Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10. f PETŐFI NÉPE • Mérlegen a testvérmegyei kapcsolatok A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzet­közi tevékenységének szerves részét alkot­ják a testvérpártok területi szerveivel létre­jött megyei szintű kapcsolatok. A hatvanas évek elején Bács-Kiskun az országban első­ként kezdeményezte a testvérmegyei kap­csolatok kialakítását. Baráti együttműködés kezdődött kereken két évtizede a Krím területtel, 15 esztendeje dé­li szomszédainkkal, a Vajdasággal, 1972-től a a romániai Fehér megyével, 1978-tól az olaszországi Modena tartománnyal, legutóbb pedig a lengyelországi Tarnowi Vajdasággal. Ily módon közvetlenebb a párt- és tanácsi munka tanulmányozása, egymás életének, társadalmi, gazdasági, kulturális eredmé­nyeinek és értékeinek megismerése, a két­oldalú szakmai-tudományos együttműködés, megélénkült a sok tízezreket érintő turiz­mus. • Nemrég a Bács-Kiskun megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya, valamint , szerkesztőségünk is foglalkozott a testvérterületi kapcsolatokkal. Képűn, kön: az eszmecsere résztvevői a kecskeméti Sajtóklubban. Kölcsönösen A különböző nwicsuuuscii szintű testvéri kapcsolatok bizo­nyítják, hogy politikailag szükségesek, hasz­nosak, fontosak ezek a kezdeményezések. Kü­lönösen jelentősek a kontaktusok a jelenlegi nemzetközi helyzetben: szép példáját adják a békés, közös érdekű alkotómunkának, az együttes cselekvésnek. Két esztendeje is megfogalmazódott, hogy a testvérmegyék kommunistáival, dolgozóival ismertessük meg a Duna—Tisza közén élő em­berek életét, sikereit és gondjait. Azóta már jobban ismerik, tisztelik eredményeinket Szimferopolban, Űjvidéken, Gyulafehérvárott, Modenában és Tarnowban is. Kapcsolataink a kölcsönös igényekhez, ér­dekekhez igazodnak. Együttműködésünkben a hangsúlyt a tartalmas, hasznos munkára és véleménycserére helyeztük. Ez megfelel a tár­sadalmi, gazdasági igényeknek, amelyeket a marxizmus—leninizmus, a proletár interna­cionalizmus határoz meg. Jelentős szerep ju­tott a Magyar Szocialista Munkáspárt bel- és külpolitikáját hazánk és megyénk pártéletét, gazdaságát bemutató előadásoknak, a testvér- vállalatok, intézmények kezdeményezéseinek, tapasztalatcseréinek, módszerátvételeiknek, a közös mezőgazdasági kutatásoknak, a testvér­területeket bemutató kiállításoknak, az alko­tó- és előadóművészek cseréjének, vendégjá­tékoknak, az úttörők csereüdüléseinek. Mind­ezek jól segítik az erkölcsi, világnézeti, in­ternacionalista nevelést, a politikai tudatfor­málást, ; ¥-TlÍC7 PVP a két évtizede kezdődött, Kecskemétet és Szimfero- polt összekötő baráti szál kiindulása volt a ma országosan is egyik leg­szebb példát adó testvérmegyei együttműkö­désnek. Bács-Kiskun és a fekete-tengeri fél­sziget neve egyre többet hangzik együtt. A testvérvállalatokat ugyancsak ismerik a Krím­ben' és a Duna—Tisza közén. A kecskeméti és a szimferopoli konzervgyár, a két cipő­gyár és baromfifeldolgozó vállalat, az Izsáki Állami Gazdaság és az Izumrudnij szovhoz, a Bácsalmási Állami Gazdaság és a Frunze nevét viselő állami fajtagazdaság, a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet és a Rosszija Kolhoz kapcsolatai mindkét fél számára hasznosak és sokrétűek. Megyénkből 24 vállalat, szövetkezet tart fenn közvetlen, jó viszont a Krím területi üzemek­kel. Az elmúlt két évben csaknem kétezer me­gyénkben lakos ismerkedett meg az egyik legszebb tájegységgel, a Fekete-tenger mel­lett élő emberek hétköznapjaival, kultúrájá­val, szokásaival. Hagyomány már, hogy éven­te átlagosan 100—120 propagandista utazik szovjet testvérmegyénkben. Ugyanannyian érkeznek hozzánk is. Több százan tanulmá­nyozzák a testvérvállalatok tevékenységét, munkamódszereit. ötvenhat MSZBT-tagcsoport ápolja a nagy­múltú magyar—szovjet barátságot megyénk­ben. Hosszú távú együttműködésünket meg­határozza az egységes gondolkodás, népeink és eredményeink kölcsönös tisztelete, megbe­csülése. A szovjet félsziget üzemeiben becsü­lik, nagyra tartják a kecskeméti kertészek és szőlészek kísérleti eredményeit, amelyekből sokat Szimferopolban is kipróbáltak. Szovjet szakemberek tanulmányozták a zöldség- és cukorrépa-termesztést, a csomagolástechnikát, az üdülőterületek kereskedelmi ellátását. Vannak közös sikereink, s akadnak a mun­kából adódó véleménykülönbségek, módszer­beli eltérések, szakmai viták is. Ezeket is magukban foglalják a jellemző baráti kézfo­gások. Szomszédaink meg a jugoszláviai Vajdasághoz fűződő kereskedelmi, vállalati, illetve kulturális kapcsolataink. Tartalmasab­bak lettek a könyvtárak és a levéltárak közti kutatócserék, jó együttműködést alakítottak ki a kecskeméti és zombori színházak. Az ed­digieknél nagyobb igény mutatkozik a me­zőgazdasági kooperációra, zöldségtermesztési kutatásokra, a kishatármenti forgalom bőví­tésére. Folytatódott a délszláv nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolása, új eredmé­nyeket hoztak a hungarológiai kutatások, hasznosak a szerb-horvát és a magyar szakos pedagógusjelöltek szakmai gyakorlatai. Baja és Zombor, Kiskunhalas és Kanizsa mellett a határmenti községek sem maradnak ki a kö­zeledésből. t A romániai Fehér megye sok tekintetben hasonlít Bács-Kiskunhoz: tanyáival, azok hasznosításával, a szociális és az egészségügyi alapellátás mindenkit érintő problémáival. Kedvező tapasztalatokat, benyomásokat sze­reztek román- testvérmegyénk vezetői tavasz- szal a Duna—Tisza közi háztáji kisegítő gaz­daságokról, a kisállattartásról, a termelési rendszerekről, a bor- és pezsgőgyártásról. Hat vállalatunk tart kapcsolatot Fehér megyei üzemekkel. Fiatal kapcsolatok J* jjKÉ tartománnyal alig hároméves múltra tekint vissza pártkap­csolatunk, a tanácsi együttműködés már 14 éve élő. Olasz testvérmegyénk kommunistái, dolgozói élénken érdeklődnek munkánk és eredményeink iránt, elismerik azokat. Fejlőd­tek kulturális kapcsolataink, tapasztalatokat cseréltek a zenepedagógiai szakemberek, ven­dégjátékra utaztak a kórusok. Legújabb testvérmegyénk a Tarnowi Vaj­daság. 'Ezt még Petőfi és Bem közismert tör­ténelmi barátsága alapozta meg csaknem másfél évszázada. összegezve jónak és eredményesnek ítélhet­jük meg az elmúlt két év mérlegét. Mérték­tartó, tudatos tervek, közös célok, jellemzik az együttműködést. Á lehetőségek az eddi­ginél is többet tartogatnak. Tapasztalataink szerint ezek a kapcsolatok hozzájárulnak ah­hoz, hogy egyre szélesebb körben mélyüljön és erősödjön az internacionalista barátság és együttműködés országaink, megyéink, gazda­ságaink és intézményeink között, és egész életre szóló mély, őszinte emberi kapcsolatok alakulhassanak ki. Kovács István' T — Tegyük rögtön hozzá: a stock­holmi döntések napjainkban is heves vitákat váltanak ki. Sok támadás éri például Nobel végakaratát, amely szerint éven­te öt ágban, fizikában, kémiában, az orvostudományban, a béke vé­delmében és az irodalom terén legkiemelkedőbb eredményt elérő személyiségek kapják a kitünte-- tést — s vele biztos' értékpapí­rokba fektetett 30 millió koronás vagyon kamatának meghatá­rozott részét. (Az idők folyamán a kezdeti összeg persze többszö­rösére duzzadt, s az idén a tőke kiegészítése és az igazgatási költ­ségek levonása után is összesen már, egymillió svéd koronával ju­talmazzák az arra érdemeseket.) A bírálatok szerint a tudományok fejlődése során olyan új tudo­mányágak keletkeztek, amelyek kiesnek a Nobel-dí jak köréből. Javasolták például kulturális és matematikai díjak létesítését is — sikertelenül. Az egyetlen elfo­gadott változtatási javaslat alap­ján 13 éve egy úgynevezett Köz- gazdasági - Nobel-Emlékérmet is kiadnak — ám ezt a Svéd Bank finanszírozza. „A Nobel-dí jjal csak néhány tudományág kiemel­kedő tudósait jutalmazzák” — ír­ta nemrég a New York .-Times, hozzátéve lejznagvob hibaként, hogy a díj a tudományos kutatás fég túlhaladott szerkezetét felté­telezi. A mai sikerek ugyanis leg­többször tudós csoportokhoz fű­ződnek, nem pedig egy-egy magá­nyos zsenihez. A legtöbb probléma emellett ‘ természetesen a díjak odaítélésé­nek rendszerével kapcsolatos. A jelöltek kiválogatása a Svéd Ki­rályi Akadémia, illetve a béke­díjnál a norvég parlament kijelölt bizottságainak kezében van. A határozatokát szigorú titoktartás közepette hozzák: ajánlást kér- - nek külföldi egyetemektől és -ko­rábbi jutalmazottaktól, de a vég­ső döntés körülményei nem isme­retesek. A díjat kiadhatják meg­osztva is (maximum három em­ber Jcözt) vagy akár átyihetik a következő évre. Az illetékeseknek sokszor szemére hányták tévedé­seiket. 1905-ben például elvetet­ték Mengyelejev díjazását, Eins­teint sem a relativitáselméletért jutalmazták, s olyan írók estek ki a stockholmi rostán, mint Tolsz­toj, fl^ark Twain, James Joyce, Franz Kafka, Proust, Ibsen, Gor­kij. Márpedig egy-egy mulasztás nehezen hozható helyre, Nobel- díjat ugyanis általában csak élő- személynek, illetve működő Szer­vezetnek ítélnek. Nem véletlen, hogy a jelöltek, névsora épp az irodalom terén a Nt>BEL-DÍJ — KÉRDŐJELEKKEL • A díj megalapítója. Alfred Nobel legbőségesebb: ez ugyanis az az ág, ameiy — a Békedíjjal együtt — a legszubjektívebb. Hogy is lenne lemérhető, ki a világ „leg­jobb” írója, költője. A védekezés általában úgy szól, hogy a díj odaítélésével egész életműveket jutalmaznak, s egyben a figyel­met egy-egy kevéssé ismert al­kotóra, nyelvre, nemzeti iroda­lomra akarják ráirányítani. A döntéshozókat sokszor éri bírálat amiatt is (az elmúlt évtizedek alapján mondjuk ki: néha nem alaptalanul), hogy az érdemek mérlegelése mellett politikai szempontokat is szem előtt tarta­nak, s ez különösen a Békedíj ka­tegóriában nemegyszer visszás­ságokat, sőt felháborodást szül. A díjazottak névsorát átfutva feltűnhet az is, hogy aránytala­nul kevés köztük a nő. Akad hát kérdőjel a dicsősé­get hozó kitüntetés körül. Hogy lehetne megreformálni a Nobel- díjak rendszerét? — kérdezte a már idézett New York Times. Az amerikai lap két módszert ajánl: egyének helyett magukat a felfe­dezéseket kellene elismerésben részesíteni, vagy pedig a díj jelen­tőségét kellene csökkenteni. Ez utóbbi javaslat irreálisnak tűnik: ma már senki sem vonhatja két­ségbe,, hogy a Nobel-díj száza­dunkban a világ legtekintélyesebb kitüntetése. Szegő Gábor A dinamit-vagyon kamatai Nyolcvan évvel ezelőtt adták át először az egy­kori feltaláló tudós és dinamitgyáros, Alfred No­bel végrendelete alapján létrehozott kitüntetése­ket. Idén is — mint minden évben — december 10., az alapító halálának évfordulója a díjkiosztás időpontja. A Nobel végakaratának nyilvánosságra hozatala után annak idején hosszú pereskedés kez­dődött, s öt esztendő telt el, míg az e célra alakult alapítvány megkezdhette működését. • A híres Nobel-díj emlékérem, F. Lindberg svéd művész alko­tása. A földgáztermelés bővítése A hatodik ötéves terv energia­gazdálkodási programjának meg­gyorsítását alátámasztó intézke­dések szerint — a szén- és bri- kettermelés növelésén, az ener­giatakarékosság és racionalizálás fejlesztésén túl — nagy erőfeszí­téseket teszünk, hogy a hazai le­hetőségek minél jobb kihaszná­lásával bővítsük a földgázterme­lést és -ellátást. Az Országos Kő­olaj- és Gázipari Trösztnek mint­egy 30 beruházása — az összes szénhidrogénipari ráfordítás 70 százaléka — szolgálja ebben a tervidőszakban a földgáztermelés fejlesztését, a kimerülő mezők termeléscsökkenésének mérséklé­sét, pótlását és a kutatással elő­készített újabb mezők! üzembe helyezését. A feladatok közül azo­kat a megoldásokat helyezik elő­térbe, amelyekkel már a jövő év­ben a tervhez képest 300 millió köbméterrel több földgázt adhat­nak az országnak. Egyebek között á szegedi szén­hidrogén-medence ferencszállási mezőjében már a következő ne­gyedévben üzembe helyezik az új gázelőkészítő és a kompresszor- állomást, amely naponta 1,1 mil­lió köbméter földgázt kezel és to­vábbít a távvezetéken a szeged— algyői gázfeldolgozón át az orszá­gos hálózatba.. A jövő évben fe­jezik be még' a szánk—tázlári és a kiskunhalasi. nyomásfokozó ál­lomások építését, amellyel hely­reállítják a szénhidrogénmező ré­tegnyomásának egyensúlyát, s nö­velik a főldgáztermelést. Sarkad- keresztúr környékén a csökkenő hozamú kutak termelésének ki­egészítésére három újabb kutat fúrnak és a jövő év második felé­ben helyezik üzembe. így ebben a térségben az ideihez viszonyít­va naponta csaknem félmillió köbméterrel több földgázzal já­rulnak hozzá a hazai ellátáshoz. Zsana térségében ugyancsak újabb intézkedésekkel gondoskodnak a termelést bővítő lehetőségek ki­használásáról. . Központi intézkedések segítik a közép-alföldi inertes, alacsony fűtőértékű földgázkészletek hasz­nosítását Nagykörű, Fegyvernek és Kisújszállás körzetében. Ez a támogatás megoldja a beruházá­sok anyagellátási gondjait, meg­gyorsítja a csövek, a különböző berendezések és műszerek szállí­tását, az építést. A három körzet­ből termelt gázt Kisújszálláson gyűjtik össze, s megfelelő előké­szítés után 75 kilométer hosszú távvezetéken Leninvárosba szál­lítják a Tiszai Hőerőműnek. Az alacsony fűtőértékű inertes föld­gázt ugyanis gazdaságosan csak erőművi célra hasznosíthatják. A számítások szerint a gyorsítási program alapján mintegy’fél év­vel a határidő előtt, 1982 utolsó negyedében kezdik meg az iner­tes gáz szállítását. Gyűjtjük a papírt Hurrá, papírgyűjtés! Az újság, és iképeslapköte- gek a konyhában már előké­szítve. Egy utolsó leltár. Ez a mienk, ez az Anna nénié, ez a Rózsika nénié, ez az Ilus nénié, ez a • Mancika nénié, ez ... Már nem is tudom hir­telen kié, mert annyi kedves szomszédasszonyom van, aki önzetlenül felajánlja, sőt nem rest, át is hordja hozzánk a tavasztól őszig olvasott sajtó­termékeket. „Jó lesz a gye­reknek papírgyűjtéskor! Pénzt és jó pontot kap érte az is­kolában”. Kedves szomszédaim jóvol­tából 31 köteg haszonpapír válik hamarosan pénz- és pontszerzővé ezen a hideg, nyirkos, barátságtalan novem­beri napon. Tizenhárom órakor már tű­kön, azaz a papirkötegeken ülök. Várom a lányomat az iskolából (délelőttös), hogy megadja a jelet: „Indulha­tunk!” Tizenhárom óra öt perc, né­hány másodperc. Indulunk! Jól kilépünk, mert a bácsi — a MÉH-es bácsi — meg­hagyta minden nebulónak: 15 órára az akció lefújva. Aki bújt, bújt, aki gyűjtött, gyűj­tött. Kész. Ügy iparkodjanak! Négy köteg már az iskola­udvaron. ífCettőt-kettőf vit­tünk. Gyerekem ezután sze­rep et vált. Strázsának ottma­rad az egyelőre még szerény képződmény mellett. — Fújd a kezed! Helyben- futás, egy-kettő! Nyugtatom, hogy oda se ne­ki. Így nem fog fázni. • Hat köteg. Nyolc. Tiz. Tti­zenkettő. Ügy néz kj, hogy beindulunk. Hangya módjára fordulok az iskoladvar és a konyha között. Sarkonként cserélem a kezemben a cso­magokat. Balról -jobbra, jobb­ról balra. Így. Így már köny- nyebb. Zsebkendőt rántok elő, hogy a vékony, de erős mű- anydgspárga nef vágja annyi­ra az ujjaim. A szigetelés jól beválik azon a kezemen, ame­lyiken nagyobb a súly. Tizennégy ... tizenhat ...ti­zennyolc. A gyerek továbbra is fúj és fut, de már .türel­metlen: — Mennyi van még?! — Tudod nagyon jól! — in- dulatoskodom most már én is. Végre! Kezemben a huszadik kö­teg. A „Száll az ének, zeng az ének”-et dúdólgatnám, mi­re megtörténik a szerencsét­lenség. Egy csomag papír szét­hullik. Pillanatok alatt viszi a szél az újságlapok szélére írt családi üzeneteket: „A kul­csot el ne felejtsd/ beadni!”, „Itt egy húszas, Vigyázzatok rá!” Nem! Csak nem mégáUni! Előre. Az ép köteggel akkor érek az iskolaudvarra, amikor a MÉH-es bácsi indulni készül. — Hová? — kérdezem riad-- tan. — Csak ide, valahová, a kö­zeibe. Megyek pénzt váltani. — Jó. A gyerek zsebbe dugott kéz­zel toporog. — Mit ácsorogsz? Helyben- futás! — próbálok bele lel­ket önteni. Tizennégy óra. Rohanok vissza, az elhullajtott lapokat összeszedni. Semmi kishitűség. Tovább! Fél 3-kor erőm már fogy­tán. Fütyülök az egész papír- gyűjtésre. Olyan lassan, olyan komótosan ballagok az utolsó, hátrahagyott papírokkal, mintha vesztőhelyre mennék. Ügyis mindegy. A kampány letaglóz — letaglózott — ez­úttal is. Megkapjuk a pénzt. Mellé a papírt, amivel a gyerek és az őrse jó pontot szerez. Az iskolaudvar vaskapujá­nál megállunk. Harmadikos, vagy negyedikes kisfiú guggol ott, hátát a vasnak vetve. Át­adás előtt, vagy átadás után van-e, nem tudom, csak azt látom: ennek a gyereknek sze­derjes az arca. És vacog. Feltámogatom, s a közeli napközis csoport szobájába kisérem, hogy kissé felmele­gedjék. Biz’ isten, ha így megy to­vább, jövőre MÉH-boltot nyi­tok az utcasarkon. De oda nemcsak évente kétszer, és csak három óráig lehet papirt hor­dani. Máskor is. —1 —I EZ A MI AJÁNDÉKUNK AZ ÉPÍTKEZŐKNEK! December 10-én Baján megnyitjuk második építőanyag-áruházunkat A már jól ismert szegedi áruházunkhoz hasonlóan a legnagyobb és legkorszerűbb áruválasztékot kínál­juk, egyes új termékek Magyarországon csak itt kaphatók. Várja vásárlóit az Alföldi TÜZÉP II. Építőanyag Áruháza Baja, Nagy István u. Telefon: 11-563. 5875

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents