Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 8. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 10. vasárnap Pártnapok a megyében S. oldal Bébiétel Kecskemétről 3. oldal A világbajnok árnyékában 4. oldal Művelődés, irodalom, tnű vészét 5. oldal Sport 7. oldal . MEGGY, SZILVA, KAJSZI- ÉS ŐSZIBARACK Bővítik a gyümöcslevek választékát Három évvel ezelőtt kezdtek hozzá a Kecskemét-szik- rai Állami Gazdaságban a gyümölcsszörpök és -levek készítéséhez. A gyártó üzemet összefogással, egy esz- tendő alatt építették fel, 72 millió forint beruházással. Az együttműködés ügyintézője az állami gazdaság. Tagjai: a Borsodi Vegyi Kombinát, a DÉLKER és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. A forgalomba hozott vegyes gyümölcslé mennyisége az induláskor 64 ezer hektoliter volt, jelenleg már eléri a 119 ezer hektolitert. Említést érdemel, hogy a flakonokat is pvc-alap- anyagból maguk készítik. A társulás tagjai a végtermék értékesítése alapján része- sülnek a nyereségben. Magyar Ferenc, az állami gazdaság igazgatója: • Mintavétel a szamócaszörpből. megkezdődik az építkezés. Megy- gyet, szilvát, kajszit, őszibarackot, ribiszkét dolgoznánk fel. Ennek érdekében növeljük a termő- területet ás. Üzemünk eddig 52 hektáron meggyet és 92 hektáron őszibarackot telepített. A termelőszövetkezettel közösen létesítünk új ültetvényeket. A munka- igényes szamóca termesztését csaknem kizárólag a háztáji gazdaságokban oldanánk meg. Erre a célra 200—400 négyszögöles telkeket adunk ki földieper ültetvények létesítésére. Az ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcsök egy részét a Kecskeméti Konzervgyártól szerezzük be. Célunk az, hogy a VI. ötéves tervidőszak alatt egyre szélesebb választékban elegendő gyümölcslevet, sűrítményt, szörpöt készítsünk mind belföldre, mind exportra. Ezért keressük az együtt• Karbantartják a töltőés zárógépeket « Mennyi a savtartalom? — Gyártmányaink két csoportba oszthatók. Az egyik a cittus- félék, ide- tartozik a narancs, citrom, grape fruit és karácsony előtt hoztuk forgalomba az ananászlevet. Az Arvanitis nevű görög céggel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ez a vállalkozás adja az alapanyagot. Hat évre kötöttünk megállapodást. Eszerint természetben fizetünk. Hazai alapanyagokból készült gyümölcs-sűrítményeket adunk a citrusfélék alapanyaga helyett. Ezzel jelentős devizát takarítunk meg. Üjabban gyártjuk a pritamin- paprikából készült ivólevet is, amely iránt a svájciak érdeklődnek. Ez év január végén konkrét tárgyalásokat kezdünk az értékesítésről. Tekintettel a fogyasztói igények növekedésére, a másik gyártmánycsoportot, a hazai gyümölcsfélékből készített szörpök, ivólevek mennyiségét és választékát tovább növelik. Az igazgató elmondja: — A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel közös gyümölcs-sűrítményt és ivólevet gyártó üzemet létesítünk. A tervek már készülnek és várhatóan a második félévben működést a termelő és feldolgozó üzemekkel egyaránt. Egyéb kezdeményezésekről is szólt a gazdaság igazgatója, például még az első félévben műanyag zacskókban hoznak forgalomba gyümölcs ivóleveket. A tartósítási módszereket is igyekszenek korszerűsíteni. A vegyszerek helyett a természetes megoldásokat keresik, zárt rendszerben működő csírátlanító berendezéssel dolgoznak majd. Befejezésül hangoztatta: — A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a magyar ivólevek iránt külföldön egyre nagyobb az érdeklődés. Természetesen nagyok a minőségi követelmények, de jelentős exportlehetőség kínálkozik, mint ahogy azt a görög és svájci példa is bizonyítja. K. S. NEM HALOGATHATÓ A VÍZRENDEZÉS Az átmeneti felmelegedés után, jeges szélviharokkal köszöntött be az új esztendő második hete. Abbamaradt az olvadás, megfagyott a korábban felázott talaj. A nagyüzemi és háztáji kertekben megyeszerte szorgoskodók kénytelenek voltak szüneteltetni a faápolást, -metszést. Az égő rőzsehal- mok sem tudták enyhíteni a mínusz 9—10 fokos hideget. • Amíg kedvező volt az időjárás, metszették a gyümölcsöst a dun»- vecsei Béke Tsz tagjai. Egy-két gazdaság viszont jól járt, pár nap alatt befejezhette a szántást, amelyet a felázott, süp- pedékes talaj miatt az előző hetekben nem tudott elvégezni a kukoricatarlókon. Kalocsa körr nyékén, a Sárvíz-öblözetben, az évtizedek óta tervezett, de anyagi eszközök hiányában el nem végzett melioráció miatt, csapadékosabb időszakban legfeljebb kézzel lehet letömi, esetleg rizskombájnnál, lánctalpas gépekkel betakarítani a kukoricát. Akadt több olyan szövetkezet, amelynek szántója egyhanmadát, felét minden ősszel, tavasszal víz borította. A VI. ötéves terv szűkösebb anyagi lehetősegei ellenére, mégiscsak módot kell találná a régóta esedékes vízrendezésre, hiszen az egyébként bőtermő szántók csak felét, vagy harmadát képesek adni annak a termésnek, amit a szövetkezetek eredetileg terveztek. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy így bánjunk a Duna—Tisza köze értékes területeivel. Amiből Kalocsa környékén sok is volt, annál inkább kellett volna belőle Bács-Kiskun más tájain. A csapadék hiánya miatt, a nyári és az őszi termény is kevesebbet fizetett. A mezőgazdasági üzemek igyekeztek ezért minden szem termést összegyűjteni, és gondosan raktározni. Kunszent- miklóson a termelőszövetkezet építőbrigádja rövid idő alatt tető alá hozott egy 560 tonnás magtárat, amelyben most biztos helyén van a kukorica. Az eszközökkel való takarékosságnak másik jó példája az a nagy befoga• Befejeződött a talajmunka, javítják a szántógépeket a sükös- ífi Május 1. Tsz szakmunkásai. dóképességű gépszín, amelynek szintén az Egyetértés Tsz szakmunkásbrigádja volt a kivitelezője. A nyári és őszi terménybetakarítás idején kalászos gabona és kukorica van védett helyen itt a tető alatt, később pedig a kombájn és más munkaeszköz. Az értékes gépek az időjárás viszontagságaitól védve, és olyan gyakorlott szakmunkások keze alatt, mint Kunszentmiklóson, jóval tovább tartanak. így is lehet óvni a szövetkezeti, az állami tulajdont, s gyarapítani a jövedelemforrást. K. A. • Esőtől, hótól védett helyen pihennek a kunszentmiklósi szövetkezet betakarítógépei. (Méhesi Éva felvételei) • Lakásgazdálkodás | Az ezer főre jutó „lakástermelésben" változatlanul a nemzetközi élmezőnybe tartozunk. Előttünk Finnország, Spanyolország Csehszlovákia és Franciaország, s fával mögöttünk Ausztria, Anglia és az NSZK áll. A hetvenes évek elején az európai rangsor 12. hélyét foglaltuk el, az évtized közepétől pedig egyetlen évben sem kerültünk hátrább a 7. helynél. Az újonnan épített lakások átlagos nagyságát tekintve viszont a nemzetközi középmezőnybe tartozunk. (Belgium: 156, Svédország: 115, Ausztria: 89, Csehszlovákia: 70, és Magyarország: 65 négyzetméter.) Lakáselosztási, illetve lakásgazdálkodási rendszerünk pedig alighanem egyedülállóan elavult a nálunk fejlettebb, vagy a hozzánk hasonló fejlettségű országok között. És nemcsak elavult, de bonyolult és áttekinthetetlen is. E három tényt egymás mellé téve, és együttesen vizsgálva, valamivel közelebb juthatunk egy sokakat izgató kérdés megválaszolásához, amit így lehet összefoglalni: Minden erőfeszítés, és minden ismétlődő nagy elhatározás ellenére, miért nem szűnik meg a lakáshiány, miért nem enyhülnek az ezzel kapcsolatos társadalmi gondok? Több lakást építeni — elsősorban pénzkérdés. Magyar- ország, az ezzel kapcsolatos teljesítőképességének felső határát valószínűleg 1960 és 1975 között érte el, amikor a tervezett egymillió helyett, annál néhány tízezerrel több lakást épített fel. Ez volt a „minden mennyiségi igényt kielégítünk” jelszóval indított első 15 éves építési program. Ami a tervezett mennyiséget illeti, a célt elértük, a lakáshiány pedig még nagyobb lett. Következett a második 15 éves lakásépítési program, ez ,már 1,2.millió lakás felépítésével számol, s e program időarányos részét ugyancsak jócskán túlteljesítette az építőipar: az elmúlt öt esztendőben, a tervezett 400 ezer helyett 453 ezer új lakás készült el. Ügy tűnik azonban: sem sokkal többet, sem sokkal nagyobbat nem tudunk építeni. De ennél is nagyobb gond az egész lakásépítési és legfőképpen a lakásgazdálkodási rendszer. A legszélsőségesebb — és ma már csak nehezen érthető — aránytalanságok a különböző társadalmi csoportok lakáshoz jutás esélyeit illetően tapasztalhatók. Sőt: egyes foglalkoztatási csoportok között is óriási különbségek vannak. Például: kedvezőtlenebb feltételekkel kaphat alacsonyabb összegű anyagi támogatást az, aki a szövetkezeti szektorban dolgozik, mint az,, aki az állami vállalat alkalmazottja. Egyébként, hogy mennyire tisztázatlanok a lakáshoz jutási esélyek, s általában az egész építési rendszer, azt mi sem mutatja jobban, mint az idevágó rendeletek szinte állandó — átlagban másfél-kétévenkénti — módosítása. Ezekkel semmi lényeges változást nem sikerült elérni, már csak azért sem, mert a lakásgazdálkodást mindig is befolyásolták a legkülönbözőbb társadalmi, szociálpolitikai, gazdasági s egyéb szempontok. ■ A meglevő lakásokkal való gazdálkodásról pedig ennyi jó sem mondható. Magyarországon. gyakorlatilag nincs lakásgazdálkodás. Eltekintve a teljesen szabadjára engedett cserepiac valamiféle — és újabb keletű — számítógépes módszerekkel történő áttekintésétől. A cserepiac, központilag már csak azért is befolyásolhatatlan, mert az azonos kategóriájú lakások a legkülönbözőbb anyagi terheket jelentik a lakóiknak. Az egyenlőtlen teherviselés önmagában is fékezi a csere- piac kívánatos' mozgását. Illetve: amennyiben mozog e piac, az többnyire együtt jár a nem jelentéktelen haszonszerzéssel. E gondok mindegyike, jelzésszerűen fölfedezhető a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közleményben is. Ebben irányelvekről van szó, amelyek szakmai és társadalmi viták kereszttüzében kristályosodnak majd konkrét javaslatokká. E vitákra nincs túlzottan sok idő, már csak azért sem, mert mihamarabb meg kell teremteni a lakásépítés, -gazdálkodás, -elosztás és fenntartás' eddiginél egységesebb és főleg racionálisabb rendszerét. wmmmmm Y.CS. ■■■■■■fl Téli munka ' a mezőgazdaságban
