Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10. # PETŐFI NÉPE • 7 SPORT* SPORT - SPORT Tavasszal nehezebb lesz... • A Bajai SK csapata. (Farkas Tibor felvétele) A területi ladbdarúgó-bajnok- ság Körös-csoportjában az őszi forduló befejezése után a Bajai SK áll a táblázat élén. Ez ma­gában véve nem is meglepetés, hi­szen a BSK ezt megelőzően két­szer egymás után is megyei baj­nok volt, s az ősz folyamán — egy fordulót kivéve — mindig az élen voltak. Ami viszont érdekes, hogy egyetlen vereségüket hazai pályán szenvedték £l a jó kö­zépcsapatnak számító Nagyszé­nástól, míg a riválisok ellen idegenben is nyerni tudtak. A Bajai SK labdarúgócsapatá­nak őszi szereplésével kapcso­latban Berv(inkl Mihály, a szak­osztály elnöke válaszolt a kérdé­seinkre. — Milyen tervekkel vágtak ne­ki az új rendszerű területi baj­nokságnak, és hogyan készültek fel rá? — Már az 1980—81-es bajnok­ság folyamán elkezdődött a szakosztály felkészülése az .új bajnoki idényre. Ez több dolog­ban is megnyilvánult. A felnőtt csapat edzésmunkáját magasabb öSztály követelményének szintjé­re emeltük. Toborzókat szervez­tünk, s ennek eredményeképpen még egy serdülőcsapatot tud. tunk kiállítani, továbbá, meg­emeltük az előkészítő (úttörő) csoport létszámát. Tehát egy­részt az utánpótlásbázist akartuk szélesíteni, másrészt az első csa­pat eredményes szereplését elér­ni. A felnőtt csapat keretében az eltávozottak helyett ifjúsági csa­patunkból kerültek fel játékosok. Csak az egy Szabó Lászlót iga­zoltuk más egyesületből. A terü­leti bajnokságban szereplő Békés és Csongrád megyei csapatokról, játékerejükről nem voltak in­formációink. A bajnokság meg­indulása előtt a szakosztályveze­tés, a sportkör szakmai vezeté­se a játékosokkal együtt az első három hely egyikét tűzte ki cé­lul. — Mi valósult meg eddig a tervekből? — Ügy érzem, a célkitűzéseket sikerült teljesíteni. Utánpótlás­ként az ifjúsági csapat mellett ifjúsági II. és két serdülő csa­patot foglalkoztatunk. Előkészítő csoportunk létszáma felfejlődött, de rendszeres versenyeztetése megoldásra vár. •'Felnőttcsapa- tunk az első helyen áill. — Az őszi szezon befejezése után a■ csapatok „szétszóródtak". A táblázat alapján úgy tűnik, hogy a tavasszal az első öt csa­pat külön versenyt vív a bajnoki címért, a többi pedig csak a jobb helyezésekért küzdhet. Osztja ezt a nézetet? Nem. Véleményem szerint ta­vasszal másra lehet, és kell szá­mítani. A csapatok most már is­merik egymást, és, ez a mérkő­zések kimenetelében is meg fog mutatkozni. Szerintem a tavaszi forduló „sűrűbbé” teszi a tabel­lát. Meglepő számomra Oroshá­za, Jánoshalma és Tiszakécske gyengébb szereplése. Kellemes meglepetés viszont a többi Bács- Kiskun' megyei csapat jó helyt­állása. — A saját csapatától mit vár? — Meggyőződésem, hogy sor­rendben harmadszor is megsze­rezzük a bajnoki címet. Tehát két megyei bajnokság után a területi bajnokságban is első he­lyen végzünk. Természetesen csak akkor, ha a jelenlegi csa­patunk együtt marad. Tehát sé­rülések, bevonulások nem bont­ják meg a csapat egységét. Je­lenlegi első helyünket annak kö­szönhetjük, hogy Rónai Sándor edzőnk keze alatt egy fizikailag és taktikailag is jól felkészített, korösszetételét tekintve jónak mondható csapatunk van. Meg­lepőnek tűnhet, hogy minden csa­patunk az első 15 mérkőzése so­rán .„csak” háromszor-négyszer játszott úgy, ahogy képességei alapján elvárható volt. Azt vi­szont örömmel állapíthatom meg, hogy akarásban a csapat mindig a maximumot nyújtotta. Ezzel jáékosaink bizonyították, hogy van ambíciójuk, Igényesek a csapat szereplését illetően. Ezen a helyen valamennyiünk nevében köszönetét mondok szur­kolóinknak, a baráti kör tag­jainak, kérve további támogatá­sukat, és azt, hogy szavukat — a hajrá BSK-t — ugyanolyan erővel hallassák odahaza, mint idegenben. — Mit tekintenek további fel­adatuknak? — A csapat szereplése vezetőt, edzőt, játékost egyaránt arra kö­telez, hogy az eddiginél is ko­molyabb munkával készüljön fel a folytatásra, az óhajtott cél: a bajnoki cím elnyerésére. — Van-e reális esély e felju­tásra? — . Az MLSZ bajnoki kiírása értelmében a bajnok osztályozó- val kerülhet a szűkített 20 csa­patos NB II-be. Az osztályozó nem a legigazságosabb mód an­nak eldöntésére, hogy ki a jobb csapat, de amíg jobbat nem ta­lálnak ki, ezt tudomásul kell venni. Mi eddig nem sok siker­rel szerepeltünk az osztályozók- ban, de most kemény, becsületes munkával — magunk mögött érezve Baja város és járás poli­tikai, állami, gazdasági vezetői­nek, a labdarúgást kedvelők szé­les táborának támogatását — azc-n fáradozunk, hogy Baján 25 év után ismét NB Il-es csapatot köszönthessünk. — mondta be­fejezésül Berwinkl Mihály. Szabó Zoltán MAI MŰSOR: TELEVÍZIÓ 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. 9.05: Iskolatévé: Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) Dalol ä csíz 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) Móra Ferenc: A kis bice-bóca 10.05: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.), öcsi (A családi élet öröimei és gondjai) 10.45: Magyar nyelv (ált. isk, 2. oszt.). Szó-ra-ka-té-nusz. Majd megnövök én SZ 11.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8.) oszt.). Átváltozások: Mó­ricz és a Légy jó mindhalálig 11.45: Rajz (ált. ,isk. alsó tagozat) Táborozás a múzeumban. Hol volt. hol nem volt SZ 12.10: Világnézet (középisk. IV. oszt.). Háború vagy béke 13.30: Iskolatévé: Magyar nyelv (ism.) SZ 13.40: Orosz nyelv (ism.) SZ 14.05‘: Osztályfőnöki óra (ism.). 14.30: Magyar irodalom (ism.) 14.50: Világnézet (ism.) 15.30: Mindenki iskolája: mate­matika.'A számok világa (ism.) 16.02: Műsorismertetés 16.05: Hírek 16.10: Jtália múzeumaiban 16.35: Tévébörze 16.45: Környezetünk 17.05: Tízen túliak 'társasága 17.45: Reklám 17.55: Egy „ostobaság” világsike­re E9H9 18.30: Szülőik iskolája. 13/5. .rész: A beszédről SZ 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese SZ 19.30: Tv-Híradó SZ 20.00: A megsebzett bolygó. UNEP—MTV - kooprodúkciós filmsorozat, 13/9. rész: A nél­külözhetetlen tenger SZ 20.25: Charlie angyalai. Magyarul i beszélő amerikai bűnügyi filmsorozat: A vegasi kapcsolat 21.10: Telesport: labdarúgó kupa- nap 21.35: Ezt látni kell! Revü, ba­lett, televízió. 4;4. rész; Vénusz, egy napja SZ 21.50: Kolostor és barikád. Portré­film Újhelyi Szilárdról, 1. rész 22.50: Tv-Híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 17.25: Iskola tévé: Technika (ált. isk. 1. oszt.). A kövek SZ 17.45: Kémia (ált. isk. 7. oszt.). Forgalmi rend a szerkezetben 18.15: Angol nyelv: Follow me! What does she look like? SZ 18.30: Oroszul beszélünk. Üzlet­ben (ism.) SZ 18.40: Pedagógusok fóruma. A pedagógusképzésről 3. Elképze­lések a pedagógusképzés re­formjáról (ism.) 19.30: Tv-HíradóSZ 20.00: Tartozásaink Szabó Ervin­nek. Budapesti könyvtárak 20.35: Frans Hals. Holland rövid­film (ism.) SZ 20.50: Tv-Híradó 2. SZ 21.10: Reklám 21.15: Jó estét oroszlányiak! Ri­portműsor SZ 22.00: Kincs, ami nincs. Riport- dokumentumíilm: A vár SZ KOSSUTH: 8.27: Fúvóspolkák 8.41: Donizetti: A farsang csütörtök­je. Egyfelvonásos opera 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra 10.35: Népi zene 11.00: Szabó Ferenc: Elfelejtett szere­nád 11.22: Környezetvédelem Csehszlo­vákiában 11.37: A Vatikán titka. André Gide regénye folytatásokban, 15. (befe­jező) rész . 12.3$: Nemeskürty István: Parázs ha­mu alatt 12.45: Zenemúzeum 13.45: Mindenki könyvtára 14.15: Suppé operettjéből 15.10: Gesualdo-madrigálok 15.28: Kunta Kinte — avagy tovább élnek a Gyökerek 16.05: Bakonyi német és szlovák nép­dalok • 16.25: Délutáni Rádiószínház 17.07: Bocsánat, tévedtem. Gácsi Sán­dor dokumentumműsora 17.48: Bemutatjuk új felvételeinket 18.15: Graziella Sciutti operaáriákat énekel 19.15: Az Ijúsági Rádiószínpad bemu­tatója 20.02: Népi zene 20.50: Magyar előadóművészek. Ránk! Dezső zongorázik 21.20: Lapok a hidegháború történeté­ből 21.40: Adottságok — lehetőségek a Dél-somogyi Állami Gazdaságban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Operaáriák 22.50: Metronóm 23.10: Kamarazene 23.48: Dzsessz!elvételekből PETŐFI: 8.05: Kórusok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Bakonyi séta 13.30: Téli zongoramuzsika. Részletek Csajkovszkij Évszakok című ciklu­sából 14.00: Válogatott perceink. Az elmúlt hónap műsoraiból 16.35: Idősebbek hhllámhosszán 17.30: Rutinműtét 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: A 04, 05, 07 jelenti 21.05: Szerelmesműsor 22.05: Operettfinálék 22.38: Bemutatjuk Bágya András— Mészáros Ágnes: Kapcsolatok című szvitjét 23.20: Népi zene 3. MŰSOR: 9.00: Iskolarádió 9.30: Szimfonikus zene 10.30: Operanégyesek 11.05: Csajkovszkij-müvek 11*27: A Guarneri vonósnégyes játszik 13.07: Japán dzsesszfelvételekből 13.34: Vivaldi: Tizenkét hegedűverseny 15.30: Operaáriák 16.00:-Zenei Lexikon 16.20: Fiatalok a zenéről 16.55: Popzene sztereóban 18.00: Külpolitikai dokumentumműsor 18.30: Kodály-kórusmüvek 19.05: Zenekari muzsika 20.43: 2000 felé 21.18: Ojdonságainkból — külföldi táncdalok 21.48: Chopin muzsikájából VELÜNK IS MEGESHET Ismét a cserbenhagyásos balesetekről Az egyik szakíró szerint a köz­lekedés össztársadalmi igény. Lé­tezik külföldön olyan jogi felfo­gás is, amely szerint a jármű ve­zetése alanyi joga minden állam­polgárnak. Csak jogokról beszél­ni azonban egyoldalú dolog. Van­nak kötelezetfségek is, amelyek betartása nélkül a közlekedés el­képzelhetetlen. Egy- ilyenről, a segítségnyújtás kötelezettségéről, illetőleg elmulasztásának okairól esáék most szó: Vajon, mi készteti a járműveze­tőt arra, hogy a véletlenül bajba- sodort embertársát közömbösen a sorsára hagyja? Miért van az, ha már bajt — nevesítsük — bal­esetet okoztunk vagy észleltünk, anélkül megyünk el a bajba jutot­tak, a segítségre szorulók mellett, hogy a legkevesebb részvét, segí­teni akarás ébredne bennünk ? A kérdésfelvetés szerencsére túlzó. Nem ez az általános. Mostanság azonban gyakoriak az ilyen jel­legű közlekedési bűncselekmé­nyek, tehát újólag és újólag szól­ni kell róluk. A lehetséges magyarázatok kö­zül a legkézenfekvőbb a felelős­ség alóli kibúvás, a közömbösség. De miért kézenfekvő magyarázat ez? Talán azért, mert könnyebb rátaposni a gázpedálra, és bízni abban, hogy a baleset helyszíne és a biztos lakhely, a többnyire tisztességes munkával megterem­tett egzisztencia között olyan nagy a távolság,Jibgy az már szin­te biztos menekvést ígér. Rohan ebben a világban mindenki. Siet megőrizni mindazt, amit eddig elért, illetve „gyarapodni” igyek­szik. Az ár, amit ezért fizetni kell, drága. Azoknak is, akiket a bűnüldöző szervek gondos és fá­radságos munkával kézrekeríte- nek, de azoknak is, akik megúsz- szák. Megnyugodhat-e a lelkiis­meret a pillanatok feszültségét feloldó néhány pohár italtól, vagy a túlságosan is könnyen, marék­számra beszedett' nyugtátoktól, il­letve egy olyan ember megértő — vagy éppen el nem-ítélő, .de mindenképpen vigasztaló —' vi­selkedésétől, aki közel áll hoz­zánk és azt mondja, ne törődj ve­le, történt, ami történt, majd lesz valahogy. Hát éppen ezen a valahogyon van a hangsúly. Játszhatjuk-e továbbra is jól a a kedves apuka vagy anyuka szerepét, amikor a közömbössé­günk mások életébe került? Va­lóban erősebbnek kell-e lennie a menekülés ösztönének, mint a se­gítségnyújtás erkölcsi — és uram bocsá’ — jogi parancsának, ami közlekedő emberekről lévén szó a KRESZ-oktatás legalapvetőbb sarkpontja? Hiszen ki tudhatja és ismerheti a jövőt. A közúton közlekedőknek egy lényeges és általános tapasztalata mégis le­het. Ez pedig az egymásra utalt­ság. Csak példaként hozom fel azokat a forgalmi szituációkat, amikor a kölcsönös udvariasság a megoldás, vagy a műszaki hi­bák egy jó részét, amikor a se­gítőkész partneren múlik az ott­hon melegének elérése, illetve a közlekedés lényege, a továbbha­ladás, a folyamatos „üzem” a közutakon, ami nélkül a ma em­bere meglenni képtelen. Ügy. gondolom, hogy ez utóbbi mondatban leírtak teljesen ter­mészetesek és közhelyszerűen hatnak. Mégis leírtam. Ennek az az oka, hogy az utóbbi időben megyénkben a cserbenhagyásos közelekedési bűncselekmények száma elszaporodott. E bűncse­lekmények jogi megítéléséről már volt szó ugyanezeken a hasábo­kon. Mégis vissza kell térni erre a témára, mert a közlekedési bűn- pselekmények közül a legdurváb­bak közé tartoznak és a megelő. zés — véleményem szerint — nem elsődlegesen a szigorú bün­tetési tételeken alapul. Azon is, de mindenekelőtt és hangsúlyo­san a közlekedési morál az, ami a megelőzést segítheti. El kelle­ne jutni odáig, hogy egyetlen gépkocsivezető, motorkerékpáros, sőt lovaskocsi-hajtó se hagyja sorsára a közlekedési balesetet szenvedetteket, és legalább any- nyit tegyen meg, hogy a mentő­ket vagy a rendőrséget értesíti. Ez a minimum, amit megtehet, illetve amit meg kell tegyen. A tételes jogot félretéve ki érti meg azt a gyermekkora óta kemény munkát végző kereske­dőt, aki észlelve, hogy elütött egy embert, továbbhajt. Ugyan­így azt az egyébként környezeté­ben „tisztességesnek” ismert fia-, talembert, aki őrült — és tegyük hozzá —. ittas száguldozás _ so-, •rán leszorít az útról egy Skodát, amelynek utasai — egy egész csa­lád — a vezető lélekjelenlétének köszönheti az életét. Az aztán, mint aki jól végezte dolgát, a barátai figyelmeztetésére, az őt üldözőbe vevő rendőr jelzései elle­nére menekül, holott a menekvés már teljesen illuzórikus, hiszen gépkocsijának rendszáma ismert. Másik példa. Igazán jó anyagi kö­rülmények között élő üzletvezető — aki a tárgyaláson szinte a fog­lalkozásával együttjáróként is­meri el az italozást — négy kis- katonát üt el —, akik közül az egyik homloklebeny-sérülése miatt elveszti a személyiségét — aztán továbbhajt, és krimibe illő módon úgy kerül rendőrkéz­re, hogy a katonák egyike a föld­be karcolja a személygépkocsi rendszámát. Végezetül még egy esetet sze­retnék megemlíteni. Az eddigi példákban általában arról esett szó, hogy a cserbenhagyó egyben a baleset okozója is volt. Nem­régiben egy, a 18.. életévét alig betöltött fiatalember néhány sör elfogyasztása után, sötét este, kó- tyagos állapotban hajtotta haza­felé a lovas kocsiját. Vele szem­ből érkezett egy motorkerékpáros, akinek műszaki hiba folytán meg­szűnt a világítása, ezért áttért a menetiránya szerinti bal oldalra, és meglehetősen nagy sebességgel a lovas kocsinak rohant. A lóhaj­tó, akinek az ütközés erejéből, annak hanghatásaiból minden­képpen észlelnie kellett a balese­tet, segítségnyújtás nélkül tovább­haladt. A körülmények részletes vizsgálatára másnap reggel ke­rült sor. Fiatalemberünk — akit másnapra éppen tanúként idéz­tek a rendőrségre — elhaladt a baleset helyszíne mellett, látta a rendőrök munkáját, de, mint aki az egész ügyben érdektelen, továbbment. A gyors felderítés eredményeként azonban a ta­núból vádlott lett. A bizonyíté­kok elébetárását követően rö­vid és eredménytelen tagadás után elismerte, hogy valóban ész­lelte az ütközést, amelynek jelle­génél fogva gondolt a motorke­rékpáros sérülésére, de ijedtsége miatt nem állt meg. Felmerül a kérdés, mitől ijedhetett meg, hi­szen magáért a balesetért nem is terhelte a felelősség. Ezzel a példával csupán arra szerettem volna utalni, hogy a segítség- nyújtási kötelezettség általános, azt is terheli, aki csak részese, és nem pedig okozója a balesetnek. Ez az. írás nem célozza a cser­benhagyásos jellegű közlekedési bűncselekmények jogi értékelé­sét. Csupán arra próbálta fel­hívni a figyelmet, hogy — a szó legnemesebb értelmében — part­nerként közlekedjünk és segít­sünk a rászorulókon, mivel a köz­utakon a segítségre szorultság igen relatív fogalom. Velünk is megeshet. Dr. Balogh László * ügyész Vádlottak padján az alkohol III. Az ittas járművezetés ismerte­tett esetein túlmenően szabálysértési alakzata is van. Az elhatárolási alap — mint már kifejtettem — egyrészt az, hogy az elkövető „szeszes italtól befolyásolt állapotban*' van-e, vagy sem. A szabálysértési törvény 1979. július 1. napján hatályba lépő módo­sítása azonban bevezetett olyan egyéb elhatárolási ismérveket is, amelyeket ugyancsak célszerű tudni a közúti közlekedésben részt vevőknek. A szabálysértési törvény értelmében ugyanis, aki gépi meghajtású jármű — ez lehet közúti, vasúti, vízi és légi jármű — vezetése közben, vagy köz­vetlenül a vezetés előtt szeszes italt fogyaszt, illetve az ilyen jármű veze­tését olyan személynek engedi át, aki közvetlenül a vezetés előtt szeszes italt fogyasztott, az „ittas vezetés” szabálysértését valósítja meg és 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó, emellett a vezetői engedély, iga­zolvány két hónaptól egy évig terje­dő visszavonásának is helye van. Ezekben az esetekben tehát még nem állapítható meg a szeszes italtól tény­legesen befolyásolt állapot, hiszen ak­kor bűncselekmény valósulna meg, azonban a vezetés közbeni, vagy a közvetlen vezetés előtti szeszesital-fo­gyasztás szintén veszélyes a közleke­dés biztonságára. Ezért szükséges az ilyen cselekményt elkövetők megfele­lő — kiemelt — felelősségre vonása. A nem gépi meghajtású járművek — ideértve valamennyi közlekedési ága­zatba tartozó nem gépi meghajtású járművet — szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetésé, hajtása ugyancsak kiemelt szabálysértést va­lósít meg. A szabálysértési törvény szerint ugyanis az ilyen cselekményt elkövetőkkel szemben 5000 fárintig ter­jedhető pénzbírság szabható ki, és helye van közlekedési-igazgatási in­tézkedés foganatosításának, amely az­zal jár, hogy a vezetői, hajtói igazol­vány 2 hónaptól 1 évig terjedő vis­szavonását rendelheti el az illetékes rendőrhatóság. Utaltam már koráb­ban arra, hogy amennyiben az ilyen járművet vezetők — a KRESZ vala­mely rendelkezésének megsértése út­ján — balesetet is okoznak, akkor cse­lekményük már nem szabálysértés­ként, hanem a büntető törvénykönyv szerint súlyos megítélésű közlekedési bűntettként bírálandó el. A fentebb ismertetett eseteken túl­menően, aki a KRESZ 4. pontjának azt a tilalmát szegi meg, amely sze­rint a járművezető szervezetében ve­zetéskor nem lehet szeszes ital fo­gyasztásából származó alkohol, önma­gában is szabálysértést követ el. Ez esetben „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése** szabálysérté­se valósúl meg, és emiatt 3 ezer fo­rintig terjedő pénzbírság szabható ki. de nincs törvényes lehetőség a vezetői engedélyek, igazolványok visszavoná­sára. Ebben az esetben a pénzbírság felső határa ezer forint, ha a szabály- sértést kerékpáros követte el. Aki te­hát a vezetés előtt több órával — te­hát nem közvetlenül előtte — szeszes italt fogyasztott és az ellenőrzés so­rán vérében kimutatható alkohol van, amelynek értéke például 0.5 ezrelék, ezt a közlekedési szabálysértést való­sította meg. A fenti ismertetésekből — úgy vé­lem — kitűnik, hogy jogi szabályozá­sunk igen nagy figyelmet szentel az ittas járművezetésnek, azt veszélyes­ségével arányban állóan bünteti, il­letve a felelősségrevonás egyéb lehe­tőségét is fenntartja. A gyakorlatban olyan esetek is adódnak, amikor igen nehéz állást foglalni, hogy az ittas járművezetés milyen jogilag szabályo­zott esete valósult meg, éppen ezért az eljáró hatóságoknak nagy figyelmet kell fordítania a bizonyításra, ezt kö­vetően a helyes jogi minősítésre. Kívánatos lenne, ha az elkövetke­zendő években egyre kevesebb ittas járművezetés fordulna elő, illetve a bekövetkezett közlekedési balesetek­nél az ittasságnak egyre kisebb arány­ban lenne szerepe. Ez azonban na­gyobb erőfeszítést, megelőző mfrnkát, aktív felvilágosítási tevékenységet, a járművezetőktől pedig lényegesen na­gyobb fegyelmet igényel. Dr. Ábrahám István KÖDBEN, SZÜRKÜLETBEN... — Van, aki felgyújtja a lámpát, vari, aki nem. Veszélyes! $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents