Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 10. események sorokban ULÁNBÁTOR ________________ A Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának épületében szerdán megkezdődtek a hivata­los mongol—kambodzsai tárgya­lások. A mongol párt- és állami küldöttséget Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtit­kára, a nagy népi hurál elnöksé­gének elnöke vezeti. A Kambod­zsai Népköztársaság párt- és ál­lami küldöttsége élén Heng Sam- rin, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt Központi Éizottságá- nak főtitkára, az államtanács el­nöke áll. A tárgyalások meleg, baráti légkörben folynak. ______ PRÁGA_____________________ S zerdán a prágai vár spanyol­termében összeült a CSKP Köz­ponti Bizottsága. Az ülés napi­rendjén a csehszlovák népgazda­ság jövő évi fejlesztési tervéről és hetedik ötéves tervének törvény- tervezetéről szóló beszámoló meg­vitatása szerepel. (MTI) _______ S ZÓFIA_____________________ B ulgária 7. ötéves terve, az 1982—1983. évi népgazdasági terv, valamint a jövő évi költségvetés megvitatása és elfogadása lesz­nek a bolgár nemzetgyűlés csü­törtökön megnyíló téli ülésszaká­nak legfontosabb napirendi pont­jai. Az állami tervbizottság és más gazdasági főhatóságok által kidolgozott törvénytervezeteket az elmúlt hetekben behatóan megvitatták a bolgár parlament állandó bizottságaiban. _________ H AVANNA_______ H avannában kedden megkezdte munkáját a KGST szabványügyi állandó bizottságának XV. ülés­szaka. Az ülésszakon elemzik az eddig végzett munkát és előkészí­tik az 1982—1983-as időszakra vonatkozó tervet. A, munkában részt vesz Bulgária, Magyaror­szág, Kuba. Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és a Mongol Népköz- társaság küldöttsége, Jugoszlávia pedig megfigyelőkkel képviselte­ti magát. ____________ B AGDAD____________________ Il ié Verdet miniszterelnök ve­zetésével kedden román kormány- küldöttség érkezett hivatalos lá­togatásra Bagdadba. ______' W ASHINGTON_______________ Sz pirosz Kiprianu ciprusi el­nök kedden Washingtonban Rea­gan elnökkel és Haig külügymi­niszterrel tárgyalt. Megbeszélése­it „gyümölcsözőknek” minősítet­te, mivel alkalma nyílt kifejteni kormánya álláspontját a ciprusi kérdésben. A ciprusi államfő alá­húzta, hogy Reagan elnök „igen érdekéit” a szigetország körüli tö­rök—görög viszály megszünteté­sében. Dán parlamenti választások A kedden tartott dán parla­menti választásokon a kormány­zó Szociáldemokrata Párt jelen­tős szavazatveszteséget szenve­dett, két kis párt pedig látványo­san növelte képviselőinek szá­mát. A jobboldali polgári pártok várt előretörése elmaradt. Anker Jörgensen miniszterel­nök kedden este elhangzott tele­víziós beszédében «beismerte ki­sebbségi kormányának vereségét és szerdán benyújtotta lemondá­sát Margit királynőnek, hogy le­hetővé tegye a választások ered­ményét tükröző új kormány meg­alakítását. A parlamenti mandá­tumhoz jutott kilenc párt között szerdán megkezdődtek a kor­mányalakítási tárgyalások, ame­lyek megfigyelők szerint igen . nehéznek és hosszadalmasnak, ígérkeznek. A Szociáldemokrata Párt az összesen 179 fős folketingben az eddigi 68 helyett csak 59 mandá­tumot szerzett, a kilenc mandá­tum elvesztése ellenére azonban (a szavazatok 32,9 százalékával) még így is az ország legerősebb pártia maradt. Választási eredmények: (Grön­land és a Feröer-szigetek nélkül). Szociáldemokrata Párt: 59 man­dátum (32.9 százalék). Konzervatív Néppárt: 26 (14,4). Mérsékelt Liberális . (Venstre) Párt: 21 (11,3). Szo"ialista Néppárt! 20 (11,3). Haladó Párt: 16 (8,9). Demokrata Centrum: 15 (8,3). Radikális Liberális Párt: 9 (5,1). Baloldali Szocialista Párt: 5 (2.6). Keresztény Néppárt: 4 (2,3). Megfigyelők véleménye szerint az uralkodónő valószínűleg Jör- gensent bízza meg az új kormány meealakításával. Jörgensen arra kérte a királvnőt. hogv csütörtök­be- V"',r,q c H nár+ok v°7ptőit és hallgassa meg elképzeléseiket az új kormány megalakításáról.« A KISZ KB FELHÍVÁSA Tiltakozzunk a nukleáris fegyverkezés ellen! Az utóbbi időszakban az imperializmus soha nem látott méretű fegyverkezési versenyt akar a világra kényszeríteni, növejve ezzel a háború — a nukleáris katasztrófa t— veszé­lyét. A háború ellen, a béke megvédése mellett emelt szót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ KB az alábbi felhívással fordult a magyar fiatalokhoz: Az imperializmus atomháború­val fenyeget könyörtelen fegy­verkezési hajszát kényszerít a vi­lágra. Mind több és kegyetle­nebb fegyver felhalmozásával ve­szélyezteti a békét. A korlátozott nukleáris háború kiagyalói az egész emberiségnek üzennek ha­dat. Velük szemben óvják a népe­ket azok, akik védelmi erejüket a béke szolgálatába állítják. Mi, magyar fiatalok, hazánk legújabbkori történetének eddigi leghosszabb békés időszakában születtünk és nőttünk fel. A bé­ke országépítő munkánk, alkotó­erőnk záloga, egyéni, családi és nemzeti boldogulásunk /feltétele; alapvető emberi jogunk, amelyet minden erőnkkel óvnunk és vé­denünk kell. Még nem késő! Eu­rópa és a világ békeszerető em­bereinek összefogásával megza­bolázható az imperializmus féke­vesztett fegyverkezési politikája, megvédhető a béke. De a békét nem elég akarni, közülünk is mindenki munkával, tanulással ás a haza védelmével, nyílt kiál­lással tenni kell érte. Van vilá­gos programunk: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tag­államának, közöttük hazánk jó­zan, konstruktív tárgyalási és leszerelési kézdeményezései, s vannak és sokasodnak harcostár­saink Európa-szerte és minde­nütt a világon. Velük vagyunk, közös ügyért küzdünk! Békét, biztonságot, alkotó éle­tet akarunk. Ennek érdekében mondjunk nemet az Európát pusztulással fenyegető korlátozott nukleáris háborúra, mondjunk nemet a neutronbombára. Tilta­kozzunk az ellen, hogy határaink­tól néhány száz kilométerre az Egyesült Államok — NATO-szö- vetségesei' területén — újabb, hazánkat is fenyegető atomfegy- véreket helyezzen el. Az elmúlt hónapokban közületek már több tízezren tettek hitet a béke ügye mellett. Hívunk mindnyájatokat, csatlakozzatok azokhoz,« akik a további nukleárjs fegyverkezés helyett tárgyalást és megegyezést követelnek. Állítsuk meg azokat, akik a pusztító háború felé ta­szítják Európát és az egész vilá­got! Munkahelyünkön, az isko­lákban, az egyetemeken és a fő­iskolákon, lakóhelyünkön, együtt az idősebbekkel, együtt társadal­munk minden cselekvésre kész tagjával, emeljük fel szavunkat a béke megőrzéséért. Hívunk ben­neteket, akciónkkal óvjuk, mun­kánkkal erősítsük a békét! Aki egyetért felhívásunkkal, alíárásá- val is tegyen hitet mellette — fejeződik be a felhívás. A felhívást támogató aláíráso. kát a KISZ KB postacímére (1929 Budapest) lehet eljuttatni az erre az alkalomra kiadott le­velezőlapon, s más formában december 23-ig. (MTI)' ROBBANTOK UTÁN NYOMOZ A RENDŐRSÉG Tanácskozások a lengyel egységfrontról Kelemen István, az MTI tudó­sítója . jelenti: A lengyel parlament a kedden bejelentett két decemberi ülésen kívül még egy harmadikat is tart az idén. Erre valószínűleg kará­csony és szilveszter között kerül sor — közölte a PAP hírügynök­ség munkatársával Piotr Stefans-: ki, a szejm alelnöke. Hozzátette: a harmadik ülés témája a jövő év első öt hónapjára szóló átmeneti költségvetési terv lesz. — A kormánynak rendkívüli jogkörökkel történő felhatalma­zása — mondotta a szejm alelnö­ke — túlzottan is foglalkoztatja a közvéleményt; így nem árt tud­ni, hogy a lengyel alkotmány nem ismeri a rendkívüli állapot fogalmát. — Remélhető —, tette hozzá —, hogy az időközben jó­váhagyandó szakszervezeti tör­vény előírásait, így a sztrájkok­kal foglalkozókat is, megtartják majd. Ha nem, akkor szükség lesz a rendkívüli jogköröket rögzítő törvény jóváhagyási eljárásának beindítására. ♦ Varsóban szerdán ülést tartott a gazdasági reformbizottság. A tanácskozáson a központi állam­irányítási szerveknek a reform­mal kapcsolatos átszervezéséről volt szó.. * Ugyancsak Varsóban tanácsko­zást tartottak a lengyel fegyveres erők politikai kiképzését irányí­tó főtisztek és rektorok. Az ülé­sen azt állapították meg, hogy eredményesen, hatékonyan fo­lyik a politikai munka a lengyel hadsereg egységeinél. A nemzeti egyetértés frontja létrehozása volt az egyik fő té­ma a hadsereg polgári alkalma­zottainak több mint nyolcvan százalékát tömörítő ágazati szak- szervezet vezetőségének ülésén. Ugyanakkor bírálták a szejm elé kerülő szakszervezeti törvényter­vezetet, ■ amely — véleményük szerint — nem kellőképpen kép­viseli a fegyveres erőknél dol­gozó polgári alkalmazottak érde­keit. Lengyelország. _ §0 , yár.pjábán', tevekenykednek a városi operatív katonai csoportok. Mint a PAP hírügynökség írta, munkájuk eredményei már mutatkoznak olyan területeken, rpint a bölcső­dék és óvódák élelmiszer-ellátá­sának, az áruelosztásnák, a ke­reskedelem munkájának fokozat tos javulása. * Mint a lengyel belügyminisz­térium közölte, kedden öt alka­lommal fordult elő, hogy mozgó vonatokból kisebb robbanószer- kezeteket dobtak ki. Az egyik a Kolobrzeg—Varsó útvonal men­tén betörte egy vasúti őrház ab­lakait. A szerkezetek egy na­gyobb robbanást is okoztak, ugyancsak kedden, az egyik var­sói pályaudvaron. A robbanás kö­vetkeztében az üvegtető egy ré­sze széttört, de személyi sérülés sem itt, sem másutt nem történt. A rendőrség széles körű nyomo­zást indított. WALDHEIM VISSZALÉPETT Űjabb jelölések az ENSZ főtitkári posztjára Miután Kurt Waldheim jelen­legi főtitkár és Salim Ahmed Sa­lim tanzániai külügyminiszter (egyelőre) visszalépett az ENSZ- főtitkári jelöltségtől, a Biztonsági Tanács kedden nemhivatalos, zárt ajtók mögött tartott tanács­kozás után úgy döntött, hogy szerdán, helyi idő szerint este hat óráig fogadnak | el újabb jelent­kezéseket a jelöltlistára. A Biz- Otorísagi Tanács Repteti ülésén vizsgálja meg a jelöléseket. A főtitkári posztra ^ követke­ző öt diplomata jelöltette magát: Carlos Ortiz de Rozas, Argentína londoni nagykövete, Szadruddin Aga Khan, az ENSZ volt mene­kültügyi főbiztosa (iráni állam­polgár), Javier Perez de Cuellár perui diplomata, volt ENSZ- főtitkárhelyettes, Shridath Ram- phal guayanai diplomata, a Brit Nemzetközösség főtitkára és Jorge Illueca panamai külügy­miniszter. A lista nem tekinthető végle­gesnek, szerda estig még elfogad­nak további jelentkezéseket. Otunnu, ! a Biztonsági Tanács so­ros elnöke szerint a BT remélhe­tően időben meghozza döntését, kit állítson jelöltként a közgyű­lés 36. ülésszaka elé, s így még Waldheim megbízatásának le­járta (december 31.) előtt a ter­vezett időpontig: december 15-ig megválaszthatják az új főtitkárt. (MTI) Spanyolország útja a NATO-ba A NATO szokásos év végi találkozósorozatával kapcsolatban a leg­nagyobb figyelem természetesen azt kísérte: hogyan foglal állást a szervezet a genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások ügyében. Nyomban ezután azonban Spanyolország NATO-belépésének ügye következett, s a két kérdés nem is független egymástól. Hiszen a ra­kétatárgyalások az európai erőegyensúly fenntartásával kapcsolato-. sak, s ennek egyik döntő tényezője, hogy az elmúlt 26 esztendőben sem a Varsói Szerződés, sem a NATO nem bővült új taggal. Veszélyben az egyensúly Ügy tűnik azonban, hogy Spa­nyolország felvételi kérelmével most megváltozott a helyzet. A madridi képviselőházban a kor­mánypárt viszonylagos többségé­nek felhasználásával Calvo So­telo miniszterelnöknek az - ellen­zék tiltakozása ellenére sikerült megszereznie a felhatalmazást a belépésre. A csatlakozás folya­mata ugyan áthúzódik 1982-re, azonban' világos, hogy Spanyol- ország belépése a fennálló euró­pai egyensúlyt veszélyezteti. Er­re mutatott rá már “szeptember­ben a Szovjetunió többszöri fi­gyelmeztetés után átadott jegy­zéke. Ebben arra intették a mad­ridi vezetőket, fiogy a Varsói Szerződésnek „megfelelő intézke­déseket” kell hoznia, amennyiben Spanyolország csatlakozna a NA- TO-hoz, Spanyolország NATO- belépése ugyanis minőségileg mást. jelent; mint az ország terü­letén már régóta meglevő USA- támaszpontok fenntartását, eset­leg kibővítését, illetve az 1953 óta ferinállp kétoldalú spanyol— amerikai katonai szerződés. Spa­nyolország csatlakozása „straté­giai mélységet” nyújt az Atlanti Szövetségnek, hisz a NATO déli irányban kibővül Nyugat-Európa legnagyobb területű államával. Másrészt a földközi-tengeri spa­nyol Baileári-saigetek stratégiai jelentőségét át kell értékelni. Sőt értelemszerűen NATO-támasz- ponttá válna az Afrika nyugati 1 partjai mentén levő Spanyolor­szághoz tartozó Kanári-szigetek. A. NATO-szerződés hatálya ugyanis kiterjed az alapító ok-1 mány szerint „az Atlatnti-óceán- nak a Ráktérítőtől északra” fek­vő körzeteire. Mindez azt jelen­ti, hogy Spanyolország belépésé­vel a NATO Európán kívüli kör­zetre terjeszti ki hatáskörét, új feszültséggócokat, hozvá létre Északnyugat-Afrikában is. Rakéta-dimenzió Hasonló veszélyeket rejt ma­gában az európai egyensúly szempontjából a belépés „rakéta- dimenziója” is. Az Egyesült Ál­lamok nyugat-európai NATO­szövetségesei közül az NSZK kü­lönleges helyzetben van, és kato­nai lehetőségei a második világ­háborút követő szerződések kö­vetkeztében korlátozottak. Fran­ciaország nem tagja a NATO ka­tonai szervezetéhek, és viszony­lag önálló katonapolitikát foly­tat. Mindez különösen értékessé teszi Spanyolországot az ameri­kai stratégiai tervezők számára. Egyelőre a spanyol kormány ka­tonai szóvivője hivatalosan csak annyit ismert be, hogy „a spa­nyol hadsereget érdeklik a kö­zép-hatótávolságú védeljni jelle­gű taktikai nukleáris fegyverek.” Ez azt jelenti, hogy a NATO-be- lépés után. Spanyolország az Egyesült Államok rakétáinak tá­maszpontjává válhat, s ez a nem­zetközi helyzet válságos, idősza­kában, a technológia fejlődésével párhuzamosan a jövőben lehető­séget nyújthat nagyobb hatósu­garú rakéták elhelyezésére is, amelyek esetleg elérhetik a Szovjetunió területét. A legkevesebb ; tehát, amit a spanyol NATO-csatlakozás stra­tégiai hátteréről el lehet mon­dani az, hogy igen veszélyes lé­pés. Méghozzá éppen a világ- helyzet jelenlegi rendkívül ké­nyes és feszült szakaszában, ami­kor elkezdődött a közép-hatótá-' , volságú rakéták ügyének az egész F.urópa, s a világ számára lét- fontosságú megtárgyalása. (—i —e) NAPI KOMMENTÁR s „Nem várt ajándék?” *!|1| Egy hírügynökségi jelentés sze­rint Jichék Samir izraeli külügy­miniszter „sugárzott az örömtől” francia kollégájának egynapos lá­togatása nyomán, és „nem várt ajándékként” értékelte mindazt, aniit a párizsi diplomácia veze­tője Izrael számára „nyújtott”. A Samir által megadott „normál á”- hang alapján az amerikai sajtó is azonnal rázendített „a száznyolc­van fokos francia fordulat” di­csőítésére. A jelenlegi, talán min­den korábbinál bonyolultabb nemzetközi — és ezen belül: kö­zel-keleti — helyzetben érdemes egy pillantást vetni arra, mi is történt Claude Cheysson francia külügyminiszter izraeli látogatá­sa során. Valóban „száznyolcvan fokos fordulatról” beszélhetünk a Quai d’Orsay, a francia külügy­minisztérium közel-keleti politi­kájában? A külpolitikában a jelenségek és állásfoglalások ritkán jelle- .mezhetők kristálytisztán egyér­telmű, sommás megállapítások­kal, és minden jel arra mutat, hogy ez ezúttal sincsen másképp. Abban, hogy Samir — és nyomá­ban a nyugati sajtó egy nem el­hanyagolható része — egyértel­mű fordulatnak minősítette a francia magatartást, a tények mellett, sőt a tényeken túl alig­hanem része van a taktikai meg­gondolásoknak is. Nézzük a tényeket. Kezdjük a sokat emelegetett fegyverszállítá­sokkal. Párizs az 1967-es arab— izraeli háború előtt kétségtelenül Izrael legnagyobb fegyverszállító­ja volt, az izraeli légierő valóban sokat köszönhetett akkor a Das- sault-gyár Mirage-gépeinek. De Gaulle a háború után leállította a fegyverszállításokat Izraelnek és néhány nyugati lap most, a Cheysson-látogatás után öles címbetűkkel közli: Párizs haj­landó felújítani ezeket. Csakhogy maga Cheysson kijelentette, hogy Tel-Avivban erről szó sem volt, a mondatot egy „'korábbi lapintér- júból” idézték, és elméletben Pá­rizs már 1974-ben (!) feloldotta az Izraelbe irányuló fegyverszállítá­si tilalmat. Bár Cheysson hang­vétele valóban barátságos volt, bár megállapodása nyomán feb­ruárban Mitterrand lesz az első Izraelbe látogató nyugat-európai államfő, valóban „kétségtelen ténynek” minősítette a camp da- vid-i megállapításokat, francia csapatkontingenst ajánlott fel a sínai-erőkhöz és megígérte, hogy Párizs ellenez minden közös-pia­ci kezdeményezést a Közel-Ke­leten — a- „fordulat” kifejezés erősnek, sőt manipuláltnak tű­nik. Erre nemcsak a fegyverszállí­tások — Samir és az amerikai sajtó által, mint láttuk, torzítva tálalt — ügye a bizonyíték; van ennél fontosabb is: a Párizs és Tel Aviv között változatlan né­zeteltérés- a palesztin-probléma megközelítésében. Cheysson sze­rint a palesztinoknak „nemzeti otthonra” van szükségük, Samír szerint viszont „ott van nekik a Jordániái Királyság ...” ez pe­dig annyit jelent, hogy — némi, kétségtelen közeledés ellenére — a Közel-Kelet kulcskérdésében még mindig nagy a különbség a francia és az izraeli álláspont kö­zött. H. F. LETARTÓZTATTÁK A LÉGIKALÓZOKAT A venezuelai gépek Kubában, a líbiai Iránban A kubai' belügyminisztérium kedd. este közleményt adott ki arról, hogy helyi idő szerint ked­den 11- órakor három venezuelai repülőgép szállt le a havannai „Jósé Marti” némfeétköal repülő­téren, A gépeket tizenegy .sze­mélyből álló'csoport térítette él 1 eredeti útirányától. A csoport tagjai tettüket politikai indíté­kokkal magyarázzák. Az eltérítők eredetileg nem Ku­bában akartak leszállni, s hogy ez mégis így történt, ennek, kizá­rólagos oka a repülőgépek műsza­ki állapota. A géprablókat a ku­bai hatóságok letartóztatták, s hamarosan illetékes bíróság elé állítják őket. Az utasokat és a személyzetet egy fővárosi szállodában helyez­ték el. A kubai hatóságok min­dent megtesznek azért, hogy az utasok és a gépek mihamarabb visszatérhessenek Venezuelába — hangoztatja a belügyminisz­térium közleménye. Kedd este az eltérített gépek parancsnokai és a személyzet tagjai a havannai Triton Szálló­ban sajtóértekezletet tartottak. Keményen bírálták a kolumbiai, a hondurasi és a salvadori ha­tóságok magatartását. Elmond­ták, hogy e hatóságok az időhú­zás legkülönbözőbb módszereit alkalmazták, s közben arra sem voltak hajlandók, hogy az éhező, .szomjazó, kimerült utasoknak, a személyzet tagjainak élelmet és vizet adjanak. A sajtóértekezleten elhangzot­takból kitűnt, hogy az eltérítők Panamában szerettek volna ma­radni, ám amikor ez lehetetlen­nek bizonyult, kénytelének vol­tak folytatni útjukat. A repülés folytatása a gépek műszaki álla­pota és a személyzet« kimerültsé­ge miatt a biztos katasztrófával lett volna egyenlő és a kubai hatóságok ilyen körülmények kö­zött járultak hozzá a három ve­nezuelai repülőgép leszállásához — közölték a gépek parancsno­kai. Athéni és római kerülő 1 után szerdán Bejrútból Teheránba ér­kezett a Líbiai Légitársaság hét­főn eltérített Boeing—727-es utas- szállító gépe. A líbiai kormány kérte Tehe­ránt, hogy fogadja a gépet. Az iráni külügyminisztérium szóvi­vője közölte, hogy a kérésnek ele­get tettek és most igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni az ügy megoldására. A Boeing-gép elrablói igénylik, hogy az iráni hatóságok tegyenek újabb erőfeszítéseket Mussza Szadr eltűnt libanoni síita imám ügyének kivizsgálására. A légi­kalózok azt mondták, hogy rövi­desen jelentést juttatnak, el az ügyről Khomeini ajatoílahnak. Az AFP tegnap este érkezett jelentése szerint a líbiai repülő­gép felszállt Teheránból, és is­mét Libanonban szállt le. Amíg a gép mintegy 9700 ki­lométer megtétele után szerdán a teheráni repülőtéren vesztegelt, Bezad JJabavi, az iráni végrehaj­tási ügyek államminisztere kö­zölte: a gép teheráni leszállását a kormány kifejezetten líbiai ké­résre engedélyezte. Musszavi irá­ni kormányfő — mint a PARS iráni hírügynökség jelentette — leszögezte: „Irán elvben ellenez minden gépeltérítési akciót, mi­vel az ürügy lehet a harmadik világ országainak ügyeibe való beavatkozásra. Ez esetben azon­ban humanitárius szempontok miatt vállalja a közvetítést.” A teheráni rádió az iráni kül­ügyi szóvivőt idézve szerdán azt jelentette, hogy a gépén tartóz­kodó utasoknak eddig nem esett bántódásuk. (MTI) Perek Kairóban Az egyiptomi állambiztonsági bíróság megkezdte Abdesszalam Zajjat egykori miniszterelnök­helyettes és társai állítólagos kémügyének tárgyalását. Zajja- ton kívül még húsz személyt, kö­zöttük nővérét, volt minisztere­ket, ügyvédeket vádolnak azzal, ■hogy „szovjet segítséggel össze­esküvést szőttek a rendszer el­len”. Zajiatékat még szeptemberben, az azóta meggyilkolt Szadat el­nök utasítására tartóztatták le, s egyidejűleg heves szovjetelle­nes kampányt indítottak a sajtó­ban azzal a nyilvánvaló céllal, hogy némileg enyhíteni próbál­ják a hónap elején végrehajtott tömeges létartóztatásbk kivál­totta feszültséget. Az annak ide­jén felhozott egyetlen „bizonyí­ték” az összeesküvésre (sajtó, ta­núsága szerint most, a perben is ez áll a „bűnjelek” élén) néhány fénykép, amely arról tanúskodik, hogy Zajjat és társai jártak a Szovjetunió kairói nagykövetsé­gén, illetve a nagykövet reziden­ciáján. Úgyszintén az állambiztonsági bíróság tárgyalja szerdától a pá­rizsi egyiptomi diákok szövetsé­gének ügyét, melyben három sze­mély ellen emeltek vádat. Az ügyész halálbüntetést kért elle­nük, mert a vád szerint illegális szervezetet alapítottak az egyip­tomi rendszer erőszakos megdön-. tésének céljával. Ez a per sem mentes a „külföldi összeeskü­vés” elemétől: a szervezetet az egyiptomi hatóságok szerint Szí­ria támogatta anyagilag. A Szadat elleni merénylet kap-, csán perbe fogott huszonnégy személy ügyét is tárgyalták, az elmúlt napokban a vád tanúit hallgatta meg a legfelsőbb bíró­ság.

Next

/
Thumbnails
Contents