Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 10. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS-,; Úszódaruk, tolóhajók A legutóbbi öt esztendőben csaknem 1400 hajóipari egységet szállítottak egymásnak a KGST- tagországok. Ezek közül csaknem 900 tengeri hajó, illetve tengeri szállítással kapcsolatos objek­tum volt. A magyar hajóipar a sokoldalú együttműködés kezde­tétől fogva érdekelt a munka- megosztásban, a kooperációs kap­csolatok elmélyítésében. Az el­múlt öt esztendőben a magyar hajógyártás 134 egységet szállí­tott szocialista partnereinek, és IG-at, köztük nagyobb tengeri hajókat importált. A magyar hajóipar kétoldalú együttműködést a Szovjetunióval alakított ki. Ez az együttműkö­dés hosszú múltra tekint vissza, egészen 1962-ig, amikor is a kü­lönálló öt magyar hajóipari üzerii egyesült, és létrejött a Magyar Hajó- és Darugyár. A szovjet ha­jóipar műszaki segítségnyújtás­sal, tervezési,' gyártási tapaszta­latainak átadásával sietett a ma­gyar hajógyártás segítésére. Korszerűen felszerelve 1974 óta a magyar hajóipar a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítására intézkedéseket dol­gozott ki, és legfontosabb része­ként a tengeri szállító hajók gyártását megszüntette. Ehelye- lyett az úszódaruk, folyami toló- vontató hajók gyártását fokozta, és elhatározta, hogy összhangban az ilyen típusok iránti igénnyel, megnövekedett kereslettel bővíti a gyártókapacitást. Ily módon ha- jöiparunk szovjet exportra készít Szibéria, 2000 lóerős folyami toló­von tatóha jókat, 1200 lóerős fo­lyami, tavi tutajvontatókat, ön­járó tengeri úszódarukat, nem önjáró folyami úszódarukat, ki­kötői portáldarukat, s már a ter­vezés különféle stádiumában van­nak a 2000 lóerős Duna—Rajna— Majna vízi útra tervezett toló­vontatók, illetve az 1600 tonna befogadóképességű folyami szá- razáruszállító hajók is. Hajóiparunk mindinkább arra törekszik, hogy exportra kerülő gyártmányaihoz szovjet import­ból származó berendezéseket, korszerű felszereléseket vásárol­jon és építsen be. Ezt részben ih- dokolja és szükségessé is teszi a speciális szovjet követelmények kielégítése. Így az MHD szovjet partnereitől főmotorokat, segéd- aggregátorokat, szivattyúkat, ha- jórádiókát, rádiónavigációs esz­közöket is vásárol. Hosszabb távon A magyar—szovjet kétoldalú hajóipari együttműködés része­kéit a Szovjetunió a következő esztendőkben is műszaki segít­ségnyújtást biztosít az MHD gyár­egységeinek rekonstrukciójához, a műszaki-tudományos együttmű­ködés keretében. Segíti továbbá az új úszódaruk, folyami hajók konstrukcióinak tervezését, mű­szaki tökéletesítését, a folyami hajók, úszódaruk és különféle be­rendezések távlati prognosztizá­lását. A szocialista országok hajó­iparának sokoldalú együttműkö­dését négy területen kidolgozott gyártásszakositási és kooperációs egyezmény szabályozza, amelyet" ez év tavaszán írtak alá a part­nerek és 1990-ig, tehát hosszabb távra szól. Ezek felölelik a hajók és egyéb úszóeszközök gyártását, a hajó komplettáló berendezések termelését, a konténeres szállí­tási rendszer eszközeinek gyár­tását, valamint a hajóipari mű­szaki-tudományos kutatómunkák egyeztetését, összehangolását. Ezt a nagy horderejű munkát a KGST Gépipari Állandó Bizott­ságának hajógyártási szekciója koordinálja. Ez a szekció *25 év­vel ezelőtt alakult meg, azóta részt veszünk benne. A szekció keretében együttműködés alakult ki a szabványosítási munkában, az ötévente rendszeresen vissza­térő tervfeladatok közös kidol­gozásában, távlati prognózisok készítésében stb. A hajógyártási együttműködés keretében a ne­gyedik ötéves tervidőszakhoz, te­hát 1971—1975-höz képest 1976— 1960-ban 1,8-szeresére, 1981— 1985 között pedig csaknem há­romszorosára nő a magyar .hajó­ipari kivitel. Szocialista expor­tunk javarésze, mintegy 80 szá­zaléka pedig éppen a Szovjet­unióba kerül. Portáldaruk A négy hosszú lejáratú, sokol­dalú gyártásszakosítási hajóipa­ri egyezmény felöleli a KGST- országok összes áru- és személy- szállító hajóinak eddig gyártott és gyártandó típusválasztékát. Egy-egy szerződést több ország is aláírt, tehát gyártásában többen is érintettek. Például az úszóda­ruk körében a legnagyobb gyár-1 tó. a Szovjetunió és Magyaror­szág, de részben saját' speciális igényeinek Kielégítésére román és jugoszláv vállalatok is készí­tenek ilyen termékeket. Hasonló a helyzet a tengeri úszódaruk gyártásánál. A folyami hajók kö­rében szintén mindenki gyárt ilyeneket, de azonos típusú hajó­kat nem. Magyarország legin­kább a tolóhajók készítésére specializálódott, ebben a magyar hajóipar áll az első helyen. Mind­emellett 'meg kell említeni a portáldaru-gyártást is. Ezek több típusban, szériában készülnek Magyarországon. Egy-egy ötéves tervperiódusban mintegy 300 nagy teljesítményű portáldarut ál­lít elő a Magyar Hajó- és Da­rugyár. Eddig kb. 2000-et szállí­tottak külföldre, döntően a Szov­jetunióba, de Csehszlovákiába és Jugoszláviába is. A hajóipari együttműködés része a KGST Komplex Prog­ramjának, és a hosszú távú 'cél­programoknak is. Meg kell emlí­tenünk, hogy a tagországok kö­zött ebben a témakörben is mű­szaki-tudományos együttműködés jött létre. Magyarország például öt hajóipari műszaki-tudományos témában vesz részt. A következő években néhány új vonás is előtérbe kerül a ha­jóipari együttműködésben. Ezek között említhetjük a környezet- védelmet, jó néhány közös ku­tatás is e témára irányul, pél­dául a hajókon keletkező hulla­dékok megsemmisítésére, kikö­tök szennyezettsége vagy az ener­giatakarékosság. (MTI—APN) AKI BESZÉLI A NYELVET Pártélet a vaskúti Bácska Tsz-ben A valamivel több mint négyezerkétszáz hektáron gazdál­kodó, nagyobbrészt szántóföldi növénytermesztéssel, kisebb­részt szőlő-gyümölcs műveléssel, valamint állattenyésztés­sel foglalkozó vaskúti Bácska Tsz az élvonalbeli közös gaz­daságok közé tartozik a megyében. Termelési eredményei meghaladják a déli terület, a bajai járás átlagát, s a tsz azzal is felhívja magára a figyelmet, hogy anyagi eszközeivel, tag­ságának társadalmi segítségével jelentősen hozzájárul a te­lepülés egészének fejlődéséhez. különböző bizottságainak a létre­A szövetkezeti gazdaság ered­ményei- nem kis részben annak köszönhetők, hogy kollektíváit hosszú évek óta sikerrel mozgó­sítják a legfontosabb feladatok elvégzésére. S ebben nagy részt vállal magára a termelőszövetke­zet pártszervezete. Milyen a párt- élet, a pártépítés, s általában a politikai munka a szövetkezeti gazdaságban? E kérdésekkel ke­restük fel a napokban Zority Jó­zsefet, a tsz párttitkárát. — Mivel jellemezné elsősorban a pártszervezet tagságát? — Talán azzal, hogy a terme­lésben aktívan részt vevő pártta­gok mintegy nyolcvan százaléka rendelkezik különböző szintű po­litikai végzettséggel. Párttagjaink ideológiailag felkészültek, fogé­konyak az élet változásaira. A tsz aktív tagságának tíz százalé­ka párttag. Ügy vélem ezzel az aránnyal elégedettek lehetünk, természetesen nem olyan értelem­ben, hogy ne gondolnánk állan­dóan az utánpótlásra. Jelenleg egyébként hetvenhárom tagja van pártszervezetünknek. — Kiket vesznek fel a pártba? — A tagfelvételek legtöbb eset­ben a KISZ-szervezet ajánlására történnek. Mióta én itt vagyok, évente két-három új tagot ve­szünk fel. Azelőtt évek teltek el újabb felvétel nélkül. — Mióta párttitkár a tsz-ben? — Pedagógus vagyok. 1973 már­ciusában kerültem e funkcióba a helyi általános iskolából. Olyan párttitkárt kerestek, aki beszéli a nemzetiségiek nyelvét. — ön beszéli? —. Bunyevác vagyok. — Milyen feladótokat kellett megoldani azóta? — Sokfélét. Többek között szor­galmaztuk és segítettük a tsz hozását.' Pártcsoportokat szervez­tünk. Ma kilenc működik a külön­böző munkahelyeken. — Betöltik a szerepüket? — Létük megsokszorozza az in­formációcserét. A pártcsoportok jelentik a közvetlen kapcsolatot az élettel, a szervezet ’ idegrend­szerét alkotják. — Mennyire aktív a szervezeti élet? — Ezzel kapcsolatban talán azt hangsúlyoznám, hogy havonta tartunk taggyűlést. Ezeken álta­lában a tagságnak csaknem ki­lencven százaléka megjelenik. A napirendek között ideológiai, gaz­dasági, kulturális, és egyéb kérdé­sek egyaránt szerepelnek. A gaz­dasági, gazdálkodási témákhoz általában többen, az ideológiaiak­hoz kevesebben szólnak , hozzá. Nyolean-tízen mindig véleményt mondanak, részt vesznek a viták­ban. Talán ide tartozik — a ma­gunk részéről sikernek könyvel­jük el —, hogy a múlt évben munkásőrrajt hoztunk létre a párt- és KISZ-szervezet tagjaiból: — Milyen az együttműködés a gazdasági vezetéssel? — Nem túlzók, ha azt mondom, hogy nagyon jó, összehangolt. A gazdasági vezetők igénylik a párt- szervezet segítségét, s be is szá­molnak munkájukról a pártveze­tőség és a taggyűlés előtt. Ha na- • gyobb problémákról, gondokról' van szó, közös vezetőségi ülése­ken döntünk. Előzőleg kikérjük a munkahelyi pártcsoportoknak, a dolgozóik kollektíváinak, a nőbi­zottságnak a véleményét. Ilyen • fontos kérdés volt az elmúlt esz­tendőkben a különböző termelési rendszerekbe való belépés, a több­irányú kooperációs tevékenység. a községfejlesztés segítése. S ilyen most az ötnapos munkahét­re való áttérés előkészítése, meg­szervezése, — Mondana néhány konkrét példát a községpolitikai munka támogatásáról? — A tsz építő brigádja készítet­te el egyebek között az, új, hat tantermes általános iskolát, a ki- lencszáz négyzetméter alapterüle­tű tornacsarnokot, s legújabban az iskolai tanmedencét. — S miként ösztönöz minderre a pártszervezet? — Elsősorban a párttagok pél­damutatásával a társadalmi mun­ka-végzésben, melyben ők járnak az élen. Ez a legjobb agitativ erő. Szocialista brigádjainkat el­sősorban a gyermekintézmények támogatására ösztönözzük • ered­ményesen. V Ide tartozik, hogy, három okta­tási intézményt, a helyi általános iskolát, a bajai II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolát és a Fran­kel Leó Németnyelvű Gimnáziu­mot patronálja a termelőszövet­kezet. Fejlesztésüket évenként összesen hetvenötezer forinttal se­gítjük. A pénzt az oktatás kor­szerűsítésére fordítják az iskolák. Iskolánként, ugyancsak évenként, tanulmányi versenyt hirdetünk, s a diákok jutalmazásáról a tsz 'gondoskodik. — Mit mondana még el? — Befejezésül annyit, hogy a pártszervezet kezdeményezésére született meg a termelőszövetke­zet Bácska című üzemi lapja. El­ső, ünnepi példányszámát novem­ber 7-re vehetik .kezükbe a vas- kútiak. Rapi Miklós Bátyán is számolgatnak Szép bútor — a lakás lelke A magyar bútoripar egyik legnagyobb vállalata a Szék. és Kárpi­tosipari Vállalat — szék, asztal és kárpitos árukban pedig a legna­gyobb termelő. 1 milliárd 450 milliós termelési értéket állítanak elő. háromezer embert foglalkoztató öt gyárukban. (Budapesten, Kecske­méten, Debrecenben, Mohácson és Siklóson van gyáruk.) Kara Tibor vezérigazgató mondja él, hogy a 4. és 5. ötéves tervben a gyárban nagyrekonst- lukciót hajtottak végre. Az in­duláshoz képest termelésük meg­kétszereződött. Bútoraik 30 szá­zaléka exportra kerül. Szállítanak a Szovjetunióba és Európa 12 or­szágába. Termelésük 25 százaléka kerül Nyugat-Európába — székek formájában, hazai erdőkben kiter­melt bükk- és tölgyfából. — Vállalatunk nagy súlyt fek­tet a gyártmányfejlesztésre. Éven­te új konstrukciót fejlesztünk ki. De mivel az is követelmény, hogy legyenek olcsó, tömegigényt kielégítő bútorok, évek óta gyárt­juk például az Atlasz, Apolló, Vénusz, Tulipán heverőket. E- mellett természetesen megjelennek a nagyobb Igényű termékek is. Franciaágy-programunk sikeres darabjai a Sába II., a Sába IV., a tavaly bemutatott Izisz. Készítünk a Székesfehérvári Bútorgyár gar­zonelemeit kiegészítő egyszemé­lyes heverőket, fotelokat. Exklu­zív garnitúrák a Polett, vagy a kétéve BNV-nagydíjas Glória — amely elemenként vásárolható. A sorolható fotelból, fotelágyból, ka­napé-heverőbői, sarokfotelből és dohányzóasztalból álló bútorcsa­lád számtalan variációs lehetősé­get rejt. magában. Megvalósítot­tuk, hogy ezek az elemek 4-féle szövetminta-választékkal előren- delhetők 6 nagy Domús Áruház­ban és a fővárosban a Reitter Fe­renc utcai mintaboltunkban. A megrendelés után 2—3 hónap múlva szállítjuk a Glória bútoro­kat. — Köztudott, hogy egyes .búto­raik hiánycikkek, az Izisz, a Glória, az Inez, a Roberta csak hosszabb-rövidebb várakozási idő után vásárolhatók. — A vállalat számára ez biz­tonságot jelent, tudjuk, hogy van piacunk. Persze a vásárló szem­pontjából kevésbé örvendetes. Terveink között szerepel a fo­gyasztói információlánc kiépítése. SZKIV-napokat rendezünk a Do- mus Áruházakban (volt már Sze­geden a BNV ideién éppen a bu­dapesti és a kaposvári áruházak­ban, októberben pedig Székesfe­hérváron volt SZKIV-rtapJ. Min­den hónapban más-más Domus- ban a gyár teljes, áruválasztékát szeretnénk bemutatni a vásárlók­nak. S a vállalat kereskedelmi szakemberei és a kereskedelem képviselői a vásárlói igényeket ez alkalommal is közvetítik majd a *i**, ■ , termelésben, a gyártmányfejlesz­tésben. Hiszen célunk az, hogy a gyártmányválasztékot nagyon kö­rültekintően alakítsuk, bizonyos .termékeket, amelyek kevésbé ke­lendők, kivonjunk a gyártásból, s keresetteket adjunk helyettük. Ka­pacitásunknak határt szab aZ élő­munka korlátja. S behatárolják a termelés bővítését, hogy egy ideig termelőeszköz-vásárlásra nem gondolhatunk. Kooperációs szer­ződésekkel és belső erőből kell gazdálkodnunk. 150 millió forin­tos kooperációs szerződésünk van fűrészipari üzemekkel, erdőgaz­daságok üzemeivel. A BNV-n kiállított választékról Vadász Loránd kereskedelmi fő­osztályvezetővel beszélgetünk. — Elsősorban újdonságokat ál­lítottunk ki a BNV-n. A Pécsi Vásáron nagydíjas Inez bútorcsa­ládunkkal ugyan már tavaly is találkozhatott a közönség. De most új változatot mutattunk be — egyszemélyes kanapé-heverő és fotel összeállításban. (A korábbi elemek: éjjeliszekrény, fésülködő­asztal, putt, asztal és bőröndtar­tó.) A Roberta család két- és há­romszemélyes, nagyobbítható he- vetőből és két fotelből áll. A B07 rodino garnitúrát, mint ülőgarni­túrát ismerték, most kibővítettük nyitható fekhellyé alakítható ülő­alkalmatossággal is. Az Inez, a Roberta és a Borodino már meg­található az üzletekben is. A Virág és Villő fantázianevű hajlított hálószobák a nosztalgia- divat jegyében készültek, tonett jelleggel, hajlított vázú francia­ágy, rászerelt éjjeliszekrénnyel, fotel, asztal, ülőke, tükrös fésül­ködőasztal, a garnitúra részei. Ha kellő érdeklődést - tapasztalunk, jövőre gyártjuk ezeket a bútoro­kat. — A kis lakásokba ajánljuk az olcsó, tetszetős fekhellyé alakít­ható kétszemélyes Hilda fotele­ket. A Székesfehérvári Gyár gar­zonelemeit egészíti ki a garzon­elemes sorolható fotelek, sa­rokelemek. Kanapé, heverő, fo­telágy, és fotel a Mózes garnitú­ra elemei. Heverőbői, két fotel­ből és egy asztalból áll az Ildi bútorcsalád. A Granada garnitúra ugyancsak fekhellyé alakítható, hároim-, két- és egyszemélyes fo­teleket és dohányzóasztalt foglal magába. Űjdonság a • Dalma elő­szobafal, két eleme tükrös, és fo­gassal ellátott változatban, vala­mint a Dalma telefonasztal. K. M. A bátyai Piros Paprika Terme­lőszövetkezet is csatlakozott a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer által kezdeményezett tízton­nás mozgalomhoz. Eszerint vállal­ták, hogy hektáronként ennyi ku­koricát termesztenek. Az új tech­nológia alkalmazásával sikerült is a próbálkozás. Az összesítések szerint 110 hektáron 12 tonna át­lagtermést értek el. Deák István elnök, valamint Bakos Béla alapszervezeti párttitkár arról tájékoztat, hogy terveik szerint jövőre az összes kukoricavetésen alkalmazzák az új módszert, amellyel ilyen eredményt lehet elérni. Deák István: — Csatlakozunk a héttonnás bú­zatermesztési mozgalomhoz, amit szintén a BKR indított. Erre ösz­tönöz bennünket az is, hogy volt olyan táblánk az idén, amely 7,3 tonnát hozott hektáronként. A magasabb termésátlagok el­érésére, serkent bennünket a jö­vőre életbe lépő mezőgazdasági szabályozó rendszer is, e szerint az 1976—80. évek átlagos terme­lésének 10 százalékkal emelt meny- nyiségén túl prémium jár. Még­hozzá száz kilónként 60 forint. Kiszámítottuk, hogy ha sikerül elérni a már említett célunkat, akkor csaknem egymillió száz­hetvenezer forint többletjövede­lemhez jutunk. Bakos Béla: — Van nekünk egy másik vál­lalkozásunk, amely most „ért be". A szó szoros értelmében, mert 12 —14 évivel ezelőtt a Duna-árterü- letünk hasznosítására nyárfát ül­tettünk 220 hektáron. A kiterme­lését megkezdtük. Megjegyzem a növekedési arány az országos át­lagnak tízszerese a mi területün­kön. Ez köszönhető a jó termőhe­lyi körülményeknek és természe­tesen a szakszerű gondozásnak. Az évi növekedés 35—42 köbméter hektáronként. Mint érdekességet, érdemes hozzátenni, hogy mikor az évi gyarapodásról jelentést tettünk, nem akarták elhinni ada­tainkat. Sőt; az ENSZ illetékes bizottságának szakemberei sze­mélyesen ellenőrizték, hogy iga­zunk van-e. Vas Béláné üzemgazdász az előbbiekhez hozzáteszi: — A fa termelésén kívül a fel­dolgozást is megoldottuk, a kettő együtt évente 15 millió'forint ár­bevételt jelent a közös gazdaság­nak. Ládaelemeke.t gyártunk, ta­valy például 154 ezer szabolcsi ládának a deszkáit'készítettük el. A bátyai termelőszövetkezetben — mint. másutt is — sokat ,szá­9 Vas Béláné és Bakos Béla a fakitermelés hasznát számolgat­ják. • Ez már a feldolgozóüzem. Tytl József megfelelő méretű dara­bokra vágja a rönköket. (Méhest Éva felvételei) mólnak ezékben a napokban. La­tolgatják, hogy miképp zárul a gazdasági esztendő, s figyelembe veszik a mezőgazdasági szabály­zók változásával előállt új hely­zetet. Már most, november 1-től növekedett az energiahordozók termelői ára, emelkedett a vasúti és a közúti áruszállítási tarifa és egyéb, a termelést terhelő költsé­gek. Keresik a lehetőségeket, ho­gyan lehetne ellensúlyozni a gaz­dálkodás szerkezeti változtatásá­val a növekvő kiádásokat. K. S. ® Borodin garnitúra. V 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents