Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánkba érkezett J. V. Andropov A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa meghívására december 28- án rövid, hivatalos, baráti látoga­tásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Politikái Bizottságának tagja, a Szovjetunió állambiztonsági bizottságának el­nöke. A vendéget a Keleti pályaudva­ron Korom Mihály, .az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Hor- „váth István belügyminiszter fo­gadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 303. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 29. kedd Agrárpolitikánkat az élet igazolta 3. oldal Vállalkozni kell! L oldal Fejlődő üzemegészségügyi hálózat Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megye 461 ipartelepén, 160 mezőgazdasági üzemében a foglalkoztatottak száma meghaladja a kétszázezret. Jelenleg 95 üzem­ben működik az állami egészségügyi szolgálat keretében üzem'egész- ségügyi szolgálat, 382 rendelési órában. Üzemegészségügyi tevékenysé­get 27 fő foglalkozású, 68 részállású orvos lát el. Az elmúlt tíz eszten­dő jelentős fejlődést hozott az üzemorvosi ellátásban, hiszen 1970-ben is még csak 91 órában rendeltek orvosok az üzemekben. Az elmúlt év végén megkezdte működését a megyei üzemegészségügyi szakrendelés, s a nemrégiben Kiskőrösön átadott hasonló intézmény — országosan is egyedülálló kezdeményezés volt létrehozása —, mutatja, hogy az üzem­egészségügyi hálózat kialakítása nagy lendülettel folytatódik. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN örven­detesen javultak az üzemekben dolgozó orvosok, - asszisztensek munkakörülményei. Igen sok he­lyen több helyiségből álló — ke­zelőt, rendelőt, laboratóriumot, pihenőt is magában foglaló — egységet alakítottak ki. A Kecs­keméti Konzervgyár 100 ezer fo­rintot költött például laboratóriu­mi fölszerelésekre, a Gemenci Erdőgazdaság félmillió forintért létesített rendelőt, amelyben a fakitermelésben dolgozók vibrá­ciós ártalmainak szűrővizsgálatá­ra is berendezkedtek. A különbö­ző, korszerű diagnosztikai műsze­rek is megtalálhatók egyes rende­lőkben: Ugyanakkor van olyan hely is, ahol szűkösen, összezsú- foltan szoronganak az egészség- ügyi dolgozók és. a betegek egy­aránt. Az üzemek vezetői — bár jó­szándékuk vitathatatlan — sok­szor drága műszereket vásárol­nak, például fogorvosi széket, fi­zikoterápiás készüléket, amelyek azután nincsenek kellőképpen ki­használva. A nagyértékű készülé­kek vásárlásához nincs kitől kér­niük szaktanácsot, de szükség volna a megfelelő foglalkoztatás megszervezéséhez is a koordiná­ciós szakmai irányításra. A te­rületi kórházak, rendelőintézetek is több figyelemmel segíthetnék az üzemorvosi rendelők szakmai munkáját, mint például a kis­kunhalasi Semmelweis Kórház teszi. AZ intézmény ugyanis a központi sterilizálójának anyagá­val látja el á helyi üzemorvosi rendelőket. TÖBB SZAKRENDELÉS is mű­ködik az üzemekben. Kecskemé­ten öt üzemi fogászat (a megyé­ben még 10), 8 helyen nőgyó­gyász, 2 üzemben bőrgyógyász látja el a betegeket, örvendetes, hogy a gondozási munkába is bekapcsolódnak az . üzemorvosi szolgálatok, például elvégzik a szakmunkástanulók időszakos vizsgálatait. A munkába való fel­vétel előtt az alkalmassági, vizs­gálatokat mindenütt elvégzik, az időszakos vizsgálatok is folyama­tosak. Külön hangsúlyt kap a veszélyes munkakörben alkalma­zottak, a megváltozott munkaké­pességű dolgozók, valamint a fia­talok egészségi állapotának figye­lemmel kísérése. Noha a 27 főállású üzemorvos közül 21-nek van táppénzrevéte- li joga, minden egyes üzémi or­vosnak foglalkoznia szükséges a munkahely táppénzes helyzetének alakulásával. Ehhez azonban az üzemi vezetők támogatása elen­gedhetetlen. A keresőképesség el­bírálásában az orvos és az üzem szorosabb együttműködése révén több eredményt lehetne elérni, különösen, ha a betegellenőrzés, a rehabilitációs tevékenység ha­tékonyabb ... Jó példaként em­líthető, hogy a Kecskeméti Kon­zervgyár üzemorvosának a heti rendszeres termelési értekezleten is „helye van”, észrevételeit, meg­állapításait figyelembe veszik. Az üzemorvosi szolgálatok meg­szervezésével járó számtalan gond ellenére örvendetes, hogy a fej­lődés töretlen, s az ipari válla­latoknál, mezőgazdasági nagyüze­mekben dolgozók is mind többen részesülhetnek az üzemorvosi el­látásban. N. M. NÖVEKSZIK A TŐKÉS EXPORT Versenyképesek a hazai alumíniumpigment-termékek • Pasztagyártás. (Méhesi Éva felvétele) Az alumíniumpigment-termé­kek — a fóliahulladékból őrléssel előállított flitter és a paszta, amik a vegyipar több alágazatában alapanyagul szolgálnak, valamint a festék — egyedüli hazai terme­lője a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregysége. Alapítá­sa, 1970 óta exportra is szállít az üzem, kizárólag tőkés megrende­lőknek, s egyre növekvő mennyi­ségben. 1982-ben már — mint ar­ról Hauska Miklós gyáregység­igazgató tájékoztatott — három­szor akkora kapacitással dolgoz­nak, mint a kezdő évben, s a ki­vitel szintén háromszor nagyobb értéket képvisel majd. Az elmúlt tizenegy esztendőben a volumen- növekedés egyet jelentett a kivi­tel bővülésével. A VI. ötéves terv most véget érő első évében háztartási alu- miniumfóliával és készételtálcá­val szélesítették a gyártmányská­lát. Az utóbbi termék BNV-nagy- díjat kapott, amivel minőségét és hasznosságát ismerték el. A fe­lületkezelésre és egyéb' célra al­kalmas pigmentárukból összesen 4500 tonna értékesítését tervez­ték, de ennél többet bocsátanak a vevők rendelkezésére. Ezenkívül mintegy 4,5 millió tekercs háztar­tási fóliát készítettek, amiből ki­sebb tételeket már skandináv or­szágokba is, szállítottak. A szintén csak a második félévtől gyártott készételtálcák hasznosítója egye­lőre az itthoni élelmiszeripar volt, illetve eljutottak azok a háztartá- . sokba is. Az idén 4 millió tálcát szállítottak a partnereknek. 1979-től 1981 júniusáig százhat- varimillió forintos beruházással ' növelték a kecskeméti gyáregy­ség kapacitását, s készültek föl az új cikkek termelésére. -Á fejlesz­tést az export árualapokat növe­lő hitel fölvételével , hajtották végre, a' vállalati 1 milliárd fo- rintosmagy rekonstrukció keretén ' belül. Az új termékek közül fó­liából egy év alatt 5 millió darab tízméteres tekercset tudnak elő­állítani, tálcából pedig 10 milliót. Az alumíniumpigment-gyáregy- ség 220 dolgozója már teljesítette az 1'981. évi 254 millió forintos ter- melésiérték-előirányzatot. Az ex-i port árbevétel mintegy 5 millió dollár volt. Jó árakon adták el a kecskeméti termékeket a külföl­di piacokon, s egy dollárt 31—32 forintos költséggel termeltek ki, ami jó eredménynek tekinthető, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy az év folyamán a dollár árfolyama nőtt a pénzpia­con. A Kőbányai Könnyűfémmű áruit az ALUKER értékesíti bel­földön, s 1982-től külföldön is, miután a Magyar Alumíniumipa­ri Tröszt megkapta az önálló ex- portjogot. A jövő évben az aluminiumflit- ter-termelés és a kivitel az idei­hez hasonlóan alakul a terv sze­rint. Pasztából és festékből töb­bet gyártanak és a többlettel a dollárbevételt növelik. (A meta- lizált, hazánkban korábban in­kább csak nyugati személygépko­csikon látott festékek készítése is jó úton halad az üzemben, s már egy Sor autójavító vállalattal meg­egyezést kötöttek ■ a forgalmazás­ról.) Ezekre a termékekre meg­rendelést már csak 1982 második felére tudnak elfogadni. Fóliából várhatóan nem készítenek töb­bet, mint az idén, viszont tálcá­ból már eddig többet rendeltek 2 millió darabbal. A termelési ér­téket körülbelül 80 millió forint­tal növelik, megfelelő igazdasá- gosság mellett. A gyáregység igazgatója el­mondta, hogy 1982 májusában — az első után ismét Kecskeméten — rendezik /majd meg a MTESZ fémkohászati szakosztáu’ kész­áru szakcsoportjánál második nemzetközi i alumíniukipigment- szimpozionját, amelyre az USA- tól kezdve a Szovjetunióig szá­mos országból eljönnek a szakem­berek. A. T. S. Épül 1981—82-ben, Kecskeméten mimmi 3 szintes h&kondícioníHt CEOTRUm ÁRUHÁZ fj6 RLRPTERULET 8120 m2 ÍBBÓl ELADÓTÉR 3769 ms ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK­GYERMEK MEGŐRZŐ- RUHATÁR • CSOMAGMEGŐRZŐ* BÜFÉ • ESZPRESSZÓ. (Pásztor Zoltán felvételei) Mezőgazdasági szakmunkásképzés Milyen a mezőgazdasági szak­oktatás helyzete a megyében, s melyek a további feladatok ezzel kapcsolatban? E kérdésről tár­gyalt a közelmúltban megtartott ez évi utolsó ülésén a megyei ta­nács művelődési bizottsága. Köztudott, hogy a Miniszterta­nács a mezőgazdasági szakmun­kásképzést öt évvel ezelőtt egyes területeken négyéves szakközép­iskolai formára változtatta. Vál­tozás történt a képzési profilok­ban is. A megyében jelenleg há­rom szakmunkásképző intézetben és négy szakközépiskolában fo­lyik mezőgazdasági oktatás. A korszerűsítés során a legnagyobb változás — állapították meg a művelődési bizottság ülésén — a szakközépiskolai oktatásban tör­tént. Ezek az intézmények ugyan­is a korábbi középfokú célú ok­tatásról — a mezőgazdasági áru- ' forgalmi képzés kivételével szak­munkásképzési célú oktatásra tér­tek át. A profilváltozásból eredő fel­adatokat az intézmények, a fenn­tartó tanácsok segítségével, min­denütt eredményesen oldották meg. Minisztériumi támogatással sikerült megteremteni a szakmai képzéshez nélkülözhetetlen tár­gyi feltételeket is. Megállapítot­ták továbbá, hogy a gyakorlati képzésben együttműködő iskolák és mezőgazdasági üzemek, válla­latok kapcsolata még nem min­den esetben zökkenőmentes. A problémák többnyire a tanulói juttatásokkal kapcsolatosak. Három szakközépiskolában: a bajaiban, a kiskőrösiben és a kiskunhalasiban levelező képzést is folytattak. Ezt azonban meg kell szüntetni a szakmunkáskép­zési célú oktatás miatt. Levelező úton ugyanis nem lehet szakmun­kásbizonyítványt szerezni. A me­zőgazdasági profilú intézetek és szakközépiskolák azon intézmé­nyek körébe tartoznak, melyekben nehezebb a szükséges tanulói lét­szám kialakítása, annak ellenére, hogy a beiskolázási körzetet ki­terjesztették a szomszédos me­gyékre is. A demográfiai hullám­völgy időszakában voltak esetek, amikor minimális létszámmal működtek egyes tanulócsoportok. Az utóbbi években javult a hely­zet, s ma már optimálisabb a ta­nulócsoportok létszáma. Előfor­dult, hogy jelentkezők hiányában kellett változtatást végrehajtani. Ez történt Kalocsán, ahol a ba­romfitenyésztői szakot megszün­tették, s helyette állattartótelepi gépész képzésre tértek át. A szakközépiskolákban végzett fiatalok egy része továbbtanul, el­sősorban szakirányú főiskolákon, egyetemeken. A továbbtanulási arány azonban elmarad az orszá­gos átlagtól, amely tizennyolc— húsz százalék. A megye szakkö­zépiskoláinak növelniük kell erő­feszítéseiket annak érdekében, hogy több tehetséges fiatal foly­tassa tanulmányait. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre több jól képzett szakmun­kást és középszintű vezetőt igé­nyelnek. Ezt követeli meg a kor­szerű agrotechnika, a modern gépek üzemeltetése. Arra kell te­hát törekedni, hogy a tanulók minél nagyobb százaléka megfe­leljen e követelményeknek. Alap­vetően fontos feladat az oktató­nevelő munka feltételeinek a fo­lyamatos javítása. Ehhez kell még több segítséget nyújtaniuk az együttműködő gazdaságoknak, s az iskolákat fenntartó taná­csoknak. A képzésnek a mező- gazdasági nagyüzemek mindenko­ri szakember-igényeit kell szol­gálnia. Az oktatási profilok ezért nem tekinthetők * véglegeseknek. Keresni kell az új lehetőségeket. 'Tervezik egyebek között, hogy Kecskeméten növényvédő szak- középiskolát indítanak majd. R. M. Nemrég késő éjszakába nyú­ló vita, beszélgetés részese voltam pedagógus és népmű­velő barátaim között. Szó esett korszerű iskoláról, mű­veltségről, az oktatásra szánt pénzeszközökről, a bizonyít- vány„gyártásról”, meg arról is, hogy milyen típusú ember­re lesz szüksége a magyar tár­sadalomnak tíz—húsz év múl­va? Voltak, akik úgy ítélték meg, hogy az egyes embernek — valamennyi jellemzőjével — egyre' nagyobb szerepe lesz társadalmi, gazdasági életünk fejlődésében. Ám többen azt kérdezték kételkedve: fel va­gyunk-e készülve erre? Volt aki azt állította, hogy a meg­lévő intézmények csak egy át­lagos, és nem mindig az élet, a helyzetek követelte , konver­tálható tudást adnak. A mai gyerekeik pedig annak a kor­osztálynak a tagjai, akik az ezredfordulón egy fejlettebb technikai, gazdasági struktú­rában, másfajta tudati viszo­nyok .között munkálkodnak, alkotnák, irányítanak. A sokak áltál oly gyakran elmarasztalt permanens „is­kolareform”, „pedagógiai for­radalom” pedig pontosan ezt célozza. Az iskola változása: szükségszerűség. Nem a peda­gógusok és a diákok „gyötré- sére” találtatott ki ... Az át­fogó, komplex, központilag el­indított oktatási kísérletek — higgyünk benne — a jövő emberét, Magyarországát szol­gálják. A változás érzékelésé­hez nem szükséges feltétlenül pedagógiai, szakmai folyóira­tokat lapozgatni, s végigkö­vetni minden egyes vitát a tömegkommunikáció külön­böző fórumain. Elég önmagun­kat és gyerekeinket figyelni, megismerni.. Ne várjuk el, hogy az isko­lák és a tanítási módszerek pontosan ugyanolyanok legye­nek, mint a mi időnkben, vagy dédapáink korában. ' Az „én tanítok, te tanulsz" ideje le­járt. A tanár néni „elöl elő­ad, a diák hátul hallgat” fron­tális tanítási módszere el­avulttá vált. A mai izülőknek — és az iskoláknak is — el kell fogadniuk egy merőben új köznevelési rendszert. Szin­te valamennyiünknek meg kell szabadulni régi beidegző­déseinktől, és fel kell készül­ni a jelenlegi, középszintű tu­dás átadását és csak intellek­tuális értékeket előnyben ré­szesítő iskola helyett egy kor­szerű, személyiségfejlesztésre épülő intézményes nevelésre. S ekkor a nevelés korsze­rű intézményi keretei" címszó alatt újabb parázs vita robbant ki. Mert itt varinak például új• kezdeményezésként a komplex nevelési központok, és a több kulturális és okta­tási intézményt egy irányítás alá helyező integrációs törek­vések. A lényeg nem a „cégé­ren”, a homlokzaton álló, mmmhmmmmmmm hangzatos elnevezésben rejlik. Mert mit ér az egész, ha csak látszatintézkedéseket takar l Egy-egy nevelési központ lét­rejötte minden esetben ko­moly gazdasági alapokon, szakmai ismereteken, terve­ken kell hogy nyugodjon. (Jó példa erre a keceli központ!) Nem kis dolog ugyanis egy község, vagy város óvodástól nyugdíjas korú lakosságának foglalkoztatása olyan prog­rammal, melyben mindenki jól érzi magát, megtalálja a képességeinek és személyisé­gének megfelelő tevékenyke- dési formát. E tervekben min­den kell hogy szerepeljen: a jellemző költségvetéstől az is­kolások mozgás-látás-haUás- fejlesztö programjáig, a szak- alkalmazottak számától a tár­sadalmi nyilvánosságot képvi­selő terek elosztásáig, a cso­portlétszámoktól a technikai felszereltségig minden. Az ol­csó, ám távlati szempontból megfelelő megoldásokat, a szakmai hozzáértést, a preci­zitást és gondos odafigyelést nem csak lehet, de kell is szá­mon kérnünk. Az emberek szeretik tudni, miben feksze­nek forintjaik ... Nem va­gyunk olyan gazdagok, hogy bármit is elronthassunk, és az intézmény ne feleljen meg céljának, feladatának öt-hat év múlva ,.. A tét, a jövő nemzedéke. A megújulni, alkotni képes mun­kaerő. Éppen ezért jó lenne _ ■ végre valódi tudásszerzéshez, egyszerre „leültetni” az egy­millió magyar diákot megfe­lelő számú és minőségű tan­termekben. .. P. E. hmmmhhhmhmmhhmméhhSÍ MM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents