Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 20. szám Árai 1,40 Ft 1982. január 24. vasárnap Marjai József Tbiliszibe utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának einöke Tbiliszibe utazott a bizottság soron következő, 28. ülésére. (MTI) Otthonaink statisztikája S. oldal Bemutatjuk a labdarúgó VB résztvevőit 7. oldal SZELETELT, CSOMAGOLT VÍKENDKENYÉR Hagyomány és korszerűség a kecskeméti sütőipari vállalatnál Termékszerkezetük alakítását illetően sajátos helyzetben vannak az élelmiszeripari üzemek, amelyek naponta szükséges cikkekkel látják el a lakosságot: a fogyasztási hagyományokat, szokásokat mindig messzemenően figyelembe kell venniük. A kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat árukínálatáról Bács-Kiskun északi részén nap mint nap 250 ezer ember mond véleményt- Zömmel a megszokott ízeket, minőséget és választékot várják, de akadnak már olyan vásárlók is, akik a korszerűbb, az egészséget kímélő táplálkozás hívei. Mint Wágner Gábor, a vállalat főmérnöke elmondta, gyártmányösszetételük alakításánál a mindenkori igények minél teljesebb kielégítésére törekednek. A kínálatot többféle információ alapján módosítják. Figyelemmel követük a lakosság igényednek, fogyasztási szokásainak változását, így ismerték föl a korábbi években, hogy a legtöbben csak egy kilogramm kenyeret vesznek alkalmanként, mert mindennap frisset akarnak enni. Ennek megfelelően egyíkilogrammos kenyerek sütéséhez gépesítették a kenyérgyárukat Kecskeméten és Kiskunfélegyházán, s jelenleg hetven százalékban ekkora méretűeket állítanak elő: ötleteket ad a technológiai haladás is, új alap-, segéd-, vagy adalékanyagokat ismernek meg általa, amelyéket hasznosítaná lehet. így fedezték föl a búzakorpát, a búzacsírát, a burgonya- és kukoricaipelyhet. Egy komplex adalékanyagnak — a VX TROCKEN nevűnek — térfogatnövelő hatása van, vagyis lazább bélésű kenyeret lehet vele sütni. A szép, magas kenyerek előállításához Lajosmizsén 1981-ben intenzív dagasztógépeket helyeztek üzembe. Amikor a VI. ötéves tervidőszakra vázolták a fejlesztési elképzeléseiket, számoltak azzal is, hogy milyen gépek szerezhetők be az esetleges új cikkek készítéséhez, s mekkorák lesznek a vállalat pénzügyi tehetőségei. Az alapellátási feladataikat úgy igyekeznek megoldani, hogy minden olyan termék gyártására vállalkoznak, amelyhez technikai lag fölkészültek, és a lakosság szélesebb köre igényid. Sajnos, kis mennyiséget jelentő, sajátos kívánságokat nem vehetnek figyelembe, gazdaságtalanság miatt. Többek közt búzakorpát tartalmazó áruk gyártására készülnek 1982-ben. A Hírős elnevezésű pogácsa, s a szintén Hírős névkeire. Különösen a búzalisztre érzékeny emberek egészséges táplálkozása szempontjából lesz jelentős, hogy 1982-ben megteremtik a garantált búzalisztmentesség üzemi föltételeit. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat fő feladata a körzetében élő lakosság ellátása, de 1981-ben szerény exportja is volt. Habkarikát szállított nyugati vevőknek. A VI. ötéves tervet úgy alkották meg, hogy abban a hazai ellátási feladat mellett szerepet juttattak á kivitelnek is. Ezt gazdaságossági szempontok indokolják. A vállalat az idén ugyanakkora nyereséget akar elérni, mint tavaly. Viszont ha csak a múlt évi hatékonysággal dolgoznak, akkor a szabályozók módosulása miatt 3,5 millió forinttal csökken az eredményük. A nagyobb mértékű nyereségelvonás ellensúlyozására a szocialista munkaversenyben mozgósítják a vállalat dolgozóit, az ÉDOSZ ajánlása alapján. Cél az általános költség- csökkentés.. Ebben anyagilag is érdekeltté teszik a kollektívákat. Azok a közösségek, amelyek a megadott normán belül maradnak a ráfordításnál, vagy megtakarítást érnek el, jutalmat kapnak, amit differenciáltan maguk oszthatnak szét tagjaik közt. A. T. S. a KészUI a fonottkalács. a kecskeméti. Csongrádi utcai üzemben. vei forgalomba kerülő lap tavaly az év végén nagy sikert aratott Budapesten azon a bemutatón, amelyet a Hazafias Népfront és a Corvin Áruház rendezett a korszerű táplálkozás híveinek örömére. Ezek a korpás cikkek az idén csomagolva is forgalomba kerülnek. Most dolgoznak a vállalat szakemberei a szeletelt, csomagolt' víkendkenyér technológiáján, s még az idén sütni akarják az új cikket. Az ötnapos munkahét általánossá válásával összefüggésben arra számítanak, hogy lesz kereslet a több napig frissen eltartható kenyérre. Az egészségesebb táplálkozás elősegítésére kísérleteket folytatnak rozsliszt- ■ tartalmú új fájta kenyér előállítására. Ez úgynevezett formakenyér lesz, vagyis a tészta hígabb volta miatt csak formában lehet kisütni. Bővítik a száraztészták választékát: a nagykockán, a csuszán és a tarhonyán kívül zabkockát, eperlevelet és kiskockát is készítenek. A sós és az édeskés két- szersültet dobozban hozzák forgalomba. Az édesipari lisztesáruk között tavaly kezdték el a kukoricatallér sütését, amelynek kukoricaliszt az alapanyaga. Az idén egész termékcsaládot fejlesztenek ki belőle, tekintettel a nagy siTÖBB MILLIÓ DOLLÁROS EXPORT A MAVOSZ megyei küldöttgyűlése Időszerű a vadgazdálkodás fejlesztése A vadászok, az erdészek, a mezőgazdasági és a kereskedelmi dolgozók együttes tevékenységének az eredménye hazánk élő- és lőttvad- exportja. Az évente 34—40 millió dolláros forgalmat — az ország különböző tájain működő kirendeltségeinek közvetítésével — a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat bonyolítja le. Keresett árucikk a magyar apró- és nagyvad, az élve befogott, s a külföldi vadállomány vérfrissítésére kiszállított tenyészanyag. Hazánk devizajövedelmét gyarapító, élő- és lőttvadexport-áru- alapjának előteremtéséből tisztes szerepet vállaltak Bács-Kiskun erdő- és vadgazdaságai, vadásztársaságai. Tavaly egyedül a vadásztársaságok „termeléséből” másfél millió dollár értékű szarvast, őzet, vaddisznót, mezei myulat, foglyot, fácánt szállított külföldre a MAVAD kecskeméti kirendeltsége. 1977-iben érték el a megyei vadászok a minden korábbinál jelentősebb teljesítményt. Azóta az egyes állatfajok száma csökkent, a kilőhető apró- és nagyvadaké is. Ez arra serkenti a vadászati szakigazgatás megyei szerveit a Homokhátságon, a Bácskában és a két folyó mentén működő vadásztársaságokat is, hogy fejlesz- szék az ágazatokat. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége megyei intéző bizottságának irányításával, erre a feladatra tízéves programot dolgoztak ki a vadásztársaságok. Vadgazdálkodási alapot is teremtettek, amibői pénzügyi támogatást lehetne nyújtani meghatározott célokra. Sajnos, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek, nagyüzemek, s a vadásztársaságok nem eléggé egyeztetett terve miatt Bács-Kiskun megyében összeszűkült a vadállomány élettere. A földek racionális hasznosítása címén ott is feltöltötték a mélyedéseket, ahol erre nem volt szükség, de tönkretették az apró- és nagyvadak vízszerzőhelyeit, megszüntették a vadlege’lőket. Megközelítően ezer hektáron irtották ki a fasorokat, erdősávo- kat a szántók tábiásításakor, de az új dűiőutak, csatornák men• Téli vadászat a folyó menti pusztaságon. tén nem létesítettek facsoportokat. Nem talál a vad búvóhelyet, mert az új telepítésű fák csak 30— 40 év múlva pótolják a kiintotta- kat. Szabadon nyargalt a szél, és egyi'k-másik gazdaság tavasszal háromszor is újravethette a cukorrépát, a napraforgót a fasortól, erdősávoktól már nem védett földtábláin. Természetes, hogy egyes vadásztársaságok körzetében nemcsak az ilyen külső okok, hanem a szakértelem hiánya is előidézte a vadállomány számszerű csökkenését, minőségének romlását. Ezeknek a hibáknak az elemzésére, elhárítására, és az összességében mégiscsak dicséretes eredmények méltatására vállalkozott a MAVOSZ 1982. első félévi megyei küldöttközgyűlése. A Tudomány és Technika Házában Kecskeméten ezen a héten tartott tanácskozáson, amelyen hatvannyolc küldött képviselte a vadász- társaságokat, Ispánovitks Márton, a megyei intéző bizottság elnöke ismertette a napirendet. Nagy Béta, a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese, a MAVOSZ megyei gazdasági ügyintézője tájékoztatta a résztvevőket a vadgazdálkodási alap felhasználásáról, az intéző- bizottság idei költségvetés-tervezetéről. Marscháll Tamás a kecskeméti erdőfelügyelőség helyettes vezetője, a MAVOSZ megyei vadászmestere elemezte ezután Bács-Kiskun vadgazdálkodását, az apró- és nagyvadáliomány alakulását, valamint az ágazat fejlesztését célzó teendőket. A tartalmas vitában a vadásztársaságok küldöttei kifejtették véleményüket, elképzeléseiket. Szóba került többek között a vad- legeflők létesítése, a vízszerzési lehetőségek közös erőből történő föltárása, az apróvad természetes és mesterséges nevelésének gondja, a vadásztársaságokban működő szakemberek szerepe. Felszólalt a tanácskozáson dr. Koller Mihály a MAVOSZ főtitkára is. Ispánovits Márton, aki több mint hajt éven át töltötte be a megyei intéző bizottság elnöki tisztét, január 15-én a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára lett. A küldött- közgyűlés — érdemei elismerése mellett — felmentette, és Ka- tanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, vadásztársasági tagot választotta meg a MAVOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságának elnökévé. K. A. . Művelődés Művelődni sokféleképpen lehet, úgy is, hogy ráerőltetik az emberre mások — szülők, pedagógusok, feljebbvalók — az új ismereteket, a tudásanyagot. És lehet úgy is, hogy csak ráragad az emberekre mindaz, amit műveltségnek tartanak. Ez utóbbit egyáltalában nem szabad lebecsülni. Az előbbi viszont egyértelműen elítélendő. Elsősorban azért, mert az egyén művelődési vágya, ilyen irányú igénye nélkül vajmi kevés lesz majd az eredmény. Mi a teendő tehát? Ne vegye senki túlzásnak, de ilyen tekintetben a legfőbb: kinek- kinek legyen elképzelése arról, hogy a művelődés területén mit is akar tulajdonképpen. Ehhez viszont az szükséges elsősorban, hogy az illető ismerje önmagát, képességeit, lehetőségeit, esetleg hiányosságait. Éneikül nem megy sokra, ami a saját művelődését illeti. Igen ám, de hogyan fogjon hozzá ehhez bárki? Nos, szerintem úgy, hogy vegye számba a lehető legpontosabban az eddigi eredményeit. Gondolja át alaposan azt, hogy honnan jött, mit csinált eddig, miien nehézségei voltak, mihez érzett — érez — kedvet, tehetséget stb. S mi legyen ezután? A legfontosabb, hogy legyen valamiféle elképzelése az embernek arról, hogy mit is akar tulajdonképpen. Ugyanis mai világunkban senki emberfia nem vállalkozhat rá, hogy teljességre törjön. Egyébként ez régebben is szinte lehetetlen volt; s különösen az napjainkban, amikor a megismerni- és tudnivaló annyi, hogy száz, tán ezer emberélet is kevés volna elsajátításukra. Vagyis az embert — mindenkit szerénységre, ha úgy tetszik megalkuvásra kényszerít a gyorsan változó élet, a felgyorsult élettempó. Mégis, mit lehet tenni ennek ellenére? Sok mindent. Elsősorban azt, hogy vegyük figyelembe foglalkozásunkat, eddigi műveltségi alapunkat, s azután egy-egy fontosabbnak vélt részterületre irányítva tekintetünket, igyekezzünk tu- dásban-ismeretben gyarapodni. Van, erre sokféle lehetőség. Mert ha mondjuk művezető valaki, akkor számos műszaki-technikai szakkörbe járhat el, sok-sok ilyen témájú előadást hallgathat stb. S ha netán az illető rajztanár, vagy egyáltalán szeret rajzol- gatni-festegetni, akkor előtte a lehetőség: vegyen részt a legközelebbi képzőművész-kör munkájában,. A példákat sorolhatnánk sokáig. Az a legfontosabb, hogy ki- nek-kinek határozott elgondolása legyen önnön művelődéséről. Hogy senki se szorítkozzon csupán a véletlenre, az esetlegességre. Mert így nem juthat messzire. Ha viszont megvan a konkrét elképzelése, akkor mi sem köny- nyebb — legalább hevenyészett, vázlatos tervet készíteni ilyen jellegű saját boldogulására. Ismerek embert, aki havonta rendszeresen átnézi a műsorfüzeteket, s hetenként tanulmányozza a rádió és televízióműsorokat azzal a céllal, hogy jó előre válogatni tudjon ezekből. Az ilyen ember nemcsak betéved valamilyen intézménybe, nem csupán bevetődik a kulturális rendezvényre, hanem készül arra. Érdeklődésének, ízlésének, alapvető törekvéseinek megfelelően. Az ilyesfajta alapon történő művelődésnek elöbb- utóbb láthatóan, érezhetően meglesz a haszna. Gyakorta tapasztaljuk, bármennyire lehangoló is: egyesek arra a kérdésre, hová mennek, mit csinálnak a hét végén vagy a nyáron, azt válaszolják, hogy nem tudják; hogy majd csak lesz valahogy. Annál nagyobb az öröme az embernek, ha — amint ezt a napokban láttam-hallottam — valaki már január elején tervezi a nyári szabadságát. Akaratom ellenére is kihallgattam egy telefonbeszélgetést, melynek az volt a fő témája, hogy két házaspárnak a csak hónapok múlva bekövetkező közös utazása milyen lesz. A beszélgetést folytatók szavaiból szinte kisütött a szenvedélyes készülődés, a várható sokféle szórakozási és művelődési lehetőség előzetes öröme. A fentiekkel azt kívántuk hangsúlyozni, hogy az egyénnek — bárkiről légyen is szó — fontos feladata önmaga művelődésének elősegítése. S azt, hogy ennek érdekében nem hagyatkozhatunk a véletlenre, hanem ellenkezőleg; alaposan és sokoldalúan át kell gondolni. Az igazán eredményes művelődés érdekében. V. M. mnMBMnMMn ■na BMmm • Kedveltek a különféle pogácsák. (Tóth Sándor felvételei)
