Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 242. szám Ára: 1,40 Ft 1»»1. Október 15. csütörtök ENSZ-szervezet kapta az idei Nobel-békedíjat OSLO (AFP) Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága (UNHRC) kapta az idei Nobel-békedíjat. Az indoklás sze­rint az UNHRC kiterjedt és ér­tékes munkát folytatott világ­szerte a menekültek segítése érj dekében. A világszervezet által 1951-ben genfi székhellyel létrehozott szerv 1954-ben már egyszer elnyerte ugyanezt a díjat. Most tizenne­gyedszer fordul elő, hogy a No- bel-békedíjjal egy szervezetet tüntetnek ki. Az UNHRC a kitün­tetéssel együtt a Nöbel-békedíjiak történetében rekordnagyságúnak számító 200 ezer dolláros összeget kap. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának elődje, a Nansen ve­zette Nemzetközi Menekültügyi Iroda 1938-ban ugyancsak el­nyerte a Nobel-békedíjat. A Nobel-békedíjat december 10-én, a díjat alapító Nobel ha­lálának évfordulóján adják át Oslóban. (MTI) Laoszi küldöttség Bács-Kiskunban • A laoszi küldöttség fogadása a Hazafias Népfront megyei bizottságán. o A Laoszi Országépítési Front Magyarországon tartózkodó de­legációja két napra a megyébe látogatott. Tegnap a Boulang Boulapha, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának tagja, az országépítési front el­nökhelyettese vezette négytagú küldöttséget fogadták Kecskemé­ten, a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Or. Dobos László, a HNF me­gyebizottságának elnöke köszön­tötte a vendégeket, majd Farkas József megyei népfronttitkár adott tájékoztatást Bács-Kiskun helyzetéről, iparáról, mezőgaz­daságáról, a lakosság életéről, a népfront megyei pártbizottságá­nak és mintegy százezer aktivis­tájának munkájáról, akiknek egyik fontos feladata a termelés segítése. Ck tartják a legszoro­sabb kapcsolatot a lakóterületek­kel, szervezik a társadalmi mun­kát, s fórumokat teremtenek, ahol a lakosság közvetlen találkozhat, véleményt cserélhet az adott hely, szakterület vezetőivel. A Hazafias Népfront felkarol­ja a honismereti mozgalmat, együttműködik az iskolákkal, és segíti a megyében élő nemzetisé­geket. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság célkitűzéseinek megvalósításá­ban is nagy szerepet játszanak a népfront helyi szervei. Boulang » Boulapha á Laosz népe .előtt álló feladatokat ismertette. Az országépítés, a haza védelme, az ellátás javítása^ és a nép al­kotó tevékenységének kibonta­koztatása érdekében nagy erő­vel dolgozik az országépítési front a Laoszi Forradalmi Néppárt irányításával. Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságán Román]/ Pál el­ső titkár fogadta a laoszi dele­gációt, és áttekintést adott a me­gye közigazgatási rendszeréről. Szólt a megyei pártbizottság munkájáról, a pártalapszerveze- tek és az ott dolgozó kommunis­ták tevékenységéről, s ismertet­te az időszerű feladatokat. A be­szélgetés során — kérdésekre vá­laszolva — kitért a határ menti kapcsolatokra, az állam és az egyház közötti viszonyra. . 'Délután a laoszi vendégek Or- goványra utaztak, ahol K. Szabó Imre, az Egyetértés Szakszövet­kezet elnöke mutatta be a közös gazdaságot, majd a községi film­színházban barátsági és szolida­ritási nagygyűlésre került sor. Farkas József mondott beszé­det, majd felszólalt Boulang Boulapha is. Kifejtette, hogy La­osziban nagyra értékelik Magyar- ország gazdasági, műszaki és tu­dományos eredményeit, a béké­ért, a demokráciáért és a nem­zeti függetlenségükért küzdők ér­dekében tett erőfeszítéseit. A laoszi nép 1975. december 2- án — történelmi fordulatot vég­rehajtva — megalakította a de­mokratikus népi köztársaságot. Az elmúlt több mint öt esztendő­ben arra törekedett, hogy siker­rel megvalósítsa gazdasági és kulturális tervét, növelje az élet- színvonalat és erősítse baráti, szolidaritási, együttműködési kapcsolatait a testvéri szocialista országok népeivel. A mai napon a Laoszi Ország- építési Front delegációja a Kecs­keméti Konzervgyárat keresi fel, majd a megyeszékhely lakótele­peit tekinti meg. Y. T. FEJLESZTÉS, KORSZERŰSÍTÉS A MÁV-N. Javuló utazási feltételek a vasúton Több expressz- és gyorsvonat, rövidebb menetidő — ja­vítja a vasúti személyszállítást a MÁV. Szerdán a MÁV vezérigazgatóságán a VI. ötéves tervidőszak végéig várha­tóan növekvő utasforgalomra való felkészülésről tartottak értekezletet. A vasút 1982-ben 278 millió utasra számít, akik körülbelül 13,8 milliárd kilométert fognak megtenni a hazai vasútvonala­kon. Ekkora forgalomhoz a vo­natok évi teljesítőképességét 3—4 százalékkal kell emelni. Az elő­rejelzések szerint várhatóan megváltoznak az utazók igényei is, többen kívánnak majd ex­pressz- és gyorsvonattal' utazni. A számítások szerint a tervidő­szakiban e vonatok forgalma 10—15 százalékkal emelkedik. Ezért bővítik az expresszvonat- hálózatot, több gyorsvonatot, de Kevesebb távolsági személyvona­tot indítanak. A vasútvonalak korszerűsítése mellett már megkezdték a bel­földi és nemzetközi utazási igé­nyekhez igazodó, kényelmes, és megfelelő biztonsági berendezé­sekkel- felszerelt személykocsik beszerzését. Az idén 30 darab, 160 kilométeres sebességre al­kalmas, nagy teljesítményű, hű­tőszekrényekkel felszerelt, tá­gas, kényelmes étkezési lehető­ségeket nyújtó NDK gyártmányú étkezőkocsival gazdagodott a vasút. Ezek a jelenlegi menet­rend szerint már több belföldi és nemzetközi vonattal közleked­nek. Az. új kocsikkal teljesen megszüntették a korábban sok panaszra okot adó „fülkeszolgá­latot”. . Megkezdődött a nemzetközi forgalom lebonyolítására alkal­mas első és másodosztályú ülő­kocsik szállítása is az NDK-ból. Xz új, 160 kilométeres sebesség­hez is megfelelő, központi ajtó- zárással biztonságossá tett ko­csikból 75 érkezik. A tervidő­szak végére tervezik a nemzet­közi forgalom bővítésére, 10 lég­kondicionált, 200 kilométeres se­bességre is alkalmas hálókocsi beszerzését. A belföldi vonalakon az idén és jövőre 110 darab 120 kilométeres sebességű másod­osztályú kocsit állítanak forga­lomba, s ugyancsak1 110 darab 180 kilométeres sebességű, biz­tonsági berendezésekkel felsze­relt kocsit vásá'rolnak külföldről 1982—85 között. Ezzel lehetővé válik, hogy a korszerűtlen kocsi­kat kivonják a mellékvonalakról is. A jelentős fejlesztési intézke­dések megteremtik a lehetőséget a menetrend szerkezetének meg­változtatására. Már 1982-'ben a Budapest—Szeged között közle­kedő villamos vontatás bevezeté­sével, 15—25 perccel rövidül a menetidő. A Budapest—Székes- fehérvár közötti pályakorszerű­sítés eredményeként az alapse­besség a jelenlegi 80 kilométer helyett 100 kilométer' lesz órán­ként, ami meggyorsítja mind a Balaton, mind a Velencei-tó meg­közelítését. A Budapest—Miskolc —Nyíregyháza és a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza útvona­lon a már befejezett pályakor­szerűsítésnek köszönhetően, ma­gasabb lesz az engedélyezett se­besség, és kevesebb az ideigle­nes), illetve állandó sebességkor­látozás. Az új menetrendben eze­ken a vonalakon a' belföldi ex­presszvonatok az eddigi 100—120 helyett 110—120 kilométeres se­bességgel közlekedhetnek. En­nék ' következtében a miskolci vonalon 8—11 perccel csökken az expresszvonatck menetideje. A debreceni vonalon a sebességnö­velés még ennél is kedvezőbb, 1'5—20 perces menetidő-rövidítést tesz lehetővé. A Budapest—Nyír­egyháza közötti utasforgalom le­bonyolítását a debreceni vonalra koncentrálják, ezzel mentesíteni lehet a túlzsúfolt Keleti és a miskolci Tiszai pályaudvart. Nőtt az export, javult a az Alföldi Cipőgyár kecskeméti üzemében II inőség A VI. ötéves tervben tükröződő gazda­ságpolitikánk középpontjában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása áll. Ezt a célt segítik elérni a gazdasági szabályozók is, a vállalatokat a gazdaságos export bőví­tésére, a külgazdasági feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodásra ösztönözve.* Az üze­mek többsége nagy erőfeszítéseket tesz kül­földi piacszerzésre, illetve kivitelének növe­lésére. Az Alföldi Cipőgyár ilyen irányú tö­rekvései sikeresek, ami kifejezésre jut kecs­keméti gyáregységének termelési és értéke­sítési eredményeiben is. Ebben az esztendőben az üzemben a terv szerint félmillió pár­nál több láb­belit állíta­nak elő a nemrégiben meghonosí­tott ragasz­tott technoló­giává;!. Mint Szögi Tibor, a gyáregység igazgatója tá­jékoztatott, az első kilenc hónapban eb­ből már több mint 428 ezer páráit / elké­szítettek, s ez­zel túlteljesí­tették az idő­szakra még­ha távozott tor- vüket. A ■ hazai ke­reskedelem­nek 319 ezer » Készülnek az par cipót szál­lították, ex­portra pedig 118 ezer párat. (Eb­ben a mennyiségben az előző év­ről áthúzódó kisebb késztermék- készlet is szerepel.) A külföldi értékesítésen belül szocialista vevőknek 11 ezer 500 párat ké­szítettek, a többit tőkés üzletfelek vásárolták meg. Az idén az Al­földi Cipőgyár kecskeméti gyár­egységének ex-portja több mint kétszerese lesz a tavalyinak. A növekedést a korábbi, elégedett­séget kiváltó szállításúkkal. ala­pozták meg. A jövő évi megren­delések alakulását az idei meg­bízhatóság szintén kedvezően be­folyásolja. Az esztendő hátralevő részében csaknem kizárólag tőkés export­ra termednek a kecskeméti üzem dolgozói. Előzőleg téli jellegű ut­cai férfiéi pöket készítettek egy osztrák cégnek marhábőr felső­résszel. Az utolsó hónapokban kibővítették a választékot fél­cipővel és csizmával. Mindkét modellből 40 ezer párat küldenek ki még ebben az évben. Ezek az export férficsizmák felsőrészei. új .gyártmányok az átlagosnál munkaigényesebbek és speciális gépeket igényelnek. Dániába 2 ezer pár gyermekcipőt várnak még az Alföldi-egységtől. Dol­gozói sikerként könyvelik el, hogy ez a belföldi modell, egy félcipő csak „úgy” megtetszett ittjáritakor a tőkés üzletfélnek, vagyis a megrendelést nem előz­te meg a szokásos kiajánlás sem. Gyermekcipőben ez az első ra­gasztott-technológiás exportjuk. Az igazgató elmondta, hogy ok­tóber 20-ig be kell fejezniük egy húszezer párás gyermefccsizma- tétel elkészítését belföldi meg­rendelésre, s utána a hajrában teljes kapacitással jók« exportra ■termelnek. A feladat nem kicsi, ugyanis december 22-ig az áru­nak el kell hagynia az országot. Az év végi szombati munkanapo­kat előbbrehozták, hogy a kol­lektíva eleget tudjon tenni köte­lezettségének. • Az ' exportgyártás idején mennyiségi és minőségi prémiummal ösztönzik a dolgo­zókat, hogy a határidőt túl ne lépjék. Az első háromnegyedévi ered­mények sorában figyelemre­méltó, hogy az első osztályú ter­mékek aránya 95,5 százalék volt, magasabb, mint az előző év azo­nos időszakában. Vagyis: tovább javult a minőség, ami viszont kedvezően hatott a gazdaságos­ságra. A nyereség-előirányzatot túlteljesítették, s ez 9 százalé­kosnál nagyobb béremelést tett lehetővé. Az Alföldi Cipőgyár kecske­méti gyáregységében nagy gondot fordítanak a másodlagos anyag­felhasználásra. A cipők Kiszabá­sánál megmaradó bőrdarabokból férfi utcai papucsokat terveztek, s nem volt nehéz vevőt találni rájuk. A gyáregység igazgatója a je­lenlegi helyzetük alapján az éves tervük minden irányú tel­jesítésére számít. A. T. S. A cukorrépa szedése az idén szeptember elején kezdő­dött. A termés folyamatos betakarítására azonban október a kedyezőbb időszak. Ilyenkor nincs már túlságosan meleg, és az érett répa könnyebben, kisebb veszteséggel kezelhető. A szedést, a prizmálást, a szállítást jobban elviseli, mint egy hónappal korábban. Ez idén még fontosabb ténye­ző, hiszen Bács-Kiskun jelentős részén, a tavalyinál magasabb cukortartalmú a répa, amelyet több mint hatezer hektáron ter­mesztettek. A gyárakkal előzetesen egyez­tetett terv szerint gyűjtik a ter­mést. Október első tíz napjában a cukorrépának 50 százalékát ki­emelték, az ideiglenes átvevő helyre vagy a gyárakba szállítot­ták. A Szolnoki Cukorgyár körzeté­ben a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz a legnagyobb répater­mesztő. Ötszáz hektár cukornyers­anyagot termő területről szeptem­ber 21-től kezdve szállítja a ré­pát a félegyházi vasútállomás át­vevő telepére. Ugyancsak az el­múlt hónapban kezdte a cukorré­pa átadását a tiszakécskei Béke és Szabadság, továbbá a nagy­község határának tiszabögi ré­szén gazdálkodó Tiszagyöngye Tsz is. ■ A Mátravidéki Cukorgyárak ter­melési körzetében az Állampusz­tai Célgazdaság a legjelentősebb répaszállító, hosszú évek óta. Tas­son a Dózsa Tsz, amely szintén szerződéses partnere a Heves me­gyei gyáraknak, november 6-ig adja át 312 hektáros répaföldje termését, a kunszentmiklósi vas­úti rakodóhelyen. A Dózsa Tsz-ben a legutóbbi mérés szerint 16,8 százalék cukortartalmú a répa. így a termés értékesítéséből tisz­tességes bevételre számíthat a tassi szövetkezet. A cukorrépa-ágazat jövedel­mét jól kiegészíti a répakorona mint melléktermék. A szövetke­zet ezernél több szarvasmarhát tart, igen jelentős a tehenészete ■is. A 4 ezer tonna leveles répa­fej felhasználásával készített si­lótakarmánynak bőven van fo­gyasztója. A cukorrépa mellékterméké­nek hasznosítása takarékosság a szántófölddel. A Dózsa Tsz-ben és másutt is, ahol ezt a módszert • követik, a tömegtakarmány te­kintélyes részét a répakorona si­lózásával teremtik elő. Egyéb si­lónövény vetése helyett, az igen keresett szemesterményeknek tudnak nagyobb vetésterületet elő­készíteni. K. A. • A levélzetétöl megtisztított termést könnyebben és kisebb veszteséggé] szedi fel a szovjet gyártmányú rukorrepakombajn. (Pásztor Zoltán felvétele) J s, y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents