Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 4. Növekszik a helyi vezetők felelőssége Beszélgetés Ispánovits Mártonnal, a MÉSZÖV megyei elnökével Nem sokan vannak a megyében, akik elmondhatják, hogy 1948 óta a szövetkezeti mozgalomban, a szövetkezeti mozga­lomért dolgoznak. Ispánovits Márton, a megyei MÉSZÖV elnöke ezek közé tartozik. Valamikor 1.948-ban Csávolyon a földművesszövetkezetnél baromfifelvásárlóként kezdte a szakmát. 1950-ben a SZÖVOSZ ügyvezető képviselője Já­noshalmán, Izsákon, Kecelen. Dolgozik Kecskeméten az OFERT-nál. Igazgatóhelyettes 1958-tól a ZÖLDÉRT elődjé­nél, a MEZÖKER-nél. Pártbizottsági titkár Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, 1975-től pedig a MÉSZÖV elnöke. E sokrétű életút után kézenfekvő az első gondolat: — A szövetkezeti mozgalmat alakulásától ismeri. Részt vett annak formálásában, mit tart a MESZÖV-elnök legnagyobb vív­mánynak az elmúlt harmincegy- néhány esztendőben? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével sokat vál­tozott a szövetkezetek szerepe. Az ötvenes évek elején még az elosztási elv volt domináló, a hatvanas évek végétől pedig meg kellett tanulni az egységeknek a szó igazi élteimében keresked­ni. Kereskedni úgy, hogy ne csupán a szövetkezet számára legyen előnyös, hanem kedvező legyen a tagnak is. Nagyon fon­tosnak tartom, hogy egyre na­gyobb szerep jut a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi ki'PCsolatnak ... — Sokan azzal vádolják az áfé&z-eket, hogy túlontúl város- ccntrikusak. Skála áruházak so­ra nyitott az elmúlt években, ugyanakkor viszont a falusi bol­tokban, a tanyai településeken hetente egyszer lehet vásárolni kenyeret. — Az V. ötéves tervben 530 millió forintot költöttek beru­házásra a szövetkezetek. Igaz, ebből a bajai áruház és a kecs­keméti UNIVER ABC-áruház együtt 100 millió forintba ke­rült. De emellett a fejlesztésre szánt pénz kétharmada közhasz­nú kifejezéssel élve: falun ma­radt. Jóllehet a községekben tör­ténő fejlesztés nem olyan lát­ványos, mint Baján, vagy Kecs­keméten a nagy áruházak eseté­ben. De tudni kell azt is, hogy az imént említett UNIVER pél­dául nemcsak Kecskemét ellá­tását javítja, hanem megoldja többek között Lakitelek, Kerek­egyháza kereskedelmi gondjait is. A jövő útja különben az, hogy kis pénzzel a régi' épületeket, a régi kereskedelmi egységeket is lehet jobbá, modernebbé tenni... — Az elmúlt néhány eszten­dőben áfész-berkekben egyesülé­si „láz” vonult végig ... — Megyénkben mindez nem mondható el. Ügy gondolom, eb­ben is mértéktartóak voltunk. Jelenleg 23 áfész él, dolgozik ... Az igazság az, hogy az egyesü­lés csak akkor eredményes, ha azok személyi feltételeit is meg­teremtjük. Márpedig a nagyság­rendeket figyelmen kívül hagyni hiba. Kisebb egységeknél jobban érzik a vezetők a helyi gondo­kat, és többet is tehetnek érte felelősséggel. Ennek természe­tes velejárója, Hogy megnövek­szik a helyi vezetők felelőssége is. Tizenhárom községben már helyi intézőbizottság működik, ott döntenek arról; mire költik • Ispánovits Márton: öt év alatt 530 milliót költöttünk beruházás­ra. (Tóth Sándor felvétele) például a beruházásra szánt ösz- szeget: tatarozásra, átalakításra, vagy önálló egység építésére .. . — Nemrégiben egy NSZK-ból érkező szövetkezeti küldöttség járt megyénkben. , — A delegáció tagjainak megmu­tattuk kereskedelmi egységein­ket, feldolgozó üzemeinket. Büsz­kén állíthatom, nem vallottunk szégyent. Színvonal tekintetében felvehetjük a versenyt bármelyik nyugati szövetkezettel. — Az VNIVER-re gondol? — Többek között arra is. Húsz évvel ezelőlt néhány káposztasa­vanyításra alkalmas kád jelen­tette az UNIVER szövetkezet tartósító üzemét. Ma már több száz vagon paprikakrémet állí­tanak elő, birtokában vannak a legkényesebb igényeket kielégítő fuszerkeverékeK technológiájá­nak, automata csomagológép-so­rok dolgoznak az üzemben, s mindez jelentős szerepet játszik abban, hgy az UNIVER márka­név nemcsak hazánkban foga­lom, hanem ismerik a szocialis­ta országokban, de eljutott a hí­re már nyugatra is ... Szabó Pál Miklós Késedelem nélküli szállító a MEZŐGÉP kiskőrösi gyáregysége • A forgácsolóüzemben már a jövő'esztendőre készülnek. A felszíni talajművelőgépek: kombinátorok és kultivátorok iránt különösen tavasszal, az esz­tendő első felében nagy a keres­let. Azok az eszközök, amelyeket ezekben a napokban rakodnak fel a tehergépkocsikra és a vagonok­ra, már a jövő év mezőgazdasági munkáit segítik majd. Ahhoz, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységében egyenletes és ütemes legyen a termelés, szükséges a nagyobb szériák megbontása, a rendelések teljesítésének olyan időzítése, hogy az a vásárlónak, de a gyár­tó üzemnek is megfeleljen. Walter Menyhért, a kiskőrösi gyáregység igazgatója úgy véli, hogy ez a tevékenység az idén is sikeres volt. A gyáregység, amely termékeinek felét külföldön érté­kesíti,- pontosan, késedelem nél­kül szállít megrendelőinek. Az üzemben készülő felszíni ta­lajművelő gépek közül a mag­ágy-előkészítő kombinátorcsalád gépei nem csupán hazánkban, ha­nem az NDK-ban is keresettek. A Német Demokratikus Köztársa­ságba 2.9 millió rubel értékben szállít á MEZŐGÉP kombinátoro- kat és pótalkatrészeket. Míg ezt a vállalást december 20-ig telje­sítik, a tőkés piacra szánt kombi- nátor-részégységek már december első napjaiban elhagyták az or­szágot. Az NSZK-ba utazó szállít­mányok értéke 1,1 millió nyugat­német márka. A kiskőrösi MEZŐGÉP-gyár- egység fontos termékei a kultivá­torok. Saját kifejlesztésű gép a KSMK kukoricasor-művelő, és a ZSMK zöldség, cukorrépa műve­lésére alkalmas kultivátor. Eze­ket az eszközöket valamennyi belföldi megrendelő részére már november végén leszállították. Az 500 főt foglalkoztató üzem­ben ezekben a napokban már az elkövetkező év előkészítésén dol­goznak. Kecskeméten elkészült egy új, mélyművelésű kultivátor prototípusa, amely jelenleg a har- tai Lenin Termelőszövetkezetben vizsgázik, eddig kitűnő eredmény­nyel. Ennek a gépnek a sorozat- gyártására 1982-ben kerül sor Kiskőrösön. Egy másik újdonság­ról is beszámolt Walter Menyhért Fejlesztés alatt áíl egy NDK— magyar kooperációban készülő sorvezérlésű kultivátor. Ennek a gépnek a szériagyártását előrelát­hatólag a tervidőszak végén kez­dik meg. A MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének termékszerkeze­te a tervszerű- gyártmányfejlesz­tési tevékenység eredményeként ma már olyan, amely hosszú tá­von is jó értékesítési lehetősége­ket kínál. Az üzem gazdálkodási mutatói is ígéretesek. Ez évi 206 milliós termelési tervét várható­an 5 százalékkal, eredménytervét ugyancsak e körüli mértékben teljesíti túl a kiskőrösi MEZŐ- GÉP-gyáregység. S. B. 0 A talajművelpgépek mellett mezőgazdasági ventillátorokat is gyártanak. # Készülnek a kultiválorok. (M..»s/er András felvételei) Trösztök helyett önálló "I/01101 O\c\[r A fejlődés új távlatai V Uliaia LWJV az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban 1980. július 1-én jelentős szervezeti változások kezdődtek el. Az egy-egy szakágazatot felölelő tröszti formát több szakágazatban önálló vállalati gazdálko­dás váltja fel. Sor került egyes nagyvállalatok szervezetének felülvizsgálatára is. Az átszervezés első ütemében megszűntek a cukoripari, boripari, dohányipari trösztök; a közös tevékenységek ellá­tására, szervezésére két szakágazatban közös vállalatok jöt­tek létre. Folynak az előkészületek arra, hogy 1982. január 1-től a sör-, a baromfi- és konzervipari trösztök vállalatai is önál­lóan gazdálkodjanak. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Pecze Béla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője válaszolt. KÉRDÉS: ■ Mikor és miért fo­galmazódott meg a trösztök át­szervezésének gondolata? VÁLASZ: Az élelmiszeripari vállalatok önálló működésének megteremtése már a gazdasági re­form bevezetésekor is felvetődött, megoldásának azonban /abban az időben nem voltak meg sem az irányítási, sem a gazdasági felté­telei. A gyors fejlődésnek indult mezőgazdasági termeléssel csak nehezen tudott lépést tartani az élelmiszeripar, fejlesztésének gyorsítására előnyösebbnek tűnt a centralizált irányítás. Tröszti irányítás mellett a bel­földi ellátást és az exportot is jobban lehetett szervezni. A vállalatok műszaki, gazdasági fel- készültsége között nagy volt az eltérés. Az árrendszer rugalmat­lansága miatt a jövedelmezőség széles határok között szóródott. Mivel a vállalatok gazdasági ön­állóságát csak széles körben, dif­ferenciáit pénzügyi támogatással lőhetett vonla megteremteni, a pénzügyi szervek sem ragasz­kodtak a vállalati önállósághoz. Az elmúlt tíz éviben az élelmi­szeripar jelentősen fejlődött. Csökkent a vállalatok rhűszaki, technológiai felkészültsége kö­zötti különbség, az árrendszerben fokozottabban kifejezésre jutot­tak a ráfordítások. A szakágaza­tok többségében létrejöttek a vállalatok önálló gazdálkodásának feltételei. A pénzügyi elemzések azt mu­tatták, hogy bár a jövedelemsza­bályozási rendszer a hatékonysá­gi követelményt helyesen fogal­mazza meg, ennek’ itfőáztöri belüli érvényesülését a belső . szabályo­zás korlátozza. Ezért már a het­venes évek vége felé felmerült — változatlan szervezet mellett — a vállalatok közvetlen költségve­tési kapcsolatának megteremtése. A gazdasági feltételek szigorodá­sa azonban olyan követelménye­ket támaszt, amelyeknek az élel­miszeripari vállalatok többsége csak akkor tud eleget tenni, Iha nagyobb az önállósága. KÉRDÉS: Mondhatni úgy is, hogy utólag könnyű okosnak len­ni? VÁLASZ: Nem erről van szó! A trösztök az élelmiszeripar ter­melésbővítő fejlődési szakaszá­ban pozitív szerepet töltöttek be. Az extenzív fejlődést követő in­tenzív szakaszban azonban a ha­tékonyságnövekedést a tröszti szervezet — néhány kivételtől el­tekintve — inkább gátolta, mint segítette. A rugalmas gazdálkodáshoz | a tröszt már csak méreteinél fogva is nehezen tud' alkalmazkodni. Fékezi a vállalatok gazdálkodásá­ra ható piaci információk áram­lását, csökkenti érdekeltségeiket lehetőségeik kihasználásában, tar­talékaik mozgósításában. KÉRDÉS: Lehet-e már kedve­ző változásodról, eredményekről beszélfii? VÁLASZ: A szervezeti válto­zások eredményeit összegezni még korai lenne. A vállalatok első évi gazdálkodásának feltételeit — legalábbis a pénzügyi forrásokat — még a tröszti gazdálkodás ha­tározta meg. Az önálló gazdálko­dás sajátos vonásai csak ezután kezdenek kialakulni. A trösztök átszervezésének ed­digi tapasztalatai általában ked­vezőek; de a megállapítások nem általánosíthatók. Szinte minden vállalatra a rövid távú gondolko-. dás;a jellgmfő: a; hosszabb , távú1 tervezést —- néhány vállalat ki- ' vételénél — még ném ■ tanulták1 meg. Alapvető fordulat következett be a fejlesztési források felhasz­nálásában. A pénzösszegeket a tröszt előre meghatározott re­konstrukciós, fejlesztési tervek alapján osztotta szét, felhaszná­lása is eszerint történt, s döntően műszaki célokat szolgált. Az önállóvá vált vállalatok a rendelkezésükre álló eszközök felhasználása előtt elsősorban a fejlesztés hatékonyságát, jövedel­mezőségét mérlegelték, ami együtt járt a rekonsrukeiós tervek vagy a sorrendiség megváltozásával. Miután a nyereség növelésének legkézenfekvőbb módja -a terme­lés volumenének növelése, a vál­lalatok elsősorban erre töreksze­nek. Erőteljes verseny indult meg a minél nagyobb tömegű — ese­tenként az optimális igényt is meghaladó — alapanyag megszer­zéséért. Eifyre hasznosabb tehát a mezőgazdasággal való szorosabb kapcsolat kiépítése, az érdekeltsé­gi alapon álló területi termelési társulások szervezése. KÉRDÉS: Kikerülve a tröszti ernyő alól, hogyan viselkednek a vállalatok, mi jellemző magatar­tásukra? VÁLASZ: Bizonyos jelek arra utalnak, hogy éleződik a harc a belső piacok megszerzéséért, új­rafelosztásáért. A vállalatok kö-, zötti együttműködés nem zökke­nőmentes. Ma még inkább az ér­dekellentét a jellemző, s nem az érdekazonosság. Az új szervezeti rendszerben a külpiaci -kapcsolatok területén a legnagyobb a bizonytalanság. Az új beszerző-szolgáltató közös vál­lalatok .az importigények kielégí­tését több-kevesebb vitával ugyan megoldják, de az exportálást ne­hezen tudják megszervezni. Nehe­zíti a kibontakozást, hogy az ön­állóan gazdálkodó vállalatok ma még többnyire monopolhelyzetű külkereskedelmi vállalattal talál­ják izembe magukat. Mindenesetre a trösztök meg­szüntetése — még az irodák át­meneti működése mellett, is — alapvető változást hozott a válla­lati gazdálkodásban. A felelősség fokozódása ikikényszeríti a gazda­sági helyzet széles körű áttekin­tését, megismerését. • Üj értelmet nyernek a dönté­sek, mivel azok már valóban a vállalat jövőjét határozzák meg. Et^ygyan még ^, vá 1 lala t veze- tő fél, ám vitathatatlan, hogy az önálló, gazdálkodás lehetőségé .a,’ termelés fejlődésének új távlatait nyithatja meg az élelmiszeripar­ban. B. P. HÁZUNK TÁJA Paradicsom fólia alatt és szabadban Hazánkban a legnagyobb területen ter­mesztett zöldségfaj a paradicsom. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával egész évben termeszthető. A zöldségfélék fólia alatti ne­velésének elterjedésével fellendült a paradi­csom tavaszi és őszi hideghajtatása is. • Kecskeméten a Zöldségter- meszfési Ku­tató Intézetben állítják elő azokat az elit vetőmagvakat, amelyek szám­talan háztáji kisgazdaságba is eljutnak. Képünkön: a magnyerés előtti mosás látható. (Pásztor Zoltán felvétele) rábban érő hazai nemesítésű faj­A' növény a szervesanyagiban dús, laza, mély rétegű, gyorsan felmelegedő talajokat kedveli. Cukortartalomban és aroma­anyagban gazdag termést csak napfényes helyre ültetve ad. Ta­lajigényes és érzékeny a megfe­lelő tápanyag-utánpótlásra is. Száz négyzetméterenként ősszel szórjunk ki 200—300 kilogramm istállótrágyát, 3—4 kilogramm ká­lium műtrágyát és 4—6 kilogramm szuperfoszfátot. Ha jó termést kívánunk betakarítani, akkor cél­szerű még kiszórni tavasszal 2—3 kilogramm nitrogént is. A paradicsom vízigénye 1 nem olyan nagy; mint általában a konyhakerti növényeké. Öntözés­sel azonban biztonságosabban termelhetjük. Tenyészidő alatt megelégszik 200—300 miillimétér csapadékkal. Ha a palántázás után és a virágzás,' illetve bogyó- fejlődés időszakában öntözünk, akkor azt a növény meghálálja. Háztáji kertekben szabadföldi termesztése helyrevetéssel é,s pa­lántázással egyaránt eredményes. A palántázás a korábbi termést; illetve — őszi termesztés esetén — -a terület jobb kihasználását segíti elő. Kiültetésre alkalmasak a jól fejlett, bimbós palánták. Szabadföldi termesztésben ha állandó helyrevetést alkalmazunk, akkor április közepe előtt ne te- .gyük földbe a magokat. Célszerű megvárni, míg a talaj hőmérsék­lete 10—-12 fok fölé emelkedik. Vetéskor egy-egy fészekbe 5—6 magot/tegyünk, s kelést'követően legfeljebb két palántát hagyjunk meg. Jóllehet, messze még a palánta­nevelés időszaka, hisz igen korai ültétés esetén sem célszerű a ma­gokat február 5-e előtt elvetni, azt azonban már most jó tudni, hogy egyes fajták milyen tulaj­donságokkal bírnak, mire érzéke­nyek. A Kecskeméti 3 F—1 a fólia alatti sövényes termesztésre az egyik legalkalmasabb fajta. Ko­rán érő, bőven termő. Karózva és anélkül is egyaránt termeszt­hető. Előnye, hogy az érés kezde­tén nagy mennyiségű bogyóval fizet. Igaz, a termés repedésre és napégésre egyaránt hajlamos. Négyzetméterenként 3—4 tőnél többet ne ültessünk'. A Kecskeméti 262-es termőké­pességben és jövedelmezőségben azonos értékű a Kecskeméti 3 x F—1-gyel. 1 Különbözik abban, hogy bogyójának áruminősége jobb. Jól bírja a szabadföldi ko- • rai kiültetést is. A szabadföldi tömegtermesz,tés- re, elsősorban a befőzésre ajánl­ható fajták közül a Kecskeméti ' 700.-as az első. Az egyik legko­ta. Étkezésre és befőzésre egy­aránt alkalmas. A bogyók nagyok, alakjuk lapított gömb, a felület kissé bordázott. A termés egyeden­kénti átlagsúlyd" 80—90 gramm-. A kecskeméti Jubileum termő- képessége kiváló. Tenyészideje középhosszú, betegségekre nem hajlamos, húsos, szép színű bo­gyói vannak — igen értékes faj­ta, A Kecskeméti determinált San Marzano a házikertek egyik leg­kedveltebb paradicsomfajtája. Szalonna mellé, pürének, savanyú­ságnak, egészben és szeletelve egyaránt felhasználható. Tenyész­ideje középhosszú, termőképessé­ge a legjobb fajták közé emeli. Bogyói éretten is sokáig eltartha- tóak. Repedésre, napégésre nem hajlamos.

Next

/
Thumbnails
Contents