Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982. január 14. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT-SPORT • SPORT MEGYEI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Nem sikerült teljesíteni a kitűzött célt így is lehet rendezni 11. Kkfházi Szövetkezeti SE 15 4 4 7 19—24 12 A múlt évi megyei bajnokság hajrájában bekövetkezett látvá­nyos összeomlás után a hátralevő mérkőzéseket szinte már csak kötelességszerűen játszották vé­gig a játékosok. Közülük Szalai, Gulyás, Horváth és Tóth Cs. más egyesületbe igazolt, Kókai és Vi­déki pedig visszavonult az aktív játéktól.' Távoznia kellett Klin- csoJc Pál edzőnek is. Már-már úgy látszott, hogy a hullámok át­csapnak a csapat felett, amikor szinte a huszonnegyedik órában sikerült rendezni a sorokat. A csapathoz új edző került, Farkas László személyében, akii jól is­merte a gondokat. Egyéves ed­zői gyakorlattal nem éppen irigy­lésre való volt a. helyzete. — Milyen feladatokat tűzött a csapat elé az új szakosztályveze­tés és mit sikerült belőlük meg­valósítani? — kérdeztük a fiatal szakvezetőtől. — Felmérve a megmaradt já­tékosállomány képességeit, és fi­gyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségeinket, egy egysé­ges csapat kialakítása, és ezzel az ötödik hely megszerzése volt a cél. Sajnos feladatainkat csak részben sikerült megvalósíta­nunk. Sajnálatos módon első mér­kőzésünkön, hazai pályán vesz­tettünk a sükösdiek ellen. A rossz rajt lelkileg alaposan visz- szavetette a társaságot, és a,to­vábbiakban ez önbizalomhiány­hoz vezetett. Első győzelmünket csak a 8. fordulóban tudtuk meg­szerezni az újonc Tass ellen. Ek­korra már olyan nagy hátrány­ba kerültünk az élen levőktől, hogy szinte reményünk sem ma­radt a felzárkózásra. — Az őszi gyenge szereplésünk egyik fő okát abban látom, hogy nem sikerült „fazont” adni a csa­patnak, jóformán egyetlen vala­mirevaló taktikai formációt sem tudtunk begyakorolni, mivel ál­• A Kiskunfélegyházi Szövetke­zeti SE labdarúgócsapata. landóan tele voltunk sérültekkel. Az ősz folyamán 20 játékos ka­pott helyet a csapatban, és csak Némedi, Dongó, valamint Iványi játszott valamennyi találkozón. Két kulcsemberünk, Koczka és Szabó M. sérülések miatt csak alig-alig léphetett pályára. Egyé­nileg Dongó, Kurucz, Jókai és' sérüléséig Karsai teljesítményé­vel vagyok csak maradéktalanul elégedett. A többiek a vártnál jó­val kevesebbet nyújtottak. Kitű­zött céljainkból talán csak az if­júsági játékosok beépítése sike­rült maradéktalanul, hiszen Kar­sai és Szabó személyében a vé­delemben két igen teheséges fia­tal kapott bizonyítási lehetőséget. Dicséretükre legyen mondva él­tek is ezzel a lehetőséggel, stabil tagjai lettek a csapatnak. — Mi várható az együttestől tavasszal? — Felkészülésünket január 5- én megkezdtük. Az alpári úti pá­lyánkon gyakorolunk, ahol elké­szült a világítás, és így ezek után jobban tudunk majd alkalmaz­kodni a játékosok munkahelyi el­foglaltságához. A tornatermi fog­lalkozásainkat a most átadásra kerülő Darvas téri iskola torna- csarnokában rendezzük. — Előkészületi mérkőzéseket a területi bajnokságban Szereplő csapatokkal szeretnénk játszani, melyeknek az időpont-egyeztetése még tart. A szakosztályvezetés a lehetőségeken belül mindent megtesz a sikeres szereplés ér­dekében, most már a játékosokon ván a sor. Az idény végére sze­retnénk felzárkózni a táblázaton a 6—7. helyre, ami feledtetné az őszi „vesszőfutásunkat” — fejez­te be értékelését Farkas László, a Szövetkezeti SE edzője. Farkas Tibor Sikeres rajt a vízilabda úttörő vidékbajnokságon Köztudott, hogy az úttörőko­rú vízilabdázók állandó budapes­ti versenyeztetése, a komoly anyagi áldozat mellett még mér­hetetlen időveszteséget okozott, s még így sem szolgálta kielégítően a vidéki vízilabdázás utánpótlá­sának nevelését. Ezért fogadták most nagy örömmel az új, kupa. rendszerű vidéki csapatbajnoksá­gok bevezetését. A versenysoro­zat már el is kezdődött az úttörő I. A osztályban, s az első torna­rendszerű mérkőzéssorozatra Egerben került sor, ahol hat vi­déki csapat mérte össze erejét. A KSC csapata: Csányi — Nagy R., Mucsi, Pap, Deák, Loványi, Sár­kány, Tóth B„ Komáromi, Balási, Koncz, Révész kerettel utazott el a versenyre Valkay Ferenc edző irányításával, aki különben tágja a vidékbajnokság versenybírósá­gának is. Az eredmények: KSC—Egri SE, 12—6 (2—1, 3—1, 4—2, 3—2). Gd.: Pap 5, Deák 5, Lovány, Nagy R. KSC—SZEOL AK 12—9 (4—3, 3— 2, 3—1, 2—3). Gd.: Pap 6, Deák 3, Loványi 3. KSC—Szentesi Vízmű 10—8 (3—1, 3—3, 1—2, 3—2). Gd.: Pap 6, Deák 2, Mucsi 2. Tatabánya—KSC 8—5 (2—1, 4— 0, 2—2, 0—2). Gd. Loványi 2, Pap, Mucsi, Balasi. Szolnok—KSC 10—8 (3—4, 4—2, 2—0, 1—2). Gd.: Pap 5, Deák 2, Loványi. A hat részből álló vidékbaj­nokság (valamennyi résztvevő rendez egy tornát) első fordulója után 1. Tatabánya 8, 2. Szolnok 8, 3. KSC 6, 4. Szentes 6, 5. Eger 2, 6. SZEOL AK 0 pont. Egy nemzetközi tornának sok­féle célja lehet. A játék, vagy a sportág népszerűsítése, esetleg a reklám és üzleti szempontok is közrejátszhatnak, különösen, ha nyugati' országokról van szó. Nos, az appeldoorni karácsonyi nemzetközi röplabda-torna, amin a KSC férficsapata 1981-ben már másodszor vett részt, minden szempontból kitűnő volt a mi sze­münkkel nézve, s olyan magas színvonalú szervezettséget ta­pasztaltunk, hogy érdemes közre­adni az ott látottakat. A recept egyszerű: végy 16 jó csapatot (8 férfi, és 8 női) lehető­leg nyolc országból jöjjenek ösz­sze. Magas színvonalú játékra le­gyenek képesek és a saját költsé­gükön utazzanak. Az ötletes ven­déglátók a csapatok étkeztetését, elhelyezését, az edzésekre, mér­kőzésekre fuvaroztatását társa­dalmi munkában szervezték meg az úgynevezett „fogadó szülők­nél”. Ezek közvetlensége, barát­sága példa' nélküli. .A torna időtartama alatt 2 or­vos és 4 gyúró állt a csapatok rendelkezésére. Ugyanúgy nem felejtették el a mérkőzésenkénti ásványvizet és két kiló narancsot minden csapatnak kiosztani, mint ahogy voltak jegyzőkönyv-veze- tők, belépőkártyák, minden mér­kőzésre maguk a szervezők bizto­sították az azonos fajtájú, minő­ségű labdákat. A csapatokat a szervezők fo­gadták, a mérkőzések előtt min­den csapatnak anyanyelvére le­fordított és sokszorosított házi­rendet és technikai leírást ad­tak, ezenkívül rendelkezésre állt egy tolmács is. Az előre nyomta­tott program napokra előre, órá­ra közölte, hogy melyik csapat mikor, ki ellen lép pályára. Természetesen a terem bérletét, és a 40 gulden zsebpénzt is a szervezők fizették. Igaz ugyan, hogy a torna bevétele, figyelem­be véve az állandó kétezres né­zőszámot és a belépőjegyeket — 40 gulden — nyereséges vállalko­zás lehetett, s a jegyek egy hó­nappal a torna előtt már mind elfojgytak. Növelte a rendezőség bevételeit, hogy két mérkőzést közvetített a televízió és számta­lan cég reklámfelirata Nvolt elhe­lyezve a terem minden pontján. Az előcsarnokban a tornát nép­szerűsítő trikókat, zászlókat, Adi­das sportnaptárakat árultak, ter­mészetesen diákok, társadalmi munkában. ‘ Szembetűnő volt, hogy a torna fő szerve­zője, vagy inkább tulajdo­nosa — akinek hobbija a röplab­dázás — a mérkőzések befejezése után maga ragadott' először sep­rűt és kezdte el takarítani a ter­met — a szervező bizottság többi tagjával együtt — példát mutat­va és felfogást is hirdetve: a munka nem szégyen! Az öltözők folyosóin, az elő­csarnokban színes televíziók he­lyi kézikamerákon keresztül köz­vetítettek minden mérkőzést. Ugyanúgy színes televízió közve­títette a csoportok állását, a kö­vetkező mérkőzéseket, tehát min­den szükséges információt. A jó játékról a csapatok gondoskodtak, a show műsoráról megint a ren­dezők! A záró aktus is felejthetetlen maradt számunkra. Hatvantagú fúvós zenekar fehér cipőben, nad­rágban, narancssárga-kék díszí­téssel ellátott dolmányban és fe­hér sapkában vonult a terembe, ahol tamburmajor vezényletével játszottak két dalt, majd bevonult a férfi és női csapatok képvisele­tében a négy csapat. A döntő mér­kőzések alatt fehér talárban, ha­talmas tolldísszel a fejükön, kard­dal, jogarral és országalmával három „városatya” közlekedett a nézők között, ezzel is bizonyos hangulatot keltve. Elmondta: Arató Sándor, a KSC röplabda­szakosztály elnöke Mit vár megyénk birkózósportjától 1982-ben? A kérdésre Kovács Sándor, a megyei birkózószövetség elnök- helyettese válaszolt. — Mindenek előtt a megyei szakszövetség munkáját kell meg­javítanunk, hiszen 17 szakosztá­lyunk igen riafey területen he­lyezkedik el, szinte mindnek más sajátos problémája van. Különö­sen az MBSZ által „C” és „D” kategóriába sorolt szakosztályaink (zömében községi egyesületek) szorulnak szakmai, erkölcsi és anyagi támogatásra. 15 edzőnk­nek volt szerződése 1981-ben, de ennél jóval többen rendelkeznek megyénkben segédedzői, edzői, vagy ennél magasabb fokozatú minősítéssel. Ajánlatos lenne eze­ket az „elfekvő értékeket” be­vonni az aktív szervező, irányító munkába. Bírói testületünk szám­belileg nagy . (28 fő), de az aktív — az állandóan változó szabályok között eligazodni tudó — bírót a tíz ujjunkon meg lehetne szá­molni. Nem rendelkezünk nem­zetközi minősítésű játékvezető­vel, országos bírónk is csak egy van, az is inkább a cselgáncsnál van elkötelezve. 1. o. minősítésű játékvezetőinket 3 éve kérjük az MBSZ-től felminősíteni, eddig ez nem rendeződött. Feltétlenül ja­vítani kell a megyei szakszövet­ség egyes szakbizottságainak munkáján is, amelyek többnyire csak papíron léteznek. Ajánlatos lenne a rendszeres ellenőrzést és szakfelügyeletet is megszervezni, mert csak így tudnánk minden szakosztályunknál egységesíteni az MBSZ szakmai és nevelési irányelveit. — Szakosztályainkban .elsősor­ban az átgondoltabb, tervszerűbb, igényesebb szakmai munka vég­zése a fő feladat. Többnyire ne­velő egyesületek, amelyek csak az utánpótlás-korosztályban (út­törő, serdülő) tudnak eredménye­ket elérni. Elsősorban Uyen ver­senyeket kell rendezni megyénk­ben, hogy meglegyen az egész­séges belső rivalizáció. Meg kel­lene végre oldani a megyei test- nevelési és sportszerveknek a tehetséges utánpótlás korú ver­senyzők „bnegkötését” megyénk-' ben, illetve az országosan kiemelt - nagy ' egyesületünkben, a KSC- mél. Biztató jelek mutatkoznak ebben az évben. Ilonka Ferenc I. o. versenyző leszerelése után visszatér a KSC-hez s más neves sportolók átigazolása is szóba ke- . rült. Tanácsi szerveinktől szinte,, valamennyi községi, nagyközségi egyesületünk birkózó-szakosztálya >.■ jelentős támogatást élvezett az elmúlt évben, ezt feltétlenül igé­nyeljük a jövőben is, hiszen enélkül legtöbb helyen „lehúz­hatnák a rolót”. — Korábban szót ejtettünk ar­ról, hogy megyénkben több után­pótláskorú versenyzővel rendel­kezünk (Dobos, Kiss, MiiháloviCs, » Budiimácz stb,), akik képesek nemzetközi szintű eredmények elérésére. Tőlük eredményes ver­senyzést várunk az új esztendő­ben nemcsak hazai, hanem nem­zetközi szőnyegeken is. A labdarúgó-válogatott Tatán 0 Mezei György edző Katzirz-cal gyakorol. % A magyar labdarúgó-vá­logatott keret megkezdte fel­készülését a spanyolországi labdarúgó-vi­lágbajnokságra a tatai edző­táborban. 0 Jobbra: „Nem kell elkeseredni..." • Lenn: labdajáték: elöl Kiss L. és Törőcsik. mm (MTI-fotó: Pctrovits László felvételei — KS) Februárban avatják az új budapesti sportcsarnokot Február 13-án ünnepélyes ke­retek között avatják fel a fővá­ros új létesítmény-büszkeségét, a Budapest Sportcsarnokot. Ez a hatalmas épület a magyar sport több évtizedes „álmát” valósítja meg, s amint az már ismeretes, több mint egy tucat versenyág­nak ad majd otthont. Ugyanek­kor mind többet hallani arról, hogy mi lesz az öreg sportcsar­nokkal, amely 44 év óta fogadta látogatóit, és már fogalommá is vált. A hivatalosan Nemzeti Sport- csarnok nevet viselő létesítmény jövőjéről nyilatkozott az MTI- nek Gacs László, a Népstadion . és Intézményei osztályvezetője. — Nem túlzás, hogy az 1938- ban épült csarnok talán egész Európában az egyik legforgal­masabb volt, naponta hajnaltól késő estig biztosított edzési, ver­senyzési, játéklehetőséget — mondta. — Ez a helyzet a jövő­ben sem változik, a nagyterem a birkózók, vívók, cselgáncsozók és tekézők külön kis „fellegvára” megmarad, s a múlthoz hasonlóan ugyanúgy sok esemény lesz itt. A csaknem fél évszázad viszont alaposan „kikezdte” a Nemzeti Sportcsarnokot, amit tapasztal­nak az itt edző, versenyző spor­tolók és a nézők is. Gyakran hal­latszik a megállapítás: elhanya­golt a létesítmény. Erről mi a véleménye az osztályvezetőnek? — Kétségtelen, a csarnok fel­újításra szorul, de pillanatnyilag nem áll rendelkezésünkre az a több tízmillió forint, amely szük­séges lenne. így aztán csak ki­sebb munkák elvégzését tudjuk vállalni. Gacs László befejezésül még « elmondta, hogy bár a Budapest Sportcsarnokban is lesznek ed­zéslehetőségek, az „öregben” vál­tozatlanul reggeltől estig megma­rad az eddigi forgalom. S ezen túl is sok-sok sporteseménynek ad otthont és kulturális rendez­vények előtt is nyitva áll a ka­puja. Nem lesz „nosztalgia­csarnok” ... (MTI) MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.30: Tévétorna. Sz (ism.) 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv (középiák. IV. oszt.) Follow me! What’s this?... what’s that? Sz 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) Csurran, cseppen. Sz 9.30: Rajz (ált. isk. alsó'tagozat) Táborozás a múzeumban. Mozgó rajzok. Sz 10.05: Osztályfőnöki óra ált. isk. 5—8. oszt.) Most mit tegyünk? Nézd meg, kivel barátkozol. Sz 11.05: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) Energia, munka 11.35: Kamera—>A film szintaxisa. 12.10: Világnézet (középisk. IV. oszt.) A demokrácia 14.30: Iskolatévé. Rajz Sz (ism) 14.45: Osztályfőnöki óra. Sz (ism.) 15.00: Fizika (ism.) 15.25: Világnézet (ism.) 16.05: Mindenki Iskolája. Bioló-' gia. Idegi és hormonális sza­bályozás (ism.) 16.40: Hírek 16.45: Melyiket az ötezerből? 17.00: Utazz velünk! Játékos is­meretterjesztő sorozat 2. Siva­tagok. Sz 17.35: Reklám 17.40: Postafiók 250. Sz 17.55: Tévéböíze 18.05: Telesport. Sz 18.30: Recept nincs — Az iparpo­litikai osztály műsora 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. Sz 19.15: Esti mese. Sz (ism.) 19.30: Tv-híradó. Sz 20.00: Kék fény ... Riportműsor 21.00 : Nemzetközi disco — NSZK zenés film. Sz • 21.35: ízlések és pofonok. Sz 22.25: Tv-híradó 3. Sz 2. MŰSOR: 17.40: Iskolatévé. Angol nyelv. Follow me! Where’s he gone? 17.55: Oroszul beszélünk — pos­tán. Sz 18.15: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) Társválasztás a szerkezetek kö­zött. II. Sz 18.40: Sorstársak. Rehabilitációs fórum. A pécsi körzeti stúdió műsora (ism.) 19.05: Unser bildschirm — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzeti­ségi műsora 19.30: Tv-híradó. Sz 20.00: Kolozsvári G ran dpi erre Emil: A burok — tévéfilm. (14 éven felülieknek! (ism.) 21.25: Tv-híradó 2. Sz 21.45: Reklám 21.50: Szemle — Társadalomtu­dományi figyelő. KOSSUTH: 8.27: A Népzenei Hangos CJság mel­léklete 9.20: Irodalmi évfordulónaptár 9.44: Zenevár 10.05: Diákfélóra 10.35: Tüzeljen szénporral! Riport 10.50: Kiss Gyula zongorázik 11.29: Filmtükör 11.44: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban, 15". (befejező) rész 12.35: Zenemúzeum 14.18: Henryk Sienkiewicz: A világító- torony őre 14.48: Filmzene 15.05: Az MŰT énekkara énekel 15.28: Csiribiri 16.05: Könyvszemle 16.15: Operarészletek 17.07: Olvastam valahol 17.27: Fúvószene 17.40: Jogsértés egyébként nem tör­tént. Friderikusz Sándor dokumen­tumjátéka 19.15: Mozart: D-dur divertimento 20.04: Közéleti közelképek 20.34: Népdalkörök pódiuma 20.59: Várkonyi krónika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Onczay Csaba gordonkázik 23.30: Nóták 0.10: Táncdalokból. PETÓFI: 8.05: Szatirikus dalok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33 : Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: A népművészet mestereinek fel­vételeiből 12.55: A kő, miht kincs 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Dalok a télről 14.00: Szórakoztató antikvárium 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. Gogol 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Mozaik 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszá­mot 22.00: Popmühely 22.45: Nóták 23.20: Operettrészletek 3. MŰSOR: 8.00: Iskolarádió 9.30: Zenekari muzsika 10.36: Népek zenéjéből 11.05: Meyerbeer: A hugenották, öt- felvonásos opera közben: 12.50: Versek 15.06: Olasz kamaramuzsika 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Muzsikáló fiatalok 17.02: Popzene sztereóban 18.08: Üj lemezeinkből 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: De Falla: Pedro mester báb­színháza. EgyfelVonásos opera 20.01: Kilátó 1 20.46: Kari Böhm vezényel 21.48: J.S. Bach életműve a mai ku­tatás tükrében, VI. 3. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents