy megteremtse a stílbútorgyártás nagyüzemi föltételeit, s az elképzelést — bár külső okok miatt nem minden zökkenő nélkül — valóra váltották. Törekvéseik végső soron a kemény valutáért eladható rusztikus termékek gazdaságos előállításának gyors növelésére irányult, amivel a népgazdaság külkereskedelmi mérlegének javítását szolgálhatják, s nlnmr/\c n trií 11nln4nn1r Kabdebó Péter, a bajai cég igazgatója arról tájékoztatott, hogy a nyugati vevőjükkel és a partner hazai külkereskedelmi vállalattal közös alapból finanszírozott technikai fejlesztés 1981- ben a belső anyagmozgatás korszerűsítésével és az új festékszóró berendezés üzembe helyezésével sikeresen befejeződött. Pénzügyileg is sikeresen, ugyanis a gépi rekonstrukciónál megtakarítottak 8,5 millió forintot, azzal, hogy saját erővel telepítették helyükre az új termelőeszközöket. A Bácska a VI. ötéves tervben is teljesen a rusztikus bútorokra építi kínálatát kül- és belföldön egyaránt. A gyártmányösszetétel igények és divat szerinti formálásában számíthat tőkés kooperációs partnerére, s együttműködik a Bútoripari Fejlesztési Intézettel is a nagyüzemi módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. A közös munka, ami technológiai és minőségszabályozásból, speciális készülékek és szerszámok kifejlesztéséből, üzem- és munkaszervezésből állt, az idén fejeződik be. A szükséges kutatásokhoz támogatást kaptak központi műszaki fejleszési alapból, s az eredményeket az Ipari Minisztérium átadja majd hasznosításra más bútoripari vállalatoknak is. A megújulási folyamat előrehaladásával a Bácska növelni tudta tőkés exportját. 1979-ben még csak 10, egy évvel később 25, tavaly pedig már 47 millió forint értékben szállítottak nyugati vevőknek rusztikus bútort. Egyébként 1981-ben a tervezett termelési értéket produkálták, s az elképzelések szerint alakult az export. Az árbevétel-arámyoís nyeresége 5,5 százalékos volt a vállalatnak. Tíz százalékos béremelésre futotta, ami valamivel több lett a tervezettnél. Az elmúlt évben ösztönző bérezési formát vezettek be: a termelési program megvalósításához kötött prémiumos rendszert. Ennek az a lényege, hogy a havi feladatok elvégzéséért meghatározott összegű prémiumot kapnak a dolgozók a teljesítmény szerinti bérükön felül. Az új bérezés átfogja a termelés és a gazdálkodás valamennyi területét. Egy fizikai dolgozó 300 forint prémiumot kap, eszmeileg, ugyanis a brigádok maguk döntenek róla, hogy tagjaik közül érdemei alapján ki mennyivel részesedik a közös ösz- szegből. A művezetők ötszáz forint prémiumot kaphatnak, a termelési cél elérésétől függően, s szerény mértékben még a brigádvezetőket is érdekeltté tették a több és a jobb munkában. A • Belföldi megrendelésre gyártandó rusztikus szekrénysor, előtte ugyanilyen stílusú kárpitos garnitúra. (Méhest Éva felvétele) havi prémium bizonyos többlet- termeléshez van kötve, ami hozza a kifizetést lehetővé tevő jövedelmet. A Bácska Bútoripari Vállalat a kisebb cégek közé tartozik, ami a rugalmasság szempontjából előnyére szolgál. 1982-ben a piaci helyzet függvényében gyártanak újfajta, rusztikus, elemes szekrényfalakat. Az első negyedévben két újfajta, szintén rusztikus kárpitos garnitúrával jelennek meg a piacon. Az idén az árviszonyok hatására a tőkés exportra készített teljes kínálatot újjal, a technikai fölkészültségüknek jobban megfelelő termékekből állóval cserélik föl. Ehhez meg kell nyerni a vevőket is. A cél érdekében ebben a hónapban a vállalat 40 cikkét mutatja be a kölni nemzetközi vásáron. Ebben az esztendőben a tavalyi 103 millióról 126 millió forintra szándékoznak növelni a termelési értéket, s ebből 50 milliót tesz ki a tervezett tőkés export értéke. Árviták miatt ehhez egyelőre még nem rendelkeznek elegendő megrendeléssel. A Bácska Bútoripari Vállalat az árbevételét kereskedelmi tevékenységgel is növeli az idén. Bajai mintaboltjában a saját termékein kívül a helybeli BLÉ- VISZ szövetkezet, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat, a Budapesti Faipari Vállalat és a Pécsi Bútorgyár cikkei is megvásárolhatók lesznek 1982-ben, kölcsönös árucsere-szerződés révén. Az igazgató elmondta, hogy a termelési költségek csökkentése érdekében az év végéig vegyestüzelésű kazánrendszert építenek ki, 11 milliós beruházással. Saját és vásárolandó hulladékok fűtésre való felhasználásával egy év alatt 2,5 millió forint értékű olajat takarítanak majd meg. A. T. S. Kocsma helyett tejboltot! Szinte nincs olyan hét, hogy ne kérnének tőlünk segítséget olvasóink az ital rabjává lett hozzátartozóik „megmentése” érdé. kében. A napokban is ilyen tartalmú levelet hozott la posta Kecskemétről. A feladó reszketeg kézzel írta: A Nagykőrösre vezető út mentén, egy iskola szomszédságában van az a kocsma, melynek következtében lassacskán tönkre, megy a családi életem. A fiam ott törzsvendég, s gyakorta issza le magát. Rengeteg pénzébe kerül ez. Időnként üres is a bukszája, de ez őt kevésbé érdekli, mert kap italt hitelbe is. Mint mások. A kocsmárosoknak semmi sem drága, ha így, vagy úgy, de növelhetik a forgalmukat. Sok édesanya, feleség és tisztességes körülményre vágyó gyermek nevében kérem: mielőbb szüntessék meg ezt az áldatlan helyzetet: .A csakis békétlenséget, perpatvart okozó talponálló helyett tejboltra lenne inkább szükség. Ha kapható volna ott mindig friss tej, tejtermék, sütőipari áru, annak nemcsak a közeli iskolások örülnének, de legfőképpen a környékbeli családok... Eddig a panasz és a közérdekű javaslat, melyet az egység gazdájának, valamint a hatóságnak a figyelmébe ajánlunk. A mértéktelen hazai italozással kapcsolatban pedig hadd emlékeztessünk két megállapításra. Az Alkoholizmus Elleni Orszá. gos Bizottság tette közzé korábbi kiadványában az egyiket, miszerint a felbomlott házasságok felében az alkoholfogyasztás a legdöntőbb válóok, s az állami gon- cozásba vett gyermekek többsége Hálózó családból származik. A másik vélemény egy országgyűlési felszólalásból való: megbízható becslések szerint az alkoholizmus népgazdasági kihatásai 1970 óta elérik, sőt fokozatosan meg is haladják. az alkoholból származó állami bevételeket. Summa summárum: társadalmunk roppant veszélyes jelenségéről van szó, melynek megfékezése érdekében bőven van teendő. Felnőttek klubja Érsekcsanádon A társas élet gazdagabbá, színesebbé, hasznosabbá tétéle érdekében követést érdemlő módon cselekedtek a napokban az érsekcsanádiak, akik — mint arról Molnár János kiformált bennünket — megalakították a felnőttek fórumát, mely a „Búzakalász klub” nevet kapta. Az MSZMP községi székházában otthont kapott új közösségnek termelőszövetkezeti tagok, ipari dolgozók és nyugdíjasok az első tagjai, akik szívesen várnak minden helybeli felnőttet. Munkaterv alapján működik a klub, ahol sor kerül majd író- olvasó találkozókra, különféle témájú előadásokra, műsoros programra, tréfás vetélkedőkre, és persze szabad foglalkozásokra. A tagok közös mozi- és színházlátogatáson is részt vesznek, valamint kirándulásokon, de szerveznek önmaguk számára társas vacsorákat és bálákat is. Örömmel adunk hírt e községi kezdeményezésről, s az érsekcsa- nádi „Búzakalász klub” — mely feltehetően az ötnapos munkahét révén megnövekedett szabad idő eltöltésének is kellemes színhelye lesz — termékeny, népműveléssel is felérő küldetéséhez ezúton kívánunk sok sikert! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mennyi szabadságra jogosult a bedolgozó? Dunavecsén lakik az a fiatalasszony, aki már öt éve bedolgozója a nagyközség textilüzemének. Bár munkáját igyekszik becsülettel elvégezni, az utóbbi időben mégis kellemetlenségei vannak, történetesen a szabadsága mértékének megállapítása körül. Mint a szerkesztőségünkhöz küldött levelében írja, a munkaadó csupán az éves alapszabadságot hajlandó részére biztosítani, s figyelmen kívül hagyja a mostani tevékenységében, illetve másutt szerzett eddigi szolgálati éveit, melyek a pótszabadsága alapját képezik. A 14 évnél fiatalabb gyermek után sem részesül hasonló kedvezményben. Minthogy az Ugye rendezéséhez szükséges felvilágosításnak sincs a birtokában, sorait e közérdekű kérdéssel zárját voltaképpen mennyi szabadságra jogosult a bedolgozó? Tekintettel arra, hogy nem ismerjük a foglalkoztatásának részleteit, így a következőkben csak általános tudnivalókra szorítkozhatunk, ,igaz, valamennyi érvényes a saját esetére is. A legfontosabbal kezdjük: az idén január elsejétől egy új jogszabály, a 10/1981. (IX. 29.) MŰM. számú rendelkezés szerint alkalmazható a bedolgozó, akivel írásban kell megkötni a határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződést. Ha az ilyen személy rendszeresen ellátja feladatát, mégpedig a teljesítménykövetelményeknek, valamint a munkáltató egyéb előírásainak megfelelően, akkor biztosítottnak tekintendő, és e jogviszonyát szükséges bejegyezni a munkakönyvébe, s az szolgálati időnek minősül. Ezek előrebocsátásával felelünk a) konkrét kérdésére: a biztosított bedolgozót a munkaviszonyban állókra is vonatkozó rendelet szerint illeti meg az évi 15 nap alap-, s a munkában eltöltött háromévenként egy nappal szaporodó pótszabadság, mely időre átlagkereset jár. A kiskorú után viszont nem kaphat ilyen szabadságot, hiszen az otthoni munkakörülményei nem szigorúan kötöttek, tehát a vállalt tevékenységében aligha okozhat zökkenőt, ha többet foglalkozik gyermekével, mint a rendszeresen munkába járó, aki jogosult ezekre a plusz napokra. Nos, ha e közöltek ismeretében úgy véli, hogy sérelem érte, javasoljuk, kérje ügyében a vállalat vezetőinek a segítségét vagy forduljon bizalommal a helyi szakszervezeti bizottsághoz! Felelős-e a munkáltató a gyermektartásdíj kifizetéséért? Megrendítő tartalmú levéllel keresett fel bennünket a kecskeméti Sz.-né B. T., aki hosszabb ideje neveli egyedül két gyermekét. Ellátásukat, gondozásukat kevés Jövedelméből fedezi. Növeli e költségeket az a sajnálatos tény, hogy az egyik kiskorú régebb óta beteg, s állandó gyógykezelés alatt áll. Ami a gyermektartásdíjat illeti, azt már korábban megállapította a bíróság, s a határozatot az elváltán élő apa munkahelye is megkapta. Csakhogy úgy tűnik, hiába, ugyanis a vártnál kevesebb pénzt küld. Olvasónk ezzel kapcsolatban így ír: „Feltűnt nekem, hogy következetesen a minimum-összeget postázza részemre az illetékes városföldi termelőszövetkezet, melyet levélben és személyesen Is felkerestem, de csak könyörgés-követelés révén értem el. hogy kiegyenlítették a csaknem ezer forintnyi tartozásukat. Am a Jövőben sem vagyok abban biztos, hogy a volt férjem béralapjának, jövedelmének megfelelően kapom a pénzt. Egyáltalán azt szeretném tudni: a munkáltatónak kötele- ző-e maradéktalanul kiutalnia a gyermektartásdíjat? A jogszabály egyértelmű: ha a kötelezett személy munkahelyén a gyermektartásdíj összegét a bíróság letiltotta, eme intézkedés végrehajtásáért á munkáltató a felelős. Fontos még tudni, hogy a jogosultat kérelmére tájékoztatni kell hivatalosan araa, bérről és egyéb juttatásról, mely a díjlevonás alapjául szolgál. Ugyancsak mód van arra, hogy a bíróság hivatalból ellenőrizze, egy-egy munkáltatómiképpen tesz eleget a tartásdíj kiszámításával, levonásával és kifizetésével kapcsolatos szigorú előírásoknak, indokait esetben pedig sor kerülhet a pénzügyi szabálytalanságot elkövető dolgozó felelősségre vonására. Az ön ügye is vizsgálatot, intézkedést igényel, ezért azt tanácsoljuk. kérje a tartásdíjat megállapító igazságügyi szerv közbenjárását! Kötelező-e a higiénia betartása a fodrászüzletben? Elgondolkodtató tapasztalatáról számolt be a Kecskeméten lakó Kovács József, aki a széchenylvárosl 10-es számú fodrászatban nyíratkozott, s eközben arra lett figyelmes, hogy a fodrász fertőtlenítés nélkül dolgozott a borotvával. „Mindezt rögtön szóvá tettem, mire azt a választ kaptam: e szokás már megszűnt...” — panaszolja többi között olvasónk a lapunkhoz küldött levelében, majd az Iránt érdeklődik: vajon kötelező-e a higiénia betartása e forgalmas üzletekben? A közérdekű bejelentéssel kapcsolatban vizsgálatot folytatott a kecskeméti Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség, melynek vezetője, dr. Jenei Judit arról tájékoztatott bennünket, hogy az ellenőrzés során kirívó hiányosságot nem találtak, s a fertőtlenítő is a munkaasztalon volt. Felhívták azonban a fodrászat vezetőjét arra, hogy ilyen célból naponta friss vegyszert használjanak, amit a higiéniai szabály is megkövetel. Elmondjuk még, a város több hasonló szolgáltató egységében tett villámlátogatásunk alkalmával meggyőződtünk, hogy mindenütt betartják a fodrászok a közegészségügyből rájuk háruló feladatokat, s a bőrrel közvetlenül érintkező borotvát rendszeresen fertőtlenítik. Reméljük, e jó „szokással” levélírónk is min" dig találkozik ezután! összeállította: Vei kei Árpád
