Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 19. szám 4ra: 1,40 Ft 1982. január 23. szombat AZ ÖNÁLLÓSÁG KEZDEMÉNYEZÉSRE ÖSZTÖNÖZ A kecskeméti városi pártbizottság ülése Az elmúlt évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, valamint az idei feladatokról tanácskozott tegnap Kecskeméten a városi pártbizottság a Széchenyi városi pártszékházban. Az ülésre meghívták a megye- székhely vállalatainak, szövetkezeteinek vezetőit. Jelen volt az eseményen dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Az eredményeket, gondokat és terveiket összegező jelentést előzőleg írásban kézhez kapták a városi pártbizottság tagjai, valamint a meghívottak. Ezt Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára szóban egészítette ki. A beszámolókból kitűnt, hogy az iparban a termelési érték tervezett növekedése várhatóan^ nem valósul meg, azonban 2,8 százalékkal meghaladja az 1980. évit. A tervhez képest az ipari össztermelést 98—99 százalékban teljesítik. A tervezett ütemtől történt elmaradást többek között az élelmiszer- ipari nyersanyaggondok, az egyes konzervipari termékek iránt^ piaci kereslet mérséklődése idézi elő. A gépipar a tervezetet meghaladóan, a könnyűipar pedig az előirányzathoz közel teljesíti tervét. Az élelmiszeripar több mint 4 százalékkal marad el az évi tervteljesítésben. A Közép-magyarországi Pincegazdaság és a Kecskeméti Konzervgyár várhatóan 423 millió forinttal kevesebbet termel. Tavaly a mezőgazdaságii termelést kedvezőtlenül érintette az időjárás. A téli és a tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a szőlő- és gyümölcsültetvényeken, az aszály pedig a gabonafélék terméshozamát csökkentette. A mezőgazdasági nagyüzemek 1981. évi termelési értéke várhatóan 2,9 százalékkal lesz magasabb, mint az előző esztendőben. A vitában a vállalatok vezetői elmondták az elmúlt évi eredményeket, beszámolták gondjaikról és a további fejlesztési elképzelésekről.-Dr. Romany Pál hozzászólásé - bah elismeréssel szólt a kecskeméti városi pártbizottság gazdaságpolitikai szervező munkájáról. Buzdított arra, hogy az eddigi jó módszereket továbbra is alkalmazni kell. Felhívta a fiigyeimet, hogy a célok következetes megvalósításának egyik feltétele a jó munkamegosztás, a vezetői összhang. A párt és a gazdaságvezetés csak jó együttműködéssel tudja megoldani a feladatokat. Minél több információt kell gyűjteni a világgazdasági jelenségekről, ismerni kell azökat, hogy meg tudjuk érteni, s egyúttal megmagyarázni az összefüggéseket. A trösztök megszűnésével nagyabb önállóságot kaptak egyes termelőüzemek. Éljenek a lehetőségekkel, kezdeményezzenek bátran. A városi pártbizottság ülése — figyelembe véve a vitában • elhangzottakat — elfogadta az írásbeli jelentést és a szóbeli kiegészítést. K. S. A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS TÜKRÉBEN Ipari tanácskozás a dél-alföldi vállalatok vezetőivel már a tervezésnél, a technológia kidolgozásánál, az anyagok, alkatrészek kiválasztásánál, a formatervezésnél, a csomagolásnál, a munkák megszervezésénél és az értékesítésnél tudni kell, hogy mit kíván a piac. Ami a minőséget illeti, a megbízhatóság a legfontosabb. A japánok szerint a minőséget nem utólag kell ellenőrizni, hanem eleve be kell építeni a termékbe. Nálunk még sok a hiányosság ezen a területen. A termékszerkezetátalakításnál is az a törekvés vezessen bennünket, hogy minél magasabb minőségi igényeket elégítsünk ki. Csak így lehet olyan áruval megjelenni a nemzetközi piacon, amit nemcsak megvesznek, hanem meg is fizetnek. Ugyanakkor a régi termékek hatékonyabb előállításával is sokat javíthatunk külkereskedelmi mérlegünkön. Ezzel kapcsolatban érdemes szólni az anyagtakarékosságról is. Ezen a területen sok hasznos nemzetközi összehasonlításra nyílik lehetőség. Míg például a szóda-szifont egy angol cég 57 deka ötvözött alumíniumból állítja elő 3 deka hulladék- veszteséggel, addig nálunk 80 deka anyagot használnak fel, s a gyártásnál 14 deka hulladék képződik. Az ilyenfajta gyáírtási technológiának energia- és munkaerő-gazdálkodási kihatásai Vis vannak. A versenylképesség, valamint a hatékonyság fontos eleme a termelékenység. A belga gépipar \ termelékenysége például kétszerese a magyar gépiparénak, az osztrák textiliparé pedig másfél- szerese a magyarénak. S hogy ez nem törvényszerű, azt bizonyítja, hogy ugyanakkor a közúti gépjárműgyártásban a mi termelékenységünk kétszerese az osztrák iparénak. A munkafegyelemről szólva a miniszter kifejtette, hogy minden munkánál annyi embert kell foglalkoztatni, amennyi ahhoz éppen szükséges. A többit más munkahelyre kell átirányítani, mert a tétlenség rontja a munkamorált. Kitért á kisvállalkozások kérdésére is. Rámutatott arra, hogy az új vállalkozási formák helyes alkalmazásával sok, nehezen megoldható háttéripari, alkatrész- gyártási, szolgáltatási stb. gondot lehet elhárítani anélkül, hogy a vállalatoknak különösebb anyagi áldozatot kellene hozni. Végül arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy minél szélesebb körű együttműködést alakítsanak ki a dél-magyarországi terület üzemei között és a nemzetközi összehasonlítás tükrében fejlesszék gazdasági tevékenységüket. A miniszter beszéde után kor- referátumot tartott Pápa Aladár, a Nagy-Alföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat vezérigazgatója, Tóth György, a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója, Tóth László, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, Szájbéli Mihály a Békéscsabai Kötöttáru- gyár igazgatója. Az ezután következő vitában a Bács-Kiskun megyei vállalatok vezetői közül felszólalt Hugyecz Pál, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Bajnai György, a Bajai Lakberendező-, Építő- és Vasiipari Szövetkezet elnöke és Varga Attila a Bajai Finomposz- \tó Vállalat igazgatója. A vitát Méhes Lajos foglalta össze, maid dr. Juhász Ádárn zárszavával ért véget a találkozó. N. O. A versenyképesség növelése, a magyar ipar tevékenységének nemzetközi összehasonlítása volt a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet az Ipari Minisztérium rendezett tegnap Szegeden a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat * kultúrtermében, a délalföldi vállalatok, nagyobb ipari szövetkezetek vezetőinek részvételével. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye vállalatainak igazgatóin, szövetkezeti elnökén kívül meghívót kaptak a regionális tapasztalatcserére a négy megyei pártbizottság illetékes titkárai, az ágazati szakszervezetek, társfőhatóságok, egyes gazdasági és kutató- intézetek vezetői. Ott volt Szakolczai Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára. A tanácskozást dr. Juhász Ádám iparügyi államtitkár nyitotta meg, majd Méhes Lajos ipari miniszter tartott bevezető előadást. — Hazánk délkeleti részéből a. különböző iparágakhoz tartozó vállalatok, ipari szövetkezetek vezetői gyűltek ezúttal össze — mondotta beszéde elején a miniszter. — Az ágazatok különbözősége azonban nem jelenti azt, hogy nem adhatnak át egymásnak sok hasznos tapasztalatot, sőt egy sor területen együtt is működhetnek a termelési és gazdasági kérdések megoldáséiban. A jelenlegi gazdasági helyzetben igen fontos az önértékelés, és még inkább az összehasonlítás, összevethetjük, mint korábban is tettük, az elmúlt évi és a tavaly- előtti termelési eredményeket. Az összehasonlítás azonban nem szó- . rítkozhat csupán erre, manapság sokkal fontosabb számunkra a nemzetközi mérce. A vállalatok munkáját ugyanis legpontosabban a piac miinősíti. Természetesen — hangsúlyozta Méhes Lajos — hasznosítani kell a hazai vállalatok, a más ipari ágazatok jó módszereit is. Sajnos a gazdasági szervezetek vezetőinek jó része akkor sem veszi a fáradságot, hogy elmenjen a másik céghez tapasztalatcserére, amikor már a sajtó is népszerűsíti annak eredményeit. Ugyanakkor a tőkés országokban időt és pénzt nem kímélve igyekeznek a másik vállalat termelési titkait megszerezni. így fordul elő azután, hogy nálunk ugyanazt a tervezési feladatot — legyen az. egyszerű munkaszervezés vagy bonyolult számítógépes rendszer — szinte minden vállalat újra és újra maga akarja feltalálni ahelyett, hogy azt átvenné szomszédjától. A fejlődés hajtóereje a gazdasági verseny. A nemzetközi piacon felszínen maradni és előrelépni csak a versenyképesség állandó javításával léhet. Ebből következik, hogy a versenytársakkal folyamatosan össze kell hasonlítanunk magunkat. Ma még nálunk sokan azt tartják természetesnek, hogy a vevők könyörögnek az eladóknak, azok pedig nem kereskednek termékeikkel, hanem elosztják azokat. Az ilyen O A tanácskozás résztvevői. 9 Az alsó kép; Méhes Lajos ipari miniszter beszél. szemlélet is közrejátszik abban, ha a világgazdasági helyzet számunkra 'kedvezőtlenül alakul. Tíz év alatt több mint 25 százalékos cserearányromlás következett be. Helytelen lenne ezt azonban természeti csapásnak tekinteni, ami ellen mi nem tehetünk semmit. Iparunk teljesítőképessége és korszerűsége a megvalósított beruházások következtében az utóbbi években jelentősen javult. Ez lehetővé teszi a minőség javítását, a versenyképesség növelését. Exportunk hatékonyságának javításával, mennyiségének növelésével, áruszerkezetének megfelelő változtatásával semlegesíteni léhet a cserearányok kedvezőtlen hatását. \ A nemzetközi összehasonlítást nem valamilyen különálló feladatnak kell tekinteni, hanem Egymás kezét fogva i Napjainkban az iskolának és a szülői háznak egyaránt azonos az érdeke: becsületes, kötelességtudó, szocialista meggyőződésű fiatalokat nevelni a társadalomnak. S hogy mégsem jutnak közös nevezőre, egyszerű oka van ennek: akadozik a kívánatos partneri kapcsolat kiépítése. A fölszabadulás után á szocialista pedagógia eszméinek térhódítása, azaz a nevelés társadalmi jellegének érvényesülése lemérhető volt abban is, hogy az iskolák s a társadalmi-politikai szervezetek mellé felsorakoztak a szülők is — nevelési céljainkkal természetesen különböző mértékben azonosulva. Az együttműködés révén lendületesen haladt előre a magyar iskolaügy, azzal is, hogy kényelmesebb lett gyermekeink élete az óvodákban, az iskolákban, az oktatás tárgyi feltételei évről évre szemlátomást javultak. Az iskola és a. család együttműködése nevelési szempontból is számottevő volt. A mostani elégedetlenség valójában ezzel függ össze: még többet várunk el gyermekeinktől — és egymástól is. Ma hajszoltabb a világ, feszítettebb az iram, mert minden divatos szükségletet ki akarunk elégíteni, miközben új s új szükségletek nyomakodnak a sarkunkban. Nagy iramú a mai élet, és ami óriási hiba, hogy emiatt a felnőtteknek a családra jut a legkevesebb idejük. A gyerekekkel való türelmes, szerető foglalkozásra. Ha a pedagógusok ezt kifogásolják, akkor bizony igazuk van. Hiszen lehet-e mentség arra, ha valaki hétszám rá sem néz a gyerekére otthon, ha nem érdeklődik viselkedése, előmenetele felől az iskolában? Mert megadni a fiatalnak mindent: ételt, ruhát, ajándékot, amit csak megkíván, még korántsem nevelés. Sőt, rombolás, ha a kényeztető gondoskodás nem párosul a gyermek, az ifjú erőfeszítésével, az eléje állított követelmények teljesítésével. Persze az sem vezet jóra, ha a pedagógus magas lóról beszél az iskolába látogató szülőkkel. Az volna a dolga, hogy megnyerje őket a nevelés ügyének, lebírja esetleges közömbösségüket, ahelyett elriasztja „vendégeit” az iskolától, mert mást sem hallanak a tanártól: „hát, anyuka, apuka, már megint. baj van ezzel a gyerekkel, folyton rendetlenkedik, rosszak az osztályzatai miiíden tárgyból, egy szemernyit sem érdekli a tanulás ...” Vannak kitűnő pedagógusok, nem is kevesen, akiknek a szülői értekezletein az osztályterem sohasem kong az ürességtől. A tanítványok többségének apja-anyja eljön az iskolába, mert az osztályfőnök elbeszélget velük, őszintén, sőt nemegyszer tanácsot is kér tőlük; nem a folytonos dorgálást kell hallgatniuk, az iskola kí- váncsi a véleményükre. Hogy még hatékonyabban nevelhessen. Ilyen bánásmód esetén még feladatok vállalásától sem riadoznak a szülők, Az iskolai szülői munkaközösségek működése sok mindent elárul a család—iskola kapcsolat tartalmáról. Az iskolai rendtartások egyértelműen tisztázzák az idevágó tennivalókat. Eszerint a szülői munkaközösség „szervezi a szülők tájékoztatását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola céljairól; közvetíti véleményüket és javaslataikat az iskola vezetőségének; részt vállal a pályaválasztás és a gyermekvédelem teendőiből .. Hány ilyen szülői munkaközösség lehet az ország ötöd- fél ezernyi általános és középiskolájában? Ahol nem így van, hanem elsősorban pénzgyűjtésben, ünnepségszervezésben, a tanárok körüli nyüzsgésben merül ki a munkaközösség vezetőinek tevékenysége, hogy ezzel saját gyereküknek előnyt szerezzenek, ott bizony még rengeteg tennivaló hárul a pedagógusokra, hogy a szülőkkel belátható időn belül egyenrangú viszonyt alakítsanak ki. P. K. I. Sikeresen hajtották végre fol a Ha talk at A P°teárí védelem megyei J.vldUdIdlIVil l parancsnokságának értekezlete Az elmúlt év különös jelentőséget adott a polgári védelmi. munkának, ugyanis ez volt a VI. ötéves tervidőszak első, alapozó éve. A feladatok végrehajtásának politikai fontossága abban a sajnálatos tényben is megmutatkozott, hogy nem alakult kedvezően a nemzetközi helyzet és állandó jellegűvé váltak a különböző háborús hisztériát keltő folyamatok. Az elmúlt év munkájáról, az idei év feladatairól tartott tanácskozást pénteken a megyei tanács tanácstermében a polgári védelem megyei parancsnoksága. Megjelent dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka, Perper Imre alezredes, a polgári védelem országos megbízott törzsparancsnoka, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Vízhányó István alezredes megnyitóját követően Baksa Sándor alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka tartott beszámolót. A polgári védelem megyei szervezete parancsnoki és beosztott állománya a törzsek katonai és polgári beosztottai eleget tettek a megyei honvédelmi bizottság rendelkezéseinek. Széles körben hasznosították az elmúlt évek tapasztalatait, a különböző gyakorlatok tanulságait. A múlt évben nem voltak látványos polgári védelmi rendezvények, azonban egyértelműen megállapítható, hogy igen jelentős fejlődést értek el a polgári védelem készenlétének növelésében, a felkészítésben, a kiképzésben, az anyagi-technikai ellátás színvonalának emelésében, az erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzet megszilárdításában, valamint a vezetés hatékonyságának javításában. Ezt bizonyították a harckészültség! gyakorlatok, az ellenőrzésék. A polgári védelem különböző helyein dolgozók hazafias elkötelezettséggel, magas fokú áldozatkészséggel és állampolgári fegyelemmel, felelősségérzettel végezték munkájukat. A parancsnokságok közül kiemelkedő munkát végeztek a kecskeméti, kiskőrösi járásban és Baján. Az előzetes terveknek megfelelően látták el a megye lakosságát, az üzemi dolgozókat egyéni védőeszközökkel. Az országos parancsnokság ellenőrzése kimutatta, hogy igen eredményes volt a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek parancsnoki és beosztott állományának kiképzése, továbbképzése. Tizenöt üzemiben hajtottak' végre komplex gyakorlatot igen jó eredménnyel, közülük is\kiemelkedett a kiskunhalasi Vörös Október Tsz, a megyei iparcikk kereskedelmi vállalat és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. A gyakorlatok során az alegységek összesen háromszázezer, forint értékű munkát végeztek. Intenzíven folytatták a munka- viszonyban nem álló lakosság felkészítését, sokoldalúan segítették a tanuló ifjúság oktatását, s a KISZ-bizottságokkal karöltve kapcsolódtak be az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésébe. Az ez évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — a korszerű követelményeknek megfelelően folyamatosan fejlődjön, tovább erősödjön össztársadalmi jelleg, növekedjen felkészültsége, anyagi-technikai ellátása. Nőjön harckészültsége, alkalmazási készsége a rendkívüli időszakban várható'feladatok ellátására, valamint az elemi csapások következményeinek felszámolására. A beszámolóhoz többen szóltak hozzá, közöttük dr. Posváncz László, Perger Imre ezredes, majd oklevelek átadására került sor. Tizennégy vállalat és tizenhat, a polgári Védelemben kiváló munkát végzett aktivista kapott elismerést. Dr. Gajdócsi István köszönte meg ezután a polgári védelmi kiképzésben, felkészítésben kifejtett tevékenységét, majd méltatta Baksa Sándor alezredes eddigi munkáját, aki nyugalomba vonul. G. G.
