Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 15. BUDAPEST _______________ ' V lagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csü­törtökön végleg elutazott Buda­pestről. (MTI) BUKAREST ~ Csütörtökön a román főváros­ba érkezett Todor Zsivkov, a bol­gár államtanács elnöke, a BKP KB főtitkára, aki Nicolae Ceau- sescu román államfő, az RKP fő­titkára meghívásának tesz eleget. A nap folyamán megkezdődtek Nicolae Ceausescu és Todor Zsiv­kov megbeszélései. BELGRAD Jugoszláviában Milka Planin- cot, a Horvát Kommunisták Szö­vetsége KB elnökségének jelenle­gi elnökét, a JKSZ KB elnöksége tagját jelölik a szövetségi kor­mány új elnökének. Jugoszláviá­ban április 13. és május 10. kö­zött kerül sor a nemzetgyűlési választásokra. Az új szövetségi kormány ezt követően alakul májd meg. LONDON A mozdonyvezetők sztrájkja miatt Nagy-Britanniában csütör­tökön is szünetelt a vasúti köz­lekedés. A három százalékos bér­emelést követelő mozdonyvezetők bérkövetelésük alátámasztására vasárnap, majd szerdán és csü­törtökön tartanak ismét sztrájkot. Jónéihány hete niár, hogy Lengyelországban ki­hirdették a szükségállapotot, s egyre világosabbá válik, hogy minél több ideje van az Egyesült Álla­moknak széles körű nemzetközi nyomás kifejtésé­re, annál inkább lehetőséget kap vonakodó szövet­ségeseinek befolyásolására. E folyamat újabb állo­mása volt a NATO rendkívüli tanácsülése, amely már összehívását tekintve is példa nélkül állott a szervezet történetében. Hiszen egyetlen napirendi pontja a Varsói Szerződés egyik tagállamának bel­ső helyzete, és az ezzel kapcsolatos nyugati szank­ciós politika meghatározása volt. Általánosságiban elmondható, hogy az amerikai vezetésnek ismét si­került néhány lépéssel közelebb szorítani európai szövetségesei saját álláspontjához. Korábban az Egyesült Államoknak azt az állás­pontját, hogy a lengyel fegyveres erők fellépéséért, a Jaruzelski miniszterelnök által vezetett tanács intézkedéseiért a Szovjetuniót terhelné a felelős­ség, a szövetségesek elutasították és álláspontjukat a szükségállapot elvi elítélésére korlátozták. Köz­ben valójában várakozó állásponton maradtak, s nem voltak hajlandók követni azokat a gazdasági szankciókat, amelyeket Reagan elnök hirdetett meg Varsó és Moszkva ellen. A nézetkülönbség a nyu­gatnémet és amerikai kormány között volt a leg­élesebb. Az NSZK megtagadta a szovjet—nyugat­német földgázüzlet felmondására irányuló amerikai nyomást. Emellett Schmidt kancellár a kibontako­zás szempontjából sem ítélte célravezetőnek az em­bargópolitikát, amely — úgymond — gazdaságilag hatástalan és következményeiben elsősorban a nyu­gat-európai gazdasági érdekeket sértheti. A Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti véleménykülönbségről tanúskodott január első nap­jaiban a Közös Piac külügyminisztereinek konfe­renciája is, amelynek tízpontos határozata kifeje­zetten tartózkodott attól, hogy a Szovjetuniót fele­lőssé tegye a lengyelországi rendkívüli állapot ki­hirdetéséért. Ez a helyzet azóta megváltozott. Schmidt nyugat­német kancellár, miután az Egyesült Államokban tárgyalásokat folytatott Reagannel, már nem elé­gedett meg a szükségállapotot elítélő elvi nyilat­kozattal, hanem azt mondotta: egyetért a szank­ciókkal, mert „gazdaságilag jelentéktelenek ugyan, de erőteljes politikai jelzést” küldenek a Szovjet­uniónak. Haig amerikai külügyminiszter az események kö­vetkező szakaszában az amerikai nyomást gyakor­latilag valamennyi NATO-országra kiterjesztette. Nyíltan megmondotta: az amerikai diplomácia Brüsszelben arra készül, hogy kísérletet tegyen a NATO-országok „stratégiai egyetértésének” kialakí­tására a lengyel kérdésben, s hogy „erőteljes, ro­bosztus és realisztikus” álláspontra bírja az atlanti partnereket. A brüsszeli NATO-értekezlet minden korábbinál negatívabb állásfoglalása nyilvánvalóan az ameri­kai nyomás terméke. A tizenhat pontból álló nyi­latkozat immár elvileg állást foglal az amerikai szankciós politika mellett, noha még nem határoz el nyugat-európai szankciókat. Arra viszont már kötelezettséget vállaltak, hogy gazdaságpolitikájuk­ban nem keresztezik az amerikaiak megtorló intéz­kedéseit. A korábbi közös piaci értekezlettel ellen­tétben tehát lényegében elfogadták az amerikaiak által erőszakolt tézist a Szovjetunió állítólagos fe­lelősségéről. Ezen túlmenően az egyes államokra bíz­ták, hogy milyen szankciókat alkalmaznak. Az ér­tekezleten annyit máris közölték, hogy az élelmi­szer-vásárlásra fordított hitelektől eltekintve, to­vábbi hitelnyújtást nem engedélyeznek Lengyelor­szágnak, s felfüggesztik a lengyel adósságtörlesztés átütemezéséről folytatandó tárgyalásokat. A brüsszeli NATO-értekezlet arról tanúskodik, hogy az amerikai nyomás fokozódik. Az átlanti szövetségesek frontja még nem szakadt át, a józan megfontolásokat az amerikai öffenzíva még nem tudta teljesen félresöpörni. De az ellenállás arcvo- fnala kétségtelenül gyengül. .j -e Ellentmondó hírek érkeznek napok óta. Haitiről. A-karib-ten- geri köztársaság — Franciaország hajdani gyarmata, az egykori né­ger rabszolgák majd kétszáz éves állama — újabb válság színhe­lye: a jelentések szerint „felke­lők” szálltak partra az ország­hoz tartozó Tortuga-szigeten a diktatúra megdöntése céljából. Haiti évtizedek óta a Duvalier- család uralma alatt áll. A di­nasztialapító orvos-elnök Latin- Amerikában is párját ritkítóan brutális Önkényuralmat hozott létre. Uralmát fia, Jean-Claude Duvalier („Baby Doc”) örökölte. A huszonéves korában hatalomra jutott ifjú diktátor csak módsze­reiben változtatott a korábbi rendszeren — tartalmában nem. Haiti ma a világ egyik legszegé-1 nyebb országa, ipara nincs, me­zőgazdaságát a rablógazdálkodás tönkretette. A vidék túlnépese­dett, a városok .nyomornegyedei sem nyújtanak megélhetést a szi­getlakoknak. A rendszert az ame­rikai segélyek éltetik. Az USA támogatásáért cserébe a haiti diktatúra mindig hűsége­sen kiszolgálta az Egyesült Álla­mok érdekeit, bár a Duvalier- család brutális módszerei néha még a washingtoni vezető körö­ket- is feszélyezték. Ez azonban nem gátolta meg őket abban, hegy tovább támogassák a népei, nycmó rendszert. Jellemző mo­mentuma a két ország viszonyá­nak a menekültkérdés is. Hosz- szú évek óta érkeznek kis hajó­kon Haitiből Floridába az éh­ségtől elcsigázott nincstelenek. Egy részüket a Tonton Macoute- n.ak nevezett titkosrendőrség pri. békjei kényszerítették hazájuk elhagyására, mivel az ellenzéki mozgalmak hívei voltak. Ez azon­ban a hivatalos Amerika számá­ra nem elegendő ahhoz, hogy me­nedékjogot adjanak az éhség és az üldözés elől szökő haitieknek. Sőt, kilátásba helyezték sok ezer menekült visszatoloncolását is, ami egyértelműen azt jelentené számukra, hogy a Duvalier-dikta- túrr, börtöneibe kerülnek. Onnan pedig többnyire nincs kiút. A mostani partraszállási kísér­let hírét a megfigyelők némi két. kedéssel fogadták. Kiderült ugyanis, hogy az akció vezetője az addig ismeretlen „Haiti Népi Pártn feje, Bemard Sansgricq kapcsolatban állt a washingtoni hatóságokkal is, s akcióját már jó előre nagydobra verte. A pá­rizsi L’Humanite értesülései sze­rint az akciót tehetős haiti emig­ránsok pénzelték, s a partra­szállás előtt Sansarcq találkozott Bahamában az ottani amerikai nagykövetség egy vezető beosz­tottjával. Ez mindenesetre külö­nös hátteret ad a támadás, s a Duvalier.-diktátor elleni állítóla­gos merényletek hírének. Megle­het, Washington az akció „enge­délyezésével” mérsékletre akarja késztetni kényelmetlen szövetsé­gesét, de azt sem lehet kizárni, hogy mindez bevezetője lehet egy, a Duvalier-család trónfosztására irányuló kátonai hatalomátvétel­nek. M. G. KEVÉS A REMÉNY A MEGEGYEZÉSRE Haig Izraelben tárgyal A MEDOSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE Váncsa Jenő az idei feladatokról Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán háromórás megbeszélést folytatott Párizsban Francois Mitterrand francia köz- társasági elnökkel. A villámlátogatás fő célja az volt, hogy eloszlassa a különösen a francia sajtó által szellőztetett híreket, melyek szerint lényeges különbség mutatkozik a francia és a nyugatnémet álláspont kö­zött a lengyelországi helyzet te­kintetében. Párizs kezdettől fog­va elítélte a szükségállapot ki­hirdetését és bírálta a Szovjet­uniót, felelőssé téve a fejlemé­nyekért. Bonn óvatosabb állás­pontra helyezkedett. A találkozó utáni sajtóértekez­leten Schmidt azt állította, hogy teljes az egyetértés a két állam között. Együttesen követelik a A LENGYELORSZÁGI esemé­nyek amerikai visszhangját, a Reagan-kormány lengyel- és szovjetellenes lépéseit, Washing­ton nyomását nyugati partnerei­re többé-kevésbé előrelátható fej­leménynek tekintették a szovjet fővárosban. Magától értetődő, hogy nemcsak a szovjet vezetés, hanem a közvélemény széles ré­tegéi is .felháborodással fogadták az amerikai lépéseket, amelye­ket nemcsak cinikusnak tartanak — hiszen az Egyesült Államok­nak bőven lenne min felháborod­nia a saját portája közelében is —, hanem olyan lépésnek, amely egyértelműen tovább élezi a hely­zetet, súlyosbítja a nemzetközi problémákat. TÖBB SZOVJET LAP is egy­öntetűen jutott arra a következ­tetésre, hogy Washington dühét számításainak kudarca váltotta ki. Az amerikai vezetés az elhú­zódó lengyelországi válság nyo­mán egyrészt arra számított, hogy az országban sikerül politikai fordulatot elérnie, másrészt ar­ra, hogy ezzel megbonthatja a szocialista közösség egységét, sőt az Európában, a világban kiala­kult egyensúlyhelyzetet is. A mostani eseményeket viszont ar­ra akarja felhasználni, hogy fel­újítsa szovjetellenes, komimunis- taellenes kampányát, s egyúttal elfeledtesse a nyugati közvéle­ménnyel azt, hogy a valódi kér­dés napjainkban nem a lengyel helyzet, hanem az imperializmus szélsőséges köreinek tevékenysége következtében megnövekedett há­borús veszély. Ami a Lengyelország ellen ho­zott amerikai gazdasági szank­ciókat illeti, a szovjet vélemény szerint azok durva beavatkozási kísérletek az ország belügyeibe, de nyilván nem sok sikerrel ke­csegtetnek, hiszen még Washing­ton szövetségesei sem hajlandók teljes mértékben követni az ame­rikai lépéseket, bár rájuk is nagyarányú presszió nehezedik. A Szovjetunióval szemben foga­natosított amerikai gazdasági in­lengyelországi szükségállapot megszüntetését, és — úgymond — az emberi jogok biztosítását. Schmidt szerint a lengyelországi fejleményeknek a Szovjetunióval fennálló kapcsolatokra kiható esetleges következményeiről is tárgyaltak és a kancellár itt sem talált nézetkülönbséget. Részle­tekbe nem volt hajlandó bocsát­kozni, de megfigyelők rámutat­nak, hogy a sajtóértekezleten egy szó sem esett az esetleges gazda­sági szankciókról. Mindkét ország folytatja a hu­manitárius segítség folyósítását Lengyelországnak — mondotta Schmidt. Az' egységes álláspontot bizonygató szavait, alátámasztani látszik Claude Cheysson francia külügyminiszter, aki „teljes össz­hangról” beszélt. tézkedések pedig — ismervén a két ország közötti kereskedelem mai helyzetét —, nem sok tény­leges kárt okoznak a szovjet gazdaságnak. Viszont nyilvánva­lóvá teszik azt a közismert tényt, hogy az Egyesült Államok gaz­dasági kapcsolatait mindig a po­litikai céloknak rendeli alá, azo­kat a politikai nyomás eszköze­ként akarja felhasználni. Ez a magatartás nem sok babért ter­mett eddig az Egyesült Államok különböző kormányzatainak, s nyilvánvaló, hogy a Reagan-kor­mányzat sem számíthat nagyobb sikerre. A KONKRÉT intézkedések kö­zül egyik sem olyan, amely je­lenleg bármiféle súlyosabb kiha­tással járna: a magasszintű tech­nika szállítását korábban is kor­látozták (amennyiben szükséges, ilyen eszközöket tud a Szovjet­unió más piacokon beszerezni), a tudományos-kulturális kapcso­latok jelenleg is mélyponton van­nak, a gabonavásárlási tárgyalá­sok felfüggesztése pedig aligha jelent fenyegetést: amikor annak idején a Carter-kormányzat ga­bonaszállítási embargót rendelt el, azonnal jelentkeztek eladók más országokból... Ilyenformán az elrendelt intézkedések bume­rángként sokkal inkább sújtják azokat az amerikai vállalatokat, amelyek jelentős megrendelések­től estek el, s nyilván kiszorulnak a szovjet piacról. MOSZKVÁBAN tehát nem az amerikai diszkriminációs intéz­kedések miatt tartják súlyosnak a washingtoni lépéseket. Sokkal inkább azért ítélik el ezeket, mert akkor próbálkoznak a nemzetkö­zi légkör mérgezésével, amikor már jelei , mutatkoztak annak, hogy van lehetőség a józan és érdemi párbeszédre. A szovjet fő­városban abban bíznak, hogy a realitásoknak felül kell kereked- niök. A lengyelországi események alakulását előbb-utóbb mind­azoknak tudomásul kell venniök. akik nagy várakozásokat fűztek a remélt fejleményekhez. Kiss Csaba Csütörtök délelőtt, kairói tár­gyalásainak befejeztével Izraelbe érkezett Alexander Haig ‘ ameri­kai külügyminiszter. Az egyipto­mi vezetőkkel folytatott megbe­szélései után minden jel arra utal, hogy közel-keleti útja — beharangozott célját tekintve — nem sok eredményt ígér: a pa­lesztin autonómiáról zajló egyip­tomi—izraeli—amerikai tárgyalá­sok sikerre vitele a Sínai-félsziget áprilisra ígért teljes izraeli ki­ürítéséig éppoly valószínűtlen, mint Haig ideutazása előtt volt. A nehézségekre utal, hogy az eredeti programtól eltérően csü­Nyolcvanegy halálos áldozata, és csupán öt túlélője van az ed­digi jelentések szerint annak a repülőgép-szerencsétlenségnek, amely szerdán, kelet-európai idő szerint későn este történt Wa­shington központjában, a Poto­mac folyón, a Fehér Ház köze­lében. A szerencsétlenség körül­ményei eddig tisztázatlanok, any- nyi azonban már biztos, hogy a katasztrófát nem a légi irányító- rendszer hibája okozta. A gép fedélzetén összesen nyolcvan sze­mély: 72 bejegyzett utas, három gyermek, és az öttagú személy­zet tartózkodott. Az Air Florida légitársaság Boeing—737-es típusú gépe egy New York melletti repülőtérről a floridai Tampa felé tartott, s menetrend szerint megszakította útját a washingtoni National re­pülőtéren. Helyi idő szerint dél­után négy órakor ismét felszállt, de nem tudott időben elég ma­gasra emelkedni. Néhány száz méteres repülés után a gép a belvárosi, 14. utcai hídhoz csa­pódott. Törzsével letarolta a zsú­folt hidat, legalább öt gépkocsit elsöpörve az amerikai fővárost kettészelő Potomac • folyóba zu­törtök reggel újabb találkozón fogadta Haiget Hoszni Mubarak államfő, aki a megbeszélés után kijelentette: „Átfogó jellegű elő­rehaladást értünk el a tanácsko­zásokon”. Halig ezzel szemben nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtó képviselőinek. Jichak Samir külügyminiszter, még Haig utazása előtt világosan kijelentette: országa „több en­gedményre” nem hajlandó. Izrael az önigazgatási autonómiát a pa­lesztin területek fölötti saját szu­verenitása előjátékaként kezeli. (MTI) hant. A géptörzs nagyobbik része víz alá került, s a mentőosztagok már szerda estig lemondtak, ar­ról, hogy a jeges folyóban bárkit életben találjanak. Azt a néhány személyt, akik a gép. törzsének felszakadásakor a jégtáblákba kapaszkodva felszínen tudta ma­gát tartania, helikopterrel men­tették ki, tomboló hóviharban. A mentésben részt vesznek a haditengerészet helikopterei is. A katasztfófa kapcsán összesen 16 személyt szállítottak kórházba, ezek közül 11-en a hídon, illetve mentés közben sebesültek meg. (Hat személy a forgalmas hídon összezúzott kocsikban vesztette életét). A túlélők állapota súlyos, valamennyien töréseket és fagyá- sokat szenvedtek, de az életve­szélyen már túl vannak. Az amerikai közlekedésbizton­sági hivatal egész éjjel a repü­lőgép „fekete dobozát” kereste a Potomacban, hogy kideríthessék, ml okozta a Boeing—737 kataszt-1 rófáját. Egy szemtanú szerint, aki kocsijából látta a gép lezuhaná­sát, úgy tűnt, mintha a Boeing céltalanul kóválygott volna a zu­hanás előtt. A lakosság élelmiszer-ellátása 1981-ben kiegyensúlyozott volt, s a tervet meghaladóan növekedett az élelmiszeripar termelése — ál­lapította meg Váncsa-Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter csütörtökön a MEDOSZ Központi Vezetőségének ülésén, ahol az elmúlt évi eredmények és az idei feladatok ismertetése szerepelt a napirenden. A mi­niszter elmondta: tavaly összes­ségében a mezőgazdasági termé­kek termelése kevesebb volt ugyan a tervezettnél, de a kedve­zőtlen időjárás ellenére elérte az előző évi színvonalat. A gabonaprogramban a kalá­szosok termelés-előirányzatai el­maradtak a várttól, kukoricából viszont több termett. Veszteséges volt a szőlőtermesztés és a borá­szat, más növények, a többi kö­zött a napraforgóolaj, a cukor­répa és a gyümölcstermések az előirányzat szerint alakultak. Teljesítette tervét az állattenyész­tés. Beruházásokra 26 milliárd forintot Költöttek a vállalatok, s örvendetesen gyarapodott az ex­portnövelő és az energiatakarékos eljárások bevezetése. Jelentős eredményeket ért el a szocialista munkaverseny-mozgalomban az ágazat 31 ezer szócialista brigád­ja is, hozzájárulva a tervek meg­valósításához. Az elmúlt év eredményei meg­alapozták az idei tervek sikeres teljesítését. 1982 különösen ne­héz évnek ígérkezik — mondotta a miniszter —, minden eddiginél nagyobb feladatokat ró az ága­zatra. Az előirányzat szerint a mezőgazdaság termelése 4—4,5 százalékkal nő, ezen belül szük­séges, hogy dinamikusabban já­Csütörtökön az NDK budapesti nagykövetségén — a magyar— NDK-beli mezőgazdasági és élel­miszeripari együttműködés fej­lesztésében elért eredményeikért — magyar vállalati és gazdasági vezetőket, szakembereket, illetve A környező országok határ menti körzeteinek várható időjá­rása szombat reggelig: AUSZTRIA Párás, ködös idő, a hőmérsék­let pénteken kora -délután —1, —6, a tartósan ködös helyeken —10 fok körül, szombaton haj­nalban —8, —13 fok. CSEHSZLOVÁKIA Párás, többfelé ködös idő. A hőmérséklet pénteken kora dél­után —2, —7, a tartósan ködös ruljon hozzá a nemzeti jövede­lemhez, elősegítse a belső ellátás jó színvonalának további bizto­sítását. Emellett az export mint­egy 2 százalékos növelése a cél. Az 1982. évi terv teljesítése a korábbinál szervezettebb és koor- dináltabb munkát követel a gaz­dálkodás mindent szintjén. A növekvő feladatok megoldásához — a kedvezőbb feltételek meg­teremtésére — a MÉM tovább­fejlesztette az irányítási rend­szert. Három tröszt és három iroda megszüntetésével jelentő­sen növekedett az élelmiszeripari vállalatok önállósága. Emellett folyamatban van számos jogsza­bály .felülvizsgálata, egyszerű­sítése az önállóság továbbneve­léséért. Végül Váncsa Jenő felhívta a figyelmet: a vállalatok fordítsa­nak az eddigieknél is nagyobb gondot a szociális tervek teljesí­tésére, mert azok a vállalati élet minőségi tényeződ. ' A miniszter beszámolója után az ülésen ismertették a központi .vezetőség állásfoglalását: a veze­tőség továbbra is számít a me­ző- és erdőgazdaságban, az intéz­ményekben foglalkoztatottak ál­dozatkész munkájára. Felhívja a szervezett dolgozók, a gazdasági és szakszervezeti vezetők figyel­mét, hogy a szocialista munka­verseny- és brigádmozgalom, az újítómozgaiom tartalmi tovább­fejlesztésével támogassák az idei tervek teljesítését, s továbbra is kiemelt feladatként kezeljék a szociálpolitikai ellátást, az élet­ás munkakörülmények szinten tartását, illetve, alhol lehetséges, további javítását. (MTI) vállalati, üzemi kollektívákat tüntettek ki A népek barátsága ligájának ezüstjelvényét hárman, a szocia­lista munka aktivistája kitünte­tést öten kapták, nyolc üzemi kol­lektíva pedig díszoklevélben ré­szesült. (MTI) helyeken —10 fok körül, szomba­ton hajnalban —9, —14 fok. SZOVJETUNIÓ Párás, többfelé ködös idp, a hőmérséklet pénteken kora dél­után —3, —8, a tartósan ködös helyeken —10 fők körül, szomba­ton hajnalban —7, —12 fok. ROMÁNIA Párás, többfelé ködös idő. A hőmérséklet pénteken kora dél­után —3, —8, a tartósan ködös részeken —10 fok körül, szomba­ton hajnalban —10, —15 fok. MOSZKVA — REAGAN DÖNTÉSEIRŐL Washingtoni bumeráng NYOLCVANEGY HALOTT Lezuhant egy Boeing-737-es • Mentőosztagok a Potomac partján. Kitüntetések az NDK nagykövetségén A környező országok időjárása NAPI KOMMENTÁR „Baby Doc”-bajban NATO — WASHINGTONI NYOMÁS ALATT Szankciók és szövetségesek események sorokban Schmidt és Mitterrand találkozója Párizsban

Next

/
Thumbnails
Contents