Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-13 / 240. szám
1981. október 13. • PETŐFI NÉPE • 3 MIT MUTAT A STATISZTIKA? Népesedési folyamatok Bács-Kiskun megyében Az 1980. évi népszámláláskor mintegy 569 ezren laktak Bács-Kiskun megyében, az ország népességének valamivel több mipt 5 százaléka. A legutóbbi évtized folyamán mérséklődött ugyan az előző húsz évre jellemző népességfogyás, de tovább folytatódott, A népességszám alakulása Az első hivatalos népszámlálás óta csaknem 246 ezerrel gyarapodott a megye jelenlegi' területén élők száma. A növekedés üteme a múlt század végén és a századforduló utáni években .volt a legmagasabb. Ezt követően az első és második világháborús évtizedekben — a háború okozta veszteségek miatt — Bács-Kiskun megye népességszámát is a gyenge növekedési ütem jellemezte. Ez a mérsékelt növekedés 1950 után csökkenésre váltott, s a tartós folyamat eredményeként az elmúlt 20 évben közel 25 ezerrel lett kevesebb a megye lakóinak száma. A népességfogyás I960- és 1970 között volt nagyobb, főleg az elvándorlás, kisebb részben az alacsony élveszületési arány miatt. Az előbbi oka, hogy a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt a megye más népgazdasági ágaiban nem tudták foglalkoztatni. A hatvanas években a vidéki ipar- fejlesztési politika sem tudta megállítani' a csökkenést, bár tíz év alatt 33 ezer fővel nőtt a szocialista iparban foglalkoztatottak száma. Az átfogó népesedéspolitikai intézkedések, valamint a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének hatására a hetvenes években a csökkenés jelentősen lelassult, s ezáltal az 1980. évi lakónépesség csaknem ugyanannyi, mint az előző népszámláláskor. A megye minimális népességcsökkenése teljes egészében a községekben lakók számának fogyásából adódott. A városodási folyamatot jelzi, hogy a tíz évvel ezelőtti 206 ezerrel szemben jelenleg 230 ezren laknak a hat városban. A megye városai közül legkevésbé — mindössze 4 százalékkal — Kiskunfélegyháza népességszáma gyarapodott, Kalocsán és Kiskunhalason viszont az erőteljes iparosodás az ott lakók számában is dinamikus (16 százalék körüli) növekedést váltott ki. Ezt megközelítő ütemben fejlődött a megyeszékhely is. Természetes népmozgalom A népességszám alakulását részben a természetes szaporodás, illetve fogyás, részben a lakóhely-változtatás határozza meg. Bács-Kiskun megyében — az országoshoz hasonlóan — két évtizeddel ezelőtt kezdődött az él- veszületések erőteljes hanyatlása, s 1964-ben érte él a mélypontot; alig 7300-an születtek. Ez az alacsony szint az 1967. évi népesedéspolitikai intézkedések után átmenetileg emelkedett, majd ismét fokozatos visszaesés kezdődött. A hullámvölgyből az 1974. január 1-től érvénybe lépett, a gyermeknevelést segítő átfogó intézkedések jelentettek kiutat. Az ösztönző hatás három évig volt számottevő, amit az 1975. évi csaknem tízezer élveszületési csúcs tükröz. Az emelkedés csak részben magyarázható a népesedéspolitikai intézkedésekkel. A növekedés másik alapvető oka, hogy ebben az időszakban lépett szülőképes korba az ötvenes évek elejém született nagylétszámú női korcsoport. Az 1975. p\i csúcsot újból születéscsökkenés váltotta fel. Ez a kedvezőtlen tendencia jelenleg már az 1964-es mélypontot közelíti, s nem biztosítja az egyszerű népességreprodukciót sem. A természetes szaporodás másik összetevőjénél — a halálozásnál — nem mutatkozik az él- veszületéshez hasonló hullámzás: 1963 óta' folyamatosan emelkedik. Az 1970 utáni évtizedben évente átlagosan több mint 7400- an haltak meg, ami ezerrel magasabb szám az előző tíz esztendő átlagánál. Az iparosodott, fejlett egész- ségügyi ellátással rendelkező országok halandóságát elsősorban a népesség kormegoszlása befolyásolja. Ha a népesség fiatal, a halálozási arány tíz ezrelék alatt van, öregedő népesség esetén az arány ennél magasabb. Magyar- országon, s ezen belül Bács-Kiskun megyére is az utóbbi jellemző: a 60 éven felüli népesség aránya csaknem 18 százalék. Jórészt ezzel a korösszetétellel függ össze a 13 ezrelék fölötti halálozási arány. Az utóbbi tíz évben jelentősen emelkedett — az életmód- és életritmus-változással indokolt keringési, idegrendszeri stb. betegségek ugrásszerű növekedése miatt — a középkorúak halálozása is. A meghaltak átlagos kora — bár mindkét nem esetében emelkedett — némi közeledést mutat. Jelenleg is tovább élnek a nők, mint a férfiak.'. Az 1979. évi halálozási adatok alapján átlagosan 6,6 évvel, de tíz év átlagát tekintve is 6 év feletti az élettartam-különbség. Ez az eltérés bizonyos mértékben magyarázatot ad a népesség nemenkénti összetételére, a fokozódó nőtöbbletre. Kedvező változás, a csecsemő- halálozás visszaesése; 20 évvel ezelőtt még minden ezer élveszü- letésre 62 egy éven aluli halálozás jutott, 1970-ben 36 ezrelék, a legutóbbi esztendőben pedig 19 ezrelék alatti volt a csecsemőhalálozási arány. Ez az eredmény jóval kedvezőbb az országos átlagnál és a megyék többségénél, a nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is lemaradás van. Lakóhelyváltozások A népességszám alakulásának másik összetevője a települések közötti lakóhelyváltoztatás. Bács- Kiskun megye hosszú idő óta a népességkibocsátó megyékhez tartozik. A be- és elköltözések egyenlege 1960-ban még több mint tízezer fős csökkenést eredményezett, s az 1960—1969 közötti évtizedben is' évi átlagban meghaladta a 4 ezer főt. Az 1970 utáni időszakban — főképpen az iparfejlesztés hatására — jelentősen mérséklődött a vándorlási veszteség. 1970-ben még meghaladta a 3 ezret, de az azt követő 10 éves átlag már alig több ezer főnél, sőt a legutóbbi években mindössze néhány száz főt jelentett. A javuló tendencia ellenére a negatív vándorlási különbözet az előző népszámláláskori lakó- népességet 2,7 százalékkal csök- kéntette. Ennél rosszabb egyenleg csak Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Békés megyében volt. A kormegoszlásról Bács-Kiskun megye népességének korösszetétele kismértékben változott az 1970. évi népszámlálás óta, s a korábbiakhoz hasonlóan, kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az összetétel változása eltér az előző évtized tendenciájától. Akkor a gyermekek aránya számottevően csökkent, a nyugdíjaskorúaké hasonló mértékben emelkedett, a munkaképes korosztályé pedig alig változott. Az 1970-et követő időszakban a két szélső réteg ellentétes irányú változása megszűnt, mindkettő minimális visszaesést mutat. A ,15 éven aluliak létszám- csökkenésének mérséklődése az 1974—1977 közötti magas születésszámnak köszönhető. A népességszám alakulásában a következő években országosan, de Bács-Kiskun megyében sem várható kedvező változás. Az előrejelzések további csökkentéssel számolnak, mivel a 80-as években lép szülőképes korba az 1960 utáni demográfiai hullámvölgy kislétszámú női korcsoportja. Ennek tovagyűrűző hatása bizonyára csökkenti az élve- születések számát. A népesség családi állapot szerinti összetétele is kedvezőtlenül változott az elmúlt évtizedben; a 15 éven felüli népességen belül csökkent a házasok, jelentősén nőtt az özvegyek és főleg az elváltak száma a férfiak és nők között egyaránt. A következő években ez az összetétel-változás is feltehetően a születésszám- csökkenése irányában hát. Ágó Erzsébet a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese OLVASTAM, LÁTTAM, HALLOTTAM „Negyedszer lett ismét férjfi ...” A szabadságharc előtti városi jegyzőkönyek között találtam rá a múlt századi kecskeméti négyes ikrekről tudósító feljegyzésre. Ha a tekintetes tanács érdemesnek tartotta az árenda díjak mérséklésével, a birkatolvajok elnáspángolta- tásával és más komoly ügyekkel foglalkozó feljegyzések közötti megőrzését, akkor bizonyára olvasóink is szívesen megismerkednek a nem mindennapi esemény rövidítve közölt jegyzőkönyvével. — Mi a-neved? . — Tímár Zsuzsanna. —- Hány esztendős vágy?' — Gondolom, olyan harminc- esztendős lehetek. ' — Mi a férjednek a ,nevc? — Borbély András. — Hány esztendős házasok •vagytok? , . , j — Tizenkettő! — Hány esztendőre lett össze- kerüléstek után gyereketek? Hány volt egyszerre?^ .é— öt esztendőre lett egy leánykánk, ki most is él. — Most ezen négy gyermeked miatt hogy érezted teherviselésed alatt magadat? — Igen nehezen éreztem magamat és sok fájdalmokat szenvedtem, úgy, hogy ha gyenge asz- szony lettem .volna, azokat nem tehette volna más asszony így. • — Midőn szülésedhez közelget- tél, ki volt veled? — Harmad napig szülésem előtt volt vélem az édes anyám és Ba- lásné , nevezetű szomszédasszonyom, azután harmadnapon hívatta a bábát. — Micsodás bába volt véled, hogyan bánt veled, minémű vigasztaló szókkal volt a bába Hozzád? — Vérbeli nevezetű hites bába, aki is énvelem a maga kötelessége szeririt jól bánt,'abból tudom mondani, hogy jól bánt, hogy én mindig eszemen voltam és midőn már két gyermekem meglett, a harmadikat j másénak mondotta lenni, de hogy a gyerek elsivalilot" ta magát, akkor én is elfakadtam sírva, hogy szegények lévén, mit | csináljak annyi sok gyerekkel, ekkor a bába még oly vigásztaló szóval volt hozzám, hogy ne félnék semmit, s azzal ne is törődnék, majd ő is elvisz egyet és feltartja az másikat, míg más emberséges asszony vagy mind a szomszédasszony feltartana. ,— Minémű renddel lettek gyermekeid, éltek-e keresztséget és miképpen haltak meg. , — Lett először két férjfi gyermek, harmadszor lett a leány, , negyedszer lett ismét férjfi gyermek, éltek az ketten 4 nap, úgy- mind a második és negyedik, az első pedig halt ugyanazok után harmadnapra, a leány pedig azután másnap hajnalban. — Adott-e valami orvosságot a bába? — Semmi belső orvosságot nem adott, hanem külső képen a testemet hol pálinkás rul\ával, hol vajat borban elolvasztván, abban ruhát mártott és azt borogatta testemre,'a mint a város borbélya parancsolta, hogy a testem egy kevéssé megdagadt és néha eleinte mosatlan gyapjúval kötött be, hanem gyakorta bort, pálinkát adott inni. — Minémű eledellel éltél? — Mint szegény asszony, úgy éltem, amit hoztak, mindent megettem. * Ennyi a történet. Tanulságos. Heltai Nándor CITERÁSOK, NÉPDALKÖRÖK, TÁNCOSOK Szlovák nemzetiségi nap Kiskőrösön Évenként immár hagyományosan megrendezik Kiskőrösön a szlovák nemzetiségi napot. Ezt a sikeres sorozatot folytatták vasárnap, olyan nagyfokú érdeklődés mellett, amilyenre ritkán van példa. Több száz ember kintrekedt a délutáni előadásról, amikor sor került a hazai és vendégszereplő szólisták és csoportok bemutatkozására. A városi művelődési központ tágas színháztermét kétszer is zsúfolásig megtöltötte volna a szépre szomjas közönség. Délután három órakor a rendező szervek, s a város vezető testületéinek nevében Kelemeri Sándor, a Kossuth Mg. Szakszövetkezet elnökhelyettese, megyei tanácstag köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy pártunk helyes nemzetiségi politikája eredményeként a szlovák eredetű lakosság életét, magatartását nem az elkülönülés, hanem az összetartó zás ereje, a magyar haza, a magyar nép iránti tisztelet és nagyrabecsülés érzése hatja át, határozza meg. Elmondotta a továbbiakban, hogy jelenleg Kiskőrösön • A Szivárvány kétszáznegyven diák tanulja a Együttes szlovák nyelvet intézményes kere- leánytánca. tek között, s a városban létrehozták a szlovák tájházat, amely alkalmat nyújt a népi. hagyományok megismertetésére. Ezután került sor az érdeklődéssel várt folklór- műsor bemutatására. Nagy tetszés mellett lépett színpadra az ugyancsak helybeli Szivárvány Együttes. Szintén siker koronázta a Nógrád megyei Erdőkürtről érkezett negyventagú vegyes táncegyüttes szereplését, akik galgamenti népviseletükkel külön is tapsot érdemeltek. A szlovákiai Lípót- szentmiklós együttese többek között pásztor- és betyártáncok előadásival gyönyörködtette a népes közönséget. V. M. v5 • Keresettek voltak a könyvek is. • Pillanatkép az utcai kiállításról. (Straszer András felvételei) Az ősi hajós dinasztiák érzelmi kötődése a vízhez, a hajózáshoz nemzedékről nemzedékre öröklődik — ez a mottója annak a pályaválasztási tanácsadással egybekötött kiállításnak, amelyet hétfőn nyitottak meg a Vigadó téri kikötőben horgonyzó — az ünnepélyes alkalomra frissen festett, mázolt — Buda iskolahajón. A hajó ma továbbindul, s egy- egy napot tölt a Duna menti települések kikötőiben Gönyűtől Mohácsig. A szervezőknek — a MAHART folyamhajózási igazgatósága szakembereinek — az sugallta a 10 napig tartó rendezvény ötletét, hogy a folyó partján élő fiatalokkal, általános- és" középiskolás diákokkal ismertessék és szerettessék meg a hajózást. A kiállítás fényképeken és maketteken ismerteti a hajózás múltját, jelenét, a régi és a legmodernebb technikai eszközöket, a hajózási szakközépiskolákban és a főiskolán tanuló diákok feladatait. Jól vezetett — Trabantot nyert Nagyszabású közlekedésbiztonsági vetélkedősorozat fejeződött be vasárnap a budapesti döntővel. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, az Autó-Motor szerkesztősége és a szállítási vállalatok által meghirdetett versengésen a különböző kategóriákban mintegy százezren vettek részt, s á döntőben a 175 legjobb versenyző mérte össze tudását. . A Kerepesi út—Rákóczi út—Lenin körút—Népköztársaság útja— Hősök tere útvonalon megtett impozáns gépjármű-felvonulást követően a résztvevők elméleti kérdésekre adott válaszokkal és ügyességi feladatok megoldásával bizonyították rátermettségüket. A győzteseket és helyezetteket összesen félmillió forinttal jutalmazták, s gazdára talált a fődíj, egy i Trabant személygépkocsi is. Nyertese az autóbusz- és az abszolút' kategóriában győztes Ferenc Zoltán buszsofőr, a BKV dolgozója. KÉPERNYŐ Kunadacs Miért titkolják akkor is a ma- gazinjellegű _ műsorok témáját, ha előre elkészített, azaz a közvetítést dobozban váró riportfilmet sugároznak? Mások is kérdezték, én is kíváncsian tudakolom a legutóbbi Fiatalok órája kapcsán. Aligha valószínű, hogy sokkal többen, ülnek a képernyők előtt, ha a nagy példányszámú rtv-ből értesülhettünk volna előre a kun- adacsi riportfilmről. Hányán hallhattak eddig erről a községről, a hajdani' tanyaközpontról? Még vasútállomása sincs. Jeles vagy hirhedt történeteket sem idéz neve. A kunpuszta új oázisa, mondanám, ha a bogáncsos. mihaszna sivatagot nem falta volna föl a belterjesebb művelés. Így „csak” egy falu a gyarapodók közül. Talán látványosabb, lelkesítőbb fejlődése, mert a semmiből kezdték, mert adottságaik rosszabbak az átlagosnál. Az időnként odalátogatót föllelkesíti szorgalmuk, munkabírásuk, jómódjuk. P. F. tévés-kollégánkat is lenyűgözte igyekezetük. A közelben vett valamilyen tanyát, így vetődött erre a vidékre, ennek köszönhető — azt hiszem — harmadik felső-kiskunsági tudósítása. (Ha netán valaki iróniának érez- ne a nyaraló emlegetését, téved. Az igazi újságíró ébredéstől el- alvásig dolgozik, gyűjti magába az élményeket, osztályozza, hasonlítja a látottakat, hallottakat. Pontosabban, hitelesebben szólhat, írhat olyan vidékről, olyan jelenségről, amelyet alaposan ismer.) A Kunadacsról, a fiatalokat megtartó, sőt visszacsalogató faluról készített riportfilm, minőségéről kellene véleményt formálnom. Nehezen vonhatom ki magamat a képsorok, a község vezetőivel, a hazatelepült lányokkal, fiúkkal, fiatal házasokkal rögzített beszélgetések hatása alól. Tetszik, lelkesít: olyan célokat tűzhetnek maguk élé a kunadacsiak, amelyek sok-sok városi számára elképzelhetetlenek. Tetszik, lelkesít: nagyobb településen nehezen elképzelhető kapcsolatban él a Hivatal és a lakosság. Tetszik, lelkesít: már az emlékét is elfeledték a határban néhány évtizede még lakott földkunyhóknak. . Magam is jártam a faluban, írtam is róla. nem újság számomra. amit csütörtök este a Fiatalok órája közvetített. Mégis figyeltem, mégis lekötött, mégis elgondolkoztatott a riportfilm. Azt hiszem ezzel a stáb — Párkány László szerkesztő, Déri János és Pásztor Ferenc riporter, Csányi Miklós rendező, Doncso János operatőr — munkájáról el is mondtam véleményemet. Hasznos tévés produktum volt. Nemcsak azért, mert egy újabbb községet vittek be a tévés-köztudatba. (Hány olyan falu lehet még országunkban. amelyet elkerültek a közvetítőkocsik, amelynek még a neve sem hangzott el „az ország nyilvánossága előtt”?) Javította a közérzetet a boldogulás újabb módjainak a felcsillantá- sával. Tévhiteket is oszlatott, mert 'érzékeltette: nagyon megdolgoznak ezek a fiatalok az új házért, a gyönyörű kertért, a kocsiért, az élet tágasabb kereteiért A gondok, bajok, a növekedés nehézségei sajnos kimaradtak a közvetítésből. Még jobban becsülnénk eredményeiket, méginkább éreznénk erőfeszítéseiket, még érdekesebb lett volna a kunadacsi riportfilm, ha ezekről is tudósítanak pesti kollégáink. Már most, az első rész után. fel kell hívnom a figyelmet Az ember zenéje című sorözatra. Yehudi Menuhin valóban létünk meghatározó elemének mutatja be a hangokból szövődő csodálatos muzsikát Gondolkodni tanít gyönyörködtet; ajánlom. Kecskeméti olvasóink joggal sajnálkoztak a vasárnap esti Hamlet-közvetítést zavaró műszaki hiba miatt. Aki netán nem olvasta, nem látta még Shakespeare remekét bizony nem tudja, mi lett a vége, mert egyszercsak megszakadt az adás. A BBC feldolgozásában látott dráma különben a sorozat erényeit és hibáit mutatta. A főhős kivételével erőteljes színészi alakításokat láttunk, jól megkomponált, tévészerű részleteket, de hiányzott a mű mondanivalójának igazán értető elemzése.
