Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. december 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyolcvanhét esztendeje született dr. Molnár Erik Lap unitban többször elemeztük Az ötnapos munkahétre való áttérés Bács-Kiskun megyében mintegy tízezer egészségügyi dolgozót érint, közvetve azonban a megye valamennyi lakosát. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az újszerű munkarend bevezetését gondos előkészítéssel zökkenőmentessé tegyék. Az előkészületek az idén májusban megkezdődtek, sőt kísérleti jelleggel már 5-[-2-es rendszerben dolgozik hónapok óta a megyei kórház laboratóriuma, a II. belgyógyászati, a röntgen osztály, a mozgó ernyőké p-szolgálat, valamint a kalocsai vérellátó állomás. Az eddigi tapasztalatok összegzése alapján már tény, hogy az új munkarend — habár nagyobb figyelmet, fegyelmezettebb tpunkát igényel a dolgozóktól — megvalósítható. Molnár Erik kecskeméti kapcsolatait. Vizsgáltuk, hogy az itt látottak, -hallottak mennyiben, milyen irányban befolyásolták tudati fejlődését. Szóltunk arról, hogy már az 1930-as évek elején többen csak azért utaztak a hírős' városba, hogy találkozhassanak az akkoriban főként álnéven publikáló tudós marxistával, feltöltődjenek a tőle kapott gondolatokkal, ösztönzésekkel. Veres Péter még a kerékpárút fáradalmait is vállalta egy hasznosnak bizonyult eszmecsere kedvéért. Kevesebb szó esett a- politikus történész, a forradalmár filozófus életében oly fontos 1929—1931. között időszakról. A gazdasági világválság első esztendejében jelentek meg az első, a magyar társadalmat marxista szempontból vizsgáló tanulmányai. A következő évben vállalta el a Kecskeméten elfogott kommunisták védelmét. (Röpcédulákat szórtak' szét május ,1-én a város területén és Bécsijén készített brosúrákat terjesztettek.) Az ügyvédet eddig is szemmel tartó rendőrség számára nyilvánvalóvá vájt Molnár Erik hovatartozása, de a közigazgatási hatóság figyelmét is fölhívták az élénkülő szocialista-kommunista mozgalmakra. A polgármesteri bizalmas iratok között találtam rá arra az 1930. április 3-án keltezett Budapestről küldött értesítésre, amely megvonja különféle kiadványok utcai terjesztését. Az 1929-ben már kommunista meggyőződésű ügyvéd feltehetően taktikai okokból vállalkozott arra, hogy részt vesz a kecskeméti szociáldemokrata párt- szervezet megalakításában. Nagygyűlést is szerveztek, hogy kifejthessék programjukat a közelgő hélyi választások előtt. Molnár- Erik tisztában volt azzal, hogy az akkori viszonyok között vajmi csekély a törvényhatósági bizottság befolyásolásának az esélye.' A Kertmozíban tartott összejövetelt megnyitó beszédében kifejtette, hogy tizenhatezer választópolgár ugyanannyi tagot választ, minit a háromszázhatvan virilis, így* lehetetten, hogy a város parlamentjében a nép többségének igaz akarata nyilvánuljon meg, mint erről a Kecske- •méti Lapok 1929. október 22-i száma tudósított. A negyvennyolcas párttal szövetségben fellépő szociáldemokraták a Czollner téri körzetben jelölték Molnár Eriket. Mi sem bizonyítja )jobban tekintélyét, az általa hirdetett elvek vonzását, mint az, hogy a demokratikusnak semmiképpen sem nevezhető választáson igen sok szavazatot kapott, így a .pótképviselők listájának az élére került. Meglepő, elgondolkoztató, hogy amikor egy tragikus elhalálozás folytán bekapcsolódhatott volna a törvényhatóság munkájába, távol tartotta magát a helyi ügyektől. Nem tartott igényt a neki járó helyre. Valószínűsíthető: nem akanta lényegében kis jelentőségű kérdésekben iteljesen felfedve magát, elméleti munkásságát ve-, szélyeztetni. Az is közre játszhatott döntésében, hogy 1931-re elhatárolta magát a mind megal. kuvóibb szociáldemokrata párttól. ~ Tudtommal a helyi pártszervezetben is egyre kevesebb feladatot vállalt: a forradalmi átalakulás hazai lehetőségeinek elmélyült tudományos kutatására fordította minden szabad percét. Heltai Nándor Ám a nagy „áttérést” az új esztendő első napja jelenti. Hogy miként alakul ezután a megelőző-gyógyító munka a különböző egészségügyi intézményekben, erről szeretnénk átfogó tájékoztatást nyújtani olvasóinknak. Egyben, jelezzük azt is. hogy a változásokról, az ügyeleti rendekről, a gyógyszertárak nyitvatartásáról ■időben és kellő gyakorisággal adunk tájékoztatást, s ezért részletesen nem, csupán a lényeget kiemelve ismertetjük az új munkarendet. Az alapellátásban .Mindenekelőtt szükséges megemlíteni, hogy az Egészségügyi Minisztérium irányelve is hangsúlyozza: az új munkarend bevezetésével’ az egészségügyi ellátás színvonala nem csökkenhet, követelmény, hogy a hét minden napján a betegek gyógyítása indokolt mértékben legyen megoldva. Magyarán szólva, mindenesetre a beteg érdekeit szem előtt tartva kell a munkarendet kialakítani. A körzeti orvosi - szolgálatot teljesítő orvosok a hét öt napján (hétfőtől péntekig) napi öt órát rendelnek. Munkaidejük többi részét a beteglátogatás, az adminisztráció adja, akárcsak eddig, de a kötelező munkaidejük 42 óra hetenként. Szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig ügyeleti szolgálatot tartanak, amely a nap minden percében biztosítja a biztonságos betegellátást. Természetesen ennek megvalósításához a tárgyi feltételeket is meg Ifell teremteni (ügyeleti hely, URH-rádió, gépkocsi, működő se- gélykérőtelefon-hálózat, stbl). Bács-Kiskun megyében 13 ügyeleti központot hoznak létre, ezeknek az elveknek az alapján, 1983 közepéig. Itt kell megjegyezni, hogy Kunszentmiklóson már működik a Kunpeszérre, Kunadacs- ra, Szalkszentmártonra és Tassra is kiterjedő ügyeleti központ, a betegek és az egészségügyi dolgozók megelégedésére. Tiszakées- kén iá megteremtették a nagyközségre kiterjedő f szombat-vasárnapi orvosi ügyeletet. A hétvégeken a gyermekek orvosi elKözségek Kecskemét környékén SZOMBATTÓL HÉTFŐIG: ÜGYELET — ELSŐDLEGES A BETEG ÉRDEKE Ötnapos munkahét az egészségügyben látását is m felnőtt körzetben végzik, természetesen az orvosi munkáiba a gyermekgyógyászokat is bevonva. A kórházakban Alapelv, hogy a fekvőbeteg-intézetekben a folyamatos betegellátás követelményének megvalósításával térjenek át az ötnapos munkahétre. Hogy ez miként oldható meg? A hét két utolsó napján kórházba kerülő betegeket a felvételi osztály, vagy részleg fogadja. Az itt dolgozó szakorvos dönti el, hová kerüljön a beteg, melyik osztályra, vagy esetleg indokolatlan a kórházi elhelyezése. A megyei kórházban már működik a betegfelvételi osztály, az itt szerzett tapasztalatok jók. Ahol még nem szervezték meg, ott sürgősen meg kell teremteni a beteg fogadásának feltételeit. Szakorvosi ellátás A rendelőintézetekben a szombat délutánonkénti szakrendelések megszűnnek. A sürgős szakorvosi ellátást igénylő esetekben szombat délelőtt, ha rendelőintézeti szakrendelés nincs, a területileg illetékes kórház ambulanciájának (felvételi osztályának) kell ellátnia a beteget. A hét első öt napján a rendelőintézetekben a rendelési időt 7—20 óráig állapítják meg. Bölcsőde, szociális gondozás A kisgyermekek szombatonkén- ti bölcsődei elhelyezésének módjáról már esett szó a lapunkban. Mint ismeretes, a gyermekintézmények napi nyitvatartási ideje megnő, ugyanakkor a szombatokra is elhelyezést igénylő szülők gyermekeinek felvételét az „ügyeletes” bölcsődékbe kell kérni. Az öregek napközi otthonában, a házi szociális gondozásban legalább heti hatnapos ellátást kell nyújtani, természetesen az otthonok vasár- és ünnepnapi nyitvatartásáról is gondoskodni szükséges. Megnövekedett feladatok Az egészségügyi dolgozók munkaidejének csökkentése természetesen jelentős munkaidő-kiesést okoz. Ennek pótlására 92 létszámfejlesztésre kapott lehetőséget a megyei intézményhálózat. A készenléti és ügyeleti szolgálatok szaporodása többletköltséggel is jár: erre központi támogatásként 1,1 millió, forintot biztosít az egészségügyi kormányzat. Az ötnapos munkahétre való felkészülés valamennyi egészség- ügyi intézmény vezetőjének, dolgozójának kiemelt feladata. A tennivalók pontos számbavétele, a lehetőségek előzetes elemzése feszi csak lehetővé, hogy megrázkódtatás nélkül történjék az áttérés. Mindenesetre, a gyakorlat hozza majd meg a tapasztalatokat, melyek alapján, mindig a betegek érdekeit szem előtt tartva, alakul ki a végleges munka- módszer. N. M. Ellenőrző körúton a kalocsai járásban „Életre ébred néhány kecskeméti emlék” • Fogadás a vasútállomáson, 1932-ben. • Kecskeméten ünnepelte nyolcvanadik szüle tésnapját. Hivatalosan /ötvenedik születésnapján köszöntötte először szülővárosa Kodály. Zoltánt. Ebből az alkalomból kereste föl a Kecskeméti Lapok munkatársa az akkor már világhírű zeneszerzőt. Az érdekés cikkből közölt részlétekkel tisztelgünk a Psalmyis -Hungari- cus szerzője születésének kilencvenki- lencedik éVfbrduló- jára: „Halk szavak zsongó muzsikája árad a költő ajkán, amikor az elmúlt ötven esztendő kecskeméti vonatkozásairól fbeszélünk. A nagy hangversenyteremben, ahol a próba közben elveszelődött percekből talált meg Kodály Zoltán néhányat a Kecskeméti Lapok munkatársa számára, életre éb- ’ red néhány kecskeméti emlék. •Alig pár epizód az ötvenéves Kodály Zoltán életéből, de ahogyan elmondja, ki kell érezni, hogy szive mélyéről kivattázott aranytokból bontogatja valóméit nyit. — Az én kecskeméti emlékeim inkább ßtöröklödtek, mint szerzettek. Anyai nagyapámnak Kecskeméten híres vendéglője volt, apám ott nősült, s én is ott születtem, de bizony már féléves koromban elkerültem, amikor apámat áthelyezték Szobra állomás- főnöknek. Szülővárosommal való kapcsolataim azóta is inkább szellemiek, mint testiek. 'Az azonban bizonyos, hogy első zenei benyomásaim kecskemétiek. A kecskeméti házban, a bölcsőben hallottam először muzsikát. A zene kedvesen látott vendég volt a Kodály-házban, hiszen a kollégiumi diákok odajártak apámhoz muzsikálni, és én a Haydn-kvartettek mellett szende- regtem első álmaimat (...) Kecskeméten is jól tudják bizonyára, hogy egyik munkámnak, a Psalmus Hungaricusnak a szövege nem más, mint a kecskeméti Végh Mihály innen-onnan négyszáz éves zsoltárversezete. A sors kezét láttam és látom abban, hogy éppen ez a szöveg ragadott meg, és nagyon nagy az örömöm, hogy megzenésítésével messze múltba nyúló kapcsolatba tudtam jutni szülővárosommal.” Négy városkörnyéki község tartozik a megyeszékhely, közvetlen vonzáskörzetébe. Ballpszög, Helvécia, Hetényegyháza és Városföld lakói közül sokan járnak be Kecskemétté" dolgozni, és nem kevés azojtnak-. a száma 'sem,? akik — bár otthonuk a városban található — az említett négy község valamelyikében választottak munkahelyet maguknak. Mindez azt is bizonyítja, hogy a kapcsolat a települések között most is élő, de az elkövetkező évek fejlődésének iránya.azt jelzi, hogy még szorosabbra fűződnek á szálak a város és a környezetében lévő községek között.' Kecskemét és Hetényegyháza viszonylatában olyannyira igaz ez, hogy 1982. január 1-ével az addig önálló település a megye- székhely része lesz. A közvetlenebb együttműködés azonban azt Is megkívánja, hogy a város és a községek összehangolják területfejlesztési terveiket, egyeztetve a célokat, kijelölve az elérésükhöz vezető utat, s ésszerűen megosztva egymás között a feladatokat. A legfontosabb és legsürgetőbb teendő: növelni a községek népességmegtartó képességét, segíteni, ösztönözni a letelepülést, ezzel is csökkenteni a Kecskemétre áramlást, s így tehermentesíteni a várost. Mindez azonban nem megy máról holnapra. Ahhoz, hogy az elképzelések megvalósuljanak, s az emberek valóban otthonuknak tekintsék — hosszú távra is — a községeket, megtalálják számításaikat, sok és nem ritkán költséges feladatot kell megoldani, például városi színvonalú alapellátást, olcsó telket kertes családiházas, sorházas beépítésre, és ezen felül jó közlekedési lehetőséget. ! A helyzet átfogó elemzése céljából foglalkozott a kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a város- környéki községekkel.. Megállapította: a négy településen az alapellátás színvonala megfelelő, annak ellenére, hogy az infrastruktúra fejlesztése nehéz és á szétszórtság miatt — a lakosság nagyobb része még most is tanyán, külterületen él — költséges. A községek úthálózata fejletlen, s Városföld kivételével a másik háromnak csak Kecskemét felé van nyitott útvonala. Hosszú távon. talán megoldást, jelentene a négy települést összekötő körút. Az orvosi rendelők állapota kielégítő, felszereltségük közepesnek mondható. Az egy orvosra jutó lakosok száma Városföldön a legmagasabb, 2300, de ez sem több a kecskeméti átlagnál. Nincs viszont a községekben bölcsőde, s a szociális ellátás is elmarad attól, amelyet a megye- székhely nyújtani tud. Az óvodai elhelyezés a községekben megközelítőleg sem jelent akkora gondot, mint városon, az iskolákról azonban ellentmondásos kép alakult ki. Egyes helyeken kevés a diák, másutt, mint Hetényegyházán is,, nagy a zsúfoltság, amelyet az iskolabővítéssel próbálnak enyhíteni. Fennmaradtak még • az osztatlan tanyai iskolák is, amelyekhez több kilométert kell gyalogolni gyereknek, felnőttnek egyaránt. A közművelődés állapotát vizsgálva, elmondható, hogy színvonala- nemcsak elmarad a városi mögött — ez az eltérő feladatokból, szerepkörből következően természetesnek is vehető —, hanem a saját mércéjével mérve iS gyenge. Városföldön még művelődési ház sincs. A népességmegtartás, sőt -növelés alfája és ómegája azonban az építési telek. Hetényegyházán 322, Ballószögben 124, Helvécián és Városföldön 84—84 családiházas, valamint korszerű csoportos beépítésre alkalmas telekből válogathatnak a letelepedni szándékozók, a kecskemétinél lényegesen alacsonyabb árakon. Ez utóbbi pedig alapjá lehet a települések további fejlődésének, ugyanis a népesség növekedése magával hozza az ellátás, a különféle szolgáltatások színvonalának emelését is. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a gondosan megfogalmazott közös feladatok megoldásához a községek segítséget kapnak a várostól, s természetesen a maguk lehetőségeivel azt viszonozzák is. V. T. ILLETÉKMÓDOSÍTÁS A Magyar Közlöny december 5-i számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely módosította az illetékről szóló jogszabályokat. A rendelet alapján névváltoztatási kérelemért 400, hatósági .erkölcsi bizonyítványért 50,—. külföldi felhasználása esetén 100,—, honosítási és visszahonosítási, valamint állampolgársági Dizonyítvanyért 150,— állompolgárságból történő elbocsátás esetén az okiratért 2000 forint illetéket kell fizetni. Bírósági végrehajtás során az eljáráskor' lefoglalt értékek* 1,5 százaléka az illeték, ha azonban a pontos Vi tákét nem lehet meghatározni, 400 forint illetéket kell fizetni. A i-endelet 1982. január 1-én lép hatályba. A közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége, a kalocsai városi és járási tanács kereskedelmi osztálya, a megyei rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztálya együttes ellenőrzést tartott Kalocsán és a járás állami, szövetkezeti _ és termelőszövetkezeti kereskedelmi és vendéglátó egységeiben. Azzal a nem titkolt céllal tették ezt a szakemberek, hogy meggyőződjenek, történik-e vásárlói megkárosítás, szűk mérés, vagy egyéb visszaélés ezeken a helyeken. Sajnos, a megállapítások nem a legkedvezőbbek, hiszen majdnem minden vendéglőben, boltban találtak hiányosságokat. Nézzük a téfiyeket: Többet számolt, kevesebbet mért A megyei vendéglátó vállalat kalocsai Piros Arany eszpresszójában az ellenőrök két féldeci Cabinet brandyt kértek, amelyet András Györgyné mért ki. Emellett még egy üveg Szalon sört, egy doboz Fecskét, kétszer egy deci szikvizet kértek, s nyomban fizettek. A kiszolgáló 69,20 forintot számolt fel, ám a helyes ár 56,70 forint volt. A konyak visz- szamérése során kiderült, hogy az egyikben 38, a másikban 36 millilitert mért. A vásárlói megkárosítás meghaladta a 12 forintot. A kereskedelmi felügyelőség András Györgyné ellen szabálysértési eljárást indított. Foktő, 4-es számú Áfész italbolt. A két üveg Szalon sörért és. a két féldeci pálinkáért a kiszolgáló Fekete Lajosné üzletvezető 36 forintot kért. Ez egyébként 30,77 forintot ért. Ezentúl két féldeci pálinkából összesen 8 milli-. liter, hiányzott. A hamis számolás és mérés 5,23 forinttal károsította a vásárlókat. A Szalon sörnél 12,60 forinttal szemben 14 forintot számolt. Fekete Lajosnét a felügyelőség a helyszínen ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Tapasztalatok a húsboltban A megyei élelmiszer kereskedelmi vállalat 5503. számú húsboltjában egymás mellett lógtak a csontos sertéskarajok. Olcsóbb húst sem a vásárlók, sem az ellenőrök nem láttak kiakasztva. Ez mindig feltűnik a vásárlóknak, de ők nem tehetik be a lábukat a raktárba. Az ellenőrzők viszont igen. A hűtőtérben — érdekes módon — 24 kiló sertésdagadó, 18 kiló sertéscomb, 25 kiló lapocka volt félre téve. Hogy kinek? Ezt már nem firtatták, csupán annyit tettek, hogy kirakatták az eladótérbe a olcsó húsféleségeket és Bolvári Flórián boltvezető-helyettest ezer forintra büntették meg. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy ezt néhány megyeszékhelyi . boltnál is meg lehetne tenni.) A kalocsai Vajas eszpresszóban — a megyei vendéglátó vállalat üzlete — amelyet Csincsér Pál- né és kéf társa bérel, próbavásárlásra tértek be az ellenőrök. Sem szűkmérést, sem pedig túlszámolást nem tapasztaltak, ám a vitrinben lévő 11-féle cukrász- sütemény árának kiírásáról „elfelejtkeztek”. Sajnoí a közegészségügyi előírásokat sem tartották be ebben az üzletben, ugyanis az illemhelyek állapotát nem lehetett minősíteni. Csincsér Pálnét mindezekért ezer forint pénzbír-. Sággal sújtották. Lyukas mérőeszközök Régi vendéglátói „hagyomány’' a lyukas mérőeszközök használata, amely kevésbé tűnik fel a vásárlóknak, de nem az ellenőröknek. A bátyai Piros Paprika Tsz italboltjában 79 forint ösz- szegű vásárlásnál eltérést ugyan nem tapasztaltak, de a raktárban három olyan mérőeszközt találtak, amelynek a hitelesítése lejárt, sőt 66 liter olyan szikvíz rej- tezkedett, amelyről nem volt bizonylat. Szinrop János né ellen szabálysértési eljárást indítottak. A csávolyi Egyesült Tsz kalocsai borozójában bort kértek a felügyelők. Nem volt nehéz megállapítani, hogy a kétféle Hárslevelű- és Olaszrizling-boroknál az egyedi árjelzés hiány?, att, és az ezek kimérésére haszn,,:. két egydecis mérőeszköz lyukc? volt. Tálas Erzsébet üzletvezetőt ezer forintra büntették meg. Értékelték egyébként az ellenőrök az üzlet osztályba sorolásának feltételeit is. Az üzlet nem felel meg a III. osztályú követelményeknek, de á forgalmazott folyóborok árellenőrzésének tárgyi feltételei is hiányoztak. Ezért a kereskedelmi felügyelőség úgy döntött, hogy további eljárást kezdeményez. Néhány nagyon is jellegzetes példa arról, hogyan károsítják meg a ^vásárlókat különböző üzletekben. vendéglátóhelyeken. A szűkmérésről, a többletszámolásról a vásárlók maguk is meggyőződhetnek, ez ellen kifogást is emelhetnek, ugyanis minden üzletben ott kell lennie a Vásárlók könyvének, illetve a felügyeleti szervek címének. A vásárlók élhetnek a panasz, a bejelentés lehetőségével. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ellenőrzés nem folytatódik ezeken, vagy más helyeken, s ahol szabálytalanságot tapasztálnak, ott nem marad el a h-i etetés. Gémes Gábor
