Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ________• , __________'___________ «>,____ -______________ x xxvi. évi. 271. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 19. csütörtök Bruno Kreisky hazánkba érkezett Szerdán az esti órákban Budapestre érkezett dr. Bruno Kreisky, _az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Vele együtt érkezett felesége, Vera Kreisky. A kancellár kíséretében van az osztrák politikai, gazdasági élet számos vezető képviselője. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében levő személyiségeket a magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. A pályaudvar előtti téren katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagjai s politikai életünk több más vezető személyisége, köztük Nagy János külügyi államtitkár. Ott volt Randé Jenő,- a Magyar . Népköztársaság bécsi és Johan Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A kalocsai járási hivatal munkáját értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága A közigazgatás állapotából az adott terület politikai arculatára is következtetni lehet — fogalmazódott meg a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap Kecskeméten dr. Gajdócsi István tanácselnök elnökletével megtartott ülésén. Ezért szükséges időről időre megvizsgálni a végzett munkát, s ezért tárgyalta meg a vb a kalocsai járási hivatal beszámolóját, amely az 1976 óta végzett tevékenységet ölelte fel. Dinamikus fejlődés ment végbe a járás csaknem 60 ezer lakost számláló — német, szlovák és délszláv nemzetiségűeknek is otthont adó — 23 községében. A mezőgazdasági termelés az országos átlagot meghaladóan növekedett, az ipar — mely részarányát tekintve nem túl jelentős — megizmosodott, termelését megkétszerezte, és az előállított termékek megfelelnek a magasabb minőségi követelményeknek. A jövőben azonban további eredményt lehet és kell is várni a megalakítandó kisvállalatoktól és szövetkezetektől. A lakosság életszínvonala javult, az áfészek — a kalocsai kivételével, amely évek óta gondokkal küzd — megfelelően dolgoznak, a kereskedelmi hálózat kiépült. Az építési és a kommunális ellátottság fejlődött, de a továbbiakban is szorgalmazni kell a községekben az út-, járda- és vízhálózat bővítését, s mindenekelőtt támogatni és felkarolni a lakossági kezdeményezéseket. A köztisztaság területén az előbbre- lépés azonban szemléletbeli változásokat is megkövetel. A járásban az egészségügy jó színvonalú alapellátásban részesíti a rászorulókat, de a szociális otthoni férőhelyek számát — éppen a megnövekedett igények miatt — gyarapítani kell. Az oktatási, művelődési feltételek megfelelőek az érdekelt községekben. Nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósítását példázva, a nemzetiségi nyelvet óvodában és iskolában is oktatják. Amint az a vitában is hangot kapott, a kalocsai járási hivatal betölti kettős szerepét, jól közvetíti a központi irányelveket, s ugyanakkor munkájával, ellenőrző vizsgálataival segíti a községek választott testületéinek, szak- igazgatási szerveinek tevékenységét. A hivatal jó kapcsolatokat alakított ki a járás gazdasági egységeivel, s a kalocsai Városi Tanáccsal is. Az utóbbival az együttműködés keretében összehangolják a területfejlesztési terveket, bizonyos feladatokat ésszerűen megosztanak egymást közt, más ügyekben pedig együttesen felelnek a községek ellátásáért. A tanácsi, hivatali munka egyszerűsítését, korszerűsítését — a meglevő jó példák nyomán — folytatni kell, szükséges, hogy kibővítsék a gazdálkodásban, a lakossági ellátásban az ellenőrzések körét, s gondoskodni kell a káder- utánpótlásról is, mert a járási hivatalokra, s így a kalocsaira is, a belátható jövőben szükség lesz. Második napirendi pontként a megye egészségügyi és szociális ellátásának hosszú távra szóló elképzeléseit és végrehajtásának feladatait vitatta meg a végrehajtó bizottság, amelynek munkájában részt vett dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes is. Az .előterjesztés — amelyet rövidesen a megyei tanács is megtárgyal — számba vette az V. ötéves terv eredményeit. Elkészült a 680 ágyas új megyei kórház, Baján és Kiskunfélegyházán kórházi pavilonokat, Bácsalmáson és Kalocsán rendelőintézetet létesítettek. Hét településen elkészült a modern körzeti orvosi rendelő, s az öt év alatt 15 új, vagy korszerűsített gyógyszertárral gyarapodtunk. A bölcsődei helyek száma 470-nel, a szociális otthonoké pedig 240-nel nőtt. A nagy arányú fejlesztés sok feszültséget feloldott, de maradt még feladat bőven az egészségügyben. A távlati elképzelésekben megfogalmazott célok és tennivalók: megteremteni mindenki számára a magas színvonalú gyógyító-megelőző ellátást, kiaknázni az integrációban rejlő lehetőségeket, javítani a csecsemő- és gyermekellátás feltételeit, fokozottabban gondoskodni az idősekről. A végrehajtó bizottság a beszámolókat a kiegészítésekkel együtt elfogadta, majd a? ülés bejelentésekkel ért véget. Y. T. Kötelező lehetőség Az ifjúsági parlamentek heteit éljük. Vállalatok gazdasági vezetői adnak számot a fiatalok küldöttei előtt arról, hogy az elmúlt esztendőben mit tettek az ifjúsági törvény végrehajtásáért. A sok követendő példa felsorolása már- már abban a tévhitben tarthat minket, hogy minden a legnagyobb rendben van, szocialista demokráciánk sarkalatoson az ifjúságot érintő része megoldott, s csupán elért eredményeink megőrzésére kell törekednünk. Hajlottam én is mindennek elfogadására — miért ne örülne az ember valós eredményeknek?! — amíg néhány kedvezőtlen tapasztalat egy jóval árnyaltabb összképet alakított ki bennem. És kutatni kezdtem annak okát, hogy például miért kellett elhalasztani egyik vállalatunknál az ifjysági parlamentet. A vállalat egy tucat vezetője többé-kevésbé alapos fel- készültséggel ült az elnökségi asztalnál, s velük szemben a „parlament” — KlSZ-titkáros- tól együtt mindössze öt fiatal. A jelenlévő fiatalok egyikét faggatva egyszerűen nem tudtam eldönteni, mi lehet az érdektelenség oka. A távolmaradók némelyike igyekezett mentséget találni. Volt is okuk mentegetőzésre, hiszen a KISZ-tagok jó előre megkapták az igazgató írásos beszámolóját az ifjúsági törvény kapcsán szerkesztett intézkedési terv időarányos végrehajtásáról, és a hatodik ötéves tervre vonatkozó elképzelésekről. Mi taszíthatja a fiatalok egy részét ettől a demokratikus fórumtól? Egy részüknél a távolmaradás és a távolságtartás oka bizonyos csalódottság lehet, mert a KISZ legutóbbi kongresszusára beterjesztett javaslataik sorsáról alig tudnak valamit. A többi között a lakásépítéssel kapcsolatos, a Finommechanika ifjúkommunistái által felvetett ötletek éppencsak napvilágot láttak, megvalósulásukról nem hallottak. Nem is. mert annak az alapos elemzésnek a sorsa sem, amely az értelmiségi fiatalok helyzetét felmérve adott ötleteket a további sürgető teendőkre. Talán zavart okoz, hogy tavaly a KISZ-kongresszus miatt egy évvel elhalasztották az ifjúsági parlamenteket. Mert a tehetetlenség érzésének csak egy része táplálkozik a valóságból. Jobbára arról van szó, hogy a felvetett ötletek nagy része immár állami szinten és a felsőbb vezetés döntéseiben fogalmazódott meg. Jó volna, ha a fiatalok több figyelmet fordítanának gazdasági szabályozórendszerünk változásaira, mert akkor saját ötleteiket ismerősként üdvözölhetnék az egyes előírásokban. Ebből adódik a feladat: a javaslattevő, az ország gondjaiból felelős társként részt vállaló ifjú embereket hatékonyabban kell tájékoztatni véleményük figyelembevételéről. Sokan úgy vélik, hogy az ifjúsági parlamentek elsősorban az úgynevezett „felnőtt” közélet iskolái. Először is azért tévednek, mert a parlamenteken szót kérő fiatalok munkájukkal nap mint nap bizonyítják felnőttségüket, másrészt kicsinyellnénk ezeknek a rendezvényeknek a szerepét. A felnövekedett — ás békében felnőtté ért — nemzedék a többi között ezeknek a fórumoknak a segítségével találhat valós cselekvési lehetőséget magának. A létező alkotóerők „termőre” fordításának gondját is megoldhatnánk akkor, ha kellő rangra emelnénk az ifjúsági parlamenteken megvitatott és elfogadott terveket és elveket. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy az Ifjúsági Törvény nemcsak újdonsága miatt — a világon először hoztak ilyen jellegű törvényt — érdemel különös figyelmet, hanem sajátos, csak szocialista viszonyokra érvényes működési formájával is. A szocialista jogalkotás úttörő alkotásaként egyértelműen állást foglal az elvi fejezeteiben. A rendelkező részek a területi demokrácia érvényesítését a gazdasági egységek számára tették időhöz és helyhez szabottan kötelezővé. És a törvény rangját megadva lépett ebbe a folyamatba az ifjúsági parlamentek rendszere, amelynek fő feladata, hogy a törvény végrehajtásáról mindenütt beszámoltassák a gazdasági vezetőket. Persze, csaknem lehetetlen siámonkérni egy sor olyan dolgot, amilyet általában a „hozzáállás” címszó alatt szoktunk emlegetnie Mégis érdemes több figyelmet fordítani ezekre a beszámolókra, hiszen nemcsak időről időre felbukkanó kötelezettségteljesítés ez, hanem az előre vivő folyamat szerves része is. Maga az Ifjúsági Törvény tehát sajátos hatalomra támaszkodik; az ifjúsági parlamentre. Ennyi és nem kevesebb ezeknek a rendezvényeknek a jelentősége. Ennek figyelembevételével tudomásul kell vennünk, hogy az ifjúsági parlamentek olyan lehetőséget kínálnak, amellyel a. jövőnk érdekében, törvényszabta kötelességünk é:lni. L. G. Jövőre több műszerfal készül az MMG vezérléstechnikai gyárában Alig több mint egy hónap van hátra az esztendőből, s ilyenkor az ipari üzemekben nemcsak a december végéig érvényes- terv teljesítésén fáradoznak, hanem foglalkoznak már az ekkorra kidolgozott jövő évi tervfeladatok megoldásának előkészítésével is. Az, MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyárában — mint arról dr. Boromisza Tamás ■ műszaki főmérnök tájékoztatott — a folyamatosán korszerűsített termékkínálaton belül 1982-ben Skodákba és Zasztavák- ba kerülő termékekkel bővítik a gépjárműműszerfal-gyártást. A naptár vége felé lapozva, a 450 millió forintos idei termelésiér- ték-előirányzat elérése mellett többbek közt az új gyártmányok meghonosításához szükséges föltételek megteremtése ad jelentős feladatokat a kollektívának. A tervüknek az év eddig eltelt szakaszára eső részét sikeresen valósították meg, s várható, hogy valamennyi kötelezettségüknek eleget tesznek az idén. Ez csak attól függ, hogy a még szükséges anyagok határidőre beérkeznek-e a gyárba a szivattyúállomásokhoz, a tartályparki irányítórendszerekhez, a diszpécserközpontokhoz, amiket távvezetéken történő szénhidrogén-szállítás irányításánál alkalmaznak. Biztonság- technikai jelzőközpontok — például gázveszélyjelzők —, valamint gépjármű-műszerfalak tartoznak még a főbb termékeik közé. 1981. harmadik negyedében kezdték meg a Polski 126 típusú személyautók kilométerszámlálóinak készítését a kecskeméti üzemben. Jövőre a teljes gyártást átveszik. Sőt Skoda és Zasz- tava, tehát csehszlovák és jugoszláv típusú gépjárművekhez is szállítanak majd műszerfalat. Ezáltal növekszik a termékszerkezetben ennek a gyártmánycsaládnak a súlya. Az MMG Lada-ko- csik műszerfalának készítésével kapcsolódott be. a hazai jármű- programba, a korábbi években. Ma már e termékek fejlesztésével is foglalkoznak szakemberei. A darabszámot tekintve, 1982-ben mintegy kétszerese lesz a műszerfalgyártás az ideinek, s a következő években további felfutásra számítanak. Az elképzelések valóra váltásához új, 1800 négyzetméter alap- területű lemezlakatos- és fergá- csolóműhelyt helyeznek üzembe a következő évben. Fejlesztik a fes• Növekszik a járműműszerfal - gyártás jelentősége. Képünkön hűtövízhőmérséklet-mutató szerelése látható. • Biztonsági jelzőközpont. tési technológiákat is a növekvő műszerfalgyártáshoz. Tiszaalpá- ron, ahol jelenleg bérelt műhelyekben dolgoznak a gyár ottani munkásai, 1982-ben megkezdik egy korszerű üzem építését. Céljuk az, hogy önálló részegységek szerelésére alkalmas egységet hozzanak létre. Január 1-től ötnapos munkahétre térnek át az MMG-Auto- matika Művek kecskeméti gyárában is. A kieső munkaidőt a termelékenység fokozásával akarják pótolni. Mint a műszaki főmérnök elmondta, ehhez fejlesztik a technológiákat, és célgépeket állítanak üzembe. Tíz új automata esztergával már termelnek, elsősorban járműm űszer-alkatrészeket állítanak elő velük. A vezérléstechnikai gyár gyártmányösszetétele 1982-ben lényegében nem változik meg, a választék lesz nagyobb. A SIGNAL- MIK elnevezésű gázveszélyjelző készüléket újabbal tervezik felváltani. A tartályparki rendszereket, szivattyúállomásokat mikroprocesszorok, programozott logikai vezérlők alkalmazásával korszerűsítik. A modernebbé tett termékek előállítására már az idén fölkészültek, sőt három darab új fajta tartályparki berendezést már szállítottak is szovjet exportra. Egyébként a szénhidrogéniparban használt műszerek, eszközök zömét a Szovjetuniónak, gyártják. i 1982-ben változó termékszerkezet mellett a gyár növelni akarja termelési értékét, s javítani a munka gazdaságosságát. A. T. S. • A nagyberendezéseket szerelő üzemcsarnok. (Straszer András fel. vételek) Minőségügyi konferencia Hogyan hat a minőség termékeink versenyképességére, milyen módon lehet érdekeltebbé tenni a vállalatokat a minőség javításában? — ezekre a kérdésekre kerestek választ az országos minőségügyi konferencián, amelyet szerdán rendeztek az- MTESZ székházában. Mintegy ötszáz vállalati vezető, a minőségszabályozással és — ellenőrzéssel foglalkozó szakember részvételével vizsgálták a termékek minőségére ható tényezőket, a közgazda- sági szabályozás hatásait, a vállalati minőségszabályozás helyzetét. A magyar termékek exportképességét elemezve Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a világranglistán összességében közepes helyet foglalunk el. Vannak kiváló, de elavult árucikkeink is, s nem kis mennyiségű olyan termék, amelynek versenyképessége nagyobb gondossággal lényegesen fokozható, örvendetesnek mondotta, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkek, főleg az állati termékek nagy elismerést szereztek a külpiacokon, általában kiegyenlített a vegyipar minősége, s egyenletesebbé vált a minőség a gépiparban is. A versenyképességhez azonban nem elegendő a termékek előírásszerű elkészítése, sőt az .sem, ha a vállalat lépést tart ugyan a korszerűség követelményeivel, de nem szállít pontosan, nem gondoskodik szervizről, ha nem kielégítő a csomagolás, és akkor sem lehet versenyképes, ha valamennyi követelménynek eleget tesz ugyan, de az üzleten nem keres. Valamennyi területen sok még a javítanivaló, aminek fontos feltétele a helyes közgazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a vállalatok vezetőinek körültekintő, valamennyi tényezőt egybevető munkája.1 Ehhez szorosan kapcsolódik a vállalatokon belüli szabályozási rendszer korszerűsítése, amely a piaci követelmények teljesítésére sarkallja a közgazdászokat és a műszakiakat, pontos. kifogástalan munkára a munkásokat. A vállalatok maguk dönthetik el leginkább, hogy pai- lyen esetekben segítheti verseny- képességük fokozását új termékek kibocsátása, kooperációk létrehozása, és mely területeken, milyen eszközökkel léphetnek fel a gondatlanság ellen. Az utóbbinak a jelentősége igen nagy, mért kimutatható, hojpr többnyire beruházások nélkül, vagy csekély beruházással is — az apróbb pontatlanságok kiküszöbölésével, jobb csomagolással, a szállítás közbeni sérülések megelőzésével és egyebekkel — lényegesen növelhető a termékek értéke, verseny- képessége. Az ipari vállalatok a korábbiaknál jóval nagyobb mozgás? teret kaptak ahhoz, hogy sikerrel vegyenek részt a külpiaci versenyben. Bővült azoknak az ipari vállalatoknak a köre, amelyek saját jogon exportálhatnak, vagy szabadon megválaszthatják a partner külkereskedelmi vállalatot. Gépipari termékeink nem rubelelszámolású exportjának 90 százalékát például a vállalatok most már saját jogon, vagy szabadon választott külkereskedelmi partner útján bonyolíthatják le. S a külkereskedelem szervezetét is korszerűsítik, hogy rugalmasabban tehessen eleget külpiaci megbízásainak. Egyre kevésbé szükséges, hogy a külkereskedelmi vállalatok bizonyos termék- csoportokra szakosodjanak, sokkal helyesebb, ha tapasztalataik, piaci ismereteik alapján vállalnak megbízásokat, például kooperációk létrehozására, mások egyedi berendezések exportjára, vagy egyebekre. Rendkívül fontos az is, hogy a külkereskedelem minél több gyors és pontos információval lássa el az ipart. Helyes, hogy az információk továbbítására szerződéseket kötnek ipari és külkereskedelmi vállalatok. A minisztérium külkereskedelmi információs központ létrehozását tervezi, amely prognózisokat, részletes elemzéseket is a vállalatok rendelkezésére tud majd bocsátani. (MTI)
