Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

Az 1981. évi fejlődés A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a népgazdaság ered­ményesen fejlődik. Megvalósul az 1981. évi népgazdasági tervben kitűzött két legfőbb gazdaságpo­litikai cél • — az, hogy a gazda­sági egyensúlyt javítani kell, s a lakosság életszínvonalát meg kell őrizni. A termelésben azonban még nem bontakoztak ki kellő mértékben a hatékonyságot fo­kozó és a gazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok. A nemzeti jövedelem kismér­tékben gyarapodik, de nem éri el a tervezettet. A termelés nö­vekedése teljes egészében a ter­melékenység növekedéséből szár­mazik. A belföldi felhasználás majd­nem azonos az 1980. évivel: a lakosság fogyasztása az előirány­zottnál gyorsabban nő, a felhal­mozás a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A beruházások meg­haladják a tervezettet. A nem­zeti jövedelem belföldi felhasz­nálásában tovább nő a fogyasztás részaránya. Az ipari termelés és az ipari kivitel csak kismértékben emel­kedik. A kohászatban, a vegy­iparban, valamint a gépipar és a könnyűipar több ágazatában fő­ként a tőkés országokba irányu­ló értékesítés nehézségei fékezik a termelés bővülését. Az energia­felhasználással összefüggésben alacsony a villamosenergia-ter- melés és a kőolaj-feldolgozás. Az ipari termelésre ki'hat, hogy a termékek versenyképessége nem 'javul megfelelően, és a vállala­tok alkalmazkodókészsége sem kielégítő. Lassú .a gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásbavétele és piaci beveze­tése. A termelés anyagellátása ki­elégítő volt. Az energiaigényes termékek termelése mérséklődé­sének és az energiagazdálkodási program kezdeti eredményeinek hatására a népgazdaság energia­felhasználása csökken. A szocia­lista» iparban foglalkoztatottak száma mérséklődött. Az egy főre jutó termelés számottevőért emel­kedett. Az építőipar termelése a ter­vezett mértékben csökkent. Mér­séklődött a beruházási jellegű és növekedett a * karbantartási és felújítási, valamint a lakosság számára végzett építés. A mezőgazdasági termékek mennyisége — javarészt az idő­járás miatt — a tavalyinál alig nagyobb. A kedvezőtlen időjárás elsősorban az őszi vetésű kalá­szosokat és a szőlőültetvényeket sújtotta. Kenyérgabonából a ta­valyinál és a tervezettnél keve- •sebb termett. A termelés a 'bel­földi ellátást megalapozza, kivi­telre azonban a számítottnál ki­sebb mennyiség jut. Kukoricá­ból az átlagtermés jó, de a vetés- terület csökkent. Burgonyából a nagy átlagtermés bőséges ellátást biztosít. A fagykárok ellenére zöldségfélékből és gyümölcsökből több termett a tavalyinál, az áru­átvételben azonban 'helyenként fennakadások voltak.., Kicsi, de jó minőségű a bortermés. Az állattenyésztés a tervezett­nél 'valamelyest jobban fejlődött. Mind az állatállomány, mind a hústermelés nagyobb a számított­nál. A takarmányellátás zavarta­lan. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele a ter­vezettnél dinamikusabban emel­kedett. A közlekedési vállalatok a szál­lítási igényeknek eleget tettek. Az energiagazdálkodási intézke­dések eredményeként a szállítás és a hírközlés energiafelhaszná­lása nem haladja meg az 1980. évit. . ‘ A termelői árszínvonal lénye­gében a tervezettnek megfelelően alakult. A népgazdaságban foglalkozta­tottak száma demográfiai okok miatt csökken. Általában javul a vállalatok munkaerő-gazdálko­dása, mérséklődik a munkaerő- hiány. Megkezdődött az ötnapos mun­kahétre való áttérés. A vállala­tok általában elegét tették az át­térés feltételeként megszabott követelményeknek. A lakosság egy főre jutó reál­jövedelme a tervezettet megha­ladóan nőtt, az egy keresőre jutó reálbér emelkedett. Megvalósul­tak a tervezett szociálpolitikai ■intézkedések. A nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 70 forint helyett ez év jú­niusától 100 forint lett, egyide­jűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal lett nagyobb. Ezál­Hétfon ülést tart a megyei tanács Hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a megyei tanács. A végrehajtó bizott­ság az alábbi napirend meg­tárgyalását javasolja a tes­tületnek : — Előterjesztés a tanácsi költségvetés és fejlesztési alap 1982. évi tervére. — Tájékoztató a végre­hajtó bizottság 1981. évi te­vékenységéről. — Előterjesztés a megyei tanács 1982. évi munkater­vének meghatározására. — Tájékoztató a végre­hajtó bizottság 1982. évi munkatervéről. — Bejelentések. — Interpellációk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 298. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 20. vasárnap A népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terv A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1982. évi nép- gazdasági tervet. A terv — az 1981. évi gazdasági fejlődésre alapozva — a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalá­nak folytatását tűzi ki célul. tál az átlagosnál kisebb nyugdí­jak reálértéke fennmaradt. A tár­sadalmi juttatásokra történt ki­fizetések reálértéke nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal a ter­vezettet megközelítő mértékben emelkedett. Az árváltozások az átlagosnál jobban növelték a na­gyobb jövedelmű, kevésbé a ki­sebb jövedelmű családok vásár­lásainak árszínvonalát. Az alap­vető jellegű javak és szolgálta­tások árszínvonala — a hús árá­nak emelkedése mellett is — az átlagosnál kisebb ütemben nőtt. A kereskedelem a növekvő ke­resletet kielégíti. A tervezettnek megfelelő men­nyiségű állami és magánlakás épült. Nőtt a felújított, és külö­nösen a korszerűsített lakások száma. A számítottnál több kór­házi ágy és bölcsődei hely léte­sült. Meghaladja a tervezettet az új óvodai helyek és iskolai osz­tálytermek száma is. A beruházások volumene — az idevágó intézkedések eredménye­ként — csökkent, de a tervezett­nél várhatóan nagyobb lesz. Az állami beruházásokra a tervezett­nek megfelelő összeget, a válla­latiakra többet fizetnek ki. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél lassabban bővül. A rubelelszámolású forgalomban a behozatal mérséklődik, a kivitel nő. Az áruforgalmi mérleg hiá­nya közel áll a tervezetthez, a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubelelszámolású kivitel a ter­vezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kis­mértékű hiány várható. Az 1982. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1982-ben is a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása, és a lakosság életszínvonalának meg­őrzése. A termelés és a belföldi felhasználás ennek a célnak alá­rendelve alakul. A termelés növekedése és a meglévő kapacitások kihasználá­sának javítása nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését, s a drága behozatal ésszerű helyet­tesítését szolgálja. A gazdasági szabályozórendszerben végrehaj­tott módosítások arra irányul­nak, hogy a gazdálkodó szerve­zetek — különösen az iparban — aktívabban törekedjenek a ter­melés hatékonyságának növelé­sére, a nemzetközi versenyképes­ség erősítésére, s a termelés szer­kezetének az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló alakítására. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban nő. Az ésszerűbb költséggazdálkodást és a takarékosságot fokozva, el kell érni, hogy a fajlagos anyag- és energiaráfordítások nagyobb mértékben csökkenjenek, mint az előző években. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a felhalmo­zás további csökkentésével mér­séklődik. Az életszínvonal meg­őrzése érdekében a lakosság re­áljövedelme és fogyasztása kis­mértékben emelkedik. Az 1982. évi népgazdasági terv céljait a VI. ötéves terv készíté­sekor feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb külgazdasági kö­rülmények között kell megvaló­sítani. Ezek ellensúlyozásához nö­vekvő erőfeszítések szükségesek. Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron Nemzeti jövedelem 101,0—101,5 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 98,0— 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 104,0—104,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0—100,5 A lakosság fogyasztása 100,5—101,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 178,0—180,0 milliárd Ft fordítható A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésből1 nagyobb hányadnak kell szolgálnia a kül­ső egyensúly javítását. Elsősor­ban azok a vállalatok számíthat­nak lendületes fejlődésre, ame­(folytatás a 3.. oldalon.) mm Leonyid Brezsnyev kitüntetése Kis Csaba és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik: Az SZKP KB, a szovjet állam vezetői és az ünnepségekre Moszkvába érkezett külföldi párt- és állami vezetők, köztük Kádár János, az MSZMP KB első titkára jelenlétében nyúj­tották át szombaton délelőtt a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Le- nin-rendet és a Szovjetunió Hősének arany csillagát, amely- lyel az SZKP és a szovjet állam szolgálatában szerzett ki­magasló érdemeiért tüntették ki 75. születésnapja alkalmá­ból. Az érdemrendet Mihail Szusz- lov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyújtotta át. — Mi, az ön harcostársai és barátai ma a párttal és az egész szovjet néppel együtt emlékezünk meg az ön születésének 75. év­fordulójáról — mondotta. — Föl­dünkön az emberek milliói feje­zik ki szívből jövő hálájukat ön­nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom kimagasló személyisé­gének, Lenin halhatatlan ügye igaz folytatójának, a Földünk bé­kéjéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem lánglelkű harco­sának — mondotta. Harcoló parancsnokként, poli­tikai munkásként jelentős mér­tékben járult hozzá a hitleri fa­sizmus szétzúzásához. Lenini pár­tunk Központi Bizottságának élén, a legmagasabb állami posz­ton ön mindent megtesz azért, hogy a fejlett szocialista társada­lom magabiztosan emelkedjék a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlődéinek magaslataira, azért, hogy erősödjék országunk népei­nek és nemzetiségeinek barátsá­ga. Az SZKP helyes, tudományo­san megalapozott, a mai szakasz­ra szóló marxista—leninista po­litikája, amelyet ‘az ön vezetésé­vel dolgoztak ki és valósítanak meg, megfelel a szovjet nép alap­vető létérdekeinek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge a dolgozók nagy számban be­érkezett javaslata alapján, az ő érzéseiket és jókívánságaikat ki­fejezésre juttatva határozta el, hogy hazánk legmagasabb kitün­tetésével jutalmazza az iái kima­gasló érdemeit, amelyeket a bé­kében és a háborúiban szerzett — mondotta Szuszlov, átnyújtva Leonyid Brezsnyevnek a Lenin- rendet és a Szovjetunió Hősének arany csillagát. Az üdvözlésre Leonyid Brezs­nyev válaszolt: — őszintén köszönöm a ma­gas kitüntetést és az elismerő­szavakat — mondotta. — Az em­ber munkája iránti figyelem és megbecsülés lelkünk mélyéig megható, erősíti. azt a meggyő­ződést, hogy a munkával töltött hosszú évek során sikerült meg­valósítani valamit, ami hasznos a pártnak, a népnek. Ez új erőt, ösztönzést ad. (Folytatás a 2. oldalon.) A BARANYAI PÉLDA NYOMÁN Agrokémiai társulások alakulnak Több mint 34 ezer tonna műtrágyát forgalmaz a KAGE 1982-ben Az aprófalvas településszerkezetéről jól ismert, déli szomszéd megye valamennyi községében alakult termelőszövetkezet a mezőgazdaság átszervezésekor. Az 1960-as évek elején még 321 települést számláló megye közös gazdaságai legalább ugyaneny- nyi helyen tárolták a műtrágyát, az egyéb vegyi anyagot, gyakran kint a szabadban. Elképzelhető, hogy a temérdek vegyszer milyen környezeti ártalmakat okozott, jól­lehet a szakszerűtlen raktározás egyéb vesz­teségforrásairól még nem is esett szó. Nem véletlenül történt, hogy Baranyában az or­szágban először alakították meg a mezőgaz­dasági üzemek agrokémiai társulásaikat. Napjainkban Baranya megye 240 ezer hek­tár szántóterületéből már 160 ezer hektárra terjed ki a működő 8 agrokémiai központ tevékenysége. Bács-Kiskun megyei is eljutott odáig, hogy tovább nem halaszt­ható a hasonló jellegű társulások megalakítása, az agrokémiai tele­pek létesítése. Az első lépést a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés tette, amikor 1980 jú­liusában megnyitotta Kalocsán a vasúti iparvágány mellett létesí­tett műtrágyatelepét. Az első hó­napokban az egyesülés tagjai vet­ték igénybe a szolgáltatást. 1981. januártól kezdve a dunaszentbe- nedeki Oj Hajnal, az uszódi Egyetértés, a homokmégyi Arany­kalász Tsz, valamint a ZKI kalo­csai fűszerpaprika kutató állomá­sa is a KAGE-telepről szállította el a vegyianyagokat a felhaszná­lási helyre. Ez év második felében pedig már negyven gazdaság szerezte be a műtrágyát közvetlenül a ka­locsai telepről, ahová az előzetes megrendelés, valamint a Bács- Kiskun megyei AGROKER Vál­lalat közvetítése alapján jutott el az áru. Az 1982-es évben előre­láthatólag 34 500 tonna műtrá­gyát forgalmaz az egyesülés mű­trágyatelepe, és szükségessé vá­lik a szolgáltatás kiterjesztése a növényvédő szerek tárolására, for­galmazására is. A megyében másutt is szerve­ződnek társulások agrokémiai központok létesítésére. A Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság hét termelőszövetkezettel közösen hozza tető alá az agrokémiai köz­pontot, amelynek nemcsak Bács- Kiskun, hanem a szomszédos Szolnok megye gazdaságai is hasznát veszik. A létesítmény ki­viteli terve elkészült, a terepren­dezés, valamint az iparvágány építése megkezdődött. Az állami gazdaságon ■ kívül Tiszakécske, Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlő- rinc, továbbá Nagyrév és Ti- szaug határának 27 ezer hektár­jára terjed majd ki a működése. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés műtrágya-forgalmazá­sával csaknem egyidőben, .1980. • A felhasználó gazdaságba szál. litják a vegyi anyagot. (Straszer András felvételei) • A baranyai példa teret hódít Bács-Kiskunban. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés műtrágyaraktára 1982-ben 34 500 tonnát forgal­maz. július elején a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság ügyintézése alatt kezdte meg szolgáltatását az újahb agrokémiai társulás, amelynek az állami gazdaságon kívül a jánoshalmi Petőfi, Hala­dás Tsz és az ugyanott működő téeszközi vállalat, a rémi Dózsa, a Borotai Mezőgazdasági Tsz, és az AGROKER Vállalat a tagja. Mivel a tárolótelep építése csu­pán 1982-ben kezdődik meg, a társulás egyelőre a jánoshalmi MÁV-állomástól bérelt rakodóté­ren fogadja a műtrágyaszállítmá­nyokat, ugyanott helyezi el és fu­varozza a megrendelt mennyisé­get a partnereknek. E társulás érdekeltségi területe 32 ezer hek­tár. Várhatóan 1982 első félévé­ben lesz készen a telep kivitele­zési terve. Ha nem késik, akkor a jövő esztendő második felében az építkezés is megkezdődhet. Az előkészítés szakaszában van a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat által kezdeményezett újabb társulás, amelynek műtrá­gyaraktár építéséhez a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság gondosko­dott területről. Mindössze 150 méterrel kellene meghosszabbíta­ni egy iparvágányt, hogy a vasú­ti forgalomba is bekapcsolják a létesítményt, amelynek előnyeit az állami gazdaságon kívül még tíz nagyüzem — a halasi szőlő­termelési rendszer tagjai — él­veznék. A telep építkezése sajnos, csak az előkészítésig jutott el. Két állami gazdaság és öt szö­vetkezet tervezte a bácsalmási agrokémiai társulás megalakítá­sát három esztendővel ezelőtt. A pénzügyi feltételeket ez ideig még nem tudták megteremteni. Emiatt az előkészítés megszakadt. Nem társulásos alapon, hanem saját- erőből 8 milliós költséggel építet­te fel műtrágyaraktárát a mély­kúti Lenin Tsz. Tavaly készült el, s akkor a terményraktározásban nyújtott segítséget a gazdaságnak. Az idén tároltak először itt mű­trágyát. Az időjárás viszontagsá­gaitól megóvták az értékes vegyi­anyagot. Még alkalmasabb lesz a telep, ha sikerül a következő évek­ben az iparvágányt is elvezetni, mert ezzel az áru fogadása válik könnyebbé, és szállítása olcsóbbá. Az említetteken kívül újabb agrokémiai társulás is 'létesül a közeljövőben hasonló • céllal. Tervszerűbbé, szakszerűbbé válik a vegyianyagok fogadása, átme­neti raktározása, és felhasználá­sa. Az agrokémiai központok le­hetővé teszik az egyre drágább vegyszerek szinte porlásmentes megóvását, a nagy teljesítményű szántóföldi, légi gépekkel a gaz­daságos szórását, talajba juttatá­sát. A költségkímélő megoldás nagyszerű lehetőséget teremt a környezetszennyezés megelőzésé­re. Az ilyen összefogás valóban képes'akár hegyeket is megmoz­gatni, ha valamennyi érdekelt egyet akar. És miért ne? A gaz­dasági szabályozók is erre ser­kentik. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents