Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 28. ÖTNAPOS MUNKAHÉT AZ IGV KISKŐRÖSI GYÁRÁBAN A bizalmitestület vállalta Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat Kiskőrösi Gyárában befejeződött az ötna­pos munkahétre, való áttérés elő­készítése. Akik talán a legtöbbet dolgoz tak-töprengtek-vitakoz- tak ezen: Kudron László igaz­gató, Péczka Istvánná közgazda- sági osztályvezető és Fejes Ti- borné szb-titkár. Most mindhá­rom arcon elégedettség tükröző­dik, s látszik, jólesik beszámol­ni arról, ami nem is olyan köny- nyen, olykor heves viták köze­pette született. Amit végül is vál­laltak, azt nem az igazgató, az osztályvezető, a szakszervezeti bizottság titkára vállalta, hanem a gyár valamennyi dolgozója, az egész munkásközösség. Mérlegen a lehetőségek —' Vállalatunk úgy • döntött, hogy mi is a jövő esztendő első napjától alkalmazzuk az ötnapos munkahetet — ezzel kezdi Kud­ron László igazgató. — Az már az első perctől nyilvánvaló volt, hogy minden veszteséget, ami ebből változatlan tevékenység, termelékenység mellett keletkez­ne, nekünk magunknak kell ki­gazdálkodni. Hogy mire vagyunk képesek: ezt kellett nagyon pon­tosan, nagyon reálisan felmér­nünk. A kiskőrösi gyárban a válto­zás 460 fizikai és 112 műszaki- adminisztratív dolgozót érint. A legfontosabb kérdés az volt, mennyivel csökkenhet a munka- időalap, hogy azt a termelékeny­séget fokozó műszaki és szerve­zési intézkedésekkel ellensúlyoz­ni lehessen. — Ez a kérdés a két műszakos munkaterületeken vetődött fel elsősorban — emlékszik rá Pécz­ka Istvánná. — A rendelet 40 és 42 óra között határozza meg a heti munkaidőt. Hogy ezen be­lül melyiket alkalmazzuk: ezt kellett eldöntenünk. Mindenki jól jár Mielőtt erre az elhatározásra sor került volna, meg kellett vizsgálni a lehetőségek oldaláról is a kérdést. A közgazdasági osz­tályvezető erről igy ad számot: — Egy gyár teljesítőképessé­gét mindig rontják az úgyneve­zett törtnapi hiányzások. Ezek a magán- és hivatalos ügyben tör­ténő eltávozások, késések nálunk — mivel blokkolóórás rendszert alkalmazunk — nagyon ponto­san mérhetők. Ám hogy ezeknek a jelenlegi mértéke indokolt len­ne, az legalábbis kérdéses. Adódik ebből tehát az egyik lehetőség: a munkaidő alatti tá- vollétek csökkentése. Kiskőrösön úgy vélik, hogy ezzel már mint­egy a negyedét pótolni' lehet a szombati munkaidőnek. Továb­bi módok: a teljesítmények fo­kozása, a veszteségidők csökken­tése. — Gyárunkban a teljesítmény­bér különböző módozatait alkal­mazzuk — kapcsolódik a beszél­getésbe Fejes Tiborné szb-tit­kár. A teljesítmények jelenleg átlagosan 100 és 105 százalék kö­zött mozognak. Ezek fokozásá­val — amihez a feltételeket a gyár biztosítja — nem csupán a termelési érték nő és az ered­ményesség fokozódik, hanem ter­mészetesen a dolgozók keresete is arányosan emelkedik. A kapun kívül... Veszteségidők. Állásidő. Min. den termelésirányító, gazdasági szakember rémei. Sajnos van­nak. Az IGV kiskőrösi gyárában felerészben belső, fele arányban külső tényezők okozzák ezeket. A gyárkapun belül tud is, akar is a gyár vezetősége tenni elle­nük. De a kerítésen kívül!... — Induljunk ki abból, hogy mit gyártunk és hogyan — ja­vasolja Kudron László igazgató. — Az A—20-as pénztárgépek részegységeihez, az Anker típu­sokhoz és a BA 130 jelű fénymá­sológéphez számos olyan alkat­rész szükséges, amelyeket nálunk nem honos, s nem is honosítható technológiával kell elkészíte­nünk. S ez nem csupán pénzkér­dés. A lehetőségek hiányán is múlik a dolog. Mert például ha úgy teszem fel a kérdést, hogy jó lenne-e, nekünk egy olyan DEGUSSA edzőkemence, ami­lyen a pesti törzsgyárban van, akkor a felelet csak az lehet: de még mennyire! Csakhogy ehhez földgáz kell! Honnan? Mikor? Azután meg felmerül, hogy ki tudnánk-e használni ezt a be­rendezést? Mi magunk bizonyo­san nem. Vagy itt van a vá­kuumforrasztás. Ennél ugyanaz a helyzet. Marad tehát az utaz­tatás, az alkatrészek Budapestre és visszaszállítása,* ami költséges és lassú. Mit tehetünk? Megfe­lelőbb szervezéssel, nagyobb oda­figyeléssel egyengethetjük e szál­lítmányok útját. Vitában született döntés Számtalan érv és ellenérv hang­zott el a 42 óra — 40 óra vitában. A 42 óra mellett szólt az, hogy a dolgozók egynegyedét a környező településekről szállítják a gyár saját és bérelt autóbuszai, ami indokolttá teszi az egy és két mű­szakos üzemek megegyező mun­karendjét. Ám a lehetőségek mér­legelése arra a meggyőződésre juttatta a gyár gazdasági és tár­sadalmi vezetőit, hogy a rövi- debb . munkahét alkalmazása is járható út, ha a munkarend az egyműszakosokéval összehangol­ható, s ha a közösség vállalja, hogy kevesebb idő alatt is ele­get tesz a gyárra kirótt kötele­zettségeknek. — Az efölötti vita a bizalmi­testület ülésén csúcsosodott ki — árulja el Fejesné. — Érvek hang­zottak el pro és kontra. A döntés vitában született: a bizalmites­tület vállalja — s ez természete­sen nem az ott ülők, hanem az őket megválasztó több száz dol­gozó véleménye volt — a rövi- debb munkaidővel együtt járó fo­kozottabb feladatokat. ' Az IGV kiskőrösi gyárában ter­mészetesen majd január elseje után vizsgázik valójában az új munkarend bevezetésére elhatá­rozott módszer. Ám a döntés koc­kázatát lényegesen csökkenti az, hogy előtte a legszélesebb körben megvitatták a tennivalókat, s a dolgozók véleményét nemcsak meghallgatták, de figyelembe is vették. A közös döntés egyben közös felelősséget is jelent.' A vezetés dolgát könnyíti meg és a közös ügyet viszi előre az, ha a dolgozók a magukénak érzik az elhatározást, és becsületbeli ügy­nek is tekintik, hogy mindent megtegyenek annak sikeres meg­valósítása érdekében. Sitke! Béla ARCOK AZ- ÜZEMEKBŐL Kitüntetett párttitkár ötven év, érett férfikor. Idáig érkezvén, ha leltárt készít, láthatja az ember, mit ért az eddigi élete, helyesek voltak-e törekvései, használt-e velük önmagának és a köznek, mit kellett volna másként tenni és miért. Bizonyára Vesztróczi Attila, a Ganz-MÁVAG halasi gyárának pártvezetőségi tit­kára is visszagondolt mostanában az elmúlt öt évtizedre. Erre késztette őt, hogy november 7. alkalmából tudatták ve­le társadalmi megmérettetésének eredményét: az Elnöki Ta­nács kitüntette a Munka Érdemrend ezüst fokozatával­Ez a vizsgálódás mindenkinek legbensőbb ügye, ezért er­ről nem kérdeztem találkozásunkkor. Pályájáról, munkájá­ról annál inkább. Veszprémben született, Budapesten nőtt fel, s lett a kispesti textilgyár szövőmunkása a felszabadu­lást követő években. 1950-ben bevonult a néphadseregbe. Tiszti iskolára küldték, s 1957-ig hivatásos katonaként szol­gált. — Kiskunhalason 1959-ben te­lepedtem meg, és az akkori Gép­ipari Vállalatnál helyezkedtem el — mesélte a párttitkár. — Itt, a későbbi Ganz-MÁVAG-gyárban dolgozva levelező tagozaton el­végeztem a közgazdasági techni­kumot. Annak idején Budapesten nem fejezhettem be középiskolai tanulmányaimat, keresnem kel­lett. Hosszabb ideig anyaggazdál­kodóként dolgoztam, aztán ké­sőbb kineveztek az üzemgazdasá­gi osztály vezetőjévé, s jelenleg is ezt a munkakört töltöm be. Vesztróczi Attila 1961 óta tag­ja az MSZMP-nek. A gyári párt­vezetőség titkárává 1969-ben vá­lasztották meg. Azóta két ciklus­ban tagja volt a városi párt- bizottságnak. — Amikor 1969-ben átvette üze­münket a Ganz-MÁVAG, újjá kellett formálni az itteni párt- szervezetet. Érdekellentéteket kellett feloldani, elfogultságból kellett kihámozni embereket. Ke­mény öt esztendőt éltünk át 1974-ig. Nehéz' helyzetben kellett állni a sarat pártszervezetünk­nek. Egyfolytában rank nehezedett a kérdés súlya: lesz-e munka, lesz-e kereset a jövő hónapban, a jövő évben? Az idő tájt a válla­lat csak kért, de adni vajmi ke­veset tudott. De ilyen körülmé­nyek közt is vigyázni kellett a politikai hangulatra. Mozgósítani kellett az embereket, és szemé­lyesen helytállni. Nincs a gyár­nak profilja, a jövő teljesen bi­zonytalan. Nem vollt dicsőség ganzosnak lenni Halason akkori­ban. ; ,í. ,( Hetvenötben új korszak kezdő­dött nálunk, a kibontakozásé. El­döntötték, hogy gépgyártás lesz a profilunk, perspektívát tárt elénk a vállalat. Megkezdődött a tíz­éves rekonstrukció, elmaradottból korszerűvé fejleszthettük a gyá­rat. Ok a lelkesedésre, végre! És hetvenkilencben Kiváló címet harcolt ki a nehéz években ösz- szeforrt gárda. Azóta tekintélye van a gyárnak a városban. Elmondta a titkár, hogy jelen­leg négy alapszerVezetbe tömörül náluk a százhuszonkét kommu­nista. — Akármilyen helyzetben moz­gósítani tudjuk a tagságot. A ter­melés, gazdálkodás mindegyik te­rületén ott vagyunk. Most, az idei utolsó negyedévben akkora ter­melési feladatra vállalkoztunk, amekkorát még soha nem oldot­tunk meg három hónap alatt. A tagság egyetértett vele, hogy ezt vállalni kell a gyári kollektívá­nak a terv megvalósítása, illetve a túlteljesítése érdekében. Az adott szó kötelez. A Gánz-gyári pártmunka éven­kénti értékelésekor a városi párt­bizottság a termelést segítő, szer­vező és ellenőrző tevékenységet mindig jónak minősítette az el­múlt években. Vesztróczi Attila elmondta ezzel kapcsolatban, hogy az élet kényszerítette őket a gazdasápolitikai munka erősí­tésére, még a nehéz években. A tagság fegyelmezettsége, kifogás­talan hozzáállása, agitációs kész­sége akkor alakult ki. Minderre szükség van most, és lesz végig árt tervidőszakban. 1985-ig 321-ről 576 millió forintra akarják nö­velni a termelési értéket, kihasz­nálva az exportlehetőségeket. Évente 50 milliós növekedés a vízgépészeti termékeket,- áramfej­lesztő aggregátorokat készítő gyárban. Nagy szám ez nap­jainkban! — Technikai oldalról az auto­matizálásra alapoztuk a tervét. A gépgyártás szakmunkást igénylő termelés. Évente- nyolcvan-száz tanulót nevelünk. Bár az utóbbi időben ellanyhult, mi igyekszünk felfrissíteni a szocialista munka­versenyt. Az agitációs és propa­gandabizottságunk kitűnően dol­gozik. Komoly eszköz a kezünk­ben a jól kiépített információs hálózat. A jövendőt illetően számítunk a felnövő új munkásgenerációra. Politikai neveléssel el kell ér­nünk, hogy akik gyerekkoruktól itt élnek, dolgoznak közöttünk, teljes értékű, öntudatos munkássá váljanak. Sok múlik rajtunk. Ne­velhetünk belőlük közömbös em­bereket, és igazi munkásokat is. Erősíteni kell fiataljainkban az osztálytudatot, amit a többsé­gük Halason nem örökölhetett a szüleitől, mert itt fiatal még a munkásosztály. Gyárunk tizenkét éves, de még a kiforrás időszakát éljük, s vé­leményem szerint ez eltart a ki­lencvenes évekig. Akkorra min­denképpen be kell érni munkás­nevelő politikai munkánk gyü­mölcsének. Sokat foglalkozunk a fiatalokkal, közülük az arra ér­demeseket fölvesszük a pártba. Évek óta közülük kerül ki az új tagok zöme ... tsgo A- Ét S, Az állatkórház életéből Dr. Repkény István, a megyei állategészségügyi állomás állat­kórházának vezetője éppen egy császármetszés sebészi művelete­it fejezte be, mikor odaértünk. A Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem negyedik évfolyamának hallgatói nagy figyelemmel kísér­ték gyakorlott mozdulatait. A műtéten átesett koca hat virgonc és két elpusztult malacot ellett. A kilencediket már nem tudta világra hozni. Ezért kellett be­avatkozni az állatorvosnak. — Évente mintegy ezer ilyen műtétet végzünk — mondja dr. Repkény István — nemcsak ser­tésnél, hanem szarvasmarhánál is kell ily módon gyakran beavat­kozni. Kórházunkban a tavalyi adatok szerint naponta 33 beteg jószágot kezeltünk. Korszerű fel­szerelésünk van: röntgen, fogá­szati műszerek. Mi kezdtük az or­szágban elsőként az állatoknál a csontsebészetet. Dr. Dömötör End­re, a megyei kórház osztályvezető főorvosa először tudományos, kí­sérleti célokkal végzett ilyen műtéteket. Tőle tanultuk meg, hogyan lehet az állatoknál is al­kalmazni ugyanazokat a módsze­reket, mint az embernél. Már a csontsebészeti kezelések is rutin­műtétnek számítanak. Most is van nálunk törött lábú macska meg kutya. Az állatkórházban . még két állatorvos, egy állategészségügyi technikus, négy ápoló, három fer­tőtlenítő szakmunkás tevékeny­kedik. Két állatszállító gépkocsi­juk van. Még annyit; nemcsak Bács-Kiskunból hanem a környező megyékből is hoznak ide gyógyí­tani jószágokat. Többek között Szegedről, ahol nincs állatkórház. A gyógyítóintézményben, amely kilenc esztendeje kezdte meg működését, évente sok száz jó­szágot mentenek meg, amelyek nagy értéket jelentenek a nép­gazdaságnak. K. S. • A Buda­pesti Állat­orvosi Egyetem hallgatói nagy figye­lemmel kísérik dr. Repkény István minden mozdulatát. (Méhest Éva felvételei) • A Kiskun­sági Erdő- és Fafel­dolgozó ’ Gazdaság igáslován szintén műtétet hajtottak végre. A hátán érte egy súlyos Sebesülés. • Ez a törött lábú macska Szegedről jött gyógy­kezelésre. • Buksit, a véradó kutyát Cson­tos Győző fertőtlenítő szakmun­kás mutatja be. Sok ebtársa éle­tét ihentette már meg • A kórház vezetője és ifjú Takács Béla állategészségügyi technikus egy kutyán végzett csontműtét röntgenképeit tanulmányozzák. A megyei munkajogi bizottság ülése ffläSSiSii:, ' '4M» Dr.. Tóth Imre elnökletével ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Munkajogi Bizottság. A tes­tület egyebek között a Kecske­méti MEZŐGÉP Vállalat munka­ügyi döntőbizottságának munká­járól szóló beszámolót hallgatta meg. A beszámoltatási időszak 1980. május végétől 1981. október 31-ig terjedt. Ebben az időszak­ban a vállalat ihét egységénél összesen átlagosan 2863 dolgozót foglalkoztattak. Ez alatt a más­fél esztendő alatt mintegy 6 szá­zalékkal nőtt a MEZŐGÉP árbe­vétele, 50 százalékkal a vállalati eredmény. A MEZŐGÉP vállalatnál köz­ponti MDB működik, továbbá valamennyi gyáregységnél önál­ló döntőbizottságot is választottak. A központi MDB-hez^azonban a foglalkoztatott létszámhoz viszo­nyítva kevesen fordultak felül­vizsgálati kérelemmel, ami egy­aránt jelentheti a . jogorvoslást igénylő ügyek alacsony számát, de a propagandamunka hiányos voltát is. Éppen ezért fontos, hogy a MEZŐGÉP Vállalatnál emeljék a munkaügyi döntőbi­zottságok tevékenységét népsze­rűsítő propagandamunka szín­vonalát. A megyei munkajogi bizott­ság ezt követően dr. Deák Árpád­nak, a megyei munkaügyi bíró­ság elnökének a tájékoztatóját hallgatta meg a munkaügyi dön­tőbizottsági tisztségviselők ok­tatásáról. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt oktatási évben a kétéves tanfolyamot 290, az egy esztendeig tartót 420 tisztségviselő végezte el. A munkatörvénykönyv rendelkezéseit ismertető előadás- sorozaton száznyolcvanán vettek részt. A testület mindkét napirendi pontot megvitatta és állást fog­lalt. A MEZŐGÉP, Vállalat dön­tőbizottsági tevékenységével kap­csolatban indítványozza a Mun­kajogi Bizottság az MDB össze­tételének megváltoztatását. és azt, hogy a jövő év elején közös megbeszélésre hívják össze a gyáregységek döntőbizottsági ■ és szakszervezeti j tisztségviselőit. , , S. B. 4. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents