Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

A megyei tanács elfogadta Bács-Kiskun VI. ötéves területfejlesztési tervét VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 266. szám Ám: 1,40 Ft 1981. november 13. péntek Kádár János megbeszélése Willy Brandt-tal Kádár. János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott Willy Brandttal, a Né­met Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnö­kével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit, különösen nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi feszült­ség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a feszült­séggócok békés megszüntetése problémaköreinek. Kedvezőnek ítélték meg a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok fejlődését. Kölcsönösen hasznos tapasztalataik alapján megerősí­tették a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szociálde­mokrata Párt szándékát, hogy a rendszeres párbeszéd és együtt­működés révén továbbra is hoz­zájárulnak a helsinki záróok­mányban foglalt ajánlások meg­valósításához, a mindkét fél ér­dekeit szolgáló kétoldalú együtt­működés fejlesztéséhez. A találkozón részt vett Hans- Eberhard Dingels, a Német Szo­ciáldemokrata Párt külügyi osz­tályának vezetője, és Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője. (MTI) A Minisztertanács ülésé A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtöki- ülésén Lázár György tájékozta­tást adott Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának meghívására az NSZK-ban tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a tájékozta­tót tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott az útlevelekről szóló- jog- . szabály módosításáról. A rende-. letmódosítás 1982. január 1-től lép életbe. A pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján a kormány módosí­tott több, adózással kapcsolatos rendelkezést. Egyszerűsítik a la­kosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcso­latos eljárásokat. A szellemi te­vékenységet folytatók jövedelem- adójáról szóló új rendelkezések szerint emelkedik a progresszív adókulcs alkalmazásának alsó ha­tára, és megszűnik az utólagos adómegállapítás. 1982. január 1-től az adó kiszámítása az előző évi jövedelem alapján történik. A Minisztertanács rendeletet alkotott a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről, új­rafelhasználási lehetőségeik bőví­téséről, illetve ártalmatlanításuk­ról. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági és ellenőr­zési feladatokat az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hi­vatal, valamint az Egészségügyi Minisztérium és területi szervei látják el. Megerősítette a kormány az Ál­lami Tervbizottság határozatait a számítástechnikai és a petrolké­miai. központi fejlesztési prog­ramok 1981—1985. évi, feladatai­ról. (MTI) Befejeződött a pályaválasztási hónap Tegnap délelőtt a pályaválasztá­si döntés előkészítéséről tanács­koztak Kecskeméten, a megye városainak illetékesei, a legkü­lönbözőbb foglalkozási ágak, Szak. mák képviselői. A Megyei Műve­lődési Központban rendezett szak­mai tanácskozás az október 12-é óta tartó pályaválasztási hónap zárórendezvénye volt egyben. Dr. Czinege Gábor,* a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet igazgatója összegezte a rendezvénysorózat eredményeit. A többi között elmondta, hogy a megyében több mint egy évti­zede kezdődött meg az intézmé­nyes pályaválasztási tanácsadás, mely azóta az iskolai oktató-neve­lő muijka szerves részévé vált. .Részletesebbén az elmúlt hetek rendezvényeiről szólt. Arról, hogy megyeszerte csaknem negyven rendezvény zajlott le a „Szülők fóruma” keretében, s ezeken több mint kétezer-egyszázán vettek vészt. Sokan nyilvánítottak véle­ményt, s kértek választ a szakem­berektől az őket foglalkoztató kér­désekre. A legtöbb kérdés a gyer­mekek megismerésével, a szülők üzemlátogatási lehetőségeivel, a felvételi esélyek helyes megítélé­sével kapcsolatban hangzott el. Sokan érdeklődtek a pályaválasz­tási intézet kiadványai, a szak- tanácsadáson való részvétel lehe­tőséget iránt. A középiskolák döntés előtti ta­lálkozóin a hat városban ötven­két egyetem és, főiskola képvisel­tette' magát, s hatszáz diák vett reszt ci .hasznos .'össrejöveteleken. Az általános iskolák tanulóinak és az üzemek képviselőnek a váro­sokban megszervezett beszélgeté­sein nyolcszázötven tanuló vett részt, s velük együtt sok szülő is­merte meg a bemutatott szakmák alapkövetelményeit. A programban ez évben szere­peltek először főiskolai nyílt na­pok. Ilyen rendezvény volt a kecs­keméti óvónőképzőben, a műszaki főiskolán és a bajai tanítóképző­ben. A kecskeméti kertészeti fő­iskolai karon decemberben lesz­nek majd nyílt napok. A megye községeiben a pálya- választási intézet negyvenöt szak­mabemutató filmjét forgalmazta a MOKÉP. Ezeket összesen ezerhá- romszgzszor vetítették, s mintegy hetvenezren nézték meg. A pályaválasztási kiállítások rendezésébe harminckét vállalat, négy ipari és egy kereskedelmi szakmunkásképző kapcsolódott be. A legszínvonalasabb kiállításokat Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Baján rendezték. Ezeket az ál­talános iskolások szervezetten lá­togatták. Kalocsán a Művelődési Központban a pályaválasztási in­tézet rendezett önálló tárlatot, melynek az anyagát havonta újabbakkal cserélik. Sikeres volt a megyei rajz- és- irodalompályá­zat. is. Erre negyvenkét iskolá­ból mintegy ezer pályamunka, rajz, festmény, batik és kerámia érkezett be. Az irodalmi pályá­zatra harminchárom dolgozatot küldtek el. Az anyag kiállításon látható Kecskeméten, a ' Megyei Művelődési Központban. R. M. Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Tech­nika Házának kongresszusi termében tar­tották meg Bács-Kiskun megye Tanácsának ülését, amelyen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, s ott vol­tak a megye országgyűlési képviselői. Az ülést Tohai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese nyitotta meg, köszön­tötte résztvevőit, s az alábbi napirendre tett javaslatot: Í — Előterjesztés Bács-Kiskun megye VI. ötéves területfejlesztési tervére. — Személyi ügyek. — Bejelentések. — Interpellációk. .. A napirend elfogadása után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fűzött szóbeü kiegészítést a Bács-Kiskun me­gye VI. ötéves területfejlesztési tervére vonatkozó, írásban kiküldött előterjesztéséhez. Dr. Gajdócsi István beszámolója na-szakasz, amelyet egy most el­fogadott tanulmány is úgy minő­sít, hogy hosszabb távon ez a terület legalkalmasabb egy meg­határozóan nagy, vízigényes ipari komplexum befogadására. Mi ezt az adottságot már egy évtizede hirdetjük, propagáljuk, de úgy tűnik, hogy az eddigieknél .kívá­natosabban kell tálalni á döntés-' re illetékesek elé, a célratörőb­ben munkálkodni e nagy jelentő­ségű távlati megvalósításán. Emellett ki nem használt le­hetőség a két nagy Duna—Tisza közi megye, Bács-Kiskun és Pest, együttműködése, összefogása, kö­zösen vállalt terveinek kovácso­lása. Ügy véljük, itt is túljutot­tunk az első lépéseken. A me­gyében előállított termékek több­sége iránt a "belföldi és az ex­portpiacon megfelelő kereslet mutatkozik. Bács-Kiskun gazda­sági egységei közül több kapcso­lódik országosan kiemelt fejlesz­tési programokhoz, mint. például a szénhidrogén-bányászat, a köz­lekedési eszközök gyártása, a me­zőgazdasági és élelmiszefipari gépgyártás, az atomerőművi és energetikai berendezések készíté­se. Mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk termékei keresettek és jól értékesíthetők. Ezek a megfontolások joggal tá­maszthatnak olyan igényt, hogy gazdaságunk az országosnál to­vábbra is valamelyest gyorsab­ban fejlődjön és folytassa a fel­zárkózást a .fejlettebb területek­hez. Elsődleges az élelmiszeripar fejlesztése A megye iparában a változó követelményekhez való alkal­mazkodás készségétől és képessé­gétől függően erőteljes lesz a differenciálódás. Megyénknek, gazdásági életünknek fontos ér­deke fűződik ahhoz, hogy a gyár­egységi, telepi formában, korsze­rűen informálva és elegendő döntési szabadsággal rendelkez­zenek tevékenységük alakításá­hoz. Nem odázható tovább a vál­lalatirányítás belső mechaniz­musának évek óta sürgetett és többször megígért korszerűsíté­se, mert eddig csak nagyon sze­rény eredmények születtek. Nem titkoljuk, hogy önálló gazdálko­dásra érettnek ítéljük több gyár­egységünket, és a ■ véleményünkéi szeretnénk az Ipari Minisztérium­mal együtt érvényre juttatni a közeljövőben. nős előnyökre épülő kooperációk kiszélesítését. A termelés szako­sodása és a korszerű termelés- szervezés nem nélkülözheti eze- ke> az együttműködési formákat, amelyeknek jelentősek a tartalé­kai, éspedig nemcsak az ipari szervezetek egymás közötti, ha­nem az ipari és a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységet foly­tató egységei között is. Szorgalmazzuk az egymás kö­zelében fekvő üzemek közötti kooperációt, mert a növekvő szállítási költségek mellett ez számottevő előny. Ha azonban két vágy több partner az ország más-más szegletéből talál egy­másra, vagy netán keresztüllép az országhatáron, de kölcsönösen jó, hasznos együttműködést kí­nál egymásnak, akkor ezt teljes erővel támogatjuk. A' közelmúltban megjelentek különböző jogszabályok a kisüze­mi termelésnek az .ipar, építőipar területén kibontakozó lehetősé­geiről, az új, rugalmas és egysze­rű gazdálkodási formákról. Ezek a kezdeményezések erőforrá­saink mozgósításának fontos mód­szerei lehetnek. A folyamat ki­bontakozásának segítését, a cél­jainknak megfelelő orientálását, s ahol ez indokolt, ott szervezé­sét is feladatunknak tekintjük. Ezek a szervezeti és- gazdálkodási formák mindenekelőtt a nagy­ipar háttérigényének kielégítésé­ben, valamint a fogyasztási szol­gáltatások területén, hozhatnak új erőt, frissítést a gazdálkodás vérkeringésébe. Alapvető köve­telmény, hogy már az indulásnál 'hasznosítsuk azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság, meg a háztáji és kisegítő gazdaságok in­tegrációjában szereztünk. A megye mezőgazdaságára és élelmiszeriparára a VI. ötéyes tervben is kiemelkedő feladat há­rul mind a belföldi ellátás, mind a gazdaságos export fokozása te­rén. A tervben megfogalmazott célok ismétlése nélkül szerteága­zó, sokrétű feladataink közül két kérdéscsoportot kívánok kiemel­ni. A megye gazdaságfejlesztésének egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás ' kö­zötti feszültségek mérséklése, majd feloldása az élelmiszeripar erőteljesebb fejlesztésével. Ez azonban nemcsak megyei érdek, ! népgazdasági szinten hatékony- ságnöyelő tényező,. ha a mező- gazdaság termékeinek az eddigi­nél nagyobb hányadát tudjuk jó minőségben és korszerűen fel­dolgozni a termőhely közelé­ben. A másik fontos követelmény, a termelési költségek csökkenté­se. A terméseredmények növelé­sében, az "élőmunka kiváltásában, a korszerű termelési rendszerek meghonosításában kiemelkedő eredményeket felmutató mező- gazdasági nagyüzemeink előtt most új, nehéz és kikerülhetet­len feladat a fajlagos ráfordítá­sok mérséklése. A megtakarítás fő forrásai jórészt a kezünkben vannak; az anyag- és energiafel­használás, a munkaráfordítás ésszerű mérséklése; a szervezet­tebb munka, a tudomány ered­ményeinek gyorsabb realizálá­sa, az érdekeltségi viszonyok ja­vítása, és még-nagyon sok lehet­séges intézkedés formájában. Tisztelt Megyei Tanács! Mait ülésünkön Bács-Kiskun megye komplex területfejlesztési tervéről döntünk. Életünk követ­kező öt esztendejének várható alakulását emeljük a területi poli­tika rangjára, hogy céljaink meg­valósításával a (lakosság boldogu­lását, a megye felemelkedését szolgáljuk, elsősorban ki-ki a munkahelyén végzett munkájával, és a társadalmi összefogás jó ne­gyedszázada bevált hatalmas ere­jével is. A megye VI. ötéves területfej­lesztési terve alapos előkészítés utál) került önök elé. Széles körű társadalmi vitában alakult, for­málódott olyanná, amelyről való­ban elmondhatjuk, hogy a me­gye terve, hiszen tartalmazza a lakosság legszélesebb rétegeinek véleményét, javaslatait. Elkészíté­sének fázisában megvitatták és minősítették olyan — a megye életében kiemelkedő szerepet be­töltő — társadalmi és tömegszer­vezetek, mint a Hazafias Nép­front megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek megyei Szövetsége, a Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségei. A terv tükrözi a megyei pártértekezlet állásfoglalásait, a megyei pártbi­zottság határozatait. Ez a terv a korábbi középtávú terveknél jóval nehezebb körül­mények között készült. Gondot okozott az információk késése, a gazdasági szabályozók, a pénz­ügyi előirányzatok többszöri vál­tozása, későbbi alakulásának bi­zonytalansága —s ami ezek kö­vetkezménye: néhány fontos dön­tés elhúzódása. A kényszerűség­ből hosszabra nyúlt tervezési sza­kasz viszont lehetőséget terem­tett az alaposabb elemző mun­kára, s korszerű tervezési mód­szerek alkalmazására. Gazdag tartalmú és izgalmas társadalmi vitában keményen ütközhettek a helyi és a területi, illetve az ága­zati és területi érdekek. A tervvel szemben új követel­mény, hogy legyen nyitott, illeti ve képps az előre nem látható — szükséges, vagy lehetséges — vál­tozások befogadására. Ezt indo­kolja az a gyakorlati tapaszta­lat, hogy a világgazdaság előre nem érzékelhető változásai a nép­gazdaság — s ezen belül a megye — terveiben is módosításokat te­hetnek szükségessé. A területfej-, lesztési dokumentum lényegében két fő részre tagolódik: Az első rész a gazdasági ter­melő ágazatok és termelő inf­rastruktúra fejlesztésének ter­vét tartalmazza, az előzőekben említett nyitottsággal, mint fő jellemzővel. A második rész, a lakosságot ellátó infrastruktúra fejlesztésének terve, ennél konk­rétabb és zártabb, mivel ez az országgyűlés és a tanácsi testüle­tek által jóváhagyott forrásokból és keretek között működik. Itt sem lehet természetesen kizárni az elkerülhetetlenül szükséges mó­dosításokat. Változó követelmények A megye VI. ötéves tervét olyan sikeres előző tervidőszak eredményeire alapozhatjuk, amely jelentős fejlődést hozott a megye gazdaságában és a lakosság élet­körülményeiben egyaránt. A terv- készítést nagymértékben befolyá­solta a megye jelenlegi, valamint várható demográfiai és naunka- erőhelyzete. A lakosság száma lényegében alig változik, de kor­összetétele számottevően módosul. Tovább növekszik a két szélső pólus, a munkát még nem válla­ló fiatalok és a nyugdíj határon túllevő korosztály aránya. Ennek következtében most mérséklődik a bölcsődék és óvodák iránti igény, viszont erőteljes nyomás nehezedik az általános iskolákra, ahol a tervidőszak végén a jelen­leginél 6 ezerrel több tanulónak kell helyet és korszerű oktatási feltételeket létesítenünk. Ugyan­akkor a. nyugdíjkorhatár feletti népességszám magasabb aránya az egészségügyi ellátással és a szo­ciális gondoskodással szemben tá­maszt követelményeket. Mivel csökkent a munkaképes korúak, s egyben az aktív ke­resők száma, a gazdasági szabá­lyozók várhatóan az eddiginél erőteljesebben. fognak ösztönözni a felesleges létszám leépítésére, ezért valós munkaerőhiánnyal nem számolunk — legfeljebb egyes munkakörökben. Gazdasági helyzetünk Változá­sa erőteljesebben a beruházások­nál érzékelhető. Nagyberuházásra a megyében nem számolhatunk. A célcsoportos beruházásoknál azonban többhöz is kapcsolódnak megyei fejlesztések. Ezek közül legjelentősebbek a kőolaj- és földgázkitermelés, a vasútvilla- mosítás, a hűtőtároló-, feldolgozó­kapacitás-bővítés — és csökkené­se ellenére változatlanul nagy jelentőségű — az állami lakás- építési program. • A vállalati-szövetkezeti beru­házások volumenét, a közeljövő­ben módosuló gazdasági szabá­lyozók még alapvetően befolyá­solják. Annyi azonban bizonyos, hogy elsőbbséget élveznek a nem rubel elszámolású exportot bőví­tő, vagy importot kiváltó és a nagy hatékonyságú, gyorsan meg­térülő- fejlesztések. Ez a beruhá­záspolitika az egyes vállalatok', szövetkezetek erős differenciáló­dását eredményezi — összhang­ban a gazdaságpolitikai célkitűzé­sekkel. Megyénk gazdasága a VI. öt­éves tervben is tovább fejlődik. A gazdasági növekedés . mértékét ösztönzi a fejlettebb területek­hez való felzárkózás igénye, más­részt behatárolják a rendelkezé­sünkre álló erőforrások, illetve az értékesítés korlátái. A főbb erőforrások tekintetében is még bőségesen rendelkezünk kellően ki nem használt adottságokkal és tartalékokkal. Ez vonatkozik a legfontosabb termelőerőre — az éi tő munkáskezekre és a szelle­mi tőkére — de a termelés tárgyi feltételeire is. Ilyen ki nem hasz­nált adottság például az Alsó-Du­Ezzel egyenrangú követelmény, hogy jó döntésekre képes veze­tők .irányítsák megyénk gazdasá­gát, s ezen belül ipari, mezőgaz­dasági üzemeit. Az erre alkal­mas vezetőgarnitúra kialakítá­sáért, képzéséért és továbbkép­zéséért még sokat kell tennünk. A további fejlődés egyik zá­logának tartjuk a megbízható partneri kapcsolatra és kölcsö­Á lehetőségekhez igazodó tervezés A vállalatok és gazdaságok ed­dig megismert VI. ötéves tervei nem mindenben igazodnak a népgazdasági és megyei tervek követelményeihez. Az eltérések (Folytatás a 3. oldalon.) A­r V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents