Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 4. események sorokban BUDAPEST ________________ L ázár György, a Minisztertanács elnöke, táviratban fejezte ki részvétét Veszelin Gyurano- vicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa, elnökének, a jugoszláv utasszállító repülőgép korzikai katasztrófája miatt. (MTI) HELSINKI___________________ R ichard Müller nagykövet, a madridi találkozón részt vevő finn delegáció vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában közölte: a finn delegáció a madridi tanácskozáson az emberi 'jogok és az európai^ leszerelés kérdéseire összpontosítva újabb javaslatot készített el. A finn javaslat kidolgozására azért került sói, mert a tanácskozás résztvevői, elsősorban a nagyhatalmak álláspontjai az el nem kötelezett országok javaslatát követően is igen távol állnak egymástól. BERLIN ________________ Csütörtökön megnyílt Berlinben az NDK Népi Kamarájának kétnapos ülésszaka. Az NDK parlamentje megvitatja az 1981— 1985-ös tervidőszakról, valamint a jövő évi népgazdasági tervről és költségvetési tervről szóló törvényjavaslatokat. Mindhárom törvénytervezetet előzetesen jó- váhágyták már a Népi Kamara illetékes bizottságai. MOSZKVA __________________ R omániában tett kétnapos, hivatalos baráti látogatása befejeztével Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön hazaérkezett a szovjet fővárosba. A látogatásról Moszkvában közleményt adtak ki. AMMAN____________________ Hu sszein jordániai király országa hírügynökségének adott csütörtöki nyilatkozatában a fesi arab csúcsértekezletről távolmaradt vezetőket hibáztatta a tanácskozás fölfüggesztéséért. Megfigyelők szerint a király bírálata elsősorban a Szilárdság Frontjához tartozó négy állam, Szíria, Líbia, Dél-Jemen és Algéria > ellen irányult. ... ,, , WASHINGTON______________ Z aire további csapatokat küld Csátiba az Afrikái Egységszervezet kezdeményezésére megalakítandó békefenntartó erők kötelékébe — jelentette ki Mobutu Sese Seko zairei elnök szerdán Washingtonban. Közödte, hogy a zairei csapatokat amerikai katonai felszereléssel látják el. Mobutu szerint azért szükséges a zairei kontingens növelése, mert az AESZ néhány országa — így Guinea, Togo és Benin —, amely korábban megígérte, hogy csapatokat küld a közép-afrikai országba, nehézségekkel küszködik, és ez megakadályozza őket a gyors cselekvésben. HANOI______________________ Egész Vietnamban befejeződött a járási, lakótelepi, városi szintű népi tanácsok tagjainak a választása. A jelölteket a Vietnami Hazafias Front és a tömegszervezetek közösen állították. Az újonnan megválasztott tanácsi tisztségviselők már megtartották első üléseiket az időszerű feladatok megvitatására. Parlamenti vita az NSZK-ban BONN A kormánypártok és az ellenzéki keresztény uniópártok külpolitikai mérlegkészítésének és heves összecsapásának volt a színhelye csütörtökön a nyugatnémet parlament. Helmut Schmidt kancellár kormánya külpolitikai nyilatkozatában egészében véve pozitívan értékelte Leonyid Brezsnyev Bonni látogatását, mivel az „újabb lökést adott a kelet—nyugati párbeszédnek, és biztató vonatkozásokat tartalmazott a leszerelési tárgyalások szempontjából”. Az NSZK kormánya a NATO elkötelezett tagjaként határozottan képviselte a Nyugat közös állás- ponját, de figyelmesen meghallgatta a szovjet álláspontot is, és azt továbbította nyugati szövetségeseinek. A bonni kormány mindent megtett, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy folytatódjék a két nagyhatalom közötti párbeszéd, és élő valóság maradjon a kelet— nyugati együttműködés — mondta Schmidt. A nyugatnémet kormányfő ugyanakkor nem titkolta, hogy jelentős eltérések vannak a leszereléssel kapcsolatos keleti és nyugati álláspontban. Schmidt azért szállt síkra, hogy az európai közép-hatótávolságú fegyverekről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat behatóan folytassák, s azok eredményeképpen meg kellene egyezni a közép-hatótávolságú rakéták teljes leépítéséről Európában. Amennyiben 1983 őszéig nem sikerül eredményt elérni a tárgyalásokon — jelentette ki újólag Schmidt —, akkor megkezdődik az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. A jövő hét végén sorra kerülő, NDK-beli látogatásától a nyugatnémet kancellár azt várja, hogy a megbeszélések elősegítik a két német állam kapcsolatainak javítását, s ezzel hozzájárulnak az európai béke és biztonság megszilárdításához is. Schmidt méltatta, hogy Erich Honeckerreil való találkozójának megtartásához egyik fél sem támasztott követeléseket. A csúcstalálkozó legfontosabb feladata a két német állam közötti párbeszéd elmélyítése, s ezért most nem várható szerződések, vagy megáillapodá- sok aláíráséi — közölte Schmidt • Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a Bundestag ülésén beszámolt Leonyid Brezsnyevvel folytatott tárgyalásairól, aki egyúttal szórgalmazta, hogy ez a 'párbeszéd az NSZK és az NDK között váljék rendszeressé. Plenáris ülés a bécsi tárgyaláson A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások egyik fő problémája megoldását, a csökkentés két szakasza közötti folyamatosság és szerves kapcsolat szavatolását sürgette a tárgyalások, csütörtöki plenáris ülésén Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője. A diplomata a többi között hangoztatta: a Varsói Szerződés országai azt javasolják, hogy az első szakasszal kapcsolatos megállapodásnak megfelelően elsődlegesen a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse csapatai létszámát és fegyverzetét, míg a többi közvetlen részvevő kollektív alapon a két szakasz közötti időszakiban „fagyasz- sza be”, a második szakaszban pedig csökkentse fegyveres erőit. Az CiSÖ megaűapodás tartalmazzon kötelezettséget a felső szint megállapítására a légierő személyi állományát illetően.-I>#.!<')b i >:ü >[i, ENSZ-ÜLÉSSZAK NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának szerdán kezdődött Pa- lesztina-vitájában Jugoszlávia, Kuba és Vietnam határozattervezetet terjesztett elő arról, hogy a világszervezet legkésőbb 1984-ben hívjon össze a Palesztinái kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferenciát. A vitában felszólalt Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszaiba- dítási Szervezet politikai osztályának vezetője is és kijelentette: a palesztin nép a PFSZ vezetésével eltökélten folytatja a független nemzeti állam létrehozásáért vívott harcát. — Mindenekelőtt az Egyesült Államok 1 és az általa támogatott izraeli megszállás a felelős a palesztin nép problémájának megA csehsz' ivák képviselő rámutatott, hogy a NATO-országok — különböző mondvacsinált ürügyekkel — kibújnak a két szakasz közötti „befagyasztás”, a légierő létszámstopjának kötelezettsége alól, s elutasítják a fegyverzetcsökkentést. Ez gátolja a tárgyalásokat, megnehezíti a gyakorlati megoldások kutatását. Keblusek bírálta a nyugati résztvevőket, amiért úgy igyekeznek beáLLítani a dolgot, mintha a Kelet „jelentős fölényben lenne a csapatok létszáma és a fegyverek száma vonatkozásában”. Mint mondotta, a hivatalos adatcsere azt bizonyította, hogy Közép- Európában hozzávetőleges az egyensúly a NATO és a Varsói Szerződés katonai erői között, amit nyugati államférfiak és katonai személyiségek többször is elismertek- (TiASZSZ) oldatlanságáért — hangsúlyozta Kaddumi. Ahmed Eszmat Abdel-Magid, Egyiptom állandó ENSZ-képvise- lője felszólította az Egyesült Államokat : kezdjen konstruktív párbeszédet a Palesztinái Felszabadí- tási szervezettel annak érdekében, hogy a PFSZ és Izrael kölcsönösen és egyidejűleg ismerje el egymást. Az Európai Gazdasági Közösség képviseletében Sir Anthony Parsons, Nagy-Brdtannia állandó ENSZ-képviselője annak a nézetének adott hangot, hogy a Palesztinái kérdés megoldásának lényeges eleme Izrael és a palesztin nép kibékülése, hogy a térség e két reálisan létező tényezője békében és biztonságban éljen egymás mellett. Tokióban ülésezik a Palme-bizotíság TOKIO Péntektől a japán fővárosban tartja háromnapos ülésszakát a leszerelés és biztonság kérdéseivel foglalkozó független bizottság (ICDSI), ismertebb^ nevén a Pal- me-bizottság, amelynek elnöke Olaf Palme volt svéd kormányfő, a befolyásos szociáldemokrata államférfi. A tavaly szeptemberben megalakult ICDSI a korábbi párizsi, bécsi, genfi, moszkvai és mexikóvárosi ülésszak után először tanácskozik Ázsiában. A bizottság fő feladatát abban látja, hogy biztonsági és leszerelési intézkedések szorgalmazásával hozzájáruljon a nemzetközi béke megszilárdításához. A csütörtök délelőtt Tokióba érkezett Olof Palmén kívül az ülés munkájában részt vesz a bizottság 18 tagja’ közül 13," közöttük Georgij 'Arbatov,' !á; ■' -'Szovjetunió tudományos akadémiája Egyesült Államok és Kanada intézetének igazgatója, Cyrus Vance volt amerikai és Álfonso Garcia Robles, egykori mexikói külügyminiszter, Egon Balhr, a nyugatnémet Bundestag leszerelési és fegyverzetellenőrzési albizottságának elnöke. Zárt ajtók mögött folytatandó megbeszélések után munkaértekezletet tartanak Tokióban és Hirosimában, Olof Palme csütörtöki sajtóértekezletén kiemelte a hétfőn Genfiben megkezdett szovjet— amerikai tárgyalások fontosságát. Ugyanakkor, hangoztatta: az atomtámadás első áldozatává vált Japán — szörnyű tapasztalatai alapján — kiváltképp alkalmas színhelye a bizottság munkájának. A leszerelési kérdések vitája nem maradhat meg európai keretek között, hiszen — mint mondotta — Kende István professzor adatai is bizonyitják: míg Európában, Ciprust és Észak-lrországot leszámítva, az utóbbi harminchat esztendőben béke uralkodott, Ázsiában, Afrikában és a Közel- Keleten összesen 120 háború és konfliktus robbant ki. Határozattervezet a palesztin vitában mmmm mmmmm SZOVJET—AMERIKAI RAKÉTATÁRGYALÁSOK A genfi ajtók mögött Különösen hangzik;, de eZ az igazság: a Genf ben megkezdődött sorsdöntő fontosságú szovjet— amerikai. rakétatárgyalásokon az a legbiztatóbb, hogy a nyilvánosság nem értesül a részletekről. Maguk a tárgyalások persze a világsajtó érdeklődésépek és több tucat televíziós társaság fényszóróinak kereszttüzében kezdődtek meg, hiszen a nemzetközi kapcsolatokba immár veszélyesen beivódó konfrontációs hangulat első megtorpanását jelentik. Az amerikai politika hidegháborús fordulatának egyik tényezője a második SALT-egyezmény jóváhagyásának elmaradása volt. A teljesen kész,-kölcsönösen aláírt egyezményt Washington nem is bocsátotta törvényhozási ratifikálásra. A ratifikálás elutasításával Carter, majd az utána hatalomra került Reagan a közös szovjet—amerikai erőfeszítések egyik legértékesebb eredményét hajította el. Pedig az európai közép-hatósugarú rakéták problémája, amely a mostani genfi tanácskozások tárgya, valószínűleg fel sem merült volna (vagy ha igen, sokkal kevésbé kiélezett formában), ha a SALT—II-t Washington nem tor- pedózza meg. Washington ugyanis ezután kezdte hangoztatni, hogy nemcsak a SALT hatáskörébe tartozó stratégiai interkontinentális rakéták, hanem az Európában levő közép-hatósugarú rakéták vonatkozásában sincs meg az egyensúly. Erre hivatkozva’ hozták meg 1979 decemberében azt a' NATO-döntést, hogy 198á végétől kezdte 572 középhatósugarú rakétát (108 Pershing —2-t és 464 cirkálórakétát) kell elhelyezni Nyugat-Európában. Az amerikai álláspont szerint a jelenlegi szovjet túlsúly helyett így állna helyre az egyensúly. A szovjet álláspont mindmáig az, hogy most az amerikai „előretolt bázisú rakétarendszerek” (az amerikai, angol és francia atomi tengeralattjárók, valamint a szovjet területet ugyancsak elérő bombázóflottók) figyelembevételével lényegében egyensúly van az európai térségben, az új telepítés tehát az amerikai erőfölény eszköze lenne. Ez a kétféle felfogás tükröződött azokban a Brezsnyev, illetve Reagan által közzétett javaslatokban, amelyek a genfi tárgyalások kiinduló pozícióit jelentették a két fél számára. Reagan a szovjet közép-hatósugarú rakéták teljes felszámolását javasolta, cserébe a NATO rakéta-határozatának elvetéséért. Ez lenne az úgynevezett „zéró megoldás”! A javaslat elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, mert gyakorlatilag megsemmisítené a szovjet közép-hatósugarú rakétákat, miközben a másik óldalon a jelenleg is meglevő rendszereket érintetlenül hagyná. Ezért javasolta Brezsnyev — egy korábbi indítványát kibővítve — nemcsak a jelenlegi állapot befagyasztását a tárgyalások idejére, hanem azt is, hogy a befagyasztás elfogadása esetén a Szovjetunió mintegy előlegként hajlandó lenne legmodernebb közép-hatósugarú rakétáinak számát egyoldalúan csökkenteni. A Genfben most megkezdődött I tárgyalások szükségszerűen hosz. szúnak és keménynek Ígérkeznek. Hosszúnak, mert a nemzetközi és ezen belül az’ európai rakéta - egyensúly hallatlanul bonyolult és nagyon sokféle megközelítésre nyújt lehetőséget. Keménynek, mert a 45 éves Kvicinszkij szovjet nagykövettel, az európai katonai kérdések egyik legjobb ismerőjével .szemben az amerikai politika egyik legmerevebb veteránja ül a tárgyalóasztalnál. Paul Nitze, az amerikai delegáció 74 esztendős vezetője egyike volt azoknak a politikusoknak, akiknek kulisszák mögötti tevékenysége a már megkötött SALT—II. egyezmény jóváhagyásának elmaradásához vezetett. Ráadásul a genfi reklektorfényből a bizalmas tárgyalások csendjébe visszavonuló Nitze mögött az amerikai Leszerelési Ügynökség „héjái” működnek: Rostow, az ügynökség igazgatója, Rowny nyugalmazott tábornok, aki annak idején éppen ultra álláspontja miatt kivált a SALT-ról tárgyaló amerikai küldöttségből), Reagan a jelek szerint épp őt akarja megbízni az egyezmény „újratárgyalásával”. Az előzmények, az amerikai politika és az emberek, akik képviselik — mind óvatosságra és tartózkodásra intenek. A helyzet egyetlen, de új és biztató ténye- ,zŐje egyelőre csak az, hogy a párbeszéd megkezdődött. —i —e NAPI KOMMENTÁR Tizennégy pontból áll a Varsói Szerződés külügyminisztereinek • bukaresti üléséről kiadott közlemény. A pontok' többsége olyan kérdéseket érint, mint az erőviszonyok, a fegyverkezéskorlátozás és a leszerelés ügye. A dokumentumot a mély aggodalom érzése hatja át. Az utóbbi években mind több tény mutatott ugyanis arra, hogy Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban olyan erők kerekedtek felül, amelyek az együttműködés helyett a konfrontáció vonalát választották. Ezt jelezte a fegyverkezési verseny gyorsulása. Különösen veszélyes az a NATO- terv, amely 572. közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugateurópai elhelyezését irányozza elő 1983-tól. Ezek a fegyverek hatalmas veszélyt jelentenének Európa és az egész világ békéje számára, tovább növelve kontinensünk veszélyeztetettségét, s az egész emberi civilizáció elpusztulásának lehetőségét. Erre mutattak rá a Bukarestben összegyűlt külügyminiszterek, amikor felhívták a figyelmet az „európai korlátozott nukleáris háború elfogadhatóságáról” összef ércéit amerikai hadászati doktrínára. Ez — hangzik a dokumentumban — az európai és más népeket létében fenyegeti. A veszélyt felismerték a világ számos országában. Ezt bizonyítja a mind erőteljesebb nemzetközi békemozgalom is. A világ közvéleményéhez szólva, a Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: nincs, nem volt, és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína; nincs, nem volt, és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris elsőcsapás mérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fölényre. Felléptek és fellépnek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával valósuljon meg a katonai erőegyensúly, és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Ezekből az alapelvekből kiindulva a VSZ-tagállamok támogatják a Szovjetunió békekezdeményezéseit, kiállnak az atom- fegyeermentes övezetek létesítése mellett, azzal a céllal, hogy végül egész Európa szabaduljon meg a tömegpusztító eszközöktől. A külügyminiszterek hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a különböző leszerelési fórumok — a bécsi megbeszélések, a genfi leszerelési bizottság — végezzenek végre hatékony munkát. A Varsói Szerződés országai továbbra is rendkívül fontosnak tartják a helsinki folyamat fenntartását, kiállnak a madridi tanácskozás konstruktív folytatásáért, azért, hogy hívjanak össze összeurópai katonai-biztonsági értekezletet. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten javasolták: „Ne kerüljön sor új katonai-politikai szövetségek létrehozására és a meglévők kiszélesítésére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére." Az ülés résztvevői felszólítottak: „egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t, és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai .tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek”. Ez a kezdeményezés annál is inkább jelentős, mert a NATO éppen most készül Spanyolország felvételére. A bukaresti dokumentum kifejezte a tárgyalás és megegyezés készségét, jelezte azokat a területeket, ahol a feszültség csökkentését azonnal el lehetne kezdeni. Ezek olyan kezdeményezések, amelyeket a békeszerető, józanul gondolkodó emberek örömmel fogadnak az egész világon. A kérdés az: milyen választ adnak erre a NATO-országok soron következő brüsszeli tanácskozásukon. M. G. Ellentmondó jelentések az iraki-irani Az iraki—iráni háború délnyugati frontszakaszáh — Khúzisz- tánban, Ahwaz és Susanguerp környékén — immár öt napja tartó és egyre szélesedő harcokról a szembenálló felek változatlanul egymásnak ellentmondó híreket közölnek, s mind Teherán, mind Bagdad saját sikeréről tudósít. Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint az ifaki erők csütörtökön három iráni gépet lelőttek, 104 harckocsit és több katonai szállítójárművet megsemmisítettek. A harcok során 3000 iráni katona vesztette életét — közli a bagdadi jelentés. frontról A Pars iráni hírügynökség ' csütörtökön arról' számolt- Be, hogy az iráni légerők Ahwaz fölött lelőttek egy iraki gépet. A jelentés szerint az iráni erők mintegy 80 négyzetmérföldnyi területről kiűzték az irakiakat. Iraki részről ezt taktikai visszavonulásnak minősítették, s az INA szerint az iraki egységek visszaszorították Bustaneh körzetéből az iráni csapatokat. Ezt a jelentést viszont a Pars cáfolta. Mint ismeretes, öt nappal ezelőtt Teherán ebben a körzetben jelentett be nagyarányú iráni frontáttörést. (MTI) A szövetkezeti mozgalom küzdelmes nyitánya Ö \ A korábban említett adatok ismertté tették azt, hogy •/ Bács-Kiskun szocialista építésében az 1956-ot megelőző időkben a legnagyobb gondot a mezőgazdasági termelés egyenetlenségeinek állandó jellegű korrekciója, a termelés agrotechnikai színvonalának és a terméseredmények növelésének szándéka jelentette. Ezek a törékvések együtt haladtak a mezőgazdasági termelés kollektivizálásának kezdeti időszakában kifejtett erőfeszítésekkel, a létrejött kisebb-na- gyobb üzemek termelőmunkájának megszervezésével, a szövetkezeti életforma magasabbrendűségének propagandájával, és azoknak a feltételeknek a javításával, amelyet a mezőgazdaság a népgazdaság második legjelentősebb termelő- szférájaként nem nélkülözhet. Hosszú esztendők sok buzgósá- got magába foglaló munkája volt ez, amely ibizony a résztvevők és a cselekvők szilárd ihite ellenére sok kudarccal járt. Annáik érdekében, hogy az 1956-os események érthetőbbé váljanak, szükséges megvizsgálni Bács-Kiskuniban ds a termelőszövetkezeti mozgalom megelőző nyolc év alatt kialakult helyzetét. 1953-tól, de különösen 1956 közepétől a gazdaságpolitika egyik legvitatottabb kérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, Ha áttekintjük, különösen az ellenforradalom előtti időszak sajtóját és pillantást vetünk a párt- és állami szervek napirendjeire, dokumentumaira, a legtöbb szó a mezőgazdaságról esett. A különféle folyóiratok is felkarolták ezt a kibontakozás útján csak vontatottan haladó témát. Ha közelebb férkőzünk a mezőgazdaság 1956-os ' helyzetéhez, és összevetjük a kitűzött célt az eredményekkel, nyomban világossá válik, hogy ez a kérdés miért foglalkoztatja a párt- és gllami irányító szerveket, valamint a széles, de különösen a mezőgazdasággal foglalkozó paraszti közvéleményt. ' Csupán a termelőszövetkezetek helyzetét vizsgálva (szükség esetén az egyéni gazdálkodásról is szó esik), abból kell kiindulni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyetlen lehetséges útja: a társas nagyüzemi gazdálkodás. De ha a társadalmat izgatta — márpedig izgatta — a szövetkezeti gazdálkodás, az ide kapcsolódó vizsgálódás nyugtalanító tüneteket mutatott. Azokban az években le kellett szögezni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom Bács-Kiskunban (az országban ugyanúgy) sem számszerűen, sem gazdaságilag nem fej< i T
