Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-05 / 285. szám
4 # PETŐFI NÉPE • 1981. december 5. Az áru és a védjegy MIRE JÖ A VÉDJEGY? Válaszul a kérdésre, tegyünk egy próbát, legalábbis képzeletben. Az önkiszolgáló boltban tíz, lát- ' szólag egyforma rúd téliszalámit helyeznek el egymás mellett, de a tiz közül egyen piros-fehér-zöld pnpirgyűrű van „Pick” felirattal. Vajon melyiket viszik el elsőként ? Fogadni lehet rá, hogy azt, amelyiket a jól ismert védjeggyel jelöltek meg. Tömören és némileg leegyszerűsítve erre jó a védjegy: eladja az árut. Természetesen csak akkor, ha a védjegy a fogyasztóban kellemes asszociációkat kelt, és ha az emblémát vagy megnevezést legalább hírből ismeri. Ezért, ahol az áruk versengenek egymással, és ahoj a termelők minél többet akarnak eladni a maguk portékájából, ott jogilag is védik a terméküket megkülönböztető emblémát, elnevezést. Jogi oltalom alá helyezik, azaz fenntartják maguknak, és megtiltják másoknak a jel, a név használatát. Nem véletlen, hogy á magyar fogyasztó tudatában igen szerény helyet foglalnak el a védjegyek, hiszen amíg az árukínálat nem olyan gazdag, hogy az azonos rendeltetésű termékekből választani kellene, s amíg ezek a termékek nem állnak olyan bőségben rendelkezésre, hogy egymással versengjenek a vevő megnyeréséért. addig a védjegy felesleges. Különösképp, mivel a jogi oltalom megszerzése — a bejegyeztetése — és a Védjegy bevezetése. reklámozása költséges mulatság. Más a helyzet a nemzetközi kereskedelemben, ahol a magyar áruknak is erős versenytársakkal kell megküzdeniük. Ott már csak azért is érdemes a jogi oltalmat megszerezni, a védjegyet használni, mert bármilyen jó is egv ismeretlen áru minősége, csak alacsonyabb áron lehet eladni. Igenám, csakhogy azt sohasem lehet tudni, hogy egy új áru a későbbiekben vevőre talál-e külföldön is. (Jó példa erre a bűvös kocka emlékezetes esete!) Ezért az lenne az ésszerű, ha egy új termék forgalom- bahozatalakor a gyártók akkor is gondolnának a védjegy megtervezésére, bevezetésére, ha az árut egyelőre csak a hazai kereskedelem rendeli meg. Ezt indokolja. hogy a hazai árukínálat, lassan bár, de bővül, és a termékek egy része itthon is versenyben van egymással. , Érdemes és időszerű tehát növelni a védjegy szerepét. Egyebek között ezt a célt szolgálta a nemrégiben Trade Mark ’81 néven rendezett nemzetközi védjegykiállítás, s a Budapesten megszervezett nemzetközi védjegykonferencia. A védjegykultúra fejlesztését, a magyar védjegyek intenzívebb használatát szolgálta — közvetve — az is, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara védjegybizottsága és a HUNGEXPO védjegypályázalot írt ki. Idézünk az első helyezést elért pályamunkából: „Az árut az ismeretlenség homályából a védjegy emeli ki. .. .A vásárló a védjeggyel megjelölt árut. ha azt jónak találja, máskor is keresi, és vásárolni fogja. Egyidejűleg kialakul tudatában, hogy az azonos védjegy- gyei jelölt termékek a korábbiakhoz hasonlóan jó minőségűek, s az így befogadott védjegy bizalmat ébreszt a gyártó és a forgalmazó többi terméke iránt is". A pályadíjnyertes szerző: Bállá Mariann, a MEDIMPEX külkereskedelmi vállalat propagandaosztályának 'munkatársa. TÁLÁN NEM •VÉLETLEN, hogy éppen a MEDIMPEX reklámszakembere a pályázat első helyezettje: a magyar védjegyek nagy hányadát a gyógyszeripar alkalmazza. Ugyanakkor például a könnyűiparnak alig van védjegye. Jellemző az is, hogy a kifejezetten magyar eredetű védjegyek száma ailig néhány ezer, ugyanakkor a nálunk is bejelentett, tehát hatályos nemzetközi védjegyeké több százezer! Az utóbbiak közé tartozik például a Chanel. A francia cég olyan komolyan veszj védjegyét, hogy a világ szinte valamennyi ' sajtótermékét, kirakatát szemmel tartja, és azonnal tiltakozik, ha va-, laki a maga egyszerű, nemesvo-1 nalú, s ebben a Chanel-stílusra emlékeztető termékét Chanel megnevezéssel hirdeti.» S egy _ másik véglet: némely országban, ahol elárasztotta a márkák özöne a fogyasztót, ahol szédítő a védjegyzett termékek sokasága, és természetessé vált a/ hivalkodó csomagolás — megjelentek márkanév nélküli, egyszerűen csomagolt és kifejezet- ■ ten olcsó áruk. Ezekre csak éppen annyit írtak: „fogkrém”, vagy „szappan”. És — sikert aratnak. De népszerűségük a szakemberek szerint csak addig tarthat, amíg további fogkrémek és szappanok jelennek meg márka nélkül. NÁLUNK MINDEN- fogyasztási cikken fel kell tüntetni a gyártó nevét, és a gyártók, teljesítvén ezt a kötelezettségüket, mindinkább törekednek arra, hogy márkájukat használják megjelölésként. A Kozmetikai és Ház.tartásvegyipari Vállalat például Caola^ra változtatta nevét, ami szintén egy lépés a védjegyek használata felé. A gazdálkodás korszerűsödése, a termékek nagyobb választéka' edőbb- utúbb kibontakoztatja a versenyt a hazai piacon is, és ennek nélkülözhetetlen kelléke lesz a védjegyek bejegyeztetése, reklámozása, és használata. A fogyasztónak ebből annyi haszna lesz, hogy választásában,- döntésében eligazítást kap a védjegyektől. G. Zs. EGY NEB-JELENTÉS NYOMÁBAN Mikor lesz a hulladékfából gőz? A Bács-Kiskun megyei*' Népi Ellenőrzési" Bizottság októberben vizsgálatot folytatott hat megyénkbeli üzemben a "költséggazdálkodás a munkaerő-, anyag-, és energiatakarékosság helyzetéről. A vizsgálat egyebek között megállapítja, hogy a vállalatok többségében intézkedéseket tettek az olcsóbb energia felhasználására. Azonban... S itt következik az alábbi példa: 0 A hulladékfa- tüzelésű kazán, amelyen még mindig van tennivaló. (Straszer András felvétele) „A Parkettagyártó Vállalatnál a hulladékfa hasznosítására évi 5000 tonna szén és 5Ó0 tonna tüzelőolaj megtakarítása céljából fahulladéktüzelésű kazán üzembehelyezését tervezték. A fővállalkozó Energiagazdálkodási Intézet 1980. december 31-ig vállalta a kazán üzembehelyezését. Az üzembehelyezés a vizsgálat időpontjáig nem történt meg, és annak végleges befejezési határideje ismeretlen.” A jelentés olvastán kérdések sora tolakodik elő. Egy: Miért késett már közel egy esztendőt a takarékos tüzelőberendezés átadása? Kettő: Kinek, milyen veszteségei származtak a késedelemből. Három: Mindezen túl, és elsősorban: mikorra várható végre, hogy füstöt pipál a kémény, hőt termel a kazán? I. Kecskeméti Parkettagyár, 1981. november utolsó hete. Végei Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes: — Az osztrák gyártmányú, Bertsch típusú hulladékfa-tüze- lésű kazán beállítását még az ÉPFA Vállalat kezdeményezte. Időközben, ez év január 1-től gyárunk önáliló lett, ám az Ipari Minisztérium úgy foglalt állást, hogy ezt a több, mint 31 milliós beruházást még az ÉP- FÁ-nak kell befejeztetnie. — A Népi Ellenőrzési- Bizottság jelentésében az áll, hogy a -fűtőberendezésnek már a tavalyi év végére el kellett volna készülnie. — Sajnos nem így történt. A fővállalkozó, az Energiagazdálkodási Intézet tucatnyi, kivitelezővel, alvállalkozóval , szerződött, neki -magának kivitelezői gyakorlata nem lévén, mindent valaki mással -kellett -megcsináltatnia. — Ez okozta a késedelmet? — Ez is, meg más okok is. Például a külföldi 'berendezések egyikének-imásikának késedelmes beérkezése, meghibásodása. De erről az EGI-t kellene megkérdezniük. Megkérdeztük az EGI-t. Bar- kovics József osztályvezető a következőket mondotta: — Mi a szereléssel 1981. márciusában végeztünk. Uzembehe- lyezésre hívtuk az osztrák partnert: áprilisban jöttek. Közben -tönkrement az elszívó -ventillátor, hat hétig tartott a • kijavítása. Alig készült el, kiderült, hogy a fűrészpor-adagoló nem jól működik. Öktó|ber 5-re javította meg a Kornélius Schmidt cég. Ezután már rendben is lett volna minden, ha a gőzhajtású távszivattyú fel nem mondja a szolgálatot. Ekkor -hívtuk a Bertsdh cég -garanciális szerelőit. A válasz a következő volt: „A cég által vállalt jótállás már lejárt”.2 A Kecskeméti Parkettagyárban több száz tonna -fűrészpor, • forgács és darabos fahulladék keletkezik havonként. Ezt korábban mezőgazdasági üzemek vásároltak fel. Ha a kazán elkészül, a -hulladék elégetésével fedezni tudják a gyár csaknem teljes gőzenergia szükségletét. — Tavasztól-őszig sem* olajra, sem szénre nem lenne szükség. — jelenti ki Kristofóri Aladár műszaki osztályvezető-helyettes. 1— Csupán a téli hónapokban kell • rásegítenünk a fűtőrendszerre a hagyományos szenes kazánnal. A késés most már több mint 11 hónapos. Ez alatt az idő alatt olajjal és szénnel volt kénytelen hőt termelni a parkettagyár. Kinek a zsebére? — Szerződési kikötéseink egyike: a fővállalkozói díj 7 százalékának visszatartása késedelmi kamat címén — tájékoztat Végei Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes. — Ez azonban közel sem fe- dézt a tényleges veszteségeket. Hogy ezek mértéke miképnen alakult, azt most vizsgáljuk. Szerepelni fog a tételek között a felhasznált tüzelőolaj és szén ára a szállítási költségekkel együtt. Az fiPFA . ennek alsóién kárigényt fog benyújtani az EGI-nek. 3 Késedelmi kamattal, kártérítéssel természetesen nem oldható meg ez a probléma. Hiába vándorol a pénz az ÉGI zsebéből a parkettagyáréba, a veszteség a népgazdaság számára így is — úgy is veszteség marad. A legsürgetőbb feladat tehát a fűtőberendezés mielőbbi beindítása. Mikor kerülhet erre sol? Gáspár Csaba, a parkettagyár energetikusa szerint ennek jelenleg két akadálya van. Egyik a vízlágyító berendezés, másik a poradagoló hibája. Az előbbit a .nyíregyházi szerelők javítják meg ígéretük szerint december 5-ig, az utóbbihoz azonban nyugatnémet szakember közreműködése szükséges. S mit mond Barkovics József, az Energiagazdálkodási Intézet osztályvezetője? — A vízlágyítóberendezést egykét napon belül kijavítják. Jön az NSZiK-beli szerelő is. December első hetében megtartjuk a próbaüzemet. A 72 órás próbaüzem során a szakemberek szerint még adódhatnak k-isebb-nagyobb rendellenességek. Ezt a lehetőséget is bekalkulálva a fűtőberendezés beindításának késedelme egy, év körül határozható meg. Ha a kazán határidőre elkészült volna, a megtakarítás egy esztendő alatt óvatos becslések szerint öt, más vélemények szerint kilencmillió forintot tett volna ki. □ □ □ Ezt tudtuk meg, a NEB-jelen- tés nyomában járva a parketta- gyárban.' Az Energiagazdálkodási Intézet osztályvezetője elismerte, hogy ők sem vétlenek a késede-> lemben. Tény az is, hogy az ÉPFA átszervezése sem kedvezett a kazán ügyének. A ki-látásiba helyezett kártérítési eljárás során -bizonyára még sok körülmény tisztázódni fog. Ám a népgazdaság számára az lett vqlna üdéös, ha erre az eljárásra és az azt megelőző egyesztendős huzavonára nem is került volna s-o-r.! Sitkéi Béla Lendületes, demokratikus vezetési stílus Beszámold taggyűlés a VOLÁN-nál Négy pártalapszervezet száznegyven! 'kommunistája képviseletében nyolcvankét küldött tanácskozott az éves munkáról a Volán 9. számú Vállalatnál. A megye legnagyobb szállítási vállalatának küldöttértekezletén részt vett dr. Molnár Frigyes, a város országgyűlési képviselője és Bitó István, a párt városi végrehajtó bizottságának tagja. Dr. Libor Gábor, a pártvezetőség megbízásából amely keresztmetszetét adta munkájának. Rendszeres, színvonalas szervezeti élet A pártvezetőség munkájút alapvetően a XII. kongresszus, a felsőbb pártszervek határozatai, állásfoglalásai határozták meg. Ebben az időszakban a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítottak a lenini normák betartásáig, a szervezeti élet rendszerességének biztosítására, az ideológiai, gazdasági és politikai feladatok végrehajtására, a tömegszervezetek pártirányítására és a tömegkapcsolatok továbbfejlesztésére. Évek óta tudatosan a körülményekhez és feltételekhez alkalmazkodva alakítják ki az esetleges új állásfoglalást. Ennek köszönhető, hogy a pártvezetés1 színvonala javult, érvényesült a kollektív vezetés lenini elve. Javult a párt és a gazdasági vezetés kapcsolata, s eredményesnek bizonyult az a gyakorlat, hogy a vállalat életét döntően befolyásoló témákat közös testületi ülésen vitatták meg. A vezetőségi üléseken többek között olyan lényeges kérdéseket tárgyaltak meg, mint áz egyéni teljesítményektől függő ösztönző bérezés helyzete, a tervek időarányos teljesítése, a személyforgalom javítása, a propaganda- és agitációs tevékenység, az információs hálózat fejlesztése, a tömegszervezeti vezetők beszámoltatása. Ezenkívül természetesen a pártvezetőség minden olyan kérdésben véleményt nyilvánított, állásfoglalást, határozatot hozott, amelynek célja a vállalat politikai és gazdasági munkájának fejlődését szolgálta. A beszámolóból kitűnt, hogy a párttagság és az alapszervezeti vezetőségek aktívak, amelyet -bizonyít, hogy a száznegyvenhét párttagnak 245 pártmegbízatása Váft. A taggyűléseken való rész- ^ílMk„„,e]lenére, hogy a vállalat folyamatos üzem — meghaladja a 90 százalékot. A pártoktatásban tavaly harmincötén, idén hatvanötén vesznek részt, ugyanakkor a KISZ- oktatásban negyvenen, a szak- szervezeti oktatásban pedig két- százötvenhárman tanulnak. A pártszervezet a politikai oktatás irányítása mellett segítséget nyújtott az állami, a szakmai oktatáshoz és a vezetőképzéshez. A VOLÁN-nál 49, döntő részben fizikai dolgozó tanul közép- vagy szakközépiskolában, tízen egyetemen, főiskolán, húszán pedig forgalmi és műszaki tiszti iskolán szereznek magasabb képesítést. Igen jelentős a szakmunkás- és gépjárművezető, illetve rakodógépkezelő-képzés, illetve to- továbbképzés. A pártalapszervezetek a társadalmi és tömegszervezeteken keresztül építették tömegkapcsolataikat. A szakszervezeti tisztség- viselők ismerik és értik a párt politikáját, sokat tesznek e politika érvényesüléséért. Őrködtek a szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi demokrácia megvalósítása fölött. Segítették a szocialista munkaverseny kibontakoztatását. A vezetőségek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjúság nevelésére. A KISZ-bizottság és az alapszervezetek megfelelő politikai mozgósítással készültek a választásokra, a KISZ X. kongresszusára. Folyamatos munkájuk eredmé- . nyeként kapták meg ebben az-év- ben a' KISZ KB Vörös Vándorterjesztétte elő a beszámolót, valamennyi pártalapszervezet # Dr. Molnár Frigyes országgyűlési képviselő nagyra értékelte a vállalat fejlődését, részletesnek, előremutatónak és • önkritikusnak tartotta a Volán vállalat pártve- tőségének beszámolóját. zászlaját. A KlSZ-alapszerveze- tek munkájára a folyamatosság jellemző, élnek érdekképviseleti jogukkal', de segítik az ifjúsági munka verseny-mozgalmat. Valamennyi párttag részvételével A'pártvezetőség á legfontosabb feladatának tekintette a gazdaságpolitikai munka szervezését, irányítását, segítését és ellenőrzését. Az ez évi munka megkezdése előtt a párt valamennyi tagja aktívan részt vett a hatékonysággal, a termelékenységgel, a minőséggel és a költséggazdálkodással- összefüggő elképzelések kialakításában. A pártvezetőség (néghatárózta a légfontösább téri- nivalókat, így kiemelkedő szerepet kapott a kereskedelempolitika, a takarékos gazdálkodás, a szakszolgálatok együttműködése. Az előírt és vállalt feladataikat meg tudták valósítani, amelyhez rendkívül nagy segítséget nyújtottak a pártalapszervezetek, amelyek egész évben segítették a munkaszervezést. A személyszállításban a tömegközlekedési eszközök igénybevétel^ a vártnál jobban növekedett, ugyanakkor az áruszállításban a íuvarössze- tétel és, a kereslet kedvezőtlenebbül alakult. Tíz hónap alatt a 684 millió forintos termelési értéket — amely majdnem azonos az időarányos tervvel — százzal kevesebb ‘létszámmal valósították meg. A dolgozók szociális körülményei és jövedelme az előirányzott színvonalat meghaladják. Az átlagbér - átlagosan 6,9 százalékkal növekedett, amely a meglévő létszám intenzívebb foglalkoztatásával és az egy főre jutó termelés nagyobb arányú felfutásával jár együtt. Űj feladatok előtt A basrjámoló önkritikusan elemezi ■ ‘ iínökségek és kirendel4 üzemegységek gazdaság ', a fuvarozási lehetős' . . i ználását, a kereske- delrv i -cat, a műszaki szak- szolg.i ■ :: vékenységét, a szocialista inunkaverseriy-mozgalmat, majd részletesen taglalta a feladatokat. A pártvezetőség a következő év gazdaságpolitikai élveit a következőkben határozta meg; olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a meglévő gazdasági feltételek jobb kihasználására törekszik, a megváltozott viszonyokhoz riigalmasabban alkalmazkodik. A gazdasági szabályozó rendszer hatékonyabb, termelékenyebb és minőségileg jobb munkát követel meg, s mind jobban el kell látni a lakossági szolgáltatást. Ennek érdekében a, pártvezetőségnek és az alapszervezeteknek egyik legfontosabb feladata la káderek nevelése, kiválasztása, és a jó tervek készítéséhez a szükséges feltételek megteremtése. Az eszközöket és a munkaerőt úgy kell csoportosítani, hogy a vállalat fejlődése, ha kisebb ütemben is, de tovább folytatódjék. A vállalat szezonális igénybevétele mellett a tervezett nyereség biztosítása érdekében komplex és folyamatos intézkedéseket kell tenni. Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatosan a politikai munkával is 'biztosítani kell, hogy a vállalat kielégítse a jogos igényeket. A küldöttértekezlet aktivitását mutatta, hogy tizenheten szólalták fel, közöttük dr. Molnár Frigyes. Az országgyűlési képviselő nagyra értékelte a vállalat fejlődését, részletesnek, előremutatónak, önkritikusnak tartotta a pártvezetőség beszámolóját. Saját személyes tapasztalatait hozta fel bizonyítékul arra, hogy milyen jelentős mértékben fejlődött a tömegközlekedés, az áruszállítás. Mint mondta, szívügyének tekinti a vállalat £s a város fejlődését. Érdemes idézni Rigó István vállalatigazgató hozzászólásából: Az éves termelés és gazdálkodás a gondok ellenére kiegyensúlyozott volt. A gondok a teherautófuvarozásban jelentkeztek, amely a vállalati tervben 45,5 százalékos nagyságrenddel szerepelt. Az első tíz hónapban ez 43 százalékra teljesült, s a lemaradás 18 és fél millió forint. Az autóbuszközlekedés céltudatos munkával tíz hónap alatt 11 millió forinttal teljesítette ' túl bevételét. Az igazgató elmondta, hogy nagyra értékeli a lakosság, a tanácsok és a pártszervek véleményét a személyszállítási tevékenységgel kapcsolatosan. A szállítmányozás és „a rakodás nyeresége a terve-' zéttnél 5 millió forinttal lesz több. Az energiagázdálkodásrol szólva kijelentette, tíz hónap alatt 550 tonna benzint, gázolajat takarítottak meg a tehergépkocsik, s 340 tonna gázolajat az autóbuszok. Ezt követően a jövő évi feladatokról adott vázlatos áttekintést. Nem érdektelen szót ejteni a városi pártbizottság minősítéséről sem, amelyet Bitó István, a végrehajtó bizottság tagja ismertetett. Eszerint a pártvezetőség feladatait alaposan és színvonalasan látta el, az elmúlt évek jól bevált gyakorlatát, továbbfejlesztették, és a körültekintő, személyekre szóló feladat-meghatározások egyre jobban biztosítják a kommunisták mozgósítását. A változó munkahelyen dolgozó párttagok, ma már teljes értékű pártmünkát végeznek. Lendületes, határozott, demokratikus vezetési stílus alakult ki, a pártalapszervezetek munkája színvonalas. A pártvezetőség egyik kezdeményezője volt a KPM-ágazat pártszervezetei között kialakult városi együttműködésnek. Jól élt a pártvezetőség az együttműködés jogkörével, s az üzemegységek pártszerveivel kiépített kapcsolatok jól biztosítják a gazdaságpolitikai elképzelések egységes értelmezését, összehangolt végrehajtását. A vállalat vezetésével kialakult emberi és munkakapcsolatok lehetővé teszik a nyílt, elvtársi vitákat, a vezetők beszámoltatását, a feladatok meghatározását. Gémes Gábor Süttstoff- vaniHin takarmányízesítö Borjak neveléséhez, hizlalásához, sertéseknek malackortól végsúlyig. Egy tasak 100 kg takarmányhoz elegendő. § 2234
