Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 274. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 22. vasárnap Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december1 elején Bukarestben ülést tart a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága. (MTI) Helyenként feszítőbbek az energiagondok S. oldal ötnapos munkahét I. oldal Száz éve született Révay József I. oldal Sport, keresztrejtvény' 7. oldal SZERVES HULLADÉKBÓL FEHÉRJETAKARMÁNY Több milliós beruházás az ÁTEV solti gyártelepén Amíg a forrásvidékétől eljut a tengerig, a 2842 kilométeres útján nyolc 'országot érint. Négy főváros — Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád —, és számos kisebb- nagyobb település fekszik a partjai mentén. Több millió embernek ad ivóvizet, és sok százezer hektár szántónak, kertnek, gyepnek esőt Közép- és Délkelet- Európa nagy folyója, a Duna. Ezért és sok másért is olyan fontos, hogy nagy kiterjedésű vízgyűjtő területén a lehető legkevesebb szennyező anyag jusson a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe, s onnan a folyóba. A szennyezett víz betegséget, pusztulást hozhat az élőknek. A Duna 817 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területének része szőkébb- hazánk, : Bács-Kis- ikun megye, ahonnan több csatorna, s egyéb vízfolyás torkollik a folyóba. A talajvíz magas szintje miatt, sok településen okoz gondot' a kommunális és ipari szennyvíz kezelése, összegyűjtése. Jól felfogott érdekében ezért fogott össze Solton az ÁTEV-gyár- telep és a helyi tanács a tisztítómű építtetésére. A gyártelep az üzem bővítésével, korszerűsítésével egyidőben, ipariszennyvíz-előtisztítót létesít. Ezenkívül jelentős összeggel járul hozzá a nagyközség csatornázását kiegészítő Szennyvíztisztító építési költségéhez is. Az Állati Fehérjetakarmányokat Előállító Vállalat solti üzeme a VI. ötéves tervben olyan beruházást fejez be, amellyel 30— 40 százalékkal növelheti gyártási iteljesítményét. Az állategészségügyi célra létesített telepnek, napjainkban egyre inkább az ipari ■takarmánygyártás jelenti a lényegesebb feladatot. Bács-Kiskun és Baranya megyében számos mezőgazdásági, élelmiszeripari üzemmel tart fenn szerződéses kapcsolatot. Járműveivel folyamatosan Soltra szállítja és húslisztté dolgozza fel az állattenyésztő-telepi, vágóhídi, ‘baromfiipari szerves hulladékot. Kecskeméten létesített ugyan hasonló jellegű üzemet a baromfiipar, de ha műszaki hiba miatt leáll, vagy a környezet szennyezése következtében végül bezárnák, akkor a solti gyártelepnek kell feldolgoznia a kecskeméti gyár szer.ves hulladékát is. ■ A Baranya megyében működő Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal szintén közös érdekű együttműködése van a solti gyártelepnek. A kombinát segíti az ÁTEV- et .a különleges és igen drága szállító eszközök beszerzésében. A Solti? gyártelep pedig rendkívüli szolgáltatást végez a baranyai gazdaságnak. , Amióta az állattenyésztésben a takarmányozási költség csökkentése olyan lényeges feladattá vált. a szerves hulladékból készített húspép és húsliszt iránt nagy a kereslet. Ezeknek a magas fehérjetartalmú, állati tápanyagoknak a nagyobb tömegű gyártására, az “eredetileg tervezettnél még jelentősebb üzembővítést, korszerűsítést látott szükségesnek az ÁTEV. A 30 milliós beruházáshoz azonban kevés volt a saját pénze. A megyei mezőgazdasági szak- igazgatás támogatásával, kísérletét tett gazdasági társulás kezdeményezésére, hogy a költség másik felét az érdékelt állattenyésztő nagyüzemekkel együtt teremtsék elő. A mezőgazdasági üzemek azonban visszaléptek. . Az ÁTEV solti gyára, amely a felavatása óta megtízszerezte fehérjetakarmány-gyártását, az épülő szennyviz-előtisztitó és kommunális célokat ellátó községi tisztítómű teljesítőképességében bízva, mégis tudja majd növelni a húsliszttérmelését. A nagyközségi tanáccsal teremtett együttműködésének ez elismerésre méltó eredménye. A többi a telep dolgozóin múlik, akik eddig teljesítették kötelezettségeiket. Az 1980. évi munkájuk alapján a solti ÁTEV-gyár élüzem ' címet kapott. Az idén a terv szerint — 3965 tonna húslisztet és 1444 tonna ipari zsírt gyártarihk a fehérjetakarmány-üzemben. Az ipari zsírnak kétharmadát tőkés országokba szállítják. K. A. • A solti ÁTEV gyártelepen épül az ipari szennyvíz- előtisztító-mű. • A készáruraktárban zsákolják a húslisztet a telep dolgozói. (Pásztor Zoltán telvételei) • Alsó képünk: itthon és külföldön egyaránt keresett cikk az állatifehérjetakarmány. 0 A kerekegyházi szövetkezetben az osztrák exportra . készülő faházakat állítják össze. (Opauszky László felvétele) A napokban • három ipari szövetkezetben érdeklődtünk az idei esztendő eddigi eredményeiről és az év végéig megoldandó feladatokról. — A különböző nehézségek — létszámhiány stb. — ellenére időarányosan teljesítettük az első három' negyedév terveit — mondta Csontos Gáspár, a kecskeméti BÁCSMÖ- BIL Ipari Szövetkezet elnöke. — Bízunk abban, hogy december végéig elérjük a tervezett 38,4 millió forintos árbevételt és teljesíteni tudjuk a 3,5 millió forintos nyereségtervünket is. Az idei esztendő szövetkezetünk életében jelentősnek mondható, több mint 3 millió forintot költöttünk fejlesztére. Október elején kezdtük meg a zárt technológiás vizsgáztatást, s azóta a 2. millió forintos költséggel létrehozott új műhelyben már 56 gépkocsinak hosszabbították meg a forgalmi engedélyét. A kecskeméti 607-es Szakmunkásképző Intézet harmadéves autószerelő tanulóinak is jó lehetőséget nyújt ez a műhely a korszerű műszerekkel való megismerkedésre, használatuk elsajátítására. Ugyancsak október elején kezdtük meg — áz Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján — a totálkáros gépkocsik átvételét. Ezek egy részét alkatrészeire bontjuk, de akad olyan kocsi is, amelyiket érdemes megjavítani és értékesíteni. Napjaink újdonsága, hogy használatba vehettük az új, korszerű festőműhelyt, ahol egyszerre nyolc gépkocsival tudnak foglalkozni a szakemberek. Megfelelő elszívó berendezés védi a dolgozók egészségét és az egyenletes hőmérséklet jó minőségű munkát tesz lehetővé télen-nyáron. A javító-szolgáltató tevékenység mellett említést érdemel a szövetkezet autósboltjának eredménye is. Az idei 3,9 millió forintos tervüket pktóber végéig teljesítették és december végéig megközelítik a 7, millió forintos forgalmat. Az év eleje óta árusítjuk a tabi társszövetkezet által gyártott gépkocsi-utánfutókat. 70-et adtunk el vevőinknek, és az év végéig még 30-ra fogadunk el rendelést. Említést érdemel, hogy azok a kistermelők, akik valamelyik felvásárló vállalattal szerződéses viszonyban állnak, OTP-re is megvásárolhatják az utánfutót. Szabadszállási autójavító telepünk is sokat fejlődött az idén. Volt elegendő munkájuk és 1,4 millió forintos tervüket szeptember végéig teljesítették. Az idei év újdonsága lesz, hogy az ALUPIGMENT kecskeméti gyárával szerződést kötve, a Duna—Tisza közén mi hozzuk forgalomba az általuk gyártott me- tálfestékeket. A nyolc színű, nem fakuló festék iránt nagy a kereslet, s várhatóan december elejétől már árusíthatjuk, illetve ezzel festhetjük a gépkocsikat. — Kereken három évtizede alakult szövetkezetünk — mondta Szalai József, a kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke. — Az idei esztendőnk nem mondható sikeresnek, rendkívüli gondokat okozott, hogy az ÉPFA Vállalattal megszűnt a korábbi években hasznot hajtó szoros kapcsolat. Tavaly még 42 ezer belső ajtót gyártottunk részükre, az idén pedig már nincs szükségük a közreműködésünkre, miután saját maguk, olcsóbban el tudják készíteni az ajtókat. Az idei évet jórészt a piackutatás, a munkaszerzés jellemezte. Lakatosaink kooperációban bérmunkát végeznek a kecskeméti Ezermester Ipari Szővetkezétnek, várhatóan hosszú távú lesz a kapcsolatuk. A LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat útján olasz megrendelésre 3 ezer 500 ajtótokot készítettünk olasz exportra. Most ugyancsak ennek a vállalatnak a közreműködésével nagyobb osztrák megrendelésre- van kilátás. Napjainkban készül el 22 darab munkáspihenő, melyeket kamionnal visznek Ausztriába. Bízunk abban, hogy a 12 négyzet- méteres alapterületű, szétszedhető faháznak sikere lesz és jövőre megkapjuk a kilátásba helyezett több száz darabos megrendelést. Szabó Ernő, a kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet elnöke elégedett a kollektíva eddigi eredményeivel. — Az idei évben épített lakásokból a program szerint már 57- et átadtunk, 19-et • pedig decem- < bér első hetében vehetnek birtokba az új lakók. Terveinket eddig időarányosan teljesítettük, sőt jutott erőnk arra is, hogy tervén felüli munkát vállaljunk. Kecskeméten a Felsőszéktóban a Népfront lakásszövetkezettől elvállaltuk 12 lakásos csoportos családi ház építését. A kétszintes épület szerelését az időjárástól függően folyamatosan szeretnénk végezni és bízunk abban, hogy a tervezett határidőre, május végére át is- tudjuk adni. Szövetkezetünkben a megyei tanács anyagi és erkölcsi támogatásával sikerült kialakítani a csoportos családi házak építéséhez szükséges második gépláncot — ez kezdte meg a munkát Kecskeméten. Szükségünk lenne ide egy nagyobb teljesítményű autódarura meg a munkások szállításához egy autóbuszra, de sajnos, erre egyelőre nincs pénzünk. Idejében felkészültünk a jövő évben bevezetésre kerülő 5 napos munkahétre. Reméljük, sikerül majd megoldanunk hétvégeken is az érkező anyagok kirakodását, az ezt végzők részére majd más napokon biztosítunk pihenőnapotO. L. Mint a laptudósítások beszámoltak róla, a héten kibővített ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA elnöke egyebek között hangsúlyozta: kutatóink többsége már nem idegenkedik a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításától, sőt sorozatosan kínálják fel találmányaikat a termelésnek. A felszólalók egyike sem kerülte meg a kutatás és gyakorlat kapcsolatának fontosságát. A tanácskozáson kifejtette véleményét Kádár János, pártunk központi bizottságának első titkára, s kiemelten szólt a vezetők felelősségéről, hogy teremtsék meg mindenütt a munka végzéséhez szükséges körülményeket, eszközöket, illetve az olyannyira nélkülözhetetlen alkotó légkört. S épp az újabb szociológiai vizsgálatok támasztják alá azt a kijelentését, amely szerint fontos, hogy az öntudat, felelősségérzet s felelősségvállalás mellett kinek-kinek legyen meg az érdekeltsége is. De vajon a kutatóműhelyeken, oktatási intézmények tanszékein, vagy az alkalmazó, megvalósító vállalatokon, szövetkezeteken, iskolákon — egyszóval munkahelyeken — múlik-e inkább, hogy az eddiginél gyorsabb tempóban közeledjen egymáshoz az elmé- 1 . let és gyakorlat. Fölmentést senki sem kaphat a felelőssége alól. Ezért is hívta meg nemrég tudománypolitikai aktívaülésére a megyei pártbizottság mindkét fél képviselőit. A partneri készségen és együttműködési szándékon ' ugyanis nagyon sok múlik. Különösen,, ha ez átgondolt, dinamikus cselekvésben jut kifejezésre. Tizenkét esztendeje kimondták az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei azt, ami napjainkban hatványozottan érvényes: korunkat a tudományok rendkívül gyors fejlődése és társadalmi szerepük növekedése jellemzi. Közérdek a természet és társadalom mozgástörvényeinek egyre mélyrehatóbb feltárása. Miközben nyilvánvaló működési feltétel a tudomány helyesen értelmezett szabadsága, a tudásnak kötelezettségei vannak, amelyek között elsődlegesek a nép és nemzet érdekei. Márpedig társadalmi-gazdasági fejlődésünk megköveteli minden anyagi és szellemi erőforrás mozgósítását. Az irányelvek megjelenése óta számos eredmény született. így megyénkben is föllendüli a korábban hagyományok nélküli műszaki kutatás, a vállalatok egy része termékeny kapcsolatokat épített ki a tudományos és oktatási intézményekkel. Kiemelkedő például a kiskunfélegyházi Április 3. Gépipari Művek műszaki-fejlesztési gyakorlata, részt vesz a KGST illetékes szakbizottságainak munkájában is. Általános követelmény, hogy a jövőben olyan együttműködési rendszert kell kialakítani, amelyben a közös és kölcsönös érdekeltség, felelősség kerül előtérbe. Már ilyen szellemben alapozta meg kapcsolatát a bajai Finomposztó Vállalat a Könnyűipari Szervezési Intézettel. Tovább bővült a Bács-Kiskun hírnevéhez hozzájáruló mezőgazdasági kutatóhelyek W hálózata, 1976-ban Kecskemétre települt a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. A Zöldségtermesztési Kutató Intézettel együtt csaknem ezer üzemhez fűzi őket szerződéses, vagy más formájú kapcsolat, fejlesztési és tanulmánytervekkel, szaktanácsadással veszik ki részüket a feladatok megoldásából. Az eredmények széles skálán jelentkeznek, ezek számát gyarapítják az erdészeti vizsgálatok, vagy a kertészeti 1 főiskolai kar alkalmazott kutatásai is. Sajnos, egyelőre nem eléggé nyilvánvaló mindenki előtt az összefüggés, pedig húsba vágóan létezik: a társadalom különböző területeit, s elsősorban a gazdaság fejlődését alapvetően befolyásolja az oktatás megújulási készsége és rugalmassága. A pedagógiai és más társadalomtudományok eredményeinek kamatoztatása, a közoktatás és közművelődés fejlesztése szintén érdekünk — még akkor is, ha látszólag távoleső dolgokról: a hatékonyság, vagy népgazdasági egyensúly javításáról beszélünk a célok között. Az összefüggés tagadhatatlan. Jellemző például, hogy a megyei kórházban dolgozó orvos-kutatók vetették fel a Kecskeméten és környékén létrejött műszerpark ösz- szegezö fölmérését, s a kölcsönös hasznosítás igényét. Ennek a haszna sem csak az egészségügyben jelentkezne. A megfelelő, testre szabott kapcsolatokról és formákról sehol sem szabad lemondani. S természetes az is, hogy a vezetők kezdeményező felelősségét egyetlen bizottság, társadalmi szerv sem vállalhatja át. Ugyanakkor az egyszerűbb alkalmazási módszerektől a céltársulásokig mindez támogatásra számíthat, ami a gondolati eredmények gyors, együttes érdekeltségű elterjesztését és alkalmazását szolgálja. H. P. * I I
