Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
198L november 19. • PETŐFI NÉPE • FELSZÓLALT A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉN Deák István: Bács-Kiskunban a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van Ritkán nyílik mód arra, hogy egy-egy megyei, vagy városi testület ülésén' elhangzó felszólalást a tanácskozásról szóló tudósítás keretében közölhessünk. Ennek elsősorban a lap terjedelme szab határokat, ugyanis a hozzászólásokban megfogalmazott értékes gondolatok nem foglalhatók össze két-három mondatban. A megyei tanács november 12-én tartott ülésén is ilyen hozzászólások hangzottak el. Dr. Deák István, a lakiteleki Szikra Mgtsz elnöke, megyei tanácstag, Bács-Kiskun VI. ötéves területfejlesztési tervének vitájában elsőként szólalt fel a testület ülésén. Többször is hangsúlyozta, hogy a megyei tanácstagok kecskeméti járási csoportjának véleményét foglalja össze az előterjesztéssel kapcsolatban. Az alábbiakban részleteket idézünk Deák István felszólalásából. — Á tervet tanácstagi csoportunk azért tartja jónak —, mondotta Deák István — mert keretjellegű, nyitott es mozgótervnek is mondható. Ily módon minden vállalat, intézmény, üzem kollektívájának lehetősége nyílik arra, hogy a népgazdasági terv elveit figyelembe véve a saját tervét a maga körülményeire szabva fogalmazza meg. A konkrét terveken belül pedig a kollektívák és egyes személyek alkotó-, kezdeményezőkészségének is tere van. — Szépen megfogalmaztuk a területfejlesztési tervben — mondotta a továbbiakban a felszólaló — á városok és egyes-községek vonzáskörzeteit. Ebben arról ’ is szó van többek között,- hogy mérsékeljük a lakosság városokba áramlásának mértékét. A városokban a kommunális, kulturális egészségügyi stb. feltételek kialakultak, a nagyközségekben azonban még nem. Ebből a tervből sem látjuk, hogyan fognak ezek a feltételek kialakulni. Kérjük ezért a megyei tanács végrehajtó bizottságát, s a szakosztályokat, hogy erre a körülményre is nagy figyelmet fordítsanak. Ettől nagymértékben függ a községek, s általában a falusi települések lakosságmegtartó képessége. Örömmel hallottuk a járási tanácstagi tájékoztatóban, hogy a VI. ötéves terv időszakában korszerűsítik a Kiskunfélegyháza— Szolnok közötti közutat, valamint az ehhez kapcsolódó tiszaalpári átkelő szakaszt. Sajnálattal kellett ugyanakkor tudomásul vennünk azt, hogy többszöri sürgetés ellenére sem valósul meg a Szabadszállás és Kerekegyháza közötti útszakasz korszerűsítése. Tanácstagi csoportunk a helyszínen vizsgálva - az ügyet látta, hogy mennyire minősíthetetlenül rossz az út állapota. Ha a Közúti Igazgatóság vezetői rendszeresen ezen az úton utaznának, bizonyára több reményünk lenne'rendbehozására. A terv a postai szolgáltatásokat illetően úgy fogalmaz, hogy meg kell közelíteni a reális igények kielégítését. A telefon- és a telexszolgáltatás a községek többségében kritikán . aluli. Napi gondjaink vannak a többi között a mentőhívással. A berendezések nem működnek megfelelően, sűrűn meghibásodnak, s az éjszakára bekapcsolt állomásokat sem lehet használni. A helyzet megjavítására sürgős intézkedéseket kérünk. Az elmúlt időszakban többször elhangzott és dokumentumokban is rögzítve lett, hogy Bács-Kis- kun megye gazdaságában a'mező- gazdaságnak meghatározó szerepe van. Tanácstagi csoportunknak az a véleménye, hogy a területfejlesztési tervben meghatározott feladatokat,, a mezőgazdasá- ~ gi üzemek vezetői és kollektívái végre kívánják hajtani. Véleményünk szerint azonban a mező- gazdasági szövetkezetek csak akkor képesek erre, ha rugalmasan alkalmazkodnak a kialakult körülményekhez, ésszerűen használják fel szűkös fejlesztési pénzeszközeiket, emelni tudják a termelés technikai színvonalát, megfelelő munkaerő-gazdálkodást folytatnak, s takarékosan használják az energiát és az ipari anyagokat. A termelőszövetkezetek V. ötéves tervi célkitűzéseiket úgy tudták elérni, hogy az üzem belső tartalékainak feltárásán túl külső kapcsolataikat is bővítették. A mi termelőszövetkezetünk aláptevékenységi ágazata ■ is rendszerhez kapcsolódik. Elért eredményeinkben a termelési rendszerek horizontális tervező- munkája igen pozitívan értékelhető. A jövőt illetően azonban ez nem lesz elegendő, ezért a termelési rendszereknek tovább kell lépni a vertikális kapcsolatok kiépítése területén. Csak így tudnak megfelelni a jövőben a megnövekedett feladatoknak. A téeszek sokfajta együttműködést építettek ki társvállalatokkal, állami gazdaságokkal, különböző konkrét célok érdekében. Ilyenek többek között a szá- rítmányok készítése, a borászati tevékenység megvalósítása, közös szőlőültetvények létrehozása stb. Ezek az együttműködések általában jók, helyenként azonban az * érdekeltségi viszonyokat újra kell rendezni, mert az idők múltán, . a szabályozók változása miatt már nem ösztönöznek. Az érdektelenség pedig az együttműködés felszámolásához vezet. A szövetkezetek egymás közötti kapcsolatait is konkrét céloknak megfelelően kell bővíteni. A területi szövetségek most azon dolgoznak, hogy tájkörzeteknek megfelelően a termelőszövetkezetek együttműködési tanácsokat hozzanak létre. Véleményünk szerint ezeknek nem szabad merev sémákra épülő szervezeteknek lenni. Az adottságokhoz, a termelési feladatokhoz igazodó testületekre van szükség, amelyeken keresztül egy-egy területi feladat megoldására konkrét társasági szerződéseket kötnek. A felszólaló ezután így folytatta: Hazánkban a gépiparnak és a vegyiparnak legnagyobb fogyasztója a mezőgazdaság. Ha általánosságban érvényes az az elv, hogy a tisztelt vevőt szolgálja ki igényeinek megfelelően az ipar, illetve a kereskedelem, akkor ez legyen érvényes a mező- gazdaságra is. A tartós fogyasztási cikkek területén mindinkább tért hódít a két-három éves garanciális igény. Éppen ezért furcsa, hogy a tehergépkocsik, a speciális munkagépek és egyéb eszközök vonatkozásában a garanciális idő mindössze fél év, ami szinte nevetséges. Egy ősszel megvásárolt erőgép jótállási ideje ugyanis a tavaszi igénybevétel időszakában már le iá jár. Éppen ezért a mezőgazdasági gépek esetében az igénybevételhez kellene kötni a garanciát, és nem a vételtől számított fél évre. Sok szó esik mostanában a termelőszövetkezeti tagok anyagi erejének termelésbe való bevonásáról. Véleményünk szerint a 'kérdés azért nem mozdul el a holtpontról, mert a kamattérítés mértéke nem megfelelő. A Nemzeti Banktól kért hitelekre például kétszer annyi kamattérítést fizetünk, mint amennyit a tagok kaphatnak. Többször megállapítottuk már azt is, hogy igen érzékeny szektor a háztáji és kisegítő gazdaság. Ha az érdekeltek nem .találják meg .számításukat, egyik napról. a másikra abbahagyják a termelést. A háztáji gazdaságoknál további feszültségek várhatók a zöldségtermesztés és az állattenyésztés egyes ágazataiban. Jó lenne idejében intézkedéseket tenni, hogy a termelés visszaesése ne következzen be — mondotta végül Deák István. N. O. KÉSZPÉNZ HELYETT Takarékcsekk - vidéken is A félesztendős budapesti kísérlet után 1982. január elsejével az egész országban bevezetik a takarékcsekk használatát. A módszer. világszerte ismert, előnyeit azonban érdemes felsorolni. Az, aki csekkszámlával rendelkezik, megkíméli magát jó néhány kellemetlenségtől. Nem fordulhat elő, hogy kevés pénzt visz magával, s nem történhet meg az a kínos eset sem, hogy' az éppen fölös bankóit elveszti. A takarékcsekk ha elkallódik — egyszerű papírdarab, a tulajdonos által aláírva viszont érték. Pénzt helyettesít, a boltokban fizetni lehet vele, ugyanakkor az éppen nem szükséges többletforintok a betétszámlán évi négy százalékkal kamatoznak. Egyre több üzlet, áruház ajtaján találhatók meg a kis emblémák : takarékcsekket elfogadunk. Az OTP központja augusztus végéig 37 országos vállalattal, a megyei igazgatóságok pedig a saját területükön 200 helyi céggel kötöttek szerződést Bácá- Kiskunban például a ruházati, az1 élelmiszer- és az iparcikke kereskedelmi vállalatokkal, az Alföld Áruházzal, a Báqs megyei Vendéglátó Vállalattál és az AFIT-tal. Ha az áru kiválasztása után fizetésre kerül sor, a vásárló a boltban kiállítja a csekket, darabonként ötszáztól ötezer forintig terjédő összegről. Vagyis — mivel egy füzet tíz szelvényből áll — a 1 takarékpénztár legfeljebb ötvenezer forint er,éjéig felelősséget vállal a vevőért. Ugyanezt teszi, amikor lehetőséget ad arra, hogy a számlatulajdonos bármely postahivatalban, takarékszövetkezeti vagy OTP- fiókban aláírásával igazolt csekklap ellenében felvegyen egyenként kétezer, összesen húszezer forintot; A kockázat a pénzintézeté, ugyanis az OTP beváltja az összes, szabályosan kiállított csekket, tekintet nélkül, hogy arra van fedezet vagy nincs. Ha ez utóbbi következik be, akkor az ügy a bíróságon folytatódik tovább. Nem árt tehát óvatosnak lenni. A takarékpénztár is előrelátó, s csak azokkal köt csekkszámlaszerződést, akik átutalási betéttel rendelkeznek, s a.zon egy meghatározott összeg már összegyűlt. Mindez azonban' csak a szükséges feltétel, de nem elegendő. A szerződés aláírására akkör kerül sor, ha az OTP a korábbi befizetések alapján megbízhatónak ítéli a kérelmezőt. Bár ez a szabály szigorú, végül is indokolt. Ha az ügyfélnek nincsen csekkszámlája, nem fizet rá, > ha van, és visszaél vele, akkor viszont a takarékpénztárt kár éri. A takarékcsekk — valamennyi előnye mellett 1— körültekintő gazdálkodást és a korábbinál nagyobb megfontoltságot igényel. A budapesti tapasztalatok kedvezőek, de az is tény, hogy áz első fedezetlen csekk kibocsátása ügyében már megszületett a bírósági ítélet. Kedvezmény nászutasoknak A Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat közli, hogy kilenc szállodájában 1982. március 15-ig féláron üdülhetnek a nászutasok — akik egy hónapnál nem régebben házasok —, illetve azok a házaspárok, akik 50 évnél régebben kötöttek házasságot, s ezt házassági anyakönyvi kivonatukkal igazolják. A Pannónia- kedvezményt a következő szállodák kínálják: Hotel Arany Bárány (Zalaegerszeg), Hotel Árpád (Tatabánya), Hotel Balaton (Za-1 laegerszeg), Hotel Central (Nagykanizsa), Hotel Diana Touring (Tata), Hotel Dorottya (Kaposvár), Hotel Gemenc (Szekszárdi, Hotel Nimród (Dobogókő), Hotel Olympia (Budapest — Szabadság- hegy). A kedvezmény a következő négy hónapon belül tetszés szerinti időtartamra, szól. Részleges Casco Az Állami Biztosító tájékoztatója szerint a részleges casco- biztosítás határozatlan időre szól, és évi díja mindössze 600 forint. A casco e változatában a gépjármű-töréskárok kivételével a kártérítés köre ugyanaz, mint az 'általánosan elterjedt és ismert teljes körű casco-biztosításé. pózzá kell azonban tenni, hogy kár esetén nem vonnak le önrészesedést.' A részleges casco érvényes Magyarországon, az európai szocialista országok területén (kivéve a, poggyászkárokat), ezenkívül valamennyi, európai ország területén, há elemi kár, illetve baleset éri az autót, illetve a vezetőt. napjai jönnek" „A győzelem Az eddigi írásokban sok szó esett az 1956. október végi és november eleji nehéz napokról. Tényszerűen megírtuk az MSZMP megyei ideiglenes bizottsága létrejöttének, majd másnapi első ülésének eseményét, a bizottság név szerinti összetételét. De nem idéztük fel kellően az akkor megvolt félelmetes és elszomorító légkört, amely kizárta a haladó gondolkodású emberek véleménynyilvánítását, és különösképpen akadályozta a kommunisták tevékenységét. A személyes emlékek arra késztetnek, hogy felidézzem az 1956. november 2-án történteket, amelynek legfontosabb eseménye a megyei ideiglenes intézőbizottság létrejötte volt. KECSKEMÉTEN, mint másutt is, szétestek a párt erői. Mit és hogyan tegyünk, ez volt sokak számára a megválaszolatlan kérdés. A Magyar Dolgozók Pártjának akkor Kecskeméten tagjelöltekkel együtt több mint háromezer tagja volt. (MDP: 3285; DISZ: 4200.) A kommunisták keresték a kapcsolatot egymással. Ez azonban szinte lehetetlen volt, hiszen amikor hasonló célból, 1956. ' október 29-én, hétfőn — ez volt. a fegyvernyugvás első napja — felkerestem a városi pártbizottságot, egyetlen embert sem találtam. Ajtók, ablakok tárva-nyitva, a huzatosán kavargó szél pártiratokat, fontos dokumentumokat halmozott összevissza. Az épület gazdátlan volt, s vezetők és más pártmunkások 'nem tartózkodtak helyükön. Ezzel megszűnt a megyeszékhelyen élő kommunisták szervezett életének központja. A látvány és az ebből következő gondolatok nagyon elszomorítottak. Több mint háromezer embert — irányítás nélkül — a tehetetlenség bénított. SZERVEZETLENEK voltunk és az egyre rémisztőbb rendszerellenes légkörben az életveszély közelébe sodródtunk. A fegyver az ellenforradalipárok kezében volt. A korábbi napokban erélyesen fellépő katonai alakulat parancsnokai — bejelentés nélkül — elhagyták a várost. A hadtest november 2-i taggyűlése ezért valamennyinket kizárta a pártból. Hogy milyen gyilkos tűzerő leselkedett ránk, azt egy későbbi megyei rendőr-főkapitánysági jelentésből tudtuk meg. „1956. november 4-től március 15-ig az alábbi fegyvereket szedtük össze a megye területén: géppuska 2 darab, golyószóró 38 darab, géppisztoly 3197 darab, hadipuska 455 darab, TT-pisztoly 80 darab, más pisztolyok 186 darab, és különböző lőszerekből 72 400 darab.” A jelentésből azt is megtudtuk, hogy a börtönökből összesen 828 köztörvényes és 140 politikai bűnöző szabadult ki. Tehát nagy volt a forradalmi vívmányokra leselkedő veszély. A szervezkedés lehetőségei pedig korlátozottak voltak számunkra. Mígnem Krizsán János, a városi pártbizottság korábbi munkatársa kopogtatott a szobám ajtaján. Szűkszavúan a következőket mondta: — Délután megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Két órára gyere, rád is számítunk! A MEGHÍVÁS és a válasz között csupán gondolatnyi szünet volt. Szemem az ablakon túl, a? esőszaggatta levegőbe révedt. Közben egy lövés dördült. Valaki a Kis Újság első számának szenzációit ordította. A rádió Mind- szenthy prímást magasztalta. Ezért is mondtam: — Ott leszek, János! A Wesselényi utcai oldalkapun szivárogtunk be a városi pártbizottság (ma KSC) épületébe. Az arrajárók gyanakvóan néztek ránk, de mit sem törődtünk velük. Gondoltam, ha a börtönből szabadult rablógyilkos fegyencek háborítatlanul a nemzeti hős szerepében tetszeleghetnek, akkor nekünk, kommunistáknak is lehet jogunk ahhoz, hogy meghányjuk- vessük „közös dolgainkat”. Mikor Mohácsi Károllyal (a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának igazgatója) odaérkeztem, már harmincan-negyvenen lehettek az egybenyitott első és másodtitkári szobában. Megörültünk egymásnak, mintha évek óta nem találkoztunk volna. A város pártéletének egy héttel korábbi főhadiszállásán az ellenforradalom, a háromnapos utcai harc nyomai látszottak. A telefonvezeték szakadtán lógott a levegőben, az ablakok egyike-má- sika betörve ásítozott, az épületen gellert kapott golyók rést vágtak a falba. A népi hatalom bukására tippelő urak bizonyosan saját céljaikra szemelték ki az épületet, mint ahogyan akkor a pártiskola helyiségeiben már leltároztak a „doktor juris” kisgazdák. ELŐSZÖR Nagymarosi Kálmánnal ráztunk kezet. De örömteli volt a találkozás feleségével, majd Török Sándornéval, Tóth Istvánnal, Huszár Kázmérral, Szűcs Bélánéval és Szili Pista bácsival. Az összejöttek szinte mindegyikétől ilyenek voltak hallhatók: „Engem már kitettek”, „Rám is nagyon ferde szemmel néznek”, „A gazemberek kerekedtek felül”, munkástanács? ...Fasiszta tanács!” Közben az is világossá vált, hogy miként kezdődött az összejövetel -szervezése, kik voltak azok, akik ennek a munkának a nehezét vállalták. November 2-án az újságok és a rádió egyaránt közölte Kádár János nyilatkozatát a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásáról. A közlés lényege a párt megalakulásán túl ez volt: „Pártunk védi a demokrácia és a szocializmus ügyét.” A felhívás nyomán a megyei pártbizottság épületében a korábbi vezetők egy kis csoportja elhatározta, ho£y az MSZMP megalakítása, illetve újjászervezése érdekében meg kell tenni a kezdő lépést. Késlekedni bűn, a taggyűlés még a mai napon (1956. november 2.) hozza létre a megyei és városi pártszerveket. Az előkészítésben és a meghívandók értesítésében részt vettek: Ma- gyaródi Sándor, Fekete Miklós, Bállá Gábor, Máté Ferencné, Nagymarosi Kálmánná, Kotvics Sándor és még több odaadó, lelkes kommunista. A KÉT SZOBÁBÓL egybenyitott teremben, a vörös terítővei letakart asztalnál Daczó József és Magyaródi Sándór foglaltak helyet. Milyen szívesen láttuk a vörös színt, hiszen mennyit, de mennyit égettek el belőle néhány nap alatt! Hányat téptek-szakí- tottak darabokra vad és vak dühvei, mennyien taposták sárba, mit sem akarva tudni arról, hogy a szabadságért folyt bukott, vagy győzelmes harcaink felett mindig vörös színű zászló lobogott. A résztvevők padokon ülve foglaltak helyet. Az ülés drámai csenddel kezdődött, amelyet Magyaródi Sándor üdvözlő és bevezető szavai - törtek meg. Rövid mondókája részeként egy általam soha sem hallott verset idézett: „Tépdesték, mint dudvát kívüliéiül. S ezerszer halottnak hazudták — nem sikerült!” És hogy mennyire nem sikerült,. azt éppen mi, hatvanhétén bizonyítottuk. Bizonyítottuk, hogy a párt él, és élni fog. Daczó József, a korábbi megyei első titkár, Kádár János által közzétett felhívás mondandóit csoportosította, kiegészítve a helyi történésekkel. Ezután szenvedélyes vita következett. A felszólalók mindegyikéből egyértelműen -szólalt meg az a szándék, hogy nem nézhetjük tétlenül a kommunisták "üldözését, politikai jogfosztottságát. Fel kell lépni az ellenforradalommal szemben, de ez csak ügy lehetséges és hatásos, ha kommunista pártot szervezünk. A hosszabb-rövidebb ideig tartó felszólalásokból az is kicsendült, hogy korábbi hibáktól mentes politikai vonalon kell haladnunk, éppen ezért alaposan fontolóra veendő, hogy kiket választunk meg az újjászerveződő párt vezetésébe. A párt vezetési módszereire vonatkozóan már korábban is voltak figyelmet érdemlő észrevételek. .A Kecskeméten 1956 áprilisában megtartott városi párt- értekezleten a titkári beszámoló a kommunista vezetők magatartásával kapcsolatosan említette, hogy „nem foglalkoznak a dolgozók jogos sérelmeivel, vagy panaszaival ... Egyes vezetők durvák és gorombák ... Divatban van még a .kirúgom" szó.” A vita-összefoglalóból pedig ezt hallhattuk: „Majdnem minden felszólalásban érződött, hogy a pártbizottság konkrét,' közvetlen operatív segítsége sem az üzemben, sem a tsz-ekben, sem a hivatalokban, az élet olyan területein, ahol pártszervezeteink, kommunisták dolgoznak, nem érződött.” Ezért volt makacs az az igény a párt újjászervezése során, hogy „olyan emberek legyenek a pártban, akik nehéz időkben is meg tudják védeni a pártot”. EGYÁLTALÁN nem utólagos minősítés az, hogy az alakuló taggyűlés szinte izzott az ország ügyéért való odaadástól. Valamennyi . felszólalás — Németi, Borsodi, Simó, Molnár, Petőfi, Pankovitsné, Fekete, Bállá, Má- téné, Nagymarosiné, Kiss Sándor és Weither — a kommunistáknak az ügyért való elszántságát tükrözte. A gyűlés, amelynek résztvevői még nem tudhatták, hogy két nap múlva, november 4-én megalakul a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány, és a szovjet katonai egységek segítséget adnak a fegyveres ellenforradalom leverésére, a következőkben döntött. Megválasztotta az MSZMP tíztagú megyei ideiglenes intézőbizottságát, és azt is eldöntötte, hogy létre kell hozni a megyé közvéleményével érintkezést felvevő napilapot. Ennek vezetőjét is [W. D.] kijelölték. A korábbi írásokból már ismeretes, hogy a megyei forradalmi bizottság döntése nyomán a Petőfi Népe a bizottság napilapja lett. De 1956. november 6-án, kedden, a Petőfi Népe impresszumában a tulajdonos neve helyén ez olvasható: „A Munkás- Paraszt Hatalom Bács-Kiskun megyei napilapja.” Az intézőbizottság megválasztása nem a korábbi módon történt. A bizottság minden tagjának személyét külön-külön vitattuk ideg, nem egy esetben határozott, komoly intelmek hozzáadásával. A városi intézőbizottság kijelölése halasztást kapott, ehhez több kecskeméti párttag részvételére volt szükség. Erre a választásra 1956. november 8-án került sor, amelyen tizenhat felszólalás nyomán kialakult a tizennégy tagú intézőbizottság. Ez a bizottság elnökséget választott, amelynek tagjai: Gombos Aladár, Fekete Miklós és Magyaródi Sándor lettek. AZ ALAKULÓ, illetve a párt újjászervezését elhatározó taggyűlés, amelynek nyomán az egész megyében kezdetét vette a kommunisták sorainak rendezése, este 8 óra körül ért véget. Akkor még az ellenforradalom erői tomboltak, mégis a résztvevők bátran és erőt adóan énekelték: „A győzelem napjai jönnek .. W. D. Új művelődési ház w azaiKszenimarionoan. a- retoíi-emlekhaz toszomszedsagában épül az új művelődési ház. Lesz benne 250 személyes naggerem színpaddal, klubszoba, négy szakköri helyiség, könyvtár. Az előcsarnokban bü- fé várja az érdeklődőket* Átadass 1982* április 4-én. (Pásztor Zoltán felvétele.)-
