Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
1982. január 8. • PETŐFI NÉPE • 3 S' Oévi tapasztalatok az új esztendőre Beszélgetés Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével Az 1981-es gazdasági év a VI. ötéves terv első esztendeje volt. Tapasztalatainak összegzésére ezért különösen nagy figyelmet fordított legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, majd az országgyűlés téli ülésszaka. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét is a VI. ötéves terv első évi tapasztalatainak összefoglalására, valamint az 1982. évi teendők körvonalazására kértük. — A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi közgyűlésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő céljait ön három pontban határozta meg: a külgazdasági egyensúly javításában, az elért életszínvonal megőrzésében s végezetül az egészséges növekedés közérzetének megteremtésében és fenntartásában a gazdaság minden'' területén. Mit értünk el e három gazdaságpolitikai alapcél teljesítésében 1981-ben? — Külgazdasági egyensúlyunk javult: év végi adósságállományunk a terviben számítottnál kisebb. A rosszabbodó világgazdasági helyzetben a javuláshoz néhány kedvezőbb tényező is hozzájárult, miközben külkereskedelmi egyenlegünk 1981-ben majdnem a tervezettnek megfelelően alakult. Hadd mondjam azonban meg: miközben türelmetlenül sürgetjük a gyorsabb fejlődést, néha hajlamosak vagyunk lebecsülni azt, amit elértünk. Az 1979—1991 közötti időszakban a magyar ipar mintegy 6, a magyar mezőgazdaság 9 százalékkal növelte exportját — összehasonlító áron számítva — a konvertibilis valutájú piacokon. Ebben a'világgazdasági helyzetben ezt kevés ország tudta felmutatni. De belső dolgainkban nem tudtunk olyan rendet teremteni, amilyent szerettünk volna! A belföldi felhasználást kevésbé sikerült korlátoznunk, mint ahogyan az ötéves tervünk előirányozta. — Mi jellemzi a második gazdaságpolitikai cél teljesítését? — Röviden szólva: az életszínvonal puszta megőrzésének követelményét tulajdonképpen nem teljesítettük. Régebben hasonló helyzetben bizonyára azt mondtuk volna: „túlteljesítettük” —, mivel a lakosság fogyasztása valamivel gyorsabban nőtt a tervezettnél. Ezt pedig — megfelelő teljesítménytöbblet híján — nem engedhetjük meg magunknak! — Miként alakult a gazdasági növekedés üteme? — A beruházások 1981-ben ugyancsak meghaladták a tervezett szintet, ezért folytatnunk kell a beruházások átrendezésének politikáját és bizonyos fokig mérsékelni kell a beruházások ütemét. Ezen a téren a régebbi, igen gyors növekedés okozta egyensúlyi zavarok máig is érzékelhetők. Alig javult a kivitelezés üteme és minősége, a tervezők, a kivitelezők és a háttérszállítók együttműködése, az egész beruházási folyamat szervezettsége. Az elmúlt évben tapasztalhatók voltak olyan pozitív folyamatok, amelyek kibontakozását a növekedés jelenlegi lassú üteme szolgálja. Megmutatkozik ez az iparági termelésnek az eddiginél 6okkal differenciáltabb növekedési ütemében, de megmutatkozik a vállalatoknál is. 1981-ben az ipari termelés átlagosan 2—2,5 százalékos növekedésén belül dinamikusan, 10 százaléknál gyorsabban nőtt a termelés egyeb#: között a műszeripariban, a háztartási és kozmetikai vegyiparban, a növényolajiparban. Ugyanakkor csökkent a termelés a vaskohászatban, a cementiparban és más iparágakban. Nem csekély a vállalatonként! szóródás egy-egy ipari ágazaton belül — ez a termelés 20 százalékos csökkenésétől az 50 százalékos növekedésig terjed —, különösen a textilruházati iparban, a cipőipariban és a bútoriparban. Az eredmény abban is érzékelhető, hogy valamelyest csökkent a gazdaságtalan termékek aránya a kivitelben, s részben ennek következményeként tőkés viszonylatban javultak a külkereskedelmi cserearányok, ezzel enyhítve a gazdasági egyensúlyra nehezedő nyomást. — A VI. ötéves terv eddigi teljesítéséből milyen tapasztalatok vonhatók le és ezek hogyan hatottak az 1982-es teendők meghatározására? — Az 1981-es terv teljesítésének négy legfontosabb tapasztalata közül az első az, hogy az egyensúly további javításának külső feltételei 1982-ben még nehezebbek lesznek, mint amilyenre ötéves tervünk kidolgozásakor számítottunk. Egyrészt tovább szigorodnak a KGST-tagor- szágaiból származó energia- és nyersanyag-behozatalunk feltételei. Ezért meg kellett gyorsítani az energia és a másodlagos anyagok takarékos felhasználására kidolgozott programok végrehajtását, s e célokra állami és hitelforrásokból további 4—5 milliárd forintot csoportosítottunk át. Másrészt a tőkés piacokoh az áruértékesítés és a hitelfelvétel lehetőségei is elmaradnak várakozásainktól. Versenyképességünk tehát meghatározóvá válik a gazdasági növekedés élénkítésében. — Gondolom az 1982. évi szabályozóváltozásnak ezért egyik súlyponti kérdése a gazdaságos export ösztönzése? — Igen, méghozzá az árképzés, az exportfejlesztő hitelezés és a bérszabályozás módosításával. Vállalataink jobb exportlehetőségeit kívántuk megalapozni azzal is, hogy kértük felvételünket a Nemzetközi Valutaalapba és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankba. Azért tettük ezt, hogy nagyobb hátteret építhess sünk az exportképességet fokozó beruházási kezdeményezéseknek és forintvalutánk erősítését szolgáló törekvéseink mögé. A második — nagyon fontos — tapasztalatunk az, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadta el az életszínvonal megőrzésének politikáját. Ez arról tanúskodik, hogy belső politikai helyzetünk szilárd, társadalmi viszonyaink kiegyensúlyozottak. Arra is föl kell azonban figyelnünk, hogy 1981-ben a kereseteket nem követték a teljesítmények. Ez azért lehet veszélyes, mert a gazdaságot arra késztetheti, hogy a fogyasztói piac egyensúlyát az árak további emelésével teremtse meg, ez pedig társadalmi feszültségeket okozna. — A már említett szabályozómódosítások, amelyek tulajdonképpen a mindenkori tapasztalatok következményei, a vállalati beruházásokat is „tűz alá” vették. Miért? ’— Az elmúlt évben a beruházásokat ugyan sikerült visszafognunk, de — s ez a harmadik tapasztalatunk — ez önmagában kevés. Az 1982. évi szabályozó- változásoknak ezért nem titkolt indítéka, hogy mérsékeljük a- vállalati beruházási kedvet, s főképpen megakadályozzuk, hogy 1983- ra beruházási csúcs alakuljon ki. Ez mindenképpen segíti javítani az egyensúlyt, de a kiegyensúlyozott fejlődést csak akkor segíti hatásosan, ha az alacsonyabb beruházási színvonal más beruházási szerkezettel párosul. Pontosabban a műszaki fejlődést, a korszerűsítést, a termékszerkezet átalakítását mozgató, előrehajtó beruházási politikával. Ehhez ;— egyebek között — a feldolgozó- iparnak több forrósra lenne szüksége, de világosabb és célratörőbb iparfejlesztési koncepciót is ki kellene alakítanunk. Végül pedig negyedik tapasztalatunk' az„ hogy a termelés szerkezetének, szervezeti rendszerének átalakítása T- az 1981-ben elért kezdeti és az 1982-ben várható további eredményeik ellenére — lassabban halad előre, mint ahogyan vártuk. Azt, hogy a szerkezetváltozás lassú, nem kérhetjük számon kizárólag egyik vagy másik szabályozótól, kisebb vagy nagyobb állami szervezettől, még a vállalatoktól sem. Irányítási és gazdálkodási rendszerünkön kell folyamatosan javítani, mégpedig annak tudatában, hegy még abból sem valósítottunk meg mindent következetesen, amire vállalkoztunk. Andrássy Antal Mezőgazdasági továbbképzés Az élelmiszeripar és az erdészet területén az idén mintegy 15 ezer embert — vezetőket és szakembereket — képeznek tovább. A MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete 1982-re változatos programot állított össze. Az állami gazdaságok és tsz-ek szakemberei újszerű képzési rendszerekben, sajátos oktatási formák segítségével viszonylag rövid idő alatt sajátíthatják majd el a legújabb ismereteket. Kiemelt feladatot szánnak a vezetői ismeretek oktatásának, az idén több tanfolyamot indítanak ebben a témakörben, törlesztve ezzel a szakmai oktatás egy régi keletű adósságát. A képzésben és továbbképzésben mintegy 400—500 üzemi, vezető beosztásiján alkalmazott dolgozó vesz részt majd. Ebben az esztendőben mintegy 1500— 1600 művezetőt is kiképeznek. Azért ilyen nagy számú középvezetővel sajátíttatják el a szükséges ismereteket, mert a gazdaságokban különösen nagy hiány mutatkozik a közvetlen munkahelyi irányítókban. Szakképesítést adó tanfolyamokat is szerveznek, ezekre mintegy 5—6 ezer jelentkezőt várnak. Igyekeznek elérni, hogy a tanfolyamok résztvevői minél kevesebbet hiányozzanak a munkahelyükről, ezért a bentlakásos oktatást a levelezőképzéssel kombinálják, és minden eddiginél szélesebb körben szervezik meg az úgynevezett irányított egyéni tanulást. (Ennek keretében a hallgatókat korszerű oktatási anyaggal látják el, és csoportos előadásokra csak ritkábban kerül majd sor.) A továbbképzési hálózat igyekszik alkalmazkodni az üzemi igényekhez. Számos új tanfolyamformát indítanak ebben az évben. Külön előadássorozaton ismerkedhetnek meg újszerű tennivalóikkal a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek vezetői és szakemberei. A gazdálkodás hatékonyságát javítja majd az az ismeretanyag, amelyet az érték- elemzés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos előadássorozaton sajátíthatnak el. Intenzív szervezésfejlesztési továbbképzést is indítanak, és <a’ különböző mezőgazdasági tájkörzetekben tevékenykedő üzemek vezetőit szintén speciális képzésben részesítik. Az idei tananyagot részletesen egyeztették a tsz-kerületi szövetségekkel, a termelési rendszerekkel is, azért, hogy megelőzzék a párhuzamos képzést. (MTI) APOSTAGI PÉLDA Segít a faluközösség a tanácsnak Néhány éve még csak álomnak tűnt — ma tény: kistelepüléseinken is jólszervezett, telepszerű társasház-építke- zés folyik, s van, ahol már a huszadik, láncházként megépített lakásba költöztek be a lakók. Apostagon minderről személyesen győződtem meg, amikor az 51-es főút felől a község központja felé haladtam. Sok új ház, szépen parkosított közterületek ... Fiatal, lelkes tanácselnök fogadott Nagy Lajos Kossuth-díjas író szülőfalujában. Bolvári József még csak második éve munkálkodik a községi tanács élén, de mint tősgyökeres failubéli, mindig szívén viselte a falu sorcát. Természetes tehát, hogy szívesen adott tájékoztatást az 1981-es év eredményeiről: — A közéleti munka mindig nagyon érdekelt. Tizennégy évig — másodállásban — vezettem a Nagy Lajos Művelődési Házat, s így a község minden tervéről, eredményéről, gondjáról közvetlenül értesültem. Az itt élőket — kivétel nélkül — jól ismerem. Sokat találkoztunk a közművelődési munkám során. Tanácselnökként sok hasznát veszem ennek az ismeretségnek. Mint any- nyi más kistelepülésen, Apostagon is több olyan problémát kell megoldanunk, amelyekhez nem kaptunk felsőbb tanácsi támogatást. Maradt tehát az összefogás, a társadalmi munka lehetősége. Az ismeretség ezért segít különösen sokat. Ismerjük és tiszteljük egymást az itt lakókkal, így bízvást támaszkodhatunk egymásra a feladatok megoldásában. Az 1981-es év szép példa egy . faluközösség összefogására, lakóhelye érdekében, összesítettem az egy év alatt végzett társadalmi munka értékét, s a végösszeg: ötmillió 300 ezer forint. — Kik azok, akik rendszeresen segítenek? — Ha személyeket kellene felsorolni, bizony bajban lennék, A XIV. magyar játékfilmszemle programja Elkészült a február 5-én, Pécsett kezdődő XIV. magyar játékfilinszemlc programja, melyen tíz új magyar film ősbemutatójára kerül sor. A szemlét Fáb- ri Zoltán Requiem című alkotásának díszelőadásával nyitják meg. Ugyancsak a pécsi filmszemlén tekintheti meg először a nagyközönség Bacsó Péter: Tegnapelőtt, Böszörményi Géza: Szívzűr, Gothár Péter: Megáll az idő, Gyöngyösi Imre—Kábái Barna: A pusztai emberek, Kézdf Kovács Zsolt: A remény joga, Moldován Domonkos: Rontás és reménység, Rózsa János: Kabala. Schiffer Pál: A pártfogolt és Súirányi András: Az aranycsapat cimfi filmjét. A korábban már bemutatott filmek közül Bán Róbert: Fogadó az örök világossághoz, Dargay Attila: Vük, Gazdag Gyula: Bankett, Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, Jankovics Marcell: Fchérlófia, Holtai Gábor: A koncert, Kovács András: Ideiglenes paradicsom. Mészáros Márta: Anna, Palásthy György: Szeleburdl család. Sára Sándor: Néptanítók és Elátkozva a hatodik napot. Szabó István: Mephisto és Szomjas György: Kopaszkutya című alkotásai vesznek részt a filmek versenyében. A korábbi évektől eltérően ugyanis a szemle zsűrije — Berend T. Iván akadémikus elnökletével — ismét jutalmazza a legjobb alkotásokat. A százezer forintos fődíjon kivűl őt alkotói dijat, a Baranya megyei Tanács külőndiját és a MAFILM négy díját ítéli oda a bíráló bizottság. Február 7-én a Szindbád vetítésével tiszteleg a filmszemle a nemrég elhunyt Huszárik Zoltán rendezd emlékének. 8-án j,A kritika szakszerűsége” címmel vitát rendeznek filmszakemberek és kritikusok részvéteiével. 9-én nyilvános ülést tart a zsűri. majd az ünnepélyes díikiosztással ér véget a XIV. magyar játékfilmszemle. (MTI) olyan sokan vannak. Ha'munkahelyekre gondol, akkor kivétel nélkül minden helyi termelőegységet megemlíthetek. Így a helyi termelőszövetkezetet, amely — sók egyéb gondja mellett — mindig készségesen és nagy erőkkel állt a községfejlesztés szolgálatába. De nem maradt el a Habselyem Kötöttárugyár apostagi üzemének a kollektívája sem. Ugyanígy szinte minden akciónknál számíthattunk az általános iskola pedagógusainak, diákjainak a segítségére is. Volt már sértődés is, ha valakiről elfelejtkeztünk a társadalmi munkára való mozgósítás során. — Ezek szerint mindenki segít. Milyen konkrét eredményekről számol majd be az év végi ösz- szesítéskor? — Társadalmi szervezésű, korszerűsítési munkák folytak 1981- ben a Vasút utcában, ahol egy kilométer hosszan belvízelvezető csatornát fektettünk le. Ugyanitt — közvetlenül az út mentén — ezer fenyőfát ültettünk. A tavalyi községi vasgyűjtés bevételéből korszerűsítettük a Fő utca közvilágítását: ötvenegy higanygőz- lámpát szereltünk fel. A Duna és a Dózsa György utca lakóinak összefogásával több mint négyszáz méter járda épült. Ugyanott, valamint a Mátyás, az Árpád és a Rákóczi utcában megindultak a szilárd burkolatú útépítés élőmunkái. Közel százezer forint értékben bővült a vízhálózat a Kürt, a Dózsa, válamint a Vasút utcában. MHSZ-lőcsarnok épül társadalmi segítséggel, melynek' a költségvetése háromszázötvenezer forint. Szép emlékként marad meg bennem az az eset, amikor a községben négy helyen is dolgoztak önkéntes kollektívák. — Ilyen eredményes, sikeres év után elégedett-e a tanácselnök? — Amellett, hogy örömmel gondolok vissza a múlt év eredményeire, a tanácstagokkal már az 1982-es év lehetőségeit vizsgáljuk. Sok még^ a hiányosság! Probléma van az Ivóvízellátással, a belvízelvezetéssel, és az általános iskolának is szüksége lenne egy nagyobb, egészségesebb sportolási lehetőséget nyújtó tornateremre. Gondozni kell a készet is. Van tehát tennivalónk bőven. Ám ha a község lakóinak bizalmát a jövőben is élvezhetjük, nem kell tartani a nehézségektől. Én — amint eddig — ezentúl is mindig ott leszek a munkáknál, feledve fáradtságot és munkaidőt, így öröm dolgozni. Farkas P. József Szociális gondoskodás a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági helyzetük megszilárdulásával mind nagyobb figyelmet fordítottak tagjaik munkahelyi szociális ellátásának javítására. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó tsz-ekben és közös vállalatokban több mint 41 ezer tagot érint ez a gondoskodás. Annak ellenére, hogy a szociális ellátás számos területén az országosnál jóval kedvezőbbek eredményeik, a VI. ötéves terv időszakára jelentős célokat tűztek ki, amit érzékeltet az is, hogy az öt év alatt közel 832 millió forintot fordítanak szociális és kulturális kiadásokra, ebből mintegy 170 milliót a múlt évben használtak fel. A termelési körzet közös gazdaságaiban saját üzemi konyhája 36-nak van, 11 szövetkezet az áfészek segítségével oldja meg dolgozói üzemi étkeztetését, 4 tsz- ben (például Dusnokon és Bátyán) rövidesen elkészülnek az üzemi konyhák. A tervidőszak végéig számottevő fejlődés várható ezen a téren, követendő példa a "hartai termelőszövetkezetek közös beruházásban épült ezer adagos üzemi étkezdéje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezeteknek a jövőben nagyobb részben saját erő-, forrásaikból kell megvalósítani tagjaik szervezett üdültetését. Ezért nagy jelentőségű, hogy a bajai tsz-szövetség területén 9 szövetkezet rendelkezik harkányi üdülőrészjeggyel, 12 saját üdülővel, és 6 részt vesz a TOT— SZOT üdültetési akcióban. Több mint tizenhatezer tag és hozzátartozóik üdültetését tudták megoldani ily módon az elmúlt évben. Mivel a járadékos és alacsony összegű nyugdíjasok száma is csökken, így a VI. ötéves terv időszakában kevesebb lesz a járadékok és alacsony összegű nyugdíjak kiegészítésére fordított összeg is. Jelenleg azonban még igen nagy problémát okoz a szociális—kulturális alap képzésének rendszere, amely az állományi létszám szerint történik, felhasználása pedig az egész tagságot érinti. Várható, hogy a TOT-kongresszuson elhangzottak alapján módosításra kerül sor, egyelőre azonban évi tízmillió forint . körüli összeget fordíthatnak erre a célra, amelyből természetesen szociális helyzetüktől függően a nagycsaládosok, hosszabb ideig táppénzen levők is kapnak. A lakásépítési támogatások formája szinte valamennyi közös gazdaságban megtalálható. Általában a kedvezményes kölcsönöket alkalmazzák, • de van vissza nem térítendő támogatás is. Elterjedését gátolja, hogy emeli a bérszínvonalat. A fiatalok családiház-építését telekjuttatással, fuvardíjkedvezménnyel segítik a szövetkezetek. Az idén a hartai Erdei Ferenc Tsz fejlesztési alapjából egymillió forintot kíván a lakásépítés támogatására fordítani, az ifjúsági parlamenten elhangzottaknak megfelelően, a solti Kossuth Tsz pedig 1982-ben először képez 200 ezer forintos alapot a lakásépítés támogatására. A tagszövetkezetek bővíteni kívánják az ösztöndíjban részesítettek körét, az évi egymillió forint körüli összeg ötven százalékát szakmunkások kapják. A termelőszövetkezetek többsége (fbi^tosítjja a tagok és alkalmazottak részére a munkavégzéshez szükséges munkaruhát, valameny- njü szövetkezetben pedig a védőruhákat és védőeszközöket. Az üzemi orvosi hálózat kialakítására, az üzemegészségügy továbbfejlesztésére 36 millió forintot terveztek a VI.-ötéves terv időszakára, amelyből 2 és fél millió az orvosi ellátás költsége. Az összeg azért Ilyen — viszonylag — alacsony, mert a bajai tsz- szövetség együttműködési megállapodást kötött a tájkörzet egészségügyi intézményeivel, s 1982-től a bajai, kiskunhalasi és kalocsai kórházak végzik el valamennyi szövetkezet vezetői és veszélyes munkakörben dolgozói rendszeres orvosi vizsgálatát. A mezőgazdasági szövetkezeteket első ízben tavaly / kötelezték szociális és kulturális terv készítésére. Az idei határideje március 15., azonban megyénkben — ezen belül a bajai térségben — a tagokról való szociális gondoskodást nem tekinthetik kampányfeladatnak, hanem folyamatos, tudatos i" lkának K. K. t
