Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 14. Társulás erdőtelepítésre A régi természetjárók , egyre több helyen látják az erdőgazda­ságok munkájának nyomát. Sok­szor úgy, hogy az ismerős erdő- részlet helyén halomba rakva he­vernek a szálas fák, és a rönk­kiemelő gépek zaja dübörög ma­dárdal helyett. Még többször ta­lálkoznak újonnan telepített, ka­tonás sorban álló csemetékkel. Ha fájó szívvel gondolunk is a régi „ős" erdőkre, tudomásul kell ven­nünk, hogy a nagyüzemi terme­im ide is betört. Az ipar egyre több jó minőségű fát igényel, és ezt csak új telepítésekkel lehet hosszú távon biztosítani. Tény, hogy az Alföld faállományát — néhány védett terület, kivételével — a jövőben ilyen sakktáblaer- dök adják, amelyek könnyebben kezelhetők, és a legkedvezőbb fej­lődési lehetőséget nyújtják a fa­csemetéknek. Az ipari színvonalú és szerve­zettségű termesztés kifejlesztésé­re alakult két évvel ezelőtt a Nyár- és Fenyőfa Termelési Tár­sulás. Tagjai a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, a Nagykun­sági, ,a Budavidéki, a Dél-alföldi, a Feisőtiszai és a Kiskunsági Er­nő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A társaság "központja Szolnokon van. Célul tűzték ki, hogy anyagi és szellemi erejük összpontosításá­val megteremtik az iparszerű ter­melés szervezeti, technológiai rendszerét, /biztosítva ehhez a megfelelő eszközöket, felhasznál­va a legújabb tudományos kuta­tási és műszaki eredményeket. Tevékenységük hatását nem le­het egy-két év alatt lemérni, hiszen a fa — tulajdonságainál lógva —, még ha gyorsan növő is, 25—30 év alatt éri’ el azt a fejlődési fokot, amelynél kiter­melése leginkább indokolt. A hosszú távú összehangolt munka mindezt elősegíti. A társaság tag­jai megkeresik .területükön a nyár- és fenyőfélék termelésére alkalmas helyeket, s a fafajok arányát területükön ezek nagy­számú ültetésével a gyorsan nö­vő fajták felé billenthetik. A közös tevékenység négy üzemágon belül folyik. Ä fater­mesztési ágazat a termőhelyek félkutatásával a talajelőkészítés­sel, az ültetés és ápolás techno­lógiájának kidolgozásával segíti az egy hektárra jutó hozamok növelését. Az erdőnevelési ág fel­adata a tisztítás, gyérítés, tehát a felnövő csemeték ápolása. A fa- kitermelésre a következő évek­ben vár nagy feladat, amikor a nyár- és fenyőfák mennyiségének növekedése az egységes kiterme­lési rerídszer megteremtését, nagy teljesítményű fakitermelő gépsorok üzemeltetését igényli. A termelési társulás lagjai egységes kereskedelempolitikai irányelve­ket dolgoznak ki a faanyag és egyéb erdei termékek hazai és külföldi értékesítésére, hasznosí­tására. Ezt szolgálja az a szerző­dés is, amelyet a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal kö­töttek. A tagok közé lépett az elmúlt időszakban a szentendrei Erdé­szeti és Gépgyártó Vállalat és a Szolnok megyei AGROKER Vál­lalat is. Ä munkában való rész­vételük nagymértékben segíti a műszaki tervek végrehajtását. A szervezeti és műszaki fejlesztésen túl, gondot fordítanak a műszaki színvonal emelésére és egységesí­tésére, a szakemberek folyamatos képzésére. Ez fejleszti a tudomá­nyos intézetekkel kialakítptt kap­csolatot is. A társulás tavaly, 63 ezer köb­méter papírfát és 1300 köbméter lombos fűrészárut adott el, fő­ként nyugati exportra. Kereske­delmi tevékenységüknek csaknem felét jelentette a hétezer rako­dólapelem, á 21 ezer köbméter kész rakodólap és az ezer köb­méter mezőgazdasági láda forga­lomba hozatala. T. E. FELADATUK A MEGMUNKÁLÁS Finommechanikai szerelvények Fülöpszállásróí Színhely az Iroda- gépipari és Finomme­chanikai Vállalat kecs­keméti gyárának fü- löpsSállási hármas szá­mú telepe. Akik az itt zájló tevékenységről tájékoztatnak: fSzabö Sándor telepvezető, Tajti Péter telepvezető­helyettes és Kgjleszpr; László párttitkár. Az első kérdés az, hogy mit és milyen mennyiség­ben gyárt az üzem. — Pénztárgép-alkatrésze­ket, és igen sokat — feleli Szabó Sándor. Majd így folytatja: — A különféle alkatré­szeket tulajdonképpen mi durván kidolgozva kapjuk. Feladatunk ezek megmun­kálása. Az úgynevezett sa-| _ t us munkálatok: süllyesz- © tés, sorjázás stb. után az alkatrészek egy része itt marad, a többit hőkezelésre, fe­lületkezelésre elszállítják. Ám ezzel még nincs vége. Az elemek ugyanis ezt követően ismét visz- szaérkeznek hozzánk, s csak ez­után kezdődik a szerelés. — Az imént a meo-mérőszobá- ban mutattak nekém egy burko­latától megfosztott pénztárgépet. Meglehetősen, bonyolultnak lát­szott ... — Az is! — veszi át a szót Koleszár László párttitkár. — Egy-egy ilyen gépnek négyezer alkatrésze van. De mi nem sze­relünk készre pénztárgépeket. Csupán szerelvényeket állítunk össze, amelyeket naponta szál­lítunk Kecskemétre. A temérdek alkatrészből végül is ott lesz pénztárgép. Az A-20-as pénztárgép fölött azonban lassan eljár az idő. A vállalat és a gyár fejlesztési szakemberei ezért nagy lendület­tel dolgoznak az elektronikus pénztárgépek kifejlesztésén és az új termékeit piacképessé tételén. Vajon há ez a gyártmányfejlesz­tés sikerrel befejeződik, mi vár a fülöpszállásiakra? — Nem maradunk munka nél­kül! — nyugtat meg Szabó Sán­dor telepvezető. — Először is ránk hárul majd a mechanikus \z összeszerelés. Végzi az Ady Endre pénztárgépek vevőszolgálatának ellátása, a garanciális javítások végzése. Azután — amire számí­tunk — a kecskeméti gyártól o- lyan berendezéseket, gyártóeszkö­zöket kapunk, amelyekkel be tu­dunk kapcsolódni az elektroni- kuspénztárgép-programba. Ha így lesz, akkor ezeknek a beren­dezéseknek a mostaninál jóval egyszerűbb mechanikáját készít­jük majd, a jelenleginél sokkal nagyobb mennyiségben. A műhelyeket járva feltűnt a példás rend és tisztaság. A munkakörülmények, úgy tapasz­taltam, jobbak, mint sok más hasonló kisebb telepen. — Két éve kezdődött és még most is tart az épületek re- kónstrukciója — adta meg a felvilágosítást Tajti Péter, a te- 'lépvezető helyettese. — Saját erő­ből hoztuk rendbe á műhelye­ket, s alakítottuk ki az étkezdét és más szociális helyiségeket. Szabó Sándor ezeket hallva is­mét a jövőt hozta szóba: — Az üzem fejlesztése a vá­zolt feladatoknak megfelelően tovább folyik. S mivel a termelé­si folyamét közepén helyezke­dünk el, nemcsak mi függünk az előttünk lévőktől, hanem tő­lünk is függ a végszerelés, a szocialista brigád. • A pénztárgépek dobtárcsáin dolgozik Tánczos Lászlóné (Méhesi Éva felvételei.) késztermék-kibocsátás üteme. Természetesen arra törekszünk — egyebek között a szakmunkás- képzés beindításával és szorgal­mazásával ',is —, hogy rajtunk ne múljon a dolog. S. B. ÜT sm­• Három fúrógépen dolgozik Kardos Bcnjamfnné. t A csiszolás Somogyi Zoltán feladata. Marika kitüntetése Majoros Mária jó munkája el­ismeréseként 1981. november 7- én megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, élete első kor­mány ki tüntetését. Gondolatai húsz év óta a „pénz körül forog­nak" — azóta dolgozik pénzügyi szakmában, s tizenöt éve a kis- kunmajsai OTP-kirendeltség ve­zetője. Jó szakember, az ügyfelek es munkatársai szeretik, becsü­lik lelkiismeretes munkájáért. Szabvány-ügy? Magánügy? Aki Majoros Máriát ismeri, másként .vélekszik, márpedig öl sokan ismerik szőkébb hazájá­ban. A község nyolcvan százalé­ka a hivatalból — hiszen hozzá­vetőlegesén ennyiüknek van kö­zös ügylete az OTP-vel —, a többiek innen-onnan, mert „óté­pés" Marikát minden szenvedé­lyesen érdekli. így hát sok he­lyen megfordul. — Nem haragszik ezért a né­vért? — Sőt, büszke vagyok rá. Máj- sán — de gondolom más közös­ségben is — csak azokat illetik ragadványnévvel, akiket szeret­nek, vagy legalábbis számon tar­tanak. Rojtosra köszönöm a szám, mire lakásomtól a hivatalig érek, de teljes nevemet kevesen isme­rik Talán azért szeretik ennyien, mert mindenkihez közvetlen, s ha lakásépítésről,szp, szíve­sen, soron kívül ad "tanácsokat, ha „gáz van” szervez, agitál. — Valószínűleg családi örök­ség ez, nagyon szeretek segíteni az embereken — ezért szeretem munkámat is. Sokszor a tétovázó, jóra rest emberekkel vitáznom is kell: vezessék be a gázt, ha már lehetőség van erre, most épít­senek lakást, mert jövőre többe kerül. Egyébként is nagyon tisz­telem azokat az embereket, akik önerőből — még ha' ótépés se­gítséggel is — teremtenek . ott­hont. Munkaidő utón sem fo­gyok ki az ..ügyfejekből", de van egyéb tennivalóm is, marxis­ta középiskolában tanítok, mun­katársaim ügyes-bajos dolgait in­tézem. . Miért teszi? — Ezen még nem gondolkod­tam. Nem volt rá időm — ne­vet önironikusan. Aztán eltéved­ve folytatja. — Szeretem az em­bereket, szeretem ezt a közsé­get. Öröm látni, hogyan épül-szé- pül, városiasodik körülöttem a ez a település, ,s öröm tudni, hogy ebben nekem is részem van. Fél­egyházán születtem, nevelkedtem, sokáig nosztalgiával gondoltam erre a városra, most már nem. Pontosan hat éve nem. Akkor halt meg édesanyám, s halála utáni kritikus időszakban nap mint nap jj átjártam, hogy tart­sam a lelket az otthoniakban, a családban. Itthon, a. munkahe­lyemen ez idő tájt mindennap hatalmas virágcsokor várt az asztálomon megható üzenettel: vigyem el az édesanyám sírjára. Ezek a virágcsokrok honosítottak meg engem itt Majsán, azóta ér­zem és vallom majsainak ma­gam. Ez a település. nehezen fo­gadja'be az idegent, de ha igen, akkor ragaszkodik hozzá, szá­mon tartja minden lépését, — Milyen érzelmeket kavar egy ilyen kitüntetés? — Megsokszorozza erőinket. ___ 9. — Nem, ez nem fejedelmi töb­best csupán arról van Szó, s ezt már úgy látszik tudat alatt is „betápláltam”, hogy ez á' meg­tiszteltetés munkatársaimat / is illeti, nélkülük nehezen boldogul, nék. Most újabb húsz éyig me­gint lesz energiám — energián! segíteni. □ 9 Nem kérkedünk különösebi jövendőmondó képessséggel, még is megkockáztatjuk a követkéz« jóslatot: Majoros Máriának ki tüntetése alkalmából bizonyári sokan gratulálnak majd virág csokorral választott, szőkébb ha zá jóban. K. H. Gépesít a lajosmizsei ipari szövetkezet A lajosmizsei Kefe, Seprű, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet is — mint. sok más termelőüzem — létszámgon­dokkal küzd, emiatt egyre nehe­zebb a terveinek teljesítése. — A korábbinál iá nagyobb ütemben kell folytatnunk a gé­pesítést — mondta Sipos Mihály elnök, amikor a napokban' erről a témáról beszélgettünk. — Ter­mékeink iránt változatlan az igény, úgy bel-, mint külföldön, de létszámhiánnyal küzdve, régi elavult gépekkel vagy éppen kéz­zel dolgozva nehéz kielégíteni a megrendelők kívánságait. Legnagyobb figyelmet most a kefegyártás korszerűsítésére for­dítjuk; Saját erőből és a KISZÖV támogatásával három olyan ke­fetömőgépet szereztünk be, amelyék mindegyike három ré­gebbi típusú gép teljesítményére képes, azokénál jobb minőség­ben. Így mintegy 10 dolgozó hiá­nyát tudja pótolni. Egy gép már megérkezett és részt vesz a ter­melésben, a másik kettőt pedig a jelzések szerint november vé­géig kapjuk meg. Bízunk abban, hogy az idei 224 millió forintos árbevételi ter­vünket teljesíteni tudjuk. A tő­kés exportnál sajnos lemaradás várható, de piackutatásunk nem eredménytelen. Egy NSZK-beli cég, amelynek éveken keresztül mintegy 25 millió forint értékű terméket gyártottunk, csődbe ju­tott. Sikerült azonban más válla­latokkal felvennünk a kapcsola­tot, s ezektől kapunk újabb meg­rendeléseket. Három évi szünet után ismét eljutnak termékeink Nigériába, az idén 6 millió forint értékű kefeárut szállítunk óda, Ha az újabb tárgyalásaink is si­keresek lesznek, akkor -jövőre 20 milliós megrendelést kapunk az afrikai országból. O, L. • Godó Imrénc, az'új kefetömőgép kezelője nigériai megrendelésre dolgozik. Egy műszak alatt 5 ezer készáru jut tőle a meósok kezébe, akik csak ritkán találnak selcjtet. (Opauszky László felvétele) Kiállítás nyolc keréken 1956—60 között, az első ötéves terv idején ezer. dolgozó közül hetvenkilencet ért üzemi baleset. A halálos szerencsétlenségek szá­ma százezer főre vetítve 12,5 volt. Ezek’ a mutatók 20 esztendővel később, az ötödik ötéves terv éveiben így alakultak: Balesetek száma (ezer főre) 30,5 halálos balesetek száma (százezer főre) 5,1!. A közbenső második, harma­dik és negyedik ötéves terv ada­tait vizsgáivá kiderül, hogy a fej­lődés, az üzemi balesetek szá­mának csökkenése egyenletes, tö­retlen volt. Mindezt a Vasas Szakszervezet és a SZOT Munkavédelmi Moz­gó Kiállításának egyik tablóján olvastuk. A csuklós autóbusz ugyanis ottjártunkkor éppen az Április 4. Gépipari Művek kis­kunfélegyházi törzsgyárának ud­varán parkolt. Csak egyetlen na­pig — tudtuk meg, másnap már folytatja útját a soron követke­ző gyárba, üzembe. A kerekeken guruló kiállítás tablói és tárgyai főként a fém- és gépiparban fellelhető baleseti veszélyekről és azok elhárításá­nak módjairól tájékoztatják az érdeklődőket. Jól bevált módsze­rek, i ötletek és hasznos, eszkö­zök sora állítható az egészségvé­delem, a balesetmegelőzés szol­gálatába. Nem kell újra felfe­dezni azt, amit másutt már kikí­sérleteztek. Csupán alkalmazni kell a kiállításon látottakat. Okos, áz ember. testi épségét, egészségét védő eszközöket mu­tat be a kiállítás egyebek között az anyagmozgatás, a gépi meg­munkálás és melegtechnológia ágazataiban használatosak közül, és külön foglalkozik az áram­• A kiállítás főszereplői: a vé­dőruhát viselő bábuk... (Straszer András felvétele) üléses balesetek megelőzésével, az érintésvédelem korszerű mó­dozataival. Hasznos tanácsokat kapnak 'azok is, akiknek dolga a munkavédelmi oktatás, s akikre a védő- és munkaruhák, védő­eszközök beszerzésének felelős­ségteljes feladata hárul. A mozgó kiállítás három me­gyénkben töltött nap után to­vábbhalad országjáró útján. —I —a Szemüveg, mely megállítja a vonatot Különleges szemüveget Szerkesztettek a rathenowi „Hermann DunC- ker” Optikai Művek fiatal újítói. A speciális szemüvegeket a szemhéj mozgásas működteti. I-ía az a. vonatvezető, aki a szemüveget használ­ja, elalszik, és szeme lecsukódik, a szemüveg azonnal jeleket ad, majd megállítja a szerelvényt. )

Next

/
Thumbnails
Contents