Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 23. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 28. csütörtök Andrej Gromiko Géniből Berlinbe utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerda délben kemény választ adott Alexander Haig előző esti sajtónyilatkozatára. Géniből való elutazása előtt Andrej Gromiko egyértelműen kijelentette: „A hadászati fegyverrendszerek korlátozása problémájának megvitatásakor kitűnt, hogy az amerikai fél nem kész tárgyalásokat kezdeni e rendkívül fontos problémáról, amelynek megoldását várják a népek. A probléma megoldásának megakadályozására irányuló ilyen politikai .vonal következményeiért a teljes felelősség az Egyesült Államok kormányzatát terheli.” Gromiko Berlinbe indulása előtt foglalkozott a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó „lengyel-vitájával” is. „Lengyel- ország témájának rövid megbeszélésekor — mondta — szovjet részről határozottan kijelentettük, hogy az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a Lengyel Népköztársaság belügyeibe való mindennemű beavatkozását, amit különböző formákban hosszú ideje folytat.” * A szovjet külügyminiszter Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének meghívására szerdán a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A repülőtéren Gromikót Hermann Axen, a NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és más hivatalos személyiségek fogadták. A fogadtatásnál jelen volt Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete is. Erich Honecker szerdán , délután fogadta hivatalában Andrej Gromikót. A találkozó — amelyen részt vett Oskar Fischer is — két óra hosszat tartott. A baráti látogatásnak megfi-. gyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak, hiszen a szovjet külügyminiszter közvetlenül tájékoztatta az NDK vezetőit a genfi külügyminiszteri szintű szovjet— amerikai megbeszélésekről. TIZENÖTEZER UTAZÓ A LAJOSMIZSEI VONALON Téli körkép a vasúti személyszállításról A lakáskérdés a TOT elnökségének napirendjén • A megyeszékhelyi forgalom napi 7—8 ezer utas. Tűi a tél félidején, érdeklődésre tarthat számot, melyek a .vasúti személyszállítás tapasz-v talatai. Milyenek az utazási körülmények? Miképp igazodik a MÁV az ötnapos munkahéthez? S végül: mit tud nyújtani a vasút dolgozóinak? Kérdéseinkre Petrák Mihály- tól, a MÁV Kecskeméti Körzeti Ü/em főnökségének vezetőjétől kértünk választ. Elmondta, hogy a körzet 402 kilométeres pályáján most az utasforgalom 10 százalékkal nagyobb a nyárinál. A lajosmizsei vonalon utazók száma munkanaponként mintegy 15 ezer. Zömmel Budapestre' járó dolgozók, tanulók és kistermelők. Kecskemét vasútállomásán 7—8 ezer a napi fel- és leszálló, de a többi vonalszakaszon is nagy a forgalom. Kiskunfélegyháza— Szolnok között 18, Kecskemét és Kunszentmárton közt 19, Fülöp- szállásról a megyeszékhelyre, s onnét vissza 9, a kiskunhalas—r kiskunfélegyházi szakaszon 14, míg a két nagyobb város: Szeged és Cegléd között 44 személyvonat közlekedik. A vasutasokat az időjárás eddig nem tette túlságosan próbára. A leesett hó elenyésző volt. A váltók a hőmérséklethez igazodó szabályozásnak megfelelően, kifogástalanul működtek. Néhány, 15—20 perces késést leszámítva, a vonatok túlnyomó- részt menetrend szerint indultak és érkeztek. Gondok voltak viszont — esetenként — a fűtéssel. Jóllehet a személykocsiknál az útra bocsátáskor előírt hőmérséklet 18 Celsius-fok, a lajosmizsei vonalon öt alkalommal nem tudtak technikai okokból előfűtést végezni. A villamos felsővezetéképítéssel ugyanis még nem jutottak el Szegedig — addig pedig különféle módon, állomásonként más- és másféleképpen fűtik a kocsikat. A Kecskemétről induló személyvonatoknak, ászerint, hogy a már villamo- sitett fővonalon haladnak-e tovább, vagy pedig úticéljuk mellékvonali állomás, árammal, olajkályhával, hőbefúvással, gőzfűtéssel, vagy hagyományos kazánkocsival szolgáltatnak meleget. Ez a vegyes fűtés, sajnos, nem a leghatékonyabb mínusz 10—20 Celsius-fok hidegben. Kiskunfélegyházán, ameddig a villamos felsővezetéket kiépítették, a vilianymozdonyt gőzgéppel váltják fel, hogy a tovább induló személyvonatot Szegedig vigye. Ez időhátránnyal jár, legalábbis, amíg a gőzt végig nem vezetik az utolsó kocsiig. A Budapest—Szeged közti vasútvonal teljes villamosításával viszont — az új menetrend életbe lépése után — a fűtés is sokkal jobb, egyenletesebb lesz. Mi a helyzet a világítással? A kocsiégők fényereje megfellelő. A baj inkább az, hogy sok villanyégőnek hamar „gazdája” akad. Vagy ha nem, egyesek kicsavarják az égőket a foglalatból és — ki tudja miért? — felteszik a csomagtartóra. Az sem éppen szívderítő dolog, hogy 1981-ben 46 ablakot törtek be. 48 üléshuzatot hasítottak föl, 38 tükröt és 28 függönyt tüntettek (loptak) el a vasúti kocsik garázdái a körzeti üzemfőnökség területén. Az utasok többsége azonban nem azért száll naponta vonatra, hogy abban kárt tegyen. A többség a munkahelyére, a családjához, vagy éppen az iskolába igyekszik. Azért, hogy az ötnapos munkahéthez és a hét végi szabadidő eltöltéséhez is az utazási feltételek a helyi igényekhez jobban alkalmazkodjanak, január 3-tól a körzeti üzemfőnökség állomásain több menetrend/i módosítást hajtottak végre, a tanácsoktól és az utasoktól kapott információk alapján. így például a fülöpszál- lási vonalon — de Cegléd és Szeged között is — 15—30 perccel módosították egyes vonatok menetidejét. Az idei, új menetrend készítésénél a MÁV ezentúl is számít a lakosság és a tanácsok javaslatára! K—1 A Termelőszövetkezetiek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével megvitatta a termelőszövetkezeti tagokat, alkalmazottakat közvetlenül énintő lakásépítési, -fenntartási, -gazdálkodási és -elosztási kérdéseket. Az elnökség javasolta, hogy a lakásárak, -hitelek és -támogatások kialakításánál a városi- és falusi településfek között az infrastruktúrában meglevő különbségeket jobban vegyék figyelembe. A népesedéspolitikai szempontok is indokolják, hogy vidéken is nagy alapterületű, kétszintes lakások épüljenek, amelyben együtt élhet több nemzedék. Ily módon egyúttal csökkennek a társadalom terhei is az öregek tartásával és a gyermekek gondozásával kapcsolatban. Javasolta az elnökség azt is, hogy ne csak az új lakások épitését, hanem a meglevők megvásárlását, felújítását városon és falun egyaránt azonos feltételrendszerrel ösztönözzék. (MTI) Gyógyszálló Cserkeszőlőn A Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatal, a TISZATOUR saját beruházásában Cserkeszőlőn nyolcvanágyas gyógyszálló építésébe fogott. Az új létesítményben kétágyas, fürdőszobás szobák lesznek, valamint nehány apartman a nagyobb igények kielégí- tésére. A szállót folyosó köti ösz- sze a téliesített gyógyfürdővel. A fürdőszobákat is a gyógyforrás vizével táplálják majd. A gyógyszálló átadására a tervek szerint 1,982. októberében kerül sor. A község területén feltárt 87 Celsius-fokos jód-, bróm- és kloridtartalmú termálvíz főleg reumatikus, mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. MEGYESZÉKHELY • Befejeződött Kecskemét (ötéri épületeinek sortatarozása (képünk) s bár erről külön nem is esik szó, sok más érdekeset tudhatnak meg a megyeszékhely tavalyi eredményeit, idei terveit elemző cikkünkből. Legfontosabb adata: 1172 lakás épül 1982-ben. — Miért kell tanú olyasmihez, amihez a szólás szerint sem tartanak gyertyát? — kérdezi munkatársunk... — Kik lettek a város új tanácstagjai a vasárnapi választások eredményeként? — Telekajánlat ármegjelöléssel. — Korszerűsítik az államigazgatást, ennek során számítógépbe táplálják adatainkat. — várható, hogy pillanatok alatt megkapjuk a kért igazolást. — Mezőgazdasági gépkönyv-kiadó és szalonzenekar; a vállalkozó kedvű tenisztudor és a maszek-kukás: fantáziadús vállalkozójelöltek a tanács ipari csoportjánál. — Közszemlére tették az idei lakáskiutalási névjegyzéket: három családot < törölni kellett a listáról, és másokat pótnévjegyzékre vettek. — A lakosság hozzájárul a gázvezeték-építés költségeihez, de segített a DÉGÁZ is... Összeállításunk Kecskemétről — nemcsak kecskemétieknek.,. TISZTELEG A SZÜLŐVÁROS ÉS BÁCS-KISKUN . Bizottság alakult a Kodály-centenáriumra Az idei év végén ünnepeljük Kodály Zoltán születésének századik évfordulóját. A centenáriumra egész esztendős programmal készül az ország és a külföld érdeklődése is fokozottabban nyilvánul meg. Bács-Kiskun és-a megyeszékhely méltó módon szeretne tisztelegni a népi forrásból táplálkozó új magyar zene világhírű képviselőjének emléke előtt. Annál inkább, mert a hazai ünnepségek központja a kecskeméti szülőváros lesz. Az előkészületek jegyében megalakult a Kodály Zoltán-centenarium megyei bizottsága szerda délelőtt Kecskeméten, a városi tanácsháza épületében. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, az országos emlék- bizottság tagja üdvözölte a megjelenteket, kezdeményezte a testület létrejöttét és működési javaslatot terjesztett elő. Kiemelten szólt azoknak a feladatoknak az elvégzéséről, amelyek a művészi, tudományos és közművelődési-oktatási rendezvények színvonalát garantálják. Emellett gondoskodni kell a helybeliek és az idelátogató vendégek érdeklődésének, illetve ellátásának megfelelő kielégítéséről. Igazán gazdagnak ígérkezik a kecskeméti rendezvényterv. A városi feladatok Bartók és Kodály centenáriumainak összekapcsolásából indulnak ki. Századunk két nagy zeneszerzőjének alkotásait kamarazenei hangverseny- sorozat mutatja be márciusig. A további program számol a nemzetközi kórustábor, a Xi Nemzetközi Kodály Szeminárium megrendezésével, az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezetének júliusi közgyűlésével, a hagyományossá vált népzenei találkozóval szeptemberben, különböző emlékhangversenyekkel, kongresszusi résztvevők fogadásával, gyermekkari fesztivállal. A közművelődési intézmények, sajtó- és hírközlő szervek ugyancsak kiveszik részüket a tennivalókból, kiadványok készülnek. A bizottság igényli a munkahelyek öntevékeny és a sajátos hagyományokhoz kapcsolódó kezdeményezéseit is. Ezt követően a részletes intézkedési tervről volt szó a tegnapi megbeszélésen. Bács-Kiskun többi városa, illetve Dunapataj, ahol 16 esztendeje művelődési házat avatott Kodály Zoltán, február végéig dolgozza ki feladatait. A huszonhat tagúra bővült — párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, illetve hivatásos szakembereket tömörítő — bizottság elnöke dr. Mező Mihály, Kecskemét város Tanácsának elnöke és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese lett. A titkári teendőket Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese és Sóti Éva, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője látja el. A tisztségviselők megválasztását követően sok figyelemre méltó javaslat egészítette ki a rendezvények és intézkedések tervezetét: az alakuló ülés résztvevői lelkesedésről és kezdeményezőkészségről tettek tanúbizonyságot. H. F. Tanácsülés Félegyházán Kiskunfélegyháza 1982-es gazdálkodását meghatározó pénzügyi tervét, a városi tanács idei munkatervét tartalmazó előterjesztést és a helyi népi ellenőrzési bizottság tavalyi tevékenységét taglaló beszámolót vitatta meg és fogadta el Kiskunfélegyháza város Tanácsa, amely tegnap dr. Dobos Ferenc tanácselnök elnökletével tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett dr. Arvay Árpád, a megyei tanács, vb-titkára és Szta- nojev András, az MSZMP kiskunfélegyházi városi Bizottságának első titkára. A kiskunfélegyházi városi népi ellenőrzési bizottság beszámolóját Térjék Istvánné NEB-elnök ismertette. Az elmúlt évi munka alapját az MSZMP Politikai Bizottságának 1980. októberi határozata adta, amelyre építve a városi népi ellenőrzési bizottság is megfogalmazta a maga feladatait: kevesebb ellenőrzési téma kijelölése, és ennek megfelelően megalapozottabb, célratörőbb vizsgálatok lefolytatása, majd konstruktív javaslatok kidolgozása. Az elképzelések megvalósítását egyre inkább garantálja a felkészült, szakmailag jól képzett népi ellenőri hálózat, amelynek tagjai társadalmi munkában végzik ezt a feladatot. Természetesen az intézkedések hatását csak úgy lehet lemérni, ha bizonyos idő eltelte után utó- vizsgálatra kerül sor. Ennek keretében a népi ellenőrök megállapíthatják, vajon a hiányosságokat felszámolták-e, változtattak-e a helytelen, kifogásolt gyakorlaton. A központi és a megyei ellenőrzések mellett a városi NEB vizsgálta a mezőgazdasági termékek felvásárlását, a társadalmi tulajdon védelmét és a lakásgazdálkodás helyzetét, valamint folyamatosan figyelemmel kísérte a lakosság áruellátását. Kivizsgálta, ih letőleg intézkedés végett az illetékesekhez továbbította a bizottsághoz érkezett közérdekű bejelentéseket és panaszokat, szám szerint 14*et. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az érintett gazdálkodó egységek segítették a népi ellenőri vizsgálatok lefolytatását, s többnyire a megállapításokkal is egyetértettek, de a vezetők változatlanul nehezen vállalják a fegyelmezés, a felelősségre vonás „népszerűtlen” feladatát. A tanácsülés a napirenden szereplő témák megvitatása után bejelentésekkel és interpellációkkal árt véget. V T. Napjainkban mind nagyobb becsülete van az egyes termelési folyamatokban keletkező melléktermékeknek. Ezek hasznosítása a népgazdaság jelenlegi anyagi helyzetében egyre fontosabbá válik. Ma már a tudományos intézetek is foglalkoznak különböző melléktermék-hasznosítási lehetőségekkel, kísérleteket folytatnak, keresik az utat, miképp lehetne ezeket a sokszor veszendőbe menő értékeket a köz javára felhasználni. A mezőgazdasági mellék- termékek •hasznosítása is napirendre került. Érdemleges kezdeményezésekről :tudunk. A kertészeti ágazatokban szintén számos kísérlet folyik. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának agrárökonómiai tanszéke figyelmet érdemlő kutatásokat folytat elsősorban a szőlővenyige és a gyümölcsfanyesedék energiaxmm '5 ■’MiÉiií.: '■% c. * ■ forrásként történő hasznosítására. Először , azt tanulmányozták, hogy mennyi lehet az1 eddig égetéssel megsemmisített nyesedék és venyige tényleges, vagy legalább is megközelítően pontos meny- nyisége. Eddig ugyanis csak becslések voltak, amelyek a közelitő jelzőt sem érdemelték ki. A tanszék jelenleg az ország 13 mezőgazdasági vállalatánál összesen 69 táblán, különböző fajtájú nagyüzemi gyümölcsös, illetve szőlőtelepítés egy hektáron keletkező melléktermékének tömegét méri. Nemcsak a mennyiséget veszik számba, hanem a begyűjtött minták alapján energia-, valamint tápanyagtartalom-vizsgálatot is végeznek. Az első mérések olyan eredményeket mutatnak, amelyek önmagukban még nem elégségesek messzemenő következtetések levonására, de arra máris figyelmeztetnek, hogy sokjcal jelentősebb energiamennyiségről van szó, mint amennyü előzőleg feltételeztek. Az ország nagyüzemi ültetvényein évente mintegy 320 ezer tonna nyesedék és venyige keletkezik, ami hozzávetőlegesen 100 ezer tonna olaj energiatartalmának felel meg. Ezek az értékek a kutatás jelenlegi szakaszában természetesen csak előzetes adatoknak fogadhatók el, de igen figyelemre méltóak. Tegyük hozzá, hogy az említett melléktermékek- szervestrágyaként, illetve eltüzelésük után a visszamaradó fahamu műtrágyaként is számításba vehetők. Melléktermék a törköly is, amelyet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság gesztorságával működő társulás dolgoz fel részben borkősavnak, részben takarmánynak. Több lehetőség van a biogáz előállítására is. Megyénk meghatározó az ország kertészeti termesztésében, hiszen innen kerül ki évjáratonként változó meny- nyiségben, de átlagosan számítva az ország bortermésének 40—50 százaléka. A gyümölcstermesztésben is előkelő helyet foglal el Bács- Kiskun, hiszen csak a szabolcsi tájegység előzi meg. A megyében 20 ezer hektár nagyüzemi termő szőlő, és 12 ezer hektár gyümölcsös van. Ezek az ültetvények hozzávetőleg évente hatvanötezer tonna mellékterméket adnak. Ez évi 180—200 millió forint értékű olajnak felel meg. A kertészeti termesztésben keletkező melléktermékek hasznosítása országos jelentőségű. Indokolt, hogy megyénk — ahol az ország legnagyobb termőterülete van — e vonatkozásban is kezdeményezzen. Szó van arról, hogy a melléktermékek hasznosítására társulást hozzanak létre. Ez az együttműködés szervezné a tudományos igényű felmérésekéit a lehetőségeket feltáró kutatásokat A tudomány eredményeit a gyakorlatban alkalmazná; vagyis gazdasági vállalkozásként megvalósítaná a melléktermékekben rejlő energia népgazdasági célokra történő felhasználását. K. S.
