Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

1981, november 20. • PETŐFI NÉPE • 5 TÖBB KIPIPÁLHATÓ RENDEZVÉNYNÉL Szociofotósok Nagybaracskán • Horváth Dávid: Szociofotók vakufénnyel. M Straszer András: Arc egy garai sokác lagziból. Miért sikkadnak el nagyreményű vállalkozások? Miért feneklenek meg révbe érés előtt jó irányban, jó szei- járással elindított közművelődési, mű­vészeti kezdemé­nyezések? Nincs hiány támogatókban, van pénz, van érdek­lődés, az eredmény mégis sovány. Miért? A legtöbbször . a nagyotakarás erő­feszítése hiányzik, meg a lehetősége­ket felfedező fan­tázia, meg a kivite­lezéshez szükséges aprólékos, körülte­kintő gondosság. Kipipálható ren­dezvénnyé szürkül­tek sókat ígérő ügyek, mert hiányoz­tak az energiákat kibontakoztató gon­dosok. mert egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy céltudatos munkával új és új erők bekap­csolásával mivé nőheti ki magát a kezdeményezés. , JÓ példákkal jelzem, mire gon­dolok. A zománcművészeti alko­tótáborra. az utóbbi évek kecs­keméti néptáncmozgalmára, a bábosok korábbi buzgalmára, a lakilele'íci könyvklub ismeret- és művészfetterjesztésére, a bajai múzeum kiadványaira, meg ha­sonlókra. Vagyis: csak a kor fej­lődésirányában ható, a célokat pontosan körvonalazó, elérésük­höz minden megszerezhető esz­közt, bevezethető módszert fel­használó, az ügyet a társadalmi folyamatokba beépíthető vállal­kozások seámíthatnak tartós si­kerre. Ilyennek érzem az először idén augusztusban rendezett nagyba­racskai fotóstábort. Nem ragad­tak le a tetszetős ötletnél. Alapo­san átgondolták a programjukat: „Nagybaracska és. a bájai 'járás társadalmi valóságának .alapo­sabb megismertetése a fotóművé­szet eszközeivel úgy, hogy e tevé­kenységük közben a résztvevők is fejlődjenek szemléletileg és technikai felkészültségben. Ezál­tal egyre képzettebb fotósok segí-., tik a szociográfiai törekvéseket, új területek kerülnek a szociográ­fia látókörébe. Mindez közvetve segítheti a Forrás törekvéséit, hozzájárulhat a szociofotózás újabb irányzatainak kialakításá­hoz.” Kimunkálták a „hogyant” is. Többnyire a fentiekkel egyetér­tő, ez irányú érdeklődésüket már bizonyító fotósokat hívtak. Fel­készítették őket a várható élmé­nyekre. Mind a tizenketten meg­kapták természetesen a Nagyba- racskát bemutató monográfiát, a Szabó Ervin Könyvtár és a Kato­na József Könyvtár közös szoci­ográfiai kép-bibliográfiáját. A Magyar Fotóművészek Szövetsé­ge az alkotótelep programjához kapcsolódó könyveket, albumo­kat kölcsönzött. A Bajai Járási Hivatal művelődésügyi osztályá­nak támogatásával megkezdő­dött a szociofotó magyar nyelvű irodalmából készülő szöveggyűj­temény összeállítása. A sajátos szépségű faluban töl­tött bo másfél héten járták mun­kahelyeken, piacokon. Kirándul-^ tak ásatásokhoz, műtermekbe. Ér­dekes előadásokat hallgattak a szociofotózás elvi és gyakorlati kérdéseiről, megvitatták egymás munkáit. Dr. Albertini Béla mű- , vészeti vezetőnek köszönhetően. olyan tekintélyes: művészek is el­látogattak Nagybaracskára mint Féner Tamás, Korniss Péter, Bérei László. Kellemesnek mondható körül­mények között tanultak, alkalmi gépkocsikkal, bejárhatták a kör­nyéket. Minden percben érezték azt a csillapíthatatlan segítő­készséget, amivel az egyik alapí­tó, Végvári József művelődési- ház-igazgató intézte ügyeiket,,ke­reste a jobbnál a jobbat. Jólesett a párt- és tanácsvezetők, a köze­li szövetkezetek odafigyelése. Akkor is hasznosnak minősít- hetnők az első szociofotós tábort, ha csupán ma, a Bajai Tanítókép­zőben megnyíló összegező kiállí­tásra beküldött 150 képet vennénk figyelembe. Hozzávetőlegesen a felét fogadta el a. szigorú bizott­ság, ami jó aránynak mondható. Kunkovács László, Tamás Jó­zsef, Horváth Dávid, Gyulavári József, Straszer András, Dor- mány László, Walter Péter, Ko­vács László egy-több képét kül­földi bemutatásra is javasoltak. Néhány jellemző cím: Családi- ház-építés, Vodicai búcsú, Falun, Családfotó, ‘Archaikus gabonatá­roló-építmények. Igaza van a példamutatóan ön­kritikus; a jobbítás legapróbb le­hetőségeire is utaló zárójelentés­nek. „A yégső mérleg nem pusz­tán a keletkezett képek nyomán készíthető el. A résztvevők az előadások, a viták, a közös mun­ka során és a felsorolt segítőesz­közök hatására — ha rövid ideig is — olyan közegben éltek, mely­nek eredményei hosszú távon mutatkoznak meg igazán.” Ami a legfontosabb: már most megkezdték a következő szocio- fotó-tábor előkészítését. Heltai Nándor A Szovjet Irodalom novemberi száma A Szovjet Irodalom című fo­lyóirat közli Vilagyimir Jere- menko Zápor napsütésben cí­mű kisregényét. Jeremenko regényének hőse mérnökből lett író, aki holtpontra jutván az életben és az alkotásban, visszatér ifjúsága színhelyére: abba a városba, ahol mérnöki pályáját kezdte, s ahol később íróvá lett. A régi barátaival és volt szerelmével való találko­zásai nyomán fény derül a múltban elkövetett hibáira. Világossá válik, hogy önmagá­ban jelentéktelen dolgok mi­ként • lehettek mégis végzetes hatással a maga és a mások életére. Szembe kell néznie az­zal a kérdéssel is, hogy való­ban az írói pálya az ő hivatá­sa? A" szerencsés hősválasz­tás eredményeképp Jeremen­ko egyszerre szólhat a mai szovjet humán és műszaki ér­telmiség gondjairól, a fővá­rosi és vidéki életformáról, a karrierről és alkotó munkáról, > a háborús nemzedék és az új generáció viszonyáról. Á Próza rovatban olvasha­tó Szavva Dangulov örvény című elbeszélése is. Ennek fő- * szereplői: Pjotr Loboda épí­tész, építésvezető és volt fele­sége, Loljuska. Kettejük újra- találkozásáról és egymásra ta­lálásáról szól a balladisztikus tömörséggel megírt . történet, amelyből mégis■ egész sorsokat, a Kubán sajátos világát is­merhetjük meg. □ □ □ Viktor Tyelpugovtól három rövidebb elbeszélést közöl a lap. Mindhárom témája a máig élő múlt. volt katonák visszaemlékezése a Honvédő Háborúra, a katonaéletre. Tyelpugov kisprózájának erős­sége az események életszerű megelevenítése, a köznapi em­ber eleven, tömör nyelvének megszólaltatása. □ . □ □ T A Líra-rovatban Eduardas Miezelaitis, Robert Rozsgyeszt- venszkij, Alekszej Szurkov és Makszim Tank egy-egy verse olvasható. A Magyarországon kevéssé ismert, árnyalt köl­tő, Vszevolod Rozsgyeszt- venszkij versét, az Egyszerű dalt pedig két nyelven közli' a folyóirat. □ □ □ Külön összeállítás foglalko­zik a VII. szovjet írókongresz- szussal — közzétéve néhány felszólalás szövegét, valamint a magyar és más résztvevők nyilatkozatát. A tanulmányok képviseletében Jurij Barabas ad áttekintést korunk irodal­mi fejlődéséről. Ehhez hozzá- / járult Borisz Polevoj, az idén elhunyt regényíró, riporter, irodalomszervező és közéleti személyiség is, akinek a mun­kássága előtt szovjet és ma­gyar visszaemlékezések tisz­telegnek. ÚTTÖRŐÉLET Csapatparlament Lajosmizsén Jelentős esemény színhelye volt az elmúlt napokban a lajos- mizseí általános iskola zsibongó­ja: itt tartotta csapatparlament­jét a kecskeméti járás legnépe­sebb, csaknem ezerötszáz tagot számláló 2621. számú Ady End­re úttörőcsapata. A parlamenten megjelent a nagyközségi tanács művelődés- ügyi felügyelője: Korsós István, KISZ-bizottságának titkára; Vi- sontay István, a járás úttörőtit­kára: Borosné Varga Zsuzsanna, az iskola igazgatója: Kemmer Mihály, az SZMK elnöke: Czi- gány Lászlóné, valamint a rajve­zetők, a kisdobos- és úttörőkül­döttek és a meghívott vendégek. Az esemény szabályos forma­ságokkal kezdődött: Idzig Zol­tán, az úttörőtanács titkára je­lentett a csapatvezetőnek, Szabó- né Mizsei Júliának, és engedélyt kért a csapatzászló behozatalá­ra. Ezek után hangzott el Godó Klára gondosan fogalmazott be­számolója, tisztán, érthetően. (Klári a Szép magyar beszéd — vetélkedő járási döntőjén ta­valy első helyezett volt.) Érdekes gondolatokat mondott el. Az kérte a parlamenten részt vevő társaitól, hogy foglalkozza-. nak alaposabban a rajok munka- vállalásainak arányaival, a dél­utáni programok szervezésével, a sportdélutánok gondosabb beosz­tásával, iskolarádió létesítésé­nek gondolatával, az annyira hiányzó színházlátogatások új­raszervezésével. Szólt az iskolá­ban tevékenykedő tizennyolc szakkör tevékenységéről,' az új tornacsarnok kihasználtságáról, az asztalitenisz-bajnokságok meg­szervezéséről. Végül körvonálaz-’ ta a programot a soron követke­ző időszakra, a Hass, alkoss, gya- rapíts — jelmondat szellemében. A vitaindító után sorra léptek mikrofon elé a rajok küldöttei. Elsőként Szekér Piroska, a nagy­község szociális otthonával lé­tesült szép kapcsolatról beszélt. Arról hogy elvégezték a kora őszi nagytakarítást az idős embe­rek otthonában és ezért dicsére­tet kaptak. Nagy Emese raja ap­ró ajándéktárgyakat készített és adott át az ötödikes testvérraj tagjainak. Hornacsek Erika ar­ról számolt be, hogy minden a tervek szerint sikerült de örül­nének valamennyien ha eseten­ként táncházat rendeznének szá­mukra. Sápi Ákos a rajhagyomá­nyok és” a KÍSZ—úttörő kapcsola­tok fontosságát méltatta. A hetedikes rajok küldöttei kö­zül elsőként Kisjuhász Andrea foglalta össze a tennivalókat. Be­szélt a .természetvédelmi felada­tok elvégzésének fontosságáról, arról, hogy társaival madáretető­ket barkácsolnak, helyeznek el' az iskola előtti parkban, és fo­lyamatosan gondozzák azokat. Fontos dologról beszélt, amikor a feladatok helyes elosztását az őrsvezetők alapvető tevékenysé­gének mondotta ki. Még több ki­rándulás, országjárás, táborozás volt a kívánsága Varga Ildikó- .nak. Szarvas Ágnes kicsit szo­morúan számolt be arról, hogy rajában sok a hanyag, a lusta és ezért rosszul tanuló úttörő. Se­gítségre van szükség, hogy meg­valósíthassák a bukásmentes ra­jok, illetve őrsök együttesét. Ér- 'dekes volt a hatodikos Pólik Ani­ta hozzászólása: egy jól sikerült kirándulás alkalmával vették észre, hogy akadozik a közös éneklés, és bár nagyszerűen érez­ték magukat, sok növényt gyűj­töttek élővilágórára, ez egy ki­csit kedvüket szegte. A szabad­ban tartott foglalkozásokat to­vábbra is fontosnak tartják, a természet megismerésén kívül a megvédését. is. Kollár Erika az idősek segítését is célként jelöl­te meg. A hatodikosok sorát Almást Anikó nyitotta meg. Egy emléke­zetes budapesti kirándulásról szólva a hatodikosok kívánságát tolmácsolta: iskolarádióra lenne szükség! Jó Tenne foci- és kézi­labda-bajnokságot rendezni az idén is. Váradi Jutka arról az örömhirről szólt, amiről suttog­ni hallottak: tanuszodát kapnak hamarosan! Ennek • különösen örülnének, hiszen az ötnapos ta­nítási hetek nagyszerű szabad­idő-programja lenne az úszási Rádi Margit a helyi diákotthon lakóinak programját mondta el, változatosnak, érdekesnek ítél­ve azt. A szabadidő-programok­ról még Domokos Andrea és Nagy Emese is beszélt. Kértek több diszkót, kerékpártúrát, szombatokon közös játékot. A kisdobosok nevében Szelecz- - ki László és Geiger Brigitta be­szélt. Az összevont tanyai isko­lában tanuló kisfiú korát meg­hazudtoló komolysággal szólt a történelmi sorsfordulókról való megemlékezés fontosságáról, ar­ról, hogy iskolájában tizenhár­mán tanulnak, szinte családi kö­zösségben. Járnak színházba is, és amikor úgy látták, hogy kevés a játékuk, valamennyien hoztak egyet-egyet, amit egymás között cserélgetnek. Brigitta örömmel számolt be az öregek napközi otthonában adott műsorról. A. parlament utolsó ' hozzászólója Darabos Katalin, az ifiklub ve­zetője volt, aki a nyolcadikoso­kat hívta a klub alakuló foglal­kozására. A válaszadásra Sipos Ottó igazgatóhelyettes vállalkozott. A sportcsarnokról elmondta, hogy reggel hét órától este kilencig az intézmény mindig foglalt. Ez mindenképpen öröm, hiszen egy­értelműen rossz lenne, ha nem látogatnák, üresen állna, de gond is, mert nehéz lesz időpontot egyeztetni, és például egy tánc­házat megrendezni. Mégis, kere­sik a lehetőséget, és bizonyára meg is találják. Az iskolarádió valóban elkelne már, az iskola valamennyi nevelője egyetért eb­ben. Korsós István arról az ösz- szefogásról beszélt, ami a bükk- széki járási úttörőtábor érdeké­ben a községben történt. 1 millió forintra tehető a befizetett pénz, — és nem fejezhető ki pénzben az a segítség amit egyetlen szó­ra nyújtottak. Tanmedence? — bizony jó lenne, és reménykedje­nek, hiszen felépült a sportcsar­nok, a kollégium is! Kemmer Mi­hály az iskolarádió ügyét szív­ből támogatja, és a stenciltechni­kával előállított úttörőújság le­hetőségét sem vetette el. Bükk­szék kaput nyit az idén —, kö­zölte Varga Zsuzsa úttörőtitkár, és a kisdobosoké lesz! Ok lesz­nek az elsők, akik a tábort bir­tokba veszik, de megszervezik a Kiváló úttörő táborát is. A parlament befejezéseként a kisdobosok, .úttörők és pedagógu­sok Valtner Lászlót köszöntötték nyugalomba vonulása alkalmából, és elbúcsúztak a volt SZMK-el- nöktől, dr. Havasi Ferencnétől is. Selmecl Katalin ÉV VÉGE A TÉVÉBEN Új Jókai-sorozat indul Ki-ki tegye a szívére a kezét — és vallja be1 bátrán, bizony akárhogy is nézzük, mifelénk a tévé-csúcs mindenképpen az év vége. Mintha maga a tévé is ilyenkor, tán egyfajta ledkiisme- ret-furdalástól gyötörve — meg­próbálná összeszedni minden ere­jét, hogy a rutinprodukciók után valami újjal is kísérletezzen ... A decemberi kínálatból — ezt jósolni, is felesleges — a legna­gyobb érdeklődésre az új, hatré­szes Jókai-sorozat, A névtelen vár számíthat, amelyet Zsurzs Éva rendezett, a főszerepben Konc Gáborral, Tordai Terivel és Papp Verával. Mellettük Már­kus Lászlót, Szabó Sándort, Inke Lászlót, Pécsi Ildikót, Kézdy Györgyöt, Gálvölgyi Jánost, Zenthe Ferencet, Kelemen Évát láthatja a néző ebben a romanti­kus históriában, amely egy ti­tokzatos várkastély és lakói sor­sán át ábrázolja a múlt század végi vármegyei életet. Űj tévéjáték a Heltai Jenő re­génye nyomán forgatott A 111-es is, Málnay Levente rendezésében. Főhőse a gazdag arisztokrata if­jú, Réthey Zoltán, akinek az élet i csupa könnyelmű kaland. Vagyo­na pillanatok alatt elúszik, de nincs nagyobb szerencséje a sze­relemmel sem. Napjaiba azonban fordulatot hoz a vele szomszédos hotelszobában lakó Joe Selfridge- dzsel való megismerkedése. A századfordulóra oly jellemző his­tória megszólaltatói: Balázsovits Lajos, Marek Walczewsky, Isa­bella Trojanowska, Márkus László, Sunyovszky Szilvia. Annak idején, jó pár éve em­lékezetes siker volt a budapesti Madách Kamaraszínházban Mar­cel Achard A bolond lány című bűnügyi komédiája, Dómján Edit­tel a címszerepben. Most Makk Károly rendezésében láthatjuk a gyilkossággal vádolt cserfes szo­balány fordulatos történetét. A közreműködő színészek: Igó Éva, Huszti Péter, Psota Irén, Darvas Iván, Balázs Péter, Végvári Ta­más és Egri Márta. A kortárs finn drámairodalom jelentős aP ketása C. Andersen A család cí­mű műve, a' nem is olyan speciá­lis finn família világáról, Zsom­bolyai János rendezésében. Ne­mere László irányításával .vették fel az ugyancsak a hétköznapok­kal foglalkozó V. Rozov darabját A siketfajd fészkét is. A zenei műsorok kínálatában szerepel Beethoven IX. szimfó­niája, Bach karácsonyi oratóriu­ma, a Spartacus című Hacsatur- ján-balett szovjet < feldolgozása, Theo Adam koncertje, illetve a hagyományos karácsonyi Kálmán Imre-koncert. A filmkedvelőknek kínál izgal­mas perceket a hamarosan induló Humphrey Bogart-sorozat, s né­hány kiemelkedő egyedi produk­ció, mint Antonioni Napfogyat­kozása, Zeffirelli Rómeó és Júlia, Welles A csodálatos Andersonék című alkotása. Vidám perceket szerez majd Barbra Streisand és Ryan O’Neal kettőse a Mi van doki? című Peter Bogdanovich- komédiában, illetve Lilli Palmer, Jean Soréi, Charles Boyer hármasa a Maugham-regény alapján for­gatott Csodálatos vagy, Júlia! cí­mű filmben. Jean Gabin és Da­nielle Darrieux neve fémjelzi. Az élet örömei, Michel Simoné Az öregember és a gyerek, Charles Laughtoné pedig A notre-dame-i toronyőr című produkciókét. Ter­mészetesen újabb epizódokkal je­lentkezik a Charley angyalai, a Tetthely, A vizsgálóbíró asszony, s az Oj Scotland Yard is. A gyerekek számára készült el Szabó Magda Tündér Lala című regényének filmváltozata, Katkics Ilona rendezésében, s ugyancsak nekik szól Cser Gábor A hét­pettyes lovag című mesejátéka is, amelyet ugyancsak Katkics Ilona jegyez. Folytatódik á rendkívül népszerű Süsü-sorozat is. A ré­gebbi história mellé most négy újabb csatlakozik, Szabó Attila rendezésében. Urbán Gyula Min­den egér szereti a sajtot címmel írt-ugyancsak a kicsinyeknek té­véjátékot — s maga is vállalko­zott a rendezésre. A decemberi színházi közvetí­tések tervében találjuk Moliére Tartuffe című darabjának mis­kolci, és Shakespeare Szentiván- éji ólomjának kaposvári előadá­sát — felvételről. A sportrajongók többek között ott lehetnek a Tokaj Express' nemzetközi párbajtőrversenyen, a Magyarország—Egyesült Álla­mok ökölvívó-mérkőzésen, a Ké­pes Sport Kupa teremfoci-talál­kozóin, s áz Izvesztyija Kupiért vívott jégkorongmeccseken. N. Gy. • Koncz Gábor A névtelen vár egyik fősze­replője. • Jobbra: Igó Éva és Huszti Péter A bolond lány forgatásán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents