Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
Politikai könyvnapok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 258 szám Áfa? 1,40 Ft *1981. november 3. kedd Ünnepi megemlékezés Kalocsán Harminchét esztendővel ezelőtti eseményre: Kalocsa felszabadulására emlékeztek tegnap délután a város tanácsának ünnepi ülésén. A megjelenteket — közöttük dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Szvorény Jánost, a városi és Miskolczi Jánost, a járási pártbizottság első titkárát — dr. Geri István, a városi tanács elnöke köszöntötte, s ugyanő mondott ünnepi beszédet is. A megemlékezés után adták át a Kalocsa városért kitüntetést özv. Kriston Ferencnének, id. András Ignácnak és dr. Oberding Lászlónak. özv. Kriston Ferencné egész életén át végzett mozgalmi munkájával vált méltóvá az elismerésre. 1951 óta párttag, több mint 20 esztendeje a nőtanács — illetve a HNF városi nőbizottsága — elnöke. Id. András Ignác ács brigád- vezető, az Építőipari Költségvetési Üzem dolgozója, példás ma- gatartású, nagy tudású, fáradhatatlan szakember. Az ő keze munkáját dicséri a bútoráruház, a gyermekorvosi rendelő, a művelődési központ és ifjúsági ház, a . Zrínyi lakótelep bölcsődéje — I hogy csak néhányat említsünk azok közül a létesítmények közül, melyek építésében részt vett. Dr. Oberding Lászlónak, a helyi tüdőgondozó intézet vezető főorvosának személyében is egy Kalocsáért régóta tevékenykedő emberre esett a kitüntetést odaI ítélő testület választása. 1948. .márciusa óta dolgozik Kalocsán, s munkájának nagy szerepe van abban, hogy visszavonult e vidék korábbi népbetegsége, a tüdőbaj. Kalocsa város Tanácsa ezt követően megtárgyalta és elfogadta a Foktő-meszesi Duna-part 350 ezer négyzetméternyi területének közigazgatási átcsatolására tett javaslatot. A meszesi Duna-part — jobbára eddig is Kalocsa—Meszesként emlegették — a kalocsaiak és környékbeliek mind kedveltebb kiránduló- és pihenőhelye, amelynek rendbentartására, környezetvédelmére és fejlesztésére Foktőnek nem volt elég pénze. A kalocsai tanács a város jövendő üdülőkörzetét látja a meszesi Duna- partban: hétvégi házakkal, horgásztanyákkal, sportpályákkal... Az ünnepi tanácsülés a Szózat hangjaival ért véget. B. J. Csepelen lesz az országos megnyitó Budapesten, a Csepel Művek munkásotthonában november 4-én délután rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó immár huszadik alkalommal a politikai könyvnapokat. A megnyitót ezúttal is kiállítással kötik egybe, amikor is az érdeklődők megtekinthetik a Kossuth kiadó által megjelentetett korábbi és legújabb kiadványokat, műveket. Az ünnepi eseményre tizenkilenc új művel jelentkezik a kiadó, amelyek bizonyára nagy érdeklődést váltanak ki a politikai kiadványok után érdeklődők körében. A rendezőktől megtudtuk, hogy az országos politikai könyvnapokra jelenik meg Kádár Jánosnak Szövetségi politika — nemzeti egység című műve, amely magában foglalja a szerző 1978 és 1981 között elmondott beszédeit és cikkeit. Az új kiadványok között találjuk Sarlós István válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteményét, amelynek címe: Haza, haladás, humanizmus. Bizonyára nagy érdeklődést vált ki Berecz János könyve, amely most második, bővített kiadásban jelenik meg: Ellenforradalom tpllal és fegyverrel — 1956. címmel. Szintén nagyon aktuális Szenes Iván A kommunista párt újjászervezése Magyarországon — 1956—1957. című művének újbóli kiadása. Sokak érdeklődésére tarthat számot a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa jegyzőkönyvének megjelentetése a könyvnap alkalmából, amelyben megtalálhatjuk a nagy jelentőségű esemény legfontosabb dokumentumait. Az új kiadványok közül megemlíthetjük az immár negyedik kiadást megérő Ki kicsodacímű könyvet, amelyben hazai és külföldi személyiségekről, kortársakról kapunk hasznos információt. Bizonyára sok érdeklődő igényét elégíti ki a kiadó, amikor megjelenteti a Politikai gazdaságtan kisszótárát, valamint a Gárdos Miklós összeállításában készült 1982. évi évfordulók című kötetet. A kiadványok között találjuk Nemes Dezső könyvét is, amelynek aktualitását az adja, hogy az esemény, amelyről a mű szól, most ötvep évvel ezelőtt zajlott le. A könyv címe: A biatorbágyi merénylet — és ami mögötte van... Újra a könyvvásárlók polcára kerülhet Karsai Elek műve, A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig. Az új művek sorát még hosz- szasan folytathatnánk. A kiadó — amint a múltban is tette — a politikai könyvnapok idején a pártszervezetekkel közösen számos helyen rendezi meg kiállítását, amelyet író—olvasó találkozókkal, valamint könyvvásárral is egybekötnek. M. I. A mezőgazdaságban is készülnek az ötnapos munkahétre • Gyűjtik a leveles répafejet a tassi Dózsa Tsz-ben. Virradattól napszálltáig, aratáskor, csépléskor, kukoricatöréskor még ennél is tovább tartott a munkanap a mezőgazdaságban emberemlékezet óta. A fáradozást még tetézte az az évszázados vias- kodás, amit a természeti erőkkel, s a mostoha társadalmi viszonyokkal folytatott a szántóvető ember. . Csak az ország felszabadulása után változott a helyzet. Az állami mezőgazdasági gépállomások 1948—49-ben országszerte megalakultak és szolgáltató tevékenységük javára vált a mezőgazdaságnak. A traktorok, nagyobb talajművelő eszközök, később a beta- tkarítógépek megjelenésével a főbb munkafolyamatok egy részét sikerült gépesíteni. A döntő fordulat a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében mégis egy évtizeddel később, az átszervezéskor következett be. Nagyobb teljesítményű szántó és betakarítógépek, egyéb eszközök százai, ezrei kerültek a mezőgazdasági üzemekbe, s a gépek segítségével- a munkaszervezésben, a legnehezebb termelési feladatok gyorsabb megoldásában sikerült előbbre lépni. Az egykor látástól vakulásig tartó munkanap 10—12 órára csökkent, bár a nyári és őszi betakarítás munkacsúcsait még mindig kevéssé sikerült enyhíteni. Ennek ellenére a mezőgazdaságban, mindenekelőtt az állami gazdaságokban is reális lehetőség van arra, hogy a saját erő feltételeinek a megteremtésével, az ötnapos munkahétnek megfelelő munkaidő-alapot alkalmazzák. Az idevonatkozó rendelet szerint az- állami gazdaságok 1984. december 31-ig vezetik be az új munkaidő-beosztást. A mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan, ennek a feladatnak a megoldása korántsem könnyű, hiszen a termelésnek szinte valamennyi ágában biológiai folyamatok vannak, amelyeket aligha leihet a dolgozók munkaidejéhez igazítani. Az ésszerű munkarend kidolgozásával, a különböző munkaterületen dolgozók megfontolt átcsoportosításával, műszaki fejlesztéssel előbbre lehet lépni. iBács-Kiskun megye 11 állami gazdasága, kombinátja közül a Helvéciái, a Kecskemét-sziikrai és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1982. január elsejétől kezdve áttér az ötnapos munkahétnek megfelelő egész éves munkaidő-alap alkalmazására. Ez az eredmény több hónapos előkészítő munkában, a mezőgazdasági nagyüzem valamennyi dolgozójával, a munkahelyi közösségeken, üzemi fórumokon a tervek, elképzelések egyeztetésével, javaslataik összegezésével alakulhatott ki. Cselekvő részt vállaltak ebben a mozgalmi szervek, közöttük a MEDOSZ aktivistái. A többi állami gazdaság jövőre szakaszosan, majd a következő esztendőben minden munkaterületen áttér az új munkarendre. Az erdőgazdaságok, vízügyi vállalatok, társulatok 1982.' január elsejétől tervezik az új munkarend bevezetését. Folyik az előkészítő munka a szövetkezetekben is, bár a közös gazdaságok zöme, a szerényebb műszaki fejlesztési eredmények és lehetőség miatt, a mezőgazdaság állami vállalataihoz képest hátrányosabb helyzetben van. . Magyarországra érkezett Ali Nasszer Mohamed Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi. zottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett az Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke miniszterelnök vezette párt- és állami küldöttség. A magas rangú vendég fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János és Losonczi Pál. Rövid, szívélyes üdvözlés után a népi Jemen államfője és kísérete a magyar vezetők társaságában gépkocsikba szállt és díszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtatott. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság nemzeti zászlaival feldíszített Országház előtti téren felsorakozott a vendég tiszteletére a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, ott voltak a budapesti dolgozók százai, s jelen voltak a hazánkban tanuló jemeni diákok Képviselői. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Púja Frigyes külügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, az MSZMP KB tagjai, továbbá az Elnöki Tanács, a kormány, állami és társadalmi életünk számos más képviselője. Jelen volt Benczekovits Lajos, hazánk adeni, és Mohamed Saed Abdulla Moh- sen, a JNDK budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatáson ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Ali Nasszer Mohamed megérkezésekor kürtszó harsant a téren, majd a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Felcsendült a jemeni és a magyar himnusz, majd Ali Nasszer Mohamed Kádár Jánps társaságában ellépett a díszzászlóalj ellőtt. Piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a jemeni párt- és állami küldöttség vezetőjét. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak ' a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság közéleti vezetőit. Ali Nasszer Mohamed üdvözölte a fogadtatására megjelent diplomáciai vezetőket. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek ezután gépkocsikba szálltak, s a magyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. Délután az Országház delegá- ciós termében megkezdődtek a magyar—jemeni hivatalos tárgyalások. Kádár János vezette a magyar tárgyaló küldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Marjai József, Púja Frigyes, Veress Péter, Ábrahám Kálmán. Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes és Benczekovits Lajos. Az Ali Nasszer Mohamed vezette jemeni delegáció tagja volt Ali Shaye Hadi, a JSZP Politikai Bizottságának póttagja, Salem Saleh Mohamed, a JSZP KB tagja, külügyminiszter, Haidar Abu Bakr Al-Attas, a JSZP KB tagja, építésügyi miniszter, Jassin Saed Noman, a JSZP KB póttagja, tervezési miniszterhelyettes, Ab- di.llah Ali Aleiwa, honvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök és Mohamed Saed Abdullah Mohsen. A szívélyes, baráti légkörben, és a teljes egyetértés szellemében folytatott tárgyaláson Kádár János tájékoztatást adott szocialista építőmunkánk tapasztalatairól. eredményeiről, gazdasági helyzetünkről és törekvéseinkről, az MSZMP tevékenységéről és a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Ali Nasszer Mohamed ismertette a Jemeni Szocialista Párt előtt álló feladatokat, a gyarmati múlt felszámolásában, az országépítő munkában elért eredményeket, a jemeni nép társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedése érdekében tett erőfeszítéseket. Véleményt cseréltek a két párt és ország együttműködésének kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a párt- és államközi kapcsolatok jól fejlődnek, s kifejezték szándékukat a két nép javát szolgáló együttműködés további bővítésére. Mekkora riadalmat keltene, ha egyetlen évtized alatt valamennyi 'lakó elköltözne Kalocsáról, Kiskőrösről és Kiskunhalason 'is csak tucatnyi utcában maradna nép? Csákányok rontanák az elhagyott házakat, a tovacsorgó idő imállasztaná az omlatag falakat, vagy hétvégi üdülővé alakulnának az otthonok; mi történne? Hatvanezerrel kevesebben élnek ma Bács-Kiskun tanyavi- - lógóban, hnint 1970-ben. Mikor olvastam utoljára a fogyatkozó tanyavilágról? . A tévé sem nyugtalanítja a közvéleményt: évente egy nagy- községnyi férfi, nő, öregember és. kisgyerek fhagyja ott városaink, falvaink külterületét! Csupán Bács-Kiskunban! Csak aZ újságokból tájékozódók ja magányosan álldogáló házak kiüresedési, pusztulási folyamatának föltartóztat'na- tatlanságával magyarázzák, hogy néhány lhónap alatt három múzeumi, imentsük, ami menthető jellegű tanácskozást tartottak. A függetlenített tanyatitkári tisztség megszüntetése is azt a látszatot kelti, mintha a hatóságok föladták volna a folyamat befolyásolásának reményeit. . A tanyán élők mindenképpen több figyelmet, talán valamivel Itöbb törődést igényelnének, Ide helyzetük kedvezőbb az eddig sorolt adatokból, tényekből következtethetőnél. A külterületi lakosság életkörülményei sókkal jobbak, mint egy évtizede, amikor n megyei pártbizottság ÄF a 'Megyei tanács közös programot fogadott el Iaz adott állapotok javítása érdekében. A „mi is (történjék a tanyákkal" állásfoglalások korábbi szemléleti cikkcakkjai helyett általánossá vált a megyei tanács elnöke által egy országos tanácskozáson rögzített fölfogás: „Kötelességünk segíteni azon — lehetőségeink szerint —, aki el kíván (menni a tanyáról elhatározásból, érdekeltségből, (vagy mert a tanyát körülvevő nagyüzem jelenléte ösztönzi erre, de Ikönnyítsük a helyzetét annak is, aki i— ugyancsak a lehetőségektől függően — maradni akar." A gyakorlat is iezeket az elveket tükrözi. Több figyelmet, szervezési segítséget és támogatást kapnak — mint ezt dr. Romány Pál javasolta A tanyarendszer ma című könyvében —, piszén ügyeik nincsenek (annyira szem előtt, hangjuk a közéi ben halkabb, mint a zárt települések lakóié". A villamosítási akcióra hivatkozom mindenekelőtt. iFölismerve, hogy csak a korszerűsített tanyákkal számolhatunk i a jövőben, idén minden elektrifikálási igényt támogatnak. Hatvankét helyen 452 épülethez jutott el az áram. A költségekhez megyei alapokból több millió forinttal járult hozzá a tanács. Noha idejekorán megkezdték a munkát, a (megrendelők egy részénél csak a jövő év első ,hónapjaiban gyullad ki a fény. 1982- ben is a jelenlegi ütemben bővítik az elektromos hálózatot, noha mind nehezebb a szükséges állami hozzájárulás előteremtése, További pénzt, kapacitást igényel a villamosítás hőskorában, az érvényes szabványoktól eltérve kiépített vonalak, berendezések korszerűsítése. (A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetben 40 km külső (hálózatot kell rendbe hozni.) A megyei tanács illetékeseinek véleménye szerint a fennmaradó tanyák hatvan százaléka már villamosított. Szűnőben a külterületi gyerekek tanulmányi hátrányai. A kollégiumi akció, >a körzetesítés, az iskolabuszok révén ösz- szehasonlíthatatlanul több ismerettel gazdagodnak a tanyai diákok, mint az átszervezés előtt. A családi környezet hiánya azonban többet árt, mint korábban hitték. 'Többet tehetne az életkori sajátosságokra tudatosabban ügyelő, az érzelmi fogékonyságot finomító nevelés a szokott környezetükből talán túlságosan is korán kiszakadtakért. A maradjunk, menjünk kényszerű választásban, mégis a kívánatosnál nagyobb nyomaté kot kap Iaz utóbbi, pedig a gazdasági Ikörülmények változásai, a városok nyomasztó kommunális gondjai az elnéptelenedés lassítását követelik. A sokféle intézkedés, a kedvezőbb elbírálás ellenére az ezer- kilencszázhetvenes években többen költöztek el megyénkben a külterületi lakott helyekről, mint az előző évtizedben. fiapónta öt-hat család keresi zártabb közösségben boldogulását. Nincs más, nincs jobb, nincs emberibb, nincs olcsóbb megoldás az ezerkilencszáznyolc- vanas években, mint a támogatási formák .bővítése, e fontos társadalmi, gazdasápi kérdés állandó segítő szemmeltar- lása, az életképes tanyák egy részének átmentése az új évezredre. H. N. K. A.
