Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

1981. december 2. • PETŐFI NÉPE • KEZDŐDNEK AZ ISKOLAI VERSENYEK - FELNŐTTEK IS INDULNAK Vetélkedő a Szovjetunióról Ismét meghirdette politikai vetélkedősorozatát Ki tud töb­bet a Szovjetunióról elnevezéssel a Művelődési Minisztéri­um, a KJ.SZ; a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lap­kiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősé­ge. A versenyfelhívás a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jövőre esedékes 65., és a testvéri szocialista állam lét­rejöttének 60. évfordulója tiszteletére jelent meg. • A tavaly átadott pécsi műjégpályán megkezdődött az ezúttal már 1982 tavaszáig tartó korcsolyázási idény. Az országos döntőkig ívelő ren­dezvényekben kulcsszerepet ját­szanak az iskolák. Hatásuknál fogva a házi megmozdulások mi­nősülnek £ legfontosabbnak. Ezek decemberben kezdődnek meg or­szágosan. Tavaly összesen 56 ezer diák kapcsolódott be hazánkban a vetélkedőbe. A vérsehy hétéves történetében 256 ezer fiatal is­merte meg jobban a világ legna­gyobb szocialista országát, s több százan jutalomutazásokon vehet­tek részt kiemelkedő teljesítmé­nyük elismeréseként. Jövőre tel­jésen berendezett balatonbefényi faházakat kapnak a, győztes csa­patok háromévi használatra, II. és III. díjként 35, illetve 25 ezer fo­rintot használhatnak fel ifjúság- politikai célokra az iskolák, nyolc csapat, pedig a felkészítő taná­rokkal együtt szovjetunióbeli ju­talomutazásban részesül, s számos tárgyjutalom ösztönzi a részvé­telt. Egy hónappal ezelőtt járt le a jelentkezési lapok elküldésének határideje. Az igazságos elbírálás .azt indokolja, hogy külön kate­góriában induljanak a szakmun­A tűzoltóság megyei parancs­noksága ötéves felmérést készí­tett arról, hogy .milyen körülmé­nyek okozták a legtöbb, ‘ illetve a legnagyobb kárértékű tüzeket. 1976 és 1980 között a megyében 2568 tűzeset volt, amely nem ke­vesebb, mint 50 millió 734 ezer forint anyagi kárt akozott. A sta­tisztikai felmérés kimutatta, hogy ez idő alatt dohányzásból 317, elektromos áram miatt 314, gyer­mekjátékból 235, súrlódásból pe­dig 22 alkalommal keletkezett tűz. Az okokat külön-külön vizs­gálva megállapították, hogy a súrlódás kivételével a tűzesetek számában növekedés történt, a legtöbb a dohányzásból. A felmérés részletesen elemzi a dohányzásból keletkezett tüze­ket A-'tbagántulajdonban majd­nem kétszer annyi esetben pusz­tított a tűz, mint a társadalmi tulajdonban, ebből következik, hogy a munkahelyi tűzvédelmi fegyelem, ha nem is mindenütt, de jobb, mint a munkahelyen kí­vüli.' A magántulajdonban főleg zárt helyen keletkezik sók tűz, amelyek nem tudnak minden esetben kifejlődni, így az anyagi kár is csekély. A dohányzásnak egyik jellemző megnyilvánulási formája az ágyban való dohány­zás, amely párosul az alkoholos befolyásoltsággal. Ot év alatt emiatt 24-en vesztették életüket. Dohányzásból öt év .alatt az ál­lami és a szövetkezeti tulajdon­ban Hl tűzeset keletkezett, ösz- szesen két és fél millió forint anyagi lfárt okozva. A magántu­lajdonban ez idő alatt 206 tűz­eset történt, az anyagi kár pedig nem haladta meg a 950 ezer fo* rintot. kastanuló- és a középiskolás cso­portok. Bács-Kiskunban beneve­zett valamennyi — tizenhat — szakmunkásképző intézet: a ki­lencezer növendék közül minden tizediket érinti a kezdeményezés. Szellemi összecsapásoknak adnak helyet a gimnáziumok és — egyetlen kivétellel — a szakkö­zépiskolák is. Ezekben az intéz­ményekben 1150-en\ olvassák a Szovjetunió című folyóirat szá­maiból kijelölt cikkeket, s teszt­lapok, játékleírások is segítik a felkészülést. Nem hiányoznak a vállalkozók sorából az egészség- ügyi szakiskolák és önálló kollé­giumok képviselői sem. Az eddigiekben azok az intéz­mények tudták fölmutatni a leg­jobb eredményeket, ahol már ha­gyományai alakultak ki a Szov­jetunió népszerűsítésének, s a ve­télkedő nem csupán egy-két ta­nár, hanem az egész tantestület ügyévé vált. A magas színvonal itt színességgel, ötletességgel pá­rosul, s a résztvevők nemcsak teljesítették, hanem túl is szár­nyalták a különböző, próbára te­vő feltételeket. A jelenlegi isko­Magas az elektromos* áram okozta tüzek száma is. Az egy-egy tűzesetre jutó magas kár szem­betűnő mind a társadalmi-, mind a magántulajdonban. Az állami és a szövetkezeti tulajdonban 131 tűzeset történt, amelynek kárér­téke meghaladta a 13 millió fo­rintot. A magántulajdonban a 183 ilyen tűzeset több mint két­millió forint kárt okozott. A gyermekjátékból keletkezett tűzesetek többsége a magántu­lajdonban, ezen belül az úgyne­vezett gazdásági udvarokban for­dul elő. Ezek 80—85 százalékát a 6—10 év körüli gyermekek okoz­ták. Jellemző, hogy az esetek többségében a gyufa volt az, ami­vel a gyermekek játszottak, s ezt a tűzgyújtó eszközt 65 százalék­ban nem zárthelyről vitték el. Ennek alátámasztására álljon bi­zonyításul néhány számadat. Gyermekjátékból a magántulaj­donban 214 tűzeset fordult elő, amely több mint egymillió-két­százezer forint kárt okozott. Az állami és szövetkezeti tulajdon­ban csupán 21 ilyen tűzesetet je­gyeztek föl, amelyek során az anyagi kár nem érte el a négy- százezer forintot. A gyermekjátékból keletkező tűzesetek többsége az iskolai szünidőre,' illetve a napnak olyan szakára esik, amikor a gyerme­kek a szabadban tartózkodnak. Nem általános, de jellemző, hogy a szülők magukra hagyják a gyermekeket olyan lakásban, ahol égő tüzelőberendezés van, s en­nek következménye gyakran tra­gédia. A súrlódás okozta tűzesetek száma nem nagy, de a bekövet­lai szintű rendezvények sikere január 20-ig dől el. Két esztendeje kísérleti jelleg­gel tovább szélesedett a politikai vetélkedő. Bekapcsolódott a so­rozatba a középiskolai felnőttok­tatás. A résztvevők mezőnye or­szágos méretűre bővült az idén. Az iskolai szintű fordulóban, amely január végéig tart, a Szov­jetunió című folyóirat 1981-es év­folyamának három utolsó száma alkotja a forrásanyagot. Később ez további cikkekkel, valamint iskolai ismeretekkel gyarapodik, akárcsak a nappali tagozatos diá­koknál. Célszerű, de nem kötele­ző a központilag kidolgozott is­kolai forgatókönyvek használata, amit testvérmegyei és városi vo­natkozások, filmvetítések, magnó- és lemezhallgatások egészítenek ki. Az országos döntőt Gyulán rendezik meg. Addig is sokan mérik össze tudásukat a külön­böző helyeken. Bács-Kiskunban tíz felnőttoktatási intézmény tett eleget a felhívásnak. Szakmunká­sok és dolgozók szakközépiskolái­ba, gimnáziumok, valamint köz- gazdasági és kereskedelmi szak- középiskolák levelező tagozataira, illetve más intézménytípusokba járó felnőttek neveztek be a ne­mes vetélkedőbe Baján, Kecske­méten, Kiskőrösön, Kiskunfélegy­házán, Kiskunhalason, Kunszent- miklóson és Tiszakécskén. kezett kár igen jelentős. Ezek, a tüzek minden esetben a társa­dalmi tulajdonban keletkeznek. Jellemző, hogy a fékberendezé­sek meghibásodásából, az ékszíj csúszásából, gumiköpeny-szaka­dásokból és hőfutásból szárma­zik. Kivétel nélkül valamennyi ilyen tűzeset az adott berende­zések műszaki állapotával, a kar­bantartás elhanyagolásával függ össze. Ezek a tüzek öt év alatt 22 esetben több mint kétmillió forint kárt okoztak. Nem volna teljes a felmérés­ről adott tájékoztató, ha nem em­lítenénk meg a szárítóberende­zések okozta tüzeket. Ebben az időszakban 43 esetben keletkezett tűz a hideg- és forrólevegős szá­rítókban, amelyek ötmillió 847 ezer forint kárt okoztak. A kelet­kezési okokat vizsgálva megálla­pították, hogy magas a sugárzó hő okozta gyulladás, amelyek többségében a technológiai elő­írások megsértésére vezethetők vissza! Az anyagi értékek megmentése mindnyájunk számára fontos fel­adat. Ezért az ipari, mezőgazda- sági üzemek vezetőinek jobban kell érvényesíteniük a tűzrendé- szeti előírások betartatását, az el­lenőrzést. Szükséges felhívni a pedagógusok, a szülők figyelmét, hogy a gyermekeket oktassák ki a tűzgyújtás súlyos következmé­nyeiről, s arról se feledkezze­nek meg, hogy a gyufát elzár­ják. A tiltott helyen vagy az ágyban történő dohányzás nem­csak anyagi értékeket tesz tönk­re, de olykor — nem is ritkán — halált okoz. Gémes Gábor Tanácskozás a téli ellátásról A zöldség, a gyümölcs és a burgonya téli tárolásának előké­szítését, továbbá az 1982. évi szerződéskötések helyzetét ele­mezte keddi ülésén a SZŐ VOSZ elnöksége. Megállapították: a. la­kossági ellátás a téli—tavaszi hó­napokban várhatóan kiegyensú­lyozott lesz, elegendő és jó mi­nőségű burgonya, álma, vörös- és fokhagyma áll majd a vásárlók rendelkezésére. A többi zöldség­féléből, így a káposztákból, a sárgarépából, a petrezselyem­gyökérből most folyik a felvá-. sáriás, és jó ütemben halad a tárolás. Ezekből a térmékekből is megnyugtató lesz a bolti kí­nálat. A jövő évi termelési szerző­dések ezekben a napokban is munkát adnak a partnereknek. A tervek szerint a ZÖLDÉRT- vállalatok jövőre mintegy 940 ezer tonna zöldség, gyümölcs és burgonya átvételéről állapodnak meg a termelőkkel. Az elnökség megállapította, hogy a ZÖLD- ÉRT-ek a szerződéskötéseknél igyekeznek megteremteni a ter­melői kínálat és a tényleges vál­lalati szükséglet közötti összhan­got. Veszprém, Somogy, Heves, Ba­ranya, Bács-Kiskun, Borsod és Szolnok megyében az előirányzott szerződések mintegy 80 százalé­kát már megkötötték. Mind több megyében kifejezés­re 'jut a szerződéskötéseknél a termelők érdekeltsége a piacké­pes áruk előállításában. Neveze­tesen, ha a termelők közremű­ködnek a választékigényes áruk előkészítésében, csomagolásában, szállításában, akkor ez számukra előnyökkel jár, növekszik a fel- vásárlási ár, illetve nagyobb lesz a termelők részesedése a fogyasz­tói árb.ól. AUTÓSOKNAK Elektromos sebességjelzők Rövidesen a budapesti autósok is találkozhatnak majd olyan, külföldön már jólismert készülé­kekkel, amelyek a nagyvárosok főútvonalain elhelyezve mutat­ják: milyen sebességgel kell az adott szakaszon haladni ahhoz, hogy a forgalom folyamatos le­gyen. A Fővárosi Tanács Közle­kedési Főigazgatóságának tájé­koztatása szerint kísérletképpen a Szentendrei útnak a Raktár ut­ca—Munkácsy Mihály utca közöt­ti, mintegy ötkilométeres szaka­szán jövő év tavaszán kezdenek fényleni a sebességjelzők. A HALDEX az USA-ban A Tatabányai Szénbányák HALDEX-részlegében elkészítet­ték az Egyesült Államokban föl­építendő meddőfeldolgozó mű ki­viteli terveit, s ki is küldték Le- xingtonba. Ebben a városban ala­kított nemrégiben vegyes válla­latot az Island Creek Coal és a Tatabányai Szénbányák azzal a céllal, hogy a tatabányai HAL- DEX-eljárás alkalmazásával > hasznosítsák az amerikai szén­bányák meddőhányóit. A szén értékesítéséről az amerikai cég gondoskodik, s a haszön felét dollárban kapja meg a tatabá­nyai vállalat. (MTI) Készülnek a sportszövetsé­gek és a pályák gazdái is a téli hónapokra; kijavítják a felvonókat, kicserélik a jégpá­lyák hűtőcsöveit, elsimítják a veszélyes gödröket. A Sí Szövetségben Holéczi István főtitkár örömmel szá­molt be az előkészületekről: — Egyre több helyen várja felvonó a síelni akarókat. Igaz többnyire kis kapacitásúak ezek, de azért sokat enyhíte­nek gondjainkon.. Néhány év­vel ezelőtt még az egyik ke­zemen is meg tudtam volna számolni az országban fellel­hető sífelvonókat, most pe­dig már fejben tartani is ne­héz lenne. — .Hol várják a legjobb pá­lyák a síelőket? — Haladjunk sorjában ... A Mátrában, Mátraszentistvá- non, Gallyatétőn. Á kékeste­tői pályán pedig még a hó­ágyút is bevetjük, s géppel előkészített lesiklópálya várja a déli lejtőn a síelés barátait. A Bükkben három helyet ajánlanék a sportbarátök fi­gyelmébe ; Bánkutat, Bükk- szentkeresztet és Lillafüredet. A? előbbi két helyen este is lehet majd sportolni, ugyanis a hétvégeken és szerdánként bekapcsolják a villanyvilágí­tást. A Börzsönyben Nagyhi- deghegyen, a Pilisben Dobo­gókőn van a legjobb pálya. Zircben két sílift is van, s ugyancsak villanyvilágítást szereltek a pálya mellé. Az ajkai pálya inkább a hala­dóknak való, mivel meglehe­tősen meredek, a tatabányai viszont a kezdőknek is nagy­szerű lehetőséget teremt a gyakorlásra. Sopronban, Kő­szegen és a Mecsekben ugyan­csak sílift várja a síelőket. A fővárosban több lehetőség kö­zül is választhatnak a spor­tolni vágyók, én az Anna- rétet és a Normafa környékét ajánlom! Persze, ezeken a helyeken nemcsak síelni, hanem szán- kázni is lehet majd, sőt vi­dám sportvetélkedőket is ren­deznek, ahol a hószoborépítés- től a zsákban szánkázásig sok-sok játék között választ­hatnak az érdeklődők. S ha netán enyhe lenne a telünk, akkor sincs okunk az elkeseredésre, mert várnak bennünket a műjégpályák. A Jégspoi;t Szövetség tájékozta­tása szerint a következő he­lyeken: Budapesten, Székesfe­hérvárott, Pécsett, Miskolcon, Jászberényben, Dunaújváros­ban, Várpalotán és Leninvá- rosban is, ahol most készült el a Tiszai Vegyi Kombinát mellett az új létesítmény. Mindemellett a fakutyázás, és a jégvitorlázás hívei szá­mára ideális „terepet"’ terem­tenek a Balatonon és a Ve­lencei-tón, ahol sporteszközö­ket lehet majd bérelni. Cs. K. G. • A sísport kedvelőit már az első hó felcsábította a Kékestetőre. H. F. OT EV ALATT ÖTVENMILLIÓ FORINT KÁR A legtöbb tüzet a dohányzás okozza Egy nap falun (1.) Költő barátom harminc éve kiszakadt a falujából. Megyünk a szüleihez. Kihullottak belőle a fiatalkori emlékek. Hogy mindent felélesszen, járja az utcákat, há­zakat, s a beszélgetéseket magnó­ra veszi. ' Kora reggel. A "főutcán, moto­rok, személy- és tehergépkocsik, traktorok, biciklik. Ez az első, ami a szemembe tűnik. A másik, hogy mindent' belep a gaz. Máris célhoz érünk. De gyakran elaka­dunk: sár, sár* vízzel teli árok, keréknyomok. Lehangoló, a gya­loglás ebben az istenverte utcár ban. A gallyak minduntalan ne­künk ütődnek, a bokrok, fahaj­tások, giz^azok ellépik a járdát,' kocsiutat, ereszek alját. Sivár egyhangúság. És a varázslat: D. szüleinek háza: mesés udvar a ház előtt. Hatalmas fenyők, tán i száz ró­zsabokor, lugasok, futók, kerekre nyesett bokrok, mindenféle vi­rág. És ami feltűnő: az utcán is csaknem a kocsiútig virágoskert, gyönyörű és hatalmas bokrokkal. Valóságos tündérsziget a por-,sár- gáztenger közepén. Gyors1 reggeli, s D. máris sür­get: gyerünk Purchardthoz! Elő a magnót: jó „csemegének” ígér­kezik gz öreg. Ilyeneket mond a szalagra: „öt év az asszonnyal rosszabb volt, mint húsz év len­ne a fronton”. Földpadlós szoba, téglalábakon vastűzhely; „pati­nás” a rárakódott kosztól; raga­dós, nyúlós a fal, a roggyant asz­tal, a tenyérnél alig nagyobb ablak. Szalonna lóg a gerendáról. Rozsdás vaságyon ülünk. Szalma­zsák, rossz rongyok a sarokban. Hatvankét éves, nyugdíjas. — „Belefagytam a lövészárok­ba, leszázalékoltak.” A jnacs^ka alszik, a kűtya a lá­bunkat nyaldossa. Purchardt bácsiból dől a szó. „Nem akarok az állam nyakán élni". „Hol ez, hol az kell: most éppen új léc a tetőre.” „Már fe­lejtek is: az ajtót nem zártam be, nem adtam enni a kutyának.” Ilyen és hasonló mondatok, töre­dékek ! jutnak el a tudatomig. (Mert jár az eszem, idé-oda; futkos. Az én falumban, a mi utcánkban is volt egy ilyen „Purchardt”, csak a nevét nem: , tudom felidézni, sehog.vsem. Az­tán egy hirtelen előtűnt gyerek­kori kép: ugyanilyen földes szo­ba, ilyen „Salgótarján” tűzhely, doromboló macska, ilyen szűkös­ség;-sáros földközelség. ’ Apám mesél.) I A barátom kérdez, az öreg' szorgalmasan válaszolgat. HI Ki a szegény a faluban? — Senki. — Gazdag? —• Az most is van. Lesz is. — Ki a gazdag? — Aki tud flancolni, meg min­den. (Itthagyom a szobát, a piszkos falakat, a szűzmária-szobrot az ócska kredencen, ezt az idegen falut, elrepülök Anyámékhoz .., Üristen, mióta nem voltam ná­luk!) ♦ Állok a faluszélen. Hátam , mögött a fák mögé bújt házak, előttem az egytagba szabott határ. Friss szántás, fel­hőtlen ég. Felszálló pára — szá­rad, szikkad a sár. A távolban sertéstelep, fénylő víztorony, a villanyvezeték alatt óriás kerék­nyomok. Galambcsapat. Mocca­natlan az ősz. Benépesítem gyermekkorom szép, szomorú emlékeivel a tájat: Libalegeltetés a búzamezőn. Ku­korica Jancsi vagyok, s mellettem ott üli Iluskaji Bakos Ica. Tízéves lelkem melegével betakarom „a tarlót, a határt. Felszállók, a fel­hők furcsa magasába. — Én elmennék messzire, min­denhová innen. —. Utazni, világot látni. — Olvastam, 1 hogy kerek a Föld. — Nem kerek, hanem gömbö­lyű. Lehangoló másik véglet a né­ma határhoz, a mozduló emlékek­hez, a kocsma ... A billiárdasztalon kiszakadt a posztó; százéves székeken száz­éves a kosz; lötyögő céltalanság; vasalót-soha-nemlátott nadrá­gok ; álmos és kormos falak... — Egy pohár sört kérek. A kocsmáros közelebb hajol: ■ — Nem jó a sör, uram, nem ajánlom. Az asztalokra mutatok: — Hát ők, nem ezt isszák? De ... nekik jó.... ön még­iscsak más ... Idegen ... — Akkor jó hideg szódát... . — ön azért iszik, mert szom­jas? — Ügy van. — No látja! Ezek itt csak meg­szokásból. Van, aki a tizediknél tart... Egyesek méregetnek-nézeget- nek; nem tudják elgondolni, ki lehetek. Végre újra az utcán. Egy furcsa kis ház elé érek. Az udvaron fura öregember. Gon­dolok egyet, bemegyek. Barátsá­gosan fogad. Mutatja: .bizony, Be- ázik a tető; nincs, aki mpgcsinál­ja. Nem tud ő már tetőre mász­ni . ;t : ­(Nem kérdezi honnan, s miért jövök.) — Egyedül él? — Nem kell már az öreg sen­kinek! — Meséljen az életéről. —‘ A megélhetőségem, mint szegény embernek, megvan, de hát látja... — így kezdi. Egy fiam nem is tudom hányban meghalt. A lányom megölne egy kanál ' vízben. Elevenen meg­nyúznának. De a ház kellene ne­kik. ■ ■— Unoka? . — Van, de nem engedik él hozzám. I — Miből él?-r Abból a kis nyugdíjból. — Mennyi? — Kenyérre éppenhogy... Na meg az a kis háztáji... — Maga dolgozik rajta? : §§ Dehogy. Pénzben fizetik. Tavaly kétezer-hatszázhatvan fo­ri nt<it kaptam. (Számolok-: Osztva tizenkettővel, plusz a kicsi nyug­díj .. a Egy vézna macska jön be, egye­nesen az ölembe. — Jó macska, néha figyeli a patkányt, itt a szobában ... — Van patkány? :— Van. Egér is. Nehéz szag, áporodott levegő. Az ablakon alig jön be világos­ság. — Villany? — Az nincs. — Hány osztálya van? — Kettő. — Tud írni-olvasni? -— Nem. — Rádiója? — Volt, de eladtam. — Akkor honnan tudja, mi van a világban? — Nem érdekel. Csak a mindennapi kenyerem ... — Szokott idejönni valaki? — Nem­igen. — A múltkor volt itt egy fiatalasszony ... — Csak nem? ... — Ócska tárgyakat keresett. Ad­tam neki kacatokat. Azt mondta, azokat gyűjti. Vasalót, lámpát, ilyesmit... — Lakik itt . nem messze égy egyedül élő férfi, Purchardt. Nem járnak össze? — Nem. Az egy kicsit dilis. Meg lop; egyszer ellopta a tyúkomat. És nagyon okosnak tartja magát. — Hát... foglalkoztam kereske­delemmel is. Adtam, vettem az állatokat, piacokra jártam, meg ilyesmi. — Szóval kupec volt? g Az. — A felesége meghalt? — Az első meg. — Volt második is? — Volt. — Harmadikra nem gon­dolt? — Jó lenne... — Mi aka­dálya? — Nem akad rendes. — Milyen legyen? — Közepes. Főz­zön, meg mosson ... Egy volt itt, egy napig. Elzavartam. Nem csi­. nált semmit.- Kell az ilyen a' fe­nének! — Hány éves bátyám? — Hetvennégy... Varga Mihály (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents