Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1981. december IS. a Likőripari Vállalat • Hamarosan feltöltik a hatalmas' ászokhordókat, melyek hitelesítését ellenőrzi Gyöngyösi István és Norek Tamás. (Opauszky László felvételei Űj telephelyen A Budapesti Likőripari Vállalat kecs. keméti (izem. egysége hosz. szú éveken ke. resztül a város három pontján egyre rósz. szabb körül, mények között végezte munkáját. Három évvel ez. előtt . végre megkezdődhetett egy 40 millió forin. tos beruházás megvalósítása, és december végéig az üzemegység egy helyre kerülhet. Ezzel kapcsolatban kértünk rövid tájékoztatót Betende Lászlótól, az üzemegység vezetőjétől. — A korábbi években igen nehéz volt a tevékenységünk irányítása — mondta elöljáróban. — A város három I pontjára telefonálgatni, vagy személyesen elmenni sok kieső időt is jelentett amellett, hogy egyik telephelyünk sem volt megfelelő. Hozzá kell tennem azt is, hogy üzemegységünk fejlesztése mellett két telepünk megszüntetését városrendezési okok Is indokolják. A Vasút utcai telepünkön, ahol a szeszfőzdénk is működik, 1978- ban kezdődött meg az építkezés. A múlt év végén már birtokba is vehettük első lépcsőként azt az 1100 négyzetméter alapterületű raktárcsarnokot, ahol a palackos áruinkat tudjuk tárolni megfelelő körülmények között. Külön jelentősége ennek, hogy itt végre meg tudjuk oldani a gépi rakodást, három targoncánk igen sok fizikai munkától mentesíti dolgozóinkat. A másik, ugyancsak 1100 négy. zetméteres csarnok berendezése teljes erővel folyik. Itt kezdi meg a működését a jövő év első felében az a palackozó gépsor, amely óránként 4 ezer palack töltésére képes. Ugyancsak itt kapott helyet két, egyenként 50 hektolite. rés keverővei ellátott gyártótar. tály, amely kommersz rumok és pálinkák előállítását kezdi meg a jövő év első negyedében. Az egyik helyiségben 18 darab, 60— 80 hektoliteres ászokhordóban tá. roljuk majd és érleljük a palackozásra kerülő italokat. A Külső-Szabadság úti telepünkön dolgozik még a kézi pa. lackozórészleg, ők töltik meg a jórészt exportra kerülő formapalackokat. December végéig ezek a dolgozóink is kiköltöznek és a jövő évi munkájukat már itt kezdhetik, a korábbinál jóval kedvezőbb körülmények között. Adminisztratív dolgozóink egye- lőre két ERDÉRT-faházban kaptak megfelelő elhelyezést. Jövőre különben folytatódik a munka megkezdődik a minden igényt ki. elégítő szociális épület — öltözők, fürdők stb. — építése. — Az üzemegység milyen eredményekkel fejezi be az.évet? — Értékesítési tervünket — 420 millió ^forintot — várhatóan 450 millióra teljesítjük. Ugyancsak eleget teszünk az export- megrendeléseknek, az év végéig az USA-ba és Kanadába 350 ezer palack pecsétes barackpálinkát, fütyülős barackot és más italt szállítunk. Szeszfőzdénk is teljesíti tervét. Sárgabarackból igen nagy volt a kiesés, a tervezett 80 vagon helyett mindössze 30 vagonnal sikerült átvenni. Ezt a kiesést ellensúlyozta a gazdag al. Ima termés, a tervezettnél jóval többet, 140 vagon almát vettünk át pálinkafőzés céljára. Így aztán szeszfőzdénk, tervét teljesít, ve, az év végéig 2 ezer 300 hektó- liter gyümölcspálinkát ad át további feldolgozásra. Alaposan felkészültünk az ünnepi ellátásra is, és ily módon tőlünk idejében eljut a boltokba a megren- I delt áru. ' OMi.-^) MUNKÁSARCOK A fonólány Zsuzsa, boldog ember — ezzel a gondolattal búcsúztam el tőle. Rohant, hogy le ne maradjon j a Borotára induló vállalati buszról. Ott lakik a kis községben. Tizennyolc éves, és ráadásul csinos lány. Szeretik egymást egy fiúval. Miért is látná „sötéten” a világot? , • Zsuzsa, képünk jobb oldalán. (Szabó Ferenc felvétele) Ámbár a hozzá hasonlóak nem mind ilyen életvidámak. Ö úgy jár-kel a fonógépek közt, hogy látni rajta: élvezettel dolgozik. Nem is rejti véka alá, hogy nagyon szereti a szakmáját, de sze. rét szórakozni is. És szintén nagyon szeret — szabad idejében — olvasni, hímezni és aludni. Ez utóbbit a három műszakos munkarend kedveltette meg vele. A maga idejében minden igen-igen érdekli. Unatkozni, tétlenkedni nem tud. Az életkorával mindez nem magyarázható, az ellenpéldák miatt. Szerencséje van, mert olyan alkatú, aki minden hely. zetben teljes emberként tudja élni az életet? Meglehet. Azonban a munkahelyi jó közérzete szempontjából az sem közömbös, hogy tapasztalja: a Finomposztó I vezetői bíznak benne. Ugyanis Heibl Zsuzsa jelenleg oktató, az úgynevezett Werner-munkamód- szert adja át társainak. Az új fogások széles körű alkalmazásától a fonalgyártás hatékonyságának növekedését várja a cég, s már a kezdeti eredmények is kitűnőek. — A nővérem itt dolgozott, amíg férjhez nem ment Kalocsára, azért jöttem én is ide szövőtanulónak — mesélte. — Aztán közölték velünk, hogy abban az évben csak fonókat képeznek. Nem ért csalódás, mert egyik szakmáról sem tudtam semmit se. A fonodái munkát nagyon megszerettem! — Mi a különbség fonók és szövők közt? — A szövők végterméket készítenek, mi pedig csak fonalat. Ez úgy történik, hogy a manipulán- sok megtervezik, mennyi viszkózt, gyapjút, poliésztert, egyebet tartalmazzon az alapanyag. Az ösz- szetevők csomósak, gubancosak. A kártológép bontja őket elemi szálakra és párhuzamosítja is azokat. Ezután a fésűs előfonódéban szalagszerű anyagot állítunk elő az elemi szálakból. Nyúj. tással, sodrat-adással fejeződik be a fonalkészítés, a fonodában. Utoljára még a kónerozó berendezés kivágja a kész fonalból az egyenetlen részeket. — És miben különbözik a kár- tolt. és a fésűsfonoda egymástól? — vizsgáztattam tovább az ifjú szakmunkásnőt. — A kártoltban a rövidebb, a fésűsben a hosszabb elemi szá. lakat dolgozzák fel. Én mind a kétféle fonást tanultam, de a fésűsbe osztottak be. Zsuzsa két esztendeje lett szakmunkás, és a jelek szerint nem akármilyen. Nemrégiben szakmai vetélkedőt rendeztek a fésűsfonodában és az egyéni versenyt ő nyerte meg. Ragyogóan elsajátította a Werner-szervezés fogásait. Ezért választották ki harmadmagával munkamódszerátadónak. — Mi az a nagy finesz a Wer- | ner-módszerben? — firtattam. — Nincs benne semmi különös. A haszontalan, felesleges moz. dulatokat el kell hagyni, hogy ezáltal egy dolgozó több orsót tudjon kezelni. AZ egyik géptípus egyik oldalán például 232 orsó van. Az új módszerrel három gépoldalt lehet egyszerre ke- zelni, ehhez szabták a normát is. A lényeg az, hogy az ember folyamatosan figyelje a gépoldalait. Ha egy csévéről elfogy az anyag, rögtön cserélje ki. Ha valahol elszakad a szál, kösse össze késlekedés nélkül. Nagyon fontos, hogy a gépet sose állítsa le. Arra kell törekedni, hogy minden orsó állandóan működjön, mert így egy műszakban több fonalat lehet gyártani. Egész nap járkálni kell a gépeknél és gondoskodni róla, hogy minél több termék készüljön. Akkor keresünk jól és akkor lesz több a közös haszon./ Persze, vigyázni kell arra is,' hogy minél kevesebb legyen a selejt. Ha valaki évvel a módszerrel dolgozik, vagyis egyenletesen osztja be az erejét — nem egyszer lazsál, aztán meg kapkod —, akkor a műszak végére nem fárad ki úgy, mint a hagyományos, egyéni fogásokkal. És sokkal nagyobb lesz a teljesítménye. El ne felejtsem a gépeket! A Werner-ázervezéshez hozzátartozik, hogy a gépekkel ne legyen baj, mindig és jól működjenek, mert a dolgozó csak akkor tudja hasznos cselekvéssel tölteni mel. lettük a nyolc órát. A Werner.fogások ifjú mester, nőjétől megtudtam, hogy az öt. hetes tanfolyamok résztvevőit megtanítják rá, hogyan lehet kevés mozdulattal és gyorsan összekötni, befűzni a fonalat, lecserélni a csévét. A tanfolyam előtt mindenki tesztvizsgán esik keresztül, amiből kiderül, kiben milyen képességek lakoznak, s kivel hogyan kell foglalkozni. Azt is elmondta Zsuzsa, hogy amikor a betanított dolgozók visszamennek a termelésbe, nem mindegyikük alkalmazza a tanultakat. A régi fogásokra áll rá a kezük, ezért szükséges, hogy a művezető odafigyeljen, s az új ismeretek hasznosítására késztesse őket. — Van tekintélye a „tanítványok előtt? — Előfordult már, hogy azt mondták: nekem ne dirigálj, régebbi fpnó vagyok én mint te! Pedig én nem parancsolgatok senkinek, csak kérem, hogy csinálják úgy, ahogy kell. Egy fiatal szakmunkásokból álló csoport meg játéknak vette eleinte^ a dolgot. Szólni kellett az osztályvezetőnek. — Mint oktatót, hogyan fizeti a vállalat? — Átlagbért kapok, mint a tanfolyam résztvevői, ötezer-négyszáz az átlagom, de havonta megkeresek 6300—6500 forintot, mert lehet egy kicsit túlóráznunk. — Mire költi ezt a sok pénzt? — Amióta az első keresetem megkaptam, minden hónapban tettem be a takarékba. Igaz, most kivettem majdnem minden pénzem, ami eddig összegyűlt. Bú. torra költöttem negyvenezret. Sze- retem a divatos ruhákat is. Jö. vőre folytatom a takarékoskodást. — Nem fárasztó a bejárás? Nem akar városi lakos lenni? — Kibírható. És jól érzem magam a falumban — felelte mosolyogva a borotai Heibl Zsuzsa, s elvitte az ^utóbusz. A. Tóth Sándor MIT VÁRUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL? !L Lehetőségek — buktatókkal Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jövedelemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tényleges társadalmi szükségletek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lán- gost szerettük, a lángossütőt nem. A különböző szemléletbeli torzulások jelenleg is hatnak, nehezítve a kormányzati döntések megértetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határozott adminisztratív fellépés, a törvényes szigor a visszaélések- kel szemben. Ám ezek a gazdaságon kívüli módszerek hatástalanok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem kiugró jövedelmek for- rása á monopalhelyzet. Ilyen esetekben a kínálat növelése, a tér- melók, a szolgáltatók versenyez- tetése a jövedelemszabályozás ha- tásos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják majd a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi jövedelemszabályozás és más előírás révén igyekeznek elejét venni mindenféle munka nélkül szerzett, vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem képződésének. Azokban a kisüzemi szervezetekben. amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, vagy személyi tulajdonban levő termelő- eszközök révén áll össze az induló vagyon, a „tőke”, nem lehet a munkanélküli jövedelem- szerzés forrása. Először azért, mert a munkavégzés a „részvényesek” számára kötelező. Másodszor azért,, mert a szabályok értelmében az év végi osztalék a bevitt eszközök, illetve részjegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka lehet. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék után is (betét, takaréklevél) fizethető 7 százalék kamat. A központi szabályozás nem te-, remt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek számára. Így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik, és anya-J gilag elismerik, magasabb jövedelemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehetőséggel az új szervezetek következetesebben, rugalmasabban élnek majd. Ä kistermelés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köztük esetenként kiugró — teljesítményei és jövedelmei kihívást, olykor politikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagyszervezeteknél gyakran erőteljes ni. vellálódási törekvések érvényesülnek. Ezek a jövedelmi feszültségek azonban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre. Ami a kisvállalkozások gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztvevők viselik. Rorsz gazdálkodás, vagy a változó piaci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugyanis nem segít az állam, a kisszervezeteknek kell kifizetniük a veszteségét. A kis kollektíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűnhet, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékenységre átállhat.' Éppen az önfinanszírozó jellege és az érdemi' kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patt-helyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci hatásokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mpllé, de azok népszerűsítésével ne keltsünk illúziókat. . Zsákutca, csapda akkor alakulhat ki, ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, jelentőségét, lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölényét egyoldalúan értelmeztük, hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kísért a másik véglet. A kisszervezetek lehetőségeinek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése jelenleg reális Veszély. Mindenféle szem- beállítás hibás és káros: a nagy- és kisyállalatok, szövetkezetek nem kizárják, hanem feltételezik. kiegészítik egymást. A vállalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesülhetnek, ha a tevékenységi kör testre szabott, a feladat, és a szervezet, a tartalom és a forma összhangja érvényesül. A méret — legyen az nagy vagy kicsi — hátránnyá válik, mihelyt a szervezet másra vállalkozik, mint amire hivatott. A jelenlegi helyzetben az okozhatja a legtöbb gondot, ha ki« kerülnek a közfigyelem, a gazdaságirányítás reflektorfényéből az ipar és a- mezőgazdaság fő' ágazatai, élenjáró nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a megoldás kulcsa az élenjáró nagyüzemek kezében van. Következésképpen az új vállalkozások az élenjáró nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesülhetnek és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágazataiban erősödjön a kezdeményezőkészség, az érdekeltség, kibontakozzék a demokratizmus,^táguljanak az egyéni érvényesülés lehetőségei. Csak így előzhető meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek szerepét. A gazdaság mikroszerkezeté- nek újrarendezése kezdődik el 1982 januárjában. Nem valamiféle elméleti absztrakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására készülünk. A nagy- és kisüzem" szoros együttélésére; a meggyőző, a hiteles példák so-; kaságát vonultatja fel a mező- gazdaság. Ne csak a háztáji és' a közös kapcsolatára gondoljunk,* hanem az eredményesen dolgozó' ipari és szolgáltató melléküzem- ágak sokaságára. Ma már nehé?* elképzelni nélkülük a lakosság ellátását, az ipari kooperációt. Av többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor ország- , részeket átfogó, európai színvo-. nalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se a: kisvállalkozásoktól. Inkább báJ- torítsuk őket kezdeményezésre, a kapcsolatok építésére. A kis és nagy gazdasági szervezetek szó--, ros kapcsolódása, közös érdekelt-’ sége, összefonódása segítheti az, előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem' némely termelőszövetkezethez hasonlóan. a melléktevékenység jövedelméből tartja majd fenn a, nem gazdaságos alaptevékenysé-y get. Kovács József — Vége — f A MERKÚR TÁJÉKOZTA TÓJA A MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÄLLLALAT ÉRTESÍTI KEDVES VÁSÁRLÓIT, HOGY 1981. december 14-től december 31-ig rendelésmódosítást fogad el a Zastava 1100-as Komiért típusú gépkocsira 1982-től kezdődő szállításra A tájékoztató jellegű gyári adatok szerint a Zastava 1100-as motorja: 1116 cnv’-es, teljesítménye: 40,5 kW (55 LE), csúcssebessége: 135 km/őra, üzemanyag-fogyasztása: 8,5 liter 100 km-enként, A gépkocsi ötajtós, ötszemélyes. Ára: 150 000 Ft. Típusmódosítást kérhetnek azok a vásárlóink, akiknek bármilyen más típusra érvényes visszaigazolásuk van. A típusmódosí tási igényeket ajánlott levélben kérjük bejelenteni vállalatunknál, a korábban előjegyzett személygépkocsi típusának és visszaigazolási sorszámának megjelölésével. A típusmódosítási igényeket a beérkezés sorrendjében vesszük nyilvántartásba és elégítjük ki. Az előjegyzési sorszámról, valamint a szállítás várható idejéről 60 napon belül értesítjük vásárlóinkat. A Zastava 1100-as műszaki adatairól és a megrendeléssel kapcsolatos tudnivalókról valamennyi egységünk készségesen ad felvilágosítást. A Togliatti VÁZ Autógyár típusválasztékában bekövetkezett változás miatt 1982-től a következő Lada-típusokat kínáljuk: LADA 1200 S 1200 cm -es motorral a jelenlegi 1300-as karosszéria, ára: 112 000 Ft; LADA 1200 COMBI változatlan kivitel, ára 115 000 Ft; LADA 1300 S új típus, ára 125 000 Ft; LADA 1500 S 1600-as karosszériára szerelt 1500 cm3-es motor, ára: 135 000 Ft. A változások miatt a MERKUR Vállalat 1982-től, a visszaigazolt Lada-megrende- lésekre a következő típusokat tudja vásárlóinak átadni: a Lada 1200-as megrendelőinek a Lada 1200 S, a Lada 1300-as megrendelőinek a Lada 1300 S, a Lada 1500-as és a Lada 1600-as megrendelőinek pedig a Lada 1500 S típust. A Lada Combit rendelő vásárlók az eredetileg rendelt' kivitelt kapják. Akiknek a felajánlott Lada-típus bármely okból nem felel meg, 1982. évi fezállításra a következő gépkocsitípusokat ajánljuk: SKODA 105 S, ára: 89 800 Ft, SKODA 120 L, ára: 95 700 Ft, POLSKI FIAT 125 1500-as, ára: 125 000 Ft, POLSKI FIAT 126 650-es, ára: 70 000 Ft. Azok á vásárlók, akik a felsorolt típusok valamelyikére kívánják megrendelésüket módosítani, szándékukat ajánlott levélben, az eredetileg rendelt típus és a visszaigazolási sorszám feltüntetésével, jelentsék be a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnak (Budapest, Pf. 286. 1392). Az ismertetett típusokról részletes felvilágosítást adnak a MERKUR autószalonjai, új és használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozó telepei. E? MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat 2368
