Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

1982. január 5. kedd • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT-SPORT - SPORT Kedvező mérleggel zárta az évet megyénk birkózósportja • Bódi Jenő 1981. évben ifjúsági világbajnok lett. A kép viszont az első igazi sikerére emlékeztet, amikor a Kecskeméten rendezett út­törő-olimpia birkózódöntőn még mint a kiskőrösiek reménysége vette át az aranyérmet Borszéki Lajostól. A XVII. téli úttörő-olim- pia birkózóbajnokságával hivatalosan befejeződtek az 1981. évi birkózóversenyek. Elmond­hatjuk, hogy a moszkvai olimpia utáni első felkészülési évünkben ■ pozitív mérleggel zárult az év megyénk birkózósportja számá­ra. Tömegesítésben valamennyi megyét túlszárnyaltuk, hiszen az év végéré tizenötre nőtt birkózó­szakosztályaink száma, sőt a BSK két kihelyezett szakosztá­lyával (Madaras. Jánoshalma) ti­zenhétnél tartunk. Három éve mát, hogy a „birkózóláz” tar­tósnak bizonyul, s ehhez nagy­ban hozzájárultak a megyénkből elszármazott válogatott birkózó­ink világra szóló sikerei. A pál­mát a Tiszakécskéről elszárma­zott Tóth István vitte el, aki 1981-ben másodszor is a világ legjobb 62 kg-os kötöttfogású birkózójának bizonyult. Az ugyan­csak Tiszakécskéről Székesfehér­várra települt „veterán” Seres Fe­renc, túl a harmadik X-en ugyan­ott bronzérmes lett. Besze László tanítványai közül a Bp. Vasas-ba igazolt Kocsis Ferenc Kanadában junior VB-ezüstöt. a kiskőrösi Bódi Jenő Amerikában, Colorado Springsben ifjúsági világbajnoki asanyat szerzett a HBSE színei­ben. Az „aranyhomok” tehát ki­váló talajnak bizonyult a birkózó­sport számára is. Azok, akik itt­hon maradtak vagy maradnak, szintén kimagasló sikereket ér­tek el. A különböző korosztályok­ban 7 országos bajnoki címet sze­reztek. Üttörő-olímpiai bajnok szf. 68 kg. ifj. Takács Ferenc (Kunszentmiklós) serdülő szf. or­szágos bajnok 49 kg-ban Tihanics Tibor (KSC), ifjúsági országos szabadfogású bajnok 56-kg-ban Mihálovics Gyula (Kunszentmik­lós), 56 kg-os országos kötöttfo­gású bajnok Kiss János (Kiskun­félegyháza), 78 kg-ban orsz. szf. bajnok Aszódi Imre (KSC), nehéz­súlyú ifjúsági és junior országos bajnok kötöttfogásban Dobos Jó­zsef (KSC). A Magyar Birkózó Szövetség elismeréseként egyre több területi és országos szintű versenyt rendezett megyénkben, ámelyek közül is kiemelkedő si­kerrel zárult a bajai „Popori Ot­RÖPLABDA Rangos mezőny a Elkészült az idei férfi „Hírős Kupa” sorsolása. A rangos ese­ményre — a rendező KSC csa­patát is beleértve — nyolc egye­sület küldte el nevezését. A ja­nuár 7-től 9-ig tartó rendezvény nagyszerű felkészülési lehetőséget biztosít a közelgő bajnokságra. Ügy tűnik, a csapatok élnek is a kínálkozó alkalommal, hiszen a nevezők között ott találjuk a baj­nokaspiráns Bp. Honvédőt is. A rendezők elkészítették a cso­portbeosztást. Az „A” csoportba került a Honvéd, a ZTE, a Vasas és a Dunaújváros, míg a TFSE, az Ű. Dózsa, a BKV Előre és a KSC a „B” csoport tagja. SAKK Biztató hírek érkeznek Debre­cenből, ahol december 28-a óta folyik az országos korosztályos leány és fiú sakk-bajnokság. A Magyar Sakk Szövetség meghívá­sa alapján korosztályonként 12— 12 leány és fiú sakkozó vív kör- mérkőzéses küzdelmet a bajnoki címért, s a 10. forduló után — te­hát közvetlenül a befejezés előtt — két korosztályban is megyei versenyzőnk áll az élen, s a töb­biek is versenyben vannak az éremért és a jó helyezésekért. A 11 éves leányok korcsoport­jában nincs megyei sakkozó. Az élen az egri Polgár Zsófia áll 8 ponttal. A 11 éves fiúknál a kis­kunhalasi Soós Árpád igazolta, hogy nem véletlenül jelölték a legjobbak közé. A 2. helyen áll 8 pontjával. Mezei, Gémesi, Kocz- ka ellen győzött, Nanák és Pal­mer döntetlent ért el ellene. A 13 éves leány korosztály élén az utolsó forduló előtt T. Nagy Beáta (BÁCSÉP SC) áll aki 8 pontot szerzett eddig, s elő­nyét még a 11. (utolsó) forduló­tó” emlékverseny és a „Bácska Kupa”, a KAC MEPOSZ birkózó­szakosztálya által kiírt „Halas Kupa” és a Kecskeméten megren­dezett országos szakmunkás bir­kózóbajnokság. Ezeket a verse­nyeinket már országosan is jegy­zik. Különösen utánpótlás-neve­lésünk felmérő versenyei (úttörő, serdülő korosztály) voltak népe­sek. Egy-egy megyei, vagy terü­leti versenyen, bajnokságon száz fölé nőtt az indulói létszám. A feltételek természetesen nem mindenütt azonosak. Az országo­san is kiemelt egyesület a KSC birkózószakosztálya van a' leg­jobb helyzetben. Kisméretű (11X 18 négyzetméter) önálló küzdő­csarnoka, nagyméretű és korsze­rűen felszerelt tornaterme van. Legnagyobb a szőnyegfelülete is. (Kb. 200 négyzetméter). Három főállású edző irányította a felké­szülést, de ez a létszám a közel 120 fős versenyzőgárdához kevés­nek bizonyult. A „B” kategóriába soroltan igen magas követelményeket állí­tott mind az MBSZ, mind pedig' „Hírős Kupán” A torna január 7-én, csütörtö­kön, a Bp. Honvéd—Dunaújváros összecsapással kezdődik. Ez a ta­lálkozó 10 órakor lesz, majd ezt követően 11 órakor a KSC—"BKV Előre mérkőzést láthatják a né­zők. Délután 15 órai kezdettel pe­dig az Üjpest lesz a kék-fehérek ellenfele. A következő nap délelőttjén még a csoportküzdelmek zajla­nak, de az esti órákban már meg­kezdődnek a döntők is. Az első hely sorsa szombaton dől el, so­kak szerint a KSC—Honvéd mér­kőzésen ... ban is növelheti. Az utóbbi 5 for­dulóban négyszer győzött — Mák, Ficker K„ Simó és Csőm ellen, s csak a Szalai elleni játszmát vesz­tette el. A 13 éves fiúknál Horti Attila 4,5 ponttal jelenleg a 6. he­lyezett. A csoport élén Földi (Kun­hegyes) áll. A 15 éves leányoknál a tapol­cai Mádl Ildikó 8,5 ponttal vezet, s nyilván meg is nyeri a bajnok­ságot. A 15 éves fiúk versenyé­nek élén is BÁCSÉP sakkozó Mészáros Gyula áll. Játszmái: Vi­déki — Mészáros- 0—1, Mészáros — Vasvári 1—0, Gazdag — Mé­száros 0—1, Mészáros — Horváth 1—0, Pálkovics — Mészáros dön­tetlen. A bajnokság állása a befejező 11. forduló előtt: Mészáros 7,5 Fodor 6,5. Vidéki a 3—4. helyen van 6, Zöldi az 5—7. helyen 5,5 ponttal. A korosztályos bajnokság 11. befejező fordulója után az ered­ményhirdetésre január 5-én ke­rül sor. az egyesület vezetősége a kecs­keméti birkózók elé. Ennek csak részben tudtak megfelelni. Fel­nőtt gárda már kiöregedett, az új még nagyon fiatal. Nemzetkö­zi porondon (bár Aszódi és Do­bos részt vettek Bulgáriában az IBV-n) nem értek el jelentősebb, sikereket. A hazai utánpótlás-ne­velés seregszemléken, minősítő versenyeken, országos bajnoksá­gokon azogban kitűnően helytáll­tak. Bizonyítja ezt négy országos bajnoki cím, a megszerzett 5 if­júsági aranyjelvény és a 43 olim­piai pont. Elmozdult a KSC a holtpontról, amint azt év közben többször is megfogalmazták a klub vezetői, s reméljük, hogy 1982-ben olyan lendületet vesz­nek, ámely a nemzetközi poron­dokon is jelentkezik majd ered­ményekben. Kedvezőek részük­re az MBSZ új nevelési irányelvei mindkét fogásnemben, hiszen ke­vés „B” kategóriás fővárosi és vidéki szakosztály aratott annyi sikert egész évben mint a kecs­kemétiek. K. S. (Folytatjuk) 2. Harta 15 9 — A bajnokság megkezdése előtt derűlátóan ítéltük meg csa­patunk helyzetét, de a rajtra már nem a legjobb előjelekkel készültünk —, mondta Szekeres János, a hartai sportegyesület ügyvezető elnöke, akit arról kér­deztünk meg, hogy miként ítéli meg a labdarúgócsapat őszi sze­replését. — Szó sincs arról, hogy kese­regnénk, hiszen a 2. hely nagy siker, de a gondokról sem feled­kezzünk meg. Mint már a beve­zetőben mondtam, a bajnoki rajt nem a legfényesebben sikerült. Arra gondolok, hogy csapatunk­ból Csehi és Pandúr bevonult, Somogyi Imre pedig az első mér­kőzésen olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszú ideig nem számíthattunk játékára. En­nek ellenére dicséretes az együt­tes szereplése. A szakvezetés az 5—6. hely valamelyikének a meg­szerzését tűzte ki célul, s ezt — a kezdeti nehézségek ellenére — a fiúk ragyogó szerepléssel, túl­teljesítették. — Második helyezésünket meg­bízható és végig egyenletes tel­jesítményt nyújtó védelmünk­nek köszönhetjük. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a többiek nem tettek meg mindent a sike­rért, de ha rangsorolnom kell, akkor mindenképp a védőké a pálma. A kapuban Páli kitűnően kezdett, .később kissé visszaesett. A védelemben Kecskeméti és Ba­ján játszott a legjobban, de Hor- váthra és Nagyra sem lehet pa­nasz. A középpályán Kiss, Le- hoczki és P. Szabó tűnt ki, lel­kes játékával. Bartók rutinja so­kat ért, Somogyi Gyula technikai tudásával emelkedett társai fö­lé. Csatársorról nem beszélhe­tünk. Kevés gólt lőttünk, Somo­gyi és Kiss a listavezető 7, illet­ve 6 góllal. Kocsis mindent tud, amit egy csatárnak tudnia kell, HORGÁSZOKNAK Év eleji kötelesség Az őszi pontyozás, csukázás óta a vizek legnagyobb része horgász-- hatatlan a jégzajlás, az áradás miatt másutt pedig a nagy sár teszi elérhetetlenné a vízpartot. A hor­gászoknak azonban ilyenkor, is akad dolguk. Mindenek előtt év eleji kötelességüknek kell eleget tenni. Itt a fogási napló össze­sítésének és leadásának ideje. Eb­ben, a horgászok számára fontos dokumentumban, a fogott halak összsúlyát kdll rendszerezni- víz­területenként. A fogási napló pontos vezetése, adatainak össze­sítése és a napló határidőre való beadása nemcsak jogszabály által előirt kötelesség, hanem egyúttal segítség is a vizek halállományá­nak mennyiségi és fajta szerinti megállapítására. A naplót az összesítés után, de legkésőbb január 5-ig ajánlott le­vélben meg kell küldeni a hor­gászegyesület címére, vagy sze­mélyesen kell átadni. Ezt akkor is meg kell tenni, ha a horgász semmit sem fogott. Aki ugyanis *az előző évi.“fogási naplóját nem adja le, 1982-re nem kaphat hor­gászjegyet. Ez pedig az egyik legsúlyosabb büntetés azok számára, akik meg­szokták, hogy vízparton, szép ter­mészeti környezetben, horgász- bottal a kezükben pihenik ki a munka fáradalmait. —bi— TOTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint .az 1. fogadási héten 13 találatos szelvény 208 darab volt. Nyere­ményük 23 346 forint. Ebből 13 plusz 1 találatos 148 darab, amelynek értéke jutalommal együtt 34 283 forint. 12 találatos szelvény 4244 darab, nyeremé­nyük egyenként 763 forint. 11 ta­lálatos 33 860 darab, nyeremé­nyük 96 forint. 10 találatos szel­vény 163 177 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 30 forint. A közölt adatok tájékoztató jellegűek, a nyeremények az il­leték levonása után értendők. (MTI) 4 2 25-15 22 csak a góllövéssel áll hadilábon. Érthetetlen, hogy az őszi szezon­ban mindössze csak egy (!) gólt szerzett. Faragó, amikor játszott megfelelt, miként Sümegi is te­hetséges játékos. Egyelőre vérbe­li csatárunk nincs, talán az ifi­ből tudunk frissíteni, hiszen örö­münkre szolgál, hogy nagyon te­hetséges, ügyes fiúk bontogatják szárnyaikat. — Szívesen emlékszünk vissza a Sükösd és a Kalocsa elleni ta­lálkozókra, ahol rendkívül vál­tozatos és fordulatokban gaz­dag mérkőzésen győztük le a két kiváló együttest. Nem szeretek gondolni sem a Soltvadkert el­leni mérkőzésünkre, ahol négy kulcsemberünk nélkül kellett kiállnunk, s hazai pályán szen­vedtünk vereséget. Meg kell, hogy említsem, büszkeséggel tölt el bennünket, amikor olvassuk a megyei bajnokság tudósításait, és azt látjuk, hogy csapatunk ha­zai mérkőzésein nem ritka az ezer, ezerötszáz nézőszám sem. Ezt a lelkes és hozzáértő közön­séget szeretnénk megajándékoz­ni tavasszal még jobb, és ered­ményesebb játékkal. A bajnokság félidején megállapíthatjuk, hogy a mezőnyben nincs kimagasló együttes. Az első hat csapat szin­te azonos képességű, köztük a lel­kesedés, a nagyobb akarás dön­ti majd el a bajnoki cím sorsát. — Felkészülésünket a tavaszi szezonra már megkezdtük. Részt veszünk egy teremtornán, de mi is szervezünk egy ilyen jellegű erőfelmérő bajnokságot. Közsé­günk vezetői és bázisszerveink rhinden segítséget megadnak, és támogatásukról biztosítottak ben­nünket. Tervezünk egy 10 na­pos önköltséges edzőtáborozást is. Célunk, hogy becsülettel helyt­áll junk a bajnokságban és spor­tolási lehetőséget nyújtsunk fia­taljainknak, — fejezte be értéke­lését Szekeres János ügyvezető elnök. Hegedűs Géza ÚJ SPORTÁG AZ 1988-AS OLIMPIÁN A SÍD hírügynökség közölte Roy Evansnek, a Nemzetközi Asztali- tenisz Szövetség walesi elnökének a nyilatkozatát, miután a sport­ágat felvették az olimpia műsorába. Az elképzelések szerint az 1988- as olimpián első alkalommal szereplő asztalitenisz-versenyeket csak két egyéni számban rendeznék, a férfiak 64, a nők 32 fős mezőny­nyel indulnának. T. Nagy Beáta és Mészáros a győzelem kapujában MEGYEI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Várakozáson felüli jó teljesítménnyel Kosárlabdáról, sportról, olimpiáról Beszélgetés Szergej Bjelovval A sportbarátoknak, különösen a kosárlabda-szurkolóknak aligha kell bemutatni Szergej Bjelovot. Szinte mindenki ki­vétel nélkül tudja, hogy a világ egyik legjobb kosárlabdázó­ja volt. Számtalan válogatottság áll mögötte, a szovjet csa^ pat kapitányaként olimpiai, világ- és Európa-bajnoki győ­zelmeket aratott, klubegyüttesével, a CSZKA Moszkvával többször megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Pályafutása megkoronázásaként, 1980-ban a moszkvai olimpiai játékokon mint a staféta befutóembere, ő gyújtot­ta meg a Lenin Stadionban az olimpiai lángot. Amikor Görögországban a Nemzetközi Olimpiai Akadémia fennállásának húszéves jubileumán átvette az olimpiai moz­galom kiemelkedő alakjaként megérdemelt aranyérmet, ak­kor beszélgettem Szergej Bjelovval. A téma mi más lehetett volna, mint a kosárlabda és az olimpia. — Bizonyára látta a legutóbbi kosárlabda Európa-bajnokságot, ahol a szovjet válogatott fölénye­sen győzött, annak ellenére, hogy a csapat, egy-két játékost kivéve, megegyezett a moszkvai olimpián szerepelt együttessel. Mi volt a véleménye a mutatott já­tékról? % — Válogatottunk eltért a ko­rábban alkalmazott taktikától, attól, amit éveken át játszott. Az olimpia idején négy játékosra épült a csapat. A szerkezeti és felfogásbeli változtatások ered­ményezték a javulást. Az Európa- bajnokság bebizonyította, hogy válogatottunk sok tagja képes kiemelkedő teljesítményre. Pél­dául Miskin és az újonc Valters is. De a sikerben az is közrejátsz­hatott, hogy egy-két csapat — Jugoszlávia, Olaszország — visz- szaesett. Mintha a játékosoknak a fejébe szállt volna a dicsőség. Le­het valami hasonló történt a mi csapatunkkal is, amikor a moszk­vai olimpián nem tudta hozni a várt eredményt. — Ha már Valters nevét em­lítette. A fiatal játékos azt nyi­latkozta, hogy ő az EB-döntön is élvezte a játékot, Ilyen tétmér­kőzésen ez lehetséges? — Nehéz erre általánosságban válaszolni. Valtersre valószínű­leg hatott a csapat addigi jó eredménye is. Ha az ember pszichikailag is érzi, hogy jobb mint az ellenfele, akkor kitárul­kozik előtte a lehetőség. Ez ad­hatja számára a játék élvezetét. Csapatunknak ezen a versenyen nem voltak olyan nehéz pillanatai, hogy végig koncentrálni kelljen, nem alakult ki fej-fej melletti szoros küzdelem, amikor az utol­só másodpercben dobott kosár dönti el a mérkőzés sorsát, így felszabadultan és nyugodtan ját­szottak a fiúk. Ez pedig mindig lendületet ad a pályán lévőknek. De az ilyen nyilatkozatokat mégis felelőtlennek tartom, mert elbizakodottságra adhatnak okot. — Sok év után először hiány­zott a szovjet válogatottból. Csak nem az olimpiai bronzérem miatt vonult vissza? — Nem a moszkvai sikertelen szereplés volt a döntő ok. Az elhatározás már régebben meg­született. Harminchat éves va­gyok, több mint tíz esztendőn át játszottam az élvonalban. De.pályafutásom befejezése éle­tem egyik legszomorúbb pillana­ta volt, s természetesen mély nyomokat hagyott bennem, hi­szen gyerekkorom óta sportolok. — Volt-e valami különleges ké­pessége, ami kiemelte az átlagjá­tékosok sorából? — Nem. Az a véleményem, hogy nem a tehetség, az isteni adottság viszi előbbre a sport­embert, hanem a mindennapos kemény munka. Sportágam, a kosárlabda igen sok edzést igé­nyel, s engem először a munka ragadott meg. Tudtam, hogy enélkül nem lehet magas szintű eredményeket elérni. Soha nem kíméltem az erőmet. Jobban szerettem a sportot, a kosárlabdát, mint saját magamat. A játék volt az életcélom, min­dig erre, és csak erre összponto­sítottam. Lehet, hogy ezek nagy szavaknak tűnnek, mégis igazak. — Mint amatőr sportoló, min­dent megnyert, amit csak lehe­tett. Nem lett volna kedve ké­pességeit kipróbálni a hivatáso­sak között? — Szerződési ajánlatot több profi csapattól is kaptam. Ame­rikából, Európából elsősorban Spanyolországból és Olaszország­ból. De én az otthont választot­tam. — Mivel foglalkozik jelenleg? — A fiatalok edzője vagyok klubomban, a CSZKA-ban. A gyerekekkel nagyon komoly mun­kába kezdtünk, mert az a tapasz­talat, hogy nem megfelelő a ko­• Szergej Bjelov. sárlabda oktatása. Ezen szeret­nék a magam lehetőségeivel vál­toztatni. Ügy hiszem, a szovjet kosárlabdasport színvonalának emelését a fiataloknál kell elkez­deni. Természetesen később szí­vesen dolgoznék majd a nagyok­kal, ahogy nálunk nevezik, a mes­terek csapatával. ' — Mint egykori játékos, most pedig edző nagyon jól ismeri a sportágat. Mit gondol, hová, mer­re fejlődhet a kosárlabda? — A játék elméletében még na­gyon sok megoldásra váró prob­léma van. Ha az úgynevezett nagy eredmények összetevőit vizsgáljuk, és a játékosok teljesít­ményét külön-külön értékeljük, azt látjuk, hogy nagy az ingado­zás egy-egy embernél is. Van aki kiváló támadó, de rosszul védeke­zik, vagy jó a védekezésben, de az ellenfél palánkja alatt képte­len elfogadható teljesítményre. Ha minden játékosból kihozzuk a képessége maximumát, akkor tovább emelkedhet a csapatjá­ték színvonala is. — Olümpiában együtt néztük a moszkvai olimpia nyitóünnep­ségéről készült filmet. Óriási taps tört ki a teremben, amikor a filmkockákon feltűnt Szergej Bjelov, kezében a fáklyával. Mit érzett, látva Isaját magát? — Először itt láttam én is ezt a filmet. Nagyon furcsa volt, noha korábban számtalanszor vettek filmre, mutattak a televízióban. Egy kicsit féltem is újra megnéz­ni magam. Volt bennem egyfajta félsz, hátha valamit elrontok, nem sikerül, nem úgy csinálom, ahogyan azt kellene. Természetesen a büszkeség és az öröm is eltöltött, amikor fű­töttöm a lánggal. D^ ha vissza- emlékszem a nyitóünnepség per­ceire, először mindig az izgatott­ság jut eszembe. Mindig vissza­visszatért a gondolatom ahhoz, hogy futás közben nem szabad megbotlani, mert ez az egész ün­nepség hangulatát elrontaná. És véletlenül bármi történhetett.-Kü- lönösen a felfelé vezető úton, amely mint azt mindenki láthat­ta, nem volt éppen biztonságos. Nagyon vigyázni kellett, nehogy leessek. Csak arra koncentráltam, hogy a feladatot sikerrel teljesítsem, s miután felértem, és meggyúj­tottam a lángot, akkor kezdtem megnyugodni. Ott fent a kande­láber mellett állva arra gondol­tam: most már szépen, észrevét­lenül el kellene távoznom innen. Nagy sportesemények után érezni, amit én akkor átéltem. De csak jóval utána fogja fel az ember a pillanatok nagyságát, amivel együtt ismét a hatalmába keríti az akkor átélt izgalom. Szergej Bjelov bekerült a sport­történelembe. Nevét megörökítik évkönyvekben, s lehet évtizedek múlva is emlékeznek majd rá a kosárlabda, az olimpia rajongói. Ami a sportban nagyszerű, s ez a kiváló sportoló szavaiból is kitű­nik, ez az út minden fiatal előtt nyitva áll. Váczi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents