Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
/ 1981. november 7. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT-SPORT IJjabb nagy világverseny Kecskeméten Beszélgetés a Nemzetközi íjász Szövetség elnökével Az 50 év körüli, kisportolt testalkatú, őszes hajú férfi ódasétált a trambulinhoz, majd először elegáns csukafejest, második kísérletre pedig csavart hátraszaltót ugrott. Korához képest nem is rosszul. Azután leült a medence szélére. Kihasználva a kínálkozó alkalmat, a görögországi Oiüm- piában, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia 21. ülésszakán az uszodában kértem interjút Francesco Gnecchi-Ruscone-tói, a Nemzetközi Íjász Szövetség (FITA) olasz elnökétől. Az ok nagyon egyszerű: a következő íjász világversenyt, az Euró- pa-bajnokságot jövőre Kecskemét rendezi. — Ruscone úr. Iménti ugrásait látva ■biztos vagyok abban, hogy ön sportolt. Kérem beszéljen sportolói múltjáról. — Valóban sportoltam. Még a háború előtt, az általános iskolában kezdtem.- Ezerötszáz .métert futottam, és meglehetősen jó úszó voltam. Főleg a- tengerben tettem meg nagyobb távolságokat. Ez ugyan már akkor sem volt olimpiai szám, de jókat lehetett versenyezni. ' A legfontosabb sportágam a lovaglás volt. Vidéken éltünk, és minden szabad időmet édésapám lovaival töltöttem. Ahogy telt az idő, egyre elfogd laltabb lettem, abba kellett hagynom a lovaglást és az úszást is. Olyan sportágat kerestem, amely segít megőrizni egy huszonévesnek az egészségét, így elkezdtem evezni. Az egyetem nyolcasában 1949- ben megnyertük az egyetemi bajnokságot, előtte pedig részt vettünk az 1948-as londoni olimpia válogatóján, de ott kikaptunk a későbbi érmes csapattól. Tanulmányaim befejezése után Angliába mentem, és évekig semmilyen sportot nem űztem. 1951— 52-ben tértem vissza Olaszországba,'és ekkor megpróbálkoztam a Vitorlázással. A földközi-tengeri regattákon elég jó eredményeket értem el. Később belekóstoltam a trapplövészetbe is, s már elmúltam negyvenéves, amikor felfedeztem az íjászatot. — Tudomásom szerint ön üzletember Milánóban. Elfoglaltsága mellett hogyan jut ideje a rendszeres sportolásra, mikor és miért vállalt szerepet a nemzetközi sportéletben? — A kérdés első részére válaszolva, pontosítanám: nem kifejezetten üzletember vagyok, hanem építészmérnök. A másik részre, az íjászatot általában a vasárnapi közös családi kirándulásokon gyakorlom, no meg a barátaimmal. Természetesen tagja lettem egy kluhnak is. Az egyik társam megnyerte az olasz bajnokságot. Én kimagasló eredményeket nem értem el, de mivel szeretem ezt a sportot, így elvállaltam az olasz szövetség elnöki tisztét. Később beválasztottak a Nemzetközi fjász Szövetség elnökségébe, 1977-ben pedig én lettem az elnök. — Az íjászat, az egykor megélhetést is jelentőt foglalkozás, bár sokak által ismert, mégis kevéssé népszerű. Vajon miért? — Az egyik ok, hogy kevésbé mozgalmas, mint a futball, a kosárlabda, az atlétika, vagy az úszás. Azt ugyan nem mondanám, hogy nem népszerű, de az igaz, bogy valaki, ha csak maga is nem szenvedélyes íjász, az első félórában egy íjászversenyt nem fog érdékesnek találni. Legfeljebb azt látja, hogy szép a környezet, a mező. És nagyon nehéz szakértő nézővé válni. A másik ok: a televízió sem- ad közvetítést a versenyeinkről, és így azoknak kicsi a publicitásuk. — Mégis hány országban űzik ezt a sportot, s milyen versenyeket rendeznek? — A nemzetközi szövetségnek 63 ország a tagja. Azt nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mekkora a létszám, mert a tagság szabályai országonként nagyon eltérőek. Kil számoljunk? Azt, aki az íjászatot gyakorolja, vagy azt is, aki csak formálisan tag? Azokat, akik szórakozásból • Francesco Gnecchi-Ruscone, a Nemzetközi Íjász Szövetség elnöke. ■ wh csinálják, vágy csak a versenyzőket? De nem is ez a fontos, a lényeg, hogy minél többen megkedveljék ezt a sportágat. 'Egyébként a szövetség minden esztendőben rendez egy-egy nagy világversenyt. Egyik évben világbajnokságot, a rákövetkezőben Európa-toajnokságot, de ez utóbbin részt vehetnek a tengerentúliak is. A helyszíneket mindig a kongresszus határozza meg. — Hogyan született a döntés, hogy az 1982-es EB rendezési jogát Kecskemét kapja? Nyáron, az olaszországi VB idején ült össze a kongresszusunk, akkor érkezett hozzánk a kérelem. Nagyon jól ismerjük a magyarokat, és nagyon örültünk, hogy a rendezés jogát Magyarországnak, Kecskemétnek adhattuk. — Milyen feladat vár a házigazdára? — Természetesen a nemzetközi szövetség szabályai szerint kell eljárnia. Az Európa-bajnokságon indulók száma vetekszik a világ- bajnokságéval, annak ellenére, hogy az európaiak csak a felét jelentik a teljes taglétszámnak. Mi azt várjuk, hogy valamennyi európai tagszövetség képviselteti magát a kecskeméti versenyen. Ezért szerintem a legnagyobb gond az elhelyezés lesz: megszervezni a versenyzők, a kongresszusi küldöttek ellátását, szállását, közlekedését. Ugyanis több' száz résztvevő várható. A versenypálya kialakítása nem nehéz, s mi.vel Budapesten már rendeztek korábban is nemzetközi íjászversenyt, bizonyos, hogy a magyar szövetségnek megvannak a kellő tapasztalatai. Természetesen, ha a szervezőknek segítségre van szükségük, szívesen állunk a rendelkezésükre. — ön járt már Kecskeméten? — Még nem, de már előre prüf lök, hogy elmehetek. Bár még nem kaptam hivatalos meghívást, a kongresszuson részt vevő magyar küldöttek. elmondták: szeretnék, ha mielőbb Magyarországra, Kecskemétre látogatnék. Remélem sikerül! De az Európa-bajnokságon természetesen mindenképpen ott leszek. Megköszönve a beszélgetést a Nemzetközi íjász Szövetség rendkívül szívélyes elnökének, búcsúzáskor átadtam egy .Kecskemétet bemutató reprezentatív képeskönyvet, s a mielőbbi viszontlátás reményében búcsúztunk. Francesco Gnecchi-Ruscone azóta beváltotta ígéretét, I a közelmúltban — amint arról lapunkban már hírt adtunk — személyesen is járt/Kecskeméten, ahol tájékozódott az Euró- pa-bajnokság előkészületeiről, s megnézte a versenyek leendő helyszínét Js. Bízunk benne, hogy várakozásaiban nem fog csalódni. Váczi Tamás Tömegsportban élen a bajaiak Az ötnapos munkahét bevezetése máris újabb problémát vetett fel. A szabad idő növekszik, s így a pihenésre, kikapcsolódásra is több a lehetőség. Sokat beszélünk mostanában a szabad idő növekedéséről, s még többet annak hasznos eltöltéséről. Egyre többen ismerik fel, hogy a kikapcsolódás egyik leghatásosabb eszköze nem más, mint a testedzés, a sport és a sporttal összekötött játék. 1 A tömegtestedzés és a tömegsport fejlesztése érdekében az utóbbi időben sokféle kezdeményezés és intézkedés történt az állami és társadalmi szervezetek részéről. E kezdeményezések jelentős része célszerűnek bizonyult. Kiszélesedett a tömegsport; sokrétűbbé, sokkal színesebbé vált a tömegsport világa. A tömegsport legnépszerűbb formái az elsősorban a tanuló ifjúságot mozgósító Edzett ifjúságért mozgalom, és a dolgozók igényeit szolgáló munkahelyi olimpia sikere nagyban függ attól, hogy az adott területen a mozgalomért felelős társszervek képesek-e széles körű együttműködésre. Az összefogás egyik szép példája a megyénkben Baja városa, ahol a szakmaközi bizottság, a KISZ és a városi Testnevelési és Sportfelügyelőség közös munkája nyomán a rendszeres tömegsportversenyek egész láncolata alakult ki. Következetes munka — Három éve már — mondta Tax Imre, a bajai városi Testnevelési és Sportfelügyelőség vezető-. je —, hogy városunkban következetes munka folyik a tömegsport szervezésében, s ennek legnagyobb eredményei hogy Baján hozzávetőleges számításunk szerint jelenleg több mint 5 ezer a sportolásban rendszeresen résztvevők száma. Ezt igazolták az Edzett ifjúságért mozgalom követelményei-, nek teljesítésében elért ■ eredményeink is. Természetesen a növekvő igények mind a létesítmény, mind pedig a szakemberellátás terén fokozott feladatot állítottak a sportirányítás elé. A szakmaközi bizottság és a KISZ segítségével sportvezetői tanfolyamokat tartottunk. A Petőfi KISZ-stadion és a Bajai SK Vasvári Pál utcai pályája mellett a KÖZŰT SC és a Kinizsi SE sporttelepén is rendezhettünk versenyeket. A versenynapok pontos ütemezésével sikerült elkerülni az ütközéseket, s ezzel megkönnyítettük az üzemi és szakszövetségi sportvezetők munkáját is. Úttörők tavasztól őszig Baján az általános iskolások versenyeire különösen nagy gondot fordítanak. A labdarúgó-bajnokság például tavasztól őszig folyt 8 csapattal, a kosárlabda- bajnokságon már 10 csapat vett részt. Atlétikában a négy-, és öttusa csapatbajnokság különböző korcsoportjai négy fordulóban találkoztak. Az idén a BSK segítségével már birkózásban és cselgáncsban is megszervezték a városi kisdobos- és úttörő-bajnokságokat. A középiskolások az Edzett ifjúságért mozgalom keretében vetélkednek. A tavaszi mezei futóversenyen 2500 volt az indulók száma. Rendkívül sikeres a városi KISZ-bizottság kézilabda- és labdarúgó KlSZ-kupa versenye és az MHSZ segítségével rendezett lövészversenyek résztvevőinek száma is évről évre nő. A közép- iskolások száma három labdajátékban folyt az év közben fordulós rendszerű bajnokság. Kosárlabdában 12, kézilabdában, 8, labdarúgásban 4 iskola indította csapatait. Csaknem száz üzemi csapat A szép sikerek mellett a bajai szervezők mégis azokra az eredményekre a legbüszkébbek, amit az üzemek, intézmények dolgozói között értek el. Hat sportágban — kispályás labdarúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben, tekében, röplabdában és atlétikában — folyik szervezett, rendszeres vetélkedés szinte egész éven át. Labdarúgásban 40, asztaliteniszben 30, kézilabdában 10 női és 8 férfi- csapat vetélkedik hétről hétre. A város üzemei közül a Bácska Bútor, a FÉKON és a Kismotorgyár a legeredményesebb, de jó munka folyik a Finomposztó, a Ganz, a Kórház, ÉVIG, a BÁC3- HÜS és a' BLÉVISZ üzemeiben is a tömegsport szervezésében. Ide tartozik az is, hogv a Közút SC nagyértékű társadalmi munkával 4 teniszpályát épített, ahol mintegy 150 dolgozó hódolhat ,e szép sportágnak, vagy a Vízgazdálkodási SE a nyáron sorozatban rendezte a vízitúrákat, s közben sok száz fiatal és idősebb dolgozó ismerkedett meg az evezéssel. A szép eredmények mellett persze akadnak gondok is Baján. — Megoldásra váró feladat — mondta még Tax Imre —, hogy a több ezres létszámú Űjváirosban lakótelepi sporttevékenységet szervezünk. Ez a munka a Hazafias Népfront és az újvárosi üzemek közreműködésével még az idén elkezdődik. Sportszereiéiből jeles Végül, az összegezésből nem hiányozhat az a megállapítás sem, hogy szervezőként igen sok igazi sportember működik közre ezeken a rendezvényeken, akik hétről hétre jelesre vizsgáznak sportszereiéiből. Az ő munkájuk nélkül megoldhatatlan lenne a feladat teljesítése, a sok szép, érdekes, izgalmas és hasznos sportvetélkedő megrendezése. Szabó Zoltán A BÁCSPRIM ’81 győztese nem tisztelte a A versenyteremben az utolsó fordulót játsszák. Nagyobb a csend, mint az előző fordulókban bármikor. Még van vesztenivaló, s nyerési remény is. Csak ritkán roppan meg a padló egy-egy sétára induló mester lába alatt. A folyosó egy más világ. Több nyelven is folyik a társalgás. A kecskeméti Lovass Imre mélyet szippant a cigarettából, elnyomja a csikket. Indul vissza a táblához, de még odaszól klubtársának: Esélyem volt a 9 pontra, de már nem hiszek benne...” Lengyel Béla, a Vasas Izzó versenyzője nincs a kesergők, s a reménykedők között sem. Az ő álmai már beteljesültek, győzött. Szobájából hangos rádiózene szűrődik 'ki. Többszöri kopogtatásra nyitja ki az ajtót, álmosan. Mindketten mentegetőzünk. — Nagyon elfáradtam a végére — mondja, miközben kidörzsöli szeméből az álmot. — Ez a 'harmadik versenyem volt sorozatban. A magyar nyílt bajnokság után Balatonberényiben ültem asztalhoz, aztán itt Kecskeméten folytattam ... — Bravúros teljesítménnyel... — Pedig tudja, hogy nem is akartam eljönni!? Az egyesületem nem tudta vállalni a költségeimet. Csupán azon múlott a részvételem, hogy a kecskeméti rendezők adtak egy csendes szobát. A sakksporthoz nyugalom kell. Örülök, hogy ez biztosítva volt. Kétségtelenül hozzájárult a jó eredményhez. Ezúton is köszönöm a kecskemétieknek. — Nagyon jól kezdett, pedig már — mint említette — két rangos verseny után érkezett... — Igen,, három mérkőzésből három győzelem. Hát, így kellett kezdeni, hogy a végére ne legyen probléma. Az az igazság, hogy a finis nekem mindig nehezebb. Ezért aztán kénytelen voltam az elején jól rajtolni. — Könnyű volt? — Nem akarom az érdemeimet növelni, de nagyon jó mezőny volt. Most utólag örülök, hogy eljöttem. Ebben az örömben persze, nagy része van a győzelemnek is. Most első alkalommal teljesítettem a "nemzetközi mesteri címet. — Tiszteletreméltó mérleggel: 5 győzelem, nyolc döntetlen... — Honfi ellen nagy mérkőzésem volt, de dr. Perecz is komoly, küzdelemre késztetett. Hibáztam | is ... Honfi ellen a közép játékban figurát áldoztam (nem kellett volna), aztán nyertem. De hát ilyen a sakk! Kockáztatni kell. A legjobb partim talán dr. Lehmann elkirályt len volt, azt hiszem meggyőző játékkal vertem meg. Ez biztonságot adott. _ A kecskemétiekről mi a véleménye? — Nagyon jó híre van Kecskemétnek. Engem elsősorban Lovass játéka ragadott el. Nagyon tehetséges. A magyar nyílt- bajnokságon is jól szerepelt. Honfi állását valósággal szétzúzta. Először 1973-ban játszottam vele (el- fogódottan), vezércsellel, taktikai trükkel tudtam kicsikarni tőle egy remit. — önmagát milyen sakkozónak tartja? — Rámenős vagyok... Igyekszem mielőbb döntésre vinni a játszmát. Ha megtámadhatom a királyt, védekezik az ellenfél,- s akkor én otthon vagyok ... Ezért ritkán jutok el a végjátékig, ami-‘ ben én gyengébbnek tudom magam. — Hogyan lett sakkozó? — Véletlenül. 1967-ben kosárlabdázónak készültem. Egy alkalommal megsérült a bokám. Otthon 'gyógyítgattam. Unalmamban hónom alá vettem a táblát, s lementem az újpesti parkba sakkozni. Az első héten még megvertek, de a másodikon már nem volt ellenfelem. Fleck Károly elhívott a Táncsicsba, s nagy meglepetésre már az első meccsen -berakott a csapatba. 1969-iben mesterjelölt lettem. 1972-ben a Breier Gyula- emlékversenyen szereztem meg a mesteri címet. A BÁCSPRIM ’81- en pedig a nemzetközit, ezt kell még egyszer megismételni. — L ehet rá alkalma, akár Kecskeméten is... — Élni fogok a lehetőséggel. Annál is, inkább, mert jól éreztem magam, s kellemes emlékeket szereztem Kecskemétem Banczik István BÉKAUGRÁS ÉS BREKEGÉS — Képzeld — mondja ismerősöm — két tanár fogadott, bogy az ő gyerekei nyerik <a csapatversenyt. A vesztesnek békaugrásokkal keil megtennie a futópálya egyik szakaszát, mégpedig úgy, hogy brekeg is hozzá! A sztori terjedt, mint a tűz. Erről beszélt tanár, diák. Mindaddig, amíg célközeibe nem ért az első korcsoport élmezőnye. A verseny izgalmai végül is háttérbe szorították a furcsa fogadást. A vetélkedő a tanárokat igazolta, akik bíztak csapatuk jó felkészültségében. Vert mezőnyt hagytak maguk mögött, s egymás közt döntötték el a győzelem sorsát. Bátor, nemes küzdelemben. Hogy melyik lett a győztes, s a veszte« csapat pedagógusa ugrált-e brekegve, nem lehet tudni. Sokkal fontosabb az a tény, hogy fogadni mertek saját gyerekeik győzelmére. Tehették ezt azért, mert lelkiismeretesen felkészítették őket. Rács-Kiskun megyének, az országnak sok olyan pedagógusra lenne szüksége, aki a vesztés — a békaugrás és brekegés — kockázatát is vállalva, bármikor vizsgára meri bocsátani saját munkáját. —banczik— " 82 millió sportoló^ I ,,A nyolcvanas években komoly, döntő lépéseket kell tennünk annak érdekében. hogy a testnevelés tömegsport-jelleget öltsön” — nyilatkozta L. Ivanov, a lakosság testnevelésével foglalkozó szovjet sportbizottság vezetője. A szabad idő tág fogalom, de aligha akad ma olyan ember, aki aktív pihenés, sport nélkül képzelné el. A Szovjetunióban a lakosság 83 százalékának, azaz 146 millió embernek van közép-, illetve felsőfokú képesítésé, és a műveltségi«szint emelkedésével együtt fokozódik az érdeklődés a sport iránt. Napjainkban 82 millió ember vesz részt tömegsport-rendezvényeken. Az elkövetkezendő években ez a szám tovább növekszik. A sportélet fejlesztésével kapcsolatos feladatok nagy részét a vállalati, iskolai és termelőszövetkezeti sport- egyesületek hivatottak megoldani, amelyeknek száma jelenleg 226 ezer. Tökéletesedni fognak a sportklubok is. amelyek közül az elsők a legjobb sportközösségekből alakultak több mint 20 évvel ezelőtt. A sportklubok működésének egyik feltétele, hogy az adott intézmény dolgozóinak 45 százaléka sportoljon rendszeresen, 85 százaléka vegyen részt munkahelyi testnevelésben, és legalább 10 sport- szakosztály, működjön. Jelenleg több mint 700 ilyen klub van a Szovjetunióban. * A tömegsport fejlesztését a szakszervezetek és a vállalatok is támogatják, hiszen ezek a kiadások megtérülnek. Az egyik uráli üzemben végzett megfigyelések alapján a szociológusok megállapították, hogy 10—15 százalékkal magasabb a munka termelékenysége a sportoló dolgozóknál, mint azoknál, akik nem sportolnak, és hétszer több újítási javaslatot nyújtanak be, mint a többiek. Arni talán a legfontosabb, a rendszeres sportolás nyomán lényegesen kevesebb a megbetegedések száma. széles körű mozgalom indult az országban annak érdekében, hogy a sportolási lehetőségeket a lakónegyedekhez vigyék közel, hogy így a felnőttek, különösen a szülők, személyes példamutatással adhassanak kedvet • a felnövekvő generációnak. Ma az országban több mint 60 ezer lakótelepi SDortpálya és kb. 15 ezer tornatereim van. ÜNNEPI SPORTMŰSOR SZOMBATON LABDARÚGÁS Megyei bajnokság: H. Mezőfi SE— Kalocsa, Kecskemét, 13 óra, jv.: Kiss B. ÖKÖLVÍVÁS Honvéd Kupa, nemzetközi verseny: Budapest, Körcsarnok, 16 óra. RÖPLABDA NB I. nők: BÁCSÉP SC—Bp. Építők, Kecskemét, Budai Dezső Általános Iskola ’ (Forradalom u. 1.), 10.30. TEKE „November 7. Kupa” párosverseny: Kecskemét, MÁV-pálya. 8 órakor: K. MÁV TI.—Szánk I. (női), 8.40: Kiskunhalas II.—BÁCSÉP n., 9.20: K. Zománc II.—K. MÁV II., 10 órakor: Szánk I.—BÁCSÉP I., 10.40: K- MÁV I.—Kiskunhalas I., 11.20: K. MÁV L— KTE II. (női), 12 órakor: KTE I.—K. Zománc. 13 órakor ünnepélyes eredményhirdetés. TÖMEGSPORT „November 7. Kun” kispályás labdarúgótorna, Kecskemét, GAMF-pálya (Izsáki út), 8 órától. A Széchenyi SE. ált. iskolás atlétikai versenye: Kecskemét, Buday D. Alt. Iskola, 9.30. Nagypályás ált. iskolás labdarúgó- torna: Kecskemét, Szabadidő-központ, 13 óra. VÍZILABDA Kupagyőztesek Európa Kupája, középdöntők : Kecskemét, Fedett uszoda. 17 órakor: Glyfada Athen (görög)— Crisul Oradea (román), 18.30: ' Zian Vitasse (holland)—Szentesi Vízmű SK. SAKK A K. Spartacus „November 7.” villámversenye: Luther-udvar, 9 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB II. Kőzépcsoport: Kecskeméti SC—Szegedi Dózsa, Kecskemét, Széktói stadion. 13 óra. Jv.: Bodó. Területi NB-s ifjúsági és serdülőbajnokság: H. MSE—Kecskeméti SC. Területi bajnokság: Lajosmizse— Szeghalom, Jánoshalma—Mindszent, H. Kun B. SE—Füzesgyarmat, DELÉP —Baja, Sz. Kender—KTE, Bcs. Agyag- ipar—Tiszakécstoe, Orosháza—H. Porcelán, Sz. Vízmű—Nagyszénás. Kezdési idő: 13 óra. Megyei bajnokság: Tass—Kiskunhalas, jv.: Nagy L., Kiskőrös—Mis ke, jv.: Nagy II., Kecel—Soltvadkert, jv.: Karácsony, Izsák—Kkfházi Szöv., jv.: Békés megyéből, H. Radnóti SE—Fájsz, jv.: Farkas, H. Gábor A'. SE—Harta, jv.: Kuliman, H. Szamuely SE—Sükösd, jv.: Németh S. Kezdési idő: 13 órakor. Megyei II. osztály. Északi csoport: Kíkfházi Húsos—K. MFSC (10 óra). Kiskunhalasi Spartacus—H. MEDOSZ (10 óra). Kerekegyháza—Csengőd, Har- kakötöríy—Kerekegyháza, Lakitelek— Tiszaalpár, Kirns zentmiklós—K. MÁV, Akasztó—H. Petőfi. Kezdési idő: 13 óra. Déli csoport: Császártöltés—Madaras, Tataháza—Hajós, Bajai Tsz SK—Katy- már, Hercegszántó—Érsekcsanád, Kisszállás—Felsőszentiván, Vaskút—Bácsalmás, Tompa—Bácsborsód. Kezdési idő: 13 óra. Járási bajnokság. Kecskeméti járás: Ladánybene—Szabadszállás, Nyárlőrinc—Lászlófalva, Kunpeszér—Kunszállás, Ágasegyháza—Fülöpháza, Ja- kabszállás—Izsáki MEDOSZ II., KTE H.—Fáimon ostora, Kíkfházi Vasutas— Lajosmizse II. Kezdési idő: 10 óra. Kalocsai járás: Homokmégy—Duna- vecse (10 óra), Solt—Úszód, Bátya— Dunatetétlen, öregcsertő—Apostag, Szakmár—Dúsnak, Homokmégy—Dunaszentbenedek. Kezdési idő: 13 óra. Kiskunhalasi járás: Borota—Kiskun- majsa I. 13 óra. CSELGÁNCS Országos serdülő-bajnokság: Budapest. KOSÁRLABDA Országos serdülő kupa, területi döntők .* Szolnok. ÖKÖLVÍVÁS Honvéd Kupa .'«emzetközi verseny: Budapest, Körcsarnok. VÍZILABDA Kupagyőztesek Európa Kupája: Kecskemét, Fedett uszoda. 17 órakor: Glyfada Athen (görög)— Zian Vitasse (holland), 18.30: Szentesi Vízmű SC— Crisul Oradea (román). TÖMEGSPORT Alt. iskolák nagypályás labdarúgó- tornája : Kecskemét, Szabadidő-köz-« pont, 8.30. 4) Kicsinek és nagynak kedvenc sportága az atlétika (Foto.: SZP—APN—KS, JE. Miranszko felvétele) Az egészség a gyermekkorban alapozódik meg. Ezért is van különösen nagy jelentősége a gyermeksport továbbfejlesztésének. Sok újdonság van, ami közelebb viszi az iskolákat a sporthoz, pl. a közelmúltban vezették be a napközikben az egyórás, ún. kiegészítő tornaórát. Ez kb. 10 millió diákot érint. Jelenleg szinte minden gyerek foglalkozhat a kedvenc sportágával. A sportiskolákban alapszintű foglalkozások is folynak tapasztalt edzők irányításával. Ezeknek a sportköröknek nem bajnokképzés a célja, hanem a gyerekek sportszeretetre nevelése. (APN—KS)
