Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 22. TÖBB MINT SZÁZMILLIÓ -FORINT ÉRTÉKŰ MUNKÁRA SZERZŐDTEK Az elmúlt év április elsejével alakult meg a Duna—Tisza közi Meliorációs Társaság. Jogelődje a Dunántúli Meliorá­ciós Vállalat volt, amelynek kecskeméti főmérnökségéből jött létre a társaság. Gesztora a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság, 70 százalékos vagyoni részaránnyal. A további 30 szá­zalékon az alakulás során a Kiskunhalasi, a Városföldi és a Helvéciái Állami Gazdaság osztozott. Később belépett a tár­saságba a vaskúti Bácska, valamint a sükösdi Május 1. Ter­melőszövetkezet. Alagcsövezés lézerberendezéssel ötnapos munkahét KALOCSÁN MÁR FELKÉSZÜLTEK ' Dr. Sztarovits András­tól, az ügyintéző állami gazdaság igazgatóhe­lyettesétől a társaság munkájáról kértünk tá­jékoztatást. — Tudjuk, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlesztése érdeké­ben nagyon fontos a meliorációs munkák elvégzése, vagyis á tel­jes talajjavítás. Ezzel új termő­földeket nyerünk, illetve haszno­sítunk. Jelentős beruházásokat valósítottunk meg már eddig is a társaság munkájának javítása érdekében. Például az idén két rakodógép, két traktor, egy 36 személyes busz és több apró ki­segítő berendezés, valamint mun­kagép beszerzésére nyilt lehető­ség. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériummal kötött műszaki fejlesztési szerződés alapján egy nagy teljesítményű drénező — alagcsövező — gépet vásároltunk. Erről a gépről érdemes elmon­dani, Hogy lézerjelzések alapján működik. A berendezéstől mint­egy 800 méter távolságon belül adják a jelzéseket, amelyet a lánctalpas monstrum elektromos berendezése felfog, ennek alap­ján az előírt mélységben, ezred- mllllméteres pontossággal helyezi a földbe a felgyülemlett belvíz elvezetésére szolgáló, perforált műanyag csöveket. Ez az Euró­pában egyedülálló gép a Német Szövetségi Köztársaságban ké­szült, három és fél méter mély­ségig képes behelyezni az emlí­tett műanyag csöveket, naponta 4—5 kilométer hosszan. A gép ed­dig a jászladányi termelőszövet­kezetben dolgozott. Itt befejezve a munkát a tiszaszentimrei közös gazdaságba vitték. A megyében előreláthatólag a Margitta-szige- tl meliorációs munkáknál fog se­gíteni. Az igazgatóhelyettessel történt beszélgetés során még megtudjuk, hogy a társasághoz tartozik a ke­celi bányaüzem, amelynek elöre­gedett a gépparkja. Üj berende­zések kellenének. Sajnos, ilyene­ket a külkereskedelmi vállalatok nem forgalmaznak. A gondok át­hidalására felvették a kapcsolatot a szovjet külkereskedelmi vál­lalatok magyarországi képvisele­teivel. A társaság ez év szeptember IS-lg több mint 102 millió forint értékű munkára kötött szerző­Üj gabonafajták a szegedi kutatóban Megváltozott mostanság a kutatóintézetek szerepe. Nem csupán új fajták előállítása az elsődleges, hanem részesül- niök kell a termelés feladataiból is. Dr. Magossy Dánielnek, a Szegedi Gabonakutató Intézet igazgatóhelyettesének véleménye szerint most már nem csu­pán a vetőmag minőségi, hanem mennyiségi előállítása is feladatukká vált. helytől függően, 30-tól 100 má­zsáig fizet hektáronként. Űj faj­tákért is sorban állnak már. Töb­bek között a GK-Napsugár, ame­lyik a Jugoszláviában történő ku­tatóintézeti összehasonlításban versenyre kel a legjobb mediter­rán fajtákkal. A hetvenes évek elején sláger­nek számított a durum búzából előállított liszt. A fehérjében gaz­dag alapanyag ugyanis a tészta- gyártásnál nem igényli a tojás felhasználását. Olcsósága mellett tehát számtalan bakteriológiai fertőzés veszélyét Is kivédheti. Magyarországra a durum búza a mexikói fennsíkról, kerülő úton jutott. Törökországból származik az első nemesítésre szánt fajták sorozata. A GK-Minaret és a OK-Basa tavaly már állami elis­merésben is részesült. Ezek mel­lett új fajtajelöltek is vannak ter­mészetesen, amelyeknek nevét még csak intézeti kódszámok jel­zik. Hazánkban jelenleg háromezer hektáron termelnek durum búzát. Ebből évente 500 hdktár Bács- Kiskunban kalászol. A BKR szer­vezésében több gazdaság' érdek­lődik ennek az új fajtának a ter­mesztése iránt. Távlatokban Ma­gyarországon 25—30 ezer hektá­ron kell majd termeszteni durum búzát. Ez a tésztaipar igénye. Külpiacon a fehérjedús, hektá­ronként kevesebbet termő fajtát jól megfizetik. Az ára másfél­kétszerese a hagyományos őszi búzának. Mi mindezt még nem mondhatjuk el magunkról. Jelen­leg 30 százalékkal fizetnek töb­bet a durumért, mint az esztivum (kenyér) búzáért. Annyival ke­vesebbet, mint amennyivel gyen­gébben fizet a föld, ha durum búzát termelnek rajta. Jelenlegi .gondjuk ott van a hozzáértők­nek, hogy a termesztés kockáza­tát sajnos, nem fizetik meg ... Az igazgatóhelyettes álláspont­ja szerint a kutatók között az egyik legtöbbet vitatott növény a cirok. Sajnos, évszázados gyakor­lat szerint mindig a lehető leg­rosszabb földbe vetik a növény magját, és utána sopánkodnak azon, hogy a takarmánynövény milyen 'rosszul fizetett. Példaként árpával kápcsolatban előkerült az apátfalvi, szomszé­dos, Csongrád megyei község ter­melőszövetkezetében történt eset. Ott a hasonlóan mostoha nö­vényt egy korábbi esztendőben jó minőségű, magas aranykorona­értékű földbe vetették. Ok lepőd­tök meg legjobban, amikor ara­táskor közel 50 mázsás terméssel fizetett a föld hektáronként. Pe­dig az árpához hasonlóan a ci­rok is meghálálja a gondoskodást. Való igaz, hogy agrotechnikára és tápanyag-utánpótlásra érzékeny. Cirokból új fajtával is dicse­kedhet a Szegedi Gabonakutató Intézet, a GK-Reménnyel. Termő­• A Német Szövetségi Köztársaságból származó alagcsövező, drénező lánctalpas erőgép naponta 4—5 kilométeren végzi el a munkát. (Straszer András felvételei.) dést, ebből mintegy 60 millió fo­rint értékűt Bács-Kiskunban vé­geznek el. A többit Csongrád és Pest megyében. Főként a talaj- védelmi munkák iránt nőtt meg az igény, de sok üzem által kért szolgáltatás a szervestrágya-terí- tés, amelyet a következő időben 12 nagy teljesítményű gép segít majd. Változatlanul szem előtt tart­# A vezérlő­pult,1 ahol felfogják a lézer­jelzéseket. jak az együttműködést más vál­lalatokkal, hogy minden jelent­kező igényt ki tudjanak elégíte­ni. Vonatkozik ez a talajjavítás­ra, a szervestrágyázásra, a terep- rendezésre, a mélyforgatásra és az altalajlazításra egyaránt. A VI. ötéves tervidőszak alatt 1 mintegy 200 millió forint értékű munkát szeretnének elvégezni. K. S. Uj piaccal bővült az Ikarusz S ha már az energiatartalom­ban gazdag takarmányoknál tar­tunk, akkor érdemes megemlíte­ni a takarmánycirok termelését és a szudáni fűét, amelyek jelen­tős zöldtömeget adnak az állattar­tással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az igazgatóhelyettessel történt beszélgetés közben szóba került a napraforgó-termesztés is. Ö egy klasszikus hasonlattal a követke­zőképpen fogalmazta* meg gondo­latát: Őseink tanulsága szerint ugyanis törvény volt: sose idd sárosáig a vizet — tehát mérték nélkül. Vonatkozik mindez napra­forgó-termesztésünk föllendülé­sére is. A növényolaj ipar kezdeménye­zésére (ösztönzésére ?) ugyanis egyre többen fognak ennek a vi­szonylag igénytelen olajosnövény­nek a termesztéséhez. Sajnos, a túltermelés veszélyén felül nö­vényegészségügy! okok is jelent­kezhetnek. Intő példa legyen a nagy üzemekben Románia .és Ju­goszlávia esete, ahol a krónikus, csak napraforgót támadó beteg­ségek miatt drasztikusan kényte­lenek csökkenteni a vetésterüle­tet. Végül az olajlen témáját hozta fel az igazgatóhelyettes. A nyu­gatnémet Fink AG évek óta ter­melteti hazánkban a sárga magú olajlent. Elsősorban a magból extrahált olajat diabetikus ké­szítményeknél használják fel. Az emésztési zavarokkal küzdő bete­gek gyógyítását elősegíti ez a természetes alapú élelmiszer. Ma­gyarországon a kutatók már évek óta szorgalmazzák ennek a fon­tos diabetikus növénynek a ter­mesztését, sajnos eleddig hiába. A szegedi kutatóintézetben a kísérleti parcellákon pihehöre térnek az őszi búzák. A fitotron- ban, a klímaházban viszont el­tűntek áz* évszakok. Nem csoda hát, hogy a mesterséges ■ beavat­kozás nyomán az üvegházban cí­merezik a kukorica, kalászol a búza. Hogy irányítani tudják a hőmérsékletet, mesterséges fény- r.yC helyettesítik a napot, mind­ez felgyorsíthatja a kutatást. Évente három-négy generációt is felnevelnek, ami záloga lehet an­nak, hdgy újabb gabonafajtákkal rukkol elő az intézet. Szabó Pál Miklós • Nemrégiben kezdték meg az IK—286 típusszámú, csuklós városi autóbuszok. sorozatgyártását, amelyeket az amerikai piacra szállíta­nak. A szép kivitelű, speciális felszerelésekkel ellátott járművekből az idén száztizenöt darabot kapnak a megrendelők. A buszokat az Ikarusz mátyásföldi gyárának egyedi gyáregységében készítik. Az országban — s Bács-Kiskun megyében is — egy sor nagyobb és kisebb vállalat már ez év jú­lius 1-től ötnapos munkahéttel dolgozik. Az üzemek " többsége azonban a jövő év első napjától alkalmazza majd az *új munka­rendet. Ezekben a hetekben, hó­napokban a felkészülés, az elkép­zelések és vélemények csokorba gyűjtése, egyeztetése, s a szüksé­ges intézkedések megtétele» az utasítások kidolgozása folyik. E tevékenységről, s az intézkedések fogadtatásáról tájékozódtunk ez­úttal az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára kalocsai gyár­egységében. j _ Az Ipari Minisztériumban t udomásunk szerint már megszü­letett a döntés, mely szerint az EK A gyár január 1-től kiválik a Villamos Berendezés és Készü­lék Művekből. Ez lesz tehát az egyik változás, ami a kalocsaia­kat érinti. A másik a minden hé­ten szabad szombat, az ötnapos munkahét. Schnur Gábort, a kalocsai gyár­egység műszaki vezetőjét szem­látomást nem aggasztják ezek az újdonságok. — Az előbbi csak közvetve érint bennünket, áz utóbbira pe­dig alaposan felkészültünk mondja. Majd így folytatja: — Itt nálunk, Kalocsán —, ket- műszakos üzem lévén — hatvan­ezer normaóra esik ki a szabad szombatok megduplázódása miatt. Ezt pótolnunk kell. Hogy ho­gyan? Műszaki és szervezési intézkedésekkel. Széles körű vizs­gálódást folytattunk a témában es meggyőződtünk róla, ^hogy üze­münkben is fellelhetők azok a tartalékok, amelyek mozgósításá­val ellensúlyozni tudjuk a mun­kaidőalap csökkenésének hata­SaÁ részletek felől a műszaki ve­zető tanácsára a munkaügyi cso­port vezetőjénél érdeklődtünk. Sáfrán Anna vaskos dossziéinak tartalma valóban körültekintő előkészítő munkáról tanúskodott. — Ügy kezdődött, hogy az Ipa­ri Minisztérium irányelveket adott a VBKM-nek, melyeket az­után lebontottak gyári, majd gyáregységi szintre. Mi először egy programtervezetet készítet­tünk. ' Mit tartalmazott ez a tervezeti — Mindazokat a szervezési és műszaki intézkedéseket, amelyek alkalmazásával biztosítottnak lát­tuk például azt, hogy ne csök­kenjen a termelés és a dolgozók jövedelme, az új munkarendszer­nek megfelelően jöjjön-menjen a busz, nyisson a bölcsőde és így tovább... A tervezetet azután a szakszervezeti testület és a ter­melési tanácskozás elé vittük, szé­les körben megvitattuk, ahol kel­lett módosítottuk, kiegészítettük. A munkaügyi csoportvezeto ál­tál említett intézkedések 402 fi­zikai és 82 műszaki-admnisztra- tív dolgozót érintenek a kalocsai EKA-gyáregységben. A produk­tív dolgozókkal folytatott beszél­getések során többen fölvetettek. hogyan tudják majd pótolni a szombatonkénti munkaidőt a ter­melőmunkában? _ Erre két mód adódik. Az • Jakab Jánosné is tudja, hogy a jelenleginél többet kell majd tel­jesítenie, de úgy véli, megéri. # Szabó Piroskának különösen jól jön majd a megnövekedett sza­bad idő. (Méhest Éva felvételei.) egyik a veszteségidők csökkenté­se. A másik a műszaki-szervezési intézkedések termelékenységnöve­lő hatása. — Többször is elhangzott már ez a kifejezés: műszaki-szervezé­si intézkedések. Hallhatnánk konkrét példákról? , Konkrét példákról nemcsak hallhatunk az EKÁ-ban, de kéz­be is vehettük azt az intézkedési tervet, amelyben ilyen pontok so­rakoznak: célszerszámok alkal­mazása, műveletek összevonása, technológia módosítása, félauto­mata gyártóeszközök alkalmazá­sa... Sáfrán Anna elmondta, hogy létszám-átcsoportosítást is tér. veznek a műhelyeken belül, hogy a munkacsúcsoknál a leginkább szűkös forgácsolókápacitast ilyen módon is növelni lehessen. • A műhelyben járva a munká­sok,' munkásnők elmondták, hogy örülnek a szabad szombatnak. Tudják, hogy rajtuk is múlik az áttérés sikere, de hogy a megnö­vekedett szabad idő megéri-e az intenzívebb munka okozta fárad­ságot, azt fölösleges is kérdezni. Szabó Piroskának, aki meny­asszony és január 23-án lesz az esküvője, különösképpen jól jön­nek a szabad szombatok. A fia­tal munkásnő Kisfoktőről jár be naponta busszal, két műszakban dolgozik, elkel hát a megnöveke­dett szabad idő ház körüli mun­kára, pihenésre és szórakozásra egyaránt. Sitkéi Bél» Huszonöt év választott tisztségben A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége nemrégi­ben jubileumi emléklap adomá­nyozásával köszöntötte Laczy Endrét, aki az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetében a Bács-Kiskun me­gyei bizottság titkára. Huszonöt esztendeje tölt be választott ve­zetői tisztséget a mozgalomban. Most -itt ülünk Cifra palotabeli irodájában, szó szót követ, s las­sanként kibontakozik előttem ed­digi pályája. Kilencgyermekes családban nőtt fel Kecskeméten. Apja asz­talos kisiparosként igyekezett gondoskodni róluk. A polgári is­kola elvégzése után az ötödik gyerek, Endre szerete'tt volna to­vábbtanulni, de az anyagi hely­zetük nem tette ezt lehetővé. Ke­reskedőinas lett. Az infláció ide­jén szabadul föl, s nem sokáig segédkedett. Elment dolgozni, se­gédmunkásnak a Kecskeméti Épületlakatosipari Nemzeti Vál­lalathoz, ahol aztán kitanulta a lakatos szakmát. Később a mű­szaki osztályra vitték rajzolónak. Ifjúkorában futballistaként szerzett népszerűséget a hírős városban. Rókának bécézett An­tal öccsével — aki karrierje csú­csán Puskás tartaléka volt a Hon- védban — a KTE színeiben rúg­ták a labdát. Később más csapa­tokban is szerepelt. — ötvenhat májusa fordulatot hozott az életemben — meséli az építők megyebizottságának titká­ra. — A munkahelyemen megvá­lasztottak függetlenített szakszer­vezeti elnöknek. Akkor az elnök funkciója volt az, ami ma a tit­káré. Előtte bizalmiként tényked­tem már: Aztán az ellenforrada­lom alatt a munkástanács „le­váltott”, majd a konszolidáció idején megerősítettek tisztségem­ben. Tíz évig irányítottam a későb­bi Fémmunkás gyárban a szak- szervezeti munkát. Nagyon sze­rettem ott. Ezzel a múlttal a há­tam mögött tettek meg az ÉFÉ- DOSZ megyebizottságának titká­rává. Nem emlékszem, hogy ak­kor, 1966-ban, hány szervezett dolgozó tartozott hozzánk. Most tizenkét és fél ezren vagyunk. Mondjam azt, hogy ennyi ember bizalmát élvezni nagy felelősség? — Húsz-huszonöt éve volt ne­hezebb szakszervezeti funkcioná­riusnak lenni, vagy pedig nap­jainkban? — Az ország akkori politikai, társadalmi, gazdasági fejlettségi szintjén mások voltak á munka föltételei és a lehetőségek előt- türik. Nem léteztek még például írott szabályok a munkások élet- és munkakörülményeinek javítá­sával kapcsolatosan. Az érdekvé­delemben csak kisebb dolgokról lehetett szó. A funkcionárius mö­gött nem állt akkora védelem, mint most. Amikor még üzemi elnökként dolgoztam, a gazdasági vezetéssel való ütközések kime­netele sem volt garantált, akkor sem, ha egyértelműen a szakszer­vezetnek volt igaza valamiben. Hiányzott a mostani jog- és ha­táskör. Ha ma valami törvényes, jogos követelést nem tud vala­hol a szakszervezeti bizottság el­fogadtatni, akkor ott a tolmácso­lásban van a hiba. Ez meggyő­ződésem. — Üzemi elnök korában elő­fordult, hogy a munkások „sa­rokba szorították", mert valamit nem tudott keresztülvinni az ér­dekükben? — Sajnos, igen. Megesett, hogy éreztem, tudtam: nekik van iga­zuk, de tenni semmit sem tud­tam. Mások voltak a szakszerve­zeti munka föltételei. Hiányzott a vállalati önállóság is, egy-egy döntéshez más, külső szerveknek is hozzá kellett járulniuk, holott nem mindig ismerték a mi belső körülményeinket, életünket. — Akkor közvetlen kapcsolat fűzte a gyár dolgozóihoz, jól is­merte hangulatukat, véleményü­ket a dolgokról, ami nagyon fon­tos egy mozgalrni vezetőnek. Egy megyei titkár mennyire képes ilyen eleven kapcsolat fenntartá­sára? — Bizony, nemegyszer előfor­dul, hogy azt mondják az üze­mekben: Laczy elvtárs, jöjjön el hozzánk gyakrabban! És ezek a hívások jelzik, hogy sűrűbben és több időre kellene kimenni a munkahelyekre. — A párt sokat vár a szakszer­vezetektől a demokrácia, ezen be­lül a munkahelyi demokrácia el­mélyítésében. Hogyan áll ennek a feladatnak a megoldása az ÉFÉDOSZ-hoz tartozó üzemek­ben? — Azt hiszem, a munkahelyi demokrácia lényege az, hogy a kollektív bölcsesség, akarat ér­vényesüljön a szocialista építő­munkában. S valóban, óriási fel­adataink vannak a közösségi te­vékenység demokratikus jegyei­nek erősítésében. Ezek megoldása döntően a bizalmiakon és a bizal­mitestületeken múlik. A szakszer­vezeti jogkört kiszélesítő határo­zat megszületése óta eltelt négy év alatt a kezdeti bizonytalanság után egyre inkább a jogokkal való élni tudás válik jellemzővé. De amit i elértünk ezen a téren, még nem a kívánt eredmény, A bizalmiak tevékenységében ott. kísért a formalizmus veszélyéi vagyis hogy jogaikat „gyakorol*- hatják”, de amit mondanak, nem veszik figyelembe a munkahelyi döntéseknél. Jelenleg a legfőbb dolgunk az, hogy megtanítsuk az embereket valóban élni jogaikkal, és tudatosítsuk bennük a kötele­zettségeiket is.- Laczy Endre sok erkölcsi el­ismerést, kitüntetést kapott- az elmúlt negyedszázadban, köztük Munka Érdemrendeket. Ahogyan a feladatokra, a funkcionáriusok előtt mind magasabbra emelt mérce „átugrására” készült — ta­nulással, álmatlan éjszakákkal — arról szintén esik szó köztünk. Tavaly nyáron a szakszerveze­ti választások után infarktus dön­tötte le lábáról. Egy esztendei kényszerpihenő következett. Idén visszatért a munkához, s meg­kezdte a huszonhatodik esztendőt. A. Tóth Sándor r e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents