Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 269. szám Ara: 1,40 Ft 1981. november 17. kedd Békeküldöttségünk Vietnamban A világbéke megvédésére ala­kulj vietnami bizottság meghívá­sára szombaton megérkezett Ha­noiba dr. Kovács Béla vezetésé­vel az Országos Béketanács kül­döttsége. . Delegációnkat Tran Hoai Nam, a Vietnami Békevédel- ■ mi Bizottság elnökségi tagja fo­gadta. Jelen volt Varga József, hazánk hanoi nagykövete is. Az OBT küldöttsége találkozott •a Vietnami Békevédelmi Bizott­ság vezetőivel, Phan Anh elnök­kel. Tran Hoai Nammal, akikkel a kétoldalú' kapcsolatokról, a két mozgalom együttműködésének ta­pasztalatairól, a Béke-Világtanács akcióprogramjáról, a vietnami— laoszi—kambodzsai néppel vállalt szolidaritásról folytattak megbe­szélést. Az OBT küldöttsége át­adta a Művelődési Minisztérium és a Bariók Béla Emlékbizottság emlékplakettjét, amellyel a nagy magyar zeneszerzőről való szín­vonalas megemlékezés szervezőjét, a Vietnami Békebizottságot tün­tették ki. . Delegációnkat fogadta Xuan Thui, a Vietnami KP KB titkára. Az OBT küldöttsége felkereste a Vietnámi Hazafias Pront székhá­zát, ahol Nguyen Van Tien főtit­kárral találkoztak. (MTI) BEMUTATÓ SOLTSZENTIMRÉN Előnyben a természeteshez közelálló tartásmód Energiaszegény világunkban egyre nagyobb szerep jut azok­nak a technológiáknak, ahol előnyben részesítik a kevés gázt és villanyt felhasználó, alkalma­zó berendezéseket. Különösen így van ez az állattenyésztésben, ahol egyre nagyobb költségeket jelent a magas energiahányad. Ezeket figyelembe véve ren­dezte tegnap Sóltszentimrén az Ezerjó Szakszövetkezetben be­mutatóját az Iparszerű Húster­melést Szervező Közös Vállalat. A szegedi területi főosztály szak--, emberei bemutattak egy új ser­téstelep-építési módot, ahol szám­talan praktikum mellett, töreked­tek a minimális energia-felhasz­nálásra' Mérésekkel bizonyították a szakemberek, hogy az országban ismert és üzemelő sertéstelepek­hez viszonyítva, itt az energia­felhasználás nem éri el azok 30 százalékát. Székely Sándor, az Ezerjó Szakszövetkezet főagronómusa röviden tájékoztatta a jelenlévő gazdasági vezetőket arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a fél éves üzemelés után. Bucsi Gábor, az ISV szegedi területi főosztályának igazgatóhelyettese pedig elmondotta, hogy a már ko­rábban Kiskunhalason bemuta­tott energiatakarékos istálló to­vábbfejlesztéséről van szó. A rendszer lényege a következő: a kevésbé hőigényes hizlaló egysé­geket az istálló két szélső trak­tusában helyezik el, míg közép­re kerül épületen belül a fiaztató és a. malac-utónevelő. A termé­szetes szellőztetést a rendszeren • Balra: a malacok infralámpa alatt melegednek. (Straszer And­rás felvételei) # Az energiatakarékos istálló belülről. A természetes szellőzte­tést speciális műanyag szövettel oldják meg. A rácsok fából ké­szültek. belül speciális műanyag szövet­tel oldják meg, és teljes egészé­ben hasznosul a fiaztató hulladék­energiája is. Ennek különösen té­len lesz majd nagy jelentősége. A taposórácsok műanyagból ké­szülnek, a battériák pedig fából. Javasolják a 'tervezők, hogy ne csupán költségkímélés végett ke­rüljék a fém alkalmazását. Fa esetében a természeteshez kö­zelebb álló környezet javítja az állatok hőérzetét is. Az évenkén­ti 1440 hízósertés kibocsátására alkalmas istálló mindössze 3,2 millió forintba kerül. Mérések bizonyítják, hogy az egy kilogramm húsra vetített ta­karmányfelhasználás az új mód­szernél 15—20 százalékkal csök­ken. Megnövekszik az állatok ta- karmányf el vevő-képessége is, te­hát évente több szaporulat szá­mára van hely. A vizfüggönyös, taposórácsos trágyaeltávolítási módszert továbbfejlesztik majd, lehetőség nyílik ugyanis a trá­gya biogázként történő felhaszná­lására is. A meghívott szakemberek egy­öntetű álláspontja volt: a termé­szeteshez közelálló tartásmód, az energiatakarékos technológia és az olcsóság mellett lényeges még, hogy az állatok könnyen megszokják a környezetet, s en­nek eredményeként minimálisra csökken az elhúllás. Sz. P. M. Népi énekesek és hangszeresek találkozója # Színpadon a kiskőrösi trió: Dulai Györgyné, Gu­lyás Mária és Szabadszállási Katalin. Vasárnap a dunapataji Ko­dály Zoltáh Művelődési Házban tar­tották meg egész napos program kere­tében a népi énekesek és hangszeres szó­listák megyei bemutatójá­nak záró ren­dezvényét. (A bemutató első része az el­múlt hét' vé­gén Lakitéle- ken volt.) Ez alkalom­mal több mint negyven szó­lista, valamint három-négy­tagú énekes­hangszeres cso­port szerepelt a rendezvé­nyen, . tudása legjavát adva. . A la'kiteleki és a dunapataji talál­kozó azonban nem csupán pódiu­mot, új bemutatkozási lehetősé­gét nyújtott a résztvevőknek, de időt és módot a pávakör-veze- tőknek, népzenészeknek egy rö­vid szakmai tanácskozásra. Dr. Kálmán Lajos népzeneku­tató, a szakmai értékelő bizott­ság elnöke a következőképpen foglalta össze a két találkozó ta­pasztalatait: |j — A megye népzenei mozgal­mával évtizedek óta foglalkozó szakmabelinek is meglepetés volt, hogy Bács-Kiskunban még min­dig folytatódik az apáról fiúra történő természetes hagyományo- zódás. Mindemellett tudjuk, hogy a bemutatókon részt vevő fiata­lok más forrásból is merítik tu­dásukat Így például a rádió és a tévé nyilvános pépzenei műso­raiból. Örömmel tapasztaltuk, hogy ismét jelentkeztek szerep­lésre a negyven-, ötven- és hat­vanévesek, akik hangszer-, vagy énektudásukat húsz-harminc évig „pihentették”. • Gondot jelent azonban, hogy az „alulról” spon­tán szerveződő népzenei mozga­lomban kevesebb a színpadképes produkció, mint szeretnénk. Eh­hez félmilliós megyénkben is bi­zony több szakember kellene ... A népi énekesek és hangszeres szólisták megyei bemutatója a késő délutáni órákban ért véget. P. E. Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában folytatta munkáját. A ta­nácskozáson -megjelent Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. A kongresszus részvevői a második napon három szekció­ban vitatták meg az áfészek, a lakásépítő szövetkezetek, va­lamint a takarékszövetkezetek működésének tapasztalatait, és a fejlesztés lehetőségeit.. A küldöttek kérték, hogy a fel­vásárlás és a forgalmazás segít­se még jobban a szakcsoportok érvényesülését. Több segítséget várnak a kisgépgyártóktól és for­galmazóktól, javasolva: bővítsék ki a kisgépkölcsönzői szolgálatot. Javítani kellene a kisgépek ese­tenként akadozó alkatrész-ellátá­sán. A vitában felvetették, hogy túlságosan nagyok a mezőgazda- sági termények szállítási költsé­gei. Erről gyakran nem a terme­lők vagy a forgalmazók, hanem a szállító vállalatok tehetnek, amelyek késedelmesen hozzák vissza a göngyölegeket, és a jár­műveik érkezésének időpontja sincs mindig összhangban a meg­rendelőével. A küldöttek rámutattak: élén­külőben van a szövetkezetek vál­lalkozókedve, bátrabban vállal­koznak a termelési szerkezet mó­dosítására, igaz, még. mindig fenntartanak gazdaságtalan ága­zatokat, pedig kapun belül is len­ne lehetőség a termelés átcsopor­tosítására ; esetenként kisebb egységekbe, szakcsoportokba. Szóba kerültek a jogszabályok indokolatlan kötöttségei is, köz­tük azok, amelyek például a la­kásszövetkezetek munkáját gá­tolják. Gyakorlatias javaslatként in­dítványozták: hozzanak létre mű­helyeket és üzleteket építő-, va­lamint fenntartó szövetkezeteket, ugyanis az ilyen irányú tevé­kenység ma még gyermekcipő­ben jár. Javasolták a társulás formájában működő szövetkezeti lakáskarbantartó egységek léte­sítését, a ma még gyakran feles­leges költségek, kiadások mérsék­lésére. A takarékszövetkezetek ma már több mint 5 millió állampolgár lakóhelyein tevékenykednek, munkájukat mind nagyobb biza­lom kíséri — hangoztatták. A küldöttek sürgették, hogy szá­molják fel a falusi és a városi hitelezés feltételeiben ma még meglévő, és általában indokolat­lan megkülönböztetéseket. Java­solták azt is, hogy — összhang­ban a lakosság helyi igényeivel — a hitelezés körét tágítsák, pél­dául a kistermelés ösztönzésére. A kongresszusi vitát Szlame- nicky István, a SZOVOSZ elnöke foglalta össze. Hangsúlyozta: a tanácskozáson kifejezésre jutott az a törekvés, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek fenn kell tarta­mok sokrétű tevékenységüket — sőt a jövőben tovább kell keres­niük az újabb lehetőségeket, for­mákat a hatékonyság javítására, a gazdaságosság növelésére. Mun­kájukban továbbra is meghatá­rozó szerepe lesz az alapellátás­ban vállalt kötelezettségek telje­sítésének és annak, hogy a fal­vakban és a városokban egyaránt a tényleges igényekhez igazítsák a fejlesztéseket. Az áfészek a te­rületfejlesztéshez igazodva — a községek és a kistelepülések el­látása mellett — növekvő- szere­pet kapnak a városi szövetkezeti tagok és a lakosság kiszolgálásá­ban, ellátásában is. A SZOVOSZ elnöke kifejezte, hogy több lehe­tőséget kell biztosítani a háztá­jiban és a szakcsoportokban vég­zett munka szakmai színvonalá­nak növeléséhez. Ezzel kapcsolat­ban utalt arra, hogy nagyobb összhangra van szükség a termel­tetés, a termelés és az értékesítés láncolatában. A ' kongresszuson elhangzottakhoz hozzáfűzte: meg­felelő előkészítés után várhatóan lehetőség lesz a működési sza­bályzatok egyszerűsítésére, egyes jogszabályok indokolatlan kötött­ségeinek feloldására, és arra is, hogy a fogyasztási szövetkezetek­ben a bérezés jobban kövesse a tényleges egyéni, illetve csoport­teljesítményeket. A kongresszus ezután határoza­tot fogadott el, amely leszögezi: a fogyasztási szövetkezetek az alapvető területeken teljesítették terveiket. Társadalmi-gazdasági szerepüket betöltve, eredménye­sen járultak hozzá a népgazda­sági, ezen belül az életszínvonal­politikai célok megvalósításához. A dokumentum kifejezésre jut­tatja, hogy a mozgalom a jövő­ben is következetesen munkálko­dik majd az MSZMP XII. kong­resszusának határozataiból adódó feladatok megvalósításán és — a szövetkezetek gazdálkodásának rugalmasságát növelve, teret en­gedve a kezdeményezőkészségnek — segítik a VI. ötéves terv tár­sadalmi és gazdasági céljainak megvalósítását. A határozat a szövetkezetek soron következő teendőit körvo­nalazva leszögezi: az áfőszeknek nagyobb gondot kell fordítaniok a piaci igények felmérésére és arra, hogy jobban megfeleljenek a tagság és a lakosság különbö­ző rétegei által támasztott igé­nyeknek. így érvényes a megál­lapítás az 'idős korúak, a nagy- családosok, továbbá a fiatal há­zasok speciális árukeresletének, szükségleteinek kielégítésére, to­vábbá a mezőgazdasági kister­melők, az építkezők, a kisiparo­sok anyag- és eszközellátásának javítására. Gondoskodniok kell a szabad idő hasznos eltöltését se­gítő kulturális és sportcikkek szélesebb választékának biztosí­tásáról is. A dokumentum szerint a kis­termelő gazdaságokkal összefüggő szövetkezeti tevékenység fejlesz­tésének az árutermelési lehetősé­gek feltárása, a szervezettség nö­velése, valamint a minőség javí­tása és az exportképesség foko­zása a fő célja. Törekedniük kell arra, hogy a szövetkezeti műkö­dési körzetben a szükségleteket a lehetőség szerint minél na­gyobb arányban a kistermelők fedezzék. Ezért a következő idő­szakban .tovább kívánatos javí­tani a kistermelés anyagi-műsza­ki feltételeit, erősíteni az integ­rációt. Az áfészek szervezzék gondosabban az áruátvételt, s a Zöldért-vállalatok is javítsák te­vékenységüket. E szervezet nagy­kereskedelmi jellegét a vállalati önállóság érvényesítésével erő­síteni kell. A lakásszövetkezetek továbbra is fontos szerepet kapnak az or­szágos lakásépítési, -fenntartási, és -gazdálkodási feladatok, elő­irányzatok teljesítésében — hang­súlyozza a továbbiakban a doku­mentum. Éppen ezért a jövőben még céltudatosabban kell élniök az építési lehetőségekkel, az ed­diginél több megoldást kínálva, növelni a megrendelők döntési lehetőségét. A határozat indítvá­nyozza: a tanácsok a közművesí­tett telkek tartós használatba adá­sánál részesítsék előnyben a la­kásépítő szövetkezeteket; elsősor­ban a házilagos építkezőket, va­lamint a félkészház-építőket. A takarékszövetkezetek alap- tevékenységük továbbfejlesztésé­vel párhuzamosan — törekedje­nek arra, hogy minél szélesebb körű szolgáltatással álljanak a lakosság rendelkezésére — mutat irányt a határozat. A vidéki la­kosság ugyanis mindinkább igény­li, hogy mindazokat a szolgálta­tásokat, amelyeket a városi la­kosság megkap, helyben vehesse igénybe. A takarékszövetkezetek­nek — az eddiginél jobban ki kell használniuk a kis méretükből adódó előnyüket, egyebek között a rugalmasság lehetőségét. A kongresszus elfogadta a szö­vetkezetekre vonatkozó jogsza­bályok továbbfejlesztésére és a SZŐ VOSZ alapszabályának mó­dosítására vonatkozó javaslato­kat. A küldöttek megválasztották a fogyasztási szövetkezetek 133 ta­gú, országos tanácsát. Ezután ke­rült sor a SZÖVOSZ tisztségvise­lőinek megválasztására. Az országos tanács megválasz­totta az elnökséget és annak ve­zetőit A SZÖVOSZ elnöke: Szla- menicky István; elnökhelyettesei: Imre István, Kovács Sándor és Szilvasán Pál lett. (MTI) Kiállítás a Technika Házában • A kisgazdaságokban ma is nélkülözhetetlen zsoló és a szecskavágó. (Méhes! Éva Magyarországon a kereskedel­mi ellátás általában jó. Mégis hosszú a hiánycikkek listája. Vannak termékek, amelyek gyár­tása — mivel százezres mennyi­ségekre nincsen belőlük szükség' — a nagyipar számára nem gaz­daságos. A lakosságnak ugyan­akkor szüksége van — lenne — sok olyan tárgyra, eszközre, ame­lyek ma még hiányoznak az üz­letek polcairól. Kazánt, füstcsö­vet, mákdarálót, konyhai mérle­get egy idő óta már elibénk tud­nak tenni az eladók. Ám villás­kulcsot, reszelőt, kőműveskala­pácsot most sem mindig lehet kapni, s hiánycikk a kukoricada­ráló, a permetező, a szecskavágó is, pedig ezek nélkülözhetetlen tartozékai a háztáji gazdaságok­nak. A „Vevők vagyunk" mozgalom­nak éppen az a célja, hogy a ke­resletnek megfelelő irányba szer­vezze a termelést, hogy a hiány­cikkekre katalógusok megjelen­tetésével és kiállítások szervezé­sével is felhívja a termelők: vál­lalatok, szövetkezetek, kisiparo­sok figyelmét. Kiss Emil, a Belkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője, és dr. P. Kovács Ist­ván, a megyei tanács kereskedel­mi osztályvezetője a Vevők- va­gyunk kiállítás tegnap délelőtti kecskeméti megnyitóján elmond­ták, hogy életszínvonal-politi­kánkban nagyon jelentős szere­pet kap a kiegyensúlyozott áru­ellátás. Ez a kiállítás — amelyet ezúttal a VIDIA Dél-Magyaror­eszközök: a kukoricamor- f elvétele.) szági Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalat rendezett — az öt esztendeje tartó tevékenység újabb állomása, láncszeme. A cél az, hogy minél nagyobb számban tárgyalóasztalhoz üljenek, s meg­egyezés esetén fokozott termelési biztonságot nyújtó munkához jussanak a vállalkozók <az új tí­pusú kisvállalkozások jelentkezé­sére is számítanak), s ennek ered­ményeként keresett cikkeket kapjon a kereskedelem, javuljon a lakossági ellátás. A szervezők bíznak abban, hogy az eddigi munka eredményeként a korábbinak már a negyedére apadt hiánycikk-katalógus a há­rom napos kiállítás után ismét vészit majd terjedelméből. 8. B.

Next

/
Thumbnails
Contents