Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

1981. november 11. • PETŐFI NEPE • 5

SZÁZKILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF

* 11 x/i«-mmWmm.ililiill;II-n\ ikpkímIíngp @pp| ,. m/;

A Bánk bán a rádióban, filmen és a tévében

A .család Seres Pál nevű barátjától kői. csönzött pénzen eltemetett drámaíró úgy halt meg, hogy nem láthatta színpadon legfontosabbnak vélt művét. Harminchárom hónap múltán tapsolhatott először a közönség gyönyörű nemzeti tragédiánknak. Hosszú idő telt el, amíg a kassai bemutató után szülővárosában is színészek élesztették föl Tiborc, Petur, Melinda, Bánk és a többiek könyvbe hóit szavait.

A modern kultúra-továbbító eszközök elterjedésekor már mint a legnagyobb magyar dráma élt a köztudatban Katona József 1819-ben befejezett Bánk bán-ja. Érthető-a filmesek, a rádiósok, a tévések hamar módot kerestek a nemzeti »szomorújáték újabb földolgozására.

A rendkívül művelt, sokoldalú, a magyar színműirodalmat tudatosan ápoló Janovics Jenő kolozsvári színigazgató 1914-ben alapított műtermében elsőként a kecskeméti drámaszerző művét, filmesítette meg. (Talán azt is' akarta jelezni, hogy az erdélyi drámapályázatra beküldött és talán ott elsikkadt Bánk bánt ott is a klasszikus alkotásnak kijáró megbecsüléssel tisztelik századunkban.) A rendező maga írta a forgatókönyvet, nagyszerű művészeket szerződtetett a főbb szerepekre. Jászai Mari játszotta Gertrudist. Mindvégig az ügynek kijáró buzgalommal, de nemi balszerencsével. A Bánkot alakító hatalmas termetű Bakó László olyan erővel szorította meg a híres tragika kezét.- hogy egyik megroppant ujja sohasem lett egészen tökéletes. Ottó Várkonyi Mihály volt, míg a kalandosok vezetője Szakács Andor. Biztosan szép film lehetett, mert Janovics művészi küldetésnek tekintette munkáját és nem pénzkeresésnek. Igényes forgatókönyvekkel, gondos aprólékossággal dolgozott. A kritikák is elismerően számoltak be a közvetlenül az első világháború kitörése előtt befejezett filmről. Sajnos, egyetlen kópia sem maradt meg.

Tudtommal a Bánk bán volt az első, a magyar rádióban teljes egészében közvetített színmű. 1929. augusztusában sugározták. Bánkot a rendező Ódry Árpád játszotta. Petur Somlay Artur, Tiborc Hegedűs Gyula, Melinda Tasnády Ilona volt. Gertrudis szerepét Márkus Emília kapta, míg Biberachként Kiss Ferencet hallhatta a rádiótulajdonosok több ezres, talán több tízezres tábora, többször műsorra tűzte különböző feldolgozásokban a Bródy Sándor utcai intézmény. Legtöbbször egy-egy színházi előadást rögzítettek, de olykor saját rádióváltozatot mulattak be. Legutóbb 1969 októberében. Orosz László szerint alapjában véve Barlay Gusztáv rendező jól oldotta meg „a rádiósítás” nem könnyű feladatát, az akciók és a dik- ciók egységes érzékeltetését. Kiemelte néhány színész — különösen Sinkovits Imre — gyönyörű szövegmondását. Így vélekedett: a közvetítés során „nem igen gondoltunk a kényszerű hiányokra”.

Közbevetőleg említem: más Katona József- színdarabok is elhangzottak a rádióban. A „Rózsát” például Pataky József dolgozta át az új közeg kívánalmainak megfelelően. 1935 októberében volt műsoron a fordulatos vígjáték. Csanády György rádiójátékot írt a szerzőről, amit 1941. november 11-én közvetítettek.

Lapunkban F. Tóth Pál írt ismertetést a televízió Bánk bán-vállalkozásáról. Szinetár Miklós, 1968 augusztusában sugárzott rendezése — az említett rádióbemutatóval ellentétben — nagy jelentőséget tulajdonított a hatalmi viszonyok ábrázolásának. Latinovits Zoltán Bánk-alakítására máig emlékszünk. Ezen az esten feltehetően többen látták az újabban ismét a szakmai figyelem központjába került drámát, mint 1833-as bemutatása óta összesen.

Szívesen megnéznénk újból az 1791. november 11-én született Katona József Bánk bán című drámájának tévéváltozatát.

Heltai Nándor

A valóság katlanában

F. M. Dosztojevszkij emlékezete

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij százhatvan esztendeje, 1821- ben született Moszkvában, jómódú nemesi családból, de tizenhatéves korában édesanyja meghalt, a züllésnek indult apát pedig nem sokkal ezután parasztjai agyonverték. Pétervárra került, s a hadmérnöki akadémián folytatta tanulmányait. Ám hamarosan kitűnt, hogy nem neki való ez a pálya, a sokat olvasó növendéket .„Fo.tyij atyának” csúfolták társai- Az 1840-es évek vége váratlan for- dulátőtTftő’zött életében. Egy értei-1 miségi kör többi tagjával együtt 1849. áprilisában őt is letartóztatták- A vád szerint magas állású személyeket bírált, liberális eszméket terjesztett,*s ezért halálra ítélték. Néhány perccel a büntetés végrehajtása előtt — A félkegyelmű tudósít majd róla megdöbbentő élességgel — az ítéletet szibériai száműzetésre enyhítették.

Irodalmi pályafutását az 1840-es évek elején kezdte. Eleinte novellákat, kisregényeket írt, melyek nem túl bonyolult cselekményében annál bonyolultabb jellemeket sikerült emlékezetesre formálnia.

Első, igazán nagy sikert hozó regényében, a Bűn és bűnhődésben (1867) bonyolult típusait már szövevényes cselekménybe helyezte. A történet középpontjában Rasz- kolnyikovnak, egy Pétervárra került fiatalembernek a jelleme áll, aki hosszas fontolgatás után úgy dönt, hogy megöl egy uzsorásasz- szonyt- Raszkolnyikov nem pénzért öl, noha tettének elkövetésében réísze van nyomorúságos' körülményeinek is. Szellemi fen- sőbbsége tudatában azt akarja kipróbálni, vajon áthághatja-e a törvényt a kiválasztott ember? Van-e joga másoktól függetleníteni, a többiek fölé helyezni magát, hogy saját cselekedeteinek törvényét elismertesse?

Raszkolnyikov lázad, de nem egy társadalom, egy kiváltságos osztály, hanem az egész emberi létezés ellen. Lázadása azonban a szeretetnek aprócska megnyilvánulásain megtörik- Váratlan szerencse hozza elébe édesanyját és testvérhúgát, különösen pedig Szo- nyát, egy zilált életű család prostituált lányát, akinek önzetlen részvéte gőgjéből lassan-lassan kimozdítja. A bűn és a megváltás, kérdése foglalkoztatta további műveiben is Dosztojevszkijt, A félkegyelműben (1868), A kamaszban (1875) és az Ördögökben (í'871). Megváltást kereső (Raszkolnyikov) és megváltozott (Miskin herceg) alakjai azért hitelesek, mert jól ismerte a kiúttalan embersorsokat is. Már a Bűn és bűnhődés Szvidrigajlovjában megmutatta, hogy az élet végletekig vitt élvezete hogyan csúszik át gonoszságba, előbb a lelkiismeretet, aztán magát az életet semmisítve meg. Az Ördögök anarchista lázadóiban ugyanazt a nihilizmust látjuk viszont. A lelkiismerettől elszakadt emberi cselekedetek itt a hatalom kísértésében vergődnek, és gyilkosságokban, öngyilkosságokban emésztődnek fel.

• Dosztojevszkij portréja

Utolsó nagy regényében, A Karamazov testvérekben (1880) két, világosan körvonalazott magatartást szembesít Az egyik úton Iván Karamazov jár, az apagyilkosság voltaképpeni kitervelője és végrehajtója. Raszkolnyikovhoz hasonlóan, ő sem ezért, vagy azért az élettényért háborog, lázadásával a teremtés egészét veszi célba- A Bűn és bűnhődés főhősétől eltérően viszont nem szolgáltatja ki magát lelkiismerete figyelmeztetésének, minthogy bűne és lelkiismerete között előzőleg már egyenlőségjelet tett.

E magatartás ellenpontját Aljo- sa, a legfiatalabb testvér viselkedése képezi, ö éppen arra törekszik, hogy önigazolásaitól mindinkább megszabaduljon, s a hamis szabadság, az önzés szabadsága helyett a szeretet életrendjében erősödjön meg. A regénynek látszatra cseilekvőbb alakjaihoz képest Aljosa a szolgák névtelen szerepét vállalja. Dosztojevszkij művészetének egyik méltatója szerint úgy húzódik meg az egyre viharosabbá váló események mögött, mint szoba mélyébe függesztett ikon- Puszta létével minősíti a történteket.

Van ebben a regényben egy nagyon megragadó példázat. Élt egyszer — hangzik a mese — egy igen-igen gonosz asszony. Mindössze egyetlen jótett maradt utána, az, hogy egyszer veteményeskertjéből egy szál hagymát adott egy kéregető koldusasszonynak. Ez a parányi jótett is elegendő lett volna azonban, hogy a pokol tüzes tavából kiemelje- Lenyújtották neki a hagymaszárat, és segítségével már csaknem ki is kapaszkodott. Ekkor a kárhozottak közül többen utána kaptak, hogy vele együtt megmenekülhessenek. Az asszony azonban rugdosni kezdte őket, mondván, „Engem húznak, nem titeket, enyém a hagyma, nem a tietek-” Mihelyt ezeket a szavakat kiejtette, elszakadt a hagymaszárDosztojevszkij regényeinek végső morális tanulsága az, hogy nincs olyan élethelyzet, melyből — mint gyönge hagymaszár az öregasszonyt — az embert ki ne segíthetné az akarat. A szabadulás útja azonban föltétien szeretetet igényel. Enélkül minden erőfeszítés kudarcra van ítélve.

Balázs Katalin

Értefmiségszociológiai írások Magyarországon 1900—1945

Az embert értelmiségivé az alkotás vállalása teszi — olvastam valahol. Úgy érzem, hogy ebben a nézetben az értelmiségi szerep már nem azonosul gépiesen valamely társadalmi réteg érdekeinek kiszolgálásával; az értelmiségi lét sem az iskolázottság puszta követelménye. Magatartásról — és nem utolsósorban etikáról — van szó. Huszár Tibor munkái ebben a tekintetben is döntőek. Megjelent tanulmányai közül csak néhányat sorolok fel: Erkölcs és társadalom — több .mint 15 éve került a nyilvánosság elé; a Cselekvő ember, a Történelem és szociológia címűek a hetvenes években; a „Nem középiskolás fokon” pedig ebben az évben, ö szerkesztette az Értelmiségiek — diplomások — szellemi munkások címmel megjelent kötetet is. Most látott napvilágot az Értelmiségszociológiai írások Magyar- országon 1900—1945 című könyv Huszár Tibor válogatásában és bevezető tanulmányával a Kossuth Könyvkiadónál. Eddigi munkái jelzik annak a sajátos értelmiségi elkötelezettségnek a típusát, amelyre érvényes a fent említett és a korszerű marxista gondolkodókéval összecsengő találó megfogalmazás.

A tanszékvezető egyetemi tanár érezhetően nemi pusztán „hivatalból” foglalkozik az értelmiségkutatással, hanem izgatja énnek a számában egyre gyarapodó mind jelentősebb társadalmi rétegnek jelene, jövője. Bevezető tanulmánya — Az értelmiség szociológia és — szociográfia hazai történetéhez — azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom és benne az értelmiség viszonyai, problémái és feszültségei nem érthetőek történelmiség nélkül.

A hazai társadalmi viszonyok tanulmányozása nem e századi találmány. Huszár Tibor is említi, többek között Kölcsey Ferenc „jelentését” „A szatmári adózó nép állapotáról”. A Magyar Társadalomtudományi Társaság megalapítása, a század első éveiben egyrei gyarapodó publikációk azt jelzik, hogy igazán a XX. században gyökerezett meg a szociológia a magyar szellemi életben.

A szociológia — és a rokona a szociográfia — szellemi termék, így történetük nem választható el az előállítók — az értelmiség — históriájátóL Huszár Tibor tanulmányában képet rajzol a magyar értelmiség kialakulásáról. Ír azokról a tulajdonságokról, amelyek általában mindenütt jellemzőek; tárgyalja Kélet-Közép- Európában e réteg történelmének fontos sajátosságait, és hazai jellegzetességeit. Megállapítja, több más között azt, hogy a századelőn a „menekülő modernségtől, az érzelmi-morális lázadástól” a társadalmi. forradalomhoz vezető utat Ady Endre járta végig a legkövetkezetesebben. Ezért nem véletlen az, hogy a szellemi csatározások középpontjában olyan gyakran állt jeles költőnk munkássága, műveinek értelmezése, magatartásának értékelése.

Huszár Tibor fölényes bizton- igazodik el • a tárgyalt negyvenöt év szellemi áramlatainak sokféleségében. Nem célom felsorolni valamennyit, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy ez a tanulmány az általános történelmi ismeretünk- bővítésének újabb adaléka is.

A szerző cáfolja aZt a gyakran felvetődő hiedelmet, hogy a társadalomrajz csak a népi írók mozgalmának szellemi gyermeke. Ugyanakkor társadalomtörténeti tényekkel bizonyítja, hogy miért fordult a falu felé az ér- jpimiség. egy jelepfőp, .része, és miért’ vált politikai tényezővé a szociográfia, a falukutató mozgalom. Szól azokról a hagyományokról, amelyeket a két világháború közötti szociográfia hozott létre, és amelyekre a mai szociográfia is épít; ezeknek egy része a szociológiában is érződik.

Ha átfutjuk a válogatásban szereplő írások szerzőinek névsorát, látjuk ideológiai, politikai hovatartozását, már akkor is feltűnik a sokszínűség. Buday Dezső a Tanácsköztársaság mártírja lett. Kornis Gyula a Horthy-rendszer kulturális politikájának egyik meghatározó egyénisége volt. Varga Jenő a -Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjaként is dolgozott, Laky Dezső a Teleki- és Bárdossy-kormány- ban tárca nélküli közellátási miniszter volt.

Erdei Ferenc, Németh László, Boldizsár Iván neve közismert az ifjabb nemzedék előtt is, míg Szekfű Gyula és Szabó Zoltán neve többnyire csak az idősebbek fülében cseng ismerősen.

Hogy mivel foglalkoznak ezek az írások? Néhány jellemző cím: A magyar ügyvédség válsága (megjelent 1912-ben). A középiskolai tanárság helyzete (1917), Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon (1941). 'De olvashatunk tanulmányt a budapesti magántisztviselők szociális és gazdasági helyzetéről Hoffman (Zentay) Dezső tollából, Erdei Ferenctől, a magyar faluról, a vidéki értelmiségről pedig Szabó Zoltántól. Az írások stílusa is változatos. Jó olvasni Németh László nemes veretű mondatait, könnyű megérteni Erdei Ferenc logikus okfejtését. Ám időben eltávolodott már a Buday Dezső-féle mondat- fűzés, és nehezebben birkózik az olvasó Földes Ferenc tanulmányával. Olvasható a kötetben politikai célzatú szociográfiai publicisztika, tudományos szociográfia éppen úgy, mint szociológiai tanulmány.

Érdemes kézbe venni, forgatni és ismerkedni ezzel a könyvvel, hiszen — mint mondani szokták —, önmagáért is beszél. A bevezető tanulmány egyúttal ereknek az írásoknak és szerzőiknek marxista értékelését is adja, segít a tájékozódásban. A válogatás nehéz munkáját elismerve, esetleg felvetődhet a kérdés: miért csak tizenhét szerzőtől válogatott Huszár Tibor? A legjobbal» ból válogatott — fogalmazódik meg rögtön. Biztos lesz folytatása is, s így eltűnik a hiányérzet.

Komáromi Attila

NYELVŐR

Vándorszavaink

Pohár szavunk eredetét kutatva nagyon messzire kell visszamennünk, hogy megtaláljuk a szó kiindulását. A nyelvészek a görög ’agyagedény, boroskorsó’ jelentésű bikosz szóból eredeztetik. Ez a szó került át a latinba az ivóedény jelentést felvett bica- rium alakjában. Az ölasz nyelvi bicchiere (pohár) az úgynevezett vulgáris latinból került át az olaszba a latin nyelv további fejlődésével. A német nyelv Becher (serleg) szava olasz jövevényszó. A szláv nyelvnek pehár, pohár szava pedig a Becher átvétele. Az átvett szláv szónak a különböző szláv nyélvekben pohár, serleg, kehely,' sőt némelyikben kupa jelentése is van. A magyar pohár szó közvetlen átadója az óhorvát vagy esetleg az óbajor lehetett.

A görög bikosz tehát a latin, az olasz, a német és valamelyik szláv nyelven keresztül jutott el nyelvünkbe. A bikosz és a pohár szót összevetve nem lehetne megállapítani az azonosságot, de a közbeeső alakváltozatok kétségtelenül bizonyítják a két szó kapcsolatát.

A pohár szó nem az egyetlen messziről jött szó. Európa legtöbb nyelvében vannak ilyen szavak, amelyeknek az átadóját sokszor nem könnyű vagy éppen lehetetlen megállapítani. A nyugati művelődési körbe való szorosabb kapcsolódással megszaporodtak nyelvünkben az ilyen nemzetközi szavak. Ezeknek a régebbi rétegébe tartozókat, amelyek kb. a 18. század • közepéig kerültek nyelvünkbe, vándorszavaknak nevezzük. Ezek közé az ókori, középkori vagy az újkor eleji kultúra anyagi és szellemi termékeinek a megnevezései tartoznak. Terjesztőjük a kereskedelem volt, de elterjesztésükben szerepe volt a hadviselésnek, az egyháznak is. A vándorszavak nagy részét alkotják a ruházatra vonatkozó elnevezések, a különböző kézi eszközök, pénzek nevei, az ételkészítés szókincsébe tartozó szavak, fegyvernevek, foglalkozásnevek, a nem a latin nyelv terjesztette egyházi műszavak.

Az ilyen szavak terjesztésében nekünk is jelentős szerepünk volt, pl. a sáfrány, paripa, tarisznya, fátyol, dárda, darabont, mester, köntös, pallos, szablya szavaknak a környező nyelvekbe való továbbításában. De a betyár, csárda, csikós szavakat a nyelvünkben kialakult < jelentésben mi adtuk át a környezd és távolabbi európai nyelveknek. Kocsi Szavunk pl a spanyol és az angol nyelv közvetítésével minden világrészen ismeretes lett. ’Ez a világon a legelterjedtebb magyar szó. Jómagam örömmel és nemzeti büszkeséggel olvastam pár éve a spanyol hálókocsikon és étkezőkocsikon a magyar eredetű coche cama és coche comedor feliratot (a coche kiejtése kócse, a magyar kocsi szó spanyol alakja).

Nyelvünk vándorszavai nagyon sokrétűek. Aszerint csoportosíthatjuk őket, hogy milyen kultúrkörből, milyen. földrajzi irányból, mely nyelvekből kiindulva és milyen nyelvek közvetítésével jutottak el hozzánk.

Vándorszavaink nagy és érdekes csoportjába tartoznak azok, amelyek Délnyugat-Ázsia és Ke- let-Európa felől kínai, óind, mongol, sumér-akkad, sémi nyelvekből a perzsa és arab, a középkori latin, az oszmán-török és a balkáni szláv nyelvek közvetítésével kerültek hozzánk. Kínai eredetű pl. a gyöngy és a selyem szó. A gyöngyöt a törők nyelvek közvetítették nyelvünkbe, a selyem pedig nagyop régi szavunk, talán a honfoglalás előtt vettük át valamelyik kelet-európai nyelvből, ugyanúgy, mint az- óind eredetű sör szót. Feltehetően mongol eredetű a szablya, amelyet a török és a szerb-hor- vát nyelvek közvetítettek hozzánk.

Kanna szavunk eredete a nád jelentésű sumér-akkad gin szó, amely a babilóniai-asszír, a görög és a latin nyelv közvetítésével került a germán nyelvbe már nádszál, cső jelentésben, onnan pedig a különböző germán nyelvekben már íolyadéktartó edény jelentésben folytatódott. Mi többszörös átvétellel a német nyelvből vettük át. Végső soron sémi eredetű a kömény szó, amely arab, görög, latin közvetítéssel került nyelvünkbe a német vagy valamelyik szláv nyelvből. Perzsa eredetű az egy selyemfajta jelentésű tafota, majom és hombár szavunk, arab nyelvi eredetű pedig a suba és a sáfrány. A pallos a hadi élet fontos szava volt. Végső forrása ismeretlen. A török nyelvből terjedt el Európában, de terjesztésében nyelvünknek is nagy szerepe volt.

A köntös szó eredete is bizonytalan. A* görög Xenophón szerint abból az óiráni eredetű méd nyelvből származott, amely ma már szinte teljesen ismeretlen.

Külön csoportba soroljuk latin és görög nyelvi kiindulású vándorszavainkat.

Középkori latin eredetű nyelvünkben a fátyol, skatulya és kaszárnya. A fátyol szó átadóját nem ismerjük, de terjesztésében nekünk is jelentős szerepünk volt. A skatulya szót az olasz nyelv terjesztette a kereskedelmi nyelv szavaként. Átadója is az olasz vagy a hazai latin nyelv volt. A kaszárnya szó a középkori francia nyelvből ered őrszoba jelentésseL Az olasz, a német vagy a helybeli latin nyelv adta át.- A paripa, tarisznya és eretnek bizánci görög eredetű.

Nyugat felől az újlatin nyelvek terjesztettek vándorszavakat. A karabély, mester, dárda és mustár szavak ófrancia eredetűek. A karabély és a mester átadó nyelve is a francia, a dárdáé az olasz, a mustár szó átadója pedig az ófrancia, az olasz vagy a középfelnémet nyelv lehet. Germán eredetű az alabárd, * a bárd és a darabont. Ezek is olasz, francia vagy német közvetítéssel kerülhettek nyelvünkbe. Hogy a spanyol nyelv se maradjon ki, az közvetítette Európába az amerikai aztékok nyelvéből a kakaó szót. Mi a német nyelvből vettük át.

Kiss István

ÓLOMKRISTÁLY AJKÁRÓL |jjj (

• Az Ajkai üveggyár modern manufaktúrában készít ólomkristályból keiyheket, poharakat, ivókészleteket. A nagyrészt egyedi megmunkálással előállított termékeket Venezuelától Japánig, Ausztráliától Kanadáig huszonöt országba exportálják. Az ajkai üvegek elsősorban minőségükkel, tetszetős kivitelükkel vívták ki a világhírnevet. (Miliő tó: — Vlda András felvétele — KS)