Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős Idő, számottevő csapadék nél­kül. Gyakran erős, helyenként viha­ros északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között, a derült, szélcsendes helyeken mínusz 5 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 2, 7 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 264. szám Ára: 1,40 Ft 1961. november 11. szerda BVT-nyilatkozat HELSINKI (TASZSZ) A világ' népei határozottan szembeszállnak az Egyesült Álla­mok katonai készülődése nyomán kialakult nukleáris katasztrófa veszélyével — hangoztatja a Bé- ke-világtanács kedden Helsinki­ben nyilvánosságra hozott nyi­latkozata. Különösen megerősödtek a til­takozások a NATO-nak az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Nyugat-Euró- pába történő telepítésére vonat­kozó határozata és Reagan el­nöknek a neutronfegyver gyártá­sára vonatkozó döntése nyomán — mutat rá a dokumentum. Az Egyesült .Államok folytatja .a beavatkozást más államok bel- ügyeibe, agressziót követ el a vi­lág számos térségében. A Béke-világtanács felhívással fordul a nemzetközi szervezetek­hez, a pártokhoz és a világ de­mokratikus mozgalmaihoz: indít­sanak széles körű kampányt az amerikai agresszió áltail fenyege­tett kubai, és általában a közép­amerikai és Karib-tengeri né­pekkel való szolidaritás kinyil­vánítására. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK Arányos fejlődés - eredményes gazdálkodás Nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodtak a fogyasztási szövetkezetek az el-, múlt években; valamennyi ága­zatuk gyarapodott javakban és a gazdálkodás minden területén megerősítették pozícióikat, — er­ről számolt be az újságíróknak Szlameniczky István, a SZÖ- VOSZ elnöke a Parlamentben kedden megtartott sajtótájékoz­tatóján. A IX. kongresszusukra készü­lő fogyasztási szövetkezetek fej­lődése viszonylag arányos volt. Ennek egyik jele. hogy az új beruházásoknál, rekonstrukciók­nál és a korszerűsítéseknél nem került egymással szembe a város és a falu. Az új. illetve a felújí­tott létesítmények döntő több­sége a falvak épülését szolgálja, úgy, ahogy azt a vásárlói igények is megkövetelik. A fogyasztási szövetkezés a községekben ma már lényegében az egész lakos­ságot átfogja; az ottani népesség fogyasztóként, illetve kisterme­lőként közvetlenül érdekelt a szövetkezetek működésében. De erőteljesen fejlődött a mozga­lom szerepe a városon is; első­sorban a kereskedelemben és a lakásépítésben. A szövetkezeti tevékenység területi kiszélesedése nyomán gyakorlatilag az egész társadalom kapcsolatija került a mozgalommal. A szövetkezetek tagjainak szá­ma öt év alatt félmillióval nőtt és jelenleg meghaladja a 3,3 mil­liót. Mindez a lakosság erősödő bizalmát jelzi. A fogyasztási szö­vetkezetek az ország teljes kis­kereskedelmi forgalmából mint­egy 35 százalékos arányban - ré­szesülnek. Egyes megyékben az áfész-ek és a szövetkezeti válla­latok működése meghatározó az élelmiszerellátásban, például Bé­kés, Győr-Sopron, Szabolcs- Szatmár, Szolnok és Tolna me­gyékben, ahol a bolti élelmiszer- forgalom 60—80 százalékát biz­tosítják. Mintegy 2800 települé­sen. csaknem kizárólag az áfészek gondoskodnak az lapvető élelmi­szerekről- és fogyasztási cikkek­ről. A takarékszövetkezetek ke­zelik a lakosság betétben elhe­lyezett pénzének mintegy 13 szá­zalékát. A lakáságazatba tartozó szö­vetkezetekhez ma már mintegy félmillióan kapcsolódnak. A lakásszövetkezés főként a mun­kások, a fiatal házasok, az ala­csony és a közepes jövedelműek lakásgondjainak megoldásához nyújt segítséget — mint ahogyan azt az adatok is bizonyítják. Az elmúlt időszakban a szövet­kezeti keretek között olyan anya­gi kapacitás jött létre, ami hosz- szabb távon is biztos alapot ad a megnövekedett feladatok szín­vonalas ellátásához. A. mozgalom egyik általános fogyatékosságaként említette vi­szont, hogy 1980 kivételével a jövedelmezőség elmaradt a ter­vezettől. Csak szerény az előre­haladás a szövetkezetek egymás közötti együttműködésében, és nem sikerült korszerűsíteni a vá­sárlási és értékesítési visszatérí­tés rendszerét sem. Bár évente 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasá­gi termékfelvásárlás a szövetke­zeti hálózatban, ezzel a dinami­kus fejlődéssel nem tartott lé­pést a telepek, átvevőhelyek és a raktárak fejlesztése. A fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi munkája különö­sen dinamikusan fejlődött az' elmúlt időszakban. Gyarapodott a létesítmény-hálózat; 15 új áru­ház épült, 200 abc-üzletet adtak át., öt év alatt 700-zal nőtt az önkiszolgáló és önkiválasztó üz­letek száma, az idén már ezek bonyolítják le az összes bolti forgalom több mint felét. A szö­vetkezeti kereskedelem bővítet­te az árukínálatot is. Sikerült a korábbinál jobban felhasználni a helyi árualapokat is. A szövetke­zeti húsfeldolgozó üzemek, va­lamint a sütödék már csaknem félmillió ember szükségletét állít­ják elő. Az elmúlt öt évben a lakásépí­tő szövetkezetek 21 ezer lakást adtak át további 6600 kivitelezé­se pedig folyamatban van. A szövetkezeti lakásépítés ma már vidékre is kiterjedt, minden ne­gyedik lakás községekben épült fel. Még jobbak lennének az eredmények, ha néhány ellent­mondás nem akadályozná a terv­szerű mukát. A pénzügyi feltéte­lek a telepszerű építkezésre ösz­tönöznek, viszont időközben nagy­részt elfogytak az alkalmas tel­kek és a területrendezéssel is gyakran megkésnek. Kialakult a szövetkezetek me­zőgazdasági kapcsolatrendszere. Az áfészek évente átlagosan 8 milliárd forint értékű áruval, alapanyaggal, termékkel, ter­ménnyel stb. látják el a kister­melőket. Felvásárlásuk 90 szá­zalékát már szerződésekre ala­pozzák; évente 700—750 ezer kis­termelővel kötnek egymilliónál több szerződést A szövetkezetek ipari termelé­sének növekedési üteme éven­te meghaladja a 8 százalékot. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy az élelmiszerfeldolgozás aránya megközelítette a 60 százalékot. Ezek az üzemek amellett, hogy hozzájárulnak a helyi ellátás javításához, gyümölcsöző kap­csolatokat építettek ki a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­kel is. KITÜNTETÉSEKET ADTAK ÁT Két évtizede, hogy Bács-Kiskunban évente megrendezik a téli politikai könyvnapokat. Ismételten novembertől január elejéig, a szokásosnál is szervezettebben és ' tervsze­rűbben foglalkoznak a politikai és pártiro­dalom terjesztésével. A legkülönfélébb mód­szerekkel igyekeznek ráirányítani a figyel­met azokra a kiadványokra, amelyek nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek eligazodni a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekben. Ez a legjobb értelemben vett kampány eddig nagyszerű eredményeket hozott. Míg kezdet­ben elsősorban a falvakban igyekeztek erő­teljesebben terjeszteni a Kossuth-kiadványo- kat, addig ma már megyénk valamennyi vá­rosában évente a régebbinél sokkal jelentő­sebb eredményről tudnak beszámolni. 0 Fábián Jánosné átveszi a kitüntetést. Immár második alkalommal a megyeszékhelyen került sor az ünnepélyes megyei megnyitóra. Ehhez többek között az is hozzá­járult, hogy Kecskemét a terjesz­tésben eddig figyelmet érdemlő eredményt tudott felmutatni. Teg­nap délután^ a Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola köz­ponti épületében dr. Kapitány Sándor főigazgató köszöntötte a vehdégeket miután az egybe­gyűltek meghallgatták Fazekas Andreának, az intézmény színját­szó stúdiójának szavalatát, aki nagy tetszés mellett tolmácsolta József Attila A Dunánál, című költeményét. Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Kőrös Gáspár, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, Komáro­mi Attila, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese, Csibra István, a Kossuth Könyvkiadó főszerkesz­tője és Huszár Tibor szociológus, tanszékvezető egyetemi tanár. A megnyitóünnepségen dr. Kő­rös Gáspár mondott beszédet. Hangsúlyozta,, hogy Bács-Kiskun megye mintegy 750 terjesztő pro­pagandistája lelkesen és lelkiis­meretesen tesz eleget pártmegbí­zatásának. Munkájuk eredménye­ként a kiadó megyei kirendelt­ségének forgalma az elmúlt tíz év alatt négyszeresére növekedett. Ez azt jelenti, hogy összességé­ben megközelíti a hatmillió fo­rintot. Különösen jóleső érzés­sel hangoztatta az előadó, hogy ennek az eredménynek több mint egyötöde a Kecskeméten dolgo­zó aktívák érdeme. A továbbiakban az előadó ki­emelte annak a fontosságát, hogy tisztában legyünk a történelmi tanulságokkal, és teljes összefüg­gésükben lássuk a magyar nép önmegvalósítási törekvéseinek a folyamatát. Erre szolgálnak a politikai művek. Olyan időkben élünk — folytatta —, amikor a munkánkhoz nem elég a fellán­golás, a nekibuzdulás, hanem mindenekelőtt következetesség­re, állhatatosságra és politikai tisztánlátásra van szükség. Mielőtt a főiskola művészeti csoportjai színreléptek volna, a városi pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében átadta a kitüntetéseket azoknak, akik a politikai és pártirodalom terjesztésében kitűntek. Az aláb­biak részesültek megtisztelő el­ismerésben: „A politikai irodalom népszerű­sítéséért” emlékplakett bronz fo­kozatát kapta Hegedűs Pál, a megyei pártbizottság munkatár­sa. A Kiváló terjesztő plakettet Válach Istvánná (Kecskemét), Fábián Jánosné (Baja), Mácsai Istvánná (Kalocsa) és Ferencz Menyhértné (Miske) érdemelte ki. Németh Imre (Kerekegyháza), Rácz Pál (Kecskemét) 20 éves terjesztői emlékjelvényt, Molnár Sándor (Helvécia), Bajnóczi Sán- dorné és Baksa János (Kecske­mét) 10 éves terjesztői emlékjel­vényt vett át kimagasló munkája elismeréséül. A megnyitó után'került sor — ugyancsak a műszaki főiskolán — arra az író—olvasó találkozó­ra, amelynek keretében Huszár Tibor szociológus dedikálta mű­veit, és válaszolt a hallgatók kér­déseire. ‘ V. M. # A megnyitó színhelyén gazdag kiállításon mutatták be a politikai kiadványokat. (Méhes! Éva felvételei) EGY KIÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI Szűkös a kínálat állatorvosi műszerekből • Nagy a kereslet, kevés a kínálat. A megyei állategészségügyi állomás és a társadalmi szak­osztályok közös szervezésé­ben tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében mun­kaértekezletet tartottak, ame­lyen a fertőző sertésbetegsé­gek elleni védekezésről . ta­nácskoztak. Ez alkalommal első ízben kapcsolták össze a tapasztalatcserét . állatorvosi műszer kiállítással és értéke­sítéssel. \ Délelőtt dr. Szent-Iványi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus tartott előadást a járványok elleni védekezésről, amelyet dr. Süveges Tibor osz­tályvezető főállatorvos- az Orszá­gos Állategészségügyi Intézet képviseletében egészített ki.1 / Délután került sor a megyei ál­lategészségügyi állomáson az ál— latorvosiműs 2er-kiállításra és -ér­tékesítésre. Az Orvosi Műszerke­reskedelmi Vállalat — rövidített nevén az OMKER — .elhozta az összes eladásra szánt árumintáit. Sajnos, régi gondja az állator­vosoknak, hogy szűkös a kínálat. Magyarorsz'ágon az állatorvosi műszerekhez két csatornán jut­hatnák a szakemberek. Az egyik az állategészségügyi állomások gazdasági központja, amely ajár- ványmegelőző állami feladatok megoldásához gondoskodik ele­gendő eszközökről. A másik lehe­tőség az OMKER-en keresztül be­szerezni a napi gyakorlati, állat­orvosi feladatok végrehajtásához szükséges műszereket. A tegnapi eseményen jelen volt Tímár Andor, az Orvosi Műszer­kereskedelmi Vállalat osztályve­zető-helyettese, aki elmondta, hogy évente mintegy 7 millió fo­rint értékű állatorvosi műszert forgalmaznak. Ez elenyésző az összes áruértékesítésükhöz képest. Főként azért, mert kicsi a vá­laszték. Az állatorvosok naponta ostromolják őket például oltótű­kért, fecskendőkért. Mivel tőlük nem kapnak a kívánt mennyiség­ben, kénytelenek egyéb csatorná­kon beszerezni. A hiány kezd nyomasztóvá válni. Országos gon­dol oldana meg, ha esetleg egy, vagy több kis vállalkozás elha­tározná, hogy az állatorvosi gya­korlathoz nélkülözhetetlen eszkö­zöket gyárt. Ezzel számottevő de­vizát takarítanánk meg, mert .nem kellene, főként nyugati im­port útján beszerezni a hiánycik­keket. A tegnapi állatorvosiműszer- kiállítás és -értékesítés tapaszta­latait továbbítják az illetékesek­hez, hogy a jelenlegi gondok mi­előbb megoldódjanak. A megyei tanács szakosztá- i lyának összesítése szerint | Bác,s-Kiskun mezőgazdasági nagyüzemei 4 százalékkal túl- i teljesítették búzavetési tervü- í két, amely területben számit- I va négyezer hektár. A több ga­bonavetésre és a termésered­mények növelésére ösztönöz- ! ték a gazdaságokat a mező­gazdasági szabályozók. ‘Ezek szerint többlettermelési pré­miumot kapnak azok az álla­mi gazdaságok és szövetkeze­tek, amelyek a gabonaterme­lést az 1976—1980-as évek át­lagos termelésének 10 száza­lékával emelt mennyiségén túl t növelik. A prémium 1982- ben száz kilónként 60 forint lesz, amely a többlettermés után számolható el. Nagy visszhangot keltett me­I gyeszerte, hogy néhány mező- gazdasági üzem a másik fon­tos gabonafélénkből, a kukori­cából a Bajai Kukoricater- H mesztési Rendszer technoló­giája alápján elérte' a hektá­ronkénti tíz tonna átlagter­mést; sőt van olyan, amelyik túl is haladta. Szép eredmény ez, különösen, ha azt is szá­mítjuk, hogy a tengerire sem volt a legjobb időjárás, az aszály ezt a növényt is stíj­Az idei sikereken felbuz­dulva több üzem elhatározta, hogy alkalmazza a BKR tech­nológiáját nemcsak a kukori­cánál, hanem a búzánál is. Ez utóbbinál a héttonnás mozga­lomhoz csatlakoztak máris a megye kalocsai körzetében. A bátyai Piros Paprika Terme­lőszövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben elha­tározta, hogy 200 hektáron el­éri a hét tonnát. A kukorica vetésterületén pedig teljes egészében alkalmazzák az idén bevált technológiát, vagyis igyekeznek elérni a hektáron­kénti tíz tonnát. Ez a szövet­kezet ugyanis az idén is — ahol alkalmazta a bajai mód­szert — hektáronként “több mint 12 tonna termést taka­rított be. Ma már a kutatómunkának köszönhetően több olyan faj­ta van búzából és tengeriből egyaránt, amely megfelelő mütrágyaadagolás és agrotech­nika esetén minden eddigi re­kord megdöntésére képes. Tu­dunk arról, hogy a megyében a kedvezőtlen időjárás elle­nére is több termelőszövetke­zét elérte á hat tonna átlagot búzából. A felsőszentiváni kö­zös gazdaság öt esztendő alatt immár harmadszor. Több olyan mezőgazdasági üzem van, amely öt tonna körül aratott hektáronként. Kuko­ricából is hasonló adatokat is­mertethetnénk, sőt érdemes egy megyén kívüli gazdaságot is megemlíteni. A Mezőhegye- si Mezőgazdasági Kombinát­ban 60 hektáron 14,4 tonnával fizetett átlagosan a tengeri. Természetesen ezek a ter­méseredmények csak nagy odafigyeléssel érhetők el. Rendkívül gondosan kell meg­határozni a fajtát, a munka minden fázisát. Szinte tudo­mányos felkészültséget kíván az ilyen vállalkozás. Az idei példa azt is bizonyítja, hogy az időjárás károsító hatását is némileg korrigálni lehet. Ah­hoz azonban, hogy az üzemek csátlakozzanak az ilyen magas terméseredményeket biztosító mozgalomhoz, képzett irányí­tókra, jól informált szakem­berekre, azon kívül a techno­lógiai feltételek megteremté­sére van szükség.. Mindezek­hez sok segítséget adhatnak a termelési rendszerek, mint ezt a bajai példa is bizonyítja. A gabonatermesztés fejlesz­tése üzemi és népgazdasági ér­dek. Jelenleg miár nemcsak a saját szükségletet tudjuk ki­elégíteni, hanem exportra is jut. A nemzetközi piacon jól értékesíthető a búza és a ku­korica. Helyes tehát az a tö­rekvés, hogy számos mezőgaz­dasági üzem a termelési szer­kezet váltásával is igyekszik ezekből a növényekből minél többet' betakarítani. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents