Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
1981. december 4. # PETŐFI NÉPE • 5 NÉPTÁNCMOZGALOM A MEGYESZÉKHELYEN ÚTTÖRŐÉLET • A Kecskemét Néptánc Együttes első -műsorában szerepelt az Uvegestánc. A Hírőstől a Kecskemét együttesig Mi kell egy néptáncegyüttes létesítéséhez? Élő tánchagyomány! Mint Kalocsán, Drágszélen, Garán, Szeremlén. Mindenütt, ahol még mindig élnek olyan fiatalok, akik' apjuktól, anyjuktól, idősebb rokonaiktól tanulták a táncokat. A hagyományba beleszülető, belenövök számát még ezeken a helyeken is fölözik a csoportokban képzetteké. Tetszik, nem tetszik; így van, s egyre inkább így lesz. Kecskemét környékén csak a környező telepes tanyafalvakból toborozhattak tagokat az 1930-as években alakított Gyöngyös bokrétába. A puritán századokon át kálvinista szellemű településeken rég elfelejtődtek a táncos szokások. Üldözték a felesleges cifraságokat, a netán illetlenségre is alkalmat teremtő közös szórakozásokat. Egy vállalatnál kezdődött A felszabadulás után az ,első amatőr csoportot máshonnan ide- származottak szervezték. A borforgalmi vállalat műkedvelői és Vincze Miklós, majd V. Kiss Ibolya tánctanároké a kezdeményezés érdeme. Szívós közegellenállást legyőzve jött létre negyed- százada az'eredeti céljaiért fél- siRéiM’él 'küszködő Hírős ■' Egy Üt-1 tes. „(Min,ek, 3?” — értetlenkedett i96ri-ben1a döntő szavú Var'ó'- sí vezető.) A közöny, a fojtogatás ellenére sokáig dolgoztak. Tar- nowban ma is emlegetik fergeteges sikerű műsorukat. Művezetők, adminisztrátorok, munkásasszonyok, pedagógusok, nagymamák és nagypapák ma is életük gyönyörű emlékei között tartják számon az együttesben töltött éveiket. A Kecskeméti Műsor legújabb számában nyilatkozta a MEZŐGÉP vállalat kulturális felelőse, hogy nagy részben ez az együttes szerettette meg- vele a kultúrát. Több más ütemben is fontos" szerepet vállaltak a Hírős tánccsoport hajdani tagjai. Az 1971-es városi kulturális karakter-tervben még utalásként sem szerepel a tánckültúra ügye. Csak a művelődési központ megnyitásával kedvezően megváltozott tárgyi, személyi feltételek ösztönzésére szorgalmazta a városi tanács egy népi együttes megteremtését. A nagy létszámú intézményben akkor nem lelkesedtek különösképpen e javaslatért. A- Kecskemétre hívott országos hírű koreográfus is elköltözött a megyeszékhelyről. Diákcsoport a Katonában Szerencsére jött egy másik elhivatott szakember. Nagy Dezső maga sem gondolta, hogy akkor taszítódtak az immár végleges-, nek látszó megoldás medrébe, amikor bontakpzó,, . diákcsoportjukat eltanácsolták a Katona Jó- zsef Gimnáziumból. . Nevezett és felesége ott hoztak létre egy 'lelkes együttest. „Kiűzetésüket” azzal indokolták: tánccsoport nélkül még csak megvan az iskola, de takarítók nélkül megáll a verkli. Ök pedig nem vállalták a túlmunkát, az ügyeletet, meg különben is, mindig fölverték a port a táncosok. A Megyei Művelődési Központ sietett segítségükre. Az új keretben főiskolások, munkásfiatalok csatlakoztak a gimnazistákhoz. Viszonylag kielégítő támogatást kapnak. Évtizedekig ellébecol- hatnának, hacsak önmaguk szórakoztatására gondolnának. - A Kecskemét néven szereplő együttes vezetői, tagjai azonban tudják: csak akkor dolgoznak köz- megelégedésre, csak akkor arányos teljesítményük a lehetőségeikkel, ha közvetlenül, közvetve tevőleges felelősséget vállalnak az összvárosi közművelődésért, jelesül a kecskeméti néptáncmozgalomért, vagyis, ha állandóan szélesítik a tánckultúra kecskeméti alapjait. Igazuk van, hiszen egyetlen NB Il-es vagy NB Ill-as focicsapat sem élhet meg sokáig területi, járási, kispályás bajnokságok nélkül. Ezért örülne Nagy Dezső újabb kecskeméti tánccsoportok szervezésének. Az MMK szerepe Egyetért törekvéseikkel Gila János, a Megyei Művelődési Központ igazgatója is, aki így vélekedik az ötéves fennállását ünneplő csoportról: — Énnek a művelődési központnak elsősorban Kecskemét város közművelődését kell szolgálni olyan mértékben, ahogyan ezt megteheti. Tény, hogy megyei feladatát akkor látja el helyesen, iha jtt helyben minél jobban, minél példamutatóbban dolgozik. V Személyesen is büszke' vagyok arra, hogy Kecskemét immár ilyen színvonalú néptáncegyüttessel büszkélkedhet. Ez a csoport egyike azoknak, amelyek a művelődési központ alakításában jöttek létre, tehát nem egy meglévőt vettünk át. Igyekszünk kihasználni azt az előnyös helyzetet, hogy van itt egy kiváló szakember, jó intézményi háttér és élénk érdeklődés mutatkozik a néptánccsoport iránt. Elég sok fiatal jelentkezik az együttesbe, és műsoraikra is mindig van közönség. Ismerem, ismerjük gondjaikat. Bármilyen nagy is intézményünk, nehéz olyan helyet találni számukra, ahol rendszeresen, jó körülmények között, más programokat nem zavarva próbálhatnának. Elő-előfordult, hogy kimaradt, vagy megrövidült egy- egy gyakorlás, mert a szomszédos helyiségekben csendet követelő műsort rendeztek. Úgy gondolom, hogy más épületben ala, kíthatnók ki a kecskeméti néptáncosok otthonát, a kecskeméti táncházat. Talán az úttörő- és ifjúsági ház megnyitásával megoldást találnak az illetékesek. A vezető dicsérete Hadd méltassam Nagy Dezső fáradhatatlan tehetségkutató, nevelő munkáját. Legalább egymásfél esztendő szükséges ahhoz, amíg valakiből jó táncos lesz, amíg megtanulja a repertoárt. A vezető szerepe bizonyos értelemben korlátozottabb, mint más művészeti csoportoknál. Vásárhelyi Zoltán például két hónap alatt olyan színvonalúra emelhette az addig középszerű kecskeméti énekkart, hogy álmélkodtak a szakemberek. A táncegyüttesek kibontakoztatásához, _ _„felkik;. t atásához” a legideálisabb körülmények között is több idő szükséges. Szorgalmukat, eltökéltségüket, eddigi eredményeiket látva mindent megtesz intézményünk; a legjobb szakembereket kérjük fel egy-egy új koreográfia elkészítésére és szívesen küldjük el a Kecskemét néptáncegyüttest hazai és külföldi fesztiválokra. Bőven kapnak meghívást. Szakmai körökben idehaza és külföldön is jegyzik a csoportot. Miként jutottak el ilyen gyorsan ide, erről tájékoztatjuk olvasóinkat második, befejező cikkünkben. Heltai Nándor ÉRDEMRENDEK, Hivatás és Harminc ország csaknem .800 különféle katonai kitüntetését őrzi kecskeméti otthonában Kenyeres Dénes főhadnagy. Lakása valóságod házimúzeum. A vitrinüveggel védett ‘polcain és a falakon különleges dobozokban, vagy tablókra erősítve évszázados rendjelek, medáliák mellett ott csil-. lógnak napjaink legmagasabb kitüntetései. Az egyik falrészt száz régi marokfegyver: tőrök, kardok, szablyák, pisztolyok díszítik. A könyvespolcokon kétszáznál több katonai témájú könyv simul egymáshoz — hadtörténeti és hadtudományi művek, lexikonok, katalógusok.... □ □ □ — Gyűjteményem első darabját még Nagykőrösön, a nagyapámtól kaptam — kezdte több mint két és fél évtizedes gyűjtőmunkával felhalmozott kincseinek bemutatását Kenyeres Dénes, s elém tette az első világháborúból származó Vitézségi Érem ezüst fokozatát. — Nagyapa roppant büszke volt rá. Elbeszéléseiből addigra már kívül, ről tudtam: hogyan, milyen veszélyekkel szembenézve állította helyre a parancsnokság és a tűzvonalban 'harcolók összeköttetését. Fél évvel később pedig a szomszédunkban élő idős bácsi is nekem ajándékozta a háborúban szerzett kitüntetéseit. Attól kezdve a katonaélet, a fegyveres Szolgálat iránti vonzódásom szorosan egybekapcsoló. JELVÉNYEK szenvedély dott a rendjelek, érdemérmek szenvedélyes gyűjtésével. 1964-ben őrmesteri rendfokozattal tért vissza Kecskemétre, gyermekkori álma vált valóra — hivatásos katona lett. A tiszthelyettesi iskolán felvették az MSZMP-be, s egy évvel később megkapta első katonai kitüntetését: a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Azokban a hónapokban egyik gyűjtőtársa révén bekapcsolódott a kecskeméti éremgyűjtők klubjába. Rövid idő' alatt a megye szinte valamennyi aktív gyűjtőjével megismerkedett. Tucatjával vásárolta, cserélte a medáliákat. Időközben leérettségizett, majd a tiszti tanfolyam sikeres elvégzése után, 1971-ben alhadnaggyá léptették elő. ti □ □ Szolgálati feladatainak' teljesítése során találkozott az egyik legnevesebb éremgyűjtővel, Szabó Ottó honvédtiszttel, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete vá. lasztmányának. tagjával, aki ajánlásával hozzásegítette, hogy közel egy évtizeddel ezelőtt felvegyék az egyesületbe. Azóta rendszeresen megkapja az érem és kitüntetés gyűjtésével, foglalkozó tájékoztatókat, folyóiratokat" és árverési jegyzékeket. Ezek felhasználásával még eredményesebben hódolhat kedvenc szenvedélyének; amely a magyar néphadsereg, valamint ,a baráti hadseregek kitüntető és fegy-| verpemi jelvényeinek, váll-lap- jainak gyűjtésére is kiterjed. Kenyeres Dénes nemcsak gyűjt, hanem rendkívül nagy . energiát fordít a kitüntetések pontos megnevezésének, alapítási évének tisztázására, a hozzájuk fűződő történelmi korok, események, emlékezetes csaták körülményeinek megismerésére, tanulmányozására. Gyűjterúényét már eddig is számos helységben — így Veszprémben és Balatonfűzfőn is — kiállította, s most azon fáradozik, hogy a kecskemétiek is megismerkedhessenek kincseivel. Kenyeres főhadnagy húsz esztendő alatt héíszáznyolcvanra növelte a nagyapai örökséget. A relikviák közül az első világháborúból származó Mária Terézia rend lovagkeresztjei a legértékesebbek. Ritkaságnak számít még az 1848—49-es szabadságharc III. osztályú érdemjele. a Tengeri utazási emlékérmek, a Lipót-rend kiskeresztje, a Vaskorona rend II. osztálya, a Nagy-- ezüst Vitézségi érem 1792-ből, a Hadseregkereszt 1814-ből. Kevés gyűjtőnek van meg a Ferenc József rend tiszti és lovagkeresztje, a Magyar Szabadságharc Érdemrend ezüst fokozatának első kiadása, valamint a Berlin bevételéért adományozott szovjet emlékérem és a Finn Feher Rózsa rend kiskeresztje ... A mintegy másfél száz kitüntető jelvény mellett több ezer katonai és mozgalmi" jelvényt is őriz fiókjaiban, piros dobozkáiban. □ ti □ A gazdag gyűjteményt remélhetőleg rövidesen-, megtekintheti a kecskeméti közönség is. Büki Péter Tudósítóink jelentik Emlékezetek esemény -színhelye volt az elmúlt napokban Pá- hin az általános iskola: megünnepelték a csapat gárdaszakasza megalakulásának ötödik évfordulóját! Ennek azért van nagy jelentősége, mert itt, a kiskőrösi járásban alakult meg a megyében az első gárdaszakasz — de a legelsők között az országban is! Az elmúlt öt esztendő során száztizenkét úttörőgárdista vett részt különféle versenyen, ért el szép eredményt,1 többször állhatták a dobogó legmagasabb fokán is, ami pedig ugyancsak fontos: befejezvén az általános iskolát az MHSZ-ben folytatják a különféle versenyeken való részvételt; s- teljesítményük ismét kimagaslik a mezőnyből. Az eseményről az ötödikes Kruchió Gyöngyi küldött beszámolót. „Gárdaszakaszunk, amely Ze- leszkó Benjámin nevét viseli, öt évvel ezelőtt alakult meg. Névadónk rendőr százados volt, az ellenforradalom idején halt hősi halált Baján. Ünnepségünkre sok vendéget meghívtunk. 'Örömmel . üdvözöltörőcsapattól Túrái Zsuzsa küldött beszámolót. „Vidám és mozgalmas az életünk, így csak a legutóbbi eseményekről írok. Az elmúlt napokban kedves vendégünk volt: Pajor-Gyulai Károlyné Bakos Joli néni, aki a kecskeméti úttörőház első igazgatója volt. A vendéglátó Petőfi raj tagjai figyelmesen hallgatták a sok fénykép bemutatásával színesített beszámolót a kezdés időszakáról, a ház megnyitásával és első rendezvényeivel kapcsolatos emlékekről. Az elbeszélésből sok mindent megtudtunk, de közülünk is főként azok, akik az úttörőtanácstól azt a megbízást kapták, hogy kutassák fel a megyeszékhely úttörőházának történetét 1951-től, kapunyitástól. A vendéget rövid műsorral is szórakoztattuk, majd játékkal, dallal ért véget az esemény.” Örömmel olvastuk a hetény- egyházi úttörőtudósító. Kovács Judit sorait is, amelyben egy emlékezetes vetélkedőről küldött beszámolót. ..Az ötödik, hatodik és hetedi• Sokasodnak a szalagok a páhi úttörőgárdisták zászlaján. hettük névadónk özvegyét, Márton Kálmánt, az úttörőgárdisták országos parancsnokát, Kisné £sányi Anikót, - a megyei úttörőelnököt, P&lvölgyi István rendőr századost, aki csaph tűnk näh '~egy-. Babetta segédmotort hozott ajándékba. Gárdazászlónkra huszonkét szalagot kötöttek vendégeink. A megemlékezés alkalmából irodalmi műsort mutattunk be, majd igazgatónk mondott ünnepi beszédet, méltatta a gárda munkáját. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy községi tanácsunk titkára. Balázs Margit néni. aki annyit segítette munkánkat kitüntetést' kapott. De kitüntetést kapott két ifivezetőnk is —, Szabó Ildikó és Szabó Gabriella —, akik úttörőkorukban ugyancsak gárdisták voltak! Büszke vdgyok arra, hogy gárdista lehetek!” A mélykúti úttörőcsapatnál megalakult a riporterraj! Tagjai hosszú és gondosan fogalmazott beszámolót küldtek az Üttö- rőéletnek, a csapatunknál történt nevezetesebb eseményekről, — eredményeikről, örömeikről. Ősszel az úttörők és a negyedikes kisdobosok bekapcsolódtak a Teremtsünk értéket — akcióba. Szedték a közeli termelőszövetkezetekben a paradicsomot, a napraforgófejeket és a sárgarépát. Egynapi keresetüket a 'csapatpénztárnak ajánlották fel. Két akadályversenyt is rendeztek ez ideig. A kisdobosoknak szeptember 29-én. majd' az úttörőknek október 22-én, a község felszabadulásának napján. Mindkét esemény nagyszerűen sikerült, a november 7-i csapatgyűlésen az első három helyezett átvehette jutalmát is, valamennyi résztvevő pedig dicséretet kapott. Október utolsó napjaiban a községi művelődési házban szüreti mulatságon vettek részt valamennyien. A legizgalmasabb a tombola volt, csakhamar gazdára talált a főnyeremény, a- nagy torta is. Nem feledkeztek meg a Világtakarékossági napról sem, rövid műsorral, virággal köszöntötték az OTP és a takarékszövetkezet dolgozóit. A' kecskeméti Buday Dezső útBulgária „éneklő Az első bolgár kórus 111 évvel ezelőtt, Ruszében alakult meg. Alapítója a tanár, újságíró és irodalmár Todor Hadzsi- Sztancsev volt. A kórus első ön-, álló hangversenyét 1870-ben tartotta. Repertoárjukon hazafias ,dalok és egyházi művek is szép számban szerepeltek. Sikerük jelentős volt, gyakran énekeltek kés pajtások vetélkedőjét a nyolcadikosok vezették —, írja Jutka. A feladatok között ünnepi beszéd megírása, tablók készítése, '"égyP Lenin áltál' írt le vél rész fef' ■és forradalmárok arcképeinek felismerése, majd egy forradalmi dal eléneklése szerepelt. Első helyezést a hetedikes Fekete István raj ért el. A vetélkedőn részt vevők valamennyien könyvjutalomban részesültek, és valamennyien sokat tanultak.” A Hass, alkoss, gyarapits! — jelmondat szellemében tevékenykedik Kecskeméten a Halasi úti iskola capata is —, írja levelében Kovács Ildikó. A csapatünnepélyt szeptember 29-én a Csalá- nosi Parkerdőben rendezték meg, járőrversennyel és számháborúval egybekötve. Itt is, mint máskor, a MEZŐGÉP KISZ-fia- taljai Bodor Zoltán vezetésével segítették az esemény lebonyolítását. Októberben nagyszabású kiránduláson vett részt valamennyi felsőtagozatos. Jártak a Nemzeti Múzeumban, a Planetáriumban, a Hadtörténeti Múzeumban. a Vidám Parkban és az Állatkertben is. A hetedikesek és a nyolcadikosok a közeli Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben segédkeztek az őszi betakarítási munkákban. Túl vannak két jól sikerült szavalóversenyen, és javában készülődnek a Télapó-ünnepélyre is... Nagyszabású atlétikai verseny színhelye volt Kecel — irta Kriston Éva csapattudósitó. Az eseményen a kiskőrösi, császártöltési' és keceli úttörők vettek részt. Pásztor Gyula, a keceli pajtások testnevelő tanára örömmel számolt be arról, hogy tanítványai szerepeltek a legjobban a viadalon. A lányok mindhárom számban — három- négy- és öttusa — elsők lettek, a fiúknál csak az öttusázók első helyét nyerték el a kiskőrösiek. Az egyéni versenyzők közül a császártöltési Lakatos Zsolt végzett első helyen, a többi elsőség a ke- celieké: Iván Magdolna és Hunyadi László kisdobosok, Haszil- ló Enikő, Medgyes László és Min- 'da Edit úttörők jutottak a dobogó legmagasabb fokára, kaptak csapatvezetői dicséretet. Selmeci Katalin \ városa”, Rusze a ruszei Szentháromság Templomban is. A felszabadulás után a városban sorra alakultak a kórusok, s igy Ruszét rövidesen az „éneklő város"-nak nevezték el. Ma a , legismertebb kórusok a Rodina ‘ és a Duna Hangjai. Mindkét kórus világszerte ismert. (BUDA- PRESS—SOFIAPRESS)