Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
1981. október 14. • PETŐFI NÉPE • 5 KIBONTOTTA A TERMÉSZETI FORMÁT Mészáros Dezső szobrai • A szobrok a szabadtéri kiállításon. (Bojtár Ottó (elvételei — KS) 0 Mészáros Dezső szobraival. NYELVŐR A tükörszavakról Mészáros Dezső fehér kőoszlopai a visegrádi várromok és az esztergomi bazilika szomszédságában imagasianak. Amikor a műterme kertjében jártam, kiállításra készült. Tegnap szállítás közben eltörött az egyik figura. A szobrászban is elpattant valami. Mint ahogy akkor is, amikor Szegeden vagy Salgótarjániban a vandálok összetörték, feldöntöttek szobrait. Megsemmisült a mű, s J egy kissé a szobrász is vele halt. — A szobrász nem magának csinálja a szobrot. Olykor megnézem Visegrádon vagy Esztergomban, e két történelmi helyen felállított szobraimat — bírják-e imég az emberek kemény ítéletét, talpukon állnak-e még „szellemileg”. Az alkotásiban az ember jelentéktelenné válik, az elkészült műtől valamiféle megnyugvást kap. Mészáros Dezsőt nem kényeztették el megrendelésekkel, elismerésekkel. Megkapta ugyan a Munkácsy-díjat, volt néhány kiállítása Rámában, Pesten, Szegeden, köztéren felállították szobrait — de olykor anyagi gondokkal küzd. Az elismerést a legnagyobbaktól kapta meg. Pályatársaktól, szobrászoktól, festőktől és az értő közönségtől. Amikor a főiskolán Medgyessy meglátta, amint formáz, rámutatott, „ebből a fiúból szobrász lesz”. A zárkózott ember hírében álló Venturi, az olaszok legnagyobb szobrásza, megismerve műveit, meghívta, faragjon együtt vele. Rómában volt ösztöndíjas. Hat hónap alatt harminc szobrot faragott. Éjjelente rajzolt. Áll egy ikútja Rómában, a Via Giulián. Első kiállítását is Rómában rendezte: portrékból — a széles szájú zöldségésnőről és barátnőjéről, gyerekekről — és leegyszerűTolna és Veszprém megye, valamint Budapest néhány iskolája* ban próbálkoznak sikerrel az úgynevezett „nye ivi-irodálmi kommunikációs nevelési kísérlet”* tel. Céljuk, hogy a kommunikáció elméletét rendező elvei alapján megtervezzék, megépítsék az alsó tagozatos anyanyelvi és irodalmi nevelés „új épületét”. Milyen tények kényszerítették az új program megvalósítására a részt vevő pedagógusokat, intézményeket? A kísérlet vezetője, Zsolnai József erről így nyilatkozik: „A főiskoláról általános iskolába mentem vissza tanítani, ahol rádöbbentem: tanulóim nem tudnak olvasni, rossz a kiejtésük, képtelenek helyesen írni. Már ak* kor ráéreztem arra, hogy ezt a hármat csak együtt lehet megtanítani, és csak úgy, ha már az alsós gyerekeknek is feltárjuk a magyar nyelv alapstruktúráját.” A kísérletben részt vevő iskolákban — az Országos Oktatás- technikai Központtal összefogva sített formájú alakzatokból. Láttam néhány portréját. Az egyiknek vésővel átdöfte a szemét, fülét, különös gonosz szobor. — új tankönyveket, munkafüzeteket, audiovizuális eszközöket bocsátottak a tanulók rendelkezésére. A feladatok sokaságából az első és legfontosabb volt a helyes kiejtés és ezen keresztül a helyesírás gyakoroltatása. Csak kifejezetten jó, színvonalas irodalmi anyaggal dolgoznak. A kötelezd memoriterekben az előadás színessége és gazdagsága az elsődleges értékelési szempont. Cél, hogy a gyermek bánni tudjon a beszédével, a nyelvvel, a kifejezéssel. Ahogy a program kidolgoBudapesten a VII. kerületi Bokányi Dezső Általános Iskolában féléves előkísérletek után 1980— 81-ben bevezették az úgynevezett „sakk komplex tángy”-at. Korábbi pszichológiai kísérletek ugyanis igazolták, hogy a sakkjátékban, Medgyessytől tanulta a térképezést. Azt, hogy a formát ne erőltesse a térre. A szobor úgy szorítsa ki saját terét, mint ahogy a fa szorítja ki a magáét a természetben. Előbb kis méretekkel dolgozott, aztán léptéket váltott. Eljutott a kétméteres, tíztonnás figurákig. A reneszánsz mesterek alaposságával tanulmányozta emberi koponyákon a fül csontjait, járatait. Fél évig mikroszkópokkal, metszetekkel vizsgálódott. S kibontotta a természeti formát. Ügy, hogy hiteles, és közben önálló téri forma is legyen. Felállította az emberi hallójáratokat; a szobor híven mintázza a csigát, a kalapácsot, az üllőt; önálló életre kelve, szoborrá válva. A budapesti fülész-világkongresszusra tervezte. Közepes és nagyobb méretű kövei a harmóniát, a megtalált szobrászi utat jelzik. K. M. mélyiség egészét, hat az emberi tevékenység egyéb területeire is. Nem mellékes talán az sem, hogy a „sakk komplex tárgy” felhasználható tehetségkutatásra is. Ahogy az iskola igaizgatója fogalmazott a Köznevelés című hetilapban megjelent cikkében: „A jövőbeli társadalmi gyakorlatunk igényli majd a tehetséges embereket. Olyan felnőttek sokaságára lesz szükség, akik rendelkeznek a társadalom folyamatos megújításához szükséges képességekkel.” A Bokányi Dezső Általános Is* kólában kéthetenként egy óra áll rendelkezésre a sakkjáték elméleti alapjainak elsajátítására. A tananyag tartalma a legegyszerűbb szabályok megismerésétől a játék mélyebb törvényszerűségének felfedezéséig terjed. A tantárgy oktatásának témakörei közé tartozik például a stratégia és taktika, az egyensúlyi szemlélet, valamint az anyag-téridő kapcsolata a sakkban. És ami még lényeges, hogy a pedagógiai cél nem direkt módon érvényesül, hanem a sakk játékkal való találkozás mindennapi élményén keresztül. A 'hasznos tapasztalatokról a közeljövőben könyv jelenik meg. P. E. A tükörszavak az idegen nyelvekből való átvételek sajátos fajtája. Akkor .beszélünk ilyen szavakról, amikor az idegen nyelvek szavai nem eredeti formájukban kerülnek át nyelvünkbe, hanem sajátos nyelvi elemeink segítségével mintegy lefordítjuk őket. Nyelvi szemléletük tehát idegen, de hangalakjuk nem. Átmeneti kategóriának kell tekinteni őket az idegen nyelvekből átvett és a belső keletkezésű szavak között. Az ilyen szavak tükörszó elnevezése Eckhardt Sándor nyelvésztől származik a nemzetközi irodalomban a francia calque (másolat, utánzás) szóval jelölt nyelvészeti fogalom magyarítására. A szaknyelvben a francia szó pontos 'kiejtése szerint kalk-nak is nevezik. A tükörszó elnevezésben megnyilvánuló szemlélet megtalálható már Asbóth Oszkárnak egy 1884-ben megjelent tanulmányában („vannak szók, amelyek határozott irányba mutatnak, mert a szláv szót tükrözik’'). A tükörszavakat általában olyan nyelvekből „fordítottuk át”, amelyekkel kapcsolatban voltunk, és ahonnan jövevényszavak is nagyobb számban kerültek át nyelvünkbe. Elsősorban a szláv nyelvekben, a latin és a német nyelvben találjuk meg tükörszavaink forrását. Átvételüket az új fogalmaknak anyanyelvűnkön való megnevezése tette szükségessé. Használatuk akkor helyénvaló, ha az átfordítással keletkezett új szavak hangalakjukkal és szerkezetükkel megfelelnek nyelvünk törvényeinek, és új fogalmak megnevezésével gazdagítják szókincsünket, tehát szemléletük és fogalomjelölésük magyaros. Ma már a régebben keletkezetteket el kell fogadnunk, mert szókincsünk szerves elemeivé váltak. A tükörszavák legtöbbje szó- összetétel (véredény, égtáj, érdemrend), de vannak közöttük képzett szavak is (pincér, udvarias). Első ismert tükörszavaink a kereszténységre való áttéréskor a szláv és a latin nyelvekből kerültek a kereszténység terminológiájába. Szláv eredetűek: húsvét, húshagyó, nagyhét, virágvasárnap, gyümölcsoltó, zöldcsütörtök, feszület. Ezek a szavak az eredeti nyelviben is összetételek voltak, és elemeik szerint pontosan átfordították őket. Pl. a húshagyó (kedd) a hús elhagyását jelenti a húsvéti 'böjt előtt, a húsvét a böjt utáni ünnep neve lett (hús újra elővétele, a hús vétele, bús- vét). A kódexek korából valók az első latin eredetű tükörszavak is, amelyek a vallásos szemléletre utalnak: épülés, épületes (erkölcsi értelemben), töredélem, buzgósáp, mindenható, átlényegülés, De latin szó hatását ismerhetjük fel az ellenállás (resistentia) és az összeesküvés szavakban is (conjuratio). Az ellenszenv szónak is van latin megfelelője (a.n- tipathia). Az állam ugyanúgy az áll ige származéka, mint ahogy a laAz NDK-ban jelenleg 636 múzeumot, emlékhelyet tartanak nyilván. Ezek között 340 tájmúzeum, 110 történeti múzeum, 69 művészeti, 48 természettudományi, 41 irodalmi, színházi, zenei és 28 műszaki múzeum van. A múzeumokat évente mintegy 31 millió érdeklődő keresi fel, köztük sok külföldi turista. A múzeumlátogatók 31 százaléka fiatin status is a stare igéé. Latin szót tükröz a kiküszöböl, kifogásol ige is. Sokszor nem is lehet a szavakat tükröztető nyelveket egykönnyen felismerni, mert több nyelv is alkothat azonos szemlélettel szavakat. Pl. a (nyelvtani) eset az esik igéből alakult a görög, a latin és a német nyelvben is. De a benyomás, előítélet, előszeretet szavakról sem állíthatjuk, hogy német mintájúa'k, mert ilyen felépítésű latin szó is van. Az előmenetel, előmozdít, előterjeszt szavak jelentésének kialakulására hatással lehettek a latin prae- és pro* el ötágú szavak is. A tükörszavak alkotásában nagy szerepe volt a nyelvújító mozgalomnak a 18. század közepétől kezdve. A nyelvújítók sokszor a magyar nyelv törvényei ellenére is alkottak szavakat, többnyire a német nyelv szóalkotási módjait átvéve, de ma már a hibás szemléletű meggyökeresedett szavakat is el kell fogadnunk, ha nem találunk helyettük kifejezőbbeket. Az új fogalmak kifejezésének gondja és a szókincs gyarapításának szűkössége sarkallta nyelvújítóinkat új szavak alkotására. Az ő buzgöságuk eredményeképpen terjedtek el ilyen főnevek: világnézet, álláspont, tetszhalál, óllatkert, kávéház, felvilágosodás, kőszén, törzstiszt, félsziget, cseppkő, érdemrend, felszín, kulcscsont, májfolt, pályaudvar. Főnévképzésükben sok az elő- elötagú szó; közülük sokat jó magyar szóval is helyettesíthetünk. Így az előítélet helyett jobb az elfogultság, az előszeretet helyett a vonzódás, az elövigyázat helyett az óvatosság, az előérzet pedig a sejtelem szóval helyettesíthető. A nyelvújítók számlájára írhatunk sok más szófajú szót is. így melléknevet (vérszegény, szellemdúsi), igét (belát valamit, fölvág, vagyis henceg), határozószókat (kimondottan). A jó fülűek könnyen kihallhatják a nem magyaros szemléletű szavakat, hiszen sokuk használata ellen ma is küzdünk. A tükörszavak keletkezése a múlt században sem szünetelt. A század első felében még a nyelvújító mozgalom tevékenységének eredményeként könyvelhetjük el az új szavakat. Ilyenek: naplopó, gyepmester, libatopp, hírlap, közhely, csendélet, rögeszme, álláspont, mosómedve, holdkóros, odaadó, jogcím, fénykép, nyárspolgár, lámpaláz. Az 1850 után. de még a mi századunkban keletkezettek közül is felsorolunk néhányat. Pl. államcsíny, koronatanú, fesztáv, szállóige, barátkeselyű, géppuska, kiadós (pl. eső), aranyeső, felhőkarcoló, ámokfutó, töltőtoll, önkiszolgáin (étterem). Szándékosan soroltunk fel szókincsünk különböző- rétegeibe tartozó szavakat és újabb fogalmak .megnevezéseit, mert így jobban kitűnik a tükörszók alkotásának szükségessége. Kiss István ben 30,3 1980-ban pedig már 31,3 millió belépőt adtak el a múzeumok pénztáraiban. Az NDK múzeumi életének elismerése, hogy a Nemzetközi Múzeumi Tanács következő — 2986- ban esedékes — ülését az NDK- ban rendezi meg. (BUDAPRESS—PANORAMA) Nevelési, szaktárgyi kísérletek az általános iskolában Pedagógusok és kívülállók számára egyaránt izgalmas, szinte mindennapi vitatéma az általános iskola és ennek nevelési feladata, funkciója. A hatékonyság, jobb minőség célkitűzése ma nemcsak a munka-, de az iskolapadok között is követelmény. Ezt célozKommunikációelmélet a magyartanításban zák az új tantervek, tankönyvek, dokumentumok, oktatási reformkísérletek. Formálódó, korszerűsödő közoktatásunk néhány eredményére, új országos szaktárgyi kísérletekre szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbiakban. Sakkoktatás és személyiségformálás zói fogalmazták meg: „Demokrácia sem képzelhető el önmagukat kilejezni nem tudó emberek sokasága nélkül. Aki nem tud igényesen beszélni, az sem a maga, sc-m a más érdekeit nem tudja megvédeni, így nem is vitaképes. Akinek viszont gazdag a kommunikációs eszköztára, az a magánéletben is jobban .boldogul és a közéletben is hasznosan tevékenykedhet.” Érdemes megemlíteni, hogy a programban részt vevő diákok a szokásos anyanyelvi tantárgyakon kívül tanulnak még gyorsolvasást és önművelést, társadaloméi önismeretet is ... annak rendszeres művelésében komoly személyiségformáló lehetőségek rejlenek. Fejleszti, segíti egyebek között a problémamegoldó gondolkodást, a kreativitást, erősíti a tevékenységhez szükséges belső fegyelmet. Formálja a szeAdatok az NDK múzeumairól tál. 1970-ben még csak 19,8, 1975BÉNYEI JÓZSEF* MAGYAR ÍRÓK PEREI 7. Magyar kálvária A látványos nagy pörök, osztrákok és magyarok, katolikusok és reformátusok nagy-nagy összeütközései mögött szerényen és alig ismerten 'húzódik meg egy sosem tárgyalt irodalmi per. A vádlott a magyar szellemi élet jelentős, de csöndes, szerény, mindig háttérbe húzódott alakja, Bőd Péter, a régi magyar litera- túra egyik legnagyobb tudósa, az erdélyi Magyarigen lelkipásztora. A vádlott ő, illetve három könyve. Bőd Pétert harminchét évesen választották meg papnak Magyarigenbe, s képzettségét, tudását, munkásságát kilenc év múlva azzal becsülték meg, hogy » gyulafehérvári egyházmegye jegyzőjévé választották. Az egyház sérelmei Rá nyolc évvel, 1766-ban azt a megbízást kapja az erdélyi református egyház főegyház tanácsától, hogy gyűjtse Össze s foglalja írásba az erdélyi református egyházak sérelmeit. Bőd lelkiismeretesen eleget tesz ennek, terjedelmes emlékiratot szerkeszt, s beadja az erdélyi főkonmányszék- hez, hogy azt a királyhoz továbbítsák. Ez 1766. szeptember 20-án történt. Ezzel zúdította magára a bajt. A tudós pap súlyos beteg, mellbaj, szemfájás kínozza. Közben dolgozik, s 1766—67-ben három könyve jelenik meg, a Catedhiz- mus (egyházi jellegű munka), továbbá a Smymai Szent Polykar- pus, amelyben a méltatlanul üldözött „refonmata igaz vallást” veszi védelmébe, s a Magyar Athe- nas. Ez utóbbiról ő maga írja: „Szándékoztam ezen írásom által... hazájóknak hasznokra s ékesítésére és Isten dicsőségének terjesztésére élt jó embereknek ... emlékezetét megújítani”. A könyvben több mint ötszáz 1-ite- rátort ismertet, s benne kétségkívül kíméletlenül kel ki a magyar katolicizmus verzérférfiai ellen. Ez az első magyar irodalmi lexikon. 1767-ben a kézdivásárhelyi református közzsinat a főegyház- tanács főjegyzőjévé választja. Ugyanezen a zsinaton a vallásukban háborgatott erdélyi reformátusok ismét panaszt emeltek azért, „hogy sokan közülük meg- faggattattak, s el nem 'bocsáttattak addig, míg magokat vallások változtatására nem kötelezték”. A zsinat ismét Bőd Pétert bízza meg azzal, hogy írja össze a sérelmeket. Nyilván ezek az összeírt sérelmek váltják ki az állam — és a katolikus egyház — szembefordulását Bőd Péterrel. Ellenségei létezéséről tud, hiszen így ír róluk, miután súlyos vágást ejtett véletlenül a kezén: „rossz akaróim bizonyosan rám fogták volna, hogy magam öltem meg magam”. Istenben boldogult 1768. november 24-én királyi leirat érkezett az erdélyi főkormányszékhez, amely szerint a legfelsőbb kormányhoz ismeretlen helyről feljelentés érkezett: az erdélyi helvét hitvallás tanárai és papjai nyilvánosan támadják a katolikus vallást, sőt engedetem nélkül könyveket adnak ki, azokban a katolikus vallást és az uralkodóházat támadják. A leirat három könyvet említ, a Catechizmust, Polykarpust és a Magyar Athenast. Utasítja a főkormányszéket, hogy a könyvek, bárhol legyenek is, lefoglaltassanak, használatukat megtiltja, elrendeli a szerzők, kiadók s mecénások felkutatását A főkormányszék 1769. január 23-ra tűzte ki az ügy tárgyalását, de azt elhalasztották. A főegyház- tanács január 29-én tárgyalt a leiratról, s ezén a tárgyaláson Bőd Pétert mint „Istenben boldogult”- at emlegetik. Feltehetően ennek taktikai célja volt, hogy mentsék az idős, beteg tudóst, hiszen Bőd Péter 1769. március 2-án halt meg. (Vannak ugyan más vélemények is a halál időpontjáról.) Ezen a napon tárgyalta az ügyet újra a legmagasabb egyházi főrumi s beadványukban a Catechizmust megvédelmezik, a másik két könyvet nem, miután azokat megkérdezésük nélkül adták ki. 1769. március 6-án a főkormányszék újra foglalkozik a témával, hiába halott már a könyvek szerzője. A királyi leirat szigorú végrehajtását rendelik el, s a határozat szerint a há^om könyvet mindenkinél le kell foglalni, el kell kobozni, s azokat összegyűjtve fel kell küldeni a főkonmányszékhez. Ugyanakkor felszólították Nagyszeben (itt jelent meg a Magyar Athenas), Kolozsvár, Brassó, Nagyenyed (itt a Polykarpus) tanácsait, küldjenek jelentést arról, hogy nevezett könyvek nem az ott működő nyomdákban adattak-e ki. A felszólított városok közül csupán Nagyszeben küldött jelentést, a többi nem. Félretették azonban ezt is, mintegy bizonyítva: talán nem is a könyvek, hanem szerzőjük ellen volt kifogásuk a felsőbb hatóságoknak. Bőd Péter meghalt, az ügy lezárult. Azaz mégsem. ■ Ez a vizsgádat idézte elő ugyanis, hogy Erdélyben 1769. december 15-i hatállyal bevezették a cenzúrát. Huszonnégy esztendővel Mária Terézia „magyarországi” rendeleté után.
