Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől újabb erős felhősödás és esők. Napközben lassan csökken a felhőzet. Időnként megélénkül. Illetve megerősödik a délnyugati szél. Elsősor­ban északkeleten és keleten köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 0, plusz 5 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4, i fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ül 8 • v - ■ AZ MSZMP BÁCS-KISKJJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 288. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 9. szerda A szovjet miniszterelnök Fejér megyében Az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács meghívására hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Fejér megyébe látogatott. A magas rangú szovjet vendéget elkísérte Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Velük tartottak Nyi- kolaj Tyihonov kíséretének tagjai és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai, valamint Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Nyikolaj Tyihonov először az Ikarusz székesfehérvári gyárát kereste fel. A magyar és szovjet zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített főbejáratnál Takács Im­re, az MSZMP Fejér megyei bi­zottságának első titkára, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Fogarasi Tibor megyei tanács­elnök-helyettes, valamint a vá­ros és a gyár vezetői fogadták a 9 A székesfe­hérvári Ika­rusz Gyárban vendéget, akit úttörők virágcso­korral köszöntöttek. Az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyár 4 te­lephelyen dolgozó több mint tíz­ezres kollektívája, ezen belül a székesfehérvári gyár négyezer dolgozója nevében Toldi József vezérigazgató üdvözölte a szov­jet miniszterelnököt, majd tájé­koztatta a Szovjetunióban is jól ismert nagyvállalat munkájáról, terveiről. A többi között szólt ar­4 ról, hogy a Szovjetunióba immár három évtizede exportálnak gyártmányaikból. Az idei szállí­tásokat is beleszámítva a Szov­jetunió útjain közlekedő Ikarusz (Folytatás a 2. oldalon.) Számadásra készül Év VÉGE ELÖTT a zöldség-gyümölcs kereskedelei Az év minden negyedének van egy-egy jellemző tulajdonsága. Az utolsó a számadásé, a felkészülé­sé a következő tennivalókra; feladatokra. Ilyenkor derül ki, hogy melyek, voltak azok a gazdasági döntések, amelyek nem sikerültek úgy, ahogy ter­vezték s ilyenkor tesznek anndk érdekében, hogy jövőre minden másképp’ jobban legyen... Ez esetben a megye egyik vál- • lalatát kerestük meg, mondják el gondjaikat, beszéljenek ered­ményeikről ilyenkor év végén ... A legjobb indulattal bíró ke­reskedelmi szakemberek sem mondhatják el, hogy a ZÖLDÉRT nagy népszerűségnek örvend. Ha­ragszanak rá a termelők, mert olcsón veszi a portékát, nemkü­lönben a vásárlók, ipert ugyanazt drágán adja. Nehezményezi a ha­tóság, hogy nagy az árrés, és foly. tathatnánk a sort... Masir József, a ZÖLDÉRT meg­bízott igazgatója jól ismeri ezt a helyzetet. Tudja azt, hogy ér­dekeltség-érzékeny világunkban, sok mindent kell tenni azért, -.hogy minél kevesebb szó érje a ZÖLDÉRT háza táját. Elöljáróban annyit, hogy a ter­vezett jövő évi 97 210 tonnás fel­vásárlásra már 98 ezer tonnára van birtokukban szerződés. Égy kézen megszámlálható azoknak a partnereknek a száma, amelyek kettős megállapodást kötöttek, te-, hát a ZÖLDÉRT-en kívül keres­tek más céget is. Ha korrekt a kapcsolat, akkor minden rendben van — vauja az igazgató — hiszen az áru űt'a le­rövidül. Szóba került az is, hogy egy szerződés akkor tökéletes, ha a fogyasztó, a felvásárló, az értéke­sítő igényeit, és a nagy betűvel vett piac igényeit is kielégíti. Röviden: az üzletkötések a ke­reslet-kínálat szabályai szerint történtek. A társ-megyei ZÖL- DÉRT-ek előtérbe helyezik az új rendelkezések szerint az or­szágos felvásárlás lehetőségét. • A ZÖLDÉRT feladata az al­ma exportja is. (Straszer András felvé­tele) Mindenki ott szerzi be az árut, ahol a legolcsóbban kapja. Igen ám, de a kereskedelemnek anya­gi vonzatai. is vannak. Ilyen töb­bek között a szállítási költség, nem mindegy hát, hogy az alma Somogyból, Zalából, Szabolcsból kerül a kecskeméti hűtőházba, vagy pedig a szomszédos Lajos- mizséről. Ezért úgy határoztak a megyei ZÖLDÉRT vezetői, hogy nem csa­tangolnak el a világba, hanem megtermeltetnek mindent a me­gyében, kivételt képez ez alól a makói vöröshagyma, amelyet jó minőségben csak a tájkörzetből szerezhetnek be. A sláger jövőre is a paradi­csompaprika lesz, legalábbis az előjelek szerint. Az idén kilenc­ezer tonnára kötöttek szerződést a termelő gazdaságok, jövőre mindez tízezer tonnára növek­szik. Lenne még jelentkező, aki vállalja az ennél több paradi­csompaprika-termesztést, csak­hogy a mennyiség és a minőség között — amióta világ a világ, azóta — dialektikus összefüggés van. No már most: ha túlontúl növekszik a paradicsompaprika termőterülete, akkor az óhatat­lanul a termelés, a kidolgozás ro­vására megy. És ez, a mai bél­és külkereskedelmi viszonyaink között, nem engedhető meg. Évtizedek óta a zöldség-nagy- reskedelmi vállalat feladata a téli tárolás. Így van ez az idén is. A megye lakossága számára 14 ezer tonna zöldség és gyümölcs pihen már a raktárakban, hogy ne legyen gond a következő hó­napokban a piacon. Burgonyá­ból például 8860 tonnával vermel­tek el, jóllehet, a megyei igény nem több 5500 tonnánál. A fö­lösleg majd valamikor január- februárban exportra kerül. Almából 2830 tonnát tárolnak a hűtőházakban. A sok éves ta­pasztalat szerint ezer tonnánál több nem fogy el májusig a me­gyében. A felesleget NDK-ba és Csehszlovákiába szállítják majd. Tárolnak ezenkívül gyökeret, ká­posztát, sárgarépát, fok- és vörös­hagymát is. Nem beszéltünk még arról, hogy a ZÖLDÉRT új kezdemé­nyezéssel is előáll a közeljövő­ben. A Skála-áruházak nagyke- reskedélmi akciójához hasonlóan, ők is életre hívnak egy olyan bá­zist márciustól, áprilistól kezdve, ahol üzemek, vállalatok, kiskeres­kedők vásárolhatnak igényük szerint primőrből, sőt ha igény­lik, konzervből is. Sz. P. M. Párbeszéd a termelők és a felvásárlók között A nagyüzemi és a háztáji állattenyésztés várható alakulá­sáról tanácskoztak tegnap .Kecskeméten a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kezdemé­nyezésére. Megvitatták az elmúlt ötéves terv eredményeit és egyúttal azokat a lehetőségeket, amelyek a további fejlesz­tést elősegítik. Az eseményre meghívták a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeit, állattenyésztőit, háztáji ágazatvezető­it, valamint azoknak a vállalatoknak a képviselőit, amelyek kapcsolatban vannak a közös gazdaságok állattenyésztésével. A témáról Kovács László, a TESZÖV titkárhelyettese tartott részletes beszámolót. Elmondta, hogy a nagyüzemi állattenyésztés az V. ötéves terv időszakában jól, igazodott a térség természeti adottságaihoz. Jelentős fejlesztést valósítottál): meg. A tehénállo­mány 2700, a kocalétszám 310, az anyajuh 31 ezer 700, és a to- jóbaromfi-állomány 55 ezer 300- zal nőtt, A VI. ötéves terv idő­szakára is merész tervek készül­tek. Egyik-másik . ágazatnál vi­szont túlzott a fejlesztési elkép­zelés. Tapasztalható ez a tehén és, anyajuh létszámnövelésénél, valamint1 a baromfiállomány emelkedését illetően. A reális le­hetőségek mérsékeltebb növeke­dést engednek meg. Kétségtelen, hogy az icTén is — s ez bizonyá­ra hatással van a szövetkezetek vezetőire — a kedvezőtlen időjá­rás okozta jövedelemkieséseket részben az állattenyésztésből tud­ták pótolni számos gazdaságban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan terveket fogalmazzanak meg, amelyek kivitelezése meg­oldhatatlan. Csak egy példa: a területi szövetség szakemberei­nek megítélése szerint a piac fel­vevőképessége sem teszi lehetővé, Rogy csaknem megkétszerezzék a, szövetkezetek a baromfihús ter­melését. Ezt egyébként a barom­fiipar jelenlevő képviselője is megerősítette. A kisüzemi állattenyésztésről szólva megállapították a, tanács­kozáson, hogy jelentősége a Kis­kunságban jóval nagyobb az or­szágos átlagnál. A háztáji ágazat gondjait állandóan figyelemmel kell kísérni, hiszen a közösön keresztül eladott áruk értéke el­éri a két és fél milliárd forintot. Néhány figyelemre méltó szám: kisgazdaságokban van a körzet szarvasmarha-állományának több mint 40, a tehenek itöbb mint 60, a sertések 94,5 százaléka. Ha a megyei számokhoz viszonyítjuk, akkor itt van az összes kisüzemi szarvasmarha-állomány 76,4, a te­hén 82,8, a koca 65,5 százaléka. Hasonlóan magas arányt képvi­sel a baromfi, a juh és egyéb állatfaj. A kormány továbbra is igen nagy figyelmet fordít a kisgaz­daságok termelésére. A VI. öt­éves terv időszakára évi 1—1,2 százalékos ütemű növekedést vár a háztáji és a kisegítő gazdasá­goktól. Ezért további támogatá­suk, termelésük megszervezése fontos társadalmi cél, mivel élet­színvonal-politikánk fontos ré­sze a kisüzemi termelés. A tanácskozáson a felvásárló és feldolgozó vállalatok képvise­lői tájékoztatást adtak az eddigi szerződéskötésekről, azokról a változásokról, amelyek a követ­kező esztendőkben várhatók az átvételeknél. Szóltak ja hazai szükségletek, valamint az export­piac alakulásáról, és ezzel egy­úttal tanácsokat is adtak a me­zőgazdasági nagyüzemek képvise­lőinek, hogy miként alakítsák a jövő évben az állattenyésztés szerkezetét. Az üzemek képviselői számos kérdést tettek fel, és több ész­revételt tettek. Hasznosnak ta­lálták ezt a párbeszédet a terme­lők és a felvásárlók között, mert így lehetőség adódik a vélemé­nyek kölcsönös kicserélésére. K. S. A bácskai és a Duna melléki mezőgazdasági szövetkezetek törekvései Körzetünk termelőszövetkezetei a megye más gazdálkodó egységeihez hasonlóan a párthatározatok utasításai és széles körű in­formációk alapján készítették el VI. ötéves tervüket. Egyes ágazatokban a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban az országos, illetve megyei célkitűzéseket meghaladó termelésnöveléssel számolnak. • A felsőszentiváni termelőszövetkezetben 400 hektáron termesztet­tek az idén cukorrépát. Betakarítása befejeződött, az átlagtermés 53,4 tonna volt hektáronként. ítélhető. A szarvasmarha-állo­mány tervezett növelése meg­egyezik az országos elképzelések­kel. A tejtermelés a megyeinél kisebb mértékben növekszik, a vágómarha-értékesítés szintén csökken, amely jórészt abból adó­dik, hogy egyes közös gazdaságok felszámolják az alapanyag-vásár­lásra épített hizlalást. Ezzel szemben a körzet hagyományai­nak megfelelően a sertésállomány az országos és a megyei előirány­zatokat meghaladóan 44 száza­lékkal nő, amely a tervezett fé­rőhely-emelkedés és létesítmény­kihasználás mellett is elhelyezé­si gondokat okozhat. Áttérve a beruházásokra, az előző tervidőszakhoz képest 30 százalékkal több ~pénzt használ­nak fel erre a célra. A géppark fejlesztésére szánt összeg 10 szá­zalékkal elmarad, az építési be­ruházások pedig meghaladják az országos előirányzatokat. Ha az építési beruházásokat korlátoz­nák, akkor nem lennének képe­sek megvalósítani az állattenyész­tés fejlesztési terveit. Az egyéb beruházások között érdemes meg­említeni a 20 ezer hektárt érintő margitta-szigeti meliorációt, a mintegy 700 hektár ültetvényte­lepítést, a keveréktakarmányok előállításának üzemi fejlesztését. Összességében megállapítható, hogy a közös gazdaságok a főbb célokat tekintve, területi adottsá­gaikhoz igazodva, alkalmazkod- ■ nak terveikkel a népgazdasági és a megyei célokhoz. A feladatok végrehajtásához, a technikai színvonalat fenntartó, a termelés feltételeit javító, termelésbővitő beruházásokra szükség van, de az igények, a szabályozók és az ér­dekeltségi viszonyok változása miatt néhány esetben indokolt az üzemi szerkezet, a termelési ará­nyok módosítása térségünkben is. Szövetségünk elemzésekkel, ajánlásokkal, a fontosabb célok végrehajtására történő ösztön­zéssel, szervezőmunkával segíti a közös gazdaságok rugalmasabb termelésiszerkezet-alakítását. B. G. A szántóföldi növénytermesz­tés szerkezete az előző időszakhoz képest térségünk sajátosságainak, gondjainak megfelelően valame­lyest módosul. Növekszik a kalá­szos gabona, ezen belül a búza te­rülete, a tervezett termésátlaga pedig megközelíti az állami gaz­daságokét. A 'gabonaprogram, il­letve a többlettermelési prémium meghirdetése máris mintegy 13 százalékos búzavetésterület-nö- velést eredményezett. Több kö­zös gazdaságunk számol tartósan a 6 tonna hektáronkénti, sőt afeletti terméseredménnyel. Csak néhányat . sorolok fel közülük, ezek: a fajszi, a felsőszentiváni, a borotai, és a bátyai gazdaságok. Némileg csökken a kukorica termőterülete, viszont az egy hektárra jutó hozamot szövetke­zeteink növelni szeretnék. Hét gazdaság 8 tonna feletti hektá­ronkénti terméseredménnyel szá­mol. Újabb közös gazdaságok csatlakoztak a Bajai 'Kukorica- termesztési Rendszer által kezde­ményezett tíztonnás mozgalom­hoz. Növelik af cukorrépa területét és hozamát, hasonlóképpen a nap­raforgóét is. Mind a kettőt na­gyobb mértékben, mint az orszá­gos és a megyei előirányzat. A burgonya vetésterületének ter­vezett 100 hektár emelkedése jó­részt a saját célra történő vető­mag-előállítás miatt történik. 9 Téli gyü­mölcsfaápo­lás a dunave- csei Béke Ter­melőszövetke­zetben. A jövedelmezőségi viszonyok, a népgazdasági igények változásá­nak megfelelően bizonyos szerke­zeti átrendeződéssel a megyeinél kisebb mértékben, 13 százalék­kal csökken a nagyüzemi zöld­ségterület, amely nagyrészt a fű- szerpaprika termelésének mér­sékléséből következik. Szövetkezeteink a megyei cél­kitűzések részarányánál kevesebb ültetvénytelepítést terveznek. Az előző tervidőszakban létesített és az 1985-ig megvalósuló szőlő-gyü- mölcstelepítések faj- és fajta- szerkezete jól igazodik a népgaz­dasági igényekhez. A növekvő hozamok képesek ellensúlyozni a tervezett mintegy 900 hektár gyenge termőképességű, intenzí­ven nem" művelhető ültetvények kivágását. Körzetünkben az állattenyész­tés termelési értékének növelését az országos terület háromszoro­sában, 36,5 százalékban irányoz­ták elő, amely differenciáltan iga­zodik a piaci viszonyokhoz és a termeléspolitikai célkitűzésekhez, de összességében feszítettnek •a* 41 A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet épülő sertéstelepe. 'i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents