Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-27 / 278. szám
1981. november 27. • PETŐFI NÉPE • BÄCS-KISKUN 1'956-BAN 0$. Társadalom, gazdaság, művelődés A megye lakossága 1956-ban 2 milliárd forint értékű árut vásárolt, csaknem 300 millió forinttal többet, mint az előző évben. A I növekedés különösen az esztendő második felére jellemző, amiben nagymértékben1 játszott közre az októbertől kialakult felvásárlási láz, a bérek intézkedéseken alapuló növelése (bár bőségesen volt jogtalan kifizetés is). Mindezek részleteként kívánkozik az is, hogy a falun megszűnt a szövetkezetbe lépés erőszakolása, vagy azok oly módon alakítása, hogy nem . kellett tartani a tagosítók fehér köpenyétől,I Megváltozott az újságok hangja, és olyan égető kérdések kerültek a megyei pártós állami vezetés napirendjére, amelyek nehezen voltak' odázhatók. Páldáüi:,a tanyákon élők sOr- 1 sa, vagy a mezőgazdasági gépi és munkaeszközök szövetkezeti tulajdona. Volt más is: a kuláklis- ták, illetve a kuláknak minősített középparasztok ügyének személy szerinti felülvizsgálata, ami sok embernek, ezzel együtt a gazdálkodásnak is viszonylagos nyugalmat biztosított. Ez a' felülvizsgáI I lat, azonban — következetlenségei miatt — nem ért el teljes sikert, hiszen a bizottságokban ülők már addig is meglehetősen kompromittálták magukat, ezért elfogultságuk nem volt kiküszöbölhető a kívánt mértékben. (Ennek ellenéré' több mint 4Ö00 főt mentesítettek a megjelölés alól.) Jelentős volt a fontos élelmiszer-ipari cikkek forgalomnövekedése. 1956 utolsó negyedévében — ez is jellemzi az egyre terebélyesedő politikai zűrzavar keltette bizonytalanságot — csupán a tanácsi kiskereskedelem boltjaiban kenyérből 7 százalékkal, lisztből 36.1 százalékkal, zsír- és zsír- szalonnából 52,8 százalékkal vásároltak többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ezt a többletigényt még lehetett biztosítani. Ruházatból 20/ százalékkal, vegyesiparcikkből 20,1 százalékkal növekedett a forgalom. Ennek következtében a bolti készletek megcsappantak: 1956 végén az előző évi árutömegek mindössze 67 százaléka volt megtalálható. Ez, a csökkenés különösen az építőanyagokra volt jellemző, hiszen az egy évvel korátbbi készletlel- tárnak csupán 3 százaléka volt a telepeken, ami gyakorlatilag egyenlő volt a nullával. A művelődésügy sem volt gondok- nélkül. Mai helyzetünk ismeretében szinte hihetetlen, hogy 1956-ban 142 óvoda volt (területi és üzemi együtt). Az etéreni fejlődés a ma ismert ütemhez képest csigalassúságú, de azokban az esztendőkben nők alacsony foglalkoztatottsági aránya miatt még nem jelentett a maihoz hasonló nagy gondot. (Az óvodák száma 1952-höz képest 14 százalékkal növekedett.) Az óvónők száma sebesebben gyarapodott, az említett időszakban 54 százalékkal többen foglalkoztak a -kicsinyekkel. Az általános iskolák száma alig ' változott. (A növekedés 1952— 1956 között 2,6 százalékos.) Az osztálytermek száma iramosa-b- ban gyarapodott: 11 százalék (1605—1781). A tanerők száma méginkáibib: 26,8 százalék (2574— 3264). A tanulók száma a jelzett időszakban valamelyest csökkent: 97,6 százalék. (80 031^78 096.) ' A dolgozók általános iskoláiban feltűnő fokozatossággal csökkent a tanulók száma. Amíg az 1953/54-es tanévben 707 főt osztályoztak, ez a szám 1955/1956- ra 241 főre redukálódott (34,1 százalék). A középiskolák száma 1953-hoz képest 1956-ra semmit sem változott: 28. (Az adat magában foglalja az általános gimnáziumokat, a közgazdasági, ipari, mezőigazdasági technikumokat, a tanító (nő)- és óvónőképzőket. A tanulók köre viszont a volt 6216- ról 5545-re csökkent. Az általános gimnáziumoknál erőteljes növekedés, a többi középiskolánál pedig különböző mértékű keves- bedés állott elő. A dolgozók középiskoláiban a /tanulók száma 1952—1956 kpzött ugyancsak csökkent, 62,9 százalék. A középiskolák «levelező tagozatán ugyan némi emelkedés észlelhető, ugyanakkor az érettségizettek száma megfogyatkozott. A középiskolák esti tagozatán hasonló, folyamatnak lehetünk tanúi: 469—193 fő. Az érettségizettek száma itt is szembetűnő. A kul-túrotthonok (akkor hivatalosan így neveztek) száma a megyében 77 volt. A műsoros, esték látogatottsága elérte a 700 ezret. Az ismeretterjesztő előadásokon akkor 300 ezren vettek részt. A könyvtáriak száma, könyv- állománya, az olvasók érdeklődése, a kölcsönzött könyvek aránya egészségesen növekedett. A számszerűségek az ideológiai, politikai és az ifjúsági témák iránti figyelem felfelé ívelését bizonyítják. A kecskeméti Katona József Színház előadásainak száma (megyeszékhelyen és azon kívül) csökkent (481—381), ezzel párhuzamosan a látogatók száma i& (71,3 százalék). Említést' érdemel — hiszen ezen mérhető a politikai vagy más irányú informáltság — a különböző sajtótermékek olvasottsága. A Szabad Nép példányszáma 1956- ban 22 887: Népszava: 1539, a Bács-Kiskun megyei Népújság: (1956. XI, 1-től Petőfi Népe) 10 650, Népsport 2462. A hetilapok közül a Szabad Föld 34 743, a Nők Lapja 10 200, Magyar Rádió 8100, Lúdas Matyi 11 350. A viszonylag alacsony7 olvasottság sok mindennel összefügött, amelyben nem kis szerepe volt a pártpolitika nem mindig népszerű irányvonalának. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott, ami a párt őszinte, egyenes, szélsőségektől mentes, megfontolt politikai vonalvezetésének és nem kevésbé a lapok jelentős színvonalnövekedésének következménye. Az egészségügy fokozatosan tovább javult. 1956-ban 45 orvossal több volt mint 1953-ban. A betöltetlen orvosi állás minimális volt. A kórházi ágyak száma a jelzett időszakiban 171-gyei növekedett (1894—2065), így az ezer lakosra jutó ágyak aránya 32,4- ról 35,6-re javult. A védőnők köre 39-cel gyarapodott (90—129). A bölcsődék befogadóképessége azonban az igényeknek még csak a közelébe sem férkőzhetett. 1956- ban mindössze 23 volt belőlük a megyében, amelyekben 779 kisgyermeket lehetett elhelyezni. Nagy gondot jelentett a mind a mar napig tartó lakásépítés, a lakással való ellátottság. Állami erőiből, vagy támogátással, valamint magánkezdeményezésre 1954-ben összesen 762, 1956-ban 1484 lakás épült. Ezeknek jelentős része állami támogatással (721) és magánerőből (476). Az állami erőből épült lakások száma mindössze 287 volt. Ez utóbbiban benn- foglaltatik az OTP-kölcsönből készült lakások száma is. A legtöbb Kecskeméten létesült: 130. Ugyanakkor 1956-iban a különböző okok miatt megszűnt lakóépületek száma 1287 volt, legnagyobb mértékben Baján és a bajai járásban (182, illetve 896). Lehangoló adatok ezek, amelyek sokirányú feszültséget teremtettek. Az ingatlankezelő vállalatok tulajdonában lévő épületek (1956-ban 2053) állaga megromlott, hiszen karbantartásukra alig hatmillió forintot költöttek,- Tarthatatlan volt a helyzet á vízhálózat és a csatornahálózat tekintetében is. A vízhálózat^ hossza 1956-ban alig haladta meg az 50 kilométert, ebből a házi bekötések száma 479. Elhanyagolt volt a köztisztaság, a parkosítás és nem kevésbé a fürdők száma;' méretezettsége. Kedvezőtlen volt a topográfiái megoszlás, és a látogatottsága is. Ezekről a kérdésekről — eléggé érthetetlen módon — a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956 novemberi fellépéséig szinte alig esett szó. Az 1956-os esztendő keresztmetszetéiből nem hagyható ki a menet közben nagyon elburjánzott bürokrácia; A behatárolt I hatáskörökkel nem indokolható módon nagyon gyors ütemben megnövekedett a megyei, a járási és a városi tanácsok létszáma, amelyen belül különösen a begyűjtési, az .adófizetési vonal kapott elsősorban nagyobbodási lehetőségeket. A bürokratizmus trónra ülését azonban nemcsak ezek a tényezők eredményezték, hanem a sok-sok szerv folytonosan bővülő apparátusa, amelyről gyűjtőnéven azt is mondhatjuk: a társadalomban eluralkodott a túlszervezettség. A megyei tanácson dolgozók létszáma 1956. X. 23-án 332 fő volt, amely 1957. III. 15-re 218-ra csökkent. A városoknál összesen 381 íő, -a községekben pedig 989 fő volt státusban. (Az utóbbiakban ez a szám a következő év elején 1328-ra növekedett. A járási tanácsokon 904 fő volt található, csaknem-.annyi, mint valamennyi községben összesen. Ezek az adatok nem igényelnek kommentárt. Az ellenforradalom ilyen (csak töredékesen bemutatott) gazdasági, politikai, társadalmi és szociális viszonyok között tört a szocializmust minden téren építő megye életére, hogy az atrocitás és a fokozatos térhódítás kettős eszközével, a demagógia teljes arzenáljának felhasználásával megkezdje, majd végbevigye a népi hatalom megsemmítését. A restaurációs törekvések — akkor úgy tűnt — gyorsan talajra és követőkre találnak. A gyors iparosítás, a „vas és acél országának” illúziója — bár ez 1953-ban már revíziót kapott — a mező- gazdálkodás sokoldalú elbizonytalanodását hozta magával, hiszen a siettetett beruházások forrása a mezőgazdaság volt. Annak a kölcsönösségnek a sokszori hangoztatása, hogy a falu az ipari munkás, a város ellátásáért, a gyári munkásság pedig a parasztság fogyasztással, javakkal való kielégítéséért kell dolgozzon, az 1954— 1956 közötti időszakban alig talált visszhangra. Ez egyben azt is jelentette, hogy szilárdulás helyett lazult a munkás-paraszt szövetség, gyengült az erre épülni szándékozó népi-nemzeti egység, és mindezek végeredményeként a proletárdiktatúra állam- hatalma. Kisebbeden nemzeti önérzetünk, és a' nemzetközi életben való elismertségünk, hitelünk. Ebben a helyzetben magától értetődő, hogy a nemzeti egységet keretbe foglalni szándékozó Hazafias Népfront mozgalom is nehézségekkel küzdött. Még fel sem szabadult az ország, november 19-én Szegeden, az első kommunista aktívaértekezleten a nemzeti összefogás szervezetéről szólva, olyan javaslat hangzott él, hogy azt Nemzeti Függetlenségi Frontnak nevezzék el. A függetlenségi front 1944. november 30- án vált ismeretessé. Ekkor hangsúlyozódott, hogy hazánk újjászülethet, ha „minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban, az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha á nép kezébe veszi az ország építését”. Az ismertetett viszonyok közepette azonban a függetlenségi front mint politikai szerv, kikapcsolódott az események menetéből. Az újjászervezés ügye az 1948. szeptember 10-i pártközi értekezleten került napirendre. Az MDP képviselői bejelentették, hogy a párt a Tájékoztató Iroda júniusi határozatára tekintettél — amely élesen bírálta az egy- pártrendszer Jugoszláviában megvalósult formáját — felülvizsgálja a függetlenségi fronttal kapcsolatos nézeteit. Révai József határozottan állást foglalt a többpártrendszer mellett, , mivel „a szövetséges osztályok és rétegek még az önálló pártot tekintik a munkássággal való szövetkezés legalkalmasabb keretének és formájának”. Néhány hét múlva az újjászervezés azonban más irányba terelődött, ami az- \zal függött össze, hogy az új MDP vezetőinek körében egyre inkább tért hódított a proletárdiktatúra dogmatikus felfogása. 1949. február 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. A március 15—i kongresszuson elhatározták, hogy a legközelebbi országgyűlési választásokon már közös programmal és közös listán indulnak. Az első, úgynevezett népfrontválasztás 1949. május 15-én zajlott le, a népi demokratikus erők átütő sikerével. A választások után szinte egyik napról a másikra megszűntek a községi, városi és megyei nép- frontbízottságok. Teljesen világossá vált, hogy a népfrontbizottságok csupán a válaszfások alkalmából megalakított ideiglenes alakulatok voltak, amelyekre az MDP más alkalommal, kiváltképp folyamatosan nem tart igényt. Nem véletlenül mondta Dobi István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az ellenforradalom leverésé után első — 1957. október 21—22-ig ülésén — „A népfront, amely alig volt több mint üres formaság, természetesen alkalmatlan volt a tömegek megnyerésére, politikai és társadalmi munkára való mozgósításra”. 1954. augusztus *13-án egy előkészítő értekezlet ismét tanácskozott a Hazafias Népfront meg- . alakulásától. A résztvevők itt megállapodtak abban, hogy az új népfront Hazafias Népfront elnevezés alatt kezdje meg tevékenységét. Vajon mi történt e téren 1949 óta? Semmi! A személyi kultusz esztendői alatt félretették a marxizmus ama alaptételét, hogy a párt az új társadalom felépítése érdekében a milliók élén, azokkal összeforrva, édekeiket nemcsak programokban, taktikai részletekben, hanem az élet minden napján kifejezésre kell juttatni. És bár az említett időszak az ország belpolitikájából kiesett (aszó legszorosabb értelmében hiányzott!), s ezzel a munkásosztály és a párt vezető szerepe csorbát szenvedett, az MDP KB a Hazafias Népfront megszervezéséhez kiadott irányelveiben egyetlen szó sem esik az intervallum okairól. Erre mi sem 1 jellemzőbb, mint az, hogy a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán (jogfolytonossági alapon a VI. kongresszus) Rákosi előadói beszédében a népfrontpo- litíkát egyetlen szóval sem említette, beérte a tömegkapcsolatok erősítésének sokszoros ismételgetésével. (Jellemző az akkori Központi Bizottság „munkastílusára”, hogy a kongresszust megelőző megyei pártértekezleten a Központi Vezetőség még egy előadóval sem képviseltette magát.) Az említett határozat lakonikus egyszerűséggel csupán azt említ- ti, hogy „Pártunk II. kongresszusa határozatot hozott az- új népfront megalakításáról”. A kongT ressz us határozata ilyen passzust nem tartalmazott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem esett szó róla. De nem Rákosi az egész politikai helyzetet átfogni szándékozó fő napirendi pontjában, hanem az 1956-ban renegáttá lett Nagy Imre „szállt síkra” az új függetlenségi front megteremtéséért . Beszédében a kritikai elem ennyi volt: „A népfrontpolitika háttérbe szorult és a Függetlenségi Front nem lett a demokratikus hazafias erők egységes, tevékeny tömegmozgalma.” Sajátos munkamegosztás ez. Rákosi, aki éveken át teoretikusa és gyakorlati kivitelezője volt annak a ha-, mis tételnek, amely szerint a szocializmus építésével párhuzamosan növekszik az osztályharc (ami alkalmas volt mindenféle törvénysértés, s a koncepciós perek megmagyarázására), Nagy a liberális, pedig hitelesnek akar feltűnni abból a szempontból, hogy a népfíontpolitika hangoztatása, kinyilvánítása elfeledtesse a gúzsbakötést, a zaklatottságot, begyűjtési minisztersége 'idején a legdurvább rendelkezések kíméletlen keresztülvitelét. Ezekben a folyamatokban „rongálódott” meg a párt iránt 1949- ig megnyilvánult feltétlen bizalom, ragaszkodás és tisztelet. Ilyen lépcsőkön „lefelé” menve halványodott és lett törékennyé a párt tömegkapcsolata, ami bázisává lehetett a szocializmus építése különböző színezetű aktív ellenségei tevékenységének, amelyet a pártvezetés nem a realitásoknak megfelelően tartott számon. W. D. FUTÓSZALAGON A SZALONCUKOR Édesség az ünnepekre Milyen újdonságokkal - lepik meg a vásárlókat, a gyermekeket Mikulásra és a karácsonyi ünnepekre? — kérdeztük a Budapesti Csokoládégyárban. A válasz: A Télápó két új köntösű táblás krémcsokoládéval kedveskedik a gyermekeknek. Ismertetőjele természetesen a rajtuk látható süveges, hószakállas arckép lesz, a csoki íze rumos-barackos. Karácsonyra több meglepetéssel jelentkeznek; újra gyártják — a vevők kérésére — a csokiból készült karácsonyfa-függeléket új alakban, ciklámen színű és aranysárga csomagolásban. A táblás csokoládé kedvelőire is gondoltak, decembertől arany feliratos kék, illetve piros papírban ét- és tejcsokoládét hoznak forgalomba. Még egy fajta táblás csokoládé készül a jövő hónaptól; a MOKKA elnevezésű krémnugát. December közepétől már kapható lesz az üzletekben az a karácsonyi ajándéknak is megfelelő díszdobozos tej nugát, amelyet különböző nevek alatt árusítanak, attól függően, hogy milyen ízesítésű. Ezek a KERINGŐ és ,a CSÁRDÁS, az előbbi kávékré- mes töltelékű, az utóbbi pedig diókrémet tartalmaz. • Íme, a karácsonyi meglepetés. Természetesen továbbra is kaphatók lesznek az általuk gyártott szaloncukrok is. Az idén kevesebbet forgalmaznak az olcsóbb Konzum szaloncukorból. Viszont a nagy keresletnek megfelelően jóval többet készítenek a csokoládé bevonatú zselés szaloncukorból. O. É. VEZETNEK A NŐK • Hetedik alkalommal indított a BKV Oktatási Központja női dolgozói számára autóbusz-vezetői tanfolyamot. A jelentkezők a pályaalkalmassági vizsgálatok után három hónap alatt szerzik meg a jogosítványt. A _ kiképzési idő alatt kétszer annyit gyakorolnak, mint a férfi kollégák!? (Hogy miért?) A sikeres vizsga letétele után felügyelet mellett kerülnek a városból kivezető gyengébb forgalmú vonalakra. A képen: az oktatótiszt gyakorlati vezetésen egyik tanulójával. (MTI-fotó) Az „Ön választ, mi szállítunk99 tartós fogyasztási cikkek (HdÖ , MOSÓGÉP, GÁZTŰZHELY) minta utáni értékesítését akció keretében december /-fő/ megkezdjük a a Lakásfelszerelések ftraháiában (Kecskemét, Petőfi Sándor utca 5—7.) INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS (Kecskemét belterületén) VIDÉKRE DÍJAZÁS ELLENÉBEN SZÁLLÍTUNK Keresse fel az áruházban levő minta termünket! A kiválasztott árura előleget is felveszünk. 2210
