Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 13. / események sorokban NEW YORK_____________________ Az ENSZ apartheidellenes bi­zottsága hétfői ülésén hivatalo­san útjára bocsátotta a Dél-af­rikai Köztársasággal szemben foganatosítandó szankciók nem­zetközi évét. A bizottság ülésén felszólaló Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár rámutatott, hogy a faji megkülönböztetés az em­beri jogok egyetemes nyilatko­zatának teljes tagadását jelenti. Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ- nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke kijelentette, hogy a BT már 1963-ban felszóllította az ENSZ tagállamait: szüntessék be a fegyverszállítást Dél-.Afriká- nak. ATLANTA Demokratikusan kormányzott, fejlett önirányítással rendelkező Lengyelország a cél NAPI KOMMENTÁR Vendégjárás a Közel-Keleten • Harmadik hete tart Atlantá­ban a feltételezett rém Wayne Williams pere. Mint ismeretes, a gyilkos két év alatt 28 színes bő­rű gyereket ölt meg. A per tár­gya egyelőre két gyilkosság. (Telefotó — AP — MTI — KS) LONDON Hétfőn este megszakadtak a brit vasutas szakszervezet és a mozdonyvezetők közötti tárgya­lások. A sztrájkolok bejelentet­ték, hogy kedd este tíz órától Anglia egész területén nem köz­lekednek a szerelvények péntek reggelig, s a jövő hétre is két­napos sztrájkot helyeztek kilá­tásba. A 20 ezer mozdonyvezető háromszázalékos béremelést kö­vetel. A közlekedés megbénulása előreláthatóan 25 millió dolláros kárt jelent. BOSTON Három napon belül a második földrengés rázta meg hétfő dél­után az Egyesült Államok észak­keleti részét Boston térségében. A földrengés középpontja Délkfe- let-Kanadában volt, erőssége pe­dig elérte a Richter-skála sze­rinti 5—5,5 pontot. Szombaton hasonló erősségű földmozgások okoztak jelentős anyagi károkat, de személyi sérülésekről nem ér­kezett hír. Varsóban Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes elnökle­tével ülést tartott a kormány tár­sadalmi-gazdasági bizottsága. A tanácskozáson a küszöbön álló ár­reform társadalmi vetületeiről, és a felsőoktatási intézmények mun­kájának újraindításáról volt szó. Lódzban a tudományos és mű­vészeti élet képviselőivel való ta­lálkozón Tadeusz Czechowicz, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lódzi Vajdasági Párt- bizottság első titkára a többi kö­zött kijelentette: nem akarunk olyan Lengyelországot, mint ami­lyen 1980 augusztusa előtt volt, de nem akarjuk a szükségállapot be­vezetése előtti elviselhetetlen zűr­zavart sem. Demokratikusan kor­mányzott, fejlett önirányítással rendelkező Lengyelország a cél, ennek érdekében messzemenő tár­sadalmi és gazdasági reformokra van szükség — hangsúlyozta Cze­chowicz. Hozzátette: alapvető je­lentőségűek lesznek az olyan kez­deményezések és akciók, amelyek lehetővé teszik a szükségállapot időtartamának lerövidítését. Urbanski az egyetértési frontról Lengyelország fokozatosan a politikai stabilizáció és a gazda­sági újjáépítés szakaszába lép, eközben azonban állandóan bizto­sítani kell a szocializmus torzulá­soktól mentes fejlődését — hang­súlyozta a vajdasági pártellenőrző bizottságok elnökeinek Varsóban megtartott tariácskozásán Jerzy Urbanski, a Központi Pártellenőr­zési Bizottság elnöke. Referátumában a Nemzeti Egyetértési Frontról szólva kije­lentette: meg kell határozni, hogy kivel, milyen elvi alapokon és ki ellen jöhet létre egy ilyen front. A LEMP tagjai csakis olyan hon­fitársakkal köthetnek szövetséget, akik világnézetüktől függetlenül a szocialista állam alkotmányos el­veinek alapján állnak, — elisme­rik a népi Lengyelországnak a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való in­ternacionalista kapcsolatainak sérthetetlenségét. Ebben a front­ban nincs helyük az anarchia szó­vivőinek, a szocialistaellenes el­képzelések híveinek. W. Brandt kételkedik Wojciech Jaruzelski, - mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt el­ső titkára, levélben biztosította Willy Brandtot, a Német Szociál­demokrata Párt elnökét arról, hogy a szükségállapot bevezetése Len­gyelországban átmeneti időszakra szól, és a megfelelő feltételek lét­rejötte után a lengyel vezetés folytatni kívánja reformpolitiká­ját. Egyben az SPD megértését kérte a jelenlegi lengyel helyzet iránt. Jövés-menés a Fehér Házban Elnöki tevékenységének _ alig egy éve alatt Ronald Reagannek két munkatársa is komoly fejfá­jást okozott: David Stockman, a Fehér Ház ügyviteli és költség- vetési hivatalának miniszteri rangú főnöke és Richard Allen, a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az első a kormány gazdaságpolitiká­jának lényegét kifecsegő interjút adott egy folyóiratnak („a Rea- gan-féle gazdasági intézkedések á gazdagoknak kedveznek”), a má­sodik nem megfelelően járt el egy külföldiektől származó pénzes borítékkal és ugyancsak szabály- ellenesen ajándékot is elfogadott tőlük. Stockman nyilvánosan megkö­vette az elnököt és maradhatott. Allent viszont, akit mind a rend­őrségi, mind a még szigorúbb fe­hér házi vizsgálat felmentett a visszaélés gyanúja alól, kénysze­rítették, hogy nyújtsa be lemon­dását. A különböző elbánás oka nem annyira az elkövetett vét­ségek súlyossági foka közti kü­lönbség volt, mint inkább az, hogy Stockman hozzáértésére és munkájára az elnöknek (és a mö­götte álló köröknek) továbbra is szüksége var), Allenre viszont nincsen. Hatalmi harc Az amerikai hatalmi gépezet­ben kevéssé körvonalazott, meg­lehetősen sajátos, változó a mi­nisztériumok és a részben párhu­zamos fehér házi apparátus vi­szonya. Truman és különösen Eisenho­wer elnök idején például a kül­ügyminisztérium, illetve annak • Moszkvában tegnap véget értek a szovjet—lengyel külügyminisz­teri megbeszélések. A szovjet tárgyalóküldöttséget Andrej Gromiko (a jobbszélen), a lengyelt pedig Józef Czyrek (balról a harmadik) vezeti. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Wojciech Jaruzelski múlt pén­teki leveléről Willy Brandt ked­den Bonnban tartott sajtóértekez­letén számolt be. A SPD elnöke kételyét hangoztatta a Lengyelor­szág és a Szovjetunió ellen elha­tározott amerikai szankciókkal kapcsolatban é? éreztette, hogy az NSZK szempontjából nem lenne hasznos az azokhoz való csatlako­zás. Értékelése szerint az ameri­kai szankciók nem fogják veszé­lyeztetni a szovjet—nyugatnémet földgázcső-üzletet. Brandt — az SPD nevében szól­va — elismerte, hogy Lengyelor­szágban a szükségállapot rendel­kezéseit illetően az elmúlt na­pokban már történtek könnyíté­sek, egyúttal további ilyen jellegű intézkedések meghozatalára szólí­totta fel a lengyel kormányzatot. Az SPD a további könnyítésektől teszi függővé Lengyelországgal kapcsolatos politikáját — jelentet­te ki a szociáldemokrata párt el­nöke. Haig ellentmondásos nyilatkozatai Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter a Lengyelországról folytatott rendkívüli NATO-ta- nácskozás másnapján a brüsszeli sajtóklubban heves kirohanást in­tézett a lengyelországi szükségál- lapot-intézkedékek, valamint a Szovjetunió ellen, amely Wa­shington szerint ,,ösztönözte és se­gítette” a szükségállapot beveze­tését Lengyelországban. Haig védelmébe vette a „Szo­lidaritást”,. „szabad és demokra­tikus szakszervezetnék” minősí­tette. Szerinte a lengyel kormány­zat intézkedései jelentőségükben „meghaladják az ország kereteit” és ezért a Nyugatnak állást kell foglalnia. „Nem szabad azt mon­danunk, hogy ami Lengyelország­ban történik, belügy, és nincs jo­gunk beleszólni” — jelentette ki, ellentétben, saját, egy hónappal korábban elhangzott megnyilat­kozásával, amelyben, ugyancsak Brüsszelben, belügynek minősítet­te az aznap életbe léptetett len­gyel intézkedéseket. Haig nem tudott válaszolni ar­ra a kérdésre, vajon milyen konkrét tények támasztják alá szerinte és kormánya szerint azt, hogy a Szovjetunió szerepet ját­szott a lengyelországi szükségál­lapot bevezetésében. Ehelyett az amerikai külügyminiszter általá­nos fejtegetésekbe bocsátkozott „a kommunista rendszerek ku­darcáról”, és beavatkozva a len­gyel belügyekbe, kijelentette: a Nyugatnak nem szabad addig semmiféle támogatást sem nyúj­tania Lengyelországnak, amíg a szükségállapot rendelkezései ér­vényben vannak. A Szovjetunió ellen hozott gaz­dasági intézkedésekkel Washing­tonnak az a szándéka, hogy „meg­büntesse” a Szovjetuniót. „A len­gyel helyzet további fennállása aláássa a haladást a kelet—nyu­gati párbeszédben minden téren” — jelentette ki fenyegető hangon. Gromiko szovjet külügyminisz­terrel január 27-én Genfben kez­dődő megbeszélésén napirenden szerepel majd a lengyel helyzet is — mondta végül Haig, aki szerint az atlanti szövetségben „teljes az egyetértés” a fenti kérdésekben annak ellenére, hogy a nyugat- európai országok nem hajlandók gazdasági ellenintézkedésekre. Czyrek elutazott Moszkvából Kedden hazautazott Moszkvából Józef Czyrek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, lengyel kül- ügvminiszer, aki látogatást tett a Szovjetunióban. A lengyel dip­lomácia vezetője elutazása előtt koszorút' helyezett el a Lenin- mauzóleum falánál, és az Isme­retlen katona sírján. A lengyel vendéget a repülőté­ren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­tere búcsúztatta. A látogatásról közös közle­ményt adtak Ki. (MTI) vezetője nyomta rá bélyegét az amerikai külpolitika alakítására. Kennedy és Johnson elnöksége alatt ez a nemzetbiztonsági ta­nácsadó javára tolódott el. A Nixon-években Henry Kissinger oly mértékben ragadta magához a gyeplőt, hogy a végén már egy­maga ülte meg mind a két lovat. Külügyminiszter lett, miközben a nemzetbiztonsági főtanácsadó tisz­tet is megtartotta. A nemzetbiztonsági főtanácsadó feladata tulajdonképpen az, hogy összehangolja a nemzetbiztonsá­got érintő tárcaközi ügyeket, re­feráljon azokról az elnöknek, irá­nyítsa az elnököt segítő nemzet- biztonsági tanács munkáját. Carter elnöksége idején’ — no­ha szavakban elítélték a korábbi gyakorlatot — folytatódott a kö­télhúzás a Kissinger cipőjébe lép­ni próbáló, az amerikai külpoliti­ka irányítására áhítozó Brzezins- ki főtanácsadó és Vance külügy­miniszter között. Reagan kor­mányra kerülésével Haig külügy­miniszter és Allen nemzetbizton­sági • tanácsadó között kezdődött ádáz küzdelem, amelynek lövész- árkaiból, mint Haig elpanaszolta, orvlövészek puskáztak rá. Alap­jában véve ez nem különböző po­litikai koncepciók ütközése, ha­nem hatalmi harc, személyes int­rikák sorozata volt. Allen és a trojka A látszat ellenére az sem igaz, hogy itt egyszerűen a fehér házi apparátus és a „hagyományos” kormánygépezet csapott össze. Mindvégig Haiget támogatta ugyanis első helyettese, William Clark, aki talán még közelebb állt és áll az elnökhöz, mint az apparátust irányító (és Reagant ugyancsak kaliforniai kormány­zósága óta szolgáló) hármas tag­jai: Edwin Meese, James A. Ba­ker és Michael K. Deaver. Ugyan­akkor maga a „trojka” (de nyil­ván Reagan is) mind inkább fel­ismerte, hogy Richard Allen sem szakmai felkészületlensége, sem emberi, vezetői tulajdonságai miatt nem alkalmas tiszte betöl­tésére. Így született meg fokozatosan , az a döntés, hogy Allent (aki még jó ürügyet is szolgáltatott hozzá) menesztik és helyére a külügymi­niszter első helyettesét, Clarkot állítják. Mi több. nem is egészen az ő helyére, hanem egy felérté­kelt pozícióba. Mert Allen az ap­parátus vezetőjének, Meese-nek a beosztottja volt és az ő közvetí­Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter Kairóban tárgyal. Jidhatk Samir izraeli külügymi­niszter Rómában járt. Izraelben amerikai parlamenti küldöttség vendégeskedett. Percy, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke közel-keleti körutat tesz. A szír külügyminisztert Moszkvába várják. Hafez Asszad szíriai elnök üzenetet küldött Fahd hercegnek, a szaűd-arálblaii trónörökösnek. Sed'l'i Klitoi, az Arab Liga főtitkára libanoni ál­lamférfiakkal és Jasszer Arafat­tal folytatott megbeszélést. Moz­gásba lendült tehát a diplomáciai gépezet, mivel a Közel-iKelet ese­ményei kapcsán szükségesnek lát­szott az álláspontok tisztázása, az egységes nézőpont kialakítása. Legsürgősebben az egyoldalú iz­raeli döntést követő arab állás- foglalás várt megfogalmazásra, azt követően, hogy Tel-Aviv be­kebelezte a Golan-fennsíkot. Et­től a témától ne.m különíthető el teljes mértékben a novemberben félbeszakadt arab csúcsértekezlet ügye: akkor a Fahd herceg ne­vével fémjelzett rendezési terv miatt keletkezett nézeteltérés a résztvevők körében. Jellemző, hogy a szaúd'i elképzelések még a palesztin mozgalmon belül is élénk vitát váltottak ki. Végül — korántsem teljes ké­pet adva a Közel-Kelet problé­máinak eltérő megközelítéséről — a palesztin autonómia-tárgya­lások vonják magukra a figyel­met. Haig külügyminiszter — kairói értesülések szerint — sür­geti majd Egyiptom és Izrael megállapodását ez ügyiben. Tel- Avivban azönban sokan azt re­mélik: április végéig mindenképp elhúzódik az eszmecsere, s ez alkalmas ürügyül' szolgálhat a Sinái-félsziget kiürítésének el­odázására. Az amerikai külügy­miniszter izraeli látogatását meg­előzően mindenesetre Tel-Aviv szükségét érezte annak, hogy hi­vatalosan .kinyilvánítsa: közte és az Egyesült Államok között is­mét szent a béke, vagyis a Gólan- . ügy miatt keletkezett feszültség feloldódott. (Izraelt még az ame­rikai vezetők is megdorgálták az egyoldalú annektálás kapcsán, de erre az epizódra úgy látszik, Wa­shingtonban is sürgősen fátylat borítottak.)' Kairó persze más okokból is készült Haig látogatására, hiszen Mubarak elnöknek ebben a mi­nőségében ez lesz az első alkal­ma, hogy az amerikai diplomácia irányítójával találkozzék. Az új egyiptomi elnök azt is fölméri majd, hogy februárban esedékes washingtoni látogatásán meddig mehet el igényeivel anélkül, hogy a távlati lehetőségeket kockáz­tatná. Gy. D. Az ötnapos munkahét nyitánya (Folytatás az 1. oldalról.) szinkronban az új rend szerint munkába járó kisgyerekes anyák, illetve a vidékről bejáró dolgo­zók igényeivel. □ □ □ Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat Kecskeméti Gyárában zökkenőmentesen in­dult az új esztendő, már ami a termelőmunkát és az ötnapos munkahétre való áttérés belső körülményeit illeti. Az első hé­ten megkezdték az EP 04 típusú elektronikus pénztárgépek soro­zatgyártását, és jelentős mennyi­séget készítettek a Ratus A—20 jelzésű mechanikus pénzárgépből is, amelynek legnagyobb vásárló­ja az idén is az NDK. — Az előző évekhez, viszonyít­va jól indult ez az esztendő — mondta elégedetten Illés Gábor- né, a szakszervezeti »bizottság tit­kára. — A korábban jelentkező év eleji pangást most hírből sem ismerjük. Ami pedig az ötnapos munkahetet illeti, annak minden­ki örül. Zömmel nődolgozókat foglalkoztató gyárunkban a má­sodik szabadnapnak különösen nagy a jelentősége. Ha a mosást, vasalást, nagytakarítást szomba­ton elvégezzük, a vasárnap való­ban a pihenés, a kikapcsolódás és a xszórakozás időszaka lehet. Ám ha a gyárban jól vizsgáz­tak is az új munkarend beveze­tésére hozott intézkedések, a ka­pun kívül már több gondot oko­zott az első ötnapos munkahét. — Az egyik nagy gond a közle­kedés — panaszolta az szb-titkár. — Az autóbuszok gyakran ne­gyedórát—félórát is vesztegelnek a lezárt vasúti sorompó előtt, s emiatt sok a késve érkező. Dél­után meg a környező üzemek munkaidejének egybeesése miatt olyan zsúfoltak a járatok, hogy dolgozóink nem is mindig férnek föl az autóbuszokra. A másik gond a kisiskolás gyerekek szü­leit emészti. A bölcsődékkel és óvodákkal ellentétben ugyanis az. iskolák legtöbbjébe csak fél nyelekor engedik be a gyereke­ket. De addig hol legyenek? — kérdezik az anyukák. Egyedül, otthon, az üres lakásban? Vagy az utcán? Az IGV szakszervezeti titkára szerint az lehetne a ‘ megoldás, ha a MÁV a környező gyárak munkakezdése idején lehetőleg mellőzné a kocsirendezést és a tolatást, ha a Volán szükségsze­rint sűrítené délutáni járatait, s ha minden iskolában megszer­veznék a reggeli felügyeletet. □ □ □ Kiskunhalasról, a Halasi Kö­töttárugyárból ugyancsak közle­kedési nehézségekről kaptunk hírt. Vágvölgyi János igazgató tá­jékoztatása szerint itt azonban nem a helyi közlekedéssel kap­csolatosan merültek fel kifogások, mert az jól alkalmazkodott a a megváltozott munkarendhez. A gondot Halason a környékbeli községekből bejáró dolgozók szál­lítása okozza. Ezen a gyár vezetői kényszerhelyzetükben csak úgy tudtak segíteni, hogy munkaidő­áthelyezést engedélyeztek több érintett dolgozónak. Ettől eltekintve azonban zavar­talanul telt el az első hét a Ha­lasi Kötöttárugyárban. Az ötnapos munkahétre való áttérés előre meghatározott feladatait végre­hajtották, a termelőmunkában nem volt fennakadás. Az új év első napjaiban nagyobbrészt bel­földre gyártottak ugyan, de mun­kába vettek egy nagyobb szovjet és egy kisebb tőkésexport-meg- rendelést is. Pályázat gazdasági társulások szervezésére tésével referált az elnöknek. Clark viszont már — akárcsak k<»rábbi elődei — naponta, sze­mélyesen tájékoztatja az elnököt a beérkezett diplomáciai, katonai, hírszerzői jelentésekről, értékelé­sekről. Márpedig a Fehér Házban azon mérik a befolyást, hogy ki milyen gyakran, mennyi ideig be­szélhet az államfővel. E tekintet­ben az sem számít, hogy Clark a Newsweek című amerikai heti­lap 1981. február 16-í számában megjelent cikk tanúsága szerint meglehetősen hiányos külpolitikai ismeretekkel rendelkezik. Bár le­het, hogy azóta továbbképezte magát, s ma már tudja, ki a zimbabwei miniszterelnök, s me­lyik nyugat-európai szövetséges­nek mi az álláspontja a fegyver- kezésről. Kulcsár István Gazdasági társulások, vállalko­zások szervezésére hirdetett nyil­vános pályázatot az Országos Ve­zetőképző Központ és a MTESZ az illetékes minisztériumokkal, valamint az országos érdekvé­delmi szervekkel közösen. A pályázati felhívás céljáról a nevezési feltételekkel kapcsolatos tudnivalókról, a követelmények­ről tartott sajtótájékoztatót ked­den a MTESZ székházában Dre- cin József, a MTESZ alelnöke, a pályázatokat' értékelő bíráló bi­zottság elnöke. Elmondta többek között, hogy a január 1-től élet­be lépett új gazdálkodási formák a termelésben, és főként a szol­gáltatásokban, tágabb mozgáste­ret nyitnak az egészséges ver­senynek, s hatóerejükhöz mérten szerepet játszanak a gazdasági szerkezet fejlődésében is. A pá­lyázat alapvető célja, hogy a jö­vőben megalakuló gazdasági tár­sulások,' vállalkozások létrehozá­sakor mind több elemezhető, ér^> tékelhető tapasztalat álljon ren­delkezésre. Pályázni két témakörben lehet, egyrészt legalább egy éve műkö­dő társulás, vállalkozás eredmé­nyeit értékelő és szervezési ta­pasztalatait összegező munkákkal, másrészt új vállalkozás létreho­zására, illetve továbbfejlesztésé­re vonatkozó javaslatokkal. Az L kategóriában vállalatok, intézmé­nyek kollektívái, a II. kategóriá­ban egyéni pályázók munkáit várják. A május 3-ig beküldendő pá­lyaműveket bíráló bizottság ér­tékeli, az eredményeket szeptem­ber 30-ig hozzák nyilvánosságra. Díjazásra, jutalmazásra összesen 500 ezer forint áll rendelkezésre. Az Országos Vezetőképző Köz­pont 50 ezer forintos fődíjat tű­zött ki annak a pályamunkának a jutalmazására, amely meglevő gazdasági társulás népgazdasági szempontból kiemelkedően fontos tapasztalatait megfelelő színvona­lon és oktatásra alkalmas formá­ban összegezi. Ugyancsak 5(0 ezer forintot ajánlott fel a Központi Váltó- és Hitelbank RT Inno­vációs Alap olyan pályamunka díjazására, .amely társulás, vállal­kozás keretében magyar szellemi termék létrehozását, hasznosítá­sát tűzi célul. A fődíjakon kívül az I. és II. kategóriában egyaránt 3—3 díjat adnak ki a legjobbnak ítélt pá­lyázatok szerzőinek. (MTI) • Clark *immár nemzetbiztonsági főtanácsadóként nyilatkozik. (Fo­tó: AP — MTI — KS) 1 0 Allen távozik. (Fotó: AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents