Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

1981. december 4. # PETŐFI NÉPE • 5 NÉPTÁNCMOZGALOM A MEGYESZÉKHELYEN ÚTTÖRŐÉLET • A Kecskemét Néptánc Együttes első -műsorában szerepelt az Uvegestánc. A Hírőstől a Kecskemét együttesig Mi kell egy néptáncegyüttes létesítéséhez? Élő tánchagyomány! Mint Kalocsán, Drágszélen, Garán, Szeremlén. Mindenütt, ahol még mindig élnek olyan fiata­lok, akik' apjuktól, anyjuktól, idősebb rokonaiktól tanulták a táncokat. A hagyományba beleszülető, belenövök számát még ezeken a helyeken is fölözik a csoportokban képzette­ké. Tetszik, nem tetszik; így van, s egyre inkább így lesz. Kecskemét környékén csak a környező telepes tanyafalvakból toborozhattak tagokat az 1930-as években alakított Gyöngyös bok­rétába. A puritán századokon át kálvinista szellemű települése­ken rég elfelejtődtek a táncos szokások. Üldözték a felesleges cifraságokat, a netán illetlenség­re is alkalmat teremtő közös szó­rakozásokat. Egy vállalatnál kezdődött A felszabadulás után az ,első amatőr csoportot máshonnan ide- származottak szervezték. A bor­forgalmi vállalat műkedvelői és Vincze Miklós, majd V. Kiss Ibo­lya tánctanároké a kezdeménye­zés érdeme. Szívós közegellenál­lást legyőzve jött létre negyed- százada az'eredeti céljaiért fél- siRéiM’él 'küszködő Hírős ■' Egy Üt-1 tes. „(Min,ek, 3?” — értetlenke­dett i96ri-ben1a döntő szavú Var'ó'- sí vezető.) A közöny, a fojtogatás ellenére sokáig dolgoztak. Tar- nowban ma is emlegetik fergete­ges sikerű műsorukat. Műveze­tők, adminisztrátorok, munkás­asszonyok, pedagógusok, nagy­mamák és nagypapák ma is éle­tük gyönyörű emlékei között tartják számon az együttesben töltött éveiket. A Kecskeméti Műsor legújabb számában nyi­latkozta a MEZŐGÉP vállalat kulturális felelőse, hogy nagy részben ez az együttes szerettet­te meg- vele a kultúrát. Több más ütemben is fontos" szerepet vál­laltak a Hírős tánccsoport haj­dani tagjai. Az 1971-es városi kulturális karakter-tervben még utalásként sem szerepel a tánckültúra ügye. Csak a művelődési központ meg­nyitásával kedvezően megválto­zott tárgyi, személyi feltételek ösztönzésére szorgalmazta a vá­rosi tanács egy népi együttes megteremtését. A nagy létszámú intézményben akkor nem lelke­sedtek különösképpen e javasla­tért. A- Kecskemétre hívott or­szágos hírű koreográfus is elköl­tözött a megyeszékhelyről. Diákcsoport a Katonában Szerencsére jött egy másik el­hivatott szakember. Nagy Dezső maga sem gondolta, hogy akkor taszítódtak az immár végleges-, nek látszó megoldás medrébe, amikor bontakpzó,, . diákcsoport­jukat eltanácsolták a Katona Jó- zsef Gimnáziumból. . Nevezett és felesége ott hoztak létre egy 'lel­kes együttest. „Kiűzetésüket” az­zal indokolták: tánccsoport nélkül még csak megvan az is­kola, de takarítók nélkül meg­áll a verkli. Ök pedig nem vállal­ták a túlmunkát, az ügyeletet, meg különben is, mindig fölver­ték a port a táncosok. A Megyei Művelődési Központ sietett segítségükre. Az új keret­ben főiskolások, munkásfiatalok csatlakoztak a gimnazistákhoz. Viszonylag kielégítő támogatást kapnak. Évtizedekig ellébecol- hatnának, hacsak önmaguk szó­rakoztatására gondolnának. - A Kecskemét néven szereplő együt­tes vezetői, tagjai azonban tud­ják: csak akkor dolgoznak köz- megelégedésre, csak akkor ará­nyos teljesítményük a lehetősé­geikkel, ha közvetlenül, közvet­ve tevőleges felelősséget vállal­nak az összvárosi közművelődé­sért, jelesül a kecskeméti nép­táncmozgalomért, vagyis, ha ál­landóan szélesítik a tánckultúra kecskeméti alapjait. Igazuk van, hiszen egyetlen NB Il-es vagy NB Ill-as focicsapat sem élhet meg sokáig területi, járási, kis­pályás bajnokságok nélkül. Ezért örülne Nagy Dezső újabb kecs­keméti tánccsoportok szervezésé­nek. Az MMK szerepe Egyetért törekvéseikkel Gila János, a Megyei Művelődési Köz­pont igazgatója is, aki így véle­kedik az ötéves fennállását ün­neplő csoportról: — Énnek a művelődési köz­pontnak elsősorban Kecskemét város közművelődését kell szol­gálni olyan mértékben, ahogyan ezt megteheti. Tény, hogy me­gyei feladatát akkor látja el he­lyesen, iha jtt helyben minél job­ban, minél példamutatóbban dol­gozik. V Személyesen is büszke' vagyok arra, hogy Kecskemét immár ilyen színvonalú néptáncegyüt­tessel büszkélkedhet. Ez a cso­port egyike azoknak, amelyek a művelődési központ alakításá­ban jöttek létre, tehát nem egy meglévőt vettünk át. Igyekszünk kihasználni azt az előnyös hely­zetet, hogy van itt egy kiváló szakember, jó intézményi háttér és élénk érdeklődés mutatkozik a néptánccsoport iránt. Elég sok fiatal jelentkezik az együttesbe, és műsoraikra is mindig van kö­zönség. Ismerem, ismerjük gond­jaikat. Bármilyen nagy is intéz­ményünk, nehéz olyan helyet ta­lálni számukra, ahol rendszere­sen, jó körülmények között, más programokat nem zavarva pró­bálhatnának. Elő-előfordult, hogy kimaradt, vagy megrövidült egy- egy gyakorlás, mert a szomszé­dos helyiségekben csendet köve­telő műsort rendeztek. Úgy gon­dolom, hogy más épületben ala, kíthatnók ki a kecskeméti nép­táncosok otthonát, a kecskeméti táncházat. Talán az úttörő- és if­júsági ház megnyitásával meg­oldást találnak az illetékesek. A vezető dicsérete Hadd méltassam Nagy Dezső fáradhatatlan tehetségkutató, nevelő munkáját. Legalább egy­másfél esztendő szükséges ahhoz, amíg valakiből jó táncos lesz, amíg megtanulja a repertoárt. A vezető szerepe bizonyos értelem­ben korlátozottabb, mint más mű­vészeti csoportoknál. Vásárhelyi Zoltán például két hónap alatt olyan színvonalúra emelhette az addig középszerű kecskeméti énekkart, hogy álmélkodtak a szakemberek. A táncegyüttesek kibontakoztatásához, _ _„felkik;. t atásához” a legideálisabb körül­mények között is több idő szük­séges. Szorgalmukat, eltökéltségüket, eddigi eredményeiket látva min­dent megtesz intézményünk; a legjobb szakembereket kérjük fel egy-egy új koreográfia elké­szítésére és szívesen küldjük el a Kecskemét néptáncegyüttest hazai és külföldi fesztiválokra. Bőven kapnak meghívást. Szak­mai körökben idehaza és külföl­dön is jegyzik a csoportot. Miként jutottak el ilyen gyor­san ide, erről tájékoztatjuk olva­sóinkat második, befejező cik­künkben. Heltai Nándor ÉRDEMRENDEK, Hivatás és Harminc ország csaknem .800 különféle katonai kitüntetését őrzi kecskeméti otthonában Ke­nyeres Dénes főhadnagy. Lakása valóságod házimúzeum. A vitrin­üveggel védett ‘polcain és a fala­kon különleges dobozokban, vagy tablókra erősítve évszázados rend­jelek, medáliák mellett ott csil-. lógnak napjaink legmagasabb ki­tüntetései. Az egyik falrészt száz régi marokfegyver: tőrök, kar­dok, szablyák, pisztolyok díszí­tik. A könyvespolcokon kétszáz­nál több katonai témájú könyv simul egymáshoz — hadtörténe­ti és hadtudományi művek, lexi­konok, katalógusok.... □ □ □ — Gyűjteményem első darab­ját még Nagykőrösön, a nagy­apámtól kaptam — kezdte több mint két és fél évtizedes gyűjtő­munkával felhalmozott kincsei­nek bemutatását Kenyeres Dé­nes, s elém tette az első világhá­borúból származó Vitézségi Érem ezüst fokozatát. — Nagy­apa roppant büszke volt rá. El­beszéléseiből addigra már kívül, ről tudtam: hogyan, milyen ve­szélyekkel szembenézve állítot­ta helyre a parancsnokság és a tűzvonalban 'harcolók összeköt­tetését. Fél évvel később pedig a szomszédunkban élő idős bá­csi is nekem ajándékozta a há­borúban szerzett kitüntetéseit. Attól kezdve a katonaélet, a fegyveres Szolgálat iránti vonzó­dásom szorosan egybekapcsoló. JELVÉNYEK szenvedély dott a rendjelek, érdemérmek szenvedélyes gyűjtésével. 1964-ben őrmesteri rendfoko­zattal tért vissza Kecskemétre, gyermekkori álma vált valóra — hivatásos katona lett. A tiszthe­lyettesi iskolán felvették az MSZMP-be, s egy évvel később megkapta első katonai kitünteté­sét: a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát. Azokban a hónapokban egyik gyűjtőtársa révén bekapcsoló­dott a kecskeméti éremgyűjtők klubjába. Rövid idő' alatt a me­gye szinte valamennyi aktív gyűjtőjével megismerkedett. Tu­catjával vásárolta, cserélte a me­dáliákat. Időközben leérettségizett, majd a tiszti tanfolyam sikeres elvég­zése után, 1971-ben alhadnaggyá léptették elő. ti □ □ Szolgálati feladatainak' telje­sítése során találkozott az egyik legnevesebb éremgyűjtővel, Sza­bó Ottó honvédtiszttel, a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesülete vá. lasztmányának. tagjával, aki ajánlásával hozzásegítette, hogy közel egy évtizeddel ezelőtt fel­vegyék az egyesületbe. Azóta rendszeresen megkapja az érem és kitüntetés gyűjtésével, foglal­kozó tájékoztatókat, folyóirato­kat" és árverési jegyzékeket. Ezek felhasználásával még ered­ményesebben hódolhat kedvenc szenvedélyének; amely a magyar néphadsereg, valamint ,a baráti hadseregek kitüntető és fegy-| verpemi jelvényeinek, váll-lap- jainak gyűjtésére is kiterjed. Kenyeres Dénes nemcsak gyűjt, hanem rendkívül nagy . energiát fordít a kitüntetések pontos megnevezésének, alapítá­si évének tisztázására, a hozzá­juk fűződő történelmi korok, ese­mények, emlékezetes csaták kö­rülményeinek megismerésére, ta­nulmányozására. Gyűjterúényét már eddig is számos helységben — így Veszp­rémben és Balatonfűzfőn is — kiállította, s most azon fárado­zik, hogy a kecskemétiek is meg­ismerkedhessenek kincseivel. Kenyeres főhadnagy húsz esz­tendő alatt héíszáznyolcvanra növelte a nagyapai örökséget. A relikviák közül az első világhá­borúból származó Mária Teré­zia rend lovagkeresztjei a legér­tékesebbek. Ritkaságnak számít még az 1848—49-es szabadság­harc III. osztályú érdemjele. a Tengeri utazási emlékérmek, a Lipót-rend kiskeresztje, a Vas­korona rend II. osztálya, a Nagy-- ezüst Vitézségi érem 1792-ből, a Hadseregkereszt 1814-ből. Ke­vés gyűjtőnek van meg a Ferenc József rend tiszti és lovagkereszt­je, a Magyar Szabadságharc Ér­demrend ezüst fokozatának első kiadása, valamint a Berlin be­vételéért adományozott szovjet emlékérem és a Finn Feher Ró­zsa rend kiskeresztje ... A mintegy másfél száz kitünte­tő jelvény mellett több ezer ka­tonai és mozgalmi" jelvényt is őriz fiókjaiban, piros dobozkái­ban. □ ti □ A gazdag gyűjteményt remél­hetőleg rövidesen-, megtekinthe­ti a kecskeméti közönség is. Büki Péter Tudósítóink jelentik Emlékezetek esemény -színhe­lye volt az elmúlt napokban Pá- hin az általános iskola: megün­nepelték a csapat gárdaszakasza megalakulásának ötödik évfor­dulóját! Ennek azért van nagy jelentő­sége, mert itt, a kiskőrösi járás­ban alakult meg a megyében az első gárdaszakasz — de a leg­elsők között az országban is! Az elmúlt öt esztendő során száztizenkét úttörőgárdista vett részt különféle versenyen, ért el szép eredményt,1 többször állhat­ták a dobogó legmagasabb fo­kán is, ami pedig ugyancsak fon­tos: befejezvén az általános is­kolát az MHSZ-ben folytatják a különféle versenyeken való rész­vételt; s- teljesítményük ismét ki­magaslik a mezőnyből. Az ese­ményről az ötödikes Kruchió Gyöngyi küldött beszámolót. „Gárdaszakaszunk, amely Ze- leszkó Benjámin nevét viseli, öt évvel ezelőtt alakult meg. Név­adónk rendőr százados volt, az ellenforradalom idején halt hő­si halált Baján. Ünnepségünkre sok vendéget meghívtunk. 'Örömmel . üdvözöl­törőcsapattól Túrái Zsuzsa kül­dött beszámolót. „Vidám és mozgalmas az éle­tünk, így csak a legutóbbi ese­ményekről írok. Az elmúlt napokban kedves vendégünk volt: Pajor-Gyulai Károlyné Bakos Joli néni, aki a kecskeméti úttörőház első igaz­gatója volt. A vendéglátó Petőfi raj tagjai figyelmesen hallgatták a sok fénykép bemutatásával szí­nesített beszámolót a kezdés idő­szakáról, a ház megnyitásával és első rendezvényeivel kapcsolatos emlékekről. Az elbeszélésből sok mindent megtudtunk, de közülünk is fő­ként azok, akik az úttörőtanács­tól azt a megbízást kapták, hogy kutassák fel a megyeszékhely út­törőházának történetét 1951-től, kapunyitástól. A vendéget rövid műsorral is szórakoztattuk, majd játékkal, dallal ért véget az esemény.” Örömmel olvastuk a hetény- egyházi úttörőtudósító. Kovács Judit sorait is, amelyben egy emlékezetes vetélkedőről kül­dött beszámolót. ..Az ötödik, hatodik és hetedi­• Sokasodnak a szalagok a páhi úttörőgárdisták zászlaján. hettük névadónk özvegyét, Már­ton Kálmánt, az úttörőgárdisták országos parancsnokát, Kisné £sányi Anikót, - a megyei úttörő­elnököt, P&lvölgyi István rendőr századost, aki csaph tűnk näh '~egy-. Babetta segédmotort hozott aján­dékba. Gárdazászlónkra huszonkét szalagot kötöttek vendégeink. A megemlékezés alkalmából irodalmi műsort mutattunk be, majd igazgatónk mondott ünne­pi beszédet, méltatta a gárda munkáját. Nagyon örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy községi ta­nácsunk titkára. Balázs Margit néni. aki annyit segítette mun­kánkat kitüntetést' kapott. De ki­tüntetést kapott két ifivezetőnk is —, Szabó Ildikó és Szabó Gab­riella —, akik úttörőkoruk­ban ugyancsak gárdisták vol­tak! Büszke vdgyok arra, hogy gár­dista lehetek!” A mélykúti úttörőcsapatnál megalakult a riporterraj! Tag­jai hosszú és gondosan fogalma­zott beszámolót küldtek az Üttö- rőéletnek, a csapatunknál tör­tént nevezetesebb eseményekről, — eredményeikről, örömeikről. Ősszel az úttörők és a negyedi­kes kisdobosok bekapcsolódtak a Teremtsünk értéket — akcióba. Szedték a közeli termelőszövet­kezetekben a paradicsomot, a napraforgófejeket és a sárgaré­pát. Egynapi keresetüket a 'csa­patpénztárnak ajánlották fel. Két akadályversenyt is rendez­tek ez ideig. A kisdobosoknak szeptember 29-én. majd' az úttö­rőknek október 22-én, a község felszabadulásának napján. Mind­két esemény nagyszerűen sike­rült, a november 7-i csapatgyűlé­sen az első három helyezett át­vehette jutalmát is, valamennyi résztvevő pedig dicséretet kapott. Október utolsó napjaiban a községi művelődési házban szü­reti mulatságon vettek részt va­lamennyien. A legizgalmasabb a tombola volt, csakhamar gazdá­ra talált a főnyeremény, a- nagy torta is. Nem feledkeztek meg a Világ­takarékossági napról sem, rövid műsorral, virággal köszöntötték az OTP és a takarékszövetkezet dolgozóit. A' kecskeméti Buday Dezső út­Bulgária „éneklő Az első bolgár kórus 111 év­vel ezelőtt, Ruszében alakult meg. Alapítója a tanár, újság­író és irodalmár Todor Hadzsi- Sztancsev volt. A kórus első ön-, álló hangversenyét 1870-ben tar­totta. Repertoárjukon hazafias ,dalok és egyházi művek is szép számban szerepeltek. Sikerük jelentős volt, gyakran énekeltek kés pajtások vetélkedőjét a nyol­cadikosok vezették —, írja Jut­ka. A feladatok között ünnepi be­széd megírása, tablók készítése, '"égyP Lenin áltál' írt le vél rész fef' ■és forradalmárok arcképeinek felismerése, majd egy forradal­mi dal eléneklése szerepelt. Első helyezést a hetedikes Fe­kete István raj ért el. A vetélke­dőn részt vevők valamennyien könyvjutalomban részesültek, és valamennyien sokat tanultak.” A Hass, alkoss, gyarapits! — jelmondat szellemében tevékeny­kedik Kecskeméten a Halasi úti iskola capata is —, írja levelében Kovács Ildikó. A csapatünne­pélyt szeptember 29-én a Csalá- nosi Parkerdőben rendezték meg, járőrversennyel és számhá­borúval egybekötve. Itt is, mint máskor, a MEZŐGÉP KISZ-fia- taljai Bodor Zoltán vezetésével segítették az esemény lebonyo­lítását. Októberben nagyszabású ki­ránduláson vett részt valamennyi felsőtagozatos. Jártak a Nemzeti Múzeumban, a Planetáriumban, a Hadtörténeti Múzeumban. a Vidám Parkban és az Állatkert­ben is. A hetedikesek és a nyol­cadikosok a közeli Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetben segédkeztek az őszi be­takarítási munkákban. Túl vannak két jól sikerült szavalóversenyen, és javában ké­szülődnek a Télapó-ünnepélyre is... Nagyszabású atlétikai verseny színhelye volt Kecel — irta Kriston Éva csapattudósitó. Az eseményen a kiskőrösi, császár­töltési' és keceli úttörők vettek részt. Pásztor Gyula, a keceli pajtások testnevelő tanára öröm­mel számolt be arról, hogy ta­nítványai szerepeltek a legjob­ban a viadalon. A lányok mind­három számban — három- négy- és öttusa — elsők lettek, a fiúk­nál csak az öttusázók első helyét nyerték el a kiskőrösiek. Az egyéni versenyzők közül a csá­szártöltési Lakatos Zsolt végzett első helyen, a többi elsőség a ke- celieké: Iván Magdolna és Hu­nyadi László kisdobosok, Haszil- ló Enikő, Medgyes László és Min- 'da Edit úttörők jutottak a dobo­gó legmagasabb fokára, kaptak csapatvezetői dicséretet. Selmeci Katalin \ városa”, Rusze a ruszei Szentháromság Temp­lomban is. A felszabadulás után a város­ban sorra alakultak a kórusok, s igy Ruszét rövidesen az „ének­lő város"-nak nevezték el. Ma a , legismertebb kórusok a Rodina ‘ és a Duna Hangjai. Mindkét kó­rus világszerte ismert. (BUDA- PRESS—SOFIAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents