Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

1981. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Agrárpolitikánkat az élet igazolta Boza József országgyűlési felszólalása — ­Helyszűke miatt csak igen rövid terjedelemben közöltük Boza Józsefnek, megyénk országgyűlési képviselőjének az 1982. évi költségvetés vitájában december 17-én elhangzott felszólalását. Boza József, — aki egyben az Állampusztai Célgazdaság igazgatója is — figyelemreméltó megállapításo­kat tett a mezőgazdasági termelést 1982-ben érintő kérdé­sekkel kapcsolatban, ezért most bővebb terjedelemben té­rünk vissza felszólalására. Bács-Kiskun megye ország­gyűlési képviselője hozzászólásá­nak bevezető részében hangsú­lyozta, hogy a pénzügyminiszter által előterjesztett 1982. évi költ­ségvetés megfelelően számításba veszi mindazokat a lehetősége­ket, amelyekkel megőrizhetjük a népgazdaság eddig elért ered­ményeit, s a nagyon bonyolult nemzetközi és gazdasági viszo­nyok között, még kismértékben emelni is szándékozik népünk életszínvonalát. Nem lebecsülen­dő az a tény sem, hogy az ötna­pos munkahét általános beveze­tésével javítani kívánja a lakos­ság életkörülményeit. — Az előterjesztés megállapít­ja — mondotta a továbbiakban Boza József —j hogy a mezőgaz­daság termelési értéke a múlt évivel azonos szintű 1981-ben is. •Most már több, mint egy évtize­des tapasztalát alapján azt mondhatjuk, hogy a szocialista mezőgazdaság átlagosan évente három százalék körüli gazdasági teljesítmény növelésére volt ké­pes. Arra törekszünk, hogy a jövőben is képes legyen erre. Az is a tapasztalatunk közé tartozik azonban — és ezzel még hosszú távon számolni kell —, hogy hazánk szélsőséges időjárá­sa következtében ez a növekedés nem lehet állandóan egyenletes. Az éves átlagokat az említett szélsőségek befolyásolják: van amikor szinten marad, esetleg csökken, . s volt esztendő, hogy 6—7 százalékkal nőtt a mezőgaz­daság termelése. Ezzel számolni kell a gazdaságpólitikában, a ki­esések ellensúlyozása csak tarta­lékolással lehetséges. Sokan vi­szont mindezt figyelmen kívül hagyják, s hajlamosak úgy ítél­kezni, ha kevesebb a termés, mintha a mezőgazdaságban dol­gozók rosszabbul végezték volna munkájukat. Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője, hi'4 szén amikor mostohább hozzánk a természet, akkor még megfe- szítettebb munkát kell végez­nünk. A magyar mezőgazdaságnak jó híre van külföldön. A baráti or­szágokban különösen a háztáji gazdálkodással kapcsolatos kér­dések iránt érdeklődnek. Ezt ma­gam is tapasztaltam, amikor egy parlamenti delegációval Jugo­szláviában jártam. Erről azért beszélek, mert volt idő, amikor el£g nagy ellenzéke volt a ház­táji gazdaságoknak és a terme­lőszövetkezetek melléküzemágai létezésének. Voltak akik ezeknek tulajdonították az ipari nagyüze­mekben felmerülő gondokat is. Jó, hogy ezeknek a feltevések­nek nem adtak hitelt az illeté­kes párt- és állami vezetők. Sze­rintem az az ipari nagyüzem, amelynek létét egy kicsiny mel­léküzemág fenyegeti, annál más bajok vannak. Hangsúlyozom te­hát, hogy ragaszkodjunk ahhoz a helyes agrárpolitikáho?, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével valósítottunk meg és meghatározójává vált eredmé­nyeinknek. Csak üdvözölni lehet azt, hogy a jövő év elejétől az iparban le­hetőség nyílik kis vállalkozások létrehozására. Ezek az ipar ház­táji gazdaságai lehetnek, s mű­ködésükhöz kedvező tapasztalato­kat nyújthatnak a téesz-háztáji gazdaságok. Biztos vagyok ab­ban, hogy ezektől a vállalkozá­soktól is kedvező eredmények várhatók. Visszatérve a mezőgazdasági kérdésekre, minden termelési ág a bővített újratermelésre tartó­san csak a termelési alapok bő­vítése útján képes. Természete­sen a rövidebb időszakon át csök­kenő beruházások mellett is le­hetséges dinamikus fejlődés, a belső tartalékok gondos feltárá­sával. Szerintem az elmúlt pár évben éppen ilyen helyzet ala­kult ki a mezőgazdaságban. A belső tartalékok döntően két te­rületre koncentrálódták. Neveze­tesen a háztáji gazdálkodás ki- szélesítésére ás a termelési rend­szerek elterjesztésére. • A háztáji gazdálkodásnak egyik sajátossá­ga, hogy a tulajdonképpen a meglévő termelési alapokat von­ja be a termelésbe, illetve a be­ruházásokra döntően magán­pénzeszközöket mozgósít. A ter­melési' rendszerek pedig köztu­dottan a leghatékonyabb techni­ka termelésbe állítását jelentet­nék. Ezek a tartalékok azonban ki­merülőben vannak. Figyelembe véve azt, amit több párthatáro­zat és állami rendelkezés is tar­talmaz, hogy a jelenlegi gazda­sági körülmények . között sincs szó a béruházások teljes és egyenlő mértékű visszafogásáról, a hatékony beruházásokat szor­galmazni, támogatni kell. Ha pe­dig igaz, hogy a mezőgazdasági termékek általában a külső pia­cokon is jól eladhatók — s ez valóban így is van —, akkor a fejlésztés nemcsak a mezőgazda­ságnak, hanem az egész ország­nak érdeke. Az ezzel összefüggő ellentmondások feloldására min­denképpen szükség van. Ezzel kapcsolatban megemlítem például, hogy Bács megyében csaknem ezer hektár halastó lé­tesítését tervezték az üzemek a VI. ötéves tervben. A termelők tudomásul vették, hogy a halá­szati létesítmények beruházásai­hoz dotációt nem kapnak. Marad a hitel. Ám a tervek jelenleg hi­tel hiányában elfekszenek, s csak tervek maradnak. Pedig közismert, hogy a hal gazdasá­gosan exportálható, és a hazai piac is csak szűkösen van ellát­va. Javaslatom az, hogy az ország érdekeit jól szolgáló szelektív fejlesztések megvalósításának a kormány ilyen nehéz feltételek között is keresse meg a módját. Nem szabad hagyni, hogy a me­zőgazdasági fejlődés megtorpan­jon! KÉPERNYŐ Karácsonyi műsorok Majdnem rábeszéltettem magam laptársunkkal. Karácso­nyi tévé-beszámolójukban Csak a sikerült műsorokról írtak, a többit meg sem említették. így tennék magam is, ha a ku­darcos programok nem kínálnának általánosabb tanulságot: Mikor, mit A Tündér Lala helyében én Aterpater varázslóval arra kény- szeríteném • a ’ tisztelt műsorszer- kesztőséget, hogy minden kará­csonykor ezt a csak nagy oda­figyeléssel követhető, bonyolult mesejátékot nézzék gyerekeik­kel, netán' unokáikkal együtt, amikor a háziasszony már föl­tálalta a gőzölgő vacsorát, ami­kor barátkozásra, ismerkedésre csábítják az új játékok az apró­ságokat, amikor együtt a család. A hosszadalmas, nehézkes mese­játék csak zavarta az ünnepi hangulatot, idegesítette a néző­ket. Olyan háttárműsorokat lát­nánk, hallanánk szívesen, ame­lyeket beszélgetés közben is ér­zékelünk, amelyek bármelyik pillanatban derűre, kellemes köz­érzetre hangolják a nézőket. A december 24-én délelőtt, szünidei csúcsidőben vetített Ál­arcban című NDK tévéfilmsóro- zat „afrikai epizódjának” vetíté; sén gondoltam arra: mi lenne* ha legalább a békességnek e szép ünnepkörében száműznék az erőszakot, a gyilkosságot, a sza- dizmust,' a krimit a képernyőről. A Sakál napja igazán remek film, profi munka, de mást is el tud­nék képzelni karácsony este. A máltai sólyom bemutatását az én szememben az sem menti, hogy Humphrey Bogart-sorozatban ve­títették, vagyis egy színészi élet­mű bemutatásának az ürügyén. Hajdanán kigúnyoltuk a Coca- colát, a kövér emberek, a sziva- ros tőkések italát, mert nem is­mertük. Azt évtizedek' <óta tud­juk, hogy a kapitalista filmipar mennyi butasággal, mennyi vit­riollal, mennyi vérrel, mennyi bugyutasággal hódítja az embere­ket. Miért veszünk át olyan két­ségbeejtően, elszomorítóan egy­ügyű butaságokat, mint A mál­tai sólyom, amivel december 26- án ajándékozott meg bennünket a televízió. Gyerekek, felnőttek A — talán — túl sok gyerek­műsorból Bors néni tetszett leg­inkább. Gondolom, a kicsinyek­nek is. Ismét igazolódott: a leg­jobb való a gyerekeknek. Egy­szerű a recept: Végy egy olyan kiváló költőt, mint Nemes Nagy Agnesi a nép művészetéhez olyan sok szállal kötődő látvány-terem- tő rendezőt, mint Novák János, a fiatal zeneszerzői nemzedék egyik jelesét*'(Márta István) és olyan utolérhetetlen színészeket — inkább így: SZÍNÉSZEKET —, mint Dayka Margit, Kútvöl­gyi Erzsébet és gügyögés nélkül szólj fontos emberi dolgokról. Tiszta öröm, emelkedett derű, ön­feledt szórakozás: ez volt az eredmény. A Süsü, a sárkány kalandjai is örömet hozott, mivel Csukás István. is költői szóval szólt a — titokban — a képernyő előtt Visz- szagyerekesedett papákhoz, ma­mákhoz, és a leendő papákhoz, mamákhoz. Igaz emberkének mutatkozott be ezúttal is Süsü, aki nem is annyira süsü, hogy ne tudná: hosszú távon a tisz­tességes sárkányság, akarom mondani emberség a legkifize- tőbb. ’. A mának, a holnapnak Illyés Gyula műsorát és az operetthangversenyt érzem a leg­tartalmasabb ünnepi prograrii­nak. Remélhetően mindkettőt viszontlátjuk, viszonthalljuk ha- marost. Szülőföldjéről — az egyik is­kolaigazgató fájdalmasan sivár zsargonjával szólván — „orszá­gos szinten" beszélt a költő — a KÖLTÖ —, aki térben és időben megnövesztette Rácegrest és kör­nyékét. A nagy Illyés-verséket idézte a szép film sok képsora. A nemzeti folytonosságot,* a ge­nerációk stafétáját érzékeltette a Szekszárd felé-hez hasonló hév­vel és gyönyörűséggel Illyésnek és az ő rokonait még személye­sen ismerő néninek a találkozá­sa. Benne volt összenézésükben a magyar múlt és a magyar jelen. A simontornyai cipőpaszta illa­ta, meg a Kaliforniába sodró­dott gyerek, a híres operatőr után vágyódó néni' kívánsága is ben­ne van: „Küldjék el Lacinak (fiámnak) ezeket a képeket.” El­küldeném valamennyi külföldön élő hazánk fiának: lássák, hogy „szélárnyékos”, „jó munkára ala­kuló országunkban” joga van az aggódó, éppen a soha nem volt lehetőségeket féltő szónak, a tör­ténelmi, emberi felelősségnek, az alapozott derűlátásnak. Köszönet az élményért, a tisz­tító, ösztönző gondolatokért a költőnek és az illyési egyéniséget oly híven közvetítő tévé-stábnak, mindenekelőtt Neumann László operatőrnek és hazai, valóságunk egyik legtájékozottabb kutatójá­nak, Magyar József rendezőnek. Seregi László ízekben, színek­ben gazdag operetthangverseny- nyel hangolta örömre a képer­nyők élőtt ülő milliókat pénte­ken este. Kálmán Imre muzsiká­ját tetszetős keretben, unalmas­sá szürkített operett-sablonok, manírok nélkül tálalta. Egyik­másik énekszámot mintha most hallottuk ,volna először, a fölfe­dezés olyan frisseségével szóltak. A Szeged—ŰjVidék-show meg- ■ érdemelt sikerében nem fele-fele arányban, hanem teljességgel osztozik a szegedi és az újvidéki stúdió. A jó válogatás önmagá­ban meghatározhatja, hogy mi­lyen műsor kerekedik a' sok kí­nálkozó lehetőségből. Mindkét szerkesztő — magyar részről Pavlovits Miklós — jól xváloga- • itott. Heltai Nándor Kiegyensúlyozott áruellátás A pénz forog Az áruellátás összességében az év első 11 hónapjában kiegyensú­lyozott volt, a kiskereskedelmi forgalom — összehasonlító ároh — csaknem 4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkereske­delmi Minisztérium gyorsjelenté­se. A legnagyobb mértékben a vegyesiparcikkek forgalma nőtt, az átlagot meghaladta a ruházati ■ cikkek forgalma is, mérsékelteb­ben emelkedett az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344,3 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított le a kiskereskedelem. A ruházati cikkekből ez év második felére lényegesen javult a kíná­lat, néhány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a ke­reslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is, a vásárló többnyire meg is találta, amit keresett. Egyes híradástechnikai, háztartási ké­szülékekből és vasárukból átme­netileg vagy huzamosabb ideig választéki hiányok .voltak. A ki­fejezetten hiánycikként számon- tartott termékek köre lényegesen csökkent. Építőanyagokból a kí­nálat meghaladta a keresletet. . A fogyasztásicikk-kereskede- lem készletei november 30-án 7,8 milliárd forinttal voltak nagyob­bak, mint egy évvel korábban, ezen belül a vegyes iparcikkek értéke 3,5 milliárd, a ruházati ter­mékeké 3,2 milliárd, az élelmi­szereké pedig 1,1 milliárd forint­tal nőtt. 160 EZER SZÁNKÓ A' Az Iskolabútor és Sportszergyár Já- nosházi Gyárában 1981-ben 160 ezer szánkót készítenek. A hazai kereske-. delem megrendelését — 120 ezer dara­bot — már legyártották, remélhetőleg nem lesz hiánycikk a népszerű téli sporteszköz. (MTI-fotó) A SZŐLŐTŐKÉK tehhe hor­dókban. Pihen a határ. A mező­gazdákkal együtt számítja a fa­lusi és a városi ember: milyen VQlt az esztendő. A pénz forgása, felihasználása sokat elárul egész évi munkánk­ról, de megmutatja, hol tett jót és hol nem az időjárás. Kalocsa környékén a tavaszi fagy és a száraz nyár, a termőterület va­lamelyes kisebbedésével, fele­annyira csökkentette a termést fűszerpaprikából, _ meglehet az őszi napfény sokat kárpótolt mi­nőségben. Az őrlemény vala­mennyi piacon versenyképes. Visszaesett, tavalyhoz képest 40 százalékkal a szőlő-, illetve a bortermelés. A kevesebb ter­mést viszont a szép, hosszú ősz jobban megérlelte. A kínálat- csökkenés természetszerűen ve­zetett a borárak emelkedéséhez. Számvetésünk . azonban hézagos lenne, ha kihagynánk, hogy'Ke­cel térségében a termelők kedve­ző áron értékesíthették a seprős — egyszer sem fejtett — bort. Az ott lákók ebből származó jö­vedelme mégis alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. Végső so­ron a lakossági pénzbevételek jóllehet összességükben nem nö­vekedtek, a takarékbetét-tulaj­donosok — előző esztendei meg­takarításaikból —, főként a kis­kőrösi járásban szép számban vásároltak használt személygép­kocsit. EZ A PÉNZ SORSA: megke­resik, félreteszik, s ha úgy hozza, a helyzet, autóvá, lakássá, vagy valamilyen közhasznú vállalko­zás fedezetévé válik. Az anyagi alapok tehát adottak. Az OTP adatai szerint Bács- Kiskun megyében — ahol a la­kosság összes betétállománya a múlt hónapban kétmillió-hétszáz­ezer forinttal csökkent, s ahol egy éve még a növekedés volt a jellemző — a takarékbetétek ösz- szege az év végéig feltehetőleg megközelíti a 9 milliárd forintot. A PÉNZ FOROG. Ahogy a pénzügyi szakemberek mondják: nőtt a lakosság hiteligénye. No­vember végére a lakosok részé­re kibocsátott hitelek hat és fél milliárd forintot tettek ki. A valósághoz tartozik, hogy míg a megyei OTP-hálózat november­ben az egy évvel ezelőttinél 65 millió forinttal több pénzt köl­csönzött magánszemélyeknek, a takarékszövetkezetektől ugyan­akkor 11 millió forinttal keve­sebb hitelt igényeltek, mint ta­valy ilyenkor. Növekedtek vi­szont a KST-kifizetések: novem­berben 3 millió forinttal, októ­berhez viszonyítva. Az idei hiteltevékenység alap­jában véve jól szolgálta céljaink megvalósítását. Ennek egyik jele, hogy az OTP 1981-ben a megyé­ben megközelítőleg 4700 építési kölcsönkérelmet bírált felül, amelyből 4 és fél ezret fogadott el, illetve hagyott jóvá. A ta­pasztalat szerint ebben az évben valamivel kevesebben kértek családiház-építésre kölcsönt, mint 1980-ban, ellenben jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik lakásukat OTP-kölcsönből állították helyre, vagy korszerű­sítették. A közművek — gáz-, vízvezeték stb. — házi beköté­sét is, jelentős OTP-kölcsön se­gítette. Ugyanígy, az októberinél másfélszer több mezőgazdasági hitellel sikerült újabb szőlő- és gyümölcstelepítésre, további ser­tés- és szarvasmarha-férőhely bővítésére sort keríteni. EZ ÉVI EREDMÉNYEINK közt tartjuk számon azt a 2987 lakást is, amelyet a múlt hónap végéig hoztak tető - alá megyénkben az OTP pénzügyi közreműködésé­vel. Ez a tervezetthez képest 90 százalékos, teljesítést jelent. E la­kások 40 százalékát a takarék- pénztárak saját beruházásukként építették, s ebből 420-at adtak át a tanácsoknak értékesítésre. Az év végéig előreláthatóan még 1500 OTP-beruházású lakás át­adása várható. A tanácsi költségvetési gazdál­kodás idei 3,8 milliárd forint be­vételét az év végéig sikerülj, tel­jesíteni. A számlák pénzügyileg fedezettek. Néhány • átmeneti pénzügyi nehézség áthidalására, négy tanácsnak az OTP 10 mil­lió forint gazdálkodási előleget adott, hogy kitűzött feladatait december 31-ig megvalósíthassa. A LAKOSSÁG és a tanácsok bankja, az OTP, íme, ilyen évet zár 1981-ben. Hogy milyet fog jövőre, 1982-ben zárni, az nem csupán a pénzintézeten múlik. Sokkal inkább rajtunk, a megye lakosságán! k — 1 A posta ötnapos munkahete Néhány nap múlva, 1982. ja­nuár 1-én a posta is áttér az öt­napos munkahétre. Az ezzel kap­csolatos konkrét Bács-Kiskun me­gyei tudnivalókról dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgató­ság igazgatóhelyettese tájékoztat­ta szerkesztőségünket. Ami a postahivatalok nyitvá- tartását illeti: legtovább a Kecs­kemét 1. posta fogadja az ügyfe­leket: hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól este 8-ig. Szombaton 8-tól 14-ig, vasárnap pedig 8—12-ig lesz nyitva. A kecskeméti 2-es posta hétfő­től csütörtökig reggel 8-tól este 7-ig, pénteken 1 órával tovább, reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva, szombaton és munkaszüneti na­pon pedig zárva tart. A megye városi felvevő posta- hivatalaiban hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 7-ig, szombaton reggel 8-tól 12-ig tart a munka­idő; egyéb napokon nem nyitnak ki. Azonos a munkarendje a Ba­ja 2. és a Kecskemét 3-as postá­nak: hétfőtől csütörtökig 10-től 18-ig, pénteken 9-től 18 óráig ve­szik fel a küldeményeket; szom­baton és munkaszüneti napon zárva tartanak. A Kecskemét 4-es hétfőtől csütörtökig 'reggel 8-tól délután 4-ig, pénteken reggel 8­tól délután 5-ig; a Kecskemét 5- ös déli 12 órától este 8-ig, pén­teken 11-tői 20-ig; a Kecskemét 6- os hétfőtől csütörtökig, dél­előtt 10-től este 6-ig, pénte­ken reggel 9-től este 6-ig; a kis­kunfélegyházi 2-es posta hétfőtől csütörtökig 10-től 18-ig, pénteken pedig 9-től este 6-ig lesz nyitva. A felsorolt postahivatalok más napokon zárva tartanak. Egyéb településeken reggel 8- tól délután 4-ig tart nyitva a pos­ta hétfőtől csütörtökig, pénteken 1 órával meghosszabbodik a mun­kaidő. A lajosmizse—felsőlajosi fiókposta hétfőtől péntekig 11-től 16 óráig várja az ügyfeleket. Más •napokon e posták sem nyitnak ki. A korábbi gyakorlat alapján a posták pénztárai 1 órával koráb­ban zárnak. A táviratokat és az expressz küldeményeket Kecskeméten reg­gel 7-től este 9-ig; az öt város­ban reggel 7-től este 8-ig; szom­baton és munkaszüneti ' napon pedig reggel 7-től délután 3-ig kézbesítik. Azokban a községekben, ahol a statisztika szerint nagyobb a forgalom az átlagosnál, hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 6-ig vi­szik ki a sürgős küldeményt, egyéb községekben pedig e na­pokon reggel 8-tól délután 4-ig lehet táviratot, más sürgős kül­deményt várni. Más napokon na­ponta egyszer a hírlapokkal együtt viszik ki a táviratokat és az expressz küldeményeket. A posta törekszik arra, hogy táviratot feladni és telefonálni azokban a településekben is le­hessen, ahol a hivatal szombaton és munkaszüneti napon zárva tart. Ezekről á lehetőségekről helyben adnak felvilágosítást. Bács-Kiskunban hétfőtől péntekig mindenütt teljes kézbesítés lesz, szombaton és munkaszüneti na­pokon az expressz különszolgál­tatás nélküli küldeményeket a posta sem belterületen, sem kül­területen nem kézbesíti. Külterü­leten a hétfői kézbesítés a helyi körülmények és lehetőségek sze­rint változhat. Az ötnapos munkahét beveze­tésével a postások munkakörül­ményei hasonlóvá válnak a többi szolgáltatási ágazatban dolgozó­kéhoz. Remélik, hogy a lakosság hétfőtől csütörtökig és pénteken a meghosszabbított nyitvatartási idő alatt igénybe tudja venni a posta szolgáltatásait, ezért az öt­napos munkahétre történő átáL- lás zökkenőmentes, gondok nél­küli lesz. B. J. Jubilál a Pécsi Balett A Pécsi Balett fennállása óta a 150. önálló táncmű bemutatójá­ra készül. A huszonegy évi alko-' tói műhelymunka e jelentős ál­lomásáról Tóth Sándor Erkel- és Liszt-díjas művész, a társulat igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a jubileumi ba- lettesten két alkotás szerepel. Az egyik a Szentivánéji álom, amely­nek koreográfiáját Mendelssohn dallamaira Eck Imre Kossuth-di- jas érdemes művész tervezte. A másik balett a Médeia lesz, amely­nek koreográfiáját Tóth Sándor tervezte, zenéjét pedig a neves lengyel zeneszerző, Juliusz Lucik komponálta. A Médeiában jelen­tős feladatot kap a Bóbita báb­együttes is, amely az idén került a Pécsi Nemzeti Színház szerve­zetébe. A pécsi nyári színház keretében jövőre a Bahcsiszeráji szökőkutat adják elő a szabadtéri színpadon. HAJÓK A SÓLYÁN • Megkezdődött a balatoni hajók nagyjavítása Siófokon, a MAHART Balatoni Igazgatóságánál. A hajókat négyévenként kell kiemelni a vízből, hogy a vízvonal alatt is megtisztítsák és űjrafessék. (MTI-fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents