Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
A téli vakáció December 21-től január 3-ig tart az idén a téli szünidő, s amilyen nagy öröm ez a gyerekeknek, éppoly nagy gondot jelent a szülők számára nem egy családban. Persze, a napközi mindvégig működik. Séta, szán. kózás, múzeum- és mozilátogatás szerepel a programban. S amikor sehova nem mennek, akkor is meleg teremben társasjátékkal, diafilmmel, tévénézéssel szórakozhat csemeténk pajtásai között. Nagyobb gond a középiskolák alsó évfolyamaira járó diák a szülőnek. Egyik növendékem egyszer így mesélte el szüneti napirendjét: alvás délelőtt 11 óráig, ezután a jégpálya, ebéd késő délután, estefelé discó, ahonnan éjfél előtt érkezett haza. Szüleivel nem tudom, hol és mikor találkozott. Arra még csak gondolni sem merek, hogy valamit segített otthon a megnövekedett szabad idejében. De ez elrettentő példa. Az lenne a jó, ha a gyerekek szünidejének megszervezésére összeszövetkezne 4—S család. Felváltva vinnék őket szánkózni, sietni, túrázni. Városné. ző programra, kulturális rendezvényekre. Vagy éppen valamelyikük otthonában töltenék el az időt. Jó hangulatban, játékkal, beszélgetéssel, zenehallgatással. Az étkezés is könnyen megoldható lenne minden nap más-más családnál. Ha leszámítom a munkaszüneti napokat, egy, legfeljebb két alkalom jutna minden családra. S mennyivel nyugodtabban dolgozhatnának a többi napon a szülők. Azt már nem is említem, hogy a gyerekeknek is mennyivel hasznosabb, ha kulturált körülmények között vannak együtt. De sajnos az ilyen szövetkezésekre nálunk kevés példa van. Az egy osztályba járó gyerekek szülei nem keresik egymás társaságát, ritkán alakul ki közöttük baráti viszony, nem rendeznek közös programokat. Kárát gyermekeik látják. Ha nem állandó felügyelet alatt tölti a gyerek a téli .vakációt, akkor első dolgunk legyen új napirendet készíteni vele együtt. Ebből pontosan derüljön ki, hogy a nap melyik szakában hol található a gyerek, mivel tölti el idejét, s nem utolsósorban: kikkel? Azt is feltétlenül tudnunk kell, kik a társai, milyen gyerekek, milyen irányt vehet társaságukban gyermekünk -időtöltése. Ezért, ha nem tettük idáig, meg kell ismerkednünk velük. Erre számtalan alkalom adódik. Az eltervezett napirend mellett egy biztos pontnak lennie kell a gyerek életében, egy ismerős néni vagy bácsi, aki mindig megtalálható, és szükség esetén hozzá lehet fordulni bármilyen váratlan problémával. Mondanunk sem kell, milyen hasznos, ha a gyerek kimozdul a megszokott környezetből. Ha a vidéki, vagy a fővárosi rokonnál tölti a vaká. ció egy részét. S ha nincs rokon, aki elvállalná, baráti családok is kicserélhetik a szünetekben csemetéiket. Felváltva hol itt, hol ott vakációzhatnak. A téli szünet az erőgyűjtés, a kikapcsolódás ideje. Lehetőleg ne a tv előtt, moziban, füstös diszkóhelyiségekben töltse fiunk, lányunk a nap nagy részét. Mozogjon sokat, töltsön órákat a szabad levegőn. Szerencsére sok ünnep tarkítja a vakációt, a család gyakran lehet együtt. Valóban töltsük együtt szabad időnket a gyerekkel. Sokszor elmondott igaz. ság, hogy mindenféle drága ajándéknál jobban örül a szüleivel harmonikusan, jó hangulatban együtt töltött óráknak. Tanuljon-e a diák a szünidőben? Csak akkor, ha bukásra áll. Az első félév január végén fejeződik be, a javításra felkészülni itt a nagyszerű alkalom. De ha csak gyenge, akkor ne nyúzzuk őt a tankönyvekkel. Inkább olvasson kedvére szépirodalmat vagy olyan tudományos népszerűsítő könyveket, amelyek nem iskolás módon, élvezetes stílusban növelik gyermekünk tájékozottságát, tudását. A. L. Szép ünnepi teríték A szép teríték mindannyiunk ajándéka. Ügyeljünk, hogy télen is cserépben vagy öblös vázában néhány szál örökzöld, színes fagyöngy viruljon. A fenyőgallyak, viaszfelületű levelek azonban akkor maradnak sokáig üdék, ha naponta néhány percre bő vízbe mártjuk, megfürdetjük. Természetesen a vízcseppeket jól lerázzuk, és 15—20 percig újságpapírra fektetjük, megszárítjuk. Így ismét frissek lesznek. Az étkezési időre, különösen ha a családtagok vagy baráti társaság hosszabb távoliét után gyűlt össze, tegyünk néhány szál színes gyertyát is az asztalra. A gyertya meglangyosított alsó felületét tiszta műanyag tégelybe, színes műanyag tető belső felületére ragasztjuk, nehezéknek pedig néhány apró, előremelegített kavicsot nyomunk a talprészéhez. Így nemcsak mutatós, asztalra helyezhető díszgyertyát készítettünk, de a lecsöpögéstől, felborulástól sem kell félni. Az asztalkendők, szalvéták 30x45 cm, vagy 40x40 cm nagyságú fehér lenvászonból készültek. Az olr dalszéleket 5 mm szélesen visszahajtjuk, 1 cm szé. les ripsz szegőszalaggal díszítjük. Az örökzöld levelek,- piros bogyók száröltéssel, különböző színárnyalatok (maradékok) félhasználásával készültek. A teljes mintacsík felhasználásával, ismétlésével, ha futja még az időnkből, asztalterítőt is díszíthetünk. . P. V, PÁRIZSI ÖTLET Franciaország az egy lőre jutó energiafogyasztásban csak a 16. helyen áll a világon, mégis ta. karékoskodik. A szobák maximum tizenkilenc fokra fűthetök fel. Persze hogy a divattervezők is számolnak vele, és íme: az energiaválság.di. vat. Paplanban hálunk, paplanban járunk és paplanban állunk. A paplanszerü anorákok után most kitalálták a paplan-házimelegitőt. A háló- zsákszerűen bő ujjakkal szabott és lábmelege- tő „hátizsák”, kitünően alkalmas rosszul fütött szobákban tv.nézésre, olvasásra. Férfiaknak és gyermekeknek is ajánlják. GYERMEKVILÁG 8 Egy napon összetalálkozott a róka meg a veréb. A róka megszólította a verebet: — Látom, te is egyedül élsz a világban, magányos vagy, mint én. Azt ajánlom neked: kössünk barátságot és éljünk, dolgozzunk együtt. Fogjunk egy darab földet, műveljük meg és ha majd terem rajta a termés, betakarítjuk és meg. osztozunk rajta. A veréb tanakodott ugyan egy sort, de aztán így szólt: — Nem rossz gondolat, valóban egyedül élek. Legalább lesz egy társam, és bizonyára nem lesz haszontalan, ha együtt dolgozunk. Megpecsételték az uj barátságot, és ettől kezdve együtt éltek. Elkezdték nyomban a munkát. Kerestek egy áarab földet, amiről úgy gondoltak, hogy jó lesz bele búzát vetni. Felszántották, bevetették. Ahogy múlt az idő, kikelt a mag, aztán meg is érett, szépén megsárgult, le kellett aratni be kellett takarítani. Aro. ka azonban egyáltalán nem. érzett kedvet a munkához, es ia»i szólt a verébhez: — Nekem el kell mennem, hogy megtámasszam az eget, nehogy most szakadjon ra a termésre, amiért annyit dolgoztunk. Éppen most, az ara. tás idején. Te csak dolgozz nyugodtan... Azzal elment, a vereb pedig egész nap dolgozott • egyedül. , c „ Másnap beborult az eg. ou- rű felhők gyülekeztek. A róka megint így szólt a vereb. he— Látod, hogy mi készül? Most még fontosabb, hogy megtartsam az eget, le ne sza- kadjon. De te csak dolgozz nVE?ment megint, a veréb egész nap dolgozott, egyedülVégzett is a betakarítással. Csépelni kellett volna. A-rókának azonban ehhez sem fűlt a foga, megint kitalált valam,tl_ El kell mennem, vigyázni a Napra, nehogy elégesse azt, amit nagynehezen megtermeltünk ... - , A veréb egesz nap dolgozott, szorgalmasa n, egyedül, és mire a róka megjött, végzett a csépléssel is. A róka szeme felcsillant. _ Éppen ideje! Osztozkodjunk tehát. És mivel én jóval nagyobb vagyok nálad, en két szemet kapok, te pedig egyet. Mindig kettőt, mindig egyet... Így osztjuk szét a termest. A veréb ugyan nem volt va. lami nagy bölcs, de ezt nyom- ban megértette, hogy a róka be akarja csapni, es *0a2*á0- talonul többet akar magának a termésből. Pedig ráadásul nem is dolgozott---E zért nem egyezett bele, amit a róka mondott, hanem igy szólt: — Az igaz, hogy én sokkal kisebb vagyok nálad, de sokkal többet is dolgoztam, mint te. Egyedül arattam, egyedül csépeltem... A róka felhúzta az orrát. — És én talán nem csináltam semmit? En tar fótiam az eget, meg a felhőket és én vigyáztam a Napra. A veréb nem hagyta az iga. zát. — Lehet, hogy tartottad az eget, meg a felhőket és vigyáztál a Napra, de én arattam és csépelfem! így vitatkoztak, amikor arra repült a bagoly, aki tudvalévőén nagyon okos teremtmény. Már erősen esteledett. ■ — Hát ti min veszekedtek, vitatkoztok? — kérdezte őket. — Nem éppen veszekszünk, csak nem értünk egyet... — a róka. — En sokkal nagyobb mondta a veréb. — Nem ám! — erősítette meg vagyok, mint ö. Nekem több jár a termésből. Meg aztán, amíg ő aratott és csépelt, én tartottam az eget, meg a felhőket és vigyáztam a Napra. Nekem tehát több jár ... A bagoly hallgatott. Csak nagysokára szólalt meg és így beszélt: — Figyelj ide, róka koma! Te azt mondod, hogy olyan erős és hatalmas vagy, hogy tartani tudod az eget, meg a felhőket... és a Napra is vigyázni tudsz. Tegyél meg nekem egy kis szívességet. Bizonyítsd be ezt a hatalmadat. Küldd el az égről a csillagokat, és kérd „ meg a Napot, hogy jöjjön elő, világítson nekünk! A róka érezte, hogy kelepcébe került. De nem adta fel. — Be is bizonyítom! Elmegyek és szólok a Napnak, hogy jöjjön elő... — mondta, azzal elment, és csak másnap hajnalban jött elő, amikor a Nap már, fent ragyogott. Akkorra azonban már nem volt ott sem a bagoly, sem a veréb, sem egyetlen szem bú. za ... A róka bottal üthette volna a nyomát, de nem volt hozzá botja, ezért nagy dühösen elfutott, és nem kereste soha többé a veréb barátság gát. Bolgárból fordította: Antalfy Istv&n Miben járunk ••• rr Q jovorer A Magyar Divat Intézet a Hotel Duna Interkonti* nentál báltermében a- na* pókban bemu' tatta az 1982. évre ajánlott tavaszi és nyári divat- újdonságait. • Nyáron újra divat lesz az egyrészes fürdőruha, csak éppen a megszokottnál merészebb ki- , vitelben. (MTI Miben (nem) járunk jövőre? • A tavaszi időszak slágere a térdig érő, kissé buggyos arany- illetve ezüstszállal díszített bermuda- nadrág. Foto: Kovács Gyula felvételei — KS) Karácsonyi és újévi ételek Nagyon régi étkezési szokások hatnak ma is ránk. Ezekre még gyerekkorunkból emlékezünk, és életünk során szinte mindenhol találkozunk velük. Úgy válik teljessé az ünnep, ha ezek a . szokások, ha: gyományok ma is megelevenednek, emelik az ünnepi hangulatot. Karácsony este sok helyen borlevessel kezdődik a vacsora, ezt halászlé, vagy halpaprikás követi, de nem maradhat el a mákos, meg a diós tészta sem. A mákos tekercsből annyit sütnek, hogy eltartson újévig sok helyütt egészen vízkeresztig, amikoris a karácsonyfán megmaradt édességekkel együtt ennek maradványait is elfogyasztják. Régi háziasszonyok a máktöltelékbe lereszelt nyersalmát tesznek, így friss és ízes marad még két-három hét múlva is a kalács. A tészta morzsáját összegyűjtik, és a baromfi, meg a sertés részére szórják ki: a néphit szerint szerencsét, egészséget és termékenységet hoz a fogyasztójának. Karácsonykor nem maradhat el az asztalról a pulyka, vagy más szárnyas sem. A pulyka mellrésze a sláger, fehér, ízes, por- hanyós húsát kisütés után szépen fel lehet szeletelni. Hogy ízesebb és puhább legyen, megtűzdelik sütés előtt füstölt szalonna-csíkokkal. Az ínyencek részére készítik a gesztenyés pulykát. A pulyka belsejét olyan töltelékkel tömik meg, melyben darált disznóhús, zsemle, tojás, tejszín, vagy tejföl és só, feketebors van, de főtt, megtisztított gesztenye adja meg az igazi ízét és illatát. Szilveszterkor a frissen sült, piros, ropogós malac kerül az asztal közepére. Szerencsét hoz, mint ahogyan szerencsét hoz az is az új esztendőben, ha a kéményseprő hóna alá vett kismalac farkát a szerencsére várók meghúzgálják, és a szegény kis halálra ítélt állat erre az impulzusra visítani kezd. Sok helyen a szilveszteri vacsora — még a disznóvágások idején is — szárnyasból áll, ami azt jelképezi, hogy szánjanak el a múlt évi gondok az Ü,i évben, mint ahogyan a szárnyas is elrepül. A disznó pedig, amit az újévi szopós malac jelképez, új évre házhoz túrja a szerencsét. Más ételeknek is van ilyen varázslatos hatásuk, melyék az ősi babonákon alapulnak: így például a dió, meg a piros alma a családnak egészséget hoz karácsonykor és újévkor.. - A mák is a szerencse és a termékenység jelképe, igyekeznek tehát elszórni a ház körül, hogy jó legyen a szárnyasok tojáskeltetése, az állatok szaporodása és egészsége... A karácsonyi asztalhoz is sok hiedelem fűződik. így például az ünnepi asztalra könyökölni nem szabad, mert akkor megbetegszenek a csirkék. Vacsora közben nem kelhetnek fel az asztaltól az asszonyok, mert akkor a jövő évben nem kelnek kj a tojások. A bab és a lencse bőséget, szerencsét hoznak, a jövő évben nagyobb összeghez jut a család. Karácsonykor a férjhez menendő lány bátyja villájáról levesz egy kis mákos tésztát, és ezzel kiszalad a ház elé az utcára: akit először lát ímeg, az lesz. majd a férje ... Almával, illetve almából szerelmet jósoltak, fogyasztása szépséget hozott. A sülttök és a méz elmulasztotta a torokfájást, a fok. hagyma pedig védte a következő évben az ember egészségét. Végül egy régi szilveszteri italrecept, melynek nevét talán az idősebbek sem ismerik, hacsak nem a Jókai-regényekből. Az Inyesmester is ajánlja, úgy hívják, hogy „Krampampuli”. Készítik pedig imigyen: Egy tűzálló tálba vegyes gyümölcsöket kell megtisztítva, megmosva, víztől lecsorgatva tenni. Ilyen gyümölcsök lehetnek: füge, magvazott datolya, dióval bélelt aszaltszilva, kell még hozzá narancshéjon végigdörzsölt kockacukor, fél liter jóféle rum, vagy valamilyen kisüsti pálinka. Meg kell a keveréket gyújtani, és ha jól kiégett; ráöntünk egy liter forró teát, egy liter felforralt fehér, fűszeres bort, szegfűszeg, fahéj, citromlé). Jól átkeverjük, és puncsos poharakba töltjük, melegen isszuk. Emlékezetes, jóízű ital. R. J. Bűvös négyzet A számokkal teleírt nagy négyzetben egy kisebb négyzetet rejtettünk el, melyben a számjegyek összege a vízszintes és függőleges sorokban, valamint a két átlóban is ugyanaz); az eredményt adják. Melyik ez a kis négyzet? , Összekötő Induljatok el az 1-es számtól, és térjetek is oda vissza,! s közben kössétek össze a meg-j számozott kis pontokat egye-' nes vonalakkal úgy, hogy a. csillagokat ne érintsétek, és a| vonalak ne keresztezzék egy-’ mást. Melyik a helyes útvo-_ Q nal? Beküldési határidő: 1982. január VERESS MIKLÓS: í Hintaló A hintaló — ez így való — az álmok táltosa Makacs volt mégis e faló, nem szállt velem soha. Aztán egyszer egy széltoló álmomban igy beszélt: Nem tudod, hogy a hintaló csak parazsat eszik, abból sokat fal, és ezért falónak nevezik. - Most te tudod csak egyedül, tüzet kell ennie s röpül! Kályhánkban izott még a fa, hát megetettem én, s rögvest nyerítve szállt tova a felhők tengerén. Hallották lenn is valahol, hogy körme mint kopog, s pattantak patkója alól új meg új csillagok. Eltűritek-uz egekbe nőtt városok árnyai. Akár vitorlásrepülőt \ vitték a szárnyai. Röpültünk Párizs, Tokió és Kaposvár felett. Megállj — bömbölt a széltoló — s vihar kerekedett. Éreztem, velem hogy zuhan, hallottam, mint nyerít. Kályhánkban kialudt parázs a sarokban hintalovam, az arcomon álomi láz. Hozta anyám a reggelit. /
