Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

w '■c/ mn VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 305. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 31. csütörtök o üvasóin&naíi! Az olvasókhoz 3. oldal Miért járt Kanadában az igazgató? 4. oldal Petőfi és a színház . 5. oldal Űj esztendő kopogtat vala­mennyiünk ajtaján. A munka­helyi portákon, közintézmé­nyek kapuin és a legmeghit- tebb magánotthonok bejára­tain egyaránt. Am aligha mind­egy, hogy mit tartogat a tar­solyában, s hogyan fogadjuk a jövevényt. Ki merne prófétai jóslások­ba bocsátkozni arról, hogy mit hoz magával ilyen vagy olyan 1 meglepetésként az 1982-es év? Annak dacára, hogy a végki­fejlet jórészt rajtunk múlik: az előkészítésen, megalapo­zottságon, s a következetes és vállalkozó szellemű megvalósí­táson. A pesszimistábbak ar­ra hivatkoznak, hogy a tervké­szítés időszakában, már me­net közben módosítani kellett bizonyos elképzeléseken, a kül- I . ső és belső feltételek változá­sa miatt. Az optimistábbak vi­szont azzal érvelnek, hogy ké­pesek vagyunk a körülmé­nyekhez való rugalmas alkal­mazkodásra. Egyébként meg kevesebbet kell sopánkodni és többet letenni arra az asztalra, ahol mindenkinek terítenek. Bizony nem mindegy, hogy miként nézzük a világot. Egy­valami ugyanis egészen bizo­nyos: legalapvetőbb kincsünk­ből — az időből — változatla­nul annyi lesz, mint máskor. Dolgozni sem akarunk huza­mosabban. Sőt, az ötnapos mun­kahét általánossá válása növe­li a szabad időt, s remélhető­leg ki-ki a legértelmesebb mó­don hasznosítja a kötelező el- • foglaltságok alól felszabaduló órákat. Ezért a fölösleges, ne­tán kimondottan veszteséggel járó dolgokból kevesebbet; az anyagilag, életszínvonalban és kulturálisan jövedelmezőkből pedig többet és még jobbat kell produkálni, s az ösztönző­ket is ilyen irányba célszerű fordítani a munkahelyeken. De minden jövendölés he­lyett megbízhatóbb módon kö­vezi ki utunkat az alapos hely­zetelemzés és átfogó feladat­meghatározás. Politikai rend­szerünk működésében ennek adta nyilvánvaló jelét az MSZMP Központi Bizottsága, illetve legfelsőbb államhatal­mi szervünk, az országgyűlés decemberi tanácskozása, majd a jövő esztendei tervet jóváha­gyó kormány gyűlés. Megfelelő fórumok és a tá­jékoztatási eszközök közvetí­tették az előterjesztéseket és döntéseket. A legfontosabb el­határozások közé tartozik, 1982 hogy megvan az ország’ 1982- es költségvetése. Parlamenti szavazatok szentesítették a be­vételi és kiadási tételeket. S mi lehetne megnyugtatóbb, mint a reális értékelésre épü­lő terv? Hozzátartozik ehhez, hogy szembenézzünk a szű­kösség szükségszerűségével. S hozzátartozik a " bele-nem- nyugvás is — a tehetetlenség* be, megállapodottságba. Biztonságérzetünk csak ak­kor megalapozott, ha igyek­szünk utolérni kisebb, nagyobb közösségeinkben a jogos igé­nyeket, ha versenyre merünk kelni termékenyítő külföldi példákkal, és le tudjuk győzni kényelmesebb, olykor talán bt- zalmatlankodó önmagunkat. Az új bátor vállalása és a folytatható hagyományokkal való ötvözete adhatja meg a következő év mindenütt elis­merésre méltó fedezetét. Ezért is szerepel vissza-visszatérő kulcsfogalomként a versenyké­pesség és kezdeményezőkészség növelése, a racionális gazdál­kodás, a vállalkozás, a minő­ség, érték-az úgynevezett em­beri tényezők mozgósítása. Jogos igény, hogy a felada­tok kitűzésében és megoldásuk mikéntjében mind nagyobb szerepet kapjon a területi, he­lyi sorolás. Itt kovácsolódnak azok a kapcsolódási pontok, amelyeken egy-egy folyamat­lánc egészsének erőssége mú­lik. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén értékelte a gazdasági építőmunka idei ta­pasztalatait, és elfogadta az 1982-re szóló gazdaságpolitikai feladatokat. A fő célkitűzés ismeretes: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sa, az életszínvonal elért szint­jének megtartása. Ágazatonként és vállalaton­ként más-más hangsúlyt kap­nak a követelmények. Előny­ben kell részesíteni például a magas szellemi értéket képvi­selő, kis anyaghányadot igény­lő és importkiváltó törekvése­ket. A gazdálkodást tökélete­síti, jövedelemnövekedésben térül meg busásan a jó piac­kutatás, a minőség javítása is. Mindenütt lényegi helyet fog­lal el a gondos szervezés, s a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek nem szabad megfeledkezniük a január 1- én életbe lépő, hiánypótló vál­lalkozási formákról sem. Mi semJenne természetesebb — s a következetesség is így diktálná —, mint az, hogy a tanácsi költségvetés és fejlesz­tési alap jövő esztendei tervé­re kerítsünk most sort. De alig tíz napja nagyobb terje­delemben már megtettük ezt. A fejlesztési források útját, a feladatok megoldását pedig egyébként is nyomon követjük a mindennapok tájékoztatási • gyakorlatában. Óévbúcsúztató, újévköszön­tő alkalom lévén, mégis ide­kívánkozik a programpontok egyike. Nevezetesen, a tervezet célul tűzi ki, hogy az a város, vagy község, ahol az életszín­vonal eddig is magasabb volt, ott a megőrzésére, ahol alacso­nyabb, ott a magasabb szintre emelésre kell törekedni. Ilyen módon találkozik az országos és helyi politika. Nem valamiféle látnokságon múlik, hogy bízzunk az új esztendő emberre szabott lehetőségei­ben. De az eddiginél kezdemé­nyezőbbnek és kitartóbbnak kell lenni ahhoz, hogy élhes­sünk is velük. ffi P' » 9 VÉLEMÉNYEK AZ Ó- ÉS AZ ÚJ ESZTENDŐRŐL Ilyen volt — milyen lesz? Az esztendő utolsó napja nemcsak a vidámságé, ha­nem a leltárkészítésé is: ilyen volt ez az év, milyen lesz vajon a következő? A gyors­mérleghez. a magunk eszkö­zeivel szeretnénk mi is hoz­zájárulni. Szilveszteri kör­kérdésünk : hogyan értékeli 1981-et, mit vár 1982-től? Kertész Gábor, a BACSÉP ter­melési igazgatója: — Nehezen kezdődött az év, az ötéves terv első esztendeje: sok volt a bizonytalanság, kevés a szerződés. Ez főként a házgyárra vonatkozik, ideiglenesen csök­kenteni is kellett a termelését. Budapesten és Pest megyében kerestünk piacot, hogy legalább a házgyár névleges kapacitását,' a 2500 lakást lekössük. Noha ez csak az év közepére sikerült, de­cember 11-re százzal több lakást készítettünk a tervezettnél (de ötszázzal kevesebbet a tavalyi­nál).. Nehéz évet zártunk tehát, de nem rosszul — nyereségünk több lesz, mint amennyire számí­tottunk. — A jövő évre biztatóbbak ki­látásaink, mert. kapacitásunk há­romnegyedét már lekötöttük. A házgyár kihasználtsága azonban a tervezett 2600 lakás elkészíté­sével sem javul lényegesen, s komoly gondjaink lesznek az anyagellátással: főként az im­portból származó feszítőpászma hiányzik. Lehetnek létszámprob­lémáink, de nem félünk a kisvál­lalatoktól. Keressük az újat: épí­tünk Algériában és az NSZK-ban — egész biztos vagyok abban, hogy jövőre is teljesítjük felada­tainkat. Halcsik Antal, Kunadacs köz­ség Tanácsának elnöke: — Elégedett vagyok idei ered-A ményeinkkel. Olyasmikkel gaz­dagodunk, amikre a kisközségek­nek is szüksége van. Építettünk ravatalozót, mert nem volt; új temetőt nyitottunk, jövőre utat is építünk hozzá. 1981-ben javult az egészségügyi ellátás, hetente kétszer öt órás fogászati render 1 lés nyílt. Termelőszövetkezetünk nem lesz ráfizetéses, noha élfa­gyott a barack és a szőlő, és hek­táronként alig 20 mázsát termeU a búza. Sikerült ugyanis fejlesz;-' teme a melléküzemágat, és 55 ember helyett már kilencVennek ad kenyeret. — Bízom 1982-ben: a lakosság egyetértésével megkezdjük a víz­mű építését, s rá egy esztendőre be 'is fejezzük. Gyakorlatilag minT den belterületi házba bevezetjük a. vizet: ezer ember életét tesz­szük könnyebbéL Vannak persze kisebb céljaink is, építünk jár­dát, utat, ültetünk virágokat, ahova lehet bevezetik a villanyt — tesszük amit kell... fMHami ­Szőke Béláné, a SZÜV szerve­zője: . — 1981 több okból is jó év volt. Az első és a legfontosabb: kap­tunk a KISZ-től egy kétszobás, 50 négyzetméteres lakást a Szé- chenyivárosban. Mivel tizedik emeleti, nem volt túl sok a be­ugró: férjem vállalatának támo­gatásával, az én ifjúsági betétem­mel, és némi szülői segítséggel ki tudtuk fizetni, sőt azóta egy szobát úgy-ahogy be is rendez­tünk. Örülünk, mert korábban albérletben laktunk, havi nyolc­százért ... A másik jelentős vál­tozás az, hogy munkahelyet változtattam, a Fémmunkástól átjöttem a SZÜV-höz. Itt jól ér­zem magam, s az itteni munka — noha még csak most ismer­kedem vele — jobban is tetszik, jó a kollektíva is — úgyhogy valószínű, SZÜV'ös törzsgárdatag leszek... — 1982-es terveim? Szeretnék jobban dolgozni, mert ez nagyon fontos (most végzem a SZÁMOK hároméves rendszerszervezői tan­folyamát), biztos jut majd vala­mennyi idő és pénz a lakás csi­nosítására is. És, talán, szaporo­dik is a család ... Forczek András, a kecskeméti Kossuth Tsz elnöke: — Nagyon nehéz év volt 1981, mert magas terveket tűztünk magunk elé, és ezeket csak rész­ben sikerült' teljesíteni. 1980-at még egymilliós veszteséggel zár­tuk, 1981-re 6 millió 400 ezer fo­rintos nyereséget írtunk elő, ezt azonban nem érjük el: részint a kedvezőtlen időjárás, részint pe­dig belső, eddig még fel nem tárt nehézségek miatt. Mindamellett a „nehéz" jelző mellé -odaillik az „eredményes” is, mert, ha nem is, lesz meg a hat és fél millió ■nyereség, de mégsem zárunk veszteséggel: ez a még másfél éve is sok gonddal vesződő szö­vetkezet végre elindult a fejlő­dés irányába. Jövőre? Szeretnénk élérni leg­alább azt a nyereséget, amit 1981- re terveztünk. Háromszáz hek­tárral növeltük gabonatermeszté­si területünket, ez mindenkire rendkívüli feladatokat ró; új gé­pekre, új raktárra van szüksé­günk, hogy csak azt említsem ami pénzkérdés... • A legtöbb azonban az emberi tényezőn mú­lik: ezért folytatjuk a már fel­tárt tartalékok teljes körű ki­használását. Mindent összevetve bizakodva nézek 1982 elé, mert meggyőződésem, hogy a Kossuth Tsz-ben van lehetőség a tartó­san nyereséges gazdálkodásra ... Dr. Mező Mihály, Kecskemét város Tanácsának elnöke: — Eredményes év volt 1981, mert teljesültek a terveink. Va­lamivel több mint nyolcszázan költöztek új lakásba — külön öröm, hogy az ifjúsági garzonház dolgában a végrehajtó bizottság tartotta a szavát —, 175-tel gya­rapodott az óvodai, 60-nal a böl­csődei helyek száma, 2,5 kilomé­ter út és 10 kilométer járda épült. Megnyílt az új posta, végre le­het telefonálni Kecskeméten; el­készült az Üjkollégium főépülete, átadtuk a Szórakaténusz Játék­házat, a Pannónia Filmstúdiót, a négyezer adagos gyermekélelme­zési konyhát; az Akadémia étter­emet. Üj gyógyszertárat kaptak a műkertvárosiak, új helyre költö­zött a baromfipiac, és elkészült a nyügdíjasház is. Külön öröm, hogy tovább nőt­tek és erősödtek a lakossági kap­csolataink, ezért nyugodtan mondhatom, hogy mind jobban együtt gondolkodunk közös dol­gaink ügyében. — 1982-ben is tovább gazdago­dik a város, hadd említsem első­ként, hogy január 1-től Hetény- egyháza ismét Kecskeméthez tar­tozik. Jövőre több tantermet épí­tünk, mint az V. ötéves tervidő­szakban összesen: elkészül az árpádvárosi 22 tantermes iskola, 12 tanteremmel bővül a Czollner téri iskola, folyik a felújítása 12 Zója utcai tanteremnek, és He- tényegyházán is 9 tantermet ad­nak át. Folytatódik, illetve befe­jeződik az Üjkollégium és a Ka­tona Gimnázium felújítása, az Üttörő- és Ifjúsági Ház építése, elkészül a gyógypedagógiai isko­la, a Halasi úti felüljáró. Felál­lítjuk a város legnagyobb lakó­telepén a Széchenyi-szobrot. Ezerszáz család költözik, jövőre új lakásba; két felnőtt- és két gyermekorvosi-körzettel javul a széchenyivárosiak egészségügyi ellátása. A Bocskai utcában 200 személyes óvodát avatunk, 120 apróságot fogad az árpádvárosi bölcsőde, 40 hellyel bővül a Klap­ka utcai bölcsőde. A sportolók is örülhetnek: elkészül' az új ököl- vívőcsarnok. Megkezdődik a Hor- nyik János utcai üzleti tömb fel­újítása, folytatódik az \jj Cent­rum Áruház építése, és a régi posta rekonstrukciója; s Kecské­mét lesz a központja Kodály Zol­tán születése centenáriumi ün­nepségének is. Az új évre tehát egyformán bizakodással tekinthet a városlakó és a- város vezetője: épül, szépül, fejlődik, gazdagodik Kecskemét. B. J.—V. T. HÉVÍZFÜTÉS, KETTŐS FÓLIATAKARÓ Januárban már szállítják a hónapos retket A Tiszakécske határában az 1960-as évek elején feltárt hat hévízforrás közül kettő a Béke és Sza­badság Tsz kertészeti telepét szolgálja ki. Hőmér­séklete 57 Celsius-fok, ami a közeli termálfürdő­nek igen alkalmas víz. Az üvegházak, a zöldség­hajtató fóliasátrak fűtésére viszont elég alacsony, különösen akkor, ha a szabadban mínusz 20 fokot mutat a hőmérő. Más gazdaságok szén-, vagy olajtüzelésű kály­hákkal pótolják az ilyenkor hiányzó meleget. Nap­jainkban ez már elég költséges megoldás. A Béke és Szabadság Tsz szakemberei ezért kettős, sőt éj­szakánként hármas fóliátakaróval, illetve vízfüg­gönnyel védekeznek a hajtatóházak erőteljes lehű­lése ellen, sikerrel. Az idén alkalmazták ezt a módszert először. Az eddig mért legalacsonyabb külső hőmérsékletnél is tartani tudták a fóliasátrakban a plusz 16 fokot. Nem volt szükség az úgynevezett ráfűtésre. A haj- tatásos zöldségtermesztés az egyre növekvő költsé­gek miatt, Tiszakécskén a termálvíz-felhasználással sem hoz számottevő nyereséget. A Béke és Szabad­ság Termelőszövetkezet gazdái azonban az idéh is becsületbeli kötelességüknek tartották, hogy áldoz­zanak erre a kertészeti ágazatra, amelyet két évti­zede kezdtek. A hazai és a külföldi fogyasztók várják a friss, hajtatott salátát, hónapos retket, csöves paprikát, paradicsomot, kelkáposztát és az üvegházak, fólia­sátrak védelme alatt nevelt többi kertészeti termé­ket. K. A. • A fóliasátor alatt a salátapalánták tízezrei növe­kednek. Fejlődésüket figyeli Baranyai László, a Bé­ke és Szabadság Tsz II. számú hajtatásos kertészeté­nek vezetője. 9 November 20-án 7200 négyzetméter felületen kezdték a hónapos retek termesztését. Január közepén már szedik és az idény végéig 53 ezer csomót értékesítenek. (Straszer András felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents