Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETIK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 286. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 6. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az or­szággyűlést december 17-én, csütörtök délelőtt 10 órá­ra összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársa­ság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. (MTI) Hétfőn hazánkba érkezik Ny. A. Tyihonov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívásá­ra hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. A védjegye tulipán Képriport a kalocsai Fé- kon üzemből lapunk 3. ol­dalán. A tárgyalóteremből 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet S. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal RAKTÁRAK, GABONATÁRHÁZAK A VÁRHATÓ TÖBB TERMÉSNEK Felújítják a kalocsai Margit-malmot Az 1981-es esztendő nem sorolható a me­zőgazdaság számára legkedvezőbb évek kö­zé. A növénytermesztés ugyancsak megsíny­lette a téli, kora tavaszi fagyot, a jégverések sorozatát és az aszályt. Kevesebb gabona, ka­pásnövény, szőlő és gyümölcs termett. Akadt azonban Bács-Kiskun megyében több olyan szövetkezet és állami gazdaság, amely­nek dolgozói képesek voltak megismételtetni akár búzából, akár őszi növényekből az elő­ző esztendőse jobb termését. • Kunszálláson az Alkotmány Tsz bővitette a magtárát. A felsőszentiváni téeszben az idén és előzőleg már két eszten­dőben hektáronként 6 tonnás, sőt annál nagyobb búzatermést ta­karítottak be a szövetkezet üzemi tábláiról. Jánoshalmán pedig a Petőfi Tsz gazdái gyűjtöttek ösz- sze kétezer hektáros kukorica- földjükről az előzetesen tervezett 7,3 tonna helyett 8,17 tonnás át-: lagtenmést. Ez az utóbbi ered­mény azért olyan jelentős, mert a jánoshalmi szövetkezetnek a kéleshalmi határban levő homok­talaján is 5 tonnánál magasabb átlagtermést sikerült elérnie, a nedvességre, tápanyagra annyira igényes tengeriből. Az említett nagyüzemek dolgo­zói ugyanis nem nézték tétlenül az elemi csapások sorozatát, ha­nem erejükhöz, tudásukhoz mér­ten, igyekeztek szakmailag min­dent megtenni az ilyen körülmé­nyek között még elérhető, lehető jó termésért. Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei a VI. ötéves terviben ja gabona termelésének 13,4 száza­lékos növelését irányozták elő. A legnagyobb szántóterületen ter­mesztett takarmánynak, a kuko­ricának a hozama, a nagyüzemek szándéka szerint, 25,3 százalékkal lesz magasabb 1985-ben, mint volt 1980-ban. E nagy mennyisé­gű terménynek a megóvása, a szakszerű raktározása lényeges feladat. Mit sem ér a magas szín­vonalú termesztés, ha a kalászos gabona, vagy a kukorica a mag- tározási hiányosságok miatt, ve­szít értékéből. A kunszentJmiklósi Egyetértés Tsz az idén számottevően növel­te á kalászosok vetésterületét. A várható több termés elhelyezésére azonban már korábban épített magtárat, és a jövőben folytatja ezt a tevékenységét. A tassi Dó­zsa Tsz tagsága az őszi 'betakarí­tás idejére annyira felépítette a termény fogadására' alkalmas he­lyiséget, hogy azt már az idén ki tudta használni. A következők­ben a raktári munkát könnyítő gépesítést fejezik majd be a tassi közös gazdaságban.. A szolnoki GITR termelési rendszer tagjává lett kunszállási Alkotmány Tsz-ben is úgy készül­tek fel a várható több kalászos gabona megóvására, hogy bőví­tették a magtárat. Természetes, hogy ezek elég költséges beruházások, de hosz- szabb távon bőségesen vissza té­rülnek. Csávoflyon az Egyetértés Tsz gazdái évek óta hőkezelt és nedves terményt raktároznak a talaj- és esővíztől védett ver­mekben, lényegében veszteség nélkül. Módszerüket megyeszer te sok gazdaságban követték, sőt más megyékben szakemberek is meghonosították azt szőkébb ha­zájuk szövetkezetében. így szinte értékcsökkenés nélkül óvhatták meg a felhasználásig a terményt az igen szerény raktárterű gaz­daságok. A végleges megoldás azonban a terménytárolók folyamatos-építé­se, amelyek jól gépesíthetők és könnyebbé válhat bennük a ga­bona kezelése, felszedése, szállí­tása Néhány szövetkezet részben saját erőből vagy más gazdaság­gal és a gabonaiparral társulva, mérsékelt ütemű beruházásra szánta el magát. A tervezés, a kivitelezés ütemét az anyagi erő­források határozzák meg. A gabonáipar megyei vállalata részt vesz a programban. Kalo­csán .elkészült a nagy befogadó- képességű betonsiló, amelyet ezekben a napokban töltenek fel terménnyel. Ugyanitt megkezdő­dött a Margit-malom teljes fel­újítása, amelyet rég vártak már a vállalat dolgozói, nemkülönben a környék mezőgazdasági üzemei. A tél beállta előtt sikerült az épület tetőszerkezetét teljesen ki­cserélni, és ezzel a malmot az esetleges beázástól mentesíteni. Az épület régi "födéméit nagyobb teherbírásúval' váltják fel, hogy az új gépeket biztonságosabb alapokra állíthassák fel a nagy múltú őrlőüzemben. Az átalakítás után a kalocsai Margit-malom száz tonnánál magasabb napi tel­jesítményre lesz képes. K. A. • Teljesen átépítik a Margit-malmot. A tetőszerkezetet már kicse­rélték. TISZÁKÉCSK ÉRÖL A Nagyközségi üzemek az év vége előtt • Buborékoltató elemek gyártása a VEGYÉPSZER tiszakécskei üze­mében. (Tóth Sándor felvétele) A községek iparosodása a me­zőgazdaság átszervezése után vett nagyobb lendületet, extenzív jel­leggel. A létrehozott kisebb-na- gyobb üzemek — túlzás nélkül állíthatjuk —, óriási szerepet ját­szottak Bács-Kiskunban az el­múlt két évtizedben: befogadták a szabad munkaerőt, s ezzel se­gítették megállítani a lakosság elvándorlását, az iparvidékekbe, illetve faluról a városokba. Ma már ezeknek a kis- és -közép­üzemeknek jó része korszerű fél- tételek mellett termel, s jól il­leszkedik be — a jövőben várha­tólag növekvő jelentőséggel — a gazdaság szervezeti rendszerébe. Található közöttük dlyan, ame­lyik nagyvállalat kebelén belül melléktevékenységet folytat, s olyan is, mint például a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Válla­lat tiszakécskei gyáregysége, amely önálló profillal rendelkezik. A Tisza menti nagyközség üze­me az előző tervidőszakban dina­mikusan fejlődött, s az idén, mint azt Oroszi Imre gyáregységveze- tőlől megtudtuk, már 413 millió forintos árbevételi tervet valósí­tanak meg. S ami. nem mellékes dolog: ebből 110 milliót tőkés exporttal érnek el. Az egész évi feszített munkatempónak köszön­hető, hogy valamennyi kötelezett­ségüknek eleget téve a termelés gazdaságossága is a terveknek megfelelően alakul. Hagyományos terméke a gyár­egységnek á háti permetezőgép, amiből 1981-ben 98 ezer dara­bot szállítottak a kereskedelem­nek, s velük kellő mennyiségben pótalkatrészeket is. Fontos a pro­filon belül az egyedi vegyipari gépgyártás. Ebben az évben ki­emelt feladatuk volt a paksi atomerőműhöz szükséges üzem­zavari lokalizációs torony készí­tése, ami egymagában 80 millió forint termelési értéket képvisel, s az előállítása áthúzódik a jövő esztendőre is. Háromszáz köbmé­teres alumíniumsilók szintén ki­kerülnek a gyáregységből, többek közt a Tiszai Vegyi Kombinát használja fel őket. Jó eredmé­nyeket ért el az idén a kollektí­va a különleges fém, a titán fel­dolgozásában. Mintegy 15 millió forint értékben állítottak elő be­lőle különféle eszközöket olyan vegyipari technológiákhoz, ame­lyeknél rendkívül fontos a kor­róziómentesség. 1982-ben lényegesen nein vál­tozik a VEGYÉPSZER tiszakécs- kei gyáregységének termékössze­tétele, de az egyedi gépgyártáson belül energetikai berendezéseket is készítenek majd. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat tiszaal- pári lakatosüzemének dolgozói bizonyára szintén elégedetten fe­jezik majd be az esztendőt, hi­szen november 7-e óta már az akkor felavatott új csarnokban termelhetnek. Ez a nagyközség első igazán korszerű üzeme, amely nc-hézszerkezetek sorozatgyártá­sára is alkalmas. Ebben az évben 28 millió forint értékű terméket állít elő az ottani munkásgárda. Kiss József üzemvezető el­mondta, hogy 1981-ben a MÁV- nak készítettek felső villamosve­zetékhez tartóoszlopokat, szerel­vényeket. A Budapesti Közleke­dési Vállalat troliprogramjához szintén tartóoszlopokat és sze­relvényeket szállítottak. Egyéb­ként a kapacitásuk 40 százaléká­val saját vállalatuk az ÉPSZER lakatostermék-igényeit elégítették ki, ez az elsődleges feladatuk. A lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat az el­múlt években a nagyközség egyik jelentős üzemévé fejlődött, ter­mékei keresettek a megrendelők körében. Herczeg István, a vál­lalat igazgatója elégedetten em­lékezik az idei esztendőből eltelt hónapok eredményeire. — Dolgozóink — élükön a hat szocialista brigáddal — 11 hónap alatt időarányosan teljesítették termelési tervüket — mondotta. A hónap végéig különböző kon­zervgyáraknak még négy ■ zöld­babfeldolgozó berendezés gyár­tását fejezzük be. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat részére ter­ménytárolókhoz készítünk acél- szerkezeteket, amelyekből decem­berben még mintegy 3 millió fo­rint értékű hagyja el üzemün­ket. A hagyományos termékeink közé tartoznak a szabadtéri ját­szóberendezések. A TRIÁL Vál­lalatnak ezekből év végéig 2 mil­lió forintos megrendelést telje­sítünk. Ugyancsak ebben a hó­napban adunk át a bajai Kis­motor- és Gépgyár-egységnek egy kerékpártárolót. Ez az esztendő azért is jelentős számunkra, mert rövidesen elké­szül az új, korszerű műhelycsar­nokunk, amelyben jövőre már megfelelő körülmények között termelhetnek dolgozóink. Befe­jezéshez közeledik üzemünk szo­ciális létesítményeinek a korsze­rűsítése is, amely januártól kezd­ve már minden igényt kielégít. ATS—OL A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága december 3-i ülésén a testület megvitatta azt az előterjesz­tést, amely az 1982. évi nép­gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről 1készült. A tanácskozásról kiadott köz­lemény objektív tényként adja tudtul: az ellentmondásosabb, nehezebb nemzetközi helyzet szükségszerűen érezteti hatá­sát a gazdasági munkában is. Amint az 1981. évi terv vég­rehajtásának előzetes összeg­zéséből kitűnik: a hatodik öt­éves terv első esztendeje a számítottnál, a vártnál is ked­vezőtlenebb külgazdasági /el-, tételek közepette telt él. Ez nemcsak a kivitel mennyiségi és érték mutatóinak alakulá­sán mérhető le — így azon, hogy az öt fő árucsoportot te­kintve a nem rubel elszámo­lású export mindössze kettő­ben emelkedett a tavalyi ha­sonló időszakhoz mérten —, I hanem láthatóvá válik a ked­vezőtlen hatás az itthon ké­szült termékeknek a külpiaco­kon elért árszínvonalában Is. Nem véletlen tehát, hogy az 1982. évi népgazdasági terv Középpontjában változatlan ui az egyensúlyi helyzet javítása áll, ami nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi tevékeny­ség eredményesebbé tételével. A gazdálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a folytonosan változó, sok te­kintetben mind kedvezőtleneb­bé váló feltételekhez. Ennek a szükségszerű iga­zodásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek további szigorításának — takaratlan követelménye fogalmazódik meg a Központi Bizottság ülé­séről kiadott közleményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben ja­vult a külkereskedelmi forga­lom egyenlege, 'ám az eddigi eredmények nem elegendőek annak a fedezetnek az előte­remtéséhez, amely nélkülözhe­tetlen az elért életszínvonal megtartásához, a szociálpoliti­w»,«| l%f 1M§l13Í IH ii I t*r^W 1«^. yAllllg! M kában tervezett lépések meg­tételéhez. Figyelmeztető ellentmondás például, hogy az iparban a termeléshez képest a foglal­koztatottak havi átlagbére majdnem négyszer gyorsabban emelkedett. Hasonló folyamat tanúi lehetünk a kivitelező épí­tőiparban, a mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó, amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még akkor sem, ha a termelőágazatokban a termelékenység a termelésnél gyorsabban növekedett, mert összességében a lakosság kész- pénzbevételei a tervezettet meghaladóan bővültek. Aminek természetesen ott vannak a kö­vetkezményei a jövő évre ter­vezett, elhatározott intézkedé­sek rangsorában, mind a vál­lalati, mind a személyes jöve­delmek kiáramlása féltételei- nek szigorításában. Bonyolult feladatot kell meg­oldaniuk a gazdálkodó szer­veknek a jövő esztendőben és hiba lenne úgy vélekedni, hogy bármelyik vállalat, szövetkezet csupán saját tevékenységének sikereit vagy kudarcait köny­velheti el. Amint arra a vezető párttestület ülése is rámuta­tott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet további terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsolatok feszültsé- . gei és ellentmondásai, például az a tapasztalat, hogy a gaz­dálkodók egy része még min­dig nem valós teljesítményei­nek növelésével, hanem mono­polhelyzetének érvényesítésé­vel kíván többletjövedelemhez jutni. Ezeknek a törekvések­nek — amint a szerződéses fe­gyelem lazulásának is — ke­véssé volt gátja a szabályozás, érthető és indokolt tehát, hogy a szabályozási, jövedelemel­vonási feltételek januártól egy fokkal ismét szigorodnak. Fegyelmezett, következete­sebb, célratörőbb munka szük­séges — köznapi nyelvre le­fordítva így fogalmazhatjuk meg a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiben foglaltak lénye­» / gét. Ennek a fegyelmezett, 'kö­vetkezetesebb, célratörőbb munkának varrnak természete­sen olyan feltételei és alkotó­elemei, amelyek a nagy össze­függések, az országos irányítás körébe tartoznak, mint az ága­zati kapcsolatok szükségszerű javítása, a középtávú tervhez kapcsolódó központi fejleszté­si programok kereteinek rugal­mas igazítása a folytonosan változó fettételekhez. Ebből azonban veszélyes lenne arra következtetni, hogy a termelői * kollektívák, az egyének csele­kedetei kisebb súlyúak. A jövő évi feladatok legfőbb számadatai a realitásokat tisz­telő mérlegelést bizonyítják, összhangban a hatodik ötéves tervben megjelölt gazdaság­politikai teendőkkel, a nemze­ti jövedelem egy-másfél, az ipari termelés két, két és fél, a mezőgazdasági termelés négy, négy és fél százalékos növelé­sét javasolja tervezni a kor­mánynak a Központi Bizottság. A beruházásokra elkölthető 178—180 milliárd forint, a re­áljövedelem fél százalékos, a lakossági fogyasztás fél, egy százaléjeos gyarapodása ugyan szerény cél, ám igazolja a gaz­daságpolitikai következetessé­get, azt, hogy a feltételekhez igazodni kell, nemcsak a ter­melésben, hanem a felhalmo­zás, a fogyasztás terepén is. A jövő évi teendők számok­ba foglalható legfőbb jellemzői mellett a párt vezető testületé csütörtöki ülésén hangsúllyal. szólt azokról az emberi ténye­zőkről, amelyek a szükségsze- £ rű igazodásnak nem egyik, ha­nem a 'legfontosabb feltételei. Az erős külpiaci nyomás, a gazdálkodás vártnál, kívána­tosnál lassúbb javulásából kö­vetkező feladatok elvontnak látszó jellemzői igenis lefor­díthat ók a vállalat, a műhely, a szövetkezeti ágazat egy-egy munkakollektívája számára. Ennek az adaptálásnak az ad létjogosultságot, hogy a világ- gazdasági körülmények egyre élesebben világítanak rá gyen­géinkre, ám mi magunk jó­részt elmulasztjuk annak lehe­tőségét, hogy fölfedezzük, ka­matoztassuk termelésbeni, so­kak áltál ismert erényein­ket, tartalékainkat a szellemi tőke mozgósításában. (KS) noam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents