Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

2 m PETŐFI NÉPE «» 1982. január 20. Megnyílt az AESZ ülésszaka események sorokban NAPI KOMMENTÁR Elnök vá l asztásSuomiban BUDAPEST ______________________ L ázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke bemutatkozó lá­togatáson fogadta Thomas Rech- nagel-t, a Dán Királyság és Per Naevdal-t, a Norvég Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) MOSZKVA Szovjet—japán külügyminiszter­helyettesi konzultáció kezdődik szerdán Moszkvában Nyikolaj Firjubin szovjet és Janagija Ken- szuke japán külügyminiszter-he­lyettes között. Hasonló kapcsolat­ra a két ország között utoljára 1979 tavaszán került sor. A meg­beszélések témája a két ország közötti kapcsolat alakulása és né­hány olyan nemzetközi kérdés, amely egyaránt érinti a Szovjet­uniót és Japánt. KAIRÓ . __ H oszni Mubarak egyiptomi el­nök kedden a déli órákban fogäd-, ta Ariel Sáron izraeli hadügymi­nisztert, aki a Sinai-félsziget áp­rilis 25-ig végrehajtandó teljes izraeli evakuálásának módozatai­ról tárgyal Kairóban. Sáron az el­nöktől távozóban elégedettségének adott hangot a találkozó fölött, s megállapította, hogy „mindkét or­szág síkraszáll a békefolyamat to­vábbvitele mellett a Camp David-i egyezményeknek megfelelően”. GENF______________________ Az európai atomfegyverkorláto­zási tárgyalásokon résztvevő szov­jet és amerikai küldöttség plenáris ülést tartott kedden Genfben. WASHINGTON Hétfőn kiemelték a Potomac- fo­lyó vicéből a múlt szerdán lezu­hant Boeing 737-es repülőgép ron­csainak egy részét, de a fekete do­bozokat nem találták meg. Ugyan­csak hétfőn a nevadai sivatagban négy amerikai katonai repülőgép zuhant le. Mind a négy pilóta éle­tét vesztette. A T—38-as „Thun- derbird” típusú gépek kötelékre­pülést végeztek, s egy veszélyes, földközeli műrepülő-gyakorlat közben egymás után a sivatagi homokba fúródtak. Ügy tűnik, a finn elnökvá­lasztásokon csakugyan a papírforma győz. Minden tekintetben: a választók foko­zott érdeklődését ugyanis éppúgy előre megjósol­ták, mint azt, hogy a legesé­lyesebb jelölt Mauno Koivisto kormányfő, ügyvezető el­nök. Vasárnap és hétfőn lezajlott a 301 tagú elektori testü­let megválasz­tása. A 3,9 mil­lió szavazásra jogosult finn ál­lampolgár csaknem kilencven szá­zaléka járult az urnákhoz, ami egyedülálló rekord az országban. Eddig az 1962. évi elnökválasztás számított csúcsnak, akkor a vá­lasztók 81,5 százaléka élt a jogá­val. Megfigyelők szerint az aktivitás oka a nyolc jelölt közötti verseny teljes nyitottsága volt. Ugyanak­kor a finnek a várakozásnak meg­felelően befolyásolni akarják or­száguk politikáját, mind a belső gazdasági helyzetet, mind pedig az eddig követett külpolitikai irányvonalat illetően. Az ácsmes­terből lett szociáldemokrata mi­niszterelnök iránti bizalom egy­szersmind azt is jelzi, hogy az északi országban nem kívánnak változtatni a jószomszédságon, a pozitív semlegességen alapuló kül­politikán, amelyet Paasiklvi és Kekkonen neve fémjelez. Az elektori testület összetétele nagyjából a várakozásnak megfe­lelően alakult. Koivisto 43,3 szá­zalékos eredményével 145 elektort nyert. A 40 éves Kalevi Kivistö, a Finn Népi Demokratikus Unió el­nöke, a kitűnő elméleti közgaz­dász 11 százalékkal 32 elektort tudhat maga mögött. Harri Hol­ken, a nagytőkét képviselő Nem­zeti Koalíciós Párt 45 éves jelölt­je, a Finn Bank igazgatótanácsá­nak tagja mögött 58 elektor áll (18 százalék). A Centrum Párt színeiben Johannes Virolainen, a parlament elnöke indult az elek­torválasztásokon. A szavazatok 16,9 százalékával 36 elektort nyert. A többi elektori hely megoszlik a kisebb pártok jelöltjei között. Bár Helsinkiben csak most kez­dődtek a pártok közötti alkudo­zások és a jövő hét keddjéig még sok minden történhet, megfigye­lők csaknem bizonyosra veszik a jelenlegi miniszterelnök megvá­lasztását. Ezzel az aktussal végleg lezárul Finnország újkori histó­riájának egy fontos szakasza. Ur- ho Kaleva Kekkonen csaknem ne­gyedszázadon át állt Suomi élén. Helsinki neve azóta fogalommá vált. Kekkonen elévülhetetlen ér­deme, hogy — alkotmányos jogá­val élve — olyan külpolitikai irányvonalat alakított ki, amely a feszültségektől terhes időkben is kiállta a próbát. Európa, de az egész világ soha nem felejti, nem is feledheti személyes fáradozását a kontinens biztonsági és együtt­működési konferenciájának előké­szítésében és megrendezésében. Bárki is követi a’ megrendült egészségi állapota miatt idő előtt leköszönt finn államfőt a legma­gasabb közjogi méltóságban, olyan gazdag szellemi hagyatékot vesz át, amely Finnország jövőbeni po­litikája szempontjából meghatáro­zó. A szociáldemokrata Koivisto, helsinki vélemények szerint nem­csak esélyese a választásoknak, hanem méltó is erre az örökségre. GY. D. KINSHASA Afrika teljes és végleges fel­szabadításának jelszavával kez­dődött meg hétfőn a. zairei fő­városban az Afrikai Égységszer- vezet felszabadítási bizottságának 38. ülésszaka. Az ülésszakon az AESZ 23 tagországának képviselői, az AESZ főtitkára és három nem- zeti-felszabadítási mozgalom de­legációi vesznek részt. A bizottság munkáját Mobutu Sese Seko zairei elnök nyitotta meg. Beszédében felszólította az AESZ tagországait, hogy nyújt­sanak fokozottabb támogatást a hazájuk felszabadításáért küzdő szervezeteknek. Tanácskozik a COCOM Éles viták várhatók azon a két­napos tanácskozásőn, amely ked­den kezdődött Párizsban tizenöt nyugati ország képviselőinek rész­vételével a COCOM nevű szerve­zetben, amelyet a tőkés államok szocialista országokba irányuló exportjának ellenőrzésére hoztak létre. A francia lapok azt írják, hogy az amerikaiak most élénkíteni akarják e szervezet működését és a „Keletre irányuló export eddigi­nél szigorúbb ellenőrzését köve­telik. Washington meg akarja akadályozni, hogy a szocialista országok hozzájussanak a fejlett nyugati technológiákhoz. Az Egye­sült Államok egyik fő célja az, hogy megakadályozza a Szovjet­uniót Nyugat-Európával összekötő földgázvezeték kiépítését. A l’Humanité rámutat: az Egyesült Államok mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a nyugat-európai országok szovjet földgázt vásároljanak. Az NSZK már leszögezte, hogy nem fog en­gedni ennek a követelésnek. „Franciaországnak az az érdeke, mind gazdasági szempontból, mind pedig a béke és az enyhülés ügye szempontjából — hangsú­lyozza a lap —, hogy elutasítsa az amerikai diktátumot, és kölcsönö­sen előnyös szerződések alapján együttműködjön minden partner­ral — köztük a Szovjetunióval is”. (MTI) EMPIRE STATE BUILDING Az ötvenéves épületóriás Napjainkban már nem a leg­magasabb, de kétségtelenül még mindig a leghíresebb - felhőkar­coló az Empire State Building, amely nemrégiben ünnepelte fél évszázados évfordulóját. A 102 emeletes épületóriás a Szabad­ság-szobor mellett New York má­sik szimbóluma, és egyben a vá­ros legvonzóbb turisztikái neve­zetessége, évente majd kétmillió látogatóval. Hamisítatlan amerikai látvá­nyosság lévén, a felhőkarcoló történetét ildomos a rekordok, a tiszteletet parancsoló adatok tük­rében felidézni. Építtetői fő szán­déka annak idején, az volt, hogy múlja felül a Chrysler-székházat. A konstrukciót valóban rekord­idő, mindössze egy év és 45 nap alatt fejezték be! Súlya 365 ezer tonna, eredeti magasságával pe­dig — 381 méter ■— sokáig tény­leg világelső volt (az 1950-ben fel­szerelt tv-antennával együtt 448 méteres), ma azonban már lefőzi a manhattani Világkereskedelmi Központ és a chicagói Sears-to- rony is. Megnyitása után, a nagy gazdasági válság idején sokáig kétséges volt, akad-e vevő . több ezer helyiségére, ám aztán a tu­rizmus megoldotta a kérdéseket. A fél évszázad alatt több mint 56 millióan keresték fel, nem cse­kély üzleti hasznot biztosítva — az irodák, üzletek bérleti díja mellett — a tulajdonosoknak. (Az épületben majd 20 ezren dolgoz­nak.) Az 1950-ben felszerelt légkon­dicionáló-rendszer óránként hat­szor cseréli ki a levegőt. A hat és fél ezer ablakot havonta kétszer mossák le, s csak takarítónőiből kétszázat alkalmaznak. Az épület kb. 150 filmhez szolgált helyszí­nül, a legemlékezetesebb a King Kong-film híres jelenete volt, amikor az üldözött szörny végső menedékként a tetőre mászva ha­dakozik a támadó repülőgépekkel, és halálra sebezve innen zuhan alá. Történt azonban egy valódi tragédia is: egy B—25-ös bombá­zó 1945 nyarán nekiütközött a felhőkarcolónak a 79. emelet tá­ján. A robbanás és a tűz 13 em­bert megölt. Egy leszakadt felvo­nó 75 emeletet zúhánt, a benne levő két nő mégis megúszta. A helyreállítás egymillió dollárt követelt, de magát az épület­kolosszust még ez a megrázkód­tatás sem rongálta meg komo­lyabban. Kilátórészt két helyen, a 86., • A felhőkarcolóban 1978 óta évente lépcsőfutóvetsenyt rendeznek. A,legutóbbi viadalt Pete Squires nyerte — rekordidővel: 10 perc 59 másodperc alatt futott fel a 86. emeleti alsó kilátószintig vezető 1575 lépcsőn. Képeinken: balra a rajt, jobbra pedig a diadalmas, bár elég kifulladt győztes látható. • Az Empire .State Building — New York egyik legismertebb lát ványossága. illetve a 102. emeleten képeztek ki. Ez utóbbiról jó időben akár 130 kilométerre is el lőhet látni. A kíváncsi látogatókat 67 ex- pressz-lift szállítja a souvenir­boltokkal, büfékkel, messzelátó automatákkal teli üvegezett és nyitott kör-kilátókhoz. Az irdat­lan mélység több mint egy tucat ecríbert csábított már öngyilkos-^ ságra. Egy alkalommal a szél mindössze egy emeletnyi zuhanás után visszafújt a 85. emeletre egy, 86. emeleti kilátóról kiugrott nőt, aki így csupán csípőcsonttörést szenvedett. Utoljára 1961-ben cserélt gaz­dát a felhőkarcoló. (Az aktus négy órát vett igénybe, s a szer­ződéseken végül 3600 aláírás sze­repelt!) Az 1964-es világkiállítás óta a felső harminc emeletet dísz- kivilágítás emeli ki a New York-i éjszakából — a mostani, jubileu­mi évben a sokszínű lézersugár- korona még pompázatosabb. Kö- szöntőoikkek százai jelentek meg a világsajtóban, emlékeztetve, hogy az Empire State Building a felhőkarcoló-építészet és a mo­dern várostervezés jelentős alko­tása, amely a magas irodaházak józan stílusát a toronykiképzés díszességével ötvözi. Jövőjét sem kell félteni, hiszen az embereket valószínűleg mindig vonzani fog­ja, hogy a tetejéről csodálhassák az amerikai metropolisz látvá­nyát. (szegő) Országgyűlési bizottságok együttes ülése Kedden együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költség- vetési, valamint építési és közle­kedési bizottsága. A Parlament­ben rendezett tanácskozáson a képviselők megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenntartás, -gazdál­kodás és -elosztás fejlesztésére. Az ülésen Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési minisz­ter, valamint Hoós János tervh.i- vatáli államtitkár előterjesztését követően a résztvevők széles kö­rű eszmecsere során foglalkoztak a jelenlegi lakáshelyzettel, ele­mezték javításának lehetőségeit, s szóltak az irányelvekben fog­lalt célok megvalósításához szük­séges feltételek megteremtésének, illetve fejlesztésének szükségessé­géről. A képviselők hangsúlyozták, hogy a lakásgazdálkodási és -el­osztási rendszer korszérűsítését nemcsak a jelenlegi bonyolult helyzet indokolja, hanem az is, hogy a lakáshoz jutás egyes ese­tekben eltérő feltételei nem felel­nek meg a társadalmi igazságos­ság elveinek. Az egyenlőbb esé­lyek megteremtésének elsősorban a pályájuk, önálló életük elején álló fiatalok esetében van jelen­tősége, s miként rámutattak, reá­lis, elfogadható távlatot nyújthat számukra az, hogy családjuk gya­rapodásának, valamint anyagi le­hetőségeiknek arányában jussá­nak fokozatosan nagyobb, érté­kesebb otthonhoz. A fiatalok esé­lyeinek javításáról szólva többen utaltak a népesedési helyzettel kapcsolatos kérdésekre, a csa­ládalapítás, a társadalmilag kí­vánatos családmodell vonzóbbá tételével összefüggő feladatokra is. A képviselők egyetértőleg szóltak a szociálpolitikai szem­pontok következetesebb érvénye­sítésének szándékáról, nagy fi­gyelmet fordítva arra, hogy e tö­rekvést a lakosság áldozatválla­lásának, erőfeszítéseinek fokozot­tabb igénybevételével egyidejű­leg kell megvalósítani. A vitáiban foglalkoztak bizonyos sajátos helyzetű rétegek — a nyugdíja­sok, az egyedülállók, a sokgyer­mekes családok —: problémáival is. Az állami lakásépítés mellett várhatóan mind nagyobb arány­ban szerephez jutó egyéb formák — az OTP által szervezett, a vál­lalati és a magánerős építkezések — feltételeit elemezve rámutat­tak a szervezett segítségnyújtás fontosságára, amelynek megfele­lő, közművesített telkek biztosí­tása éppúgy része, mint az új­szerű feladatok elvégzésére al­kalmas építőipari kapacitás meg­teremtése, egyebek mellett kis­vállalkozások létrehozásával is. A vitában sokoldalúan elemezték azt a lehetőséget, amelyet a la­káscserék eddiginél rugalmasabb gyakorlata jelenthet az igények minőségileg magasabb szintű ki­elégítésében, s többen foglalkoz­tak a meglevő lakásvagyon meg­óvásának, a felújítási tevékeny­ség fejlesztésének szükségességé­vel. Az együttes bizottsági ülé-' sen elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat eljuttatják az illetékes szervekhez. (MTI) Gyorsítani kell a felkészülés ütemét Ülésezett a Magyar Olimpiai Bizottság Kedden délelőtt a Népstadion „Presse” termében Buda István államtitkár, az OTSH és a MOB elnöke köszöntötte a Magyar Olimpiai Bizottság ülésén részt vevőket, a MOB tagjait, vala­mint a tanácskozási joggal meg­hívott vendégeket. Üdvözlő sza­vai után az ülés résztvevői egy­perces néma felállással adóztak a MOB közelmúltban elhunyt két tagja, Nagy Jenőné és Ko­vács István emlékének. Buda István javasolta, hogy a magyar olimpiai mozgalom két kiváló tagjának érdemeit jegyzőkönyv­ben is rögzítsék. Ezt követően arról az örömteli hírről szá­molt be, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Kárpáti Ká­rolyt, a MOB tagját az Olimpiai Érdemrend bronz fokozata ki­tüntetéssel jutalmazta. Az ülés elnöke felkérte Páder Jánost, a Magyar Olimpiai Bizottság al- elnökét, hogy a i,, Jelentés az olimpiai felkészülés időarányos végrehajtásáról; javaslat az 1982. évi feladatokra” című írás­ban kiadott összefoglalóhoz te­gye meg szóbeli kiegészítését. Páder János mindenekelőtt a következőket hangsúlyozta: — A MOB meghatározta, hogy a szakszövetségek a váloga­tott olimpiai programjaiban je­löljék meg az érintett szakosz­tályok feladatait. Ezeket külön­böző okok miatt csak sok ne­hézséggel sikerült megvalósíta­ni, mégpedig téves értelmezés és felfogás miatt. Több sportág­ban ugyanis csak azokat a fel­adatokat összegezték a szakve­zetők, melyet a válogatott ke­retekben végeznek majd el. A IsportegyesülJetek és szakosztá­lyaik a versenyzőképzés műhe­lyei, a szövetségek pedig e mun­ka meghatározói, s egyben an­nak felelősei, hogy a válogatot­tak munkájával egészítik ki a nemzetközi igények és követel­mények figyelembevételével a felkészítést. Egészséges ötvözet­re van tehát szükség. E fontos témakör összefoglalá­saképpen Páder János elmond­ta, hogy a felmerülő nehézségek ellenére az olimpiai felkészülés 1981-ben az irányelvekben meg­határozott feladatok szerint, tervszerűen haládt előre. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a magyar sportolók összteljesít­ménye nem ad okot aggodalom­ra, de nem tekinthető igazán megnyugtatónak sem. Tavaly is több volt a magyar sportban, mint amit az elért eredmények mutattak. Számos versenyző azért nem érte el célját, mert hiányzott a, fejlődés szempont­jából elengedhetetlenül 'fontos tényező, a közösségek formáló ereje. A továbbiakban hangoztatta: — tudomásul kell venni, hogy a világ versenysportjának dina­mikus változásaival csak azok tudnak lépést tartani, akik újat tudnak hozni, s ennek a fel­adatnak az edzők, tudományos és orvosi segítséggel a meghatá­rozói. Gyakran a sportvezetők­re, a szakosztályi munka irányí­tóira hárul az a feladat, hogy befolyásolják az edzők munká­ját, igényeljék a többet, a job­bat tőlük. Fontos említést ten­ni, a közösségek nevelőtévékeny- ségéről is. Tudjuk, hogy az erő- ‘ söuo nemzetközi mezőnyben csak nagyon erős akaratú ver­senyzők tudnak helytállni. A klasszis versenyzők nem szület­nek, a tehetséges fiatalokat kell nagy versenyző egyéniséggé for­málni, ebben a vezetőké a fe­lelősség, nekik kell a követen­dő utat meghatározni. Rajtuk múlik, hogy kiből milyen ver­senyzőt tudnak formálni. Szóvá tette: mintha a magatartási normákról egyre többen és gyakrabban feledkeznének meg. Ez hátráltatja a megjelölt fel­adatok elvégzésélj: , fegyelem, rend és tisztesség nélkül nem érhetők el kiemelkedő eredmé­nyek. A MOB álelnöke az olimpiai felkészülés feltételeiről, az anya­gi lehetőségekről szólva a kö-> vetkezőket emelte ki. — Helyzetünket úgy ítélhet­jük meg, hogy az eddigi ered­mények megtartásához, sőt, azok túlszárnyalásához, megvannak a feltételek. Megfontolt gazdálko­dással, célszerű takarékossággal meg tudjuk teremteni 1982-ben is a szükséges eszközöket. Befejezésül Páder János a kö­vetkezőket hangsúlyozta: — 1981-ben, az új olimpiai ciklus első évében a gyengesé­gek és hibák őszinte feltárása mellett jól rajtoltunk. Lényeges és behozhatatlan lemaradás szinte egyetlen 'területen sem tapasztalható. A jövőre vonat­kozóan fontos szempont, hogy a felkészülés tempóját gyorsí­tani szükséges, mert csak ilyen módon sikerülhet az 1982-es fel­adatok megoldása, s annak el­kerülése, hogy az olimpiai fel­készülésben ne kerüljünk hát­rányba. A szóbeli kiegészítést köve­tően számos kérdés és felszó­lalás hangzott el. A hozzászólók többsége az utánpótlás-nevelés, • illetve a tehetséges versenyzők elismertetésének (menedzselésé­nek) kérdését érintette, de csak­nem minden szólásra emelkedő foglalkozott az anyagi lehető­ségekkel, a gazdálkodás lehetsé­ges módozataival, a szükséges pénzügyi eszközökkel. Ezt követően Ferge Sándor, a MOÖ gzámvizsgáló bizottságá­nak elnöke adott tájékoztatást a MOB gazdálkodásáról, majd dr. Maróti János, a MOB alel- nöke a Magyar Olimpiai Bizott­ság 1982. évi költségvetését is­mertette. . Az előterjesztéseket a Magyar Olmpiai Bizottság elfogadta. Az ülést Buda István zárta, aki si­keres munkát kívánt az 1982-es feladatok megoldásához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents