Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

1. 4 • PETŐFI NÉPE * 1981. november 21. Olcsón és egyszerűen • A megyében hatezer hektár vízfelületen halásznák, illetve horgásznak. Ebből $60 hek­tárnyi a mesterségesen létesített tógazdaság. Ez utóbbiról érdemes elmondani, hogy mint­egy fele a század elején létesült, a másik fe­le pedig húsz esztendővel ezelőtt. A halgaz­dálkodás az utóbbi években korszerűsödött. Bizonyítják ezt a számok is. Míg 1975-ben 990 tonna, az idén 1700 tonna volt a megye haltermelése. Ez az emelkedés elsősorban az intenzív tenyésztésnek köszönhető. • Daruval könnyítik meg a hálóba szorult halak kiemelését. • Hulladék­gumiból készült partvédő sáv Szakmáron. Szakmári tapasztalatok A legnagyobb tógazdaság je­lenleg a szakmári Petőfi Terme­lőszövetkezetben van. Itt 1962— 63-ban létesítették az első — 40 hektáros szikes terület hasznosí­tásával — halastavat. Az utóbbi esztendőben nagyobb lendülettel i fogtak a fejlesztéshez, saját ki­vitelezésben 200 hektár, szinte hasznavehetetlen területen léte­sítettek tógazdaságot. A szövetkezet saját erő- és munkagépekkel dolgozott. Ennek köszönhetően az országós átlag­nál jóval olcsóbban építette ki tórendszerét. Hektáronkét 80 ezer forintba került az építésük. A további tervek szerint még 130— 140 hektár szikes terület ily mó­don történő hasznosítására van lehetőség. A közös gazdaságban intenzív haltenyésztés folyik. A dlnnyési halkeltető állomásról szerzik be az ivadékokat. Vegyes állományuk van, ponty, busa és amúr. v\z idén — az őszi lehalá­szás eredményeinek összesítése alapján — jó, közepes „halter­mést” értek el, 1,6 tonnát hektá­ronként. Az ágazat három és fél­millió forint nyereséget hoz eb­ben az esztendőben.' A szakmári tapasztalatok meg­ismertetése érdekében tapaszta­latcserét rendeztek a közelmúlt­ban a közös gazdaságban. Az üze­mi bemutatóval összekötött esz­mecserét a Magyar Hidrológiai Társaság megyei területi széf ve- zete, a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen szervezte. A VI. ötéves terv időszaka alatt — mint azt dr. Dobray Lajos, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium halászati és vadászati főosztályának helyettes vezetője elmondta — mintegy négyezer hektár új tógazdaságot építenek, ebből megközelítőleg 1300 hek­tár lesz a megyében. Az előkészü­leteket Bács-KiSkunbSn " mindenütt megkezdték. Elkészül- ' lek a kivitelezési-tervek, kijelöl­ték a helyeket. Ha a tervszámokat nézzük, a halászati ágazat a juhászat mel­lett a legdinamikusabban fej­lődik a következő esztendőkben. Tekintettel az állami támogatás szűkös voltára, az üzemeknek Szakmárhoz hasonlóan keresni kell az olcsóbb, egyszerűbb mód­szereket. A tapasztalatcsere rész­vevői a gyakorlatban is láthat­ták például a gumihulladékból készült partvédő eszközöket és az egyéb, munkát megkönnyítő újításokat. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy érdemes ösz- szefogni a gazdaságoknak, mint például tették .ezt a nagybaracs­kai, a rémi, valamint a bajai Űj Elet Halászati Tsz. A három gaz­daság közös beruházással létesít egy 200 hektáros halgazdaságot. A fejlesztés megköveteli a ke­reskedelem korszerűsítését is. A minisztérium főosztályvezető-he­lyettese elmondta, hogy a szer­vezéssel, az áruellátással még sok a gond. Több halfeldolgozó léte­sült már, ahol konyhakész áru­kat készítenek, amelyek iránt nagy lenne a kereslet. Sajnos, a kereskedelem nem mindig fogad­ja ezt szívesen. A hal szabad­áras cikk, tehát a gazdaságok maguk is megkísérelhetik az ér­tékesítést. Az országosan várha­tó mintegy 30 százalékos ágazati fejlesztés ugyanis csak akkor kap értelmet, hogyha az értékesítést is"jól' mégSzérvézfk. A belső el­látáson kívül exportra is lehető­ségünk van. Tehát az új halas­tavak részben exportnövelő hi­telből is megvalósíthatók. A szakmári tapasztalatokat ér­demes közkinccsé tenni annál is inkább, mert olyan területeket hasznosítanak ily módon, ame­lyek másra nem alkalmasak. K. S. • Itt már a válogatás folyik, súly és fajta szerint rakják külön a zsákmányt. • A fogást ezután konténerekben szállitják részben a-telelőkbe, részben az elárusítóhelyekre. (Méhes! Éva felvételei.) L ' •* KÖZÖS DOLGOKRÓL, FELELŐSEN Ifjúsági parlament a műszaki főiskolán Az elmúlt héten tartották meg — a sorrendben harmadik — if­júsági parlamentet a kecskemé­ti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. A nagyelő­adóban a megjelent diákok mel­lett helyet foglaltak az iskola oktatói is, részvételükkel is je­lezvén, hogy a fiatalok tanács­kozása, gondjaik-problémáik meghallgatása számukra is fon­tos. Az 1978-as ifjúsági parlamen­ten elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról írásos beszámoló készült, mely 'részletesen -foglal­kozik az azóta eltelt időszak mun­kálkodásával, eredményeivel és sikertelenségeivel . egyaránt. Az iskola oktatási programjának ki­alakítása, mellyel a jól képzett üzemmérnökök kiművelése a cél, most is meghatározó szándékként nyilvánult meg.‘ A kollégisták élet- és munkakörülményeinek javítását számtalan intézkedéssel támogatta a főiskola vezetősége. A fiúk „részlegének” felújítását befejezték, új berendezéseket vá­sároltak, egyebek között rajzasz­talokat, sőt külön kollégiumi rajztermet is létrehoztak. Azok a diákok, akik a legutóbbi parla­menten például ennek érdekében szólaltak fel, ma már valahol, üzemmérnökként teszik dolgu­kat. De valahogyan így is van rendjén, a főiskola örökké válto­zó életében: az új hallgatóknak a már elért színvonal az adott, s az is természetes, hogy annál többet, jobbat szeretnének elér­ni. S hogy ez nem felelőtlen kö­vetelés, annak bizonyságául Rút- kai László ejtett szót az ösztön-' díjak elosztásának új módja fe­lett nyitott vitában. Úgy fogal­mazott: hogy rendben lévő, ha a jól tanulók kiemelt elismerésben részesülnek, de ugyanakkor azok, akik képesek a nagyobb teljesít­ményre, segítsék is a lemaradó­kat. Az ösztöndíjak „osztásának” megbeszélésén fölmerültek mind­azok a nyitott kérdések, amelyek általánosítással, szabályokra épí­tetten megoldhatatlanok. Mert, ha a kategóriabesorolás alapján kiemelt szociális jellegű ösztön­díjat kap valamely hallgató, ak­kor mindenképpen fölháborító, hogy ugyanő egy este 800 forin­tos cehhet csinálhat valamely ét­teremben. De a bérből-fizetésből élő szülők pontos keresetkimuta­tása után kategorizált diákok is érzik, hogy ők néha a valóban hátrányos helyzetűek. Ám a szo­baközösség, még ha meg is felel ennek a „szociális jelző” szere­pének, akkor sem képes minden ellentmondás feltárására. Minden­esetre az a módszer, hogy a kol­légiumi ellátás térítésére egységes összeget kell minden hallgatónak fizetnie, s csak később juttatják' vissza a különbözetet, jó módszer­nek látszik annak érzékeltetésé­re, hogy minden diák érezzen fe­lelősséget. Az oktatási körülmények to­vábbi javítására is több javaslat hangzott el. Főként arról, hogy a különböző iskolatípusokból érke­zettek előképzettségének különb­ségeit miként lehetne eredménye­sen leküzdeni. Például a szakkö­zépiskolát végzetteknek több ma­tematika-, fizika-” oroszkorrepetá­lásra lenne szüksége, a gimnáziu­mot jártaknak pedig a konkrét műszaki gyakorlatokban kell erő- síteniök magukat.., Szóba kerültek az unalmas — de kötelező — három órás időtar­tamú előadások éppúgy, mint a MARÓ-nak — a GAMF eleddig mindig színvonalas újságjának megjelenése körüli huzavona.^ Mint ahogyan az is; hogy az új­jáépített kollégiumban a dara­bonként 14 ezer forintba került új nyílászáró szerkezetet sem le­het biztonsággal használni, ugyanis, ha éppen nyitva van, akkor deformálódik — állapította meg Molnár József, a kollégiumi bizottság elnöke. S gond az is, hogy kevés a televízió. Bár — mint ezt hallhattuk —, a leány­kollégium hallgatói felajánlották a fiúknak, hogy ott nézzék az adást. Ki hinné, mégis több, saját tévére vágynak...' Az elhangzott — s az elnökség­hez írásban benyújtott kérdések­re — korrekt válaszokat kapott a főiskola igazgatóságától, tanárai­tól a parlament. A maratoni — közel 6 órás — eszmecsere hasz­naként könyvelhető el, hogy az oktatógárda és a tanulóifjúság nyíltan, őszintén tanácskozott: közös dolgaik jobb vitelének ér­dekében. Természetes gyógyszerek A Kertészeti Egyetemen a hallgatók egy éven át gyógynö­vény-termesztést is tanulnak. A nappali és a levelező okta­tásban részt vevőkön kívül 2—3 évenként 30—40 kertész- mérnök részesül szakmérnöki továbbképzésben. Hol van szükség ezekre a speciálisan képzett gyógynövényes szakem­berekre? — kérdezzük dr. Hornok László egyetemi docenst, az egyetem Zöldségtermesztési Intézete gyógynövény-ter­mesztési csoportjának vezetőjét. — A gyógynövénytermesztési vertikum (termeléstől az értékes!, tésig) rendkívül szerteágazó. Gyógynövényesek dolgoznak a tét'rtielésbert, a különböző termel­tető vállalatoknál (Herbária, Hungarodrog), és sokan vesznek részt a kutatásban is, egyrészt a Gyógynövény Kutató Intézetben, másrészt a gyógyszergyárak vál­lalati kutatóhelyein (Tiszavasvári Alkaloida Gyár, Kőbányai Gyógy, szergyár stb.) Sok gyógynövényes dolgozik a gyógynövény-kereske­delemben is, részben a felsorolt vállalatoknál, részben a gyógynö­vény-külkereskedelemben, a ME- DIMPEX-nél és az AGRIMPEX- nél. A teljes gyógynövényverti­kum a népgazdaságnak évente mintegy 1,8—1,9 milliárd forintot hoz. A megtermelt értéknek mint­egy felét exportáljuk. A magyar gyógynövények az egész világon — de különösen Nyugat-Európá- ban — nagyon keresettek. — Hazánkban mekkora terü­leten folyik gyógynövénytermesz­tés? — Hozzávetőlegesen 38 000 hek­tár a gyógynövényekkel haszno­sított terület. Ez nagyon sok gaz­daság között' oszlik meg. Nehéz a területet pontosan megbecsülni, mert kaprot, koriandert, ánizst, konyhaköményt, édesköményt, va­leriánát kis- és nagygazdaságok egyaránt termesztenek az ország minden táján. A gyógynövénytermesztési ága­zat fogalma alatt ma nemcsak a gyógyító növényeket kell érteni; mindazok a növények ebbe az ágazatba tartoznak, amelyeket részben, vagy teljes mértékben biológiailag aktív anyagaikért termesztünk. Ezek felhasználása történhet a gyógyászatban, a fű­szerezésben és a kozmetikai ipar­ban (illóolajok). — Bizarr párosítással tehát: együvé tartozik a levendula és a fokhagyma? — A levendula mindenképpen de a fokhagyma nem, mert az zöldségnövény. — És a fokhagymaolaj? — A fokhagymával, vöröshagy- . mával, tormával mi nem foglal­kozunk, mert ezek fő felhaszná­lási területe a nyers fogyasztás. Ha ezek valamelyikéből olaj ké­szül, az csak melléktermék gya­nánt szerepel. _ — Melyek a hazai gyógynö­vénytermesztés legfontosabb nö­vényei? — A termesztésben jelenleg mintegy 45—50 faj szerepel. Je­lentőségüket a termőterület nagy­sága vagy a felhasználás mér­téke alapján egyaránt vizs­gálhatjuk. Legnagyobb terüle­ten — 16—18 000 hektáron — a mustárfajok termesztésé folyik; 3—5000 hektáron termesz­tenek mákot, anyarozsot, 1000— 2000 hektáron konyhaköményt, édesköményt, kaprot. A levendula, koriander, ánizs és a muskotály­zsálya termőterülete növényfa- jonként 500—1000 hektárra tehe­tő. A Máktermesztési Rendszer­nek például több mint 50 tangaz­dasága van. A mák kettős hasz­nosítású növény, magjáért és tok­jáért is termesztik; termelésirá­nyítása, kutatása gyógynövény­ként történik.' — A gyógynövénytermesztési csoport milyen kutatásokkal fog­lalkozik? — A kialakult országos mun­kamegosztásnak megfelelően el­sősorban a fűszerezésre használt növéfiyek agrotechnikájának fej­lesztésével foglalkozunk. Ezenkí­vül vizsgáljuk a hazánkban va­don termő gyógynövények, vala­mint a külföldön termesztett fa­jok és fajták termesztésbe voná­sának lehetőségét is. Kutatási együttműködés és szaktanácsadás formájában gyakorlatilag vala­mennyi gyógynövény-termeléssel foglalkozó gazdasággal kapcsolat­ban állunk. Az imént említettem, hogy kis. és nagygazdaságok az ország minden pontján termesz­tenek gyógynövényt. A különösen nagy élőmunkálgényű növényeket < — ilyenek például a sáfrányos szeklice vagy a valeriána — a ház­táji és házikerti termesztésben állítják elő. Ily módon jól hasz­nosítható a családtagok töredék munkaideje is. A nagyüzemi ter­mesztésben pedig egyre nagyobb teret hódít a munkaműveletek komplex gépesítése, a vegyszeres növényvédelem stb. — Milyen kilátásai vannak a gyógynövénytermesztésnek? — Változatlanul kedvezőek; a gyógyszergyártásban nélkülözhe­tetlenül szükséges alapanyagokat évről évre meg kell termelni. Es még valami: világszerte nő a ke­reslet a természetes fűszerező anyagok iránt. Nemcsak a válasz­tékot kell bővíteni, hanem a kon­zervipar és a hűtőipar növekvő igényeit is ki' kell elégíteni. Egy­re jobban keresik a természetes színanyagokat is. Étkezési kultúránk mostanában válltozáson megy át, de még min­dig nem főzünk elég fűszeresen. Fűszeresen, mondom, ami nem azt jelenti, hogy agyonsózzuk, borsozzuk, paprikázzuk ételein­ket, hanem sokféle fűszerből ke­veset használjunk. Ezek a termé­szetes gyógynövényekből készült fűszerek biológiailag aktív anya­gokat tartalmaznak (hiszen ettől gyógynövényei^:), és nemcsak éte­leinket teszik változatossá, ha­nem rendkívül jó hatással van­nak a gyomor működésére, az emésztésre is. Segítenek a gyo­mor és bélrendszer mikroflórájá- nak kialakításában, fenntartásá­ban. Ha ilyen értelemben fűsze­rezünk, kivédhetjük a civilizációs ártalomként jelentkező gyomor- bántalmak egy részét, sőt még a szervezet ellenállóságát is fokoz­hatjuk. —. Konkrétan milyen fűszere­ket ajánlana a fent leírtak meg­valósításihoz? — Semmilyet. Én nem vagyok orvos, gyógynövényes vagyok, a konkrét problémára mindig az orvos adja meg a gyógymódot. A Herbária egyre nagyobb válasz­tékban hoz forgalomba hazai alapanyagból készült őrölt fűsze­reket, kakukkfüvet, borsikafüvet, rozmaringot, bazsalikomot, tár- konyürömfüvet. Mindenki kipró­bálhatja és kiválaszthatja a leg­megfelelőbbet. G. M. KÖNYVESPOLC RiiP A természet képekben Olvasmánynak nem is annyira izgalmas, mint inkábj) a látniva­lókban gazdag a közelmúltban megjelent Natúra-kiadvány. A természet képekben című vaskos kötetet nézegeti, lapozgatja az ember, és gyönyörködik a virá­gok, gombák, lepkék, mádarak, emlősállatok színes képeiben. Csehszlovák szerzők: J. To­man, J. Felix, K. His^k munkája a Közép- és Kelet-Európa nö­vény- és állatvilágát bemutató mű, amelyben a fehér szamár­kenyértől a feketególyáig, sőt az európai bölényig ezerkétszáz, is­mert növény- és állatfaj szere­pel. Többségük .színes tablókon, képekben. Hasznos tájékoztatója lehet ez a könyv a természet kedvelőinek, nagyszerű segítséget nyújt mind­azoknak, akik kevéssé ismerik a környező növény- és állatvilágot itt, Európában. Különleges zöldségételek Sűrűn esik szó mostanában a magyar konyháról. Tanácsolgat- ják, k°gy át kellene térnünk kor­szerűbb táplálkozásra, több vita­mindús étel fogyasztására. Á Me­zőgazdasági Kiadó gondozásában most megjelent könyv a különle­ges zöldségételeket foglalja ösz- sze. A szerző, Bozsik Valéria, aki a könyv előszavában megállapít­ja,' hqgy a nálunk köztermesztés­ben lévő 25—30 zöldségfajtából egy idényben csupán 5—6 kapha­tó egyszerre. Ezekből pedig le­hetetlen- változatosan főzni. A könyv húsznál több, kevéssé ismert zöldségfélét ismertet. Ezek jelentős része a téli időszakot gazdagítja, és teheti változato­sabbá az étrendet. Hogyan készít­sük el ezeket? Sokféle recept található a könyvben a kerti vetemények el­készítésére. Ezeket a szerző csu­pán ötletnek adja. A változatok egész sorát a háziasszony maga állíthatja össze. A könyv első ré­szében a különleges, zöldségfélék­ből készíthető ételek találhatók. A másodikban azok, amelyeket a kerti vetemények emelnek kü­lönleges rangra. íme néhány ezek közül: sajtos káposzta, töltött ka­ralábélevél, zöldségmártásos ba­romficomb, zöldséggel töltött csirke stb. A kiskertek művelői a könyv­ben megtalálják az egyes zöld­ségfélék termesztésének tudniva­lóit is. A -mű külön fejezete tár­gyalja a tálalás módját. Találha­tó tápanyagtáblázat is azok szá-- mára, akik kalóriaszegény ételek­re kíváncsiak. VASÜTMODELL-KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN ® A Keleti pá­lyaudvar kul­túrtermében rendezték meg a 28. Nem­zetközi Vasút- modell-kiál- lítást, ame­lyen öt ország vasútmodel- lező szövetsé­gének' százhu­szonhat ver- senymodell- je, valamint négy terep­asztal és két bemutatópálya látható. (TELE- FOTO — MTI: Fehér József felvétele — KS'

Next

/
Thumbnails
Contents