Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. december 13. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa SZÓRAKATÉNUSZ (Folytatás az 1. oldalról.) ezelőtt sok gépet nem tudtak megvásárolni az üzemek, az idén viszont egyértelműen kínálati piac volt a gépforgalmazásban. Gyakran azonban valóban alapvető alkatrészek és gépi felszerelések hiányoznak, amit a termelők joggal tesznek szóvá. A lehetőség szerint igyekeznek megja- ' vítani.a gép- és műszaki eszköz-- ellátást. Kérte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is kapcsolódjanak be — akár kooperációval vagy más módon — az alkatrész- ellátásba, segítve ezzel a közös gondok orvoslását. Elmondotta, hogy a gazdaságokban a munkaszervezés színvonala sokat javult, gyakran azonban még mindig a túlszerve- zés jelei mutatkoznak, s ennek következménye, hogy a vezetők nemegyszer elszakadnak a mindennapos élet ügyes-bajos gondjaitól és az érdekeltség is eltávolodik a munkahelyektől, ami a termelés fejlesztésénél is hátrányos. Foglalkozott a kórrekt tér-. melói kapcsolatok igényével, ösz- szefüggésben a kongresszuson is elhangzottakkal: való igaz, hogy a szerződő felek gyakran nem partnerei egymásnak, hanem egyenesen ellenfelei. ,Az önállóvá váló élelmiszeripari üzemek .azonban várhatóan jobb társai, partnerei lesznek a termelőszövetkezeteknek és megfordítva, így hát kialakulhat egy korábbinál jobb viszonyt, amely a partneri együttműködés jegyeit hordozza magán — fejezte be beszédét a miniszter. A miniszter beszédét követő vitában sok .szó esett a fejlesztés tartalékainak feltárásáról és azokról a gondokról, amelyek jelenleg akadályozzák a hatékonyabb gazdálkodást. Sürgették, hogy az alkatrészeket hasznosabban kellene felhasználni és a mezőgazdaságban is meg kell szervezni a megelőző karbantartást. Az ipar arra törekszik, hogy megteremtse a meglévő géppark automatizálásának pótlólagos lehetőségét. Bár sikerült növelni a termésfeldolgozás kapacitását, egyes ágazatokban még mindig Kulcskérdés lassú a fejlődés. A szőlőtermelés járulékos beruházásai gyakran hiányoznak, és^ emiatt egyebek között a szakszövetkezetek kerülnek hátrányos helyzetbe. A szőlőtermelőknek is új gépekre lenne szükségük, különösen a hegyvidéki területek művelése okoz , gondot, annál is inkább, mert mindjobban hiányzik a kézi munkaerő. Ismertették az iparszerű - termesztési rendszerek továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ehhez elsősorban újabb szervezeti korszerűsítésekre van szükség, azon túl, hogy fokozni kell a termelés, a feldolgozás és az értékesítés közötti összhangot a termelőeszközöket biztosító vállalatokkal és a kereskedelemmel is körültekintőbb szervezésre van szükség. Az új gazdasági szabályozók előreláthatóan elősegítik a gyengébb adottságú téeszek felzárkózását, ezt a folyamatot azonban az érintett üzemeknek is erősíteni kell azzal, hogy jobban élnek a helyi lehetőségekkel és például korszerűbb vezetési módszereket alkalmaznak. Előmozdíthatná felzárkózásukat az anyagilag erősebb gazdaságokkal kialakított együttműködés is, amelynek keretében rövid úton vehetnék át a korszerű technikát és növekedhetnének bevételeik. Elmondták: a mezőgazdasági szövetkezeti életben ma már tekintélyt vívtak ki maguknak a szocialista brigádok. Gyakran éri azonban kritika is a brigádmozgalmat, a gazdasági munka mellett kevesebb idő és. erő jut a közös művelődésre, a tanulásra. A v-itában kifejtették, hogy a szövetkezeti demokratizmus az elmúlt években számos lehetőséget adott a tagoknak és az alkalmazottaknak arra, hogy javaslatokat tegyenek és változásokat sürgessenek a szövetkezetek belső életében. A tagok azonban csak akkor becsülik meg ezeket a fórumokat, ha minden esetben kikérik véleményüket a várható döntésekről, különösen igénylik ezt a fiatalok, akik már nem a bevitt földhöz kötődnek, hanem a biztos munkaalkalomhoz, a kedvező juttatásokhoz, és a demokratikus légkörhöz ragaszkodnak. a személyes érdekeltség Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában két ellentétes folyamatról beszélt: a szövetkezetek nyeresége differenciálódik, a személyes jövedelmek kiegyenlítődnek. Harfai példát említett erre, azt bizonyítva, hogy a több és jobb' minőségű munka nincs elismerve a személyi jövedelmekben. ■ Az Erdei Ferenc Tsz-ben az egy széméíyre számított nyereség 70 ezer forint, háromszorosa az országos átlagnak. Ugyanakkor a személyi jövedelem csupán 13 százalékkal- haladja meg az országos átlagot. Nagy különbségek alakultak ki a gazdaságok között a termelési színvonalban, a nyereség alakulásában, ugyanakkor a személyes jövedelmek közötti különbségek lecsökkentek. Ez — mondotta Hegedűs Lajos — nem ösztönöz a jobb munkára sem a gyenge, sem a jobban gazdálkodó szövetkezetekben. A jó eredményt felmutató szövetkezeteknek valamivel több mint 10 százaléka tartozik a kedvezőtlen termőhelyi adottságúak közé, ugyanakkor a gyengén gazdálkodóknak ötven százaléknál magasabb aránya egyáltalán nem sorolható a kedvezőtlen adottságúik csoportjába. Éz azt a. meggyőződésemet erősíti, hogy az embereknek van ebben a legnagyobb szerepük, s hogy a gazdaságok továbbfejlődésének kulcskérdése a személyes érdekeltség megteremtése. A küldött ezzel összefüggésben utalt a XII. pártkongresszus határozatára: „A gazdálkodás eredményessége tükröződjék jobban a vállalatok alapjainak képződésében, valamint a dolgozók keresetének alakulásában.” Megjegyezve, hogy ennek a határozatnak a tejesítésével cseppet sem állunk jól —; mondotta Hegedűs Lajos. A kezdeményezés, a kockázat- vállalás fontos követelmény napjainkban a vezetőkkel szemben. Az idén életbe lépett rendelet, amely szabályozza a vezetők prémiumát, azért sérti az élenjáró gazdaságok vezetőinek érdekeit, mert úgynevezett bázisszemléletet tükröz. Csak a fejlődést ismeri el, csak azt honorálja, a folyamatosan magasan tartott színvonalat pedig nem. ■— Ez is olyan ellentmondás, ami feloldásra vár. Hegedűs Lajos a szövetkezetek közötti különbségekről szólva megemlítette: elsősorban a -gyengébben gazdálkodóak nézzenek körül a házuk táján; Elodázhatatlan a vezetőképzés, a vezetőutánpótlás, s ennek a munkának a javítása. Olyan feladatokról van ugyanis szó, amelyeket csak jól felkészült vezetők képesek megoldani. Szükséges a gazdaságok közötti együttműködés szélesítése, s ebben az erősebb szövetkezetek vállaljanak kezdeményező szerepet — mondotta a felszólaló. Szőlőtelepítés a tagok anyagi hozzájárulásával Csipkó Sándor, a keceli Szőlő- - fürt Szakszövetkezet elnöke felszólalásában utalt azokra a körülményekre és teendőkre, amelyek e gazdaságok megalakulása idején előttük állottak. Feladatuk volt, és az ma is, hogy tartsák termőben a szétszórt, tagolt, a rossz minőségű szántókat, szőlőket, és hozzanak létre közös vagyont. — A Bács-Kiskun megyében működő 28 szakszövetkezet a szó szoros értelmében nagyüzem. A mi szövetkezetünknek korszerű ültetvénye, borászata,'- állattenyésztő-telepe, gabonaszárítőja, takarmánykeverője van, s közel félmilliárdos közös vagyona. Mivel a földrajzi környezet ugyanaz, _ változatlanul 3—12 aranykorona közötti értékű földterületeket keli üzemben tartani. Két módszere van ennek: A nagyüzemi ültetvények, szántók ésszerű továbbnövelése, amelyekre mind nagyobb beruházás szükséges. Ahol pedig nincs lehetőség a hatékony nagyüzemi termelésre, ott a tagsági, háztáji gazdálkodást tartjuk fontosnak, azt szorgalmazzuk. Ez munkaerőt mozgósít, serkenti a nagyüzemi jellegű beruházásokra a tagság anyagi eszközeinek céltudatos felhasználását — mondta a felszólaló. Csipkó Sándor hangsúlyozta, hogy végeredményben a terméken és terményen keresztüli kapcsolat továbbfejlesztése a cél. A keceli szövetkezetben 140 millió forint értékű a tagsági termény- és termékforgalom. — Szövetkezetünk tagsága 1983 őszi befejezéssel saját . pénzéből és OTP-hitellel hat év alatt a nagyüzemi tagsági szőlő- és gyümölcsös telepítésére 70 millió forintot költ. Ezt én kiemelkedő politikai és gazdasági bizalomnak tekintem. Az' a szándékunk, hogy erős, a' terület nagyságának megfelelő közös vagyont gyarapító szövetkezetek legyenek, olyan gazdasági-termelési szerkezettel, amelyek hosszú távon is képesek a tagi háztáji gazdaságokat maguk köré gyűjteni, termelőtevékenységüket. szervezni. Mindezeknek a közös vagyon, a nagyüzem az alapja. A keceli szakszövetkezet elnöke utalt arra, hogy a járulékos beruházásokhoz, a borászat fejlesztéséhez szükség lenne hitelre is, akkor tudnak versenyképesebb bort előállítani. 0 A kongresszusi vitát Szabó István a TOT elnöke foglalta össze. Elmondotta., hogy a magyar mezőgazdaság lendületes fejlődésiben van, és a kongresszus jelentős segítséget adott ahhoz, hogy a gazdálkodás növekedésének tempója a jövőben se tör- • jön meg. A termelőszövetkezeteknek most az a feladatuk, hogy maximálisan hasznosítsák a jelenleg is rendelkezésre álló eszközöket, és éljenek a helyi lehetőségekkel. Ám ügyelniük kell arra, hogy ne csak a legközelebbi fejlesztéseket lássák maguk e'őtt, hanem távolabbra is tekintsenek, mintegy elősegítve a későbbi fejlesztési programok megalapozását. Az, hogy a magyar mezőgazdaság az élesedő nemzetközi versenyben kivívott helyét a továbbiakban is megtartsa. közös ügyé a termelőknek és mindazoknak, akik szoros együttműködésben tevékeny- bednek az agrártermelés fejlesztésén. A kongresszus határozatot fogadott el. amely megállapítja: az MSZMP bevált és a változó körülményekhez rugalmasan alkal- ma’i'o'fó agrár- és szövetkezetpolitikája jó alapot teremt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomra háruló gazdasági és társadalmi feladatok teljesítéséhez. A kongresszus a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom közös ügyének tekinti, hogy az MSZMP XII. kongresszusának határozatából, és a VI. ötéves népgazdasági tervből a szövetkezetekre és érdekképviseleti szerveikre háruló feladatok teljesüljenek. Jó alapot teremt ehhez a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szilárd szövetsége. A dokumentumban Vifeiorésre jut az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom — a társadalom aktív támogatásával — a következő időszakban is teljesíteni fogja gazdasági-társadalmi feladatait. A határozat leszögezi, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagság munkájával, a társadalom sokoldalú politikai és gazdasági támogatásával a közös gazdaságok jelentősen növelték a termelést, miközben tovább fejlődött a szövetkezeti szocialista tulajdon és gyarapodott a közös vagyon. Általában javult a termelőalapok kihasználása, nőtt a termelékenység és számottevően bővült a tsz-ek tevékenységi köre. Eredményesen integrálják a háztáji gazdálkodást és aktívan kezdeményezik a gazdasági együttműködés elmélyítését. A határozat elemzi a közös gazdaságok soron következő feladatait és az ezzel kapcsolatos szövetkezeti teendőket. A kongresszusi határozatban kifejezésre jut az is, hogy a szövetkezeti mozgalom nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek — állami gondoskodás álapján — a szövetkezeti tagok helyzetében, a társadalombiztosításban, az egészségügyi és szociális ellátásban bekövetkeztek. Mindezek jó feltételeket teremtenek a növekvő gazdasági feladatok vállalásához. A kongresszus elfogadta a me. zőgazdasági termelőszövetkeze, tekről szóló jogszabályok módosítására’ kidolgozott javasla. tot, továbbá módosította a TOT alapszabályát, és a területi sző. vétségek alapszabálymintáját. A kongresszus megválasztotta azt a 18 TOT.tagot, akik korábban a megyékben megválasztott 107 taggal 125-re egészítik ki az országos tanácsot. Az új országos, tanács megtartotta első ülését, ezen tagjai sorából megválasztotta a 21 tagú elnökséget, a TOT bizottságait, valamint az országos szövetkezeti tanácsba delegált 9 TOT.tagot. Megválasztották a TOT vezető tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett. Az országos tanács új főtitkára Eleki János, a főtitkár helyettese ismét Lehocz. ki Mihály lett. Az új tanács megköszönte az eddigi főtitkár, Czim- '< balmos Béla munkáját, aki más területen kapott beosztást. A kétnapos kongresszus Szabó István zárszávával ért véget. (MTI) Tóth Sándor felvételei a kecskeméti játékházról