Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14. • PETŐFI NÉPE • 5 KIBONTOTTA A TERMÉSZETI FORMÁT Mészáros Dezső szobrai • A szobrok a szabadtéri kiállításon. (Bojtár Ottó (elvételei — KS) 0 Mészáros Dezső szobraival. NYELVŐR A tükörszavakról Mészáros Dezső fehér kőoszlo­pai a visegrádi várromok és az esztergomi bazilika szomszédsá­gában imagasianak. Amikor a műterme kertjében jártam, kiál­lításra készült. Tegnap szállítás közben eltö­rött az egyik figura. A szobrász­ban is elpattant valami. Mint ahogy akkor is, amikor Szegeden vagy Salgótarjániban a vandálok összetörték, feldöntöttek szob­rait. Megsemmisült a mű, s J egy kissé a szobrász is vele halt. — A szobrász nem magának csinálja a szobrot. Olykor meg­nézem Visegrádon vagy Eszter­gomban, e két történelmi helyen felállított szobraimat — bírják-e imég az emberek kemény ítéletét, talpukon állnak-e még „szelle­mileg”. Az alkotásiban az ember jelentéktelenné válik, az elkészült műtől valamiféle megnyugvást kap. Mészáros Dezsőt nem kényez­tették el megrendelésekkel, elis­merésekkel. Megkapta ugyan a Munkácsy-díjat, volt néhány ki­állítása Rámában, Pesten, Szege­den, köztéren felállították szob­rait — de olykor anyagi gondok­kal küzd. Az elismerést a legnagyobbak­tól kapta meg. Pályatársaktól, szobrászoktól, festőktől és az ér­tő közönségtől. Amikor a főisko­lán Medgyessy meglátta, amint formáz, rámutatott, „ebből a fiú­ból szobrász lesz”. A zárkózott ember hírében álló Venturi, az olaszok legnagyobb szobrásza, megismerve műveit, meghívta, fa­ragjon együtt vele. Rómában volt ösztöndíjas. Hat hónap alatt harminc szobrot fa­ragott. Éjjelente rajzolt. Áll egy ikútja Rómában, a Via Giulián. Első kiállítását is Rómában ren­dezte: portrékból — a széles szá­jú zöldségésnőről és barátnőjé­ről, gyerekekről — és leegyszerű­Tolna és Veszprém megye, va­lamint Budapest néhány iskolája* ban próbálkoznak sikerrel az úgynevezett „nye ivi-irodálmi kommunikációs nevelési kísérlet”* tel. Céljuk, hogy a kommunikáció elméletét rendező elvei alapján megtervezzék, megépítsék az alsó tagozatos anyanyelvi és irodalmi nevelés „új épületét”. Milyen tények kényszerítették az új program megvalósítására a részt vevő pedagógusokat, intéz­ményeket? A kísérlet vezetője, Zsolnai József erről így nyilatko­zik: „A főiskoláról általános isko­lába mentem vissza tanítani, ahol rádöbbentem: tanulóim nem tud­nak olvasni, rossz a kiejtésük, képtelenek helyesen írni. Már ak* kor ráéreztem arra, hogy ezt a hármat csak együtt lehet megta­nítani, és csak úgy, ha már az alsós gyerekeknek is feltárjuk a magyar nyelv alapstruktúráját.” A kísérletben részt vevő isko­lákban — az Országos Oktatás- technikai Központtal összefogva sített formájú alakzatokból. Lát­tam néhány portréját. Az egyik­nek vésővel átdöfte a szemét, fü­lét, különös gonosz szobor. — új tankönyveket, munkafüzete­ket, audiovizuális eszközöket bo­csátottak a tanulók rendelkezésé­re. A feladatok sokaságából az el­ső és legfontosabb volt a helyes kiejtés és ezen keresztül a helyes­írás gyakoroltatása. Csak kifeje­zetten jó, színvonalas irodalmi anyaggal dolgoznak. A kötelezd memoriterekben az előadás szí­nessége és gazdagsága az elsőd­leges értékelési szempont. Cél, hogy a gyermek bánni tudjon a beszédével, a nyelvvel, a kifeje­zéssel. Ahogy a program kidolgo­Budapesten a VII. kerületi Bo­kányi Dezső Általános Iskolában féléves előkísérletek után 1980— 81-ben bevezették az úgynevezett „sakk komplex tángy”-at. Koráb­bi pszichológiai kísérletek ugyan­is igazolták, hogy a sakkjátékban, Medgyessytől tanulta a térké­pezést. Azt, hogy a formát ne erőltesse a térre. A szobor úgy szorítsa ki saját terét, mint ahogy a fa szorítja ki a magáét a ter­mészetben. Előbb kis méretekkel dolgozott, aztán léptéket váltott. Eljutott a kétméteres, tíztonnás figurákig. A reneszánsz mesterek alapos­ságával tanulmányozta emberi koponyákon a fül csontjait, já­ratait. Fél évig mikroszkópokkal, metszetekkel vizsgálódott. S ki­bontotta a természeti formát. Ügy, hogy hiteles, és közben önálló té­ri forma is legyen. Felállította az emberi hallójáratokat; a szobor híven mintázza a csigát, a kala­pácsot, az üllőt; önálló életre kel­ve, szoborrá válva. A budapesti fülész-világkongresszusra tervez­te. Közepes és nagyobb méretű kövei a harmóniát, a megtalált szobrászi utat jelzik. K. M. mélyiség egészét, hat az emberi tevékenység egyéb területeire is. Nem mellékes talán az sem, hogy a „sakk komplex tárgy” felhasz­nálható tehetségkutatásra is. Ahogy az iskola igaizgatója fogal­mazott a Köznevelés című heti­lapban megjelent cikkében: „A jövőbeli társadalmi gyakor­latunk igényli majd a tehetséges embereket. Olyan felnőttek soka­ságára lesz szükség, akik rendel­keznek a társadalom folyamatos megújításához szükséges képessé­gekkel.” A Bokányi Dezső Általános Is* kólában kéthetenként egy óra áll rendelkezésre a sakkjáték elmé­leti alapjainak elsajátítására. A tananyag tartalma a legegysze­rűbb szabályok megismerésétől a játék mélyebb törvényszerűségé­nek felfedezéséig terjed. A tan­tárgy oktatásának témakörei kö­zé tartozik például a stratégia és taktika, az egyensúlyi szemlélet, valamint az anyag-téridő kap­csolata a sakkban. És ami még lényeges, hogy a pedagógiai cél nem direkt módon érvényesül, ha­nem a sakk játékkal való találko­zás mindennapi élményén ke­resztül. A 'hasznos tapasztalatokról a közeljövőben könyv jelenik meg. P. E. A tükörszavak az idegen nyel­vekből való átvételek sajátos faj­tája. Akkor .beszélünk ilyen sza­vakról, amikor az idegen nyelvek szavai nem eredeti formájukban kerülnek át nyelvünkbe, hanem sajátos nyelvi elemeink segítsé­gével mintegy lefordítjuk őket. Nyelvi szemléletük tehát idegen, de hangalakjuk nem. Átmeneti kategóriának kell tekinteni őket az idegen nyelvekből átvett és a belső keletkezésű szavak között. Az ilyen szavak tükörszó elne­vezése Eckhardt Sándor nyel­vésztől származik a nemzetközi irodalomban a francia calque (másolat, utánzás) szóval jelölt nyelvészeti fogalom magyarításá­ra. A szaknyelvben a francia szó pontos 'kiejtése szerint kalk-nak is nevezik. A tükörszó elnevezés­ben megnyilvánuló szemlélet megtalálható már Asbóth Oszkár­nak egy 1884-ben megjelent ta­nulmányában („vannak szók, ame­lyek határozott irányba mutat­nak, mert a szláv szót tükrözik’'). A tükörszavakat általában olyan nyelvekből „fordítottuk át”, ame­lyekkel kapcsolatban voltunk, és ahonnan jövevényszavak is na­gyobb számban kerültek át nyel­vünkbe. Elsősorban a szláv nyel­vekben, a latin és a német nyelv­ben találjuk meg tükörszavaink forrását. Átvételüket az új fogal­maknak anyanyelvűnkön való megnevezése tette szükségessé. Használatuk akkor helyénvaló, ha az átfordítással keletkezett új szavak hangalakjukkal és szerke­zetükkel megfelelnek nyelvünk törvényeinek, és új fogalmak megnevezésével gazdagítják szó­kincsünket, tehát szemléletük és fogalomjelölésük magyaros. Ma már a régebben keletkezetteket el kell fogadnunk, mert szókincsünk szerves elemeivé váltak. A tükörszavák legtöbbje szó- összetétel (véredény, égtáj, ér­demrend), de vannak közöttük képzett szavak is (pincér, udva­rias). Első ismert tükörszavaink a ke­reszténységre való áttéréskor a szláv és a latin nyelvekből ke­rültek a kereszténység termino­lógiájába. Szláv eredetűek: hús­vét, húshagyó, nagyhét, virágva­sárnap, gyümölcsoltó, zöldcsütör­tök, feszület. Ezek a szavak az eredeti nyelviben is összetételek voltak, és elemeik szerint ponto­san átfordították őket. Pl. a hús­hagyó (kedd) a hús elhagyását je­lenti a húsvéti 'böjt előtt, a húsvét a böjt utáni ünnep neve lett (hús újra elővétele, a hús vétele, bús- vét). A kódexek korából valók az első latin eredetű tükörszavak is, amelyek a vallásos szemléletre utalnak: épülés, épületes (erköl­csi értelemben), töredélem, buz­gósáp, mindenható, átlényegülés, De latin szó hatását ismerhetjük fel az ellenállás (resistentia) és az összeesküvés szavakban is (conjuratio). Az ellenszenv szó­nak is van latin megfelelője (a.n- tipathia). Az állam ugyanúgy az áll ige származéka, mint ahogy a la­Az NDK-ban jelenleg 636 mú­zeumot, emlékhelyet tartanak nyilván. Ezek között 340 tájmú­zeum, 110 történeti múzeum, 69 művészeti, 48 természettudomá­nyi, 41 irodalmi, színházi, zenei és 28 műszaki múzeum van. A múzeumokat évente mintegy 31 millió érdeklődő keresi fel, köz­tük sok külföldi turista. A mú­zeumlátogatók 31 százaléka fia­tin status is a stare igéé. Latin szót tükröz a kiküszöböl, kifogásol ige is. Sokszor nem is lehet a szavakat tükröztető nyelveket egykönnyen felismerni, mert több nyelv is al­kothat azonos szemlélettel szava­kat. Pl. a (nyelvtani) eset az esik igéből alakult a görög, a latin és a német nyelvben is. De a be­nyomás, előítélet, előszeretet sza­vakról sem állíthatjuk, hogy né­met mintájúa'k, mert ilyen felépí­tésű latin szó is van. Az előmene­tel, előmozdít, előterjeszt szavak jelentésének kialakulására hatás­sal lehettek a latin prae- és pro* el ötágú szavak is. A tükörszavak alkotásában nagy szerepe volt a nyelvújító mozga­lomnak a 18. század közepétől kezdve. A nyelvújítók sokszor a magyar nyelv törvényei ellenére is alkottak szavakat, többnyire a német nyelv szóalkotási módjait átvéve, de ma már a hibás szem­léletű meggyökeresedett szavakat is el kell fogadnunk, ha nem ta­lálunk helyettük kifejezőbbeket. Az új fogalmak kifejezésének gondja és a szókincs gyarapításá­nak szűkössége sarkallta nyelv­újítóinkat új szavak alkotására. Az ő buzgöságuk eredményekép­pen terjedtek el ilyen főnevek: világnézet, álláspont, tetszhalál, óllatkert, kávéház, felvilágosodás, kőszén, törzstiszt, félsziget, csepp­kő, érdemrend, felszín, kulcscsont, májfolt, pályaudvar. Főnévképzésükben sok az elő- elötagú szó; közülük sokat jó ma­gyar szóval is helyettesíthetünk. Így az előítélet helyett jobb az elfogultság, az előszeretet he­lyett a vonzódás, az elövigyázat helyett az óvatosság, az előérzet pedig a sejtelem szóval helyette­síthető. A nyelvújítók számlájára írha­tunk sok más szófajú szót is. így melléknevet (vérszegény, szellem­dúsi), igét (belát valamit, fölvág, vagyis henceg), határozószókat (ki­mondottan). A jó fülűek könnyen kihallhatják a nem magyaros szemléletű szavakat, hiszen sokuk használata ellen ma is küzdünk. A tükörszavak keletkezése a múlt században sem szünetelt. A század első felében még a nyelv­újító mozgalom tevékenységének eredményeként könyvelhetjük el az új szavakat. Ilyenek: naplopó, gyepmester, libatopp, hírlap, köz­hely, csendélet, rögeszme, állás­pont, mosómedve, holdkóros, oda­adó, jogcím, fénykép, nyárspolgár, lámpaláz. Az 1850 után. de még a mi szá­zadunkban keletkezettek közül is felsorolunk néhányat. Pl. állam­csíny, koronatanú, fesztáv, szál­lóige, barátkeselyű, géppuska, ki­adós (pl. eső), aranyeső, felhőkar­coló, ámokfutó, töltőtoll, önkiszol­gáin (étterem). Szándékosan soroltunk fel szó­kincsünk különböző- rétegeibe tartozó szavakat és újabb fogal­mak .megnevezéseit, mert így job­ban kitűnik a tükörszók alkotásá­nak szükségessége. Kiss István ben 30,3 1980-ban pedig már 31,3 millió belépőt adtak el a múzeu­mok pénztáraiban. Az NDK múzeumi életének el­ismerése, hogy a Nemzetközi Mú­zeumi Tanács következő — 2986- ban esedékes — ülését az NDK- ban rendezi meg. (BUDAPRESS—PANORAMA) Nevelési, szaktárgyi kísérletek az általános iskolában Pedagógusok és kívülállók számára egy­aránt izgalmas, szinte mindennapi vitatéma az általános iskola és ennek nevelési felada­ta, funkciója. A hatékonyság, jobb minőség célkitűzése ma nemcsak a munka-, de az is­kolapadok között is követelmény. Ezt céloz­Kommunikációelmélet a magyartanításban zák az új tantervek, tankönyvek, dokumen­tumok, oktatási reformkísérletek. Formáló­dó, korszerűsödő közoktatásunk néhány eredményére, új országos szaktárgyi kísér­letekre szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbiakban. Sakkoktatás és személyiségformálás zói fogalmazták meg: „Demokrá­cia sem képzelhető el önmagukat kilejezni nem tudó emberek so­kasága nélkül. Aki nem tud igé­nyesen beszélni, az sem a maga, sc-m a más érdekeit nem tudja megvédeni, így nem is vitaképes. Akinek viszont gazdag a kommu­nikációs eszköztára, az a magán­életben is jobban .boldogul és a közéletben is hasznosan tevé­kenykedhet.” Érdemes megemlíteni, hogy a programban részt vevő diákok a szokásos anyanyelvi tantárgyakon kívül tanulnak még gyorsolva­sást és önművelést, társadalom­éi önismeretet is ... annak rendszeres művelésében komoly személyiségformáló lehe­tőségek rejlenek. Fejleszti, segíti egyebek között a problémamegol­dó gondolkodást, a kreativitást, erősíti a tevékenységhez szükséges belső fegyelmet. Formálja a sze­Adatok az NDK múzeumairól tál. 1970-ben még csak 19,8, 1975­BÉNYEI JÓZSEF* MAGYAR ÍRÓK PEREI 7. Magyar kálvária A látványos nagy pörök, oszt­rákok és magyarok, katolikusok és reformátusok nagy-nagy össze­ütközései mögött szerényen és alig ismerten 'húzódik meg egy sosem tárgyalt irodalmi per. A vádlott a magyar szellemi élet jelentős, de csöndes, szerény, mindig háttérbe húzódott alakja, Bőd Péter, a régi magyar litera- túra egyik legnagyobb tudósa, az erdélyi Magyarigen lelkipásztora. A vádlott ő, illetve három köny­ve. Bőd Pétert harminchét évesen választották meg papnak Ma­gyarigenbe, s képzettségét, tudá­sát, munkásságát kilenc év múl­va azzal becsülték meg, hogy » gyulafehérvári egyházmegye jegyzőjévé választották. Az egyház sérelmei Rá nyolc évvel, 1766-ban azt a megbízást kapja az erdélyi refor­mátus egyház főegyház tanácsától, hogy gyűjtse Össze s foglalja írás­ba az erdélyi református egyhá­zak sérelmeit. Bőd lelkiismerete­sen eleget tesz ennek, terjedel­mes emlékiratot szerkeszt, s be­adja az erdélyi főkonmányszék- hez, hogy azt a királyhoz továb­bítsák. Ez 1766. szeptember 20-án történt. Ezzel zúdította magára a bajt. A tudós pap súlyos beteg, mell­baj, szemfájás kínozza. Közben dolgozik, s 1766—67-ben három könyve jelenik meg, a Catedhiz- mus (egyházi jellegű munka), to­vábbá a Smymai Szent Polykar- pus, amelyben a méltatlanul üldö­zött „refonmata igaz vallást” ve­szi védelmébe, s a Magyar Athe- nas. Ez utóbbiról ő maga írja: „Szándékoztam ezen írásom ál­tal... hazájóknak hasznokra s ékesítésére és Isten dicsőségének terjesztésére élt jó embereknek ... emlékezetét megújítani”. A könyvben több mint ötszáz 1-ite- rátort ismertet, s benne kétségkí­vül kíméletlenül kel ki a magyar katolicizmus verzérférfiai ellen. Ez az első magyar irodalmi lexi­kon. 1767-ben a kézdivásárhelyi re­formátus közzsinat a főegyház- tanács főjegyzőjévé választja. Ugyanezen a zsinaton a vallá­sukban háborgatott erdélyi refor­mátusok ismét panaszt emeltek azért, „hogy sokan közülük meg- faggattattak, s el nem 'bocsáttat­tak addig, míg magokat vallások változtatására nem kötelezték”. A zsinat ismét Bőd Pétert bízza meg azzal, hogy írja össze a sé­relmeket. Nyilván ezek az össze­írt sérelmek váltják ki az állam — és a katolikus egyház — szem­befordulását Bőd Péterrel. Ellen­ségei létezéséről tud, hiszen így ír róluk, miután súlyos vágást ej­tett véletlenül a kezén: „rossz akaróim bizonyosan rám fogták volna, hogy magam öltem meg magam”. Istenben boldogult 1768. november 24-én királyi le­irat érkezett az erdélyi főkor­mányszékhez, amely szerint a legfelsőbb kormányhoz ismeret­len helyről feljelentés érkezett: az erdélyi helvét hitvallás tanárai és papjai nyilvánosan támadják a katolikus vallást, sőt engedetem nélkül könyveket adnak ki, azok­ban a katolikus vallást és az ural­kodóházat támadják. A leirat há­rom könyvet említ, a Catechiz­must, Polykarpust és a Magyar Athenast. Utasítja a főkormány­széket, hogy a könyvek, bárhol legyenek is, lefoglaltassanak, használatukat megtiltja, elrende­li a szerzők, kiadók s mecénások felkutatását A főkormányszék 1769. január 23-ra tűzte ki az ügy tárgyalását, de azt elhalasztották. A főegyház- tanács január 29-én tárgyalt a le­iratról, s ezén a tárgyaláson Bőd Pétert mint „Istenben boldogult”- at emlegetik. Feltehetően ennek taktikai célja volt, hogy ment­sék az idős, beteg tudóst, hiszen Bőd Péter 1769. március 2-án halt meg. (Vannak ugyan más vélemények is a halál időpontjá­ról.) Ezen a napon tárgyalta az ügyet újra a legmagasabb egyhá­zi főrumi s beadványukban a Catechizmust megvédelmezik, a másik két könyvet nem, miután azokat megkérdezésük nélkül ad­ták ki. 1769. március 6-án a főkor­mányszék újra foglalkozik a té­mával, hiába halott már a köny­vek szerzője. A királyi leirat szi­gorú végrehajtását rendelik el, s a határozat szerint a há^om könyvet mindenkinél le kell fog­lalni, el kell kobozni, s azokat összegyűjtve fel kell küldeni a főkonmányszékhez. Ugyanakkor felszólították Nagyszeben (itt je­lent meg a Magyar Athenas), Ko­lozsvár, Brassó, Nagyenyed (itt a Polykarpus) tanácsait, küldjenek jelentést arról, hogy nevezett könyvek nem az ott működő nyomdákban adattak-e ki. A felszólított városok közül csupán Nagyszeben küldött je­lentést, a többi nem. Félretették azonban ezt is, mintegy bizonyít­va: talán nem is a könyvek, ha­nem szerzőjük ellen volt kifogá­suk a felsőbb hatóságoknak. Bőd Péter meghalt, az ügy lezárult. Azaz mégsem. ■ Ez a vizsgádat idézte elő ugyan­is, hogy Erdélyben 1769. decem­ber 15-i hatállyal bevezették a cenzúrát. Huszonnégy esztendő­vel Mária Terézia „magyarorszá­gi” rendeleté után.

Next

/
Thumbnails
Contents